<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?>
<item xmlns="http://omeka.org/schemas/omeka-xml/v5" itemId="69" public="1" featured="0" xmlns:xsi="http://www.w3.org/2001/XMLSchema-instance" xsi:schemaLocation="http://omeka.org/schemas/omeka-xml/v5 http://omeka.org/schemas/omeka-xml/v5/omeka-xml-5-0.xsd" uri="https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/items/show/69?output=omeka-xml" accessDate="2026-05-02T01:54:13+02:00">
  <fileContainer>
    <file fileId="137">
      <src>https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/a7762555156422686743aa8713d5b90f.jpg</src>
      <authentication>2b9315df7bd1c74c4954bcd6c9f71b5e</authentication>
    </file>
    <file fileId="138">
      <src>https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/2a2dd0c4b4d1d21898599c505d6ad979.pdf</src>
      <authentication>1f2c66967b2b5902ef920fd9dbfff661</authentication>
      <elementSetContainer>
        <elementSet elementSetId="4">
          <name>PDF Text</name>
          <description/>
          <elementContainer>
            <element elementId="92">
              <name>Text</name>
              <description/>
              <elementTextContainer>
                <elementText elementTextId="114410">
                  <text>V-ik évfolyam.

Szécsény. 1913. majus 2.

18 szám.

Szécsényi Hirlap
SZÉPIRODALMI, TARSADALMI ÉS KÖZGAZDASAGI HETILAP.
’ *

* Aľ #
Megjelenik minden pénteken.

Kiadótulajdonos: Glattstein Adolf.

ELŐFIZETÉSI AR:

Egész évre 8 korona — Fél évre 4 korona.

Negyed évre 2 korona.
Egyes szánt ára 16 fillér.
Előfizetések a kiadóhivatalhoz küldendők.

Tizenegyezer falu
legfontosabb ügye.
Budapest, április 26.

Magyarország tizenötezer városa és köz­
ségéből mintegy négy ezer község és város­

•

ELŐFIZETÉSI PÉNZEK,
reklamációk ét hirdetések a kiadóhivatalhoz

Főmunkatárs:
KARDOS ISTVáN ék IFJ. SZáDER GYULA.

Nyílttéri

Hirdetések egyezség szerint.

Szerkesztőséi.’ és kiadóhivatal Rákóci-út 565.

Hagyjuk ezekéi a kiáltó példákat. Mind­

inlézendők.
közlemények soronként 50 fillér.

ahol a dolog megérett, és a

közbirtokosság

addig inináluitk klsbirlokon az okszerű gaz­

többsége a tagosítást akarja.

dálkodás ki van tárva, a mig a tagositási
munkálatokat nagyobb erővel meg nem in­

egyletnek e birtokrendezési ügyekbe való
bevonása szerencsés gondolat Mert ha tény­

dítjuk. Az njabb törvény kétségkívül hozott
e részben kedvezéseket, nem olyan bonyolult

érdekeit, lehetetlen, hogy beérjék azzal, hogy

A

leg szivükön viselik vármegyéjük

gazdasági

gazdasági

már a tagosítást munkálat kérvényezése, a
közbirtokosság szavazása a bírói szemle, ér­

adott esetben Írásban igazolják a

nak határa zan eddig tagosiiva. Tizenegyezer
községben és városban pedig úgy gazdálkod­

tékelés és szétosztás, mint az előbbi törvény­

félmunkával megállniok nem lehet Ellenke­

nak még ma ír, hogy egyik kis földüktől a
másikhoz szaladoznak, olyan szorgos dolog­

íren; de még ma is, jóllehet, a tagosilóknak, — sok kedvezményi nyújt az ,uj tör­

zőleg azt képzeljük, hogy a gazdasági

időben, a mikor a régi példaszó szerint, ha

vény — nem valami gyors tempóban folynak
a munkák. A mult esztendőben mindössze

száz keze lenne a

munkásembernek,

az

is

kevés lenne. Hogy milyen kétségbeejtő álla­
potok vannak, csak egy két példát soroljunk
föl: Mezőváron, Beregmegyében Gaál István

tagosítás

közszükségét. A gazdasági egyleteknek ilyen

egy­

letek a kérdés nagy horderejét felismerve, a

legélénkebben fognak közrehatni abban, bogy
a

tagosítás

az egész

vármegyében

gyors

74 községben ment végbe a tagosítás. A
múlttal szemben mindenesetre lényeges ha­

tempóval keresztülvitessék.

ladóé ez is, mert hiszen a múltban alig egy­

képezni, hogy minél szélesebb körben ismer­
tessék, terjesszék azt e körültekintő és vilá­

gazdálkodónak tiz dűlőben tizenhat darabban
van a földje. A legnagyobb parcellája 154

két tagosítás történi, de mi az mikor tizenegy­
ezer községben kellene a munkálatokat,vég­

négyszögöl. A legkisebb tiz négyszögöl. Karjsznyán Tirbák Tamás gazdának két és fél

rehajtani.

.

