-
https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/3b3a8fc9121846a8dea38c155fc675a5.jpg
08a93c7a780636905bc810671a8d6c13
https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/32215db08cc8d7f061700d47b8762060.pdf
7f56bb9917ee59b5c36158b237f1c758
PDF Text
Text
I. évfolyam.
Salgótarján, 1908. augusztus 5.
9. szám.
Salgótarján és Vidéke.
Szépirodalmi és közgazdasági hetilap.
A Polgári Kör hivatalos lapja.
Előfizetési ár:
Egész érre
Fél évre
Negyed évre
Egyes szám ára 20 fill.
Minden
10—
5—
a
Felelőt szerkesztő:
Útbaigazításul azoknak, kik vagy rossz
információ, vagy az ellenünk szőtt intrika
folytán a Polgári Kör működése és inten
ciója felől hamis véleményen vannak, programmunkat egyetlen szóval fogjuk kifejezni:
Polgári összetartás ! Ez az egész, amire tö
rekszünk. Összetoborzani a polgárokat, hogy
saját jól felfogott érdekűkben megmozdítsa
nak minden követ, ami a község gazdasági
és kulturális fejlődésének útjában áll és
hogy elhárítva az akadályokat, bevezessen
bennünket abba az állapotba, mely közsé
günknek nagyon is kérdőjeles jövője felől
némiképen is megnyugtathatja a szkeptikus
lelkeket Ne értsen tehát félre bennünket
senki se. Mert az, hogy tervünk egyes
részleteit feltártuk az olvasóink előtt még
nem jelenti azt hogy mi egyszerre mindent
akarunk. Megállapított tervszerűség és a foko
zatos fejlődés, a jól beállított egymásután
és több eféle célszerűség szemelőtt tartása
irányit bennünket ebben az akcióban. Cé
lunk se az, hogy községünk azonnal város
legyen. Csupán a talajt akarjuk előkészíteni
erre. A minthogy ez alább ki is tűnik. Ne
törjön tehát pálcát felettünk a félrevezetett
közvélemény, de tekintsen nagyobb biza
lommal működésűnk elé, hogy meggyőző
dést szerezzen vállalt programmunk életre
valósága és keresztülvihetőségének módjai
felől. Így ha eszméinket megismeri, osztani
is fogja.
Egyelőre két ügy mellett kardosko
dunk. De mindakettő szorosan egymáshoz
van forrva, mert társadalmi létünk alapját
képezi. Az egyik a Vigadó felállítása, mely
körűnk működésének intenzivebb hatást
teremtene. A másik humánistikus célt szol
gál. És ez a kórház és menhely létesítése
körűi merül fel.
Olyan dolgok ezek, amelyekhez még
csak vállalkozási szellem se kell. Egy kis
körültekintés, a helyzetnek tiszta átlátása
okvetlen megérteti velünk az égető rejormok szükségszerűségét És nem kíván az
egész semmi mást, mint közös beleegye
zést Mert csak akarat kell hozzá. A többi
magától jönne. Anyagi veszteségről itt szó
se lehet Sőt erkölcsi haszon mellett köz
ségünk gazdasági előnyt is biztosítana. Er
ről a Vigadó kérdésével kapcsolatosan előző
számainkban már szó esett most csupán a
kórház és a szegény-ügy körül felmerült
és
részét
illető közlemények
Vidéke" szerkesztőségéhez,
az
előfizetések és hirdetések Mohar Endre polgár iskola .
Dr. Czigler Jakab
tanárhoz intézendők.
2*50
Lépések a „város“ felé.
a lap szellemi
„Salgótarján
hiányok orvoslására nézve adunk tájékoz
tatót Ki fogjuk fejteni azokat a szempon
tokat melyek e két humánus kérdés meg
oldását sürgetik, felhozva egyszersmind
azokat az érveket is, melyek ez ügyben az
illetékes fórum által már megbeszélt tervek
ellen szólanak. Kissé talán merészség is
tőlünk, hogy az elöljárósággal Szemben ál
lást foglalunk, azonban jogot formálunk
hozzá abból a vállalt kötelezettségbőt mely
bennünket a közérdekkel. összeköt
Körűnk elnöke ezelőtt négy hónappal
az uj kórház felállítása eszméjét a közgyű
lés előtt már indítványba hozta. Mint ren
desen minden kényesebb ügyben, úgy eb
ben is bizottság választatott, melynek ere
detileg a szóban forgó reform tanulmányo
zása volna a feladata, végeredményében
azonban csak elaltatni tud mindent amit a
gyűlésen nagynehezen életre támasztanak.
A bizottság nálunk temetkezési vállalat a
mitől a jő Isten mentsen meg minden köz
igazgatást
Azt hogy községűuk egészség ügye
milyen utolsó fokon ált itt külön részletezni
talán felesleges. Ez azonban nem csak a
vezetőség hanyagságán múlik. Kedvezőtlen
talajviszonyaink, nagy gyáraink, a levegőben
szállongó kőszénpor, az utakon ácsorgó
moslék-tócsák, mind mindmegannyi lappangó
ellensége az egészségnek, amellyel szemben
sajnos ezideig semmit sem tehetünk. Azon
ban ily körülmények annál nagyobb óva
tosságot írnak elő az elöljáróség részére a
köztisztaság mindennél előbbrevaló ügye
körül. De mit látunk? A vágóhíd ott van
fennt valahol a község felső végén és a
patak lefolyása révén a magával hurcolt
állati vérrel és belekkel a fertőzésnek nyit
szabad teret míg járványkórházunk közsé
günk alsó felében lapul meg, holott a te
mető épp ellenkező irányban van. Most
képzeljük csak el, micsoda inficiálás is tör
ténhetik itt, valahányszor ragályos beteget
temetnek? Hát ez vagyunk mi. Ilyen fejte
tőre állított állapotok jellemzik községün
ket. Mintha oly nehéz dolog volna a vágó
híd és járványkórház helyét kicserélni?!
