https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/477120efac120a8e0072fcf3ede579a8.jpg 37ef5084f7a990eceb1666d03e0dec8f https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/8c8953440fa44972312a9dfd407c2a60.pdf a0f093fb427a05eaddf6a96b9c2e495a PDF Text Text V-ik évfolyam. Szécsény. 1913. március 14. 11. szám Szécsényi Hirlap SZÉPIRODALMI, TARSADALMI ÉS KÖZGAZDASAGI HETILAP. Megjelenik minden pénteken. ELŐFIZETÉSI ÄR: Egész évre 8 korona — Fél évre 4 korona. Kiadótulajdonos: Glattstein Adolf. ELŐFIZETÉSI PÉNZEK, Főmunkalirs: reklamációk és hirdetések a kiadóhivatalhoz Negyed évre 2 korona. Egyes szám ára 16 fillér. Előfizetések a kiadóhivatalhoz küldendők. Szerkesztőség és kiadóhivatal Rákóci-út 565. .... Aris szoba a tengerparton, Rodostóban. A vasrácsos ablakon belehel az éjszaka és törvényjavaslatnak a nemzetiségekre való vo­ natkozásaival összefüggnek, ô azt mondja, meggyöngiti a koppantós gyertya betegsárga lángját. Odakünn jajgat a szél és vad nótákat hogy azok holt számok, azoktól félni nem kell. Méltóztassék nekem megengedni, hogy én-bátorságot vegyek mágamnak ép azért, mert nem félek tőlük, Hogy azokat életre keltsem. Rövid egy par kzámot akarok eb­ ből a halmazból kiragadni, amelyek egy képet tárnak elénk. Ehhez h képhez magyará­ zatot fűzni nem óhajtok, csak a maguk ri­ degségében akarom ezeket a számsorokat előadni. (Halljuk!) danol a feketeségbe. Március van, tizennegyedike. A sarokban tépett lobogók, a Száz Anya ké­ pén az alvadt vér pecsétje, tört kardok, öt­ fontos ágyugoiyóbisok, egy-két elárvult ló­ nyereg . . . A Nagyságos Fejedelem asztalánál ülve nézi a morajló habokat, Mikes Kelemen, az íródeák, ott ül mellette és sorait rójja az dr- kusos papírra. Ilyen a rodostól éjszaka. A zajgó széllel berepül egy turulmadár, egyenest a Fejedelem elé — Leül az íróasz­ talra, megborzongatja susogó szárnyát és el­ mondja az üzenetet. — Felséges Nagyúri a Te országodból. Kuruczországból, ; ahol a pép fel akarja nyit­ ni lehunyt szemeit. Szabadságot óhajt. Tőled kérdik. Ragadjanak-e kardot? . . . A Fejedelem merően rátekint a magyar madárra ... Nini! Hillga csak! a szél szava — mintha a tárogató zokogna — kardcsattogás .... szabadság. . . dgyudörgés . . . zivatar. . . és nem tud szólni . . . csak könnyet ejt. A turul elteszi a könnygyöngyöket, ki­ repül a kriptából és hazaszáll . . . itthon mindenkinek megmutatja. Rákóczi könnye. A szabadságért ejtette . . . ‘ Másnap mdrczlus tizenötödikén felszabadult a nemzet. Kardos István. Dr. Scitovszky Béla, kerületünk országgyűlési képviselője 1913. március 6-án a képviselőházban tartott beszéde. T. képviselőház! Elismerem magam is, hogy a választói jog kérdése és az a tör­ vényjavaslat is, amelyik ezt a kérdést tárgyazza, úgy általánosságban, mint annak minden részletében nemcsak a bizottsági tárgyalásokon, de a sajtóban és az irodalom­ ban is, sőt már itt a Házban is annyira megvilágitatott, hogy talán felesleges is hogy e tárgyban, mely már-már kimerítve látszik, felszólaljak. Mégis két körülmény késztet a felszólalásra és ezek azok a vonatkozások, melyekben ez a törvényjavaslat különösen a nemzeti kérdéssel van és azokkal a vonat­ kozásokkal, melyekkel az intelligenczia érvényesülhetésének a kérdése ebben a javas­ latban érintve van. Ezzel a két kérdéssel kí­ vánok rövidre szabandó beszédemben fog­ lalkozni ; méltóztassanak becses figyelmükkel megajándékozni. (HalljukI Halljuk!) Rakovszky Iván t. képviselőtársam teg­ napi beszédében hivatkozott azokra a holt statisztikai számokra, amelyek a választójogi IFJ. SZÁDER GYULA. Nyílttéri Az összes lakosságból a magyarság 54 százalékot képvisel. A 24 éven felüli népes­ ségből 55 százalékot, a 30 éven felüliből 54.6 százalékot. 1904. egész 1910. években a 24 éven felüli imi és olvasói tudók gyarapodá­ sa a magyaroknál 18.9 százalék, a romá­ noknál 359, a ruthénekóél 63.9. Az analfa­ bétáknak arányszáma kizárólag a magyar­ ságnál növekedett 5.5 százalékkal. Az úgy­ nevezett erdélyi magyar vármegyék állapotá­ nak ismertetésére bátorkódom a következő adatokat előadni. Ott a magyar anyanyelvűek aránya 148 és 28.6 közt váltakozik, a ro­ mánoké 48.1 és 81.6 százalék közt. A 24 'éven -felüti "férfinépességben «‘^-magyarság 206 százalékkal van képviselve, a németség 3.7, a románság 73.9 százalékkal. Irni-olvasni a magyarok közül 33.9. a románok közül 50.9 százalék tud. 30 éven felüli férfinépes­ ségben magyar 41 százalék, román 