Most újabban ezeknek a birtokrendezé­

A gazdasági egyleteknek hivatását fogja

gosan megirt könyvecskét, mely a tagosítás­
ról ennek minden részéről szól, és melyet a
gazdasági egyletnek az 1908. Vll. és XXXIX.

hold birtoka 32. darabban vau. Egyik földje si ügyeknek gyorsabb tempóban való végrr másildôr rnrpjíröraMá r m őst képzel jük el, ■fi'ovftetíi céKrfía? r^kfrtrtwTrsngyf-- mtntsternék a közhatóságokhoz intézett legújabb
Tiibák gazdát, hogyan képes harminckét hely­

törvénycikket. Különösen ismertetni kell

re szaladozni, kapálni, kaszálni, a termést he­

rendeleté. Ebben a minister közli az érdekel­

hordani? Megőrülni való állapot. De éppen
ilyen Helyben. Negyvenkilenc holdja van, te­

tekkel, hogy a jövőben nem kell ötszáz ko­
ronát bírói letétbe helyezni. Nem kell abban

sével. Tudvalévő dolog, hogy a birtokrende­
zésnek ez az elodázhatatlan* kérdése éppen a
legkisebb egzistendákat érdekli. És hogy ép­

hát elég szép darab egy tagban.

az esetben, ha a megyebeli gazdasági egylet
a kö/szükséget igazolja. Eddig a bírói letét

pen azért oly lassú e részben minden megin­
duló kezdés, mert a leggyámoltalanabb em­

csupán arra kellett, hogy az amúgy is elfog­
lalt bíróságot önző magánérdekből fakadó

berek tájékozatlan és erőtlen kezdéséről van
a legtöbbször szó. Nemes szociális érdekű

Csakhogy

nem egy tagban van, hanem tizenkét dűlőben
és ötvenkét darabban. A legnagyobb percellaja két ho’d. De — örök szégyenére rende­

zetlen birtokviszonyainknak, — van tizenkét
négyszögöles parcellája is.

TÁRCZA.

kérvényekkel

ne

zaklassák,

és

a tagosítás

ügyében csak olyan helyről jöjjenek instanciák,

A piros czizma.

séget nyújt a tagositási költségek előlegezé­

munkásság tere kínálkozik a gazdasági egy­
letek számára, ha erélyesen és a nép iránt

nem fog a püspök elé járulni Nagypál Están
leánya a. szép Kalári.

Irta: Pakots József.

11.

I.

Kispál Gyuri.
Kispálnénak levele jött Boszniából.
Gyanús levél, német levél; — a fiátólI
A jegyző ur ötször-hatszor megforgatta,
Hol letette, hol felvette

Mig valahogy kiolvasta.

Ids apám, ne vigye el a tordai vásárra

azt a piros csizmát.

Pünkösd napjára ide

gyön a pü.-pök, jaj, de szeretnék benne bér­
málni !
— Nem lehet Kalári lányom. Kell a
pénz. A anyád szenvedőjét sem fizettem ki

azt

Hahóhal Messze van-e még a szenicei
fogadó ?
,
— Ahájl az éren túl ! Csak még a hí­

don kell általvetődnOnx.
A csizmadiák hosszú szekérsora lassan
döcögött végig a nagyenyedi országúton a
vak éjszakában. Keresdről. Tordátvölgyről,

a gyolcsos tótnak. Aztán gyűjteni kell a ké­
részire is. A szeniczei kőfaragó furton-furt
dolgozik rajta. Ujholdra kész lesz s akkorra

Szeirlháromságfalváról kerültek össze a tor­
dai vásáron s most lassan baktattak hazafelé,

— Kispál Gyuri' ha ezt látná a sírjából;

ki kell fizetnem az első rátát* h.

Külön halna meg a szive,
Szegény anyja fájdalmától!

— Hajh 1 '
A Kalári leányzó sóhajtott igy aztán meg­
adással tette hozzá:

lárissal.
&lt;
Köztük volt'Nagypál Están is. Olt Olt a

S aznap éjjel valaki a templom-sorba,

— Igaza van klednek, ids apám!
Nagypál Estáunak, a tordálvölgyi csiz­
madiának kezében szaporáin járt a dikic«,

S aznap éjjel a Kispálué jajszavára.
Csakhogy a föld meg nem indult szánalmába

Nagy önvádtól majd a lelkét kizokogta.
Könny se maradt, fény is alig a szemében.
— .Kispál Gyuri ha ezt látná,

Feltámadna örömében I
Szabolcska Mihály.

vagdosta, szabdalta a piros »zattyánbőröket,

a fényes kordovánokat, melyekből apró, ezer
ráncu csizmák készültek.
Egy hét múlva volt a tordai vásár, há­

rom láda csizmát akart odavinni Nagypál
Están. A három láda csizma között ott lesz
a legszebb piros csizma is, az, amelyikben

félig

megürült

ládákkkl s megtelt

bugye-

szekere tetején, a legnagyobb ládán s a ven­
dégoldalhoz kötörgetett sátorfák madzagát
bogOTgatta, hogy szét ne hulljon.
— Ejhajl — sóhajtott fel nagy búsan
Nagypál Están és nehézkesen dörömbölt a
nagy ládán lábaival. Ores volt a láda és mé­

lyen kongott a Nagypál Están szórakozott
rugdosásátől.
— Mit takál kied szomszéd? — szólt
rá szekeréről a hátul Jövő Csípők András, a

keresői céhmesler. Elmúlt már nagypéntek.
— El a! - dünnyügöll Nagypál Están.

