https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/d00591cd526ebcb13d3e4b3d585e21fb.jpg 1f2187cdbc55b9108235843eb10509d6 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/e88c7c221f867903aa328b730609d58f.pdf 7d32d2487842e6b8628e97b36ecf256f PDF Text Text IV. évfolyam. 1929. 5—6. szám. A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Felelős szerkesztő: CSÓKA VENDEL Kiadó: FAJD PÁL. Telefon szám : 46. Március 15. E dátum a magyar nemzet szivében minden évben felidézi azt a nagy, szent gondolatot, amely gondolatot Kossuth Lajos 1848-ban irt zászlójára, azzal a kifejezett elhatározással, hogy Magyar­ országot és vele együtt a magyar né­ pet felszabaditja az idegen Habsburg uralom alól. Kossuth Lajos és segitő, hűséges társainak elgondolásokkal és megkez­ dett küzdelmekkel sikerült a magyar leikekekben a szabadság nagy és ma­ gasztos gondolatát belevésni, amely szabadság gondolata mindig és minde­ nütt ott élt a magyar nemzet lelké­ ben és minden alkalmat megragadott, hogy e szent gondolatot, melyet Kos­ suth Lajosnak nem. sikerült megvaló­ sitani. megvalósíthassa. A Habsburg dinasztia oly ügyesen őrködött e gondolat fölött, hogy csak lassu lépésekkel tudott e gondolat előre jutni, mig végre 1918-ban, ami­ kor a világháboru összeomlott, tudott csak a magyar nemzet végre önálló lenni. Fájdalom, ezen történelmi esemény a magyar nemzet lelkét nem nyugtatta meg, de nem azért, mert nem kapta vissza önállóságát, hanem azért, mert nem tud belenyugodni abba, hogy az elszakított területeken élő magyar nép ne érezze azt a szent szabadságot, amely szent szabadságért évtizedeken át oly sokat küzdött. Igy azután folyik tovább a küzde­ lem Kossuth Lajos eszméjének meg­ valósításáért. — Idebent hazánkban a magyar nemzet fiai, odakint a meg­ szállott területeken a leigázott magyar testvéreink küzdenek fáradhatatlan lelkesedéssel a végleges magyar sza­ badság megteremtéséért. Az 1848-as ifjusági harcok évfordu­ lóján lelkesedéssel eltelve ünnepelünk és gondolunk vissza arra a sok, nehéz küzdelemre, amely küzdelemmel elju­ tottunk a magyar nép egyrészének a felszabadulásához. Minden ilyen ün­ neplés alkalmával felfrissül bennünk Kossuth Lajos eszméjének gondolata és minden ilyen alkalommal tanubi­ zonyságot teszünk a végleges szabad­ ság megszerzése mellett s minden egyes alkalommal erősebbnek és erő­ sebbnek érezzük magunkat arra, hogy küzdhessünk igazunk Végleges meg valósítása mellett. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Vasut-utca 4. szám. Megjelenik minden hó 1. és 15-én. Előfizetési ár: 1 évre 1/2 9.60 P. 1/4 évre 2.40 P. 4.80 Egyes szám ára 40 f. szociáldemokrata képviselő, Esztergályos János, hivatlan vendég módjára eléjük sompolygott és felkínálta magát a kalauzolásra, mert 6 jól ismeri a minisztériumok házszá­ mát. Persze a fuldokló, éhező munkások szívesen elfogadták kalauznak a hívatlan Jánost is, csak már valamerre forduljon a tarthatatlan helyzetük. Esztergályos János látva azt, hogy itt a zavarosban lehet saját számára egy kis te­ kintélyt halászni, a szokott nagyképűséggel iparkodott a munkások között is egy kis népszerűségei kierőszakolni De ez neki nem annyira fontos éppen, mint az a célja hogy a munkások hátán a kormányhoz, illetve valamelyik miniszterhez eljusson. — Volt a munkások közt, aki a felvonulásnál azt javasolta, hogy a küldöttség menjen Sztranyavszky belügyi államtitkárhoz, mint olyanhoz, aki behatóan foglalkozik a mun­ kásság nehéz gazdasági helyzetével azon­ ban Esztergályos János, ha teheti, mindenképen kerüli a Sztranyavszky államtitkár urral való találkozást, mert tudja, hogy az államtitkár ur már régen felismerte benne a nagyképü, piactéri heccszónokot és ezzel komolytalanságát, ezért inkább elment Vekerle Sándor, akkor egynéhánynapos mi­ niszter urhoz, aki nem ismeri őt s igy talán nagyobb komolyságot tulajdonit a küldött­ ség megjelenésének. Nem