Az egészség a gazdasági jólét első
feltétele, mely ismét szervi kapcsolatban áll
a kultúra izmosodásával. Tehát csak fel
adatunkba vágó kérdést feszegetünk, ha
közegészségünk himes tojásos ügyével fog
lalkozunk és egyenesen felszólítjuk az ille
tékes hatóságot az uj korház létesítésére.
Mert az a sárga, vagy
tudom is én
mifélére festett lakóház
forma tákolmány
lehet alkalmas sok mindenfélére — de a
feltétlen tisztaságot és kényeimet kívánó
betegápolásra nem. E sorok Írója szemé
lyes impessióját őrzi Salgótarján nagyköz
ség kórházáról és irtózattal gondol azokra
a betegekre, akiket végzetök ide kénysze
rít Surolatlan padlók, meszeletlen falak,
mosdatlan ablakok, de minek is rontsam
el vele az étvágyakat? Felszerelése pedig
nehány tábori ágy és hozzá, ami igazán
meglepő a viszonyokhoz képest — ágy
nemű is! Nem hiszem akadna orvosi lelki
ismeret, mely aggodalom nélkül merné be
tegének ajánlani ezt a halál-előkészítőt
Innen van az, hogy doktoraink minden
súlyosabb pácienst inkább a szomszédvárosok, avagy Pest kórházaiba küldenek.
És bár a vasúti utazás nem szolgál épen
javára a beteg szervezetének, mindazonáltal
kevésbé van kockáztatva, mintha a helybeli
kórház venné gondozás alá.
Állítsunk fel tehát minél hamarább az
egészség védelme ügyének egy megillető
épületet célszerű berendezéssel és appará
tussal. Helynek a mostani vágóhidat válasz
szűk ki, mely már fekvésénél fogva is al
kalmas e célra. Tiszta, érintetlen levegője
megbecsülhetetlen előnyül szolgálna a be
tegeknek.
Az uj kórház így kellő felszereléssel,
segédkező és felügyelő személyzetiét már
jelentékeny haladást jelentene lassan vajúdó
közállapotaink girbe-görbe mesgyéjén és
nem volna mtért szégyenkeznie a magistratura
emberbaráti gondoskodásának. De meg az
uj kórház ily körülmények között szállodája
sem volna a hajléktalanoknak, mint ahogy
azt jelenleg tapasztaljuk. Egy csavargó —
mint hiteles forrásból értesülünk — való
ságos háztartásban élt egy asszonnyal, hő
sies jelét adva Igényük szerénységének,
mivel hónapokon át minden éjszakát be
csületesen áttudtak aludni. Lám, ők nem is
undorodtak.
De az uj kórház majd megszüntet
minden ilyen visszaélést, mert ez ügygyel
kapcsolatosan a foglalkozásnélküliek és
munkaképtelenek megrendszabályozását is
követeljük. Mert valóságos spanyolországi
állapot az, mit itt a koldus-nép elkövet.
Madrid városa ugyanis híres arról, hogy
ott a kéregetés engedélyezett kenyérkereseti
pálya, mely kvalifikációnak csak egy kis
vakságot ír elő, amit e vidéken az éles
napsugártól könnyen megkaphatni.
�2.
Az 1886. XXII. t-c. 145. paragrafusa
az elöljáróság mulaszthatatlan kötelességévé
teszi a hatáskörébe tartozó szegények gon
dozását, valamint azok neveinek jegyzékbe
foglalását. Azaz meg kell tenniük minden
lehetőt, hogy az ilyen közsegélyre szorulók
életfenntartásuk szükségleteit kellő felügyelet
gyakorlása mellett; minden koldulás nélkül
is biztosíthassák.
E rendelet dacára annak, hogy már
1886-ban lépett jogerőre itt Tarjánban mind
addig foganatositatlan maradt. Jött aztán a
főszolgabírói leirat, rámutatott a türvénycikre, mely alól egy község se vonhatja ki ma
gát, legyen bár az a község maga Salgótar
ján is. Megmozdult erre a magisztrátus és
úgy határozot, hogy ezentúl a helybeli sze
gények csinálhatják azt, ami nekik jól esik,
de koldulniok nem szabad. Koldul majd he
lyette a hatóság, az e célra alkalmazott és
persellyel, valamint igazolvánnyal felszerelt
kéregetők révén. No ez aztán meg van ol
dva. Eddig szitával mérteitek a vizet, most
ellenben szűrőkanállal. Bölcs rendelkezés.
Kiérződik belőle a salgótarjáni íz. Így való
ban cseppet sem csodálkozunk azon az
erős hangon, amivel a főszolgabírói átírat
illette a hatóságot. Meg érdemelt volna
metszöbb élt is.