�18. szám.

„Szécsényi Hírlap“

való szeretettel veszik ezt a dolgot a kezük­
be, és felvilágosítják a népet, mily sok gaz­

lyek pedig

túlnyomó

szolid intézetek,

jól

fundáll,

betétekkel siessenek segítségükre. Arra pedig

kritikus

időkben

a jelenlegi idő éppen nem alkalmas, hogy a
kormány a közpénzeknek járadékba való

részben

amelyek

május 2.

dasági munkát vesztegetnek el hiába, a men­
nyi időt rabolnak el a sürgős mezőgazdál­
kodás idején éppen azzal, bogy jóformán
egész napjuk egyik parcellától a másikhoz

ségek, törvény hatóságok, testületek

való*jutá$ban telük cl. Alig van szebb tere
a gazdasági egyleték munkásságának, mint e

nyilvános jellegű tényezők helyezne el. Most
azután, sajnos sok helyen azt kell látnunk,

részben odahatni, hogy a dinb-darab birto­
kok. tagosittassanak.

az állandó jellegű betétek a vidéki péiuíntér

A .bírói letét megszüntetése mindenesetre
lényeges könnyítés, A hogy az új törvény

letektől elvonassanak. A legnagyobb baj pe­
dig az, hogy éppen ebben az akcióban épen

a közönség hi/ahna

egyszerűsítette a bonyolult jogi formákat és

a hatóságos és a hivatalos személyek járnak

térni. A hatóságok pedig járjanak elöl a

a hogy a méltányosság alapjára helyezkedett
a tagositási költségek előlegezésével annak

elöl.

példával és siessenek a kivett közpénzeket
ismét a vidéki pénzintézeteknél elhelyezni.

hét éves résztelekben való

visszafizetésével,

vetkezetnek csinállak reklámot és ilyen mó­

azt mindenesetre ismertetni kell, — mert ez
megkönnyítette az érdekeit közbirtokosságnak

don vontak el nagy tökéket a vidéktől. Ké­
sőbb a főpapság agitált a egyházi pénzek

törekvését, hogy a .maradi gazdálkodás seny-

biztosabb

vesztő nyomorúságából ők is a haladás út­
jára térhessenek. Földmivelésügyi miniszter­

már a hatóságok lépnek fel nyiltan a vidéki
pénzintézetek ellen, olyan időben, amiden

nek mostani intézkedése hihetőleg egy kiáltó

azoknak a közönség bizalmatlansága követ­
keztében amúgy is igen nagy szükségük volna

mulasztás gyors megszüntetésére szolgál. De

a dolog nem miuisteri rendeletén múlik, ha­
nem a kis emberek nagy baja iránt fogékony
szivek indulatján. Ha a gazdasági egylet és

a nép hivatott vezetőiben nem lesz meg az.
a lelkes vágy, hogy a népet az okszerű gaz­

dálkodás bevezetésével a jólét sokat Ígérge­
tett korszakába levezessék, — akkor minden

minister! rendelkezés csak írott malaszt. Nagy
okunk van hinni, hogy a gazdasági egyesü­
letek ezt a csöndes nem zajütő, de áldásos
munkát egész lelkességgel fogjak a jövőben

végezni.

mindig fényesen megállották helyüket.

A vidéki pénzintézeteknél lényeges sze­
rvet játszanak azok a betétek, melyeket köz­
és

más

hogy akció indult meg arra nézve, hogy ezek

Eleinte az Országos központi

elhelyezése

mellett,

hitelszö­

most

hogy

a községek a szegény alapot vegyék ki a ta­
karékpénztárakból és fektessék azt állami já­
radékokba, a napokban pedig egy árvizmentesitő társaság gyűlésén figyelmeztetéssel, hogy
a társaság a felvett kölcsönt ne vidéki pénzin­

tézetnél, helyezze el, ahol az

veszélyeztetve

varr, hanem valamely fővárosi nagybanknál.
Azt felesleges bizonyítanunk, hogy a vi­
déki pénzintézetek a perifériákon minő fon­

tos gazdasági és kulturális missziót teljesíte­

A vidék.
A hosszú pénzkrizis főleg a vidéken
szedte áldozatait Több mint száz intézet bu­
kott meg és tűni le a semmiségbe, minde­

nütt anyagi pusztulási és elkeseredést hagyva
maguk után. Nem csoda, ha ilyen körülmé­
nyek között a takarékgyüjtő közönség bizal­
ma megrendült és egymásután szedte ki a
betéteket a vidéki takarékpénztárokból, me-

— De én mégis böjtölni fogok. A legszebb

nek. Az a körülmény, hogy egy páratlan vál­

személyek adjanak tápot. A mostani nehéz
helyzetben éppen a kormánynak és a közha­
tóságoknak kellene arra törekedniük, hogy a

szorongatott vidéki intézeteknek

jelentékeny

— Rablók I Rablók I — ordított a Zsó-

—. Utonállók vannak itt I Rablók I Me­

neküljön, aki tud!
Csakugyan a tordai vásárról jövő csiz­
madiákat utonállók támadták meg az ér fahidjánál. Hát azért nem akart a Zsótér lova

a hidra menni?

