https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/8578be3349fd0b2e6c5769b70c46379f.jpg 57c3c66bd353c6ef1f467a06a324a711 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/b42b985893afc3df89d687e7ab09281b.pdf efdfccaad3032154968d5725900ecc6b PDF Text Text IV. évfolyam. 1929. február 15 3—4. szám. A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Felelős szerkesztő: CSÓKA VENDEL Kiadó: FAJD PÁL. Telefon szám : 46. Beismerés. A legutóbbi időben a bányatelepe­ ken nagyhangu agitáció folyt a bánya­ munkásság között. Az agitáció abban az irányban folyt, hogy a magyaror­ szági bányamunkások országos köz­ gyűlést tartanak, amelyen az ország bányamunkásainak helyzetét vitatják meg és itt fognak határozni a helyzet megjavítása ügyében. A bányamunkásság egy kis része a nagy hangon hirdetett agitációnak fel­ ült, a tömeg maga azonban, akit már annyiszor felültettek, nem hitt a frázi­ soknak és nem dült be. Ezt a nagy­ hangu agitációt nem azért folytatták, mintha tényleg a bányamunkasság gaz­ dasági helyzetének a megjavítása lett volna az érdekük, hanem a teljesen szétbomlott szervezetüknek az ujra­ építése. Erre irányult már az a halva szüle­ tett harc is, amelyet a mult év novem­ berében indítottak. Azonban minden hiábavaló volt, a bomlásnak indult szervezetet nem lehetett megmenteni, csak injekcióval tartják a beteget. — Minden halálos betegségnek halál a vége, ugyanez áll az ő szervezetükre is. — Most azután megtartották a — szerintük — nagy, országos közgyűlést, ahol beigazolódott a közmondás. A közgyűlésen elhangzottak a sirámok és beismerték azt, hogy halálos beteg­ ségben szenvednek, de remélik, hogy injekcióval lehet rajtuk segiteni. Azon­ ban a munkásság ez alkalommal ujra meggyőződött arról, hogy megint a fal­ hoz állították őket, mert mindazok a vérmes remények, amelyeket ettől a közgyűléstől vártak szétfoszlottak és nem valósultak meg. Kezdődött a főbába Peyer sirámai­ val, amelyben elismeri, hogy más szer­ vezetekhez csatlakozott a munkásság. Felszóllitotta a táborukban levő egy pár munkást, akiket vezetőségi tagok­ nak neveztek ki (természetesen csak a központban) kövessenek el mindent szervezetük újraépítése érdekében. — Utána Farkas István, a szociáldemok­ rata párt nevében ugyancsak szervez­ kedésre szóllitotta fel a jelenlevőket, mert ő is belátja, hogy a bányamunkásság között nincs talaja a szociál­ demokrata pártnak. Elismerte, hogy a bányamunkásság között a mult időben tekintélyes számmal voltak lelkes hi­ veik, természetesen azt elhallgatta, hogy miért maradtak el. A munkások Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Vasut-utca 4. szám. Megjelenik minden hó 1. és 15-én. azonban tudják és meg is mondják. Azért mert csalódtak és megtalálták a helyes szervezeti formákat s most azt igyekeznek kiépíteni. Az üdvözlések után reátértek a je­ lentésre, amelyet Fodor József ter­ jesztett elő. Itt következett a legfőbb beismerés, ahol elismerték, hogy telje­ sen leapadt a taglétszámuk. Továbbá beismerték azt is, hogy a bányamunkásság a minden politikai párttól men­ tes gazdasági szövetséghez csatlako­ zott. Ezt a beismerést azután igyeke­ zett palástolni oly formán, hogy kapu­ számokat mondott be, mint taglétszá­ mot. Azt hiszik ott, hogy a munkásság nem látja azt, mennyire hazug az az állítás, hogy 3470 tagjuk van. Azt ők maguk sem hiszik el, csak a munkás­ sággal akarják