https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/675208fa4b016f70a16494c8dd03867d.jpg b248ceba95c26fb4f7b2021414fd1a28 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/66fd241af13925ee7f5e47a7011b90bc.pdf 2912ae061c804ecd5e1b7ad2134b9885 PDF Text Text V-ik évfolyam. Szécsény. 1913. majus 30. 22 szám Szécsényi Hirlap SZÉPIRODALMI, TARSADALMI ÉS KÖZGAZDASAGI HETILAP . Megjelenik minden pénteken. Kiadňtulajdono*: Glattstein Adolf. ELŐFIZETÉSI ÄR: Egész évre 8 korona — Fél évre 4 korona. Negyed évre 2 korona. Egyes szám ára 16 fillér. Előfizetések a kiadóhivatalhoz küldendők. Ha figyelemmel kísérjük az országos központi statisztikai hivatal évenkénti kimu­ tatásait az ország városainakjnikénti fejlő­ désére vonatkozólag, úgy nagy szélsőségeket találunk az egyes városok között. Eltekintve nagyvárostól, nehány fejlődő rohamosan városaink legtöbbjénél csak a külső keretet látjuk, a részletekre FAmunkaUrs: KARDOS ISTVAN ét IFJ. SZÄDER GYULA. kiterjedő Nyílttéri mészetes* központja egy oly vidéknek, amely gazdasági nyersterményekben bővelkedik. Az ország székvárosával vasúti- s a járás szá­ mottevő községeivel pedig kiépített és jókar­ ban levő közlekedési útvonalakkal van öszszekötve. És mindezen előnyök dacára, ke­ reskedelmileg kihalt csendes kis város. Ezek után azt hiszem módok rátérhetek ^zon felsorolására a mélyek szükségesek ir^zendők. közlemények soronként 50 fillér. Hirdetések egyezség szerint. Szerkesztőség és kiadóhivitai Rákóci-út 565. Varosunk fekvésénél fogva mintegy ter­ Városfejlesztés. ELŐFIZETÉSI PÉNZEK, reklamációk és hirdetések a kiadóhivatalhoz közgazdasági tényezőt a melyért más váro­ sok a legmesszebb menő áldozatra is képe­ sek Ha ezen birtok a város tulajdonába vol­ na úgy a város fejlődésének egyik legnagyobb akadálya önmagától megszűnnék. Ezen bir­ tokvétel lehetővé tette volna azt, hogy az .Országos vasutas Szövetség* által létesíten­ dő nagy .Árvahát* a volt Pulszky-féle kas­ tély területén nyerhetett volna a legmegfele­ lőbb elhelyezést; s a melynek létrejötte e lakosságának anyagi kidolgozott városfej­ ahhoz, hogy egy város fejlődése fokról-fokra, város lesztési programmot csak igen ritka esetekben. Városunk geographiai helyzete a lehető legjobb. És azért benne élénk ipari és ke­ mily eszközök, igénybe vételével lehetséges hasznot biztosított volna. Ezen birtok bírása lehetővé tette volna azt is, hogy a város közelében levő állomás gondosan terVszerüleg reskedelmi életet találni nem tudunk. Mi ennek az.oka? Ennek okát őszintén mondva abban ta­ lálom, hogy a közérdek évtizedeken át a ma­ gán érdek által befolyásolva, sohasem érvé­ illetve vihető keresztül Igen kívánatos elsősorban, hogy a város képviselő testületé úgy az elöljáróság mint a közigazgatási hatóság közegéivel minden köz­ érdekű ügyben egyöntetűen járjon el, mert eredményes munka csakis így érhető el. A város lakosságának jóléte függ attól, hogy e város fejlődése oly egyéne^^eében legyen évente tetemes közvetlen közelében villaszerű nyaraló telep létesült volna, a mely városunk s ezzel egy­ idejűleg az állomás felé vezető út oly el­ rendezést nyerhetett volna, a mely városunk egyik vezető egyéniségének eszméjét való­ jegyzőkönyveket úgy azt látjuk, hogy minden sította volna meg, aki szabadságát is arra használta fel hogy a külföldön tapasztala to­ letéve akik pártszempontoltflPje^ mellőzésé vei, a JeliHŐ legčneŕglkusaroiälfiÉpJSseT^és rkát gyűjt -arra néavvy hogy egy váeoalfjiá désének és rendezettségének mik az okai éš eszközökkel képesek a kitűzött célt keresz­ feltételei. F—n. tül vinui, még esetleges magánérdekekkel a váios fejlődését előmozditó terv, kicsinyes érdekből meghiúsult Szinte különlegessége városunknak, hogy szemben is. Nagy mulasztást követett el a