Sötét volt, olyan vaksölét, hogy az em­
ber még a testvérét is el tudta volna adni

fel borította a szekerét ládástól csizmadiáitól.

zéből a piros csizmát

— Ez aztán a csizma, szomszéd! — ve­
tette fel a szót újra Nagypál Están Csipók
előtt és a saroglyába nyúlt ahonnan egy
átatvetőből kihozta a remekbe készült piros

csizmát
f
Ezt a csizmát Nagypál Están vásár után
már be sem tette a ládába. Gondosan gyön­

géden az átalvetőbe dugta, úgy se fog az
több vásárt látni. Abban fog a Kalári bér­

fog

jó

HIREK
Május 1. Mini minden évben, úgy
ez alkalommal is a már megszokott élénk­
séggel ünnepelte meg városunk közönsége .r
tavasz kezdetének e kedves napjai. Különö­

sen a fiatalság.

Aldosó csütörtök. Május

1-én a

róm. kall), templomban a szokott fénynyel
tartatott meg reggel 9 órakor az ünnepi nagy­

mise, a mely alatt a helybeli fiú és leányis­
kola növendékéi járultak az első szent áldo­

záshoz. Az ünnepi nagymisét fötisztelendő
Ambró János tartotta nagy és fényes segéd­
lettel.

JKfrendelés. A közoktatásügyi mi­
niszter a Balassagyarmati áll. polgári leány­
iskola

hivatalos

meglátogatása

céljából —

Győry Vilmos pozsonyi polg. iskolai igazgatót

küldte ki.

mében zártkörű táncmulatságot, a melyre a
kör elnöksége már a meghívókat szét küldte.
lutalomdlj. A vallás és.közoktatásügyi
minisztérium á balassagyarmati, salgótarjani

falvára, ki Tordátvölgyre.

benne. Nagypál Están ijedten ejtette ki ke­

MindenikOk üres

ládával és üres zsebbel.

III.

•— Mi? Mi az! — riadtak fel a csiz­

megkötötte magát s
az istennek sem lehetett rábírni, arra hogy a
hidra lépjen. Ágaskodott kapálódzott és majd

A nyerges ló azonban

vissza

képző Köre folyó hó II-én az az pünkösd­
vasárnap tartja a „Hungária" szálló nagyter-

hető az, hogy a bjzalmatlansagnak hatósági

madiák a szekerem

aki a csizmadiák szekérsorában legelői haj­
tott s éppen az ér fahidján akart átdöcögni.

csakhamar

pénzintézetekkel szemben. Meg kevésbbé tűr­

készült, nyolcz pengő forintra tartottam s a
kutyának se kellett Peig, bogy kérte tőlem
a Katari lányom. Ejszen az Isten akarta így?
ô is a Kalárínak szánta . . .

káromkodott igy,

és egészséges. A nyugalmasab idők lövidewn normális állapotokat fognak teremteni és

Zártkörű
Táncmulatság. A
Szécsényi Iparos és Kereskedő Ifjúság ön­

tér szekerese egyszeribe a vak éjszakában.

a tahidtól !
A Zsólér szekeressé

pénzbőség

ság bizonyos könnyelműségeket, üzletviteli
hibákat és anomáliákat vetettek felszínre, nem
ingathatja meg a tőke bizalmat - a vidéki ■

piros csizma a nyakamon maradt Remekbe

— Hogy a sátán rúgja meg fél ez a dög

ezt

kel küzdenek.
A válság megsebezte ugyan a vidék hi­
teléletét, mely azonban alapjában véve erős

pedig

az állam és a törvényhatóságok nyomatékos
támogatására. Csak legutóbb történt, hogy a

kormány a községeknek azt ajánlotta,

fektetését forszírozza. Tegye

idejében, de ne most, amidőn a vidéki pénzin­
tézetek amúgy is a legnagyobb néhézségek-

— Vásárfiát hoztam neked Kalári I Nem
lesz olyan' Tordátvölgyén egyetlen egy lány­
nak sem!
Nagypál Kalári boldogan simult az aján­
dékozó kebelére. Feketeképü, jegenyeszál ter­
metű

legény volt az.

Nem Tordálvölgyéről

való. Kint a határban ismerkedett egyszer
meg vele Nagypál Kalári. Sarjút vágott s ak­
kor köszönt rá a legény a dülőútról. Nagy­
pál Kalári akkor sem kérdezte meg, hogy ki
a legény, később még úgy se. Onnan tovább
már a szive felelt volna a kérdésére. A szív­

— Ki a bugyellárisokkal I Adja a pén­
be a

nek pedig olyan mindegy, Jiogy ki az, akit
szerét. Szereti és vége.
— Jaj, de régótától nem láttam kledet!

ködmönűk zsebébe és előkerültek a zsíros,
kövér bugyellárisok. Sok szép szattyán- és

miközben a fejét egészen odadugta a szive-

zét ide az, akinek az élete kedves I
A csizmadiák

reszketve nyúltak

kordován csizma ára. Nem tudták, kinek ad­

ják, csak az acélos kemény kezeket érezték,
amelyek átvették a bugyellárisokat. De már

tisztában voltak azzal,

hogy nem jó okos­

málni.
— Szippantson rá, szomszéd s a fényi­

kodni. Hej, mert sok vásáros ember hagyta
már itt a foga fehérít, aki okoskodni mert.

nél nézze meg a varrását Magam öllögettem
sárga fonállal. Géppel sem lehet szebben
varrni — mondotta nagy dicsekedve.