48.7 szá­ zalék. Az 1904—1910. években a 24 éven felüli férfinépességben az imi és olvasni tu­ dás a magyarságnál 28.8, a románoknál azonban 62.3 százalékkal emelkedett. A nem magyar anyanyelvű analfabéták között ma­ gyarul tud 137 százalék. Jellemző, hogy a 20.380 nem magyar ajkú 8 osztályt végzet­ tek közül 3155, vagyis 15.5 százalék nem tud magyarul. Az adófizetést tekintve, a magyar anya­ nyelvű imi és olvasni tudók közölt adót fi­ zet 66.7, a tótjágnál 69.1, a románságnál 73.1, a németeknél 73.3 százalék. Az összes birtokos elemből, amely a 24 éves férfiné­ pességnek 24.9 százalékát teszi, magvar 40.9 százalék, mig Erdélyben az összes 24 éves férfinépességből a magyar átlagos 24.9 szá­ zalékkal szemben 64.7 százalékkal van kép­ viselve. Egész Magyarország, területén a ma­ gyarság százalékos arányszáma, kivéve a Ti­ sza jobb- és balpartján, mindenütt csökken; ez a csökkenés a legerősebb a Duna bal­ partján. ahol ma eléri majdnent a másfél százalékos csökkenést. Az egyedüli vármegye Nógrád vármegye, ahol a magyarság arány­ száma 0.6 százalékkal növekedőben van. De a legérdekesebb képet tárja elénk az az összeállítás, amelyet a következőkben va­ gyok bátor ismertetni. A jelenlegi választójog szerint az egyes vármegyékben 65 százalék­ nál erősebben van a magyarság a válaszlók közt képviselve 25 vármegyében 50—64 szá­ zalékos arányban van képviselve a választók közölt a magyarság 10 vármegyében és 50 százalékon alul 28 vármegyében. A jelenlegi választójogi javaslat szerint pedig 65 száza­ léknál erősebben lesz képviselve a magyar­ ság a választók közt 24 vármegyében, 50—64 százalékos arányban 9 vármegyében és 50 százalékon alul 30 vármegyében, szóval 65 vármegyéből a magyarság az uj tőrvényja- intézendők. közlemények soronként 50 fillér. Hirdetések egyezség szerint vaslat szerint csak 33 vármegyében lesz több­ ségben. ' s A városokban, beleszámítva Budapest székesfővárost és Fiúmét, a régi állapot sze­ rint 65 százaléknál erősebben van képvisel­ ve a választók közt a magyarság 17 város­ ban, 50—64 százalékkal 5 városban és 50 százalékon alul 5 városban. A jelenlegi tör­ vény alakulása szerint 65 százaléknál erősebb 12 városban, 50—64 százalékot tesz ki a ma­ gyarság egy városban és 50 százalékon alul lesz 9 városban. Ehhez a képhez, amelyet ezek á rideg számok alkotnak, egy ecsetvonást sem aka­ rok tenni, egy színárnyalattal sem akarok eh­ hez a képhez hozzányúlni. Maguk ezek a szá­ mok igazán szeczessziós rikító színben állítják elő azt a képet, amely bir a kellő plaszticitással és egy mélységes perspektívával. Erről a képről szóllottak volt már erdélyi képviselő­ társaim és keveset felsővidéki képviselőtár­ saim. De én úgy érzem, hogy ezek a peri­ fériák ép oly részei Magyarországnak, mint az a föld, amelyen állunk. (Igaz! Úgy van!) T. ház I Egy olyan országban, amelyben az etnográfia határok nem fedik a geográfiai -*ás-ocmJedik.a politikai iHláJojjaLpttelMi! a nemzetiségi kérdés. De előáll anriZftogva is, mert minden előre törekvő, egység után törekvő nemzeti állam működését oda irá­ nyítja, hogy ezt az egységet, ha nem is a faji egységben, de legalább, a nyelvi egysé­ gében is kifejezésre juttassa. (Igaz! Úgy van!) Nem akarok, t. ház, a nemzetiségi kérdés történelmének felidézésével itten fáradozni, nagyon messze elvezetne tárgyamtól De annyit tudok, hogy a 48-iki nagy alkotás ezt a politikai nemzetet, amelyet megalkotott, többségében nem magyar ajkúvá tette és ha mégis ez a nem magyar ajkú politikai Ma­ gyarország meg tudta őrizni magyar nemzeti egységét, ezt nem a mi nemzetiségi politi­ kánknak köszönhette, hanem az erős magvar érzésű intelligenciának egyrészt, (Igaz! Úgy van!) de másrészt a nemzetiségiek elmaradottságánok és passzivitásának. De most, t ház, midőn a múlt veszélyei ezzel az uj törvényjavaslattal a lehetőségből kilépnek és mintegy életre hivatnak és va­ lóvá válhatnak, akkor, azt hiszem, az a ma­ roknyi magyar intelligenczia gyenge volna azokkal a nemzetiségi törekvésekkel szem­ ben, amelyek összeütközésbe jönnek elsősor­ ban az egységes magyar nemzeti állam gon­ dolatával. Tegnapi beszédében Rakovszky Iván — hogy visszatérjek rá Ismét — bizonyos mé­ reganyagot fedezett fel ebben a törvényja­ vaslatban. Én az antitoxinját ennek a mé­ regnek nem ebben a javaslatban keresem, hanem ezen a javaslaton kívül és pedig nem másban fogom én ennek orvosságát megta­ lálni, mini egy évtizedekre szóló