<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?>
<item xmlns="http://omeka.org/schemas/omeka-xml/v5" itemId="65" public="1" featured="0" xmlns:xsi="http://www.w3.org/2001/XMLSchema-instance" xsi:schemaLocation="http://omeka.org/schemas/omeka-xml/v5 http://omeka.org/schemas/omeka-xml/v5/omeka-xml-5-0.xsd" uri="https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/items/show/65?output=omeka-xml" accessDate="2026-05-01T19:57:03+02:00">
  <fileContainer>
    <file fileId="129">
      <src>https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/94f1de56dc51c16eec4690db29afb71b.jpg</src>
      <authentication>bc01e0fdf63b4973cf11a99b3f855800</authentication>
    </file>
    <file fileId="130">
      <src>https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/55f0b6540c1b3a4635d6bd4a99e52a2b.pdf</src>
      <authentication>5fa8ddffe0a7ae374ed23e35f2378775</authentication>
      <elementSetContainer>
        <elementSet elementSetId="4">
          <name>PDF Text</name>
          <description/>
          <elementContainer>
            <element elementId="92">
              <name>Text</name>
              <description/>
              <elementTextContainer>
                <elementText elementTextId="114406">
                  <text>Szécsény. 1913. április 4.

V-ik évfolyam.

14. szám

Szécsényi Hirlap
SZÉPIRODALMI, TARSADALMI ÉS KÖZGAZDASAGI HETILAP.
Megjelenik minden pénteken.
Kiadótulajdonos: Glattstein Adolf.

ELŐFIZETÉSI ÁR:
Egész évre 8 korona — Fél évre 4 korona.
Negyed évre 2 korona.
Egyes szám ára 16 fillér.
Előfizetések a kiadóhivatalhoz küldendők.

A szociális olajcsöpp.

ELŐFIZETÉSI PÉNZEK,
reklamációk és hirdetések a kiadóhivatalhoz

Főmunkatárs:

KARDOS ISTVÁN és IFJ. SZADER GYULA.

lyeslésre késztetnek azok a

ezek a hatezren másfél

adatok,

millió

koronát

ke­

amelyek a téli tanítások eredményéről szól­
alt Fényesen bizonyítják, hogy a magyar

restek. Alpár, ahol eleink az első nemzet­
gyűlést tartották most azzál teszi nevét emlé­

munkás télen is szeret dolgozni és szó sincs
arról, amit évek előtt egyesek mondottak,
hogy a magyar ember a seprűkötésl, kosár­

kezetessé, hogy lakói évedként télen ötven­
hatvan ezer koronát vesznek be kosarakból,

fonást lenézi,

s nem szeret vele pepecselni,

mert éppen ellenkezőleg, hagy szeretettel ka­
rolta föl a mezőgazdasági háziipart, amint
az alábbi sorainkból kitűnik.
Hatszáz községben, tizenhatezer* ember

amiket maguk fonnak. Jól esik megtudnunk,
hogy a magyar munkáskét téli foglalkozását
Angolországban Afrikában.is ismerik. Csak
ide 24000 korona áru utMókosarat.készítet­
lek a télen a mi magyarjaink.
z

Nem csekélység pedig ez.

Pedig

még

tanulta meg novembertől március derekáig a
háziipart, s ez idő alatt azzal kedvvel foglal­

a kezdet-kezdetén vagy unt* Csak időt kell
hagyni, rászokik a téli ^keresetre minden

kozott Vidék szerint,

földmtyés embert És ekkor más átlapolja lesz

olcsóbb,

vagy

ahogy

ingyen

a

nyersanyag

rendelkezésére

ál­

lolt,
tanulták a scprükötést, kosárfonást,
fafaragást. Megalakul több mint száz házi-

Ipartermelő és értékesítő szövetkezet, s. itt
JÜkodóéi) 18QQQ gunlrtMtoUQMlUCsak ezek,
s akik most tanulták a maguk háziiparát, egy
millió koronát kerestek; de a magyar házi­
iparosok jövedelme már felülhaladta az 5—6,
milliót, s volt olyan, aki 200 koronát is ke­

resett a jtélen.-Tehát nemcsak hogy nem ette
a készet, tehát nemcsak hogy a jövő

nyári
keresetre adósságba nem keveredett, hanem
még a házi iparból élt a télen; a nyári ke­
reset pedig sertésre, tehénre, a maga háza

a mai hazátlanak, kevesebb az elégedetlen,
az Amerikába vágyó ember. A munkának

Túl az Óceánon.
Hannichárom kazán bömböl szakadatlan,
Tüzes vasat okád harminchárom katlan,
Harmicháromezer kérges tenyér szabja
A szikrázó ércet százezer darabra,

Kohók prüsszögését át-megátaljára

Kis pöröly, nagy pöröly dübörgő lármája.
S e pokol tüzében emberek sorvadnak:
Kevert nyelvű népe egy uj Babylonnal,
Az ablak: rostélyos, böriönablak fajta —
Szegény magyar legény tekintgel ki rajta.
Künn élet-érlelő meleg, nap' sugára
Tűz alá szelíden a gyár udvarára . . .