De ha az elöljáróságnak nincs meg a
magához való életrevalósága, még nem je
lenti azt hogy már minden veszve van. Itt
vagyunk mi, községi életünk élő lelkiisme
rete, kik erélyesen tiltakozunk minden
olyan ellen, ami a közérdeket megcsonkitaná. Mit az elöjároság, indolenciája
szét nyúz, mi összefoltozzuk, mint ahogy
azt most a szóban forgó üggyel is megte
szük.
Ellentétben tehát a közgyűlésen hozott
rendelettel, egyszersmind ragaszkodva az
előirt törvénycikk értelméhez, a következő
indítványt adjuk elő. Törüljük el végleg a
könyöradományozást. Ez úgy a koldulora,
mint az adakozóra feszélyező. Mig egyrészt
sérti a munkaképtelen önérzetét, másrészt
sürgős teendőiben is zavarja az adomá
nyozót. De még ily formában a visszaélésnek
is nyilt tere van a jótékonyságot gyanútlan
gyakorlóval szemben. A perselyezés ennek
ugyan elejét vehetné, de azért rólunk
adakozókról csak nem hárítaná el a
kellemetlenséget. Mert bármilyen jól esik
is a nyomorúlton segíteni sok esetben vissza
tetsző a rimánkodó béna kunyorálgatása,
már csak a jóizlésre vezethető okból is.
Ne legyen tehát se nyilvános, se hi
vatalos kéregetés, de állítassunk fel a kór
házzal kapcsolatosan mielőbb egy szegény
házat, hol minden munkára alkalmatlan egyén
helyet kapna és hogy arról, mi életfentartása biztosítására múlhatatlan szükséges,
gondoskodva volna. Szegény alapunk van,
ennek keresztülvitele tehát semmiféle aka
dályokba nem útközhetik.
Ha úgy a korház, mint a menhely kér
dése a gyakorlati megvalósítás terére lép,
akkor Salgótarján közügye legalább huma
nisztikus szempontból, már felveheti a ver
senyt más, rangsorban előléptetésre váró és
arra jogosult nagyközséggel, mert az ember-
SALGÓTARJÁN ÉS VIDÉKE.
baráti közgondoskodás van akkora súly, az
adminisztráció mérlegében, hogy azt a „város"
javára billentse meg.
E. M.
Polgártársak!
Terjesszétek a
„Salgótarján és Vidéké"-t
Miért vagyunk mi Balkán?
Sokszor és sok helyütt fel merül kö
zöttünk itt édes magyar hazánkban az a
kérdés, hogy miért hiszi és mondja azt a
külföld, hogy Magyarország Balkán állam?
Talán sokan gyanítják is. az okát, de
százszoros pénzt lehetne a biztos nyereség
fejében tenni arra, hogy az ország 99 szá
zaléka még csak halvány fogalommal sem
bir arról, hogy a külföldnek ez a rosz vé
leménye mirólunk és édes hazánkról hon
nan datálódik.
Hiszen van kultúránk, van kereske
delmünk, iparunk. Vasúti és posta intéz
ményeink kiállják a külfölddel a versenyt.
Egyszóval, ha nem is vagyunk még ott,
ahol Német-, Francia-, vagy Angolország,
de mindenesetre a Balkánnál sokkal, sokkal
előbbre állunk.
Mi hát mégis az oka, hogy a külföld
igy vélekedik rólunk?
Azt hiszem, nem járok messze az
igazságtól, ha kimondom, hogy, ennek
valódi okát senki oly jól nem tudhatja,
mint szeretett hazánk azon lakói, akik
ipartelepeken vagy olyan községekben laki
nak, ahol nagyobb gyárak vannak.
Magyarországot a külföldi vagy mint
turista, vagy. mint kereskedő keresi fel. —
A turista? Az még csak
eltekintve attól,
hogy jól megnyuzzák — elég kellemes em
lékeket visz haza. Hanem már a kereskedő,
akinek útiránya és tartózkodási helye nem
a saját akaratától függ — egészen más
emlékekkel távozik mi tölünk. Pedig azt
tudnunk kell, hogy épen ezek között nagyon
is sok az olyan, aki hivatásánál fogva nem
csak hazánkat keresi fel, hanem beutazza
az egész világot, ösmerkedik, tapasztal,
átélt éleményeiröl pedig szívesen beszél.
Mit mondhat egy ilyen világlátott, ta
pasztalt kereskedő ember — értem ezalatt
nem csak a szorosan vett kereskedelmi
utazókat, hanem a külföldi gyárak alkalma
zott mérnökeit is — ha Magyar ország va
lamely Ipartelepén, például itt Salgótarján
ban megfordulnak? Pedig mi tarjániak, na
gyon jól tudjuk, mennyi idegen fordul meg
itt nálunk — lévén azoknak vagy az egyik,
vagy a másik gyárunkkal üzleti összeköt
tetésük. Milyen benyomást szerez ez itt
nem csak ml rólunk, hanem innen követ
keztetve egész országunkról. Mit lát itt?
és mit lát más — az ország határán belül
1908. augusztus 5
lévő mihozzánk hasonló ipartelepeken ?
Mert eltekintve egy pár nagyobb vi
déki ipartelepes városunkat, — a többi és
e között elsősorban Salgótaiján — bizony
a legsötétebb Balkáv benyomását teszi.
Nagy hiba és mulasztás terheli e te
kintetben nemcsak Salgótarján és a hozzá
hasonló ipartelepek polgárait — hanem,
magát a kormányt is, hogy ezeket a kül
földiek által leginkább látogatott helyeket
eléggé nem istápolja.