elhitetni. Azonban beigazolódott az is, meny* nyire félrevezették nem csak a mun­ kásságot, hanem a felsőbb fórumokat is, amikor azt kiabálták, hogy ők kép­ viselik a bányamunkásságot. Állandóan dobolták az összes fórumok és a munkásság előtt is, hogy őket az összbányamunkások bízták meg az érde­ keik képviseletére. A magyar bányaüzemekben cirka negyvenezer munkás dolgozik, ebből kapuszámok szerint 3470 tagot szám­ lálnak. — Ha tehát még elfogadnók is ezeket a számokat, akkor is a mun­ kásságnak még csak a tiz százaléka sincs náluk. Mi jogon van bátorságuk követelni azt, hogy az Összmunkásság érdekei­ ben velük tárgyaljanak, sőt ők a többi szervezeteket teljesen ki akarják zárni a tárgyalásokból. Ez a beismerés be­ igazolta azután azt is, hogy a szociá­ lista szervezetekben a szakszervezeti terror érvényesül. Ha meggyőző érvvel nem tudnak hatni a munkásságra, ak­ kor a terrort érvényesítik. Ez a legkiáltóbb arculcsapása az em­ beri jóérzésnek, — de arculcsapása a szervezeti kulturának is. A munkásság szervezetei azzal a magasztos céllal indultak, hogy a munkásság gazdasági érdekeinek védelme mellett a munkás­ ság kulturális érzékeit fejlesszék és a fejlődöttebb érzékeket kielégítsék. A gazdasági szervezetek történeté­ ben ezt meg is találjuk, csak mióta az egyes szsrvezeteket a szocialista párt a maga részére sajátította ki, tértek át a terror utjára. Az egész közgyűlés ebben a szellem­ ben folyt le. Azonban márnem lehet Előfizetési ár: 1 évre 1/2 9.60 P. 1/4 évre 2.40 P. 4.80 Egyes szám ára 40 f. vinni ezt a szerepet, mert nemcsak a munkások látják, hanem a felsőbb fó­ rumok is látják már. Belátja most a kormány illetékes tényezője is és egé­ szen bizonyos, hogy nem engedi kisa­ játítani a munkásság érdekképviseletét azoknak, akik csak bitorolják a több­ séget, hanem igyekezni fog a munkás­ ság sérelmes ügyeiben a saját hatás­ körében, az érdekképviseletek helyes bevonásával a munkásság javára érvé­ nyesítem hatalmi hatáskörét Ha a munkásság ezen beismerés ré­ vén ezt eléri, akkor kárpótolva lesz. Lelkiismeretlenül becsapták a pilisvörösvári bányászokat. Olvasóink előtt, de főképen a bányamunkásság között ismeretes, hogy a pilisvörösvári bányamunkások dermesztő téli hidegben, a szent karácsonyi ünnepek alatt folytatták le nehéz és igazán minden megpróbáltatáson felül álló harcukat, azzal a reménnyel hogy a harc, amelyben küzdöttek, a munkásság­ nak anyagi eredményeket fog biztosiam. A harcot ugy, mint minden esetben lel­ ketlen kufárok idézték elő, nem mervén be­ vallani aljas szándékukat, a munkásság között azt hirdették, hogy a többi munkás társaikkal szemben lényegesen rosszabb gazdasági viszonyok között élnek. Ezen lelket­ len izgatásra használták fel a jóhiszemű munkásságot és a hét hetes kemény küz­ delem után odaálltak és azt mondották a munkásoknak, hogy „a sztrájk eredménye 100 százalékos, mert elérték azt, amiért harcoltak." Nem akarjuk a munkásság jóhiszeműségéi kétségbe vonni és azoknak szívós, emberfeletti kitartását nagyra becsülj fik. de mert igaztalanok sem akarunk maradni munkástársainkkal szemben, ezért leszögezzük az álláspontunkat és megvilágítjuk a pilisvörös­ vári helyzetet a maga teljes valóságában. Kétségtelen, hogy Pilisvörösváron a mun­ kásság lakbér fejében fizetett: legénylakásban havi 1 pengőt, egy szoba-konyhás la­ kásban havi 4 pengőt, kétszobás lakásban havi 6 pengőt. A