https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/9117241339f5d1e4f67b7dd8cd6ca66b.jpg 63ab753185af7b40313a319031c63e5e https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/beb85a874b9af33058b45f35c360fbdd.pdf efe226a36f9b30c4b0db8f2fb8e78f0f PDF Text Text 1929. április 15 IV. évfolyam. A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Felelős szerkesztő: Szerkesztőség és kiadóhivatal: CSÓKA VENDEL Kiadó: FAJD PÁL. Telefon szám : 46. Salgótarján, Vasut-utca 4. szám. Megjelenik minden hó 1. és 15-én. Előfizetési ár : 1 évre 9.60 P. 1/4 évre 2.40 P. 1/2 4.80 Egyes szám ára 40 f. 10 éves jubileumi közgyűlés. A cim, mely hóditó és szép, olyan látszatot keltett, mint hogyha a Magyar­ országi Bánya- és Kohómunkások Or­ szágos Szövetsége diadalmasan ünne­ pelte volna 10 éves jubileumát az V-ik országos közgyűlés keretében. A dia­ dalom helyett ellenben a közgyűlésen lényegében szomoru siránkozások hang­ zottak el és a közgyűlési küldöttek végig tele voltak panasszal a központi vezetőséggel szemben. Bennünket az elhangzott kifakadások csak magában lényegében érde­ kelnek, mert hiszen ez az előbb em­ lített szövetség belügyei közé tartozik, de mert e közgyűlésen rólunk is na­ gyon sok szó esett, kell, hogy foglal­ kozzunk a közgyűlésen lezajlott eseményekkel. Még pedig meg kell álla­ pitani, hogy e közgyűlés nem az volt, mint a melynek feltüntetni óhajtották. Ez a közgyűlés nem volt más, mint egy injekció a szövetségnek valami­ képen való megmentésére.' — Minden olyan szervezet, mely erőltetve, injek­ cióval igyekszik magát fenntartani, az előbb-utóbb a pusztulás szélére jut. Különösen lehet ezt megállapítani ak­ kor, amikor a közgyűlés egyik elő­ adója — talán saját magát vigasztalva — beismerte, hogy az elmult évben alig volt volt a szövetségnek 8—900 tagja, mig most 3000 egynéhány tagot számlál. Ezzel egyidejűleg elismerte, hogy volt idő, amikor a Csóka-féle szervezet nagy erkölcsi és anyagi ká­ rokat okozott szövetségüknek, azon­ ban vigasztalásként megállapította azt is, hogy most már nem olyan veszé­ lyesek, mint azelőtt voltak. Mi, akik nem voltunk a közgyűlé­ sen, csak a közgyűlésről kiadott je­ lentésből látjuk, hogy e jubiláns köz­ gyűlésről kiadott tudósítások nagyon sántítanak és nagyon hézagosak, mert a közgyűlési felszólalók között majd­ nem kivétel nélkül teljesen ismeretlen nevek fordulnak elő, amelyből arra lehet és kell következtetni, hogy a szervezetnek a megalkotói, régi, ki­ próbált bizalmiférfiai mind, kivétel nélkül otthagyták őket és a mostan felbukkanó nevek pedig a teljesen is­ meretlenek közé tartoznak. — Egyik része nem is tartozik a szervezet kö-t elékébe, de hogy közgyűlést lehessen tartani, elő kellett rángatni valahonnét egynéhány hangoskodó fiatalembert. Ezeknek a fiatalembereknek az volt a megbízatásuk, hogy csapjanak lár­ mát, szidják ellenfelüket, de ugy tün­ tessék fel, minthogyha ellenfelük szá­ mításba sem jöhetne. Érdekes, hogy a közgyűlés megkezdésénél inditványt is tettek arra vonatkozólag, hogy ne fog­ lalkozzanak ellenfeleikkel, mert hiszen azok azt nem érdemlik meg. — Végül megállapítható, hogy a közgyűlés min­ den egyes felszólalója legalább is egy­ néhány szóval megemlékezett ellen­ feleikről, dacára az elfogadott inditMi, a magunk részéről örömmel ál­ lapítjuk meg, hogy ily irányban fog­ lalkoztak velünk és köszönetünket is fejezzük ki a megemlékezésért, habár azok egyik-másika otromba és ízlés­ telen volt is. De mert foglalkoztak velünk, ez részűnkre elismerést jelent és azt igazolja, hogy mégis csak erőt képviselünk és mégis