Nézzük csak Salgótarjánt. Ez a mel
lett hogy nagy ipartelep, még egy kerület
nek székhelye is. Elvárhatta volna tehát,
hogy a kormány a község fejlesztésében
segítségére legyen. A helyett mit látunk?
Azt, hogy itt a közérdeket mindenütt
megelőzi a magánérdek.
Igaz, hogy ez részben polgárságának
gyávaságán is múlt, de a kormánynak kel
lett volna — látva tehetetlenségünket —.
segítségünkre jönni és nem engedni, hogy
az itt létesített közintézmények egyesek
akarata szerint helyeztessenek él.
Van vasúti állomásunk — több kiló
méter távolságban.
Van kir. járásbíróságunk — közel az
állomáshoz.
Van kir. adóhivatalunk — de hogy az
idekerüljön — kénytelenek voltunk, dacára
hogy községünknek vagyona nincs, — in
gyen helyiséget felajánlani és háztartásun
kat ennek folytán 1000 koronával megter
helni.
Van szolgabiróságunk, van csendőrségünk, van nyomorultul ellátott polgári
iskolánk, de egyetlen egynek sincs meg
felelő, a községet is díszítő épülete.
Kérdem hát, tisztán csak mi vagyunk
ebben hibásak ?!
Mi, a kiknek sem hatalom, sem pénz
nem ál rendelkezésünkre, hogy ezeket pó
toljuk?
Hiszen köztudomású dolog, hogy Sal
gótarjánban egy-két hatalmasság rendelkezik,
akik előtt a község érdeke csak addig szá
mit amíg az ő érdekeikkel összeütközésbe
nem jön!
Nem lett volna-e hát kötelessége, első
sorban a megyének, másodsorban pedig a
kormánynak az, hogy látva és ösmerve az
itteni viszonyokat ezt megakadályozza? Egy
ilyen Európai híres ipartelep mint Salgótar
ján feltétlenül elvárhatná a kormánytól azt,
hogy fejlődésében segítségére legyen. Ha
meg tudta tenni már, kevésbé exponált he
lyeken azt, hogy saját hivatalainak palotái
kat épít — annnál inkább kötelesége lenne
itt, ahol annyi külföldi megfordul, ezt meg
tenni s ezáltal buzdítani a polgárságot is
az építkezésre. Mi ugy vagyunk, hogy itt
az építkezési kedv teljesen elveszett.
Hiszen azt sem tudjuk, egyáltalában
meddig fogunk még itt élhetni. Mert ha a
kőszénbánya-társulat megvonja tőlünk ke
servesen kíkunyorált kegyelem kenyerét —
koldusbotra juttat a saját élhetetlenségünk
folytán felszaporodott községi pótadónk.
Kinek legyen hát kedve egy ilyen
jövőnek néző városban építkezni?
Mi másképen nézne ez ki akkor, ha
�1908. augusztus 5
maga a kormány kezdené itt az építkezé
seket.
Vasúti -állomás, iskola, kir. járásbíró
ság, kir. adóhivatal, csendörség mind állami
intézmények. Miért ne építhetne mindezek
részére — ha nem is monumentális — de
a mai kor izlésénék megfelelő tetszetős
épületeket?
Ezzel nemcsak a saját hasznát emelné,
de óriási módon elősegítené a község fej
lődését is s nem sok esztendőre volna
szükség, hogy az itt megforduló sok kül
földi ember egészen más véleménnyel tá
vozna innen, mint ma.
Ha pedig a kormány minden nagyobb
iparteleppel bíró községet ily módon segí
tene a fejlődésében, nem lennénk többé a
külföld előtt Balkán.
Előfizetési felhívás:
A mai számmal ama kéréssel fordulunk
Salgótarján és Vidéke t. közönségéhez,hoyg
minket kitűzött célunk elérésében anyagilag és
erkölcsileg támogasson, hogy úgy helybeli mint
vidéki híreket velünk közölni szíveskedjék
és igy olvasó közönségünk egyszersmind
munkatársunk is legyen.
Az előfizetési dij oly csekély hogy
mindenkinek lehetővé tesszük a lapra való
előfizetést.
Előfizetési ár:
Egész évre..............................................10.—
Félévre.................................................... 5.—
Negyed évre
........................................ 2.50
Egyes szám ára........................................ 20
Minden a lap szellemi részét illető közlemé
nyek a Salgótarján és Vidéke szerkesztőségé
hez az előfizetések s hirdetések lapunk
kiadójához Mohar Endre polgár iskolai
tanárhoz intézendők.
A Polgári Kör tagjai lapunkat évi
6 K-ért kapják.
Heti hirek
Letört existentia. Hétfőn d. u. ér
kezett tolonc-levéllel Salgótarjánba Valentini
Gusztáv tótbánhegyesi származású 38 éves
nőtlen gyógyszerész.
Ki tudhatná, mi vitte ezen jobb sorsra
érdemeset e lejtőre?
Horváth Bertalan temetése. Hor
váth Bertalan homokterenyei nagybirtokos
és vármegyei bizottsági tagnak, ki Buda
pesten az István-uti klinikán halt el, a folyó
ho 29-én d. u. 3 órakor volt a temetése
Homokterenyén. A temetést nagyságos és
főtiszt. Gleidura Géza salgótarjáni prépost
plébános ur szokatlan nagy segédlettel vé
gezte, aki fürdőzését megszakította, hogy
barátja temetését végezze. A gyászdalokat
Kovács Gyula homokterenyei kántor veze
tése alatt a környékbeli tanítók énekelték.