szénjárandóság: az egy* szoba-konyás lakásban havi 4 q szénés 1 1/2 métermázsa fa, kétszoba-konyhái lakásban 5 q szén és 1 1/2 q fa. Ezért fizettek a mun­ kások q-ként szénért 80 fillért, fáért 40 fillért. Ezzel szemben a munkaadó fizette a mun kások kereseti adóiát, rokkantadói és egy­ házi adót. — Igaz az. hogy Tatabányán, — amely rendszert most bevezetni kívánják. �2 — a Bányász“ "A szénHa a tárgyaló bizottság Esztergályossal ellenben, nem az élen ilyen őszintén és becsülettel mon­ kapnak és megjegyezzük, hogy a szénjáran­ dotta volna meg a munkásságnak a tényle­ dóság müszakteljesitéshez van kötve. A be­ ges helyzetet, amikor a hét-hetes sztrájk teg műszakok azonban nem számítanak bele után a munkásságot munkafelvételre hivta\ a teljesitett műszakokba, igy azután a beteg­ föl, akkor megvagyunk róla győződve, hogy állományban levő munkások szénjárandó­ a pilisvörösvári munkásság másként gondol­ ságot nem élveznek. Azonkívül fizetik a ke­ kozna az ő becsapóival szemben, mint ahogy reseti-, rokkant- és egyházi adót esetleg gondolkodik ma. De nem ezt tették, Persze a pilisvörösvári munkások a szén- hanem farizeus módra odaálltak a munká­ járandósággal szemben élvezett megtéríté­ sok elé és azt mondták a munkásságnak, sek mellett is látszólag hátrányosabb hely­ hogy „győztetek és mint győzők büszkén zetben vannak, mint a tatabányaiak, ebbből felemelt fővel mehettek dolgozni." Elhallgat­ a szempontból vizsgálva a helyzetet, de ták azt, ami szinigazság. eltussolták a nagy amikor a helyzet másik oldalát vizsgáljuk, sztrájknak reakcióját, következményeit Nem akkor látni fogjuk, hogy tévedésen alapszik mondották meg, hogy a sztrájknak a követ­ az egész. Ezt legtökéletesebben bizonyitják keztében a vállalat 30—35 vagon szénren­ az alábbi adataink. delést veszített el és ennek következtében Pilisvörösváron 1928-ban az átlagos vájár- 120—130 embernek mondották fel a mun­ kereset egész évre 1926 pengő volt, mig a kát. M. Alt -nál Tatatabányán 1749 pengő. Ez a Alkalmunk volt beszélni, már amióta a szám tehát azt mutatja, hogy a pilisvörös­ munka folyik a munkásság egyik-másikával, vári keresetek magasabbak voltak mint a sőt vezető emberével is. Amikor megma­ Magyar Általános Kőszénbánya keresetei, gyaráztuk, hogy mi tulajdonképen a helyzet bárha ezen kereseteket műszakokra osztjuk, a sztrájk után, szinte látni lehetett azokon akkor azt látjuk, hogy a pilisvörösvári ke­ a szegény munkástársakon, hogy mennyire reset átlagban Liptóaknán 6.11 p., Solymár­ érzik ők is a nagy veszteséget, a nagy ve­ aknán 5.S8 p., ezzel szemben a M. Ált-nál reséget Egyik-másik vigasztalta magát azzal, 6.41 p., itt azonban megint számszerint és a hogy hiszen egyszer próbára kellett tenni a munkásság által teljesen ismeretlen tévedés munkásság teherbíró képességét és meg áll fenn, mert a Magy. Általánosnál a tel­ kellett leckéztetni a vállalat igazgatóságát. jesitett vasárnapi pótműszakokat 50 száza­ Igaz, ugy van. De félünk, hogy a tandijat, lékos felárral számolják el és az 50 száza­ még a hét-hetes veszteség után is tovább a lékot hozzáadják a rendes napi műszakok­ munkásság fogja fizetni. Ha nem is azok, hoz és ez növeli az átlagos keresetet. Mig akik dolgoznak, hanem azok, akik kenyér­ ezzel szemben Pilisvörösváron, ahol a Ma­ telenné váltak. Hisz Pilisvörösvár az elmult gyar Általánossal szemben lényegesen több komisz, rossz gazdasági életben sem tudta a vasárnapi pótműszakok szama, nem az 50 azt, hogy mik az elbocsájtások és hogy mi-. százalékos pótműszakdijat kapják, hanem lyenek az ugynevezett szanált napok. Ezt az 50 százalékos pótműszak helyett félmű­ ismerik a salgótarjáni, borsodi és mondhat­ szakot irnak a rendes műszakhoz és igy nónk kivétel nélkül az egész ország bánya­ növekedik a műszakok száma. — Igy pl. munkásai. 