Szőke Tisza partján egy kis falucskára,
Fehér ház muskátlit kicsi ablakára
Szent ez a nap hinti melegét, világát
S érleli a rónák hullámzó kalászát . . .

Otthon tálán éppen a rozsot aratják . . .
Jókedvű legények keresztekbe rakják,

* Egy kis KYerc^ »iájából

loptam

ki

a

szavakat, mikor elaludt és beszélgetni kez­
dett az Úristennel, lehet — álmában, le­
het — ébren volt, de két kis sjemecskéje le
volt hunyva..—
.Édes jó istenkém. szörnyű nagy unal­
madban gyere le egyszer már a földre, amint
azt szent Fiad az Úr Jézus is tette és nézzél

körül, micsoda borzasztó dolgok folynak IdeJenn, világod medrében, hogy vesznek az
emberek és hogy veszekednek ők és megfe­
ledkeznek arról, hogy te úgyis magadhoz
veszesz egyszer bennünket. Kár veszeMMök.
Kár verekedniük. Te azért mindent úgy iga­

zítasz el, amint jónak látod.
Haragod azok ellen is fordulhat,

akik

ma győznek és a porba sújtottakat felemel­

heted.
Felhallod az országodba az ágyúk böm-

meglesz, a becsülete újra.

bölését, a röpködő schtappnejek tompa zú­
Elmondtuk ezeket azért, hogy ahol még
gását?
•a- i n unkáinál; a i m -bxaéU-Öswe Uii-háúipar- —Látod'»* viilámló átssdok hegyét ét. W
üzésre, ott már most tegye meg a lépéseket. .élettelen hullák fekvését a pusztaságokon?
Elég ha húsz, harminc munkás, kisgazda fel­
És felballik e hozzád e nagyszakállú tö­

iratkozik,, s idejében bejelentik szándékukat
akár a megyebeli gazdasági egyletnek, akár

rök basa .Allah* — kiáltása?
Téged hívnak segítségül, mert Te nekik

a földmivelésügyi ministerium háziipari meg­
bízottjának, s tanítómestert kérnek. S lesz

épp úgy az istenük vagy, mint nekünk.
A prédaéhes igaz hívőid találták ki, hogy
ők megvetnek téged.

kereset, lesz télen kenyér. Még mulatság
számba is megy ez a háziipari foglalkozás,

társaságban s a jó meleg szobában.

vételére a takarékban kamatozik.

TÁRCZA.

Heti posta..

Többet is mondunk. A szabadkai házi­
ipari résivénytársulat 500Ô munkást foglal­

koztat télen: a háziipari drszágos szövetség
1000 munkásnak, adott télre munkát. És

intézendők.
közleményék soronként 50 fillér.

Hirdetések egyezség szerint.

Szerkesztőség és kiadóhivátal Rákóci-út 565.

A télen megtartott háziipari tanitásokról
számolunk be. Megelégedéssel olvasunk, he­
hiteles

Nyílttéri

Látod e, hogy
ezek a kulturáltatok

miként

az

rombolják

évszázadok

szét
szülte

Piros jircu lányok, marokszedő lányok

mi elkedvetlenített Valami elszomorított, — Ré­

Vidám nótaszóval haladnak utánok . . .

gi, nagyon régi emlékek . . .

Itt a gyárzsivajban haj meghalt a nóta I ...

Kurta szoknyás, piros arcú palóc lány­
ka árulgajta. .Két krajcár egy csomó* — egy­
re kinálgatta. — Vettem vagy kettőt Haza­

Egy órának előtte ibolyákat vettem.

— Hazahívja fiát az alföldi róna I
Délibábos mező, szabad kék ég alja.
Marokszedő lányok hívó, dalos hangja I ...
... Pislog a gép szeme; a parázs bunyóban,

Telhetetlen gyomor korog a kohóban.
— .Föleszmél. S mialatt szenet töm beléje:

Könnyel folyik össze arca verejtéke.

Balia Miklós.

Márciusi ibolyák . . .
Irta: Ifj. Száder Gyula.
Asztalomnál ülök. Este van. Felgyújtom
a gázt előttem. Előszedem a napilapot. Ol­

hoztam

Szétcibáltam. Tényérka formájú, ara­

nyos szélű porcellán hamutartómba lettem ;
szálankint igazgattam bele, a szélére, körös­
körül.
Megöntöztem vízzel. Pár szál a tetején
úszik. És most illatoznak. És elhódítanak. És

szomorú, régi emlékeket keltenek. — ,
, fia. emlékek egész raja rohan meg, az
emlékek egész sokasága furakodik előre
agyamban. Szinte nem hagynak békén, nem

hagynak nyugton . . . Fájó emlékek. —
És a lilavirágocskák mindegyre illa­
toznak. És mindjobban elhódítanak . . .

vasni akarok. Nem tudok. Hiába erőlködöm,

. . . Valakinek virágai voltak ezek . . .

nem bírok. Képtelenség ilyet csak kívánni is
önmagámtól — Szivart kerítek elő. Rágyúj­
tok. Nagy gomolyokban fújom a füstöt Kis
kályhámban élénken pattog a tűz. Fűteni kell