A szenicei kérész fúlnál elváltak egymás­

tól a csizmadiák, mindenikOk a maga falu­
jába ment Ki Keresdre, ki Szentfiáromság-

— panaszkodott Nagypál Kalári 8 legénynek,

tájára.
Kedves duruzsolás volt ez és a legény
mosolyogva, helykén pödörte mega bajszát:
— Bizony lelkem, Kalárim, Van már egy
félesztendeje! Nagyföldet bejártam azóta!
Hanem hoztam ám valamit. Ehol a . . .
— Mért nem gyön kied többször felénk ?

— Mert másfelé járok.

— De egyszer, ejszen csak, eljön, úgy,

�„Szécsényi Hírlap“

18. szám
tanulója részére az

általános

laneredmény,

szorgalom, jóviselel és pontos iskolalátogatás
községi és aczélgyárl tanonciskolák egy-egy

jutalmazására 50—50 korona jutalmat enge­
délyezett.

((Tátra—Adria, túra út» Nógrádvármegye alispánjától a következő hirdet­
mény érkezeit:
A .Tátra—Adria tura üt* nevét viselő

nemzetközi társas automobil utazás menet­

terve akként állapíttatott, meg. hogy a verse­
nyen résztvevő mintegy 150 automobil Nógrádvármegye határát Osgyán és Kétkeresztur
községek között /. évi junius hó 1-én (vasár­

nap) délelőtt 10 óra 30 perez és délután 1
óra 30 perez között lépi át és az államuton

Kétkeresztur,

Pincz,

Losonczapálfalva,

Lo­

soncé r. t. város, Panyidaróc, Vilke, Tőrincs,
Nógrádszakal, Ludány, Széc«ényhalászi (Pőslyén községrész), Hugyág, őrhalom, Balassa­
gyarmat,

Ipolyszög,

Érsekvadkert,

Rétság,

Szendehely községeken áthaladva Vácz előtt

hagyja el a vármegye területét. — Az
mobilok Losoncz r, I. város területén
láthatólag délelőtt 11 órától délután.I
Balassagyarmat nagyközség területén
délelőtt

auto­
előre­

óráig.
pedig

11 óra. 40 percztől délután 3 óráig

haladnak keresztül. Ekként az utolsó automo­
bil Nógrádvármegyé területét délután 4 óra
táján fogja előreláthatólag elhagyni.

Figyel­

meztetem ezért a közönséget, hogy a jelzett
n-ipon a budapest—vácz—balassagyarmat—
Losoncz—rimaszombati állami úton a közle­
kedés a gépkocsik sűrű- és gyors közleke­

dése folytán az egyes jármüvekre veszedel­
mes lehet. — Úgy a sitjál, valamint a köz­
lekedő automobilok biztonsága érdekéből te­

hát ezen útvonalon a közönség junius 1-én.
csak elkerülhetted szükség esetén közleked­

jék és inkább használja a kerülő vagy pár­
huzamos közutakat.

Amennyiben használata

elkerülhetlenné válnék, úgy nz első automo­

bil megjelenésével az úttestről mindenki le­
hetőleg térjen te jármüvével vagy pedig azzal
a legközelebbi befutó útra hajtson ki.

május 2.

Saleset. K. P. hely beli iparos a na­
pokban (lobért fegyverét tisztogatván a fegyver
rossz elzáródás következtében élsült es a
család egyik fiatal tagját jelentéktelen sérülés
érte s igy a véletlen szerencse ismét meg­
mentett egy fiatal étetet.
Gyilkosság. Adorján János a megyeri
jegyző választásból estefelé falujába Sósharlyánba érkezvén, még elment hazulról. Hogy
a jobbmódu. éltesebb ember merre járt, ez
nem derült ki. Tény az, hogy a háza előtt
éjfél tájban lövés hallatszott, mire a szom­
szédok kifutottak és Adorjánt halva találták.
A vizsgálat megállapította, hogy valaki va­
dászfegyverből hátulról lelőtte még pedig kö­
zelről, amennyiben ruháját is megpörkölte a
lövedék A nyomozás tart.
JFeJlor. vagy sárga foszforral való
gyujtógyartás eltiltásáról szóló 1911. évi V.
t. cikk, mely szerint a fehér, vagy sárga fosz­
forral készitelt gyujtóáruknak raktáron tartása,
forgalomhahozatdla és elárusitásB, valamint
Magyarország területére való behozatala elliltatolt, 1013. évi július hó 1-én lép éleibe.
Ettől a naptól kezdve tehát fehér, vagy sárga
foszforral készült gyufát, az úgynevezett „bü­
dös“ gyufát sem raktáron tartani, sem áru­
sítani nem szabad. — Ezen tilalom megsze­
gése kihágás, amely a fent jelzett L-c. 5-ik
§-a szerint 20 k -tói 600 k.-ig terjedhető
pénzbüntetéssel és 15 napig terjedhető elzá­
rással büntetlelik.
Óvakodjunk a dalmát boroktól. Körülbelül

szekér jönne.
— A/ apám szekere! — riadt fel a leány.
— Úgy! Akkor eltűnők. Itt van a xze-

ledáshan az ajándékom.