1928-ban 28 volt a havi átlagos vájár-mű­ A munkásságnak az a feladata, ha jogait, szak. Volt hónap azonban, amikor az átlagos megélhetését veszélyeztetve látja, akkor áll­ vájárműszak 30—33-at is elért. jon oda és védje az igazát, ka kell vérrel Ha a tatabányai elszámolási rendszer is, de vigyázzon, mert azok az urak, a vál­ szerint számoljuk a pilisvörösvári keresete­ lalatoktól szerzett adatok alapján félrevezet­ ket, akkor kiderül, hogy az átlagos vájár­ ték, azoknak nem az a céljuk, hogy a mun­ kereset a fentemlitett 6.11 p-vel szemben 6.35 kásság jobb gazdasági viszonyok közé ke­ pengő a tényleges kereset. 1928. októberben rüljön, hanem ellenkezőleg nyomort te­ pedig 6.77 pengő volt remteni, mert a nyomorban fetrengő mun­ Itt még mindig eltérés mutatkozik a két kásság között vélnek eredményeket elérni bányaüzem keresetei között, ha azonban az életük meghosszabbítására. Igaz, hogy az figyelembe vesszük, hogy Tatabányán a igazság mindig kiszokott derülni és a pilis­ munkahelyen van a váltás, mig Pilisvörös­ vörösvári munkásság, ugy mint a tatabányai és váron az akna alatt, vagy pedig a ki és be­ salgótarjáni fog cselekedni és azt fogják szállás között történik, akkor azt látjuk, kiáltani a kétszínű vezérek felé „a becsa­ hogy a tatabányai munkásság 12 és 1/2 szá­ pásból elég volt, távozz tőlem sátán.“ zalékkal hosszabb munkaidőt dolgozik, mint a pilisvörösvári munkásság. Értesülésünk szerint a népjóléti miniszté­ Biztositott fogyasztást követel­ riumban lefolytatott tárgyalások alkalmával nek a magyar bányák. létrejött egy megegyezés, amely megegye­ zésnek a főpontja a tatabányai rendszer A magyar bányavállalatok memorandum­ bevezetése. Ugy látjuk, hogy a tárgyaló bi­ ban fordultak a kormányhoz, amelyben azt zottság tagjai ezen megegyezésnek, illetve a kérik, hogy az iparvállalatok köteleztessetatabányai rendszernek csak jobbik oldalát nek kizáróan magyar szén használatára, to­ gondolja megvalósítani, tudtunkal azonban a vábbá kérik, hogy csak az a háztulajdonos vállalat igazgatósága ragaszkodik a munkás­ kaphasson tatarozási hitelt, aki kályháit ma­ ságra hátrányos részeket is bevezetni. Már gyar szén fogyasztására alakítja át. Ugyan­ pedig szerény felfogásunk szerint nyugodt csak az adómentesség uj házaknál hazai lelkiismerettel állitjuk, hogy a pilisvörösvári szén tüzelésére alkalmas berendezkedés munkásságra nézve az uj rendszer károsabb építéséhez fűződjék. — A memorandumban lesz a régi rendszernél. Sőt állítjuk azt, hivatkoznak arra, hogy a külföldi szénbe­ hogy az uj rendszerből a vállalat kerül ki hozatal több mint tizezer munkás kenyerét előnyösebben. Mert hiszen 12'5 százalékos veszi el. termelési többlethez jut, amelyből bőven A magyar bányavállalatok eme akciója fedezheti azt a különbözetét, amely a szén, nagyjelentőségű a bányaiparra, ugyszintén Lakbér és a kereset növelésénél mutatkozik, ez ebben az iparban foglalkoztatott mun­ sőt még fölöslege is marad belőle. kásságra. Mert az a