Gleidura Géza a halottat igen szép
beszédben búcsúztatta el, a mikor ő is
együtt könnyezett a jó barátok és ismerő
sökkel. A vármegye sem feledkezett meg
halottjáról, amennyiben a ravatalhoz hat
SALGÓTARJÁN és VIDÉKE.
vármegyei huszárt küldött ki. Hogy a meg
boldogult mily közszeretetben állott, mu
tassa az is, hogy dacára a sürgős és el
odázhatatlan nyári mintegy 200 községbeli
palóc jelent meg a szokott házi vászonból
készült ing és gatyában, lajbli és perge
kalappal és díszes cserniaikban, akik mel
lőzve a kocsit, vállukon emelték ki a mint
egy másfél kilométernyire a hegyen fekvő
temetőbe, zengve a gyászdalokat, az utolsó
Isten hozzádot. A sírba tétel után felhang
zott a „Mért oly borús" ismeretes gyász
dal. Kovács Gyula kellemesen csengő hangja
mintegy figyelmeztette a jelen voltakat, hogy
ember úgy éljél, mintha örökké élnél s úgy
imádkozzál, mintha minden percben meg
halnál: Megemlítésre méltó Sigézi Ferencz
salgótarjáni kereskedő azért, mert a rava
talt oly díszesen állította fel, mintha azt a
francia entreprise-től tanulta volna. A rész
vét óriási nagy volt.
Enyveskezü mindenes. Rózsa Sán
dor, Thill József helybeli vendéglős min
denese könnyű módon akart egy kis exktra
pénzre szert tenni. Gazdája rábízott 70
koronát, hogy azt a fogyasztási hivatalba
vigye, de őkigyelme elszökött. Nem messze
futott, csak Somoskőújfaluig, ott Cibula
János rendőr fülön csipte.
Lopás. Varga Antal helybeli illetőségű
csavargó vásárkor több rendbeli lopást
követett el. Az enyveskezü tolvajt a rend
őrség elcsípte s a járásbíróságnak átadta.
Hatóság elleni erőszak. Balázs
András foglalkozás nélküli mészáros f. hó
25-én részegen garázdálkodott. Pap István
rendőr lefülelte, de a részeg fickó még a
rendőrnek is nekiment. Csak nehezen tud
ták rendreutasitani.
*
Színészet. Mint értesülünk, Mezei
Kálmán igazgató vezetése alatt álló szín
társulat, mely színházlátogató közönségünk
tetszését mindenkor kinyerte, szeptember
1-én községünkbe érkezik.
Lopás. Folyó hó 28-án este 7 óra
kor a pálfalvai bányatelepen Paulics Ferenc
munkás a vele egy szobában lakó Paucsur
József munkásnak záratlan ruhaládájából 1
ezüst órát láncai, 1 férfi nadrágot és 1 pár
sárga cipőt ellopott. A tetest a csendőrség
kinyomozta és a járásbíróságnak átadta.
Járvány. Zagyva-Róna községben nagy
mértékben döhöng a vörheny. Sajnosabb ál
dozatot is szed a gyermekek közül. Nálunk
is sporadikusan mindig vannak olyan sörheny esetek, dacára a legnagyobb köze
gészségi óvintézkedéseknek.
Baleset. Zsudri Mihály 22 éves acél
gyári munkás f. hó 26-án este revolverrel
játszván, az hirtelen elsült és a golyó mel
lébe furodott be. Kissé hihetetlenül hangzik,
hogy egy 22 éves fiatalember ily vigyázat
lanság áldozata, azonban hinnünk kel saját
bevallásának.
Elgázolás. Alig múlik el hét, hogy
környékünkön valahol vonatszerencsétlenség
3.
nem történt volna. Folyó hó 19-én Gendi
Miklós zagyvai lakos 3 és féléves Zsuzsi
nevezetű leánykáját gázolta el a vonat, sze
rencsére azonban csak apróbb testi sérülést
szenvedett
Értesítés. Lapunk felelős
szerkesz
tője: dr. Cigler Jakab négy heti szabad
ságra ment Távollétében Takács Mór, la
punk főmunkatársa helyettesíti.
Kérelem. Azon tisztelt gazdákat, kiknek
az idei vetésnél alkalmuk volt az időkülömbséget az impregnált és a nem impregnált
takarmány-répamag kelése között megfigyel
ni, felkérjük,
szíveskedjenek ez iránti
tapasztalataikat akárhonnan szerezték is be
a nem impregnált répamagot közvetlenül
Mauthner Ödön magkereskedésével Budapest
Rottembiler utcza 33. közölni. Miután az idei
pontos megfigyelésekre a Mauthner cégnek
úgy a tiszta igazsság, mint a közérdek
szempontjából szüksége van, nagyon kéri,
előzetes köszönetének hálás kifejezése
mellett a tényleges adatokat 8 nap alatt akár
levelezőlapon is vele tudatni.