város kép­ viselőtestülete akkor, midőn a Pulszky-csa­ ha a közgyűlésnek valamely tagja oly'esze­ mének létrejöttét javasolja a városnak fejlő­ rülmények között a város tulajdonául meg Tündöklő példát nyújt valamennyi tör­ vényhatóságnak Csongrád- vármegye, mely dését van hivatva előmozdítani, úgy ezen ja­ vaslata a legképteleneb kritikának van kitéve. ném vette. Ezáltal a város elvesztett egy oly fontos úgy látszik, a szociális jelszavakat nemcsak ajakán hordozza, hanem meg is valósítja nyesülhetett akképen, hogy a város fejlődése akár gazdasági akár pedig ipari vagy keres­ kedelmi* Ifren-lélielővé'tétetéir volnaľUá ~vl-’ gig lapozzuk városunk közgyűléseiről felvett TÁRCZA. Megnézni a virágzó muskátlit, S ki néz be nálad ott az ablakon? Ha nem vár arra, aki szerette, Lejön ő is a temető kertbe. Egy nap múlva. Szövegét irta: Kardos István, Zenéjét: Pongráa István. Nyáray Albertnek. Ma én niég selymes ágyamban fekszem Illatozó habos a párnáin, Holnap ilyentájt már könnyen lehet Túl leszek én e földi lármán. / * • Ha eljő az éj búsongó szárnyán Ma még forró karjában alszom, Holnap elsápadt fakó* testemtől Elszalad majd egy szőke asszony. • Ma az ölemben még elszenderül, Holnap már — tudom —* otthágy egyedül. De lenn a sírban nem pihenek meg Fel jár majd bús szellem alakom, A kis makranczos. Irta: IfJ. Száder Gyula Egy agglegény beszélte: egy viharedzett, Ma lelkem még az utakat rójja, S mi leszek holnap? a sir lakója. Ma jókedvemben cigánnyal iszom Fülembe huzza kedves dalom, Holnap síromhoz kísérhet engem, Nótáját majd ott hallgatom. Ma ez legyen az élet zenéje, Holnap jöhet a sir feketéje. lád tulajdonát képezett birtokot minden kö­ szürke fejű agglegény, — poharazás közben, vig társaságban. . . . Fiuk, ez se tegnap történt. t . . Illatos virágokkal telitett orgona bo­ kor alatt, egy hajlított* vaslábu, fehérre má­ zolt pádon tűnődök. Pártáit' hullatja a vadgesztenyevirág, a Sárgás szélű, piros keblű felesleges páriákat . . . hull . . . hull . . . vlfedi a liget kavi­ csos útját, — á járó-kelő kegyetlenül rálép, odatapad a lábához s elhurcolja lelketlenül, hogy még csak a tájékát se lássa szülőhe­ lyének. ?’ 1 A liget közepén tulipánok festenek, pi­ Csongrádmegye dicsérete. •négyes-vizsugarakat — ideális lelkem gyö­ nyörűségére. Nem nagy e kis liget, s nekem most mégis olyannak tetszik. Ama pár gyermek, mely ott játszik a kavicson s édesen c<engő pajkos kacagásuk — nem tud most zavarni. Tudj’ Isten, nagyon elgondolkodom. Hirtelen feleszmélek. Nagyon közelből hangok ülik meg fülem, önkéntelen oldal­ vást pillantok. Egy feketeruhás, gyászoló hölgy, olyan nevelőnő féle, — meg egy ficánkoló kis fiú, (lehet öt esztendős.) közelgenek felém. Már egész’ itt vannak ... A kis fiú rám néz, mosolyog, kis ostorával*, mit a kezében szo­ rongat, felém suhint ... A nő is rám néz, mire én zavartan kalapomhoz kapok s meg­ emelem. A leány — mert az volt -r elpirul. Za­ vartan kap a kis fiú kezéhez, magához igyek­ szik vonni. Nagyon természetes, hogy az igyekezete kárba vész. A kis csintalan ügye­ sebb, megmenekül. Ide fut mellém, a padra ül. Merészen a szemem közé nevet, rám mo­ ros, lilás, viaszsárga, tarka-csipkézett szélű solyog, megszólit: — Hogy hijják magát, bácsi ? tulipánok. Távolabb szökőkút bocsájtja magából a magam. Akaratlanul is, kell hogy elnevessem �május 30 „Szécsényi Hírlap“ 22 szám. Csongrád-vármegye ugyanja azt határozta el, hogy fél százalékos megyei póiadót vet ki abból a célból, hogy az igy begyült összeget községenként felosztva, érdemes' ff Id mi vés munkások biztosítására fordítsa.' Hasonló ha* tárcsáiról még nem olvastunk. Azt már ol­ vastuk az unalomig, hogy a törvényhatóság, vagy bizalmatlanságot szavazott a kormány­ nak, arról is olvastunk, bogy fetirt az örök