A

tordai

vásóiról

való. Használd egészséggel!
Tüzes csókol noyomolt a legrny a Nagy-

pál Kalári ajkára és átvetette magat a kerí­
tésen. Elment.
.
’lV.
Megérkezett Nagypál Eslán. Komor volt
az. arca és csak futólag csókolta homlokon

leányát. A leány észrevette a rossz kedvét.
— Mi baja ids. apámnak? — kérdezte
félénken.
— A zsiványok, a rablók ! — tört ki
Nagypál Eslán. — Nincs már pénz, nincs
már piros csizma sem. Kivetkőztelek.

Egyszerre csak észre vette a

pitvarban

a szeredást.
— Mi az ott? — kérdezte.
A lány arca tűzpiros volt. Az apja me­
gérkezése miatti zavarában elfelejtette az aján­
dékot elrejteni Még azt se tudta mi van benne.
Nagypál Están a szeredás után nyúlt.
Bedugta a kezét és kivette onnan — a piros

csizmái.

Letűnt idők.
i.
— Vaszary tüzpróhája. —

Vaszary Kolos hercegprímás a hatvanas
pannonhalmi főapát buzgón

években, mint

részt veit az akkori hazafias tüntetésekben.

Midőn fiát Józsefet, Veszprémvármegye
főispánjává neveztek ki, a megye közönsége

tiszteletére

fáklyásmenetet rendezett a

s az

három év óta általános a panasz Ausztriában

a miatt, hogy Dalmátiában nagyon

közönség a főispán szállása felé.

elterjedt

Ezer to­

a borhamisítás. Ebben a dalinál termelők és

rokból hangzott fel az _éljen*,-nadal, s Va­

borkereskedők egyaránt részesek s a hami­
sított borokat leginkább a törkölyre felöntött

szary prémes diszmagyaros bekecsében elő­

vízzel, cukorral és szesszel állítják elő. Ez kü­
lönösen a múlt évi szüret óta oly rendkívül

ségének nevében üdvözölje.

nagy mérveket öltött, hogy a többi osztrák
tartományok termelői és kereckedői valamint
az osztrák sajtó, tii'ely ezen borhamisítások­

megköszönni, hogy kijött a tömeg közé, s
közvetlen a szónokkal szemben foglalt helyet.
Csengő érces hangon kezdte Vaszary

kal már hetek óta foglalkozik, az osztrák kor­
mánytól, egyre hangosabban a legerélyesebb

intézkedéseket követelik a borhamisítások
megszüntetésére, melyeket szerintük Dalmá­
ciában úgyszólván nyilvánosait az ottani ha­
tóságok szeme láttára űznek. E miatt a na­
pokban interpellatió is volt az osztrák bíró-,

zékenyen érinti* a

csak 1 Nem hallasz valami csengőt! Mintha

CSARN0K.

üdvözlő szónoklattal Vaszaryt bízták meg.
Hosszú sorokban hömpölygőit a tüntető

dahni tanácsban. A dalmát borhamisítás ér­

hogy itt is marad . . . örökre . . .
A legény kelletlenül fordította el a fejét.
— Erről még fogunk beszélni. De figyelj

tekben. Mindegyik tanfolyamra 50—50 halgató vétetik fel, akik közül tanfolyamonkint
30 —30 hallgató állami költségen kap az in­
tézet internátusában szállást és étkezést és
ezenfelül 15—15 korona utazási költségben
is részesül. A saját költségükre jelentkező
hallgatók ingyen szállást és mérsékelt áron
étkezést is kapnak a képző intézetben. A fent
felsorolt tanfolyamok bármelyikére való fel­
vételért folyamodhatnak az ország bármelyik
részében lakó és bármilyen jellegű elemi
népiskolánál működő okleveles tanítók és ta­
nítónők. A felvétel iránti bélyegtelen kérvé­
nyek annál az illetékes királyi tanfelügyelőnél
nyújtandók be, a kinek tankerületében a fo­
lyamodó működik. A pályázat határideje 1913
évi május hó 15.

magyar

bortermelők

és

borkereskedők érdekeit is, mert az olcsó ha­

misított dalinál borokkal nem versenyezhet­
nek, s mert mi is ki vagyunk téve ezen ha­
misítóit borok beözönlésének. Már eddig is

tényleg több esetben megtörténi, hogy a ma­
gyar borkeieskedőknek Dalmáciából hamisí­
tott hort akarlak ^állítani; ezek azonban

a

szállítmány átvétele előtt azt fegyelmezés utján
megvizsgáltatták, mivel a hamisítás

crtnstatáltatott a bort nem vették át s most általá­
ban tartózkodnak a dalinál borok vételétől.