több, mint tizenötmillió 1929. február 15 métermázsa szén, ami külföldtől bejön, első­ sorban a magyar bányamunkásság nyomo­ rúságát fokozza. De nem elég csak az iparvállalatokat és a háziurakat kényszeríteni a magyar szén fogyasztására, hanem a földbirtokosokat erre kell kényszeríteni, mert ott is rengeteg külföldi szenet használnak el. Minden állam hozott már erélyes ren­ delkezéseket a saját szenének a használata érdekében, tehát a magyar államhatalomnak is komolyan hozzá kell látni a magyar szén piacának a megteremtéséhez. Meg kell ne­ hezíteni a külföldi szén behozatalát és oiyan vámokat kell állítani, hogy olyan áron tud­ ják csak adni a külföldi szenet, hogy az ne tudjon versenyt támasztani a magyar szén­ nek. Azonban ezzel egyidejűleg a magyar vállalatokat is szorítani kell olyan munkabe­ osztásra és bérek fizetésére, amelyből a ma­ gyar bányamunkásság családját tisztessége­ sen fenn tudja tartani. Szükséges, hogy necsak a vállalatok, de a munkásság is élvezze a bányaiparnak nyuj­ tott kedvezményeket. Ujabb trükk a bányamunkások között. Alig egy pár hete, hogy a bányamunkásság között hirdetett frázisok összedőltek, máris ujabb ostoba trükkhöz folyamodtak, a mindenki által ismert bizonyos helyről. Elszórták a bányamunkásság között, hogy a közeli napokban 8 pengő átlagos vájárkereset biztosítása iránt indítanak akciót. Nem restelik a sok ostoba kudarc után hangoztatni, hogy nekik tudomá­ sük van arról, hogy az könnyűszerrel el is érhető. Ugy látszik a nem olyan régen elmult be­ csapással nem érik be ezek az urak, ujabb becsapás eszközéhez nyulnak. Mi azonban fi­ gyelmeztetjük munkástársainkat, legyenek óva­ tosak, mert ez semmi más, mint zavarkeltés akar lenni, hogy azután a zavarosban lehessen halászni. Lapunk más helyén foglalkozunk a már megkezdődött szanálással, hát van-e egy em­ ber a világon, akivel el lehet hitetni, hogy ilyen nehéz gazdasági viszonyok között el le­ het érni azt, amiről itt szó van? Villannyal varr Ön? — Singer-motor megkíméli önt a fáradságtól, hogy varró­ gépét lábbal hajtsa. Szíveskedjék valamelyik Singer fióküzletben a Singer-motor bemu­ tatását kérni. Vételkényszer nincsen. A betegsegélyezési járu­ lékok fizetésének ujabb megállapítása. 1927. XXI t. c. alapján kiadott 6300/eln. 1928. N. M. M. rendelet értelmében a bánya­ társpénztárak tagjai által fizetendő járulékok és azokat megillető készpénzsegélyekről az alábbi táblázatot közöljük le, azzal a meg­ jegyzéssel, hogy a jelen táblázat 1929. január hó I -től veszi kezdetét és hogy a jelen táblá­ zatban foglalt segélyezések csak azokra vonat­ koznak, akik 1929. évi január hó 1-én, vagy azon tul kerülnek betegállományba. Azok a tagok, akik 1928. december hó 31-én mege­ lőző időben betegedtek meg, segélyezésüket a régi táblázat szerint kapják. Felhívjuk tagjaink figyelmét, hogy ezen táb­ lázatot lehetőleg mindenki őrizze meg és kí­ sérje figyelemmel, hogy keresetéből levonásba hozott összegek eszerint történnek-e és hogy a készpénzsegélyeket megfelelőleg e táblázat értelmében kapják-e? �1929. február 3 „A Bányász“ 15 A dolgozó keresetéből levonandó Betegségi biztositási Járulék Napibérosztályok napikereset szerint aj 1 2 3 I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. 1.— 1.50 2.50 3.50 4.50 5.50 6.50 7.50 850 9.50 3 2 1 - —.06 —.12 —.10 —.18 —.16 -.30 —.22 — ,42 —.28 —.54 —.34 —.66 -.40 —.78 —.46 —.90 —.52 1.02 —.58 1.14 —.18 -.28 -.46 —.64 —.82 1.