béke és a vándor cigányok megreudszabályozása célzó intézkedéseket sürgetve, de — mint* eddig. A megyékben 1 fizetett állami adónak két Ssemélyi hír. Btnazur Gyula udvari század részét fölajánlani öukéntes elhatáro­ zással nem is olyan súlyos terhet jelent De tanácsos a budapesti festészeti mesteriskola igazgatója, nyári tartózkodásra dolányi km- mit nyernénk a munkás-osztály megváltozott télyába érkezett ahol műtermében több kivá­ erzékVilágában, ha csongrádmegyei szép pél­ dát mi is utánoznánk? A mostani nebez idő* lóbb értékes festményen dolgozik. a legkevésbbé alkalmas arr^ hogy az ♦Ki­ bérelj áldozatkészségére appéháljunk, mind­ hogy mélyreható szociális kezdés a várme­ azonáltal, a mikur CiOngrádvármegye nagy­ gyétől elindult volna, — azt igazán nem lát­ tuk eddig. Mi ennek az oka? Azt hisszük, magá­ szerű elhatározásáról olvasunk, lehetetlen az­ zal a vággyal ne fejezni be: hogy jobb idők fordulatra mi is kövessük a csongrádi de­ nak a (Örvényható?ágnak az iwzealkutása. A legtöbb adófizetők numeráinak js és pundeiáinak is a törvényhatóságukban. Ôk pe­ rek magyar népet — ebben az áldozat hu­ zataiban. Valamennyiünknek ereznünk kell, hugy uj idők szele lengedez és Közéletünket dig nem érzik, hogy á szegény embert |*ol mudern humánus, szuciali» szellemnek kell ailratnia, ha az alakuló közszelleiumcl ellen­ kezésbe nem akarunk jutni, ha a. társadalmi szorítja a Csizma es hogy a társadalmi pad- fikacio érdekében kezdeményező nagy elha­ tározásokra nekik kellene jutniok. Ezért az Onmegadózás a legritkább jelenség a vár­ békés fejlődésnek igaz barátai vagyunk, ha lelkünket és szívünket a modern humanizmus megyékben, de az meg egészen egyedül álló, hogy a gazgasági munkásosztály jóvoltára, szelleme lengi át életük végső napjaira anyagi áldozatuk nyúj­ tásával gondoskodtak volna. — Megbajlunk Csongrádvármegye nemes példája előtt, mel­ akad olyan lelkes férfi, aki ezt a tetre hivó lyel lehetővé tették, hogy a vármegyében nyolcszázon felüli munkas-család öregsége nyugalmas napjai biztosiitattak. Ez a törvényhatósági gondoskodás mély­ reható és ne gondoljuk, hogy csupán annak a 800-on felüli munkás-családnak a sorsa jobbítására lesz hatással I Nem, ez a csele­ kedet nagyobb jelentőségű. Az egész mun­ kás-osztály háláját költi föl és okos végre­ hajtásával a községekről leveszi a közjóte- konyságnak azt a terhét, mely a modern hu­ manizmus korában okvetetlen Bízzunk abban, hogy a mi pátriánkon szót nem felejti el és ha most az idő talán kevésbbé alkalmasnak találja, hogy a megyei társadalmak áldozatra felhangolja: de Csong­ rádvármegye által* mutatott szép eszmét nem ejti el es annal^ lelkes propagálója lesz. De abban is bizunk, hogy a mi pátri­ ánkon nem is kell oly nagy erővel a szivek­ re hatni, hogy az áldozatra megnyeressenek. Szerencsére nálunk még a nagyobb czelok iránt hajlandóság meg van. És ha a haladás vagyaban arányban nincs mindenkor az ál­ dozatkészség, — ezt anyagi helyzetünk ma­ gyarázza. De hogy hazafias nagy célok meg ráharamlana. ebben a közönnyel és haszonleséssel telisde Ez a törvényhatósági határozat nemcsak 800 családnak súlyos gondját oszlatja el, de je­ tele korunkban is tuounk lelkesedni, azt nem lentékenyen fel fokozza a vágyat, hogy hogy a föld- Glattstein Adolf papirkereskedésében. A feketeruhás füléig elpirul, a kis fiú felé lép, megfogja á kezét, szól: — Ej, ej . . . Bandika. Hogy lehet ilyen ... t ' " 7 ' És a Bandika nevet, merészen hunyor­ bácsi nem bíróját számos éven át folytatott kiváló mű­ ködésének elismeréseként a Fereiic-József rend lovagkcreszljevel tüntette ki. Szécseny község kepviselőtestülele f. hó 23-an tartóit rends ivUli kö/gyülésében elliataruzta, hogy a ki­ tüntetettel testületileg üdvözli. A népes kül­ döttség, amelyben