— A dalmát horhami-itóknak már is sikerült
elérniük azt, hogy a dalmát borokat teljesen
diskreditálták. Minthogy pedig eddig a bor­
kivitel Dalmáliának legfőbb jövedelmi forrása
volt, ha — eddigi vevői teljesen megokolt
bizalmatlansága mialt — ettől

elesnek,

az

igen nagy csapás lesz rájuk nézve.
Tanítói továbbképző tanfolyam. Az 1906
évi január hő 10-én 102593 — 905 szám, alatt
kelt rendelettel kiadott szervezeti szabályzat
értelmében, a folyó iskolai évnek befejezése
után a folyó évi július hó elsejétől 22-ig ter­
jedő időben töhb állami tanító — és tanilónőképző intézetben a korábbi évekhez ha­
sonlóan, három hétre terjedő tanítói és taní­
tónői továbbképző tanfolyamok fognak tar­
tatni: még pedig tinilók számára a csurgói,
kiskunfélegyházi, lévai és sárospataki állami
iskolai tanítóképző intézetekben: tanilónők
részére pedig a sepsiszentgyörgyi és szabad­
kai állami elemi iskolai tanitónőképfő intéze­

állott, hogy az uj főispánt a megye
Fiáih

a

telkes

tüntetést

közön­

azzal akarta

üdvözlő beszédét; de alig fejezett be egypár
mondatot, a főispán hozzáugrik, és karonragadja. Vaszary ijddten tekint szét, mig végre

észreveszi, hogy

az

egyik fáklyától szikrát

fogott a bekecse. A főispán a
eloltani.

tüzet

akarta

Ez a varallan haleset csak egy pillanatra
hozta zavarba Vaszaryt, a másik percben
már ujjult erővel folytató:
Ne oltsa el méltóságod! Ne oltsa el ké­
rem ! Hadd Ügyen ez külső jele a szivünk­
ben égő szeretet lángoló tüzének, amelyet
szavakban tolmácsolni úgyis képtelen vagyok.
Természetes, hogy a rögtönzésre felrú­

gott az egei verő éljenzés.
Fiáth pedig az ünnepély végén igy nyi­

latkozott:
No, ennek a fiatal papnak a rögtönző
képessége ma igazán kiáltotta a tűzpróbát.
11.
A gazdagodás útja.

Wodainer

Móric, a

bécsi

báróbankár

egy erdélyi főúrnál tartózkodott

egy

vagy kél hétig
A szives házigazda

szivarokkal

finom

Ízben

látta el vendégeit
Az öreg ur hűségesen elfogadta, de el
nem szívta a maga részét úgy, hogy végre

rakásra gyűlt a jó szivar'szobájában.
Mikor aztán látta, hogy a házigazdának
elfogyott a szivarkészlete, hozzáfordult:
Kisegítem a zavarból ha nincs ellenére.
Eladok önnek száz darab finom szivart.
A gazda kap az alkalmon, átveszi a jó­
féle szivarokat, nézegeti, aztán felkiált:
De hiszen ezek az én szivarjaim!
Persze. Csak meg akartam mutatni a
gróf urnák a gazdagodás útját. Itt vannak
szivarjai, én úgy sem vagyok dohányos.

�„Szécsényi Hírlap“

18. szám
III.*
Mi a' jellemző ?

Valamikor a régi műcsarnokban ki volt
állítva Tisza Kálmánnak Benczúr által festett
képe, amely a volt miniszterelnököt diszmagyar ruhába öltözve, egy karosszékben ülve
ábrázolj/.

Gyula

Egy alkalommal Andrássy

róla. Az egyik azt mondta, hogy igen jellem­
ző a tekintete, a másik, hogy jellemző fejtar­
tása, a harmadik, hogy jellemző a ruha szí­
gróf

nagy

komolyan

mondja:
Én egyebet tartok rajta jellemzőnek.
Azt, hogy fogja a széket

Rárósmulyadi vas- és szénsavas fürdő
megnyitása.

gróf

többedmagával nézegette a képet A társaság
tagjai különféle dicsérő megjegyzéseket tettek

nezése.
Andrássy Gyula

május 2.

-

Tisztelettel hozom a n. é. közönség szives tudomá­

sára, hogy rárósmulyadi vas- és szénsavasfürdőmet

folyó évi május hó 12-én (Pünkösdhétfőjén) ünnepélyesen megnyitom.

sSserkesssesert a JEiado felelős.

A m. t. fürdőző vendégeknek italok- és ételek

Gcassió

dolgában Csernoch János — salgótarjáni acélgyári

finom divatöltönyt
tiszta angol gyapjú kaiméból főpincér — fog pontos- és mérsékelt áron való
50 koronáért készít
kiszolgálásáról gondoskodni.

Schlesinger A. Fia.

Bérbeadó üzlethelyiség!
Szécsényben a Rákóczi-uton
(Bayer Sándor-féle házban)
egy üzlethelyiség 1, esetleg 2
szobával f. évi julius I-től
bérbeadó.

Kitűnő italok!
Magyar konyha!
Kellemes kirándulási hely,
A n. é. közönség szives pártfogását kéri,
mély tisztelettel

Svarcz Soma.