Helyreigazítás. Ily kezdetű referádijában a „S. H." tek. szerkesztője lapunk sza
vahihetősége felöl olyasféle nyilatkozatot
tett közé, mit nem hagyhatunk válasz nél
kül csak azért sem, mivel hallgatásunkkal a
tetten érés látszatát keltenők fel. Nem szí
vesen személyeskedünk és elvűnk, hogy ki
ki seperjen a maga háza előtt de ha ava
tatlan seprő a mi házunk előtt kotorászik,
az ellen kötelességünk tiltakozni. Elap meg
támad bennünket előző számunk glosszájáért melyben az áll, hogy szívesen látjuk
évekkel ezelőtt megjelent első lapunk szer
kesztőjét munkatársaink közt ö szálkát talál
ebben és írja, hogy az a bizonyos szerkesztő
nem a legelső lap szerkesztője volt, hanem
az utána következőé. Hát kérjük szépen ki
fejeztük-e mi csak egy szóval is. hogy az a
bizonyos ur, a legelső lapszerkesztője volt?
Ajánlunk a tisztelt lap szerkesztőjének ma
gyarosabb és irodalmibb nyelvérzéket és ak
kor befogja látni, hogy az az első szó amin
fennakadt, nem szám rendbeli meghatározást
jelent és igy nincs mit rágnia a koncon.
Egyébként elolvastuk a „Tarján! zsurnalisz
tika" című reflexióját és észrevettük, hogy
a Török-féle lap után következő Csemay
Ödön szerkesztése alatt álló újságról még
csak meg sem emlékezik. Valamint Jungmann
Rezső után nem Takács Mór, hanem Klein
Ármin vette át a „Salgótarjáni Lapok" szer
kesztését.
Valószínűleg meg van annak is az
oka, de kérjük szépen tisztelt szerk. ur, ha
már „egy lap valamit állít, az fedje is a
valóságot, mert különben elveszti legfőbb
becsét: a szavahihetőséget".
A magyar kir. államvasutak figyel
mébe. Talán sikerül ez utón a m. kir. ál
lamvasutak ügyemét felhívni a Somoskőúj
falu felé vezető vasúti sínek mentén lévő,
községünk északi része után következő első
vasúti őrház előtt a patak fölötti hídra, a
melynek egyes gerendái a végeiknél támasz
�SALGÓTARJÁN és VIDÉKÉ.
4.
nélkül feküdnek. Ennek az a szomorú kö
vetkezménye lehet, hogy az ezen hídon
átkelő ember minden különösebb vigyázat
nélkül ráléphet véletlenül valamelyik ilyen
megerősítés nélküli gerenda végére és ily
esetben a gerenda kifelé bukik s az illető
feltétlenül lebukik a hídról a palikba és
vagy súlyos töréseket és sebeket szenved,
vagy pedig szörnyet hal. Ezen közleményre
az indította a szerkesztőséget
hogy egye
sek már rosszul járnak
ezen hidon és csak
a véletlennek köszönhetik, hogy ott halálu
kat nem lelték. Ezek után már mondanunk
sem kell, hogy jó volna azt a hidat és
ezzel egyidejűleg a többi hidakat is meg
vizsgálni és azokat alaposan kijavítva, nyu
godtan a forgalomnak átadni.
Nyári mulatság. A salgótarjáni ipar
testület folyó hó 16-án nyári mulatságot
rendez a Wehowszky-féle kertben. A haszon
az ipartestület saját alaptőkéiére fordittatik.
A mulatság kezdete d. u. 3 órakor. Ked
vezőtlen idő esetén a Vadászban tartatik
meg. Este tűzijáték.
Laboráns, aki lop. Hankus Imre
újonnan fogadott laboránsa megszökött
730 koronával. Gazda Antal különben régen
tolvaj hírében állt. Utóbb megjavult ez a
Gazda, de azután csak megint gazdálko
dásra vetemedett. Mint értesülünk, a csend
őrség már nyomon van.
Deák hangverseny. Salgótarjánban
vakációzó ifjúság folyó hó 22-én este a
Vadász-féle szálloda nagytermében hang
versenyt rendez. A programmról egyelőre
csak annyit mondhatunk, hogy igen érde
kesnek ígérkezik már annyiban is, hogy a
közreműködők kizárólag csak deákok lesz
nek. A hangverseny stilszerü befejezése
lesz Gross Márton helybeli táncmester tan
folyamának, melyben deákjaink és deákkisasszonyaink vettek részt.
Nyomdánk költözése. Nyomdánk a
Ponyi-féle házból a „Nép-bank“ épületébe
költözött. Lapunk e költözködés miatt ké
sett, miért olvasóink szives elnézését kér
jük.
Klapanciák.
Nikod zsenki nem béke hagy!
Zazt beszilnek mindig Zrolad
Hogy te sak zegy falu zvagy.
Pedig zaz nincs van zigaz
Hogy te sak falu zvolnál
Mert nizunk sak kirlek szipen
Vígig a tied fiutcán.
Zolyan szip, tiszta is zrendes
Hogy zó sem nim lehet róla
Zilyet nem tudsz zmás felmutatni
Sak zaza híres Zazsia!
Hat mig zaz a szip sertéspiac,
Zaz zaz zigazi díszét.
Zvalamennyí jarvanyoknag,
Zaz zigazi fiszget.
Pedig te zaz jarvanyoknag,
Zapolni znagyon zeredsz. ’
Rovás.
Azirt van nikod birba vive,
Zegy górhazi zipület.
Zaz bolgari ziskolat,
Zaz a füld zalatt zvagyon.
Hogy a vonat zgyermekekneg
Nem gazolz zőket zagyon.
Hát mig zaz a szip közsigháza,
Ez zaz zigazi zipület.