kívánok szólni az ott elért, vagy el nem ért eredményekről mert azt különböző helyről, sőt lapunkból is ismerheti mindenki. Most azonban megint váratlanul, minden A sztrájkok és a előkészítés nélkül e hó másodikén ujabb vezérek. részleges sztrájk robbant ki a salgótarjáni Az utóbbi időben több kisebb-nagyobb kerület egy kisebb részén. A demokrácia mérvű sztrajkok játszódtak le a nyomoru­ jegyében, furkósbottal való fenyegetésekkel ság színpadán, amikor a békésen dolgozni rábírtak még szedni egy-két kisebb bánya vágyó bányamunkások egyrészét sikerült munkásait a sztrájkhoz való csatlakozásra sztrájkba ugratni. Ezek a lelketlen sztrájkra A sztrájk szükségességét abban látták az uszitók nemcsak, hogy nem fontolták meg izgatók, hogy a szanálást meg kell akadá­ a munkásokat megkárosító és minden ala­ lyozni, ezenkívül fondorlatosán azt találták pot nélkülöző cselekedetüket, hanem még a még ki Baglyasalján, hogy a vállalat redu­ sztrájk elvérző napjaiban, amikor már ők is kált létszámmal 12 órás műszakokat akar tisztán látták az általuk okozott kudarcot, dolgoztatni. Ugyanakkor a Népszava is segiteni kivánt még akkor is további kitartásra buzdították a lelketlen izgatóknak abban, hogy a többi a munkásokat Ez az eset különösen ráillik a Pilisvörös­ dolgozó munkásokról illetve bánva üzemek­ váron lejátszódó színjátékra, amelyet a ről — névszerint megnevezve — azt az munkások között élő, izgága természetű, égbekiáltó hazugságot irta, hogy szintén ugynevezett szociáldemokrata gúnyában bujt sztrájkolnák. holott azok a pár napos sztrájk szélsőséges kis csoport rendezett és demok­ alatt is teljes üzemmel dolgoztak. rata terorral kényszeritett rá a munkásokra. A Népszava ugy állítja be az egészet Amikor a vízben fulladozó emberhez ha­ mintha a sokat hangoztatott szocialista Ön­ sonlóan az utolsó fűszálban is menedéket tudattal, egyszerre tette volna le a szerszá­ kerestek, utolsó kísérletként a kormányhoz mot a salgótarjáni medence összmunkásvaló felvonulásra bírták rá a munkásokat sága és a saját akaratukból egyszerre vet­ Egy szereplési viszketegségben szenvedő ték volna fel a munkát Megvagyunk róla győződve, hogy amely nemzet oly kifogyhatatlan ener­ giával küzd szabadságáért, mint a ma­ gyar nemzet, annak végleges győzel­ méhez kétség sem férhet. De nem fér annál inkább sem, mert hiszen Ma­ gyarországot a tőlünk messze távol levő nemzetek a háboru kitörése előtt, de nem tulzunk, ha azt mondjuk, hogy a világháboru befejezése után sem is­ merték a megszokott elnevezéséről, ellenben annál tökéletesebben ismer­ ték és ismerik Kossuth Lajos, Petőfi Sándor nevéről, ami kifejezetten azt jelenti, hogy ezen szabadsághősöknek igazát és fáradhatatlanságát elismerték külföldön is, tehát a magyar nemzet­ nek küzdelmében nem szégyelnie, ha­ nem büszkélkedni kell az 1848-as ese­ ményekkel. A büszkeség pedig teremt­ sen a magyar lelkekben önállóságot és önállóságával büszkén törjön előre a magyar szent szabadság végleges győzelme felé. Valahányszor a 48-as függetlensé­ günknek a világtörténelemben is első helyen álló évfordulóját ünnepeljük, nem mulaszthatjuk el, hogy szivünk teljes lelkesedésével fel ne kiáltsunk, hogy: nincs addig béke, nem lesz nyu­ galom, amig a magyar szent szabad­ ság, — amelyért oly sokat áldoztunk — győzedelmeskedni nem fog ! �2 A sztrájk igazi lefolyása a következő: A vállalat az idénymunkások egy részét, a minden évben szokásos felmondással elbo­ csátotta, mert termelését — a rendeléshez mérten, csökkenteni volt kénytelen. Értesü­ lésünk szerint a felmondás kb. 580 emberre terjed ki az egész kerületben, amely a 6000 körüli létszámnál kb. 10 százalékot tesz ki. A munkabeszüntetés nem volt egyhangú és igy a sztrájkolok legmagasabb létszáma csak 1280 ember volt az 5600 összlétszamból. Ex a szám is mutatja, hogy a munká­ sok nagyobb és józanabb része nem azo­ nosította magát ezen