Bővebben ugyanott a tulajdonosnál.

fürdőtulajdonos.

Ízléses munkáért többszörösen kitüntetve.

ULIP
ISTVAN
élövirág terme
LOSONCZ,
RÄKÓCZI-UT.

Huszár Mihály
nógrádmegye legnagyobb
ruhafestő, vegyitisztitó- és gőzmosó intézete

LOSONCZ, Kossuth Lajos-utca 10.

TELEFON 123.

Vidéki megbízások pontosan eszközöltetnek.

Megrendelések: élővirágokban
Glattstein Adolfnál, Szécsényben
24 órán belül szállíttatnak.

Készít minden a könyvnyomdászati

szakmába- vágó

munkákat

Gyászesetben ruhák 48 óra alatt
festetnek feketére.
Elsőrendű munka, gyors- és pontos kiszolgálás

Glattstein Adolf

Raktáron tart: mindennemű levél­
papírokat, üzleti könyveket, iró-

könyvnyomdája, könyv- és paplrkereskedeso
modem- és szakszerű kivitelben,

jutányos árak mellett.

A „Szócssnyi Hírlap“ kiadóhivatala.
M. klr. dohány- és azlvararuda.

SZÉCSÉNY, (Nógrádmegye.)

Nyomatott: Glattstein Adolf Könyvnyomdájában — Szécsényben.

és rajz eszközöket. Képes levelező
lapokból nagy választék.

�</text>
                </elementText>
              </elementTextContainer>
            </element>
          </elementContainer>
        </elementSet>
      </elementSetContainer>
    </file>
  </fileContainer>
  <collection collectionId="6">
    <elementSetContainer>
      <elementSet elementSetId="1">
        <name>Dublin Core</name>
        <description>The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.</description>
        <elementContainer>
          <element elementId="50">
            <name>Title</name>
            <description>A name given to the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="617">
                <text>Szécsényi Hirlap</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
        </elementContainer>
      </elementSet>
    </elementSetContainer>
  </collection>
  <itemType itemTypeId="1">
    <name>Szöveg</name>
    <description>Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text.</description>
    <elementContainer>
      <element elementId="1">
        <name>Text</name>
        <description>Any textual data included in the document</description>
        <elementTextContainer>
          <elementText elementTextId="1495">
            <text>https://dkvt.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Szecsenyi_Hirlap_1911-1915_00630.jpg</text>
          </elementText>
          <elementText elementTextId="1496">
            <text>https://dkvt.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Szecsenyi_Hirlap_1913_05_02.pdf</text>
          </elementText>
        </elementTextContainer>
      </element>
    </elementContainer>
  </itemType>
  <elementSetContainer>
    <elementSet elementSetId="1">
      <name>Dublin Core</name>
      <description>The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.</description>
      <elementContainer>
        <element elementId="40">
          <name>Date</name>
          <description>A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="1476">
              <text>1913-05-02</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="41">
          <name>Description</name>
          <description>An account of the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="1477">
              <text>hetilap</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="1478">
              <text>Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében.</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="42">
          <name>Format</name>
          <description>The file format, physical medium, or dimensions of the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="1479">
              <text>image/tiff</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="1480">
              <text>mikrofilm (35 mm)</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="43">
          <name>Identifier</name>
          <description>An unambiguous reference to the resource within a given context</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="1481">
              <text>bibBBM00390787</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="1482">
              <text>http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;amp;showtype=marc&amp;amp;recnum=168905&amp;amp;showtype=marc</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="1483">
              <text>Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="44">
          <name>Language</name>
          <description>A language of the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="1484">
              <text>hun</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="45">
          <name>Publisher</name>
          <description>An entity responsible for making the resource available</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="1485">
              <text>Szécsényi Választókerület 48-as és Függetlenségi Pártja</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="1486">
              <text>Szécsény</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="47">
          <name>Rights</name>
          <description>Information about rights held in and over the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="1487">
              <text>Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="1488">
              <text>https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="49">
          <name>Subject</name>
          <description>The topic of the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="1489">
              <text>Társadalom</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="1490">
              <text>Közgazdaságtan</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="1491">
              <text>Magyar irodalom</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="50">
          <name>Title</name>
          <description>A name given to the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="1492">
              <text>Szécsényi Hirlap 5. évfolyam 18. szám (1913. május 02.)</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="1493">
              <text>szépirodalmi, társadalmi és közgazdasági hetilap</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="51">
          <name>Type</name>
          <description>The nature or genre of the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="1494">
              <text>periodika</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
      </elementContainer>
    </elementSet>
  </elementSetContainer>
  <tagContainer>
    <tag tagId="12">
      <name>Közgazdaságtan</name>
    </tag>
    <tag tagId="11">
      <name>Magyar irodalom</name>
    </tag>
    <tag tagId="15">
      <name>periodika</name>
    </tag>
    <tag tagId="14">
      <name>Szécsény</name>
    </tag>
    <tag tagId="13">
      <name>Szécsényi Választókerület 48-as és Függetlenségi Pártja</name>
    </tag>
    <tag tagId="2">
      <name>Társadalom</name>
    </tag>
  </tagContainer>
</item>