a képviselőtestületnek Csak­ nem összes tagjai részivetlek, Ruszmkó Antal királyi tanácsos vezetése medeti f. hó 25-eii d. e. 11 órakor tisztelgett a kitüntetettnél. Ruszinkó Antal királyi tanácsos lendületes beszédben, szép szavakkal méltatta a főszol­ gabíró bokros érdemeit és tolmácsolta a kép­ viselőtestület, valamint az egész község kö­ zönségének ragaszkodását és őszinte jókivánatait. Baross Arpád lelkes éljenzéssel foga­ dott válaszában kijelentette, hogy soha életé­ ben nem kereste az ünneplést és a kitünte­ tést, de mindamellett jól esik látnia, hogy ♦ok évi munkássága járásában, megyéjében és az uralkodónál is elismerésre és méltány­ lásra talált Megígérte, hogy mint a múltban, úgy a jövőben is lelke egész melegével, minden képessegével fog munkálkodni járasa népének javára.; ........................ • Vádasstás. A szécsényi népbank r. t. igazgatósága f. hó 30-án megtartott ülése­ ben a megüresedett főkönyvelői állast Breuer TZinevesós. Sarlai Erzsiké erzsébet- mives osztály rendkívül érdeklődik az orszá- góvá rám mutat: — De hiszen a szécsényi járás közszeretetben álló főszolga­ Armin kisvárdai főkönyvelővel töltötte be. egyszer igazoltuk. Divatos levélparok- és képeslev.-lapokból nagy újdonság! községekből, * Baross Árpád fössolgabiro üdvősleae. Azon alkalomból kifolyólyag, hogy ö Felsége bellusi Baross ^Árpádot, a a nyugdíjazás jóvoltából minél többen vegye­ nek részt — És valóban azt is jelentik a csongrádmegyei HIREK. gos gazdasági munkáspénztár iránt és ebbe jelentékenyen nagyobb számmal lép be tagul haragszik érte. Ugy-e, nem haragszik? — Nem, dehogy haragszom, fiacskám. Ezzel felemelkedem s az eddig ismeret­ len hölgynek — annak rendje s módja sze­ rint — bemutatkozom. — Utána a feketeruhás pirul, én is zavart vagyok. . — Szünet áll be. Pár pillanat múlva a kis fiú türelmetle­ nül suhogtat az ostorával: — De szóljanak már valamit, — olyan rossz, bogy nem beszélnek semmit. ... Fél szemmel a feketeruhást must­ rágalom. A lebet nem is olyan kedvezőtlen. Fekete a haja, meg a szeme. Piros az ajka- széle, meg a zavartól az arca. Szórakozottan verdesi írtjából ernyőjével a kavicsszemtket. majd óvatosan ráih néz s hogy tekintetünk találkozott: szól: elkapja r: fejét . láttam szólni. — Nagysám, azt hiszem, nem fog — Nohát Bandi, hogy ilyen ragudni, amint hogy rossz le­ gyen, nem hittem volna. Meglátja, kikap a nem is Az artatlan, a hófehér gyermeki lélek megsúgta néki, hogy tőlem ne féljen. És nem is fél. Hát akkor, .ha Bandikénak, igazat adok. miért haragszik ezért reá ? rúan néz rám, majd Kedvetlenül szól: mindenkivel ilyen szokott lenni. aftán a leányra ... — De hiszen én freulein, nem csinál­ tam semmit . . . Ugy-e bácsi, hogy nem? Még krajcárt se kértem . . . — aztán félig ha­ haragudhatik, mámától. A fiúcska arcocskája elsölétedik, szomo­ 1 — Pardon, kérem — tiltakozik — ez, Roppant csiszolatlan. Nem Birok vele. — Dehogy, — vetem közbe, — csak élénk . . . Miód az e féle pajkos kicsifiuk. szomorúan, félig hunculkás hangon adja hoz­ zá ,— pedig épp most akartam ... És a Ezen csak mulatni lehel. mama csak ezért haragszik. csak azért ... egyre csak azt hajtogatja: — Csiszolatlan, csiszolatlan ... A feketeruhás haragvón huzza összéb szemöldökeit s szinte parancsolva rászól: — Elég legyen a fecsegésből. Bandi, — Mondja, freuelin, mi az a «csiszo­ latlan* . ? Ezt még nem bállottam magától Igen, freuelin, keljen fel, — jöjjön haza . . , , A fiúcska makrancoskodik, dacosan vo- A leány nem tágít, meggyőzheletlenül Bandika belevág: soha . . . — Az, hogy a Bandi neveletlen. nogatja a vállát, nem mozdul, oda se bederit. — Neveletlen ? Ezt a szomszéd Sanyi­ A lány most már szelidebben nógatja: — No jöjjön, jöjjön Bandika, mert ki­ jukra mondja a mama . . . Arra, aki