Ha zaz ember zodabemisz
Tálán perkelt kabni zis lehet?
Zaz zauthentigus tirkiprűl,
Nem zis kell zitt bezini.
Mert zaz lelked sitabottal,
Zagtag ználad kimirni.
Zazt mondják hogy nincsen niked,
Zvárosi znagy vigadó.
Kirem tessik sak megnizni,
A Lőwi file vendiglö.
Zottan zmindenki lehet,
Magat zmenni zmivelni.
Kirem, sak zaz zalvó-fakir,
Nem szabad zfelkelteni!
Az mondják hogy nicsen niked,
Rendur és tűzoltó laktanya.
Kirem, tessik sak jól megnizni,
Zott dinszteleg a kit nagy tabba!
Az községi zadót is,
Sokalja már mindenki.
Kirem jói volna megnizni
Hogy kiis szokott fizetni.
Azirt bikis polgarsag,
Jól lesz nikem bike hagy!
Mert ze dolgok zmegtermője
Bizony sak te magad vagy.
Ha nem zaludtál volna,
Harminc ívig titlenul,
Zakkor in nem állnik itten
Zolyan csúnyán zis rendetlenül.
Azirt kirlek bikis polgárság,
Rajta is munkára fel!
Tegyetek meg mindent,
Za mit tenni kell !
Hid, a szőnyegen.
Kubacska.
Ezt úgy kell érteni, hogy itt Tarjánban van egy hid, ami javítás alatt áll és
mert az alábbi két polgár beszéd tárgyává
teszi ezt, hát úgy van a hid a szőnyegen.
Az egyik: Mit ért maga hid alatt?
A másik: Bocsánat, én hidak alatt még
sohasem akartam valamit érteni.
Az egyik: Ne magyarázza félre a kér
dést. Arra kérek választ, hogy mi is hát
tulajdonképpen a hid rendeltetése?
A másik: A hid rendeltetése az, hogy
elzárja a közlekedést.
Az egyik: Tréfál?
A másik! Komolyan beszélek. Hanem
hiszi nézze meg a salgótarjáni hidat a Rákos
palota előtt.
Az egyik: Hogyan, hát Tarján egész
Rákospalotaig terjed ?
A másik: Rákos, a gyógyszerész palo
táját értem. Ott kanyarodik el egy patak,
amiben minden folyik, csak nem víz. Nos
ezt a patakot egy hid szeli át Egyszer,
még nem is olyan régen, egy részeg ban
dukolt át ezen a hídon és mert nagyon
nekitalált támaszkodni a korlátnak, hát a
fahíd fele majdnem hogy bedőlt Kora reg
gelre belécezték és azóta úgy maradt. Most
is ugy van. Nézze csak meg vasárnapon
ként, milyen torlódás van ott
Az egyik: És azon nem lehet segí
teni ?
A másik: Az ki van zárva. Azon se
gíteni lehetetlen. Annak a hídnak ugy kell
maradnia. És Tarjádnak már Vigadója lesz,
uj kórháza és adóhivatala, sőt már az uj
állomás is megvalósul, azonban azon a hí
don nem esik változás.
Az egyik: Nem ?
A másik: Nem. Sőt Taqán már város
is lesz, szabad királyi város és az a fahíd
még mindig ott fog állani. De aztán felépül
a tarjáni nemzeti muzeum is és a hid töves
tül bekerül a régiségek közé. Ott fog pom
pázni üveg alatt, éppen ugy, ahogy most
van. És aki szem ügyre veszi, hamarosan
mire is fog gondolni másra, mint a piski
Egy
Eladó szőlőbirtok!
két szobás
Füleken, közel az állomáshoz, ország
lakás kerestetik-
út mellett
Ó! te Szeginy Tarjan!
1908. augusztus 5
kitűnő
fekvéssel
16 kat.
hold legjobb hazai fajokkal és oltvá
Cim a kiadóhivatalban.
nyokkal beállított
szőlő,
azonkívül gyümölcsös és szántóföld
kényelmes
lakóház
szép kilátással;
vincellér-lak, istálló,
pálinka-főző, két pince felszereléssel,
eladó. Cím a kiadóhivatalban.
Hirdetések
felvétetnek a
kiadóhivatalban.
�1908. agusztus
SALGÓTARJÁN ésVIDÉKE
5.
5.
hidra.
Az egyik: Hidra ? Hisz az, egy állat
A másik: Hogy kergetné fel magát
egy hidra, arra a fahidra.
KÖNYVNYOMDA
KÖNYVKÖTÉSZET
—
PAPIRÁRUHÁZ
KÉSZÜLNEK
DIMI.
oo KÖRLEVELEK oo
A Czigány-utcában
broz-féle ház
SINGER LAJOS
o o LEVÉLPAPÍROK o o
SALGÓTARJÁN
TISZTELETTEL TUDATOM A N. É. KÖZÖN
oo
BORÍTÉKOK
oo
oo
SZÁMLÁK
oo
oo
MEGHÍVÓK
oo
o ALAPSZABÁLYOK o
SÉGGEL, HOGY KÖNYVNYOMDÁMAT A PO-
kerttel
oo
NYI-FÉLE HÁZBÓL A „NÉP-BANK“ ÉPÜLE
MÜVEK
oo
szabad kézből olcsó áron
TÉBE HELYEZTEM ÁT. EGYÚTTAL TUDA
o o ÁRJEGYZÉKEK o o
TOM AZT IS, HOGY NYOMDÁMAT MEG
oo
eladó.