önérzetes és következetes uj nemzetiségi politikának az inaugurálásában. (Igaz! ügy van!) Nem vagyok hive az erőszakos nemzetiségi poli­ tikának, tisztelem minden nemzetiségi indi­ viduális szabadságkörébe eső törekvéseit, el­ ismerem törekvéseiket kulturális, gazdasági és szociális téren, tisztelem hitüket, vallásu­ kat, kultúráinkat szokásaikat De egyet nem szabad megengedni, hogy a nemzetiségi po­ litika alapján összetűzésbe és összeütközés­ be kerüljenek és faji uralmukat akarják ér- �11. szám. vényesiteni az egységes magyar nemzeti ál­ lameszme ellenében. (Igaz! Úgy I van ft Eb­ ben a házban minden polgárnak egyforma joga van, n a jogcím ax előretörtetésre, de egy bizonyos fajhoz való tartozás nem lehet jogcíme az előrenyomulásnak. (Igazi ügyi van!> ' T. báz i Ezer és ezer ponton folyik itt a harc láthatatlanul. Azt mondják, az egyen­ lőségért folyik. Pedig nem azért folyik, ha­ nem a nyelvi és a faji uralomért, (Igaz I Úgy van!) Tisztában kell lennünk azzal is, hogy itt a nemzetiségi törekvésekben állameszmék küzdenek egymássá! Utaljak-e a közelmúlt eseményeire, midőn éppen szomszédságunk­ ban aratott diadalt az a nemzetiségi elv, mely szerint, igenis, az etnográfiai határoknak egybe kell esni a politikai határokkal? Ezek­ kel a lehetőségekkel szemben — mert nem akarom mint veszélyt feltüntetni, hanem csak mint lehetősegeket — inaugurálunk kell azt a politikát, amelyről az imént röviden emlí­ tést tettem. Egy olyan politikát, amely nem függ pánalakulásoktől, pártok bukásától és bomlásától, nem függ az egyes kormányok változásától, hanem független minden idők­ től, amely komprom isszal azzal az egy gon­ dolattal, az egységes nemzeti állam gondo­ latával amelynek örökké kell élni. ezen a hazán és akkor önérzetre, öntudatra fogja ébreszteni ezt az egész országot Mert nézzünk egy német, egy angol vagy amerikai állampolgárt; abban az egy individuumban perszonifikátva látjuk az egész nagy állami omnipotenciát, amelynek ő csak egyedi kifejezője. Birunk mi magyarok ezzel az öntudattal? Azt hiszem, nem. De ezt az öntudatot meg kell teremteni és meg fogjuk teremteni, ha a magyar állameszme ellen irányuló törekvéseket természeti eszközökkel és intézményes alkotásokkal meggátoljuk. De ha már vázoltam ezt a képet, köte­ lességemnek tartom, hogy szolgáljak azzal a festékkel is, amellyel ezt a képet átfesthessük. Ra akarok mutatni arra a térre, hogy hol kell tulajdonképen inaugurálnunk ezt a nem­ zetiségi politikai Csak nagy vonásokban, kontúrjaiban kívánom ezt jelezni, minden részletezés nélkül, mert nem akarok felszó­ lalásommal túlterjeszkedni Ott van mindenekelőtt az egyházaknak, különösen a görög-katholikus egyházaknak magyarrá alakítása és tervezése ott, ahol le­ hetséges. Ezen a téren a kormány a kezde­ ményező lépést már megtette s csak az a kérelmünk, hogy e lépését keresztülvive, kezd­ jen hozzá ily irányú második lépéséhez. Azután szükségesnek tartom a várme­ gyék uj beosztását. Ez talán sok egyéni ér­ deket, sok tradíciót sérthet, de mi az a lokál­ patriotizmus ahhoz a nagy nemzeti gondo­ láihoz képest, amelyet meg kell óvni ? Épen azért a bekövetkezendő nagy közigazgatási reform során ezt a kérdést is meg kellene bolygatnunk és az uj beosztásokkal lehetne a veszedelmet, ha nem is minden tekintet­ ben, de nagyjából eliminálni. Ugyanilyen beszámítás alá esik a most készülő azon törvényjavaslat, amdy a válasz­ tó kerületek beosztását célozza. Éne most kiterjeszkedni nem óhajtok. Igen nagy fontossággal fog majd bírni maguknak a vármegyéknek és a községek­ nek reformja, mert ha a választóközönség ott is olyan széles mederben fog votumhoz jutni, mint ahogy azt a jelen törvényjavaslat tervezi, akkor nem szükséges feltárnom azo­ kat a veszedelmeket, amelyek előállhatnak. Ugyanilyen beszámítás alá esik a közi­ gazgatás államosítása, amelynek megvalósítá­ sa különben is már az előkészítés stádiumá­ ban van. De fontos lesz a kulturális eszközök al­ kalmazása is, amelyek a magyar nyelv is­ meretét terjesztik, különösen óvodák és is­ kolák tömeges felállításával. Ezen a téren is nagyobb lépésekben haladunk előre, mint a múltban, de ezeket a lépéseket talán gyor­ sabb tempóban keltene megtenni. De nagy súlyt helyezek árra is. hogy akik hivatva vannak élharcosai lenni annak a nagy esz­ mének, az egységes magyar állam eszméjé- „Szécsényi Hírlap“ nek, a tanítók, akik hivatva vannak ezt az eszmét növendékei fogékony szivébe beplán­ tálni, hogy ezeknek a tanítóknak képe­ sítése egységesittessék és államositassék. (Helyeslés I) , Sokan azt tartják, és részben magam is csatlakozom ahhoz a nézethez, hogy a nem­ zetiségi kérdés túlnyomó részében eliminálható helyes gazdasági politikával. Ezen a téren már megtettük az első lépést, az al-truista bank megalkotásával, amely helyes irányba terelheti birtokpolitikánkat azokon a veszélyeztelett részeken, ahol eire eminenter szükség van. De szükséges az is, hogy a népmozgalmak oda irányitassanak, ahol azoknak kellő munkaalkalmával való ellátása. lehetséges; ezen a módon lehetővé válik ezeknek a tömegeknek a magyar dltmmel közelebbi összekötetésbe hozása és megaka­ dályozása annak, hogy a népmozgalom a külföldre, esetleg Olyan államokba irányuljon, ahol az a mi javunkra egyáltalán nem szol­ gál. A városok fejlesztésének helyes politikája szükséges különösen ezeken az exponált vi­ dékeken, mert nagyon jól tudjuk, hogy ezek­ ben a városokban a magyarság mindenütt túlnyomó nagy számban van képviselve s nagy felszívó és aszimináló képessége van, (Igazi Ügy van!) különösen az erdélyi iészeken, ahol a földgáz felhasználásával igen nagy ipari centrumok alkolhalók és ahol megteremthetünk olyan felszívó gócpontokat, amelyek minden bizonynyal csak erősebb támaszai lehetnek az exponált vidékeken la­ kó magyarságnak. De szükséges még egy, t ház. Szükséges a nemzetiségi alapokon szervezkedő és ilyen alapokon álló gazdasági tömörüléseknek tör­ vényhozási ütőn váló rendezése és szabályo­ zása is. Azok az ikciók, amelyeket a kiren­ deltségek ezeken az exponált vidéken telje­ sítenek, csak elismerést érdemelnek és szük­ séges, hogy ezen.ak.czió ne szükebb körre, hanem mind tágabb’ körre terjessze ki a maguk áldásos működését. T. házi Ért azt hiszem, már maga ez a kevés is elegendő volna arra, hogy a mi nemzeti önérzetünket fejlessze egy ilyen po­ litikának inaugurijlásával, és bár vannak e részben a törvényjavaslattal szemben aggá­ lyaim, mégis azon bizalomnál fogva, amelylyei a koimány irányában viseltettem és ab­ ban a tudatban és annak felismerésében va­ gyok, hogy ily irányú politikát már inaugu­ ral!, én csak arra kérem az igen t. kormányt, hogy erről a térről ne lépjen le, hanem fo­ kozatos munkálkodással előbbre haladva, biz­ tosítsa ezt* a politikát, amely nem szolgál egyebet, mint hogy minden magyar állam­ polgárnak megelégedett megélhetést bizto­ sítsunk ebben az országban, a mindnyájunk által óhajtott egységes magyar nemzeti ál­ lam gondolatának jegyében. (Élénk helyeslés.) Ezután áttérhetek, t. ház, egészen rövi­ den arra a másik kérdésre, hogy vájjon ez a törvényjavaslat kellőleg biztosítja-e, úgy fog­ lalkozási szempontokból, mint pedig társa­ dalmi szempontokból, az intelligenciának szupremáciáját? Az általános, egyenlő és titkos választó­ jog jelszavával megindult mozgalom arra tö­ rekedett, hogy meggyalázza «*zt az úgyneve­ zett osztályparlamentet, helyébe, agitácziója révén, egy osztályt, a munkásság osztályát ültesse be és ezzel terrorizálja az intelligen­ ciát (Igaz! Úgy van!) Itten csak egyre akarok utalni, Vázsonyi Vilmos képviselő urnák a mull év végén a gemokrata Körben elmondott egy beszédére. nem elégedett meg a proletár elem fellázifásával, szikrázó haragot akart a városi polgárságba is beleoltani abból a czélból, hogy azt az osztályt, — amint ő mondja — amely ma az ország szekerének bakján ül, azokat az urikocsisokat, onnan eliávolithassa. Hát, t. ház, én megengedem, hogy ez neki talán idők múltával sikerülni fog és maid az ő fajta emberek-' kerülhetnek ez ország szekerének bakjára, kocsisoknak, de én ak­ kor azt kérdezem, hogy kik lesznek azok, akiket Ő abba a szekérbe befog és akikre a* sallangot magyar szerszámot rá fogja adni? március 14. Figyelmeztetem azt a tábort, amely körülötte és mögötte áll, hogy akiket be Jog fogni, azok azok közül fognak kikerülni, akiket ő lóvá tesz. (Derültség és taps.) * » Ezek után, L ház, rátérek a 24 éven fe­ lüli népesség foglalkozás és társadalmi elosz­ tásának százalékos számarányainak ismerte­ tésére, a jövő választói jog szempontjából. A 24 éves összes férfi népességből ős­ termeléssel foglalkozik 63*3 százalék, ezen népességből magyar 48 5 százalék. Az uj tör­ vény szerint választó lesz ebből a kategóriá­ ból 58*9 százalék, az összes 24 éven felüli népességnek 49 5 százaléka. Bányászatban, iparban, kereskedelemben, hiteiben és közle­ kedésben a 14 éves összes