kővel Egy hangot sem ad. — Tessék, — indítványozom — foglal­ kapunk mind a ketten . .. . jon helyet az én helyemre. A feketeruhás lány még Eddigelé szó nélkül gyönyörködtem e kedves torzsolkodásban, de most már Idejét mindig pirul, budapesti központi lávirűa hivatalhoz, távirda kezelőnői minőségben kineveztetett. fiúcskához a és fßlväl lakos a ki a helybeli in. kir. posta es távirda hivatalban volt kisegítő kezelőnő, a Bandika meg se moccan. törte be a házmesterék ablakát . . , Arra mondja, nem rám . . . Úgy éreztem, nekem kell bíráskodni kö­ zöttük. , , — Eh, semmi az egész — mondom. — �„Szécsényi Hírlap“ 22 szám. Adoxndnyoeda. Emődl Ödön buda­ Saéosánybaa a TeraatyAnssky István Strausz Király-utoed hasa 1013. Julias 1-től pesti lakos, megboldogult bátyja: Miklós halálának évfordalója alkalmából 50 bérbeadó. koronát küldött a kö/ségi elöljárósághoz. — Ezen összegből 20 koionát kapott a szécsényi önkéntes iGzollótestÜlet, amelynek az el­ hunyt egykor főparancsnoka volt, 15 koronát az izraelita-, 15 koronát pedig az egyéb val­ lása szegények kaptak. Ebzárlat. Városunk belterületén elő­ fordult veszettség! esét folytán, a város bel­ területére, az ebzárlat elrendeltetett. Németország műtrágya fogyr irtása a múlt •»ben. Németország l9J2-hen 560 millió márka — 1910-ben 350 millió márka értékű műtrágyát fogyasztóit. A birodalom műtrágya fogyasztásának emelkedése páral'anul áll. Már 1910-ben azt hitték, hogy a további emelkedés lehelellénség, mert már akkor 197 kg. műtrágyát használt fel birodalmi átlag­ ban szántóföld területe minden kát. holdján, mégis két év alatt több mint 200 millió má*kával emelkedett a fogyaslás, s igy 1912-ben körülbelül 155 kg. különféle műtrágyát hasz­ nált fel szántóföldjének minden kát. holdjá­ ra. Ennél eklatánsabbart semmi sem bizo­ nyíthatja a műtrágyázás nagyon is jövedel­ mező voltát. Ezzel szemben Magyarország — fél akkora szántóföld területén — elhasz­ nált 1912-ben nem egészen 20 millió koro­ na értékű műtrágyát, a mely mennyiségből országos átlagban 15 kg. műtrágya sem jut egy katastrális hold szántóföldre. Tátra-Adria tura út. A magyar autó club által rendezett túra út résztvevői junius hó 1-én (vasárnap) d. e. II óra és d. u. 4 óra közötti időpontban.^haladnak el a vasútállomás felé vezető megyei út és a Budapest-Kassa állami út találkozási pontja előtt. Vetéseit állása. A gyakori esőzé­ seket, meleg, enyhe idő váltotta fel, a mely a vetésekre de különösen a kerti vetemények fejlődésére jótékonyan hat. — Úgy a szőlők, mint a gyümölcsösökben a korai tavaszi fagy nagymérvű kárt nem okozott s igy a legjobb termés kilátásokra van kilátás. A szőlőkben egyes helyeken a peronospora fellépte ugyan ismét mutatkozik, de remélhető hogy az erős szénkénegezéssel való védekezés a kellő si­ kerrel fog járni. = SzarkmtlMrt felelős a klaíó. = Ni'gysádnak is igaza van, de azért az Bandikának is igaza van. Előre hoc'ájtom. hegy belátom a/, ön kényes helyzetét, de ehez hozzá kell tennem: akkor,, ha mással volna dqlga. Most mind *n esetre azt tartja, hogy e naiv gyermek galibát csinált, ugv-e? Pedig hit ez kérem nem olyan borzasztó nagy do­ log. Higyje el, hogy nem . . . Látom, fél tőlem; az okot el is hiszem. A nők — nem minden alap nélkül — félnek az ismeretle­ nektől. És most ön is kétségbeesik, szabad­ kozik, futni volna képes; szivecskéje bizton úgy ver, mint egy héjától üldözött vadgalambbé; — fél, remeg, szökni szerelne mi­ nél előbb . ... No ugy-e igy van? Hiszen látom, hiába szabadkozna is. Azonban meg kell nyugtatnom önt, — felőlem egy pillanatig se vélekedjék rosszul. A feketeruhás roppant zavart lesz ismét, írül, pirul, akadozik a beszéde, alig tudom kiVertnl e pár szót : — Engedjen meg, nram, ha okos em­ ber, átlátja helyzetem. — Ezt már előrebocsátottam. 