csak téma va­ gyunk a számukra. Külön megemlítést érdemel Eszter­ gályos János, az ujdonsült vezér sze­ mélyével kapcsolatosan elhangzott kri­ tika. — Eleinte csodálkoztunk, hogy Esztergályos nem szerepel semmilyen formában. Sejtettük azonban, hogy az utóbbi mozgalmakban elkövetett bak­ lövései késztetik arra, hogy tartsa tá­ vol magát a közgyűléstől. De a köz­ gyűlésről kiszivárgott hírek csakhamar bebizonyították, hogy bajok vannak Jancsi bácsi körül és azért nem mu­ tatkozott, azért nem vállalt szerepet a közgyűlésen. Természetes, hogy tá­ volmaradása nem nyugtatta meg tel­ jesen az elégedetlenkedő közgyűlési tagokat, mert távollétében is felelős­ ségre vonták, amire azután János bá­ csi nagy érzékenykedéssel megjelent a közgyűlésen és azzal akart a köz­ gyűlési tagokra hatni, hogy hiszen ő nem pénzért, hanem csupán tisztelet­ ből és a bányászok iránt érzett szeretetből vállalkozott a bányamunkások mozgalmának irányítására és hót az Ő személyét ért támadás után nem haj­ landó tovább a bányamunkások ügyeit képviselni, mert a bányamunkásoktól a személyét ért támadásokat nem ér­ demelte ki. Ezen érzékenykedésnek, mint később kiderül, az volt a célja, hogy a bányászok könyörüljenek meg rajta és bocsássanak meg neki az el­ követett hibáiért és engedjék meg, hogy tovább is bolondithassa a bánya­ munkásokat, mert amikor egyik-másik felszólaló helyesbítette az előbbeni kifakadásait, akkor már Jancsi bácsi odanyilatkozott, „hát hogyha megbán­ tátok tetteiteket, akkor én továbbra is itt maradok veletek és hát csináljuk tovább azt, amit eddig, A közgyűlésen még ennél extrább eset is kiderült, amelyet mi nagyon sokat hangoztattunk, hogy Karcai bá­ csi körül is bajok vannak, de Karcsi bácsi mindig tagadott és még akadtak a munkások között is, akik, állításain­ kat igyekeztek kétségbe vonni. Igen ám, de most a közgyűlésen Karcsi bá­ csinak egyik leghűségesebb csatlósa Javorek Pál volt kénytelen felszólalni és inditványt tanni, hogy Peyertől köz­ gyűlési határozattal vegyék el a szö­ vetség tulajdonát képező okmányokat Hát most már azt hisszük, hogy sem Karcsi bácsinak, sem pedig azoknak a munkástársainknak, akik állításainkat cáfolni és kétségbe vonni igyekeztek, nem igen lesz tovább erkölcsi erejük állításainkkal szemben védekezni, mert hiszen ezzel a felszólalással és hatá­ rozattal beigazolódott, hogy állitásaink helytállók. Ismételten hangsúlyozzuk, hogy e közgyűlésen elhangzottakat a közgyű­ lést tartó szövetség belügyeinek te­ kintjük, de mert az ott elhangzottak­ ból megállapíthatják, hogy az egész nem volt más, mint kifelé való kép­ mutatás kell, hogy véleményűnket en­ nél a képmutatásnál is leszögezzük és megállapítsuk, hogy ezen szervezetnek ma már nincsen létjogosultsága s nincs joga a bányamunkásságot érdeklő szo­ ciális és gazdasági ügyekben vitat­ kozni. Mert, amely szervezet bomlásnak indult, nem jogosult arra, hogy a mun­ kásság nevében felfelé hadakozzon és magát olyannak tűntesse fel, mint aki a munkásságot képviseli. A közgyűlé­ sen emlegetett háromezer párszáz tag sem egyéb mint képmutatás. Mi, akik állandóan a munkásság között élünk tudjuk, hogy a kimutatott 3000 tag honnét keletkezik. Tudjuk, hogy ez csak tisztán papiroson van, lényegé­ ben örülnének, ha a kimutatott tag létszámnak 10 százaléka megvolna. A bajok a közgyűlés után mégjobb ban bonyolulnak mert most már a �2 1929 április 15 "A Bányász" szövetségben lévő alkalmazottak sem tudjak, hogy tulajdonképen kit illet meg a vezér szerep. Kifelé a munká­ sok ugy tudjak, hogy a közgyűlésen történt igéret alapján Esztergályos