helytelen cselekedet­ tel, mert tudta azt, hogy ez semmi más, mint egyszerű rugkapálódzás azért az egy­ két nagyszájú izgága alakért, aki a szaná­ lásba szintén beleesett és azért, hogy a még munkában levő szájhősöket megmentsék a következő felmondástól. Amikor a kisebb számú sztrajkolók is látták a kilógó lólábat, meggondolták a dol­ got és egyenkint szálingóztak munkába. A sztrájkra izgatok kis csoportja látva azt, hogy itt az egész kerületben elvesztették a lábuk alól a talajt és a sztrájk megbukott, mert már csak ők egynéhányan sztrájkol­ nak, ez a munkásságot folyton megkárositó szép szál mákvirág összeült és hozott egy határozatot, mely szerint az összmunkásság felveszi a munkát és menesztenek egy kül­ döttséget az illetékesekhez. Ezek a duhaj legények még mindig nem restéinek az összmunkáságról beszélni akkor, amikor annak ök csak egy ezred részét képezik. Értesülésünk szerint a Pilisvörösvár bá­ nyaigazgatóság, a népjóléti miniszteriumban folytatott tárgyalások alapján létrejött meg­ állapodás értelmében átdolgozta és bevezette az uj munkabérrendszert, amely már most a tatabányai munkabérrendszerhez hasonlít. Megváltoztatták a szakmányokat, meghoszszabbitották a munkaidőt és most a meg­ változott rendszer szerint dolgoznak a mun­ kások. Ehez tartozik még az is, hogy a kül­ színi iparosok munkaidejét felemelték 10-ről 12 órára és ennek megfelelőleg ugyanolyan százalékkal emelték a munkabéreket, mint amilyen százalékkal növekedett a munka­ idő. Érdeklődtünk az ujrendszerű szakmány melletti teljesítményről. Az az értesülésünk, hogy az uj rendszerű szakmánybér mellett kb. ugyanolyan százalékkal emelkedett a teljesitmény, aint amilyen százalékkal meg­ hosszabbították a munkaidőt — Persze a kereseteket illetőleg még nem alakult ki tiszta helyzet De annyit már megállapítha­ tunk, hogy az átlagos vájárkereset mintegy 10—15 százalékkal növekedni fog, az el­ mult időbeni keresethez viszonyitva. — De nem is lehet az máskép, mert hiszen a munkaidő emelésnek, ha a szakmányok reálisan vannak megállapítva, kétségtelenül a teljesítményben és a keresetben kell mu­ tatkoznia. Itt említjük meg, hogy a „Bányamunkás" folyó évi február 27-én megjelent számá­ ban dühös kirohanást intézett „A Bányász" folyó évi február hó 15-én közzé tett cik­ künkre. Eltekintve a dühös kirohánástól, igyekszik cikkünknek valódiságát megcá­ folni. Végeredményben kénytelen elismerni, hogy lapunk legobjektivebben közölte a pilisvörösvári sztrájkkal kapcsolatosan elő­ állott helyzetet. — Csodálatosan elhallgatja azt az eseményt, amely esemény a pilis­ vörösvári sztrajk után bekövetkezett. Per­ sze, a "Bányamunkás" ezen hallgatását mi megértjük, mert a sztrájkot meginditó vezé­ "A Bányász“ rekre egy cseppet sem hízelgő, sőt talán mondhatnók, hogy halálos döfés volt ez a pilisvörösvári csoportjukra nézve. Pilisvörösvár bányaigazgatósága február 15-től kezdve felmondásokat alkalmazott ék alkalmaz ma is. Mint már lapunk előbbeni számában is megemlékeztünk, utána jártunk a dolognak, megkérdeztük a bányaigazgatóságot, hogy milyen okok alapján mondja fel a munkát a munkásoknak ? A bányaigazgatóságtól azt az értesülést kaptuk, hogy egyrészt a megcsökkent rendelés következ­ tében, másrészt pedig a legtökéletesebb rendet akarja teremteni a bányatelepeken. Ennek következtében felmondott azoknak a bizalmiferfiaknak is, akik igazságtalan, min­ den emberi érzésből kivetkőzöt hazug és brutális módon vezették félre a vörösvári munkásokat. Mi, a magunk részéröl szívfájdalommal látjuk ezen szerencsétlen munkások sorsát, akik az elbocsájtásba belekerültek. De ha őszinték és igazságosak akarunk lenni, ak­ kor csak azt mondhatjuk, hogy azon mun­ kástársunk, aki tudatosan, rosszhiszeműleg törekszik munkástársait, — akik egyébként jóhiszeműek — félrevezetni és ez által ne­ kik anyagi és erkölcsi károkat okozni, azok sokkal nagyobb bűncselekményt