1285-1913. tkvi. sz. Árverési hirdetmeny-klvonat. Szécsényi Népbank r. t. végrehajtatnak — Gécy Lajos végrehajtást szenvedő elleni végrehajtási ügyében a kir. jára»bilóság a végrehajtási árverést 165 kor. tőkekövetelés ennek 1912. évi f-bruár hó 6 napjától szá­ mítandó 6 '• kamatai, 37 kor. 30 fill per és végr. már megállapított valamint jelenlegi 20 ,kor. 30 f. és a meg felmerülendő költségek kielégítése végett az 1881. évi LX. t-c. 144. §-a alapjnt és a 146. §-a értelmében a szécséityi kir. járát bíróság területén levő Msgyargéc községben fekvő a m. géci 66 sz. tjkvben. A + 9 s 677 hrsz. erdőnek B 8 alatt Gécy Lajos nevén álló része 126 kor, az u. o. 578 sz. tjkvi A f 2 sor 1485 hrsz. pusztagécy szántónak B 5 alatt ugyanannak nevén álló része 384 kőé. az u. o. 590 sz. tjkvi A f I s 15 hrsz. ház 4 sz. a. udvar és kertnek B 4 alatt u annak nevén átló ré­ sze 800 kor. ezennel megállapított kikiáltási árban a k ivetkező feltételek mellett elrendelt Azzal hogy ä ezen árverés a fenti ingatla­ nokra Gécy József és özv: Gécy Pátne sz. Gécy Rozália javára bekebelezel haszonélve­ zeti jogokat nem érinti. Az árverés megtartására határnapul 1913. évi junius 17. napjának d. e. 10 óráját M. Géc községházához tűzi ki, mely árverésen a fenti ingatlanok a kikiáltási ár kétharma­ dán alul eladatni nem fognak. Árverezni szándékozók tartoznak az in­ gatlan becsárának 10 százalékál készpénzben vagy az 1881. LX. .t.-c. 42 §-ában jelzett árfolyammal számított és ni 1881, évi 3333. sz. 1. M. rendelet 8. §-áhan kijelölt óvadék­ képes értékpapírban a kiküldött kezeihez le­ tenni, avagy a bánatpénznek az 1881. LX. t.-cz. 17. §-a értelmében a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű el­ ismervényt átszolgáltatni Kir. járásbíróság, mint tkvi. hatóság. Szécsény, 1913 március 30 án. Sxenthe, sk. kir. járásbiró. A kiadmány hiteléül: 1 ■ Perényi, kir. tkwezeiő. 204—1913. végrh. sz. Árverési hirdetmény. Alulirott bírósági végrehajtó az 1881. évi LX t-c. 102. §-a értelmében ezennel köz- — ' — Nos és? — Csupán csak megnyugtatni akartam személyem felől. ,, Azonban, ha még min­ dig bántjajelenlétem. egyszerűen zavarjon el. S már-már indultán volna, ha valami olyasfélét nem hallok, hogy hátha csak­ ugyan úgy van, maradhatok És maradiam. . , • Aztán, sok délután találkoztunk itt — s elszórakozfunk.. Egy ilyen délután vallotta meg nekem, hogy vőlegénye is volt már, de Időközben — no, mielőtt elvette volna — meghalt sze­ gény, s a kegyelet jeléül feketét fog viselni, mig csak él. Mondom, sok délután* találkoztunk. Ad­ dig, mig egyszer csak közbe jött valami s a fővárosból éltávoitam. Azóta se láttam. Azon­ ban naponként kellett lelkire kötnöm, a kis Bandikénak, mit okvetlen követett egy pakli selyem cukor, hogy otthon ne szóljon. És még én ott voltam, legalább is azon idő alatt — csodálatos r- Bandíka titoktartó volt május 30. hírré teszi, hogy a bgyarmali kir. törvény­ széknek 1912. évi 9715 számú végzése kö­ vetkeztében dr. Káldor Jenő szécsényi ügy­ véd állal képviselt Kohn Lipót starjáni lakó* javára 190 kor s jár. erejéig 1912. évi no­ vember hó 23-án foganatosított kielégítési végrehajtás utján lefoglalt és 1000 koronára becsült következő ingóságok u, tn: 2 ökör 1 borjú nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a szécsényi kir. járás­ bíróság 1912-ík évi V. 457/1 számú végzése folyán 190 kor. tőkekövetelés, ennek 1912. évi október hó 1 napjától járó 6 százalék kamatai, egvharmadszázalék váltódij és eddig öszszesen 84 kor. 98 fillérben bíróilag már megállapított költségek és 2 knrona 40 fillér árverés kitűzési díj ereiéig Pusztatercsen leen­ dő megtartására 1913. évi május hó 3l-ik napjának délelőtti 10 órája határidőül kitfizeíik. és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t-c 107. és 108. §-ai értelmében készpénz fizetés mellett a legtöbbet Ígérőnek szükség esetén becsárop alul is el fognak adatni Amennyiben az elárverezendő ingóságo­ kat mások is le- és felülfoglaltatlák és azok­ ra kielégítési jogot nyertek volna, ezein árve­ rés az 1881. évi LX. t.