a titkár, mig bennünket ugy informáltak, hogy a közgyűlés után való napokban Fodor támadást intézett az Esztergá­ lyos részére kijelölt irodahelyiség el­ len és azt magának kaparintotta meg elfoglalta a telefont s amikor Eszter­ gályos János hivatalába sietett azt látta, hogy az eddigi helyét Fodor elvtárs foglalta le. Kétségbeesve kér­ dezte meg, hogy mi történt, miért fog­ lalta el az ő szobáját, amelyre Fodor minden habozás nélkül kijelentette, hogy ő a titkár s ez a szoba, amely régebb idő óta a titkáré volt, tehát őt illeti meg, mire Esztergályos fogta a kabátját, kalapját és eltávozott. Nem tudjuk visszament-e, avagy visszamegy-e még, de nagyon rosszul esne, ha nem kerülhetne vissza, mert hiszen az ő távolmaradása talán még egy pár hónapig meghosszabbitaná a bomlásnak indult szövetség életét. — Ezenkívül pedig Peyer, aki most is a háttérben van, örülne nagyon, mert ez azt a látszatot keltené, hogy nála nélkül nincs rend és béke a szerve­ zetben, bár fenntartjuk azt a vélemé­ nyünket, hogy Peyer volt az, aki az alaposan és tökéletesen megszervezett bányamunkásszövetséget szétrobban­ totta. Tehát mindezen események megint ujabb tanúbizonyságot tettek mellet­ tünk. Ujabban igazolták azt, amit éve­ ken keresztül állítottunk, hogy megin­ dult a lavina és ezt már feltartóztatni nem lehet, majd lassan elérkezik az idő, amikor lekerülhet a szervezet a napirendről. A Roykó-féle Tiszaujlaki bajusz­ pedrő mindenütt kapható. Az Alföldi Magyar Közművelődési Egyesület nagyszabású tanoncnevelési és tanoncvédelmi akciója. Az Alföldi Magyar Közművelődési Egye­ sület, amelynek alapszabályszerű célkitűzése a magyar nemzeti szellem ápolása és fejlesz­ tése, a magyarság értelmi színvonalának emelése és anyagi jólétének fokozása, szé­ leskörű közművelődési és közegészségügyi tevékenységébe ujabban bevonta Magyaror­ szág iparos és kereskedőtanonc ifjúságának testi-lelki gondozását, szociális védelmét, nevelésügyi és művelődési viszonyainak ja­ vítását is. Az ország összes társadalmi és kulturális egyesületei közül az Alföldi Ma­ gyar Közművelődéri egyesület ismerte fel elsőnek a tanoncifjuság nevelésügyének és szociális gondozásának fontosságait és e cél érdekében széleskörű társadalmi akció ter­ veit dolgozta ki, amelyet az iparos- és ke­ reskedőtársadalom bevonásával, a gazdasági érdekképviseletek, testületek, gyáripari vál­ lalatok, a közhatóságok, törvényhatóságok stb. pártolásával és támogatásával kíván megvalósítani és fokozatosan kiépíteni, hogy a több mint százezer főnyi magyar tanoncifjuságnak emberibb sorsot, több műveltsé­ get, testi-lelki kultúrát és szociális védelmet Az A. M. K. E. volt az első, amely felis­ merte azt, hogy amikor a hazai ipar fejlesz­ tése, a magyar ipar pártolása életérdeke az egész nemzet egyetemének s amikor az egész gazdasági élet hatalmas áldozatokkal igyekszik a társadalmat a magyar ipar meg­ becsülésére serkenteni, ugyanakkor nem szabad megfeledkeznünk az ipari termelés egyik legfontosabb tényezőjének, a magyar ipari munkásságnak sorsáról és érdekeinek védelméről sem, hiszen a helyzetével meg­ elégedett, munkaadóját megbecsülő munkás a magyar ipar legbiztosabb támasza és ereje. Ennek a magyar munkásságnak kiegészítő része, utánpótló forrása az a tanoncifjuság, amely a gyárak, a kisipar és a kézművesipar műhelyeiben készül jövő élethivatására s minden tervszerű és átfogó iskolánkivüli nevelési rendszert, szociális védelmet és pártolást nélkülözve ugy nő fel százezres tömegekben, hogy egész ifjúságában nem érzi a társadalom megértő szeretetét, sok­ szor nem