NAGYOBBÍTOTTAM S ÍGY A LEGKÉNYESEBB
NÉVJEGYEK
oo
NYOMDAI MUNKÁKRA IS VÁLLALKOZOM : :
Meller L. Egyed
Mielőtt személy-, jel
zálog- vagy építési
Budapest IX., Lónyai-utca 7. sz.
iránt intézkednék,
kérjen díjtalanul
prospektust
Telefon-Interurban 46—31.
Telefon-Interurban 46—31.
kölcsön
WEHOVSZKY-FÉLE NYÁRI KERT
BEN kellemes családi össze jöveteli
hely. Pontos kiszolgálás. Polgári árak.
Vasárnap és ünnepnap kedden, szomba
ton Bódi Rudi zenekara hangversenyez.
~A Salgótarjáni Villamossági Részvény-Társaság" berendez lakásokat
Elektromos világítással
a legolcsóbb árak mellett. Tekintettel a közelgő téli évad alkalmából, önköltségi áron
szereljük fel azon jelentkezőknél az elektromos világítást, akik folyó év augusztus hó
15-éig jelentkeznek és szabadvezetékünk közelében laknak.
Az első három jelentkezőnek egy szobát teljesen ingyén szerelünk fel vezetékkel.
Légy egy az elsők között!
�SALGÓTARJÁN ésVIDÉKE
6.
1908. agusztus
5.
Egy jó családból való, kitünően be
gyakorlott
g é p i r ó n ő,
ki 5 hónapig a községházán és 3 hó
Szikszay János
napig a főszolgabiróságnál legnagyobb
férfi-szabó üzlete
káll Ferenc főszolgabíró ur bizonyít
megelégedésre működött, miről
Sza
ványa is tanúskodik,
SALGTARJÁN. fö-utca (saját ház.)
Ajánlja magát a legújabb divatu
alkalmazást keres.
Bővebbet
férfiruhák és egyenruhák elké-
Pap
Zsigmond
községi
jegyzőnél.
szitésére a legrövidebb idő alatt és ju
tányos feltételek mellett.
Angol különlegeségek, Zsolnai, Gácsi és Brassói szövetek.
Kérem szükség esetén egy leve-
lező-lap utján engem értesíteni,
esetleg a házhoz menjek.
hogy
mindnyájunknak el kell menni
megtekinteni
Polatsek Miksa ruha- cipő- rőfös- úri- és női
divat áru raktárát, hol mindezen és még szám
talan itt felnem sorolt áruk, a legjob minőség
ben, legolcsóbb árak,- és legszolidabb kiszolgálás
mellett találhatók. Vétel nem kötelező. Szigorúan
4
mély tisztelettel
<
POLATSEK MIKSA.
A volt Meiszter László féle üzlet heyiség.
Nyomatott, Singer Lajos könyvnyomdájában. Salgótarján.
�
Dublin Core
The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.
Title
A name given to the resource
Salgótarján és Vidéke
Language
A language of the resource
hun
Type
The nature or genre of the resource
Szépirodalmi és közgazdasági hetilap
Szöveg
Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text.
Original Format
The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data
mikrofilm
Dublin Core
The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.
Title
A name given to the resource
Salgótarján és Vidéke 1. évfolyam 9. szám 1908. augusztus 5.
Szépirodalmi és közgazdasági hetilap
A Polgári Kör hivatalos lapja
Subject
The topic of the resource
Magyar irodalom
Közgazdaságtan
Description
An account of the resource
S12
Salgótarján és vidéke [Mikrofilm] : szépirodalmi és közgazdasági
hetilap : a Polgári Kör hivatalos lapja / fel. szerk. Czigler Jakab. -
Budapest : OSZK, 1973. - 1 mikrofilm tekercs (208 kocka) : pozitív,
perforálatlan ORWO ; 33 mm
Mikrofilm másolat. - Salgótarjánban megjelent szépirodalmi és
közgazdasági hetilap. - Eredeti kiad.: Salgótarján : Móhar Endre, 1908-
1910
*Polgári Kör (Salgótarján)
Mikrofilm
Időszaki kiadvány
Hetilap
Helytörténet
Magyar irodalom
Közgazdaságtan
1908-1910
*Salgótarján
07(439Salgótarján) Salgótarján és vidéke(0.035.22)
82(439Salgótarján)(05:0.035.22)
33(439Salgótarján)(05:0.035.22)
Czigler Jakab. - Móhar Endre. - Polgári Kör (Salgótarján)
Creator
An entity primarily responsible for making the resource
Felelős szerk. Czigler Jakab
Kiadó Móhar Endre
Publisher
An entity responsible for making the resource available
Balassi Bálint Megyei Könyvtár
Date
A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource
1908-08-05
Rights
Information about rights held in and over the resource
<a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" target="_blank" title="CCBySA" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a>
Format
The file format, physical medium, or dimensions of the resource
application/pdf
Mikrofilm (35mm)
Language
A language of the resource
hun
Type
The nature or genre of the resource
hetilap
periodika
Identifier
An unambiguous reference to the resource within a given context
<a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&showtype=marc&recnum=168902" target="_blank" title="Rekord a BBMK katalógusában" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390747</a>
Coverage
The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant
Salgótarján
Hetilap
Közgazdaságtan
Magyar irodalom
Salgótarján
Salgótarján és Vidéke