-c. 120. §. értelmé­ ben ezek javára is elrendeltetik. Szécsény, 1913 május hó 1-én. Nagy, kir. bir. végrehajtó. 1092-1913. tkvi. sz. * Árverési hirdetmény-kivonat. A Szécsényi Népbank r. t végrehajtat­ nak Puszta Mihály jakab és tsai. végrehajtást szenvedők elleni végrehajtási ügyében a kir. járásbíróság a végrehajtási árverést 190 kor. tőkekövetelés, ennek 1912. évi junius hó 28. napjától járó 6 százalék kamatai, 5 kor. 35 fill, óvási. 1'3 százalék váltódij 18 kor. 90 fill, jjer és végrehajtási már megállapított va­ lamint jelenlegi 25 kor. 65 fiit, és a még felmerülendő költségek kielégítése végett az 1881. LX t.-cz. 144. §-a alapján és a 146. §-a értelmében a szécsényi kir. járásbíróság területén lévő N. Ludány községben fekvő a ludányi 410. sz. tjkvben A. I. 1. sor. 254 a. 1 hrsz. elsővetői szántóföld 46 korona az u. o. tjkvi. A III 1 sor. 357 hrsz. másndikvetői szántóföld 51 kor. az u. o. tjkvi. A IV 1—2 sor. 217'a. 379'a. hrsz. első es második ve­ tői szántóföld 98 kor. az u. o tjkvi. V 1 sor. 656'b'2 hrsz. szántó Ipolynál 54 kor az u. o. tjkvi. A Vil 1 sor. 299/a'l hrsz. má­ sodik vetői szántóföl 15 kor. az u. o. 19 sz. tjkvi. A I 5. 8, sor 300, 548 hrsz. szántóföld második vetőben és homokra járó rétnek B 4 alatt Puszta Mihályné Sülld Teréz névén álló része 276 Jcnir. az u. o. 316 tkvi A I 2-11 sor, 127. 253. 216, 298, 378. 359, 487. 550, 570. 657 hrsz. Lucernás, első és második vetői szántó. Káposztás, rét, nagyrét ipo’ynál ingatlannak B 5 és 9 alatt Puszta Mihály Jakab nevén álló része 384 kor', az u. o 515 sz. tjkvi A f 1 sors*, közös le­ gelőnek B 1 alatt ugyanannak nevén álló része 62 kor. az ki o 521 sz. tjkvi A I 2 sorst. 15 a 1 hrsz. Beltelek 73 sz a. B 4 5 alatt u. 8. nevén áltó része 196 kor. az u. o. 514 sz. tjkvi A f 1 sorsa, legelő illetőség­ nek B 4. 6. alatt u. a. nevén álló része 72 kor. az u. o. 302 sz. tjkvi A I 1 som. 154) hrsz.. és 70 h'rsz. belteleknek B 3 alatt Puszta János 198 kor. az 9-12 «óm 337b, 517b, föld, Szántó (inartinkó) nevén álló része u. o. 282 sz. tjkvi A 1 1, 3—7 176 b, 278 b. 2460), 396b, 409b, 593b, 634b, 463b2 hrsz. szántó­ I vető, Szántó II vető rét, Nagy­ rét ipolynál. Káposztásnak B 5, 16 alatt u. a. nevén álló része 482 kor. az u. o. 159 �„Szécsényi Hírlap“ 22 szám. május 30 ígérőnek, szükség esetén becsáron alul is el­ fognak adatni «L tjkvi A f I sor 707 hrsx, öreghegyi sző­ lőnek B 33, 35, *. u. a. nevén, álló része 188 kor. az u. o. 27 M. tjkvi A I l sor 52 hrw. é* 25 h. belieteknek B 15,18 alatt u. a. nevén állő része Idakor, ezennel meg 335—1913. vgrh. sz. állapított kikiáltási árban a következő fellételek* mellett elrendeli.; hírré teszi, hogy a bgyarmati széknek 1913. évi 2277 sz. végzése Az árverés megtartására határnapul 1913. junius 13. napjának d. é. 10 óráját N. Ludáuy keztében Dr. Keszler Lipót losonci ügyvéd által képviselt Nógrádmegyei Népbank Lo­ községházához. tfizi ki, soncon javára 290 kor, s jár erejéig mely árverésen a Árverési hirdetmény. Amennyiben az elárverezendő ingóságu­ Alulírott bírósági végrehajtóét 1881. évi kat mások is le- és felülíoglallatták és azokra IX t-cz. 102. §-» értelmében ezennel köz­ kielégítési jogot nyertek yolnajezen árverés az 1881. évi LX. t.-c. 120. § értelmében ezek javára is elrendeltetik. kir. törvény­ követ­ évi ápr. alul eladatni nem fognak, Árverezni szándékozók tartoznak az in­ végrehajtás utján lefoglalt és 3081 koronára becsült következő ingóságok, u. in: bútorok 2 zongora és egyebb ingók nyilvános árve­ gatlan b.csatának 10 százalékát készpénzben vagy az 1881. évi LX. t -c. 42 §-aban jel­ zett árfolyammal számított és az 1881 évi november hó 1-én kelt 3333.