részesül a gazdasági élet vezetői­ nek feléjehajló megértésben és megbecsülés­ ben. Egészségügye, élelmezési viszonyai, la­ kása, ruházkodása sokszor a legelemibb emberi követelményeknek sem felel meg s emiatt nemcsak a testi betegségeknek, hanem a társadalomromboló lelki fertőzés veszélye­ inek fokozottabban ki van téve. Ennek a munkásifjuságnak társadalmi fel­ karolása, szociális védelmének minél telje­ sebb kiépítése nemcsak a nemzeti társada­ lomnak érdeke, hanem gazdasági életünk nyugodt fejlődésének, zavartalan működésé­ nek is elsőrendű előfeltétele. Ennek a nagyjelentőségű társadalompoli­ tikai tervnek megvalósitása érdekében hatá­ rozta el az Alföldi Magyar Közművelődési Egyesület, hogy élére áll a magyar tanoncifjuság sorsát felkaroló országos tanoncnevelési és tanoncvédelmi mozgalomnak és erőteljes társadalmi propagandával igyekszik minél szélesebb alapokon kiépíteni ezt a nagyfontosságu, társadalomépitő, társada­ lombiztosító munkát Ezért határozta el a tanoncifjuság testi gondozásának, fizikai életkörülményeinek javítását, erkölcsi védelmüket, jószellemü nevelésüket biztosító tanoncotthonok építé­ sének propagálását, a tanoncok " napközi ebédeltetésének, tisztálkodásának, egészség­ ügyi gondozásának, orvosi vizsgálatának, egészséges ruházkodásának, lakáskérdése rendezésének sürgetését és megoldását, a beteg, különösen a tüdővészes tanoncok fokozottabb védelmét és üdültetését, a szegénysorsu tanoncok felruházásának, tanszer­ ellátásának megoldását. A tanoncifjuság szo­ ciális védelmének fokozása érdekében tanoncvédő szervezetet jogvédő, pártfogó in­ tézményt is akar szervezni. Lelki működésük előmozdítására az önképzést és továbbművelést lehetővé tevő intézmézményeket kíván a tanoncotthonokkal kapcsolatosan az egész országban minél nagyobb számmal létesiteni és szervezni. (Ifjúsági lapok, szaklapok, szak­ könyvek terjesztése, tanonckönyvtár, ösztöndijalapitások, tanulmányi versek, önkép­ zőkörök, műkedvelökörök stb. szervezése és pártolása, pályaválasztási tanácsadó felállí­ tása stb*) Mindezek a törekvések egyetlen célt szol­ gálnak : minél műveltebb és versenyképesebb iparosságot nevelni a magyar hazának. Ebben a törekvésében az Alföldi Magyar Közművelődési Egyesület számit az egész magyar társadalom, de különösen a gazda­ sági élet vezetőinek az ipari és kereske­ delmi munkaadóknak minél teljesebb er­ kölcsi pártolására és megértő támogatására. Až Alföldi Magyar Közművelődési Egye­ sület (Budapest, VIII. Főherceg Sándor u. 26. III. em.) készséggel rendelkezésére áll a jövőben mindennemű tanoncnevelési és ta­ noncvédelmi kérdésben a hozzáfordulóknak és a maga hatáskörében is mindent meg­ tesz, hogy Magyarország tanoncügye is el­ érje, vagy legalább is megközelítse a nyugati kulturállamok magasra fejlett tanoncnevelési és tanoncvédelmi ügyének színvonalát. Ujabb térfoglalás. Megalakult a pilisvörösvári helyicsoport. A közvetlen Budapest közelében fekvő pilisvörösvári és pilisszentiváni bányamunkásság hetekkel ezelőtt érintkezésbe lépett szövetségünk központjával és arra kérte, hogy alakitsa meg pilisvörösvári helyicso­ portunkat. Szövetségünk e kérésnek kész örömmel tett eleget és f. évi április hó 7-én délután 3 órára kért alakuló gyűlésre engedélyt a pomázi járás főszolgabírájától. Az engedélyt a főszolgabíró meg is adta, a Peller-féle vendéglő nagytermébe és igy a megalaku­ lásnak nem volt akadálya. A pilisvörösvári helyicsoport megalakítá­ sára szövetségünk központi dalárdájából 24 főből álló dalos csoport, szövetségünk elnö­ ke, központi titkára és néhány vezetőségi