Valaki nagyon szerette. —* Valaki, ki ő ma­
ga is csak volt; volt és ma csupán az em­

még; hűvös van. Egy hűvös márciusi es­
te. — Újból olvasásba fogok. Nem megy se­

kámnak . . .
Itt látom előttem, itt látom fekete, ázs­
ión ruhájában; sárga, beesett, nyírott baj-

hogyan. Hiába I Valami más lebilincselt Vala­

léke kínoz, az emléke gyötör . . . Valaki,
akit Janinak hívtam; édes öregemnek, Jani-

�palotákat, várakat, templomokat és a feszület

vasával verik szét a szegény albán pap fejét?
És látod e Te a harcmezőket? A virág
most sarjadzik. A folyók vadabban búgók. S
a nagy csatatereken a bullák meztelenül fe-

kúsznék, a férgektől rágva, mert ruhájukat
lelopták a kóbor szerezsánok, a hires vitézek,
akiknek mellükön olt fityeg a kereszt
Talán csúfságból.

Látod e.te ezt mind?
A török kardokat, melynek élét ellopta
a bey, a kenyeret, melyből a búzát kilopta a

basa s a szegény katonát, kinek lelkét, szi­

vét, mindenét kilopta a szultán — látod e?
S hogy hullnak az emberek? S mint
pusztít az öldöklés? ...
A nagy épületek, melyeket ezer

épi tő­

munkás keze teremtett, a sziklába vájt utak,
a fáradságos munkák, minden — minden,
miként pusziul el — látod e?
S mikor* a sivitó kartács elrohan az élő

emberek mellett, mint hullnak azok rakás­
számra a hideg földre.
S onnan nem tudnakfeikelni, mert oda­

szögezi őket a
csata mezőt.

április 4.

„Szécsényi Hírlap“

14 szám.

vérük,

amely

megnyalja

a

S nerri is tudnának felkelni, mert egyik­

nek laba nincs, másiknak két karjai vitte el
a sistergő tűz kigyó.
Latod e ezt mind?
S ha látod, miért engeded, mért nem
küldesz özönvizet rájuk, mért nem parancso­
lod ki medréből az óceánt
Mert így elvész a földön minden, az al­

kotás, a munka, az erkölcs, a millió

kezek

gyümölcse, a becsület — és a hit, az irán­
tad s benned való bizodalom.
Forgasd meg a világ kerekét és adj

április hó 5-én délelőtt 10 órakor a várme­
gyei székház nagytermében rendkívüli köz­
gyűlést tart, melyre a törvényhatósági bizott­
ság tisztelt tagjait azzal az értesítéssel hívom

meg, hogy az alábbi tárgy sorozatban felvett

ügyek folyó évi április hó 4-én d. u. 3 óra­

magyar iparos bemutathatja gyártmányait egy
négyszögméteres asztalon’és a felett emelt

kor a vármegyei székház kistermében tartan­
dó választmányi ülésben fognak előkészítő

2 és féimeter magas falon. A vásár célja a
a hazai ipar fellendítése, ismerté tétele. A

tárgyalás alá vétetni.

tavaszi vásár irodája (Budapest, IV., Irányi­

A „Szécsényi Ipa­
ros és Kereskedő Ifjak Onképző Köré’-nek

vezetősége által szervezett heti felolvasások
befejeződlek. A város elöljárósága ez alka­
lommal is a legnagyobb készséggel bocsáj-

totta a kör rendelkezésére a városház nagy­
termét, amely az ily felolvasások megtartá­
sára igen alkalmasnak bizonyult — A felol­
vasások sorozatos előadását Pintér Sándor

kezdte meg; a .Föld keletkezése" cimü elő­
adásával igen élénk érdeklődés mellett. Ezen­
kívül tartottak még előadásokat hasonló ér­
deklődés és látogatottság melleit: Kálmán
Sándor, Barcza Ferenci, Dr. Scitovszky Béla

orsz. képv., Dr. Seidner Mór, Dr. Káldor Je­
nő, Dr. Paulus N. és Huszágh Gyula ág. ev.
lelkész. Érdekes, hogy ezen előadások iránt
leginkább a kör tagjai érdeklődtek mig a vá­
ros intelligenciája és a corso hölgy közönsége
altig ...
,
SaJeset. Zubovics Ferencz, jár. útbiztost súlyos baleset érte. Ugyanis a múlt
hét egyik napján az udvarában lévő szalma­
kazal eddig ismeretlen okból kigyúlt'A ne­

vezett útbiztos a cselédség segélyével azon­
ban a tűzet még idejekorán eloltotta s ez ol­
tási munkálat közben kezein súlyos égési sé­
rüléseket szenvedett.
Időjárás. Az időjárásba^ úgylátszik

végtelen békességet*

egyidőre lényeges változás nem várható. Az
esték és reggelek ugyan még hűvösek, de a
nappalok enyhék. A tavaszi munkálatok úgy
a város belterületén mint annak határában

HIREK.

már megkezdődlek.

Rendkívüli közgyűlés. Nógrád-

vármegye főispánja a következő meghívót
küldte szét a megyebizottsági tagokhoz. —
„Nógrádvármegye törvényhatósági bizottsága

Tavasai väsÄr. A budapesti keres­
kedelmi és iparkamara Budapesten az ipar­
csarnokban tavaszi áru-minta vásárt rendez
május 7—13-ig ahol 15 koronáért minden

Gyermeknap.