—814. M. ren­ 8. delet §-ában kijelölt óvadekképes- ér­ foganatosított kielégítési Mely árverésnek a szécsényi kir. járás­ bíróság 1913 ik- éyi V. 184 I számú végyé-e folytán 290 kor. .tőkekövetelés, ennek 1913. évi január hó 12 napjától járó 6*'« kamatai, avagy a banatpénznea az 1881. évi IX t.-c. egyharmadsrázalék váltódj j és eddig összesen 17. §-a értelmében a bíróságnál előleges el­ 126 kor. 61 Fillérben helyezéséről pított költségek kiállított szabályszerű elismer­ Ssezrthe, sk, kir. járásbiró. finom divatöltönyt tiszta angol gyapjú kelméből 50 koronáért koszit biróilag már megálla­ Ferényi, kir. tkwezető. d. e. II órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel telmében készpénzfizetés mellett a legtöbbet ízléses munkáért többszörösen kitüntetve. ULIP ISTVAN élőv rág terme LOSONCZ, Schlesinger A. Fia. és 4 K. 40 fill. 2 árverés kitűzési dij erejéig Liptagergén leendő meg­ tartására 1913. avl március hó 20. napjának hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi IX L,cz. 107. és 108. §-ai ér­ A kiadmány hiteléül: RÄKÓCZI-UT. Ocassió résen eladatnak. tékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, — vény t átszolgáltatni. Kir. járásbíróság, mint telekkönyvi Ita­ tóság. . - * Szécsény 1913. március 26-án. N&aVf kir. hir. végrehajtó. 1913 fenti ingatlanok a kikiáltási ár kétharmadán hó 25-én Szécsény 1913 évi május hó 28-án Jó házból való fiú tanulóul felvétetik NAGY LAJOS gépműhelyében Szécsény. Huszár Mihály nógrádmegye legnagyobb ruhafestő, vegyitiszlitó- és gőzmosó intézete LOSONCZ, Kossuth Lajos-utca 10. TELEFON 123. Vidéki megbízások pontosan eszközöltetnek. Megrendelések: élővilágokban Gyászesetben ruhák 48 óra alatt Glattstien Adolfnál, Szécsényben festetnek feketére. 24 órán belül szállíttatnak. Elsőrendű munka, gyors- és pontos kiszolgálás A félszázad óta fennálló Tessék cégünkre ügyelni. ÚJLAKI TÉGLA és MÉSZÉGETŐ RESZVENYTÁRSULAT legkitűnőbb minőségű ASZBESZT MŰPALÁJA minden hasonló anyagot túlszárnyal tűzálló, fagyálló, tetszetős és olcsó. Anyagot szállítunk, fedést vállalunk. Kérjen árajánlatott. Képviselő: PRÁGAI ERNŐ fa kereskedő,Szécsény. Legjobb anyag - legjobb munka, -legmesszebmenő jótállás. Nyomatott: Glattstein Adolf Könyvnyomdájában — Szécsényben. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Szécsényi Hirlap Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Text Any textual data included in the document https://dkvt.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Szecsenyi_Hirlap_1911-1915_00648.jpg https://dkvt.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Szecsenyi_Hirlap_1913_05_30.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1913-05-30 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context bibBBM00390787 http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=marc&amp;recnum=168905&amp;showtype=marc Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Szécsényi Választókerület 48-as és Függetlenségi Pártja Szécsény Rights Information about rights held in and over the resource Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább! https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/ Subject The topic of the resource Társadalom Közgazdaságtan Magyar irodalom Title A name given to the resource Szécsényi Hirlap 5. évfolyam 22. szám (1913. május 30.) szépirodalmi, társadalmi és közgazdasági hetilap Type The nature or genre of the resource periodika Közgazdaságtan Magyar irodalom periodika Szécsény Szécsényi Választókerület 48-as és Függetlenségi Pártja Társadalom