férfi népességnek ezen kategóriája képviselve van 24 8 száza­ lékkal. Ennek a kategóriának magyarsága 67 3 százalék. Ez a kategória az uj válasz­ tók közölt 299 százalékos arányban lesz képviselve és az összes 24 éven felüli férfi népességnek e csoport 53*7 százalékát teszi. Közpályán működők és szabadfoglalkozásúak e 24 even felüli férfi népességben 4'2 szá­ zalékkal vannak képviselve, ezeknek magyar­ sága 80 7 százalék, a választók közt e ka­ tegóriából 7'2 százalék arányban fognak részt venni és az ezen csoportnak a 24 éven felüli férfi népességben 718 százalékát teszi. Az egyéb foglalkozásúak képviselve van­ nak a 24 éves férfinépségben 7 7 százalékkal, ennek magyarsága 54 7, a választók ebből a kategóriából képviselve lesznek 3*1 száza­ lékkal. Az összes 24 éven felüli férfiak szá­ mában ezen kategória 17 százalékkal van képviselve. Eboől láthatjuk, hogy minden foglalkozási csoport saját fajsulyának megfelelő értéke­ lésben . vonatik be az alkotmány sánczaiba, ami semmi körülmények közt sem aggodal­ mas. De ha tekinteni akarjuk a jelen és jö­ vendő választók társadalmi megoszlása sze­ rinti érvényesülését a választói jogban, ak­ kor párhuzamban kell feltüntetnem az 1904-i választójogosultakat és a Kristóffy-féle vá­ lasztójog e részbeni eredményeivel, össze­ hasonlítva ezt a jelenlegi és az uj válászlójog szerinti a jövő választóknak társadalmi megoszlásával. 1904-ben az érte lm iség-kere­ setűek és az- önnálló foglalkozásúak 92.7 százalékát adták az összes választóknak, a munkásság pedig a 61 százalékát. A Kristóff i-féle választójog szerint átala­ kult volna ez úgy, hogy az értelmiség és önnálló foglalkozásúak adták volna a válasz­ tók 51*1 százalékát, a munkásosztály pedig 44 százalékát. A jelenlegi állapot szerint a társadalmi megoszlással úgy állunk, hogy az értelmiség és önnálló foglalkozásúak adják'a választók 905 százalékát, a munkásság pedig 7 szá­ zalékát. Az uj választói jogi javaslat szerint pe­ dig lesz jövőre; képviselve lesz az értelmiség és önálló foglalkozásúak társadalmi osztálya 71*7 százalékkal, a munkásság pedig 24 szá­ zalékkal. Azt hiszem, ez az arány, amely sze­ rint vgyanis a munkásság egy negyed rész­ ben van képviselve és az értelmiség és ön­ állóak háromnegyed részben, a választójogo­ sultak közt minden aggodalmat eloszlat. Ezeknek előrebocsátása után talán kissé melankólikus hangulatban fejezem he felszó­ lalásomat. (Halljuk! Halljuk!) Sándor Pál t. képviselő úr az általános egyenlő titkos vá­ lasztójogot eszköznek tartja arra, hogy a köz­ jogi demagógiát letörjék. Gr. Apponyi Albért képviselő úr eszköznek tartja, hogy a némzeti aspirációkat megvalósítsa. Vázsonyi Vil­ mos egyszerűen zsebkérdésnek tartja. Ha en­ gem megkérdeznének, hogy én minek tartom e választói törvényjavaslatot, méltóztassék megengedni nekem, hogy erre a kérdésre azzal válaszoljak, hogy e törvényjavaslat vég­ rendelkezése a történelmi középosztálynak az uj középosztály részére, végrendelkezése an­ nak a történelmi közép-osztálynak, a mely karddal, vérrel, összes erkölcsi tőkéjével és szellemi kincseinek egész tárházával küzdött, harcolt, munkálkodott a nemzeti egységes állameszmének, gondolatának fentartásáért és megerősítéséért. �11. szám. Annak a történelmi középosztálynak vég­ rendelkezése ez, amely a 48-i törvények ál­ tal újjá alkotott Magyarországon kifejtett mű­ ködésével mások javán tönkrement. Annak a történelmi középosztálynak végrendelkezése ez a javaslat, a melyet nem régiben Aradon úját véreinek asszisztencziája inellett a sárf»földig meggyaláztak és legyaláztak. (Igaz! Úgy van! Mozgás.) Es azt hiszem, e végrendelet az u| közép­ osztályra hagyja azt a nagy kincset; minde­ nét a volt történelmi középosztálynak, amely feláldozta mindenét, — hagyja az u] közép­ osztálynak azzal a kéréssel, hogy azt, amit a régi történelmi osztálynak fentartania si­ kerűit, fejlessze ki azzal a fényességgel és abban a magasságban, amint az rendelkezé­ sére és módjában fog állni. Ha ezt a vég­ rendelkezésünket teljesíteni fogják, akkor e történelmi középosztály az idők folyamán nyugodt lelkiismerettel fog letérni az élő tör­ ténelem színpadáról, mert az a ludat fogja megnyugtatni, hogy nem hiába xélt önzetlen­ ségében a hazáért És hogy ezt elfogjuk érni, amint hogy re­ mélem el is fogjuk érni, ebben a tudatban és érzésben elfogadom a javaslatot. (Éljenzés és taps. A szónokot számoson üdvözlik.) gratulálunk választó