követnek el munkástársaikkal szemben, mint azok, akik saját érdekeiket védve törekszenek érdekeik megvédésére. Ezen állításainkat minden további fejtegetés nélkül alátámaszt­ ják a pilisvörösvári események, mert ime, amikor mintegy 160—180 embernek felmon­ dott a bányaigazgatóság, a vezérek, akik minden lelkiismeretfurdalás nélkül beugrat­ ták munkástársaikat, most nemhogy segit­ ségére sietnének ezen szerencsétlen embe­ reknek, hanem mélységesen hallgatnak. A hallgatásból persze’ arra következtetünk, hogy szégyenük bevallani tehetetlenségüket, szégyenlenek a nyilvánosság elé állni, mert akkor be kellene vallaniok, hogy a múlt­ kori események nem a munkásság érdeké­ ben, hanem nekik, önös céljaik elérésére szolgáltak. Ezen tények megállapításánál a helyze­ tünk nagyon könnyű, mert azt, amit itt le­ szögezünk, nemcsak a saját felfogásunkból, hanem a pilisvörösvári munkások elkesere­ déséből meritjük, mert a pilisvörösvári munkások százai ugyancsak azt a felfogást vallják, a nyomorgó asszonyok, gyermekek, mind tudják, hogy az az óriási hazárd já­ ték mire szolgált. Végig jártuk a pilisvörös­ vári telepeket, akár ismerőst, akár ismeret­ lent kérdeztünk meg, azok egybehangzóan ismerték be, hogy most már látják miként lettek becsapva és ez volt az első és utolsó, hogy ilyen becsapásnak felültek, mert érzik azt, hogy elveszítettek 51 műszakot á 6.— pengőjével, ami megfelel 306 pengőnek a vájároknál átlagban és ezt az elért csekély eredménnyel, — föltéve ha egyáltalán ered­ ménynek mondható — hosszu éveken ke­ resztül sem lesznek képesek behozni. De nem szégyenük az anyagilag össze­ roppant munkások megmondani azt sem, hogy végtelenül örülnek, hogy végre már a többség megszabadulhat a kisebbségi terror alól, mert őnekik eszük ágában sem lett volna sztrájkolni, ha a bizalmiférfiak hang­ zatos frázisokkal és a rendelkezésűkre álló terrorral bele nem kényszeritették volna őket. Azonban ez mégis jó példa volt a mun­ kásság részére, mert jövőben nem ülnek fel semmiféle hangzatos ígéreteknek. 1929. március 15 A széntermelés problémája a népszövetség gazdasági bizott­ sága előtt. A széntermelés visszaesése, illetve a bányamunkásság nagymérvű munkanélkülisége az utóbbi időben oly nagy méreteket öltött, hogy világproblémává fejlődött. A Népszövetség gaz asági bizottsága egy albizottságot alakított annak megvizsgálásá­ ra, hogy vajon miként lehetne ezt a nagy, világraszóló problémát megoldani. A bizottság meghallgatta a bányaszakértöket és ezeknek alapján tanácskozásra ült össze. Elsősorban megállapította, hogy a szakértők nagyon értékes felvilágosítással szolgáltak azokról a szociálpolitikai kapcso­ latokról, melyekkel a probléma összefügg. Persze végleges határozatot nem hoztak, egyet azonban megállapitottak, nevezetesen azt, hogy ezen nehéz problémát csakis nem­ zetközileg, illetve az érdekeltek bevonásával lehet megoldani. Szerintünk is ez az egyedüli mód, hogy ezen probléma megoldódjék, persze csakis olyan értelemben, hogy necsak a bánya­ vállalatok érdekei jussanak kifejezésre, illet­ ve az ő szempontjukból oldassék meg ez a kérdés, hanem ezzel egyidejűleg a bánya­ munkásságot is mentsék meg a — most már hosszu éveken át sujtó — munkanélküliségtől. A probléma megoldása csakis ezen a mó­ don lehetséges, mert addig, mig a munka­ nélküliség megszüntetése terén javulás nem áll be, addig a szénbányák válságának meg­ oldására irányuló kísérletek, mindig csak kísérletek maradnak. A Roykó-féle Tiszaujlaki bajusz­ pedrő mindenütt kapható. DGT nagylelkűség. Mult év decemberben a Dgt sem tudott már elzárkózni a munkásság jogos követe­ lései elől s azt a karácsonyi segélyt, melyet a többi nagy vállalatok már az előző évben is megadták sőt egyes vállalatok az elmult év folyamán gyors segély címén megismétel­ tek, végre ő is kifizette. Az igaz, hogy 5 %­ ot ebből is lenyirbált, továbbá a segélyt csak 3-4 napos sztrájk után adta meg s igy a munkásságnak az elvesztett műszakok levonása után alig pár pengő segély jutott. A sztrájk izgalmaiban az volt a megálla­ podás, hogy az októberi kereset 20 %-át fizetik ki segély cimén. E szerint azok, kik októberben betegállományban voltak, nem lévén keresetük, karácsonyi segélyben nem részesültek. Ugyancsak nem fizette ki a Dgt a segélyt október hónapnak azokra a nap­ jaira sem, melyeken át valamely munkás fi­ zetett üdülési szabadságon volt. Ha szó szerint értelmezzük a megállapo­ dást, ugy az, ki októberben betegállomány­ ban vol, keresettel tényleg nem rendelke­ zett s igy nem számíthatott karácsonyi se­ gélyre. (Erre is lehetett volna megoldást ta­ lálni.) Másként ált azonban az ügy a fizetett üdülési szabadsággal, mert hiszen azok, kik októberben ilyen szabadságon voltak, a . sza­ badság napjaira megkapták a kategóriájuk­ nak megfelelő átlagos keresetet, s igy kere­ setről lévén szó, Jogosan járt volna ez után . is a megállapított 20% E miatt reklamálások történtek és a Dgt hosszas megfontolás után végre nagy kegye- �1929. március 15 sen elhatározta, hogy a fizetett üdülési sza­ badságok után is kifizeti pótlólag a kará­ csonyi segélyt. Ez a mult hónapban meg is történt. Lássuk már most egy példával, hogy mi­ ként festett a hatalmas DGT nagylelkűsége. Vegyünk példának egy vájárt, aki októ­ berben 8 napi fizetett szabadságon volt. Az októberi átlagos vájárkereset 5.19 P. volt. Járt neki tehát 8 napra mint kereset 41.52 P. Ezen összegnek 20 százaléka lett volna a jogos pótlólagos karácsonyi segély, vagyis 8.30 P. Ezzel szemben a DGT kifizetett a vájárnak 70, mond 70 fillért. DGT indokolás: A fizettett szabadság 1/12-ed része után jár 20 százalék. Vagyis a 41.51 P. tizenketted része kitesz 3.46 P., ennek 20 százaléka 69.2 fillér, vagyis nagy­ lelkűen kikerekitve, 70 fillér. Ha tehát a DGT-nél októberben tegyük föl 100 munkás volt megérdemelt üdülési szabadságon és tegyük föl, hogy mind a 100 vájár volt, ugy ezen 100 munkásnak pótlólag 70 pengőt. Ha a DGT urai nem röstelték ezen meg­ oldást, ugy mi nem fűzünk sok megjegyzést hozzá, csak sajnáljuk azokat a munkástár­ sainkat, akik fizetési bárcáikon megpillan­ tották a 70, illetve még annál is kevesebb filléreket. Ujabban rendezték a bányanyugbérek járulékainak levonásait Lapunk folyó évi február hó 15-én meg­ jelent 3—4. számában már leközöltük a m. kir. népjóléti miniszterium rendeletéit, amelylyel a biztosítottakat uj napibérosztályokba osztotta be. Ezen rendelet a betegség és a balesetbiztosításokra vonatkozott, most az­ után a népjóléti és munkaügyi miniszter 600. eln. N. M. M. számu rendeletével meg­ állapítja, hogy nyugbérbiztositási járulék fejében napibérosztályok szerint milyen já­ rulék vonható le a biztositott tagoktól. — Könnyebb áttekintés végett a rendeletből az alábbi szöveget közöljük le: „47. §. A bányanyugbérbiztositási járulék kulcsa az 1929. évre az I—X. napibérosztályban az átlagos napibér 5.25 százaléka. Az A—H. napibérosztályban pedig az átla­ gos napibér 6.25 százaléka.“ 4. §. A 4400. eln. 1926. N. M. M. számu ren­ delet 48. §-ának a 6100. eln. 1928. N. M. M. számú rendelet 12, §-ában megállapított szövege helyébe a kővetkező szöveg lép : 48. §. az 5.25 százalékos kulcs szerint fi­ zetendő bányanyugbérbiztositási járulék ősz­ szege napibérosztályok szerint a következő: Napib. 1 nap 2 nap 3 nap 4 nap 5 nap 6 nap L II. III IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. 0.08 0.10 0.16 0.22 0.28 0.34 0.40 0.46 0.54 0.60 0.32 0.46 0.76 1.08 1.38 1.70 2.00 2.30 1.06 1.58 2.10 2.62 1.18 1.76 2.34 2.92 0.14 0.20 0.32 0.44 0.56 0.68 0.80 0.92 3 „A Bányász“ 0.20 0.28 0.46 0.66 0.84 1.02 1.20 1.38 0.26 0.38 0.62 0.86 1.12 1.36 1.60 1.84 0.38 0.56 0.92 1.30 1.66 2.02 2.40 2.76.< 3.10 3.50 A 6.25 százalékos kulcs szerint fizetendő bányanyugbérbiztositási járulék összege na­ pibérosztályok szerint a következő: Oszt. 1 nap 2 nap 3 nap 4 nap 5 nap 6 nap 0.12 0.22 0.34 0.44 0.56 0.66 B 0.22 0.44 0.66 0.88 1.10 1.32 C 0.38 0.74 1.10 1.46 1.84 2.20 0.52 1.04 1.54 2.06 2.56 3-08 D E 0.66 1.32 1.98 2.64 3.30 3.94 F 0.82 1.62 2.42 3.22 4.02 4.82 G 1.04 2.06 3.08 4.10 5.12 6.14 H 1.32 2.64 3.94 5.26 6.58 7.88 E nyugbérbiztositási járulékok fizetésé­ nek összege ezen rendelet közzétételével rendeztetett, ellenben a nyugbérek fizetésére vonatkozólag maradtak még kételyek, illetve a legnagyobb zavar uralkodik a munkásság között, mert senki sem tudja, hogy miként lesznek a nyugdijak a jövőben fizetve. — Ezen zavar eloszlatása szükségessé teszi, hogy már most informáljuk e helyen is a tényleges helyzetről. A jelenlegi nyugbérezési rendszer életbe marad 1933-ig, 1933-ban megkezdi műkö­ dését a Társadalombiztosító nyugbérintézete is és ezzel egyidejűleg megszűnik a bányanyugbérbiztositásra jelenleg érvényben levő négy osztályu nyugbérbiztositási rendszer és helyébe lép a Társadalombiztosításra kiadott törvény, amikor a nyugbérek a befizetett tőke alapján lesznek megállapítva. Hogy még érthetőbbé tegyük munkástár­ saink előtt az uj nyugbérezési rendszert, a következő példát közöljük le: Ha pl. egy közepes keresetű vájár, aki beletartozott a VIII. napibérosztályba és havonta fizetett ő és munkaadója 13 pengő 80 fillért, vagyis évente 165 pengő 60 fillért, husz éven ke­ resztül 3312 pengőt, husz évi ledolgozott munkája után, ha nyugdíjba megy a befize­ tett teljes tőkéjének 24 százalékát kapja, amely kitesz évente 794 pengő 88 fillért, ez elosztva 12 hónapra, megfelel 66 pengő 20 fillér havi nyugdíjnak. Ehez hozzászámítandó havi 10 pengő, a nyugbérbiztositásnál meg­ állapított alapösszeg, vagyis eszerin 76 pengő 20 fillér nyugdíjban részesül havonta egy vájár. Természetes, hogy ezen összeg csök­ kenhet, vagy növekedhet is aszerint, hogy ki hány évvel lett nyugdíjazva és hogy ki­ nek mennyi befizetett összege van a nyug­ bérbiztositásnál. A családtagok, mint özvegyek és árvák a törvényben, illetve a végrehajtási rendelet­ ben meghatározott százalék alapján ugyan­ ilyen értelemben kapják meg nyugdijaikat E nyugdíjazási módozatoknál lényeges ujítások vannak, amely újításokban egyet találunk nagyon helyesnek, még pedig azt, hogy a nyugbérezés 1933-tól már nem a 44000. számu rendeletben meghatározott 10 évnél kezdődik, ha valaki az uj rendelet alapján ledolgozott négy évet és négy év után munkaképessége a törvénybe megha­ tározott 51 százalékre csökken, akkor már nyugdíjba mehet. A négy év előtti netáni megrokkanás esetén a törvényben megha­ tározott 120 pengő alaptőkét kapja az illető évi nyugdij fejében, ugyanez vonatkozik a családtagokra is. Négy éven tuli szolgálati idő bekövetkező megrokkanás vagy elhalálozás esetén már a befizetett tőkéjének a 24 százalékét és az alapbiztosítást, 120 pengőt kapja évi nyug­ díj fejében. A 44000. számu rendeletben meghatá­ rozott 60, illetve 65 éves korhatár továbbra is fennmarad, vagyis nyugdíjba csak azon tagok mehetnek megrokkanás nélkül, akik a 40 évet ledolgozták, vagy a 60—65. élet­ évet elérték. a SINGER VARRÓGÉPEK MÉGIS A LEGJOBBAK ! Felmentő ítélet. Olvasóink előtt ismeretes, hogy szövetsé­ günk kiválásával kapcsolatosan minden le­ hetőt elkövettek ellenfeleink, hogy szövet­ ségünket s annak vezetőit a munkásság előtt kompromitálják. Igy többek között szövetségünk elnökét. Fajd Pált feljelentették sikkasztásért a ba­ lassagyarmati ügyészségen, mert annak ide­ jén Oravecz János volt titkártól 3 millió papirkoronát vett föl kölcsön. A balassa­ gyarmati kir. törvényszék ugy Oraveczet, mint Fajd Pált annak idején a megtartott főtárgyaláson bűnösnek mondotta ki és Ora­ veczot 1 hónapi. Fajd Pált pedig 14 napi elzárásra ítélte. Mindkettő az ítélet ellen felebbezett és felebbezés folytán a buda­ pesti ítélőtábla foglalkozott az üggyel és mindkettőjüket felmentette a bűncselekmény vádja alól. Oravecz Jánost azzal mentette fel, hogy a felperes szövetségnek a feljelentése elké­ sett, Fajd Pált pedig bűncselekmény hiá­ nyában mentette föl, vagyis megállapította, hogy Fajd Pál nem követett el sikkasztást, amikor Oravecztől három millió korona köl­ csönt vett föl. A felmentő ítéletben a főügyész megnyu­ godott, ellenben a feljelentő szövetség ügy­ védje átvette a vád képviseletét. Bocsánat kérés. A tolnai kerületben is ugy, mint minde­ nütt, piszkolódásokkal és rágalmakkal igye­ keznek a túloldaliak szervezetünk fejlődésén rést ütni Ezt bizonyítja az alábbi nyilatko­ zat is, amelyet szószerint teszünk közzé. Alulírott a Magyarországi Bánya- és Ko­ hómunkások alkalmazottját, Bernhardt Hen­ rik tolnai kerületi titkárt alaptalan és hazug rágalmakkal illettem. Többek között hosszabb idő óta hangoz­ tattam, bogy Bernhardt a S.-taráni Kőszén­ bánya nagymányoki üzemétől kapja a szük­ séges fát és szenet díjtalanul, ami által az igazgatóság részéről le van kenyerezve és mint ilyen nem képviselheti a munkásságot az igazgatóságnál. Kijelentem, hogy ezen állításom nem igaz, a valóságnak meg nem felel és csak a mun­ kások megtévesztésére használtam. Amiért a ker. titkárt alaptalan, hazug rágalmakkal illettem, ez uton kérek bocsánatot tőle és kijelentem, hogy a szövetség tisztviselőit a jövőben semminemű rágalommal nem fogom illetni. Nagymányok, 1929. március hó 1. Jó szerencsét ! Küsztler Jakab s. k. bányamunkás Bányaügyi tanácso­ sok lettek. A Kormányzó a p.-ügyminiszter előterjesz­ tésére, a hazai széntermelés fejlesztése kö­ rül szerzett érdemeik elismeréséi Liha Ber­ talannak, a Rimamurány-Salgótarjáni r.-t. ózdi igazgatójának, Huszt Aladár, a Salgótarjáni Kőszénbánya tolna-baranyai b.-kerülete bánya igazgatójának, Grósz István, a Magy. Ált. Köszénb. r.-t tatabányai he­ lyettes igazgatójának, Wagner Rezső, a Salgótarjáni Kőszénbánya r.-t. salgótarjáni bánya igazgatójának, Bortnyák István, a Nagybátony-Újlaki Egyesült Iparművek r.-t. nagybátonyi igazgatójának végül Csanádi László, a Magy. Alt Kőszénbánya r -t to­ kodi igazgatójának a m. kir. bányaügyi ta­ nácsosi cimet adományozta. �4 A Bányász A Kuria jogerősen döntött a Helyicsoportok hirei. „Banyamunkásotthon“ ellen Nagymányok. A tolnai kerületi tit­ inditott pereinkben. kári iroda Nagymányokon, a Finta-féle Sok és nehéz, viharos küzdelmek közepette indult meg a harc a bánya­ munkások között, a Bányamunkásotthon r.-t. javára befizetett kamat­ mentes kölcsönök visszaperlésére. Kezdetben, amikor szövetségünk a pereket meginditotta, az alperes szö­ vetség kézzel-lábbal hadakozva akarta lebeszélni a munkásságot arról, hogy szelvényeiket a perlés céljára leadják. El akarták hitetni, hogy a bányamun­ kásságnak nincs joga a befizetett öszszegeit alperes szövetségtől visszakö­ vetelni. Gyűléseken és a lapokban sokszor heves viták folytak e körül a téma körül. Most azután a vita egy csapásra megszűnik, mert a m. kir. kuria jog­ erősen kimondotta, hogy a bánya­ munkások által befizetett összegek kölcsönök voltak és azokat az össze­ geket az alperes tartozik a munká­ soknak valorizálva visszafizetni. A valorizálás tekintetében a kuria nem hozott döntést, mert ehez szük­ séges az alperes Bányamunkásotthon r.-t. vagyonát megvizsgálni abból a szempontból, hogy a valorizált és peresitett összegeket képes lesz-e a fel­ peresnek kifizetni. Magunk részéről örömmel állapit­ juk meg, hogy a megkezdett harcunk­ ban mindvégig igazunk volt, márcsak annál is inkább, mert itt nem politiká­ ról, hanem jogi kérdésről volt szó, amely jogi kérdés eldőlt javunkra. Most már rövid pár hónapon_ belül olyan stádiumra jut az ügy, hogy a felperesek a régen és nehezen várt összegeiket kezeikhez kaphatják. E helyen értesítjük azon munkástársakat, akik szelvényeiket még ezideig nem adták le, legkésőbb f. hó 22-ig feltétlenül adják le, mert a valorizációs tőrvény kimondja, hogy csak i. évi április hó 1-ig lehet valorizált igényperrel élni. Akik április hó 1-ig igényüket nem jelen­ tik be, azok elvesztették a valorizál­ ható kölcsöneikre való igényeiket. 1929. március 15 Oly ügyekben, melyekben a szaktársak­ nak ingyenes jogvédelem jár, a kerületi tit­ kárság utján, egyéb ügyekben pedig közvet­ lenül fordulhatnak fenti ügyvédhez. házban van. Minden panasszal, felvilágositásért a szaktársak forduljanak Bernhardt Henrik kerületi titkárhoz. A pénztár kezelésével, tagjárulékok be­ szedésével és tagok felvételével id. Hei m Ferenc van megbizva. Mecsekszabolcs. Beiratások és befize­ tések az otthonban bármikor eszközölhetők. Az otthon naponta d. e. 8—12-ig és délután 2—10 óráig van nyitva. Könyvtárórák: csü­ törtökön délelőtt 10—11-ig, d. u. 5—6-ig és vasárnaponként délelőtt 10—11-ig. Pécsbányatelep. Beiratások és befize­ tések Dobos Kálmán pénztáros szaktársnál eszközölhetők. Itt hivjuk fel pécsbányatelepi tagjaink fi­ gyelmét szabolcsi otthonunkra, hol könyv­ tár, kuglizó és rádió áll a tagok rendelke­ zésére. Tekintve a két telep közelségét, a pécsbányatelepi tagoknak módjában van az otthont gyakrabban igénybe venni. Tatabánya-Felsőgallai titkárság. Hivatalos helyisége Felsőgallán Schalkhamerféle vendéglőben van. Hivatalos órák he­ tenként hétfőn, szerdán és pénteken d. e. 9—12-ig és délután 2—7 óráig. Minden pa­ nasszal és felvilágositásért ide forduljanak a szaktársak. Ajka. Szövetségünk ajkai tagjai részére a beiratkozások és tagjárulékok befizetésé­ nek kezelésével a vezetőség végleges meg­ választásáig Ifj. Papp Imre szaktársat biztuk meg. Felhívjuk ajkai tagjainkat, ugyszintén az ajkai munkásságot, hogy jelentkezzenek Papp szaktársnál beiratkozás, illetve a tag­ járulék pontos befizetése céljából. Ugyancsak az esetleges panaszokkal. SINGER mégis a legjobbak KAPHATÓ: SINGER VARRÓGÉP RÉSZVÉNY-TÁRSASÁG SALGÓTARJÁN. A róm. kath. templommal szemben. Hirdetéseket felvesz „A B Á N Y Á S Z“ kiadóhivatala Salgótarján, Vasut ucca 4 sz. Komló. Bernhart Henrik, szövetségünk ottani kerületititkára minden héten szom­ baton egész napon át Komlón, Neumann József szobafestő és mázoló lakásán tartóz­ kodik és kéri a szaktársakat, hogy esetlegas panaszaikkal és egyéb felvilágosításért ide forduljanak. Pécskerületi szaktársak figyeimébe. Közöljük, hogy kerületi ügyvédünk dr. Ligeti Kabos, Pécs, Mindszent-u. 24. HEIM FERENC ÓRÁS ÉS ÉKSZERÉSZ NAGYMÁNYOK - Tolnamegye, Bányászok figyelmébe! Az óráját megóvhatja minden portól és ütődéstől, ha ilyen nikkelacélból készült pormentesen záródó tokot használ. Nem rozsdásodik és patent zárral van el­ látva. — Kapható minden nagyságban. — Ára 1.60 P. Postai rendelésnél csomagolás ingyen. — Megrendelhető : Heim Ferenc órás és ékszerésznél Nagymányok. — Tolnamegye. "Turul"-nyomda r.-t, Salgótarján. Nyomdavezető: Friedler Samu. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász 4. évfolyam 5-6. szám (1929. március 15.) A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Subject The topic of the resource Bányászat Kohómunka Közlöny Helyismeret Description An account of the resource Megjelenik minden hónap 1-én és 15-én kétheti lapszám Creator An entity primarily responsible for making the resource Csóka Vendel Fajd Pál Salgótarján Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1929-03-15 Rights Information about rights held in and over the resource Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább! https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/ Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/jpeg mikrofilm (35 mm) Language A language of the resource HUN Type The nature or genre of the resource periodika Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context M/60/A Bányászat Csóka Vendel Fajd Pál Helyismeret Kohómunka Közlöny periodika Salgótarján