tag, Pécsről pedig kerületi titkárunk utazott Pilisvörösvárra, Délután 3 órakor, amikor Maráczi István, pilisvörösvári megbízottunk megnyitotta az alakuló gyűlést, már zsúfolásig megtelt a terem érdeklődőkkel. Megjelentek a gyűlés hallgatói között a legutóbb elbocsájtottak közül egynéhányan, akik elkeseredettsé­ güknek e gyűlésen hangosan adtak kifejezést. Az elnöki megnyitó után Kraft Jenő, pécsi kerületi titkárunk szólalt fel, aki rövi­ den ismertette a pécsi helyicsoportok meg­ alakulásának körülményeit és visszapillan­ tást vetett a két éves működésre. Megálla­ pította, hogy helyicsoportjuk a nagy nehéz­ ségek dacára, mind több és több eredményt biztosit a pécsi munkásság részére. Lelkes szavakkal hívta fel a pilisvörösvári munkás­ ságot a helyicsoport magalakulására ugy ma­ gyar, mint német nyelven. Utána Csóka Vendel, szövetségünknek központi titkára szólalt fel, aki állandó he­ lyeslés közepette ismertette a szövetség történetét, annak fejlődését. Rámutatott a legutóbb lezajlott sztrajkmozgalmak ostoba­ ságaira. Megdönthetetlenül bebizonyította, hogy a pilisvörösvári sztrájk, amely átlagban mintegy 300 pengőjébe került a munkásság­ nak, nem a munkásság érdekében történt, hanem inkább a vezetők politikai céljainak elérésére. Amikor azután látták, hogy számításaik nem sikerültek, akkor még mindig igyekez­ tek a munkásságot továbbra is becsapni és elhitetni velük, hogy a sztrájk milyen ha­ talmas eredményeket hozott a munkásság részére. Kimutatta szám szerint, hogy a munkás­ ságnak ebből milyen kárai származtak. — Most, amikor a munkásság bajba került, a vezetők a munkásság bajain segiteni nem �1929. március 15 tudnak, az uccára dobott munkásokat a képviselőházban elhangzott interpolációval igyekeznek injekciózni és időközönként 1-2 pengő segélyeket dobnak oda nekik. Minden ilyen esetben a lelkűkre kötik, hogy tartsa­ nak ki táboruk mellett. A pilisvörösvári munkásság ezen segélyek osztogatását és a gyakori látogatásukat már szövetségünknek köszönheti, mert ha szö­ vetségünk a helyicsoport megalakitása iránti mozgalmat nem indította volna meg Pilis­ vörösváron, akkor a segélyre szorult mun-kásság még ebben sem részesült volna, mert a vezetők azt hiszik, hogyha ilyen alamizsna­ szerű segélyeket osztanak ki a munkásság között, akkor a munkásság hűséges marad a becsapóival szemben. Amint a tények is igazolják, tévedtek, mert a pilisvörösvári munkásság nem ül föl ezeknek a képmutatásoknak, ezt bizonyítják azzal, hogy idáig a szövetségünket tömege­ sen keresték fel panaszos levelekkel és te­ lefonon s amikor szövetségünk tisztviselői megjelentek Pilisvörösváron, minden alka­ lommal százával keresték fel a munkások és panaszkodtak nekik, hogy miként csap­ ták be őket a szociáldemokrata vezetők. De még tökéletesebben bizonyítják megundorodásukat azzal, hogy a meglévő egyné­ hány tag is összetépte a volt tagsági köny­ veit és belépési nyilatkozatokat töltöttek ki szövetségünk részére. Igy tehát szövetsé­ günknek könnyű bebizonyitani, hogy a szo­ ciáldemokrata szakszervezet eljátszotta a szerepét Pilisvörösváron is. Nem marad tehát más hátra, minthogy gazdasági és szociális érdekeinek védelmére megalakítsa szövetségünk helyicsoportját és abba tömörítse a már oly sokszor félreve­ zetett és lelketlenül becsapott bányamun­ kásságot Szövetségünk programmjának részletes ismertetése után dr. Mekker György, szövetségünk ügyésze szólalt fel, kijelentette, hogy ő nem bányász ugyan és nem tartozik semmiféle politikai párthoz, de a bányászok szomoru helyzetét 1920—21—22-ben ismerte meg, amikor még mint egy ügyvédi iroda gyakornoka járt el a bányamunkások védel­ mében — Innét ismeri a bányamunkásság mentalitását. Tudja azt, hagy a bányamunkásság be­ csületes, jóhiszemű dolgozó tömeg, csak a szociáldemokrata párt részéről félre vannak vezetve. Ő hiszi, hogy a munkásság csak­ hamar befogja látni, hogy az eddig haladott uton nem tudja célját elérni és más utat fog választani. Ő, ki ismeri a Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének működését és irányelveit, ajánlja a mun­ kásságnak, hogy pártfogolják e szövetséget, tömörüljenek annak zászlója köré, megfog­ nak róla győződni, mint ahogy ő meggyő­ ződött, hogy csakis ezen az uton érhetik el céljaikat Eközben a jelölő bizottság megejtette a jelöléseket s javaslatára a vezetőségbe el­ nöknek : Maráczi Istvánt, alelnöknek: Liziczai Mihályt, pénztárnoknak: Podlugár Jó­ zsefet, jegyzőnek: Zorkó Lajost ellenőrök­ nek: Banai Istvánt és Szauer Györgyöt, vezetőségi tagoknak: Fakser Ferenc, Szolvik Béla, Ekszner József, Ludomann Gusztáv, Visnyovszki András, Amschláger György, Szabó Gyula és Denk János II. szaktársa­ kat választotta meg egyhangúlag az alakuló gyűlés. A vezetőség megválasztása után Orosz Lipót szólalt fel, hosszasabban fejtegette az 3 „A Bányász” Elárusító helyek: Bogenglück Ignác bőr- és festékárukereskedése, Salgótarján. — Kun Testvérek épületfa- és raktára Kisterenye. — A Singer varrófény bármely varró­ alap javára 40.000 pengőt, közcélokra 24000 pengőt, végül osztalékra részvényenként 3.50 pengőt, a forgalomban levő 910.000 darab részvényre összesen 3.185.000 pengő forditassék, 9661.21 pengő pedig az 1929. év számlájára előirassék. A közgyűlés felhatalmazta továbbá az igazgatóságot hogy a társulat 910.000 drb. egyenkint 30 pengő névértékű részvényét 5 :1 arányban 182.000 darab, egyenként 150 pengő névértékű részvényre, az általa meg­ állapítandó időpontban összevonhassa és ezzel kapcsolatosan az alapszabályok erre vonatkozó szakaszait ennek megfelelően módosította, A közgyűlésen ismertetett eredményhez röviden csak annyi megjegyzésünk volna, hogy az elmult gazdasági év is azok közé a rossz gazdasági évek közé tartozott me­ lyekben nagyon sok panasz esett a bányatársulatok részéről is és íme mégis azt lát­ juk, hogy a bányatársulatok; illetve részvé­ nyesek akármilyen körülmények között is, de mégis osztalékban részesültek. Nincs tehát semmi okuk arra, hogy pa­ naszkodjanak és hogy a munkásságot az őket megillető keserves munkabérektől és egyéb szociális vívmányoktól megfosztás. gépre utólag felszerelhető — praktikus és kíméli a szemet — Kérje annak gyakorlati bemutatását — Singer-varrógép fióküzlet Salgótarjánban, a róm. kath. templommal szemben. Március 15-iki ünne­ pély Salgótarjánban. elmult sztrájk eseményeit — Határozottan megállapította, hogy ő, aki a sztrajkmozgalomban vezetőszerepet vitt, egy csomó nagy csalódáson ment keresztül, kifejezetten a munkásság bizalmával való visszaélésnek tekinti a szociáldemokrata párt részéről elkövetett szélhámoskodásokat Nehezére esik, hogy őneki, ki a munkás­ mozgalomban mindig előharcos volt, ilyen sulyos megállapításokat kell tennie, de most már be kell látni a munkásságnak, hogy ott ahol őket becsapták tovább keresnivalójuk nincsen s ezért ajánlja, hogy tömegesen lép­ jenek be a most megalakult gazdasági szö­ vetség helyicsoportjába. A gyűlés a dalárda gyönyörű énekszámai mellett ért lelkes hangulatban véget Ezután megkezdődtek a tagfelvételek, amely a várt eredményt messze túlhaladta. Szövetségünk tábora ez alkalommal nem­ csak egy helyicsoporttal szaporodott, hanem harcosokkal lényegesen kibővülve ismét egy lépéssel közelebb jutottunk ahoz, hogy a munkásság gazdasági és szociális problémá­ inak tekintetében mindinkább kezeinkbe vegyük a vezető szerepet A Salgótarjáni Kőszénbánya R.-T. közgyűlése. A Salgótarjáni Kőszénbánya részv.-társ. dr. Chorin felsőházi tag elnöklete alatt f. évi március 22-én tartotta 61-ik évi rendes közgyűlését, aki napirend előtt kegyeletes szavakkal emlékezett meg az igazgatóság egyik legrégibb tagjának, dr. Reiner Ede jogtanácsosnak elhunytáról. A közgyűlés elfogadta az 1928. évi zár­ számadásokat és elhatározta, hogy az összes üzleti költségeknek levonása, az értékesükkenési alapnak 2.250.000 pengővel és a ren­ des tartalékalapnak 240.000 pengővel való javadalmazása után fennmaradó tiszta nye­ reségből az elismert nyugdijpénztár szabály­ zatában megállapított célokra 200.000 pen­ gőt, az altiszti segélyalap javára 80.000 pengőt, az id. dr. Chorin Ferepc bánya­ munkás szanatórium javára 40.000 pengőt, az id. dr. Chorin Ferenc tisztviselő segély­ Az elmult évhez képest szövetségünk központi vezetősége március hó 17-én va­ sárnap, a szövetség központi helyiségében 48-as függetlenségi ünnepélyt rendezett — Ez alkalommal szövetségünk tagjai és azok hozzátartozói zsúfolásig megtöltötték a Vi­ gadó nagytermét Az ünnepélyt a " Magyar himnusz"-szal a szövetség központi delárdája nyitotta meg. mig az ünnepi beszédet szövetségünk tit­ kára tartotta meg. Az ünnepély lefolyása alatt szövetségünk dalárdája Vilezsál Antal karnagy vezetésével elénekelte „Tavasz elmult", „Magyar zsoltár”, „Kossuth Lajos art üzente" és Végül a "Hiszekegyet" Szavalatokat előadtak: „A tavaszhoz" Petőfi Sándortól szavalta: Balogh Böske" Magyarok Istene" szavalta: Fajd Ilonka „Talpra magyar" szavalta: Győri József „Isten csodája" szavalta: Bóna Józsefné és "A hazáról" szavalta: Győri József, Az előadást a nagyszámban megjelent Ünneplő közönség mindvégig lelkes hangulattal kísérte, igazán e történelmi ünnepéh jelentőségének megfelelőleg. �A Bányász 4 1929. április 15 Helyicsoportok hirei. Műkedvelő előadás Husvét Nagymányok. A tolnai kerületi tit­ vasárnapján Salgótarjánban. kári Iroda Nagymányokon, a Finta-féle Szövetségünk központi műkedvelő gár­ dája már hosszú évek óta a legtökéletesebb és legnépszerűbb kulturelőadásokat szokta rendezni. Ezen előadások közül azonban ki kell emelni a most, Husvét vasárnapján előadott "A meztelen ember" cimű szindarabot, amelyet a szereplők oly tökéletes ér­ zéssel adtak elő. amely felülmúlta az eddigi előadásokat is. Az előadást szövetségünk központi dalár* dája rendezte, a debreceni dalosverseny költségeinek a fedezésére. Már a kora esti órákban oly tömegével jelentkeztek jegyek­ ért az érdeklődők, hogy legnagyobb sajná­ latunkra a bejönni szándékozókat nem tud­ tuk teljes számban kielégíteni, mert dacára a nagyterem befogadó képességének, csak­ hamar elfogytak a jegyeink és igy kényte­ lenek voltunk a jegyekért jelentkezők egy­ részét elutasitani. A színdarabot Gajdos István, szövetsé­ günk régi, kipróbált szinrendezője rendezte a tőle megszokott rutinnal. Az előadás kitünő volt, a szereplő sze­ mélyek mindegyike tudása legjavát vitte a darabba, amit a közönség az egész előadás alatt hálás, szűnni nem akaró tapssal ho­ norált Közreműködtek: Bóna Józsefné, Balogh Böske, Fajd Ilonka, Sturmann Bözsike, Szomszéd András, Müller Gyula, Müller Sándor, Győri József, Hutás József, Görbicz János, Johan Mihály. Súgó: Kozák János. Előadás után tánc volt, mely mindvégig a legjobb hangulatban a reggeli órákban ért véget házban van. Minden panasszal, felvilágositásért a szaktársak forduljanak Bernhardt Henrik kerületi titkárhoz. \ A pénztár kezelésével, tagjárulékok be­ szedésével és tagok felvételével id. Heim Ferenc van megbizva. Mecsekszabolcs. Beiratások és befize­ tések az otthonban bármikor eszközölhetők. Az otthon naponta d. e. 8—12-ig és délután 2—10 óráig van nyitva. Könyvtárórák: csü­ törtökön délelőtt 10—11-ig, d. u. 5—6-ig és vasárnaponként délelőtt 10—11-ig. Pécsbányatelep. Beiratások és befize­ tések Dobos Kálmán pénztáros szaktársnál eszközölhetők. Itt hivjuk fel pécsbányatelepi tagjaink fi­ gyelmét szabolcsi otthonunkra, hol könyv­ tár, kuglizó és rádió áll a tagok rendelke­ zésére. Tekintve a két telep közelségét, a pécsbányatelepi tagoknak módjában van az otthont gyakrabban igénybe venni. Tatabánya-Felsőgallai Komló. Bernhart Henrik, szövetségünk ottani kerületitítkára minden héten szom­ baton egész napon át Komlón, Neumann József szobafestő és mázoló lakásán tartóz­ kodik és kéri a szaktársakat, hogy esetlegas panaszaikkal és egyéb felvilágosításért ide forduljanak. Pécskerületi szaktársak figyelmé­ be. Közöljük, hogy kerületi ügyvédünk dr. Ligeti Kabos, Pécs, Mindszent-u. 24. Oly ügyekben, melyekben a szaktársak­ nak ingyenes jogvédelem jár, a kerületi tit­ kárság utján, egyéb ügyekben pedig közvet­ lenül fordulhatnak fenti ügyvédhez. titkárság. Hivatalos helyisége Felsőgallán Schalkhamerféle vendéglőben van. Hivatalos órák he­ tenként hétfőn, szerdán és pénteken d. e. 9—12-ig és délután 2—7 óráig. Minden pa­ nasszal és felvilágositásért ide forduljanak a szaktársak. Ajka. Szövetségünk ajkai tagjai részére a beiratkozások és tagjárulékok befizetésé­ nek kezelésével a vezetőség végleges megválasztásáig Ifj. Papp Imre szaktársat biztuk meg. Felhívjuk ajkai tagjainkat, ugyszintén az ajkai munkásságot, hogy jelentkezzenek Papp szaktársnál beiratkozás, illetve a tag­ járulék pontos befizetése céljából. Ugyan­ csak az esetleges panaszokkal. IHLETÉSEKET felvesz „A Bányász" kiadóhivatala Salgótarján, Vasút ucca 4. szám. HEIM FERENC ÓRÁS ÉS ÉKSZERÉSZ NAGYMÁNYOK - Tolnamegye. Bányászok figyelmébe! Az óráját megóvhatja minden portól és ütődéstől, ha ilyen nikkelacélból készült pormentesen záródó tokot használ. Nem rozsdásodik és patent zárral van el­ látva. — Kapható minden nagyságban. — Ára 1.60 P. Postai rendelésnél csomagolás ingyen. — Megrendelhető : Heim Ferenc órás ss ékszerésznél mégis a legjobbak! KAPHATÓ: SINGER VARRÓGÉP RÉSZVÉNY-TÁRSASÁG SALGÓTARJÁN. Nagymányok. — Tolnamegye. "Turul"-nyomda r.-t., Salgótarján. Nyomdavezető: Friedler Samu, � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász 4. évfolyam 7-8. szám (1929. április 15.) A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Subject The topic of the resource Bányászat Kohómunka Közlöny Helyismeret Description An account of the resource Megjelenik minden hónap 1-én és 15-én kétheti lapszám Creator An entity primarily responsible for making the resource Csóka Vendel Fajd Pál Salgótarján Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1929-04-15 Rights Information about rights held in and over the resource Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább! https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/ Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/jpeg mikrofilm (35 mm) Language A language of the resource HUN Type The nature or genre of the resource periodika Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context M/60/A Bányászat Csóka Vendel Fajd Pál Helyismeret Kohómunka Közlöny periodika Salgótarján