képviselőjének, általános Teljes szivünkből kerületünk kiváló március 14. „Szécsényi Hírlap“ nagy tetszést aratott nagyhatású parlamenti beszédéhez. Az utca sara. Az utca csöndje felsír az éjben. Emberek jönnek talpig feketében. A nyomor fía újságot árul Sötét verejték omlik homlokárul. — „Friss Újság*, a „Nap', az „Est'l — Éjjel kettőkor Így fest Budapest. Lassan topognak a szürke munkások. Borús árnyat ásott A munka alakjukra, S’ jön a virágos asszony, száz nyíló virággal Egy mimóza ággal. Melyet el nem adott az éji vásáron. Pont három. Néhány vidám ember. Mindnek fehér arca, Ezek jókedvűen készülnek a harcra, A nagy életharcra. jön egy festett asszony. Selymes ruhába . . . Meg-mtgrogy a lába. Ez a legcsufabb mind között. Mert szépen felöltözött S nem gyűrött, mint a többi Az óra: öt. Aztán jön az első villamos, A lámpa kialszik. Fürge bajok Csengve rohannak tova. Szalad a boltba egy szurtosgyerek, Biztos mostoha . . . Száz meg száz ember, egész sereggel . . . S jön a reggel. Kardos István. Levélszekrény. Vettük a következő levelet: “Igen tisztelt Bolygó! Bár már régóta nem irta a .Levélszek­ rény* rovatban, mindazonáltal azt hiszem, hogy az alábbi kérdésem fölkelti önben a lezetlenül, hogy ez a nyilatkozat a legkevés­ ájára és nagyon is árt a nőiességnek. Egy nem partieképes ifju*Március 15 óikénak ■agtaaspldas. Váro­ Ehben a rovatban mindig általános ér- - sunk polgársága a szokott hazafias lelkese­ deka dolgokkal foglalkoztunk és sohasem kí­ déssel fogja az idén is megünnepelni a sza­ vántuk ezt helyi témák foglalására fölhasz­ badság kivívásnak örökszép napját: március nálni. Hogy ettől az elvünktől jelen esetben eltérünk és közreadjuk a fenti levelet, annak az az oka, hogy a kérdés túllépi a helyi ke­ A szécsényi Izr. el. népiskola délelőtt 9 lomnak, megérdemli a méltatást. Lejárt az ideálizmus kora. Nincs már órakor az iskola tantermében hagyományos ábrándozás; -nem hangzik dal a csendes éj­ Az ünnepély műsora a következő: Hymnus. szakában a szeretett leány ablaka alatt; nem éneklik a tanulók. Alkalmi beszéd, tartja: Fe­ epedezik senki a holdvilághoz ... az ide­ ális szerelem kimulónan van . . . Még föl- jér Upót, ig. tanító. Talpra magyar, szavalja: fölcsillan valahol egy gyönyörű, középkorra emlékeztető regény; néha-néha hallunk még valamit szöktetésről, éjféli esküvőről, de ez már az agónia. Az irodalomban még egyik módon fogja megünnepelni március idusát. egy IV. oszt, tanuló. Kössetek koszorút, sza­ valja: egy Ili. oszt, tanuló. Szomorúan szói a magyar nóta, éneklik a tanulók Márciusi ifjúság, szavalja: egy III. o. tanuló. Magyar leányok, szavalja: egy IV. o. tanuló. Szózat, főmotivum a szerelem, de már itt is lassan­ ként háttérbe szorul, hogy idővel teljesen át­ éneklik a tanulók. Végül; istentisztelet lesz. élet­ ban és egyleteiben rendeznek hazafias ünnep­ nek ... A reális életnek, amelyben nincs ségeket és bizonyosra vesszük, hogy az idei ünnepségek fénye semmiben sem fog hátra engedje helyét a valóságnak, a reális szerelem, csak számítás; az életnek, ahol a telekkönyv, a cégjegyzék, a nyugodt jövőt biztositó diploma és a hozomány jatszak a főszerepet a valóságban ma mar nem a meg­ vesztegelhető, ingadozó, könnyen befolyásol­ ható szív, hanem a mindent alaposan figye­ lembe vevő, higgadt, a vesékig néző és látó ész parancsol. Ez így van és talán jó is, hogy igy van. Mert hiszen igy biztosabb alapokon épül föl a házasság és csökkenni fog a nyo­ Ezen kívül városunk valamennyi iskolái­ maradni a tavalyi ünnepségek mögött. Sorozás varosaakbaa. Az idei sorozást e hó 13-án 14-én és 15-én tartják. Városunk ugyancsak hangos a ma még vidám legények danájától. A sorozás a városház nagytermé­ ben folyik, polgári elnöke: Gróf Kegtevidt István. Az első két napon a környékbeliek, az utolsó napon a helybeliek kerülnek sorra. kitörő boldogságot, de nyugodt, Sorozatos előadások A .Szécsényi Ipa­ ros és Kereskedő Ifjak Köre* által létesített sorozatos előadások a városház nagytermé­ ben a szokott érdeklődés mellett tartatnak. —Dr. Paulas tartott legutóbb igen érdekes elő­ adást, a melynek tárgya; A .Nemzeti jog* ismertetése volt. Ipartestületi közgyűlés A .Szécsényi Ál­ csendes életet biztosítunk magunknak. Hát ez helyes . . . Gondolkozzanak ri­ talános Ipartestfllet* folyó hó ll-én délután 4 órakor tartotta*— a városház dísztermében degen a szülők, vegyenek számításba min­ — évi rendes közgyűlését, dent a leányok, amikor a leendő férjükről Lajos ipartestületi elnök vezetett — s melyen a testület tagjai nagy számban vettek részt mor, a gyilkosság, a családirtás. Az élet a maga ridegségében megkíván­ ja, megköveteli azt, hogy esélyeit higgadtan vegyük számításba és ne hagyjuk magunkat befolyásoltatni olyan külső behatások altat, mint szerelem. így jutunk aztán oda, hogy nem zajos, van szó, de az már végtelenül szomorú hogy ma már a bakfis leánynak is az az első gon­ dolata és kérdése: .Ugyan mikor lesz ké­ szen ?“ És csak akkor lesz belé szerelmes, ha az idő is conveniál neki. A tizenötéves leány is számit már józanul, úgy, amint ba­ rátnőitől tanulta. Ezen bizony könnyezni le­ hetne. Mert, ha a realizmus az Igazi élet, ak­ kor az ideálizmus az a ragyogó zomápez, a mely szépnek, gyönyörűnek mutatja a csú­ a melyet Mester A közgyűlés tárgysorozatának főbb pontjai voltak: elnöki jelentés, pénztámoki jelentés és az 1913. évi költségvetés megállapítása. És végül, az uj tisztikar megválasztása. — A testület tisztikara a következőkép alakult meg: elöljáróság! tagok; Glattslein Adolf. Géczi Lajos, Herczog Izidor, Horváth Antal, Kirberger István, Klárik István, Klein Vilmos, tal tizenöt-tizen hatéves leány reálisan szerel­ Kovács István, Meleg Menyhért. Müller Si­ mon, Paczek János, Parditka Dezső, Satfarik Ignácz, Szomor György, Stem Dezső, Szijjártó Sándor, Varga Gusztáv, Vasok Fe­ mes, spekulál ezzel a gyönyörű, szent érzés­ sel .. . Ráér. . .- Majd négy év múlva, öt renci. Számvizsgálók: llencsik József, Ko­ vács Mihály, Mester Pál. év múlva. Akkor úgy is lekopik a zománcz Tanítóink a tüdőbetegekért. Min­ den elismerésünk kisérje a városunk tanító­ sága által lelkesen megindított iskolai gyűjtést, mely oda irányul, hogy a József királyt her­ ceg szanatórium egyesület által fenntartott szanatóriumok és rendelő intézetek védettjei­ nek, betegeinek emberbaráti alapot gyűjtse­ nek. Az egyesület, mely a tanítóságot erre az emberbaráti munkára fölhívta, méltó a ta­ nítók támogatására. Hiszen gyógyintézetében 283 tanító és tanítónő a halálos korral ví­ vódva, részesült a gyógyításban. Valóban so­ kat a megadott árból ragadott vissza az élet­ nek és az egyesület; mily szép és foganatos nevelési eszköz erre fölhívja a figyelmet. Minden elismerésünk kísérje városunk taní­ tóságát ezért a szép missziójáért! nyát is . . Visszataszító gondolat az, hogy egy fia­ és előtűnik a maga valóságában; az élet. .. Amilyen szomorú ez, éppen olyan'fájó érzéssel kell azt'is megállapítanunk, hogy azokat a valamikor olyan kedves, gyönyörű bálokat, tánczmulatságokai, amelyek régen a figyelmet és érdemesnek fogja tartani azzal foglalkozni. A szécsényi leányokról van szó. — Azt férjet igyekeznek fogni a szendén lesütött szemek .... Az andalító, megrészegítő czi- mondják és hangoztatják széltében-hosszában, hogy mulatságba csak akkor érdemes gányzenét annak a másik zenének előőrséül nítaná erről a kérdésről és megmondaná lep­ 15-dikét. Reggel 9 órakor a róm. kath. temp­ lomban istentisztelet lesz, melyet főtiszteién dö Ambró János zárdafónök fog (celebrálni retet és az mint súlyos sebe a mai társada­ legszebb idillek bevezető helyei voltak, ma már úgy tekintik a leányok, mintha azok házasságszerzők lennének ... A táncközben járni, ha már előre tudják, hogy ott „partjeképes fiatalemberek* is részt vesznek. Igen szeretném, ha véleményét nyilvá­ HIREK. bé sem vall a helybeli leányok intelligenci­ kívánják fölhasználni, amely a házaséletben .családi koncert*-nek neveznek. Ez bizony nem jól van Igy. De változ­ tatni nem lehet rajta. Bolygó. Eljegyzés. Paczek Jenó SzécsénybőL je­ gyet váltott Ruffini Juliskával Vükéről. �„Szécsényi Hírlap“ 11. szám Raadszabályok u Itahuáróal sngsdstysk körül. Á pénzügy minister rendelelet'aóott ki, március 14. következtében Szilágyi Mór bgyarmati ügy­ véd által képviselt Felsenburg Tivadar fiai cég (bgyarmati) javára 384'korona s jár. erejéig 1913. évi február hó 15-én fogana­ amelyben többek között arról is rendelkezik, hogy: szatócsüzletben korlátlan kimérést nem szabad gyakorolni. Gyakran merült fel pa­ tosított kielégítési végrehajtás utján lefoglalt és 3700. koronára becsült következő ingósá­ nasz, hogy olyan engedélyesek, akiknek kor­ látlan kimérése szatócsüzletekkel vad ajtó gok, u, m: tehén, ló és hintó nyilvános ár­ Értesítés. Tisztelettel értesítem a n. é. közönséget, hogy ezukrászdámat a mai kor igényeinek megfelelően berendezve - a Hungária szálló épületben . földszint helyeztem át. által összekötve, a korlátlan kimérést a sza­ tócsüzletben is szabadon gyakorolják. A mi­ verésen etadatnak. Mely árverésnek a szécsényi kir. járás­ niszter szigorúan elrendeli, hogy szatócsüz­ let melletti helyiségre korlátlan kimérés! en­ bíróság 1913-ik évi V. 73'1 számú végzése folytán 384 kor. tőkekövetelés ennek 1912 gedély kiadását kerüljék el a pénzügy igaz­ gatóságok, de ha ilyet kiadnak, akkor a leg­ szigorúbb ellenőrzést el ne mulasszák. A mi­ niszter azt is megparancsolta, hogy italmé­ rési engedély kiadása közszükségleti szem­ évi szept. hó 1 napjának járó 6n'8 és eddig összesen 169 kor. 84 f.-ben biróilag' már megállapított költségek és 2 K. árverés kitűzési díj erejéig Nágykeresztur pusztán pontból feltétlenül szükséges. 27. napjának d. e. 12 órája határidőül kitü- közönséget, hogy cukrászdámban úgy reggelit, zetik és' ahhoz a; venni szándékozók oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érin­ tett ingóságok az 1881: évi LX. t.-c. 107. és ebédutáni feketet, valamint uzsonnákkal is leendő megtartására 1913. évi Szerkesztő üzenet. F. S. R. Amerika. Levelüket megkaptuk. kamatai, 108. §-ai értelmében készpénz-tizetés mellett Képeket várjuk. Egyben van szerencsém értesíteni az i. L hó március szolgálok. A n. é. közönség b. pártfogását kérve, vagyok — kiváló tisztelettel a legtöbbet Ígérőnek, szükség esetén becsá­ ron alul is elfognak adatni Sserkesstesert a Jtíadö felelős. DICKER. Amennyiben az elárverezendő ingóságo­ 161—913. vh. sz. kat mások is le- és felülfoglaltattak es azokra kielégitési jogot nyertek volna, ezen árverés az 1881. évi LX. L-c. 120. § értelmében Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. évi IX t-cz. 102. §-a értelmében ezennel köz­ ezek javára is elrendeltetik. Szécsény, 1913. március hó 9-én. hírré teszi, hogy a bgyarmati kir. törvény­ Nagy, széknek 1913. évi 471 és 1042. sz. végzése SCHLESINGER A. FIA FINOM ÚRI-SZABÓSÁGA ÚRI- ÉS NÔI-DIVATÄRU KERESKEDÉSE ÉS TEMETKEZÉSI VÁLLALATA. SZECSENYBEN. élővirág terme Dús választékú raktárt tart érez- és fakoporsókból, gyászkoszorukból és az összes temetkezési cikkekből Huszár Mihály nógrádmegye legnagyobb ruhafestö, vegyitisztitó- és gőzmosó intézete LOSONCZ, Kossuth Lajos-utca 10. LOSONCI RÄKÓCZLUT. ' kir. bir. végrehajtó. Ízléses munkáért többszörösen kitüntetve. ULIP ISTVAN Két czukrász tanuló azonnal felvetetik a Dicker cukrászdában. TELEFON 123. Vidéki megbízások pontosan eszközöltetnek. Megrendelések: élóvirágokban Glattstein Adolfnál, Šzécsényben 24 órán belől szállíttatnak. Készít minden a könyvnyom dá­ vali óXkmábá' vágÖ’múnkálcat modern- ťs szaXsi&fl' kivílefben, jütáftyoé'árký mdleft Gyászesetben ruhák 48 óra alatt festetnek feketére. Elsőrendű munka, gyors- és pontos kiszolgálás Glattstein Adolf Raktáron tart: mindennemű levél­ papírokat, üzleti könyveket, irő- könyvnyomdája, könyv- is paplrkeraskedese A „Szecsenyl Hírlap“ kiadóhivatala. M. kir. dohány- és szivararud’a. SZÉCSÉNY, (Nógrátíniegye.) Wywatoü: ttattststo AOlf UnvtytMijuáii -- 8zte»iaybn. és rajz eszközöket. Képes levelező lapokból nagy választék. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Szécsényi Hirlap Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Text Any textual data included in the document https://dkvt.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Szecsenyi_Hirlap_1911-1915_00594.jpg https://dkvt.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Szecsenyi_Hirlap_1913_03_14.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1913-03-14 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context bibBBM00390787 http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&showtype=marc&recnum=168905&showtype=marc Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Szécsényi Választókerület 48-as és Függetlenségi Pártja Szécsény Rights Information about rights held in and over the resource Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább! https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/ Subject The topic of the resource Társadalom Közgazdaságtan Magyar irodalom Title A name given to the resource Szécsényi Hirlap 5. évfolyam 11. szám (1913. március 14.) szépirodalmi, társadalmi és közgazdasági hetilap Type The nature or genre of the resource periodika Közgazdaságtan Magyar irodalom periodika Szécsény Szécsényi Választókerület 48-as és Függetlenségi Pártja Társadalom