Az Országos Gyer­

mekvédő Liga az évenként rendezni szokott
„Gyermeknapból az idén május hó 5-én és

utca 21.)

legelőre lehet a jószágot kihajtani, a melyet
gondoztak. Mielőtt a fák ki nem lombosod-

tak, a jószágot a legelőre kihajtani nem sza­
bad. Az a község, amely legelőjét gondozás
nélkül hagyja, nagy mulasztást követ el. Meg
kell járatni a legelőt fogas boronával.

Meg

kell tisztítani és pedig a közerő kirendelésé­
vel, minden nem oda való növénytől, a sa­
vanyú füvektől, a lósoskátől, a szerb tövis­

től, a kutyatejtöl. Aztán érett és porrá törött
trágyával Javítani kell a legelöl Újabban több

község műtrágyákkal is igyekezett a közlegelöt javítani, és nehogy azt hlgyjflk, hogy ez

a község« közvagyont prédálta. Ellenkezőleg!
Ez « község a közvagyont gyarapította. Mél­
tó minden dicséretre, mert ez azt bizonyítja,

hogy a község tudatában van annak, hogy a
közlegelö közkincs. A földmivelésügyi minis­

ter a községeket a legelőjavitásban készség­
gel ingyenes szaktanacsadással és anyagi se­

gítséggel támogatja. Ezt is jó a községi elöl­
járóságoknak tudni.
A dohányzók figyelmébe. Legújabban fel-

- merült esetből kifolyólag

a m. kin belügy­

miniszter kimondotta, hogy mindazok az uta­
sok,’ ’akik a vasfití']&lt;6csikban nleg^iém'eňgedett helyen dohányoznak s a vasúti üzlet­
szabály 18. §-a alapján feljelentettek, ezen­

túl nem a közigazgatási hatóság illetékes
azoknak elbírálására, hanem a kirJ járásbí­

róság, mert az a tilalom, hogy a „bem do­
hányzó“ feliratú vasúti kocsikban, illetőleg
fülkékben dohányozni nem szabad, az egész­

ség oltalma végett kiadatott általános termé­
szetű

6-án tartja meg.

szívesen ad mindenről felvilágo­

sítást. —
A legeltette megkezdés«. Ide s tova a
jószágot kihajtják a legelőre. De csak arra a

rendelkezéseknek tekintendő, s Így az

kim mozdulatlan arccal; félig felnyitott, üve­

Könny fut a szemembe Nem. tudok tovább

Hogy miért telte, mi késztette erre, nem

ges szemekkel; fekete selyemkendővel átkö­
tött homlokkal Itt látom, itt, amint jobb sze­
me felett, homloka tájékán, a selyemkendőn

uralkodni önmagam felelt. Vigasztaló szavam

nem tudhattam.
,
A kapujok elé értem. Felakarok rohan­

átüt a vére . . . csendesen szivárgó vére.
Látom; nézem ... És félig nyitott sze­

meivel ő is néz .. . egyre néz . . .
Testét teleszórom violával, lila i boly ács­
kával, az ő virágjával . . .
Március van odakünn

.

. . Szomorú

március.
Az égG gyertyák kicsit megélénkítik az
arcot, a táncoló lángocskák fényénél néhtr
úgy tűnik fel szegény fiú, mintha élne .

Összetört, gyászruhás ősz, öreg asszony­
ka zokog lábainál. Az

édes anyja.

fel-fel hördül; ilyenkor úgy

tetszik,

Olykor

hogy

szörnyethal fájdalmában, ilyenkor amikor na­
gyon is szivébe hat a fájdalom, és utána
mintha csendesedne . . . bogy aztán annál
erősebbek, annál szivtépőbbek legyenek a
felsikoltások .
.
Hiába nyugtatom, hiába vigasztalgatom.
Csak legyint Csak bólogat lemondóan, meg-

semmisűlten. Meg sem hallgat . &gt; .
Most újra visszatéved tekintetem.
Janikám arcára .
.

megbotlik, elcsukhk. Odavánszorgom mellé­
je Közvetlen közelibe.
Nem tudom már Visszafojtani.

ni az emeletre, egy szomorú könynyező, ér­
Kicsor­

dult a könynyem. Lehullt a kezére. Az imára
kulcsolt elhűlt kezére ... És zokogtam. És

ébresztgettem. Hiába!
Én már sírhattam! Nekem már hullha­
tott a könynyem!
Hiába szóltam, hiába kérleltem. — Nem

hallgatta szavam.
Nem adott választ

A szó nem jut fel hozzá, a szó nem
haitik odáig, ahol most van, ahol szállást
készít jő előre nekünk, barátainak is.
... De gondoljunk csak vissza. Elmél­

kedjünk az előzményeken. —
Igen. Ebéd után voltam. Jön, egy hor­
dár. Levelet hoz. Azt mondja sürgős. Én
felbontom gyorsan. Elképedek. Nem hiszek
a saját szemeimnek. Átfutom ismét; többször,
számtalanszor . . . aztán felugrok, rohanok
fejnélkfll. Beugrottam az első villamosba ...
A levél csak annyi volL „Jani fiam meg­

halt Rettenetes. Jöjjön! Ravatalon látja jó­
barátját . . . Istenem!“ —
,

dekeltnek tetsző úrileány áll előttem. De rá
sem figyeltem. Talán félre is toltam az út­

ból, Illetlenség, de ily esetben megbocsátható.
Tovább akarok rohanni,

utánam

szól.

Megálljt Bocsánatot kér és azt mondja, hogy
ismer. Tudja, hogy Janival jó barátok ■ vol­
tunk ...
Zavart lettem azonnal és illedelmes. Be­

mutatkoztam. Szolgálatomat ajánlottam. Sej­
tettem, hogy valamit akar. —&lt;
És ideadott egy csokor ibolyát, lila violá­

kat: „Szórja rá

szegényre,

kedves

virágai

voltak mindig ezek. . Tegye meg kérem.“
Megígértem. Meg is teltem.

. . . Mikor visszatértem, még künn várt.
Késő délután volt, de megvárt Kért, hogy
kísérjem haza. Valamit mondani fog ... És

sirt . . . Hullott a könynye.. . .
Elindultunk. Sirva, könynyek
szélte :

közt be­

— Tudom, hogy nagyon jó barátok vol­
tak. Tudtam. Amit mindig titkolt — dacára
a benső viszonynak — azt úgy érzem, hogy

�„Szécsényi Hírlap“

14. szám.

április 4.

100 koronáig

gróffal aki az oláhok borzalmas kegyetlensé­

Megölelték egymást, aztán búcsúi vettek.

terjedhető pénzbüntetéssel büntetendők a re­

geire hivatkozva, lebeszélte őt erdélyi útjáról.
Petőfi erre visszatéri Erdődre, onnan pe­

Apjáról irta később Erdődön „A vén zászló­

dig Pestre.
Ezalatt megvívták a sukerói győzelmes

melyben azt mondja, hogy apja, akinek vál­

a kbtk 1712. §-a értelmében

nitens dohányos utasok.

Molnárok továbbképző tanfolyama. A ma­
gyar kir. technológiai iparmuzeum a keres­
kedelmi miniszter megbízásából malom tulaj­

csatát, az újonc honvédsereg Bécs felé nyo­

donosok részére ipari továbbképző tanfolya­

mult s Petőfi is a táborba sietett, mely Parn-

mot szervez. A tanfolyam május hó 1 -én dé­

derfnál a határszélen állott.
Kossuthnak az volt a terve, hogy a ma­

lelőtt 9 órakor nyílik meg; az előadás május
2-án reggel 8 ólakor kezdődik. A tanfolyam
6 hétig, vagyis Junius hó 12-ig tart. A tanfo­

fő-

és

és

lünk**.
Pesten a költő csakhamar megkapta hon­

A költő bejárva a tábort, heves szónok­

re, ott töltött pár napot, aztán bevonult Deb-

latokban izgatott Kossuth terve ellen s csak

reczenbe a zászlóaljához.
Júliához „Búcsú* czimen. meghatóan
gyöngéd verset irt, melynek ismételten visz-

ban való alkalmazásról) és tudjanak jól Írni.
az

felvilágosítással

a parndorfi táborból, hogy „zászlótartónk, a
még ifjú vérű Petőfi versenyt gyalogol ve­

tisztviselőket,

Föltétel még. hogy az illetők a malomipart
gyakorlatilag ismerjék (bizonyítvány malom-*
Bővebb

baját, ifjak közé hadi bajtársul állt.
„Március ötödikjében is azt irta valaki

malomgépészeket.

malomipari

almolnárokat

lait egy kínos élet gondja, betegség és ötvennyolcz év nyomja, elfeledve minden buját-

tározott az országgyűlés is, mert a honvédek
nem kötelesek az ország határain túl harcolni.

lyamra elsősorban malomtulajdonosokat vesz­

nek föl, továbbá

gyar sereg menjen át a határon és adjon se­
gítséget a bécsi forradalom hőseinek. így ha­

tartó** című meghatóan szép költeményét, a

érdeklődőknek

szívesen szolgál a besztercebányai

delmi és iparkamara.

kereske­

az ősz Csányi László jóságának köszönhette,
hogy a miatt haja nem esett.
Az ô tanácsára aztán visszafordult Pestr&lt;*.
Épp akkor vonult el utcán egy szabad

csapat, amelynek .az ifjú Vasváry volt a ve­

.,.

Slketnamák felvétele. A siketnémák váci

kir. orsz. intézetében a következő 1913—14.

zére. —
Széles, vörös toll lengett Kossutlr-kalap-

védkapitányi kinevezését s ezzel ment Erdőd­

szacsendűlő refrainje ez t
Isten veled, szép, ifjú hitvesem,
Szivem, szerelmem, lelkem, élelem.
Petőfi az ujonczkiképzéssel bíbelődött
Debrecenben. Felesége, aki közel volt szülé­

habos-selyemzászlójukat pedig

séhez, egyszer szemrehányó levelet irt neki,

tanévben több ingyenes alapítványi hely üre­
sedik meg. Ezekre min. rendelet értelmében

jukon, fehér,

az őszbevegyült, sápadt arcú, zömök ember

amiért ily állapotban elhagyja s nem törődik

az egész ország területéről lehet folyamodni.
A kérvények f. évi május 1-ig a váci intézet

vitte, büszkén lépegetve a nagy lobogóval.
Petőfi gyönyörködve ~ nézte a pompás

vele, talán már nem is szereti.
A költő erre „Szeretlek kedvesem* tímfr

igazgatóságához küldendők be.

csapatot; amint a zászlótartóra pillantott, ki­

versével felelt, a melyben rajongó szerelme
szinte egekig szárnyal. Mintha egy tűzhányó­

törő örömmel kiáltotta:.
— Hiszen ez az édes apám!
Azzal odarohant a katonás öreghez és

CSARNOK.

boldogan ölelte a szivére, t
— Édes apám, — mondta sugárzó arc­

Petőfi Bem táborában.
— Visszaemlékezés. —

cal, — eddig azt hittem, hogy te vagy büsz­
ke én reám, de most látom,, hogy én lehetek

.

Irta'. Farkas Ernőd.

Kosssth lángszavára a földből termettek

a honvédek. Czeglédi beszéde után tömege­
sen kelt föl a nép, s indult a táborba az es­

küszegő Jellasich ellen.

Petőfi sem ülhetett

otthon. — ‘
Elhatározta, hogy a székelyföldre megy

honvédelet toborozni.
Feleségét szüleihez Erdődre vitte, s Nagy­
bányán keresztül akart a Székelyföldre menni.

Itt azonban találkozott

Teleki Sándor

most tőlem kell megtudnia. És most is ... Az

okot . . .

'

Itt egy kicsit elhallgatott. Szó nélkül tet­
tünk pár lépést egymás mellett aztán fel­

eselte lehorgasztotl fejét; felemelte, de nem
tudott a szemem közé nézni. Tovább beszélt:
— Nézze,, én nem tehetek róla. Nem
akarok védekezni. Ét mégis mentségnek hang­

büszke az apámra I
— Már fiam, a hazámért én is szívesen-

halok meg; ezt a zászlót olyan örömmel len­
getem, mintha -édesanyád-régi jegykendője
volna.
— A szabadság jegykendője az, édes

apám I
— Már tűzben is voltunk vele Sukerónál. De mond csak, hova mégy most fiam?

— Én is Pestre, de mivel nagyon sietős

sek hullanának le andalító illatot lehelve ma­

gukból.

- Lemondanék minden
Dicsőségről érted.
S megszereznék érted
Minden dicsőségei.

Nekem nincsen vágyam,
- Nincsen-akaratom. ----- --- ------- * *
Mert amit te akarsz
Én is azt akarom.
Ez volt talán a legforróbb,

a leggyön­

gébb költeménye feleségéhez, aki valósággal
istenit s ö, aki a hatalmasokkal is nyersen
szembeszállóit, e gyönge galamb előtt szin­
te térden állva vallja meg újra és újra örök

az utam, szekeret fogadok.

Kegyetlen dolgot sütöttem ki Hogy meg­
tréfáltam . . .
És megtréfáltam. Alaposan megtréfáltam
szegény fiút ...
,
Elhallgatott, elcsuklott a

hegy izzó lávája omlanék benne, s a lobogó
lánghullámokból ibolyák, liliomok és nefelejt­

szava.

Majd

erőt vett magán, folytatta.
— Egy közönséges, egy egyszerű, s ha

De bár megtudta volna. I
... És ami azután történt, tudjuk . ..

Hazament . . . Lefeküdt . . . Reggelre
kelve úgy találták az ágyában — élettele­
nül. — Egy sort sem hagyott magyarázónak.
Elhallgatott . . . Most már rám nézett.

Esdőleg, bocsánatért, kegyelemért esdekelve
nézett . . .
— És most — nyögte fájdalmasan — ítél­

jól megnézzük nagyon is feltűnő réz gyűrűt
kerítettem kézbe. Karikagyűrűt. Ujjamra húz­
tam. És boldog voltam. Istenem I gondoltam

jen el . , . Vessen meg. Gondoljon bármit.

hozzá, ha majd az igazit, a Janiét viselhetem

Tekintsen gyilkosnak a barátja gyilkosának.

Szegény fiú sohasem vallotta meg, csu­
pán az irántam mutatott érdeklődéséből kö­
vetkeztettem, hogy szeret. Sejtettem, de nem
tudhattam pozitíve. És én Is . . . igen én is
sejtettem vele,. . . Sőt I És itt nyilvánul meg

helyébe . . .
Janit váriam. Még ^aznap találkoztunk.
Ez tegnap volt. És a karikagyűrűt azonnal
észrevette. Úgy látszott, de nem hittem sze­

Szó nélkül elviselem. Mert igaza lesz. Mert
én vagyok oka az egésznek ... De Istenem,

meimnek, úgy tűnt fel, hogy elfehéredik. ..

szeszélyeskedésem először . ‘. . Gyakran ta­

_ De aztán gyorsan mosolygott . . .
Anynyit szólt: „és mikor?** Kacagva
kaptam választ: „tegnapeste.“ Úgy értettem

ségem, mint a magáé. Most érzem, tudom,
hogy nagyobb . . .
Sok, sok éve ennek ... és mégis, és

zik: különös, szeszélyes teremtés a nő. Rám
■ is vonatkoztassa.

lálkoztunk. Elég gyakran. De többször látha­
tott egy másik Janival. Persze csupán felül­
telni akartam vele ... Itt másodízben

lát­

ha én azt tudtam volna . . .
Pedig higyje el, nagyobb az én veszte­

most is; ilyenkor, márciusban mindig eszem­

és ő is úgy értette, hogy azzal a másikkal...
Azután gratulált; szépen, válogatott sza­
vakban gratulált s közben elértünk haza .. .
Elváltunk ... És én bosszankodtam.

be jön.
Felidéződik előttem ama sápadt arcú
pesti fiúnak, az én Janikámnak szomorúan

azt hittem, hogy semmit sem vesz olyan ko­
molyan az életében, mint a kis terézvárosi
bankháza*!, meg a kettős könyvvitelt ... Es

Minden áron vallomásra akartam kény­
szeríteni. —Hiába, mi nők nem nagyon szí­

Semmit sem árult el, sémit pcm tudtam meg.
Már azt is hittem, hogy én csalódtam.
Tévedtem. Még önmagam okoztam, hogy
feltételeztem olyat . . . azt, hogy Jani sze­
ret .. . Röstellettem most már tettemet, szé­
gyenkeztem önön magam előtt, mi lesz, ha

csak késő tudtam meg, hogy volt még egy
harmadik is
. Azt kell most hinnem, hogy
a legfontosabb, a legkomolyabb dolog ez

veljük a néma imádókat . . .

majd megtudja turpisságomat . . . ?

volt előtte . . .

ható szeszélyeskedésem.

Lehet, hogy nem tetszett neki, de az is
lehetséges hogy közönyössé tette ama másik­
nak gyakori jelenléte . . . Nem tudtam. Nem

árulta el magát. S megvallom, ez csak boszszantott. Ez csak fokozta bennem a szeszélyeskedési hajlamot . . .

megható esete; akiről — én

balga

sokáig

�„Szécsényi Hírlap“

14. szám.
szerelmét. Akarata keményebb, mint

a

vas

tenként imád.
Baszké is volt neje e költeményre. Eb­

ből látta, hogy korlátlan hatalma van a köl­
tőn, aki azelőtt senkire se hajlott, csupln a
mag^ akaratát követte.
Ä költőnek zászlóaljával Nagy becskerekre
kellett volna vonulnia, de ő anélkül,
szabadságot kapott volna, feleségéhez
Erdődre.

hogy
ment

öszszesen 118 kor. 25 fillérben biróilag már
megállapított költségek, és 1 kor. 80. fin.

220-1913. végrh. sz.

de az is meglágyul, fölolvad felesége akara­

tiban, vágyai magasabban szállnak, mint a
kószáli sasok, de ezekről is lemond ô érette,
valamint a dicsőségről is, amelyet pedig ls-

április 4.

Árverési hirdetmény.
Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. évi
LX. L-c. 102. §-a értelmében ezennel köz­
hírré teszi, hogy a bgyarmati kir. törvény­

széknek 1913. évi 917 számú végzése követ­
keztében Dr. Feledy Jenő bgyarmati ügyvéd
által képviselt bgyarmati takarék és hitelinté­

zet javára 400 kor. s jár erejéig 1913. évi
március hó 11-én foganatosított kielégítési
végrehajtás utján lefoglalt és 1350 koronára
becsűit következő ingóságok, u. m: 2 zon­
gora nyilvános árverésen eladatnak.

E fegyelemsértés miatt meggyűlt a baja
Petőfinek. Oflay baratja azonban kijárta, hogy

Mely árverésnek a szécsényi kir. járás­
bíróság 1913-ik évi V. 1101 számú végzése

utólag mégis szabadságot kapott.

folytán 400 kor. tőkekövetelés, ennek 1912
évi október hó napjától járó 5 százalék ka­
matai, egyharmad százalék váltódij .és eddig

Szerkesztésért a kiadó felelős.

árverés kitűzési dij erejéig Liplagergén leen­
dő megtartására 1913. évi április hó 15 nap­
jának d. e. 12 órája határidőül kilűzetik és

ahhoz a venni szándékozók ezennel oly meg­
jegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett in­
góságok az 1881. évi LX. t-c. 107. és 108.
§-ai értelmében készpénzfizetés mellett a leg­
többet Ígérőnek, szükség esetén becsáron alul

is el fognak adatni..
Amennyiben az elárverezendő ingóságo­
kat mások is le- és felűlfoglaltatták és azok­

ra kielégítési jogot nyertek volna, ezen árve­
rés az 1881. évi LX. t-c. 120. §. értelmé­
ben ezek javára is elrendeltetik.
Szécsény, 1913. évi március hó 30-án.

Nagy, kir. bir. végrehajtó.

A főváros összes napi- és heti-lapjaira
előfizetéseket elfogad:
Glattstein Adolf könyv- és papírkereskedő
Szécsényben.

ízléses munkáért többszörösen kitüntetve.

ULIP ISTVAN
élővirág terme

nógrádmegye legnagyobb
ruhafestő, vegyitisztitó- és gőzmosó intézete

LOSONCZ, Kossuth Lajos-utca 10.

LOSONCZ,
RÄKÓCZLUT.

Huszár Mihály

TELEFON 123.

Vidéki megbízások pontosan eszközöltetnek.

Megrendelések: élő virágok ban
Glattstein Adolfnál, Szécsényben
24 órán belül szállíttatnak.

Készít minden a könyvnyomdá­

szat!

szakmába

vágó

munkákat

modem- és szakszerű kivitelben,

jutányos árak mellett

Gyászesetben ruhák 48 óra alatt
festetnek feketére.
Elsőrendű munka, gyors- és pontos kiszolgálás

Glattstein Adolf
könyvnyomdája, könyv- s paplrkereskédse

A „Szecsenyi Hírláp“ kiadóhivatala.
M. kir. dohány- ás szivaranrda.

SZÉCSÉNY, (Nógrádmegye.)

Nysaatnt: Glsttatala AStlf klayvayaadájibui — SuMéaySn.

Raktáron tart: mindennemű levél­

papírokat, Üzleti könyveket, iró-

és rajz eszközöket. Képes levelező
lapokból nagy választék.

�</text>
                </elementText>
              </elementTextContainer>
            </element>
          </elementContainer>
        </elementSet>
      </elementSetContainer>
    </file>
  </fileContainer>
  <collection collectionId="6">
    <elementSetContainer>
      <elementSet elementSetId="1">
        <name>Dublin Core</name>
        <description>The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.</description>
        <elementContainer>
          <element elementId="50">
            <name>Title</name>
            <description>A name given to the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="617">
                <text>Szécsényi Hirlap</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
        </elementContainer>
      </elementSet>
    </elementSetContainer>
  </collection>
  <itemType itemTypeId="1">
    <name>Szöveg</name>
    <description>Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text.</description>
    <elementContainer>
      <element elementId="1">
        <name>Text</name>
        <description>Any textual data included in the document</description>
        <elementTextContainer>
          <elementText elementTextId="1407">
            <text>https://dkvt.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Szecsenyi_Hirlap_1911-1915_00604.jpg</text>
          </elementText>
          <elementText elementTextId="1408">
            <text>https://dkvt.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Szecsenyi_Hirlap_1913_04_04.pdf</text>
          </elementText>
        </elementTextContainer>
      </element>
    </elementContainer>
  </itemType>
  <elementSetContainer>
    <elementSet elementSetId="1">
      <name>Dublin Core</name>
      <description>The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.</description>
      <elementContainer>
        <element elementId="40">
          <name>Date</name>
          <description>A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="1388">
              <text>1913-04-04</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="41">
          <name>Description</name>
          <description>An account of the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="1389">
              <text>hetilap</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="1390">
              <text>Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében.</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="42">
          <name>Format</name>
          <description>The file format, physical medium, or dimensions of the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="1391">
              <text>image/tiff</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="1392">
              <text>mikrofilm (35 mm)</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="43">
          <name>Identifier</name>
          <description>An unambiguous reference to the resource within a given context</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="1393">
              <text>bibBBM00390787</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="1394">
              <text>http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;amp;showtype=marc&amp;amp;recnum=168905&amp;amp;showtype=marc</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="1395">
              <text>Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="44">
          <name>Language</name>
          <description>A language of the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="1396">
              <text>hun</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="45">
          <name>Publisher</name>
          <description>An entity responsible for making the resource available</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="1397">
              <text>Szécsényi Választókerület 48-as és Függetlenségi Pártja</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="1398">
              <text>Szécsény</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="47">
          <name>Rights</name>
          <description>Information about rights held in and over the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="1399">
              <text>Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="1400">
              <text>https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="49">
          <name>Subject</name>
          <description>The topic of the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="1401">
              <text>Társadalom</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="1402">
              <text>Közgazdaságtan</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="1403">
              <text>Magyar irodalom</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="50">
          <name>Title</name>
          <description>A name given to the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="1404">
              <text>Szécsényi Hirlap 5. évfolyam 14. szám (1913. április 04.)</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="1405">
              <text>szépirodalmi, társadalmi és közgazdasági hetilap</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="51">
          <name>Type</name>
          <description>The nature or genre of the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="1406">
              <text>periodika</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
      </elementContainer>
    </elementSet>
  </elementSetContainer>
  <tagContainer>
    <tag tagId="12">
      <name>Közgazdaságtan</name>
    </tag>
    <tag tagId="11">
      <name>Magyar irodalom</name>
    </tag>
    <tag tagId="15">
      <name>periodika</name>
    </tag>
    <tag tagId="14">
      <name>Szécsény</name>
    </tag>
    <tag tagId="13">
      <name>Szécsényi Választókerület 48-as és Függetlenségi Pártja</name>
    </tag>
    <tag tagId="2">
      <name>Társadalom</name>
    </tag>
  </tagContainer>
</item>