— 1.18 1.36 1.54 1.72 -.24 -.36 —.60 -.84 1.08 1.32 1.56 1.80 2.04 2.28 —.30 —.46 —.76 1.06 1.36 1.66 1.96 2.26 2.56 2.86 Pengő Pengő 30 45.— 75.— 105.— 135.— 165.— 195.— 225.— 255285.— 1.— 1.50 2.50 3.50 4.50 550 6.50 7.50 8.50 9.50 szoptatási 12 hétre Családtagok Pengő Megjegyzések. A napibérosztályban sorozás céljából a bér­ fizetési hónapban kapott javadalmazást, hoz­ záadva a természetbeni járandóságok egyenértékét, annyival kell osztani, ahány napon a biztositott az illető bérfizetési hónapban dol­ gozott Ha a munkaidő a szokáshoz képest csökken és ennek folytán az üzemben, vagy üzemrészben a biztosítottak munkanapjainak száma a munkaviszony megszakítatlan fennál­ lása mellet hetenként 6 napnál, illetőleg ha­ vonként 25 napnál kevesebb, az üzemben, vagy üzemrészben foglalkoztatottak napibérosztályba sorozásnál a csökkent számu mun­ kanapok alapján, a bérfizetési hónapra járó javadalmazás 1/25-öd, illetve a bérfizetési hétre eső javadalmazás 1/6-od részét kell alapul venni. A természetbeni járandóságok egyenértéké- Ujra rendezték a nyug­ díjasok nyugbéreit. A m. kir. munkaügyi és népjóléti miniszter a már régebben beadott kérvényeink és sürgetéseink alapján egyrészt felemeli a nyugbéreket, másrészt pedig olyan kívánsá­ gokat old meg, amely kívánságok felette fontos és sürgősek voltak a fennálló külön­ böző társpénztárak közötti kölcsönösség biz­ tosítására. Minden további kommentár nél­ kül a népjóléti és munkaügyi miniszter ren­ deletéből az alábbi kivonatott közöljük le. Hirdetmény. A bányanyugbérbiztositásra vonatkozó 6100/eln. 1928. Ň. M. M. sz. rendeletnek a biztosítottakat érdeklő fontosabb intézkedé­ seiről. I, A m. kir. Népjóléti és Munkaügyi Mi­ niszter ur 6100/eln, 1928. sz. rendeletével a 4400/eln. 1926. N. M. M. sz. rendelet alapján rokkantsági, őzvegyi és árvanyugbérben részesülő nyugbéresek részére 1928. 4 5 napi —.36 —.03 —.06 —.09 —.12 —.15 —.18 -.54 — 05 —.09 —14 —.18 —.90 —.08 —.15 — 23 -.30 —.45 1.26 —.11 —.21 —.42 1.62 —.14 — 27 —.41 —.68 —.81 1.98 —.17 —.33 —.50 —.66 —83 254 —.20 — 39 —.59 —.78 —98 1.17 —.45 -.68 —.90 1.13 1.35 2.70 1.02 1.28 1.53 3.06 —.26 —51 3.42 —.29 —.57 — 86 1.14 1.43 1.71 Tagok Csak a ta­ terhességi gok elhalálozása esetén és gyermek­ ágyi 6-6 hétre naponként 3 pengő Terhességi, gyermekágyi, szoptatási segély Naponként P 0.60 Napibérosztály Temetési 5 Pengő P I. napibéroszt. tartoznak P 1.— II. „ P 1. - tól 2.—ig III. IV. 4— 5V. VI. VII. VIII. IX. X. 4 Terhességi segély : 4 héten át naponként P 0.40. összesen P 11,20. Gyermekágyi segély: 6 héten át naponként P 0.40. összesen P 16.80. Szoptatási segély: 12 héten át naponként P 0.30. összesen P 25.20. nek megállapitása a 146,000—906. N. M. M számu rendelet alapfán történik, melyről a napibérosztályozási célokra az üzemeket külön körrendeletben értesítjük. A táppénzek szempontjából a napibérosztály megváltozásának csak a változást követő 28-ik naptól kezdve van hatálya. Ha a tag 4 héten belül ugyanazon beteg­ ségbe visszaesik, táppénzére az első megbe­ tegedésekor érvényben volt napibérosztály az irányadó és a betegség kezdete az első meg­ betegedés kezdetétől számit. Azok a betegek, akik 1929. január 1. után — négy héten belül azonos betegségben való visszaesés folytán — részesülnek táppénzben, táppénzüket a régi táblázat szerint kell elszá­ molni. Ezt ugy kell értelmezni, hogy a napibér­ osztály változás esetén akár alacsonyabb, akár Táppénz 60 %-os P engő — .60 — .9 0 1.50 2.10 270 3.30 3-90 4.50 5.10 5.70 -.75 1.12 1.87 2.62 3.37 4.12 4.87 5.62 6.37 7.12 magasabb napibérosztaly szerint csak az kap­ hatja a táppénzét, aki a megváltozott napibérosztályban már 28 munkanapon át járulékot fizetett. Ha pedig 28 napnál rövidebb ideig volt változott napibérosztályban, ekkor a vál­ tozást megelőző napibérosztály szerint illetékes a táppénzre. Családtagoknak kórházi ápolás 1 éven belül legfeljebb 4 hétig adható. Tüdőbeteg szanató­ riumba családtag nem utalható. Gyógyászati segédeszköz, melynek értéke 30 pengőt meghalad, további intézkedésig nem adható. A 30 pengőn aluli gyógyászati segéd­ eszközöket csak 6 hónap múlva lehet ismétel­ ten kiszolgáltatni. Kivételt képeznek azok az esetek, mikor a segédeszközök újbóli kiszol­ gáltatása a változott méreteknél fogva indo­ kolt. Gyógyászati segédeszközt csak a társ­ pénztár utalvány alapján lehet beszerezni. Ha a tag nem társpénztári, vagy a társ­ pénztár egyezményes orvosát veszi igénybe, — Igazolt sürgős szükség esetét kivéve — az igy felmerüli költségeket a társpénztár nem téríti meg. Sürgős szükség esetében is csak a népjóléti Miniszter rendeletében megállapított összeget téríti meg a biztosítottnak. Idegen orvos által rendelt gyógyszer árát is csak iga­ zolt sürgős esetben térítjük meg. Fuvarköltségek cimén csak a legolcsóbb közlekedési eszköz árát térítjük meg. Addig, amig a társpénztár önkormányzati szerve a minisztérium által kiadandó uj alap­ szabály alapján megalakul, joga van a munka­ adónak a választmányban magát ugyanannyi taggal képviseltetni, ahány munkásküldött van a választmányban. évi december havi nyugbérük egyszeres fenntartása szempontjából az elismerési díj­ összegét kitevő rendkívüli segélyt állapított jal fenntartott hónappal egy tekintet alá esik meg. 1929. évi január hó 1-től pedig a hi­ az az idő, amelyet a biztositott a diósgyőri vatkozott rendelet alapján megállapított rok­ m. kir. Vas- és Acélgyár, illetőleg a komlói kantsági, özvegyi és árvanyugbéreknek 25%- m. kir. Kőszénbányában töltött ha ezen os nyugbérpótlékkal való felemelését ren­ társpénztárak nyugbérágazatában: 1. nyugbérbiztosításra kötelezett tag volt; delte el. 2, biztosítását önkéntes továbbfizetéssel; A rendkívüli segélyek még a mult év 3. vagy várományát elismerési dij fizeté­ december havában minden nyugbéres ré­ szére kiutaltattak, 25%-os nyugbérpétlékok sével fenntartotta; 4. vagy ezen üzemek tárapénztárától nyugkiutalása iránti munkálatok pedig folyamat­ ban vannak és felemelt illetményét vissza­ bérjárandóságot kapott. menőleg 1929. évi január 1-től 2—3 hónapon Viszont a diósgyőri m. kir. Vas- és Acél­ belül minden nyugbéres meg fogja kapni. gyár. illetőleg a m. kir. Kincstári Kőszén­ Addig is, amig a 25%-os nyugbérpótlékok bánya komlói társpénztára által ellátott utalása megtörténik, a nyugbéresek a nyugbérbérbiztositásban a váromány fenn 4400/eln. 1926. N. M. M. sz. rendelet alap­ tartása szempontjából az elismerési dijjal ján eddigi élvezett nyugbérüket kapják meg. fenntartott hónappal egy tekintet alá esik az az idő, amelyet a biztositott az Orszá­ II. A 6100/eln. N. M. M. sz. rendelet szabá­ gos Társadalombiztosító Intézet bányanyuglyozta a kincstári (diósgyőri és komlói) társ- bérágazatában : 1. mint biztosításra kötelezett; pénztárak és az Országos Társadalombizto2. mint biztosítását önkéntes továbbfizesitó Intézet bányanyugbérágazata köteléké­ ben szerzett várománynak elismerési díj téssel folytató; 3. vagy várományát elismerési díjjal fenn­ fizetése nélkül való kölcsönös fenntartását itt Eszerint az Országos Társadalombiztosító tartó töltötte el és a szabályszerü járulékok Intézet bányanyugbérágazatában a váromány illetve elismerési dijat megfizette; �1929. február 18 A Bányász 4 Azok a biztosítottak. akiknek a társpénz­ tárnál 1926 december hó 31-e előtt járulékfizetéssel megszerzett idejük részben, vagy egészben azárt nem volt elismerhető, mert kincstári bányánál szolgáltak, ha ezen kincs tári szolgalatokat utólagos járulók fizetéssel nem is akarják beszámítani, tagsági idejük­ nek, a 6100/eln. 1923. N. M. M. sz. rende­ let alapján való rendezését kérhetik. IV Az 1928. évi XL. t-c 40. §-a, 42. §-a és 44. §-ának 3. és 5. pontjai, továbbá a tör­ vénynek 47. § a, valamint az 1928. évi 6100/eln. N. AL M. sz. rendelet 6. §-a az alábbiakban szabályozta az Országos Tár­ sadalombiztositó Intézet bányanyugbérágazataban és az 1928. évi XL. törvénnyel sza­ bályozott öregségi, rokkantsági, özvegységi és árvasági biztosításban szerzett várománynak elismerési dij fizetése nélkül való köl­ csönös fenntartását. Az Országos Társadalombiztositó Intézet bányanyugbérágazatában 1929 január 1-től a váromány fenntartása szempontjából az elismerési dijjal fenntartott hónappal egy tekintet alá esik az az idő, amelyet a biz­ tositót az öregségi, rokkantsági, özvegységi és árvasági biztositásban: 1. mint biztosításra kötelezett, 2. mint önkéntes továbbfizetéssel bizto­ sitott, 3, vagy mint várományát elismerési dijjal fenntartó töltött és az érte fizetendő járu­ lékot a biztosítási kötelezettség esetén ki­ rótták ; önkéntes biztosítás vagy önkéntes továbbfizetéssel való biztosítás esetében pedig megfizettek, illetőleg az elismerési dijat megfizettek, 4. vagy amelyet a biztositott a vonatkozó törvény 40. §-, 42. és 47. §-ának hatá­ lya alatt várományként megszerzett. Viszont az 1928. évi t-c.-vel szabályozott öregségi, rokkantsági, özvegységi és árvasági biztositásban a váromány épségének elbirá­ lásánál a járulékhéttel egyenlőnek minősül az az idő, mely időben a biztositott: 1. banyanyugbérbiztositásra kötelezett tag volt, 2. b;ztositását önkéntes továbbfizetéssel, vagy 3. várományát elismerési dij fizetésével fenntartotta, 4. vagy bányanyugbért kapott A 6100/eln. 1928. N. M. M. sz. rendelet alapján azok a bányamunkások, akik a bá­ nyatörvény alá eső kincstári vállalatok (diós­ győri és komlói) társpénztárainál, vagy társ­ pénztárral nem rendelkező vállalati (nagy­ bátonyi) nyugdijintézménynél szerzett tag­ sági idejüket akarják utólag elismertetni, ezt az alábbi feltételek mellett elérhetik ha az elismerni kívánt időtartamra eső nyug­ bérbiztositási járulékot havi 1/2%-kal számí­ tott kamatokkal együtt megfizetik : Elmaradt járulék fejében az I. csoporban havi 14 pengőt, II. csoportban havi 11 pen­ gő 20 fillért, a III. csoportban havi 8 pengő 76 fillért, a IV. csoportban havi 5 pengő 88 fillért tartoznak fizetni. A pótlólag befizetendő nyugbérbiztosi­ tási járulék megfizetésére az Országos Tár-, sadalombiztositó Intézet 4 évet meg nem haladó időre részletfizetési kedvezményt fog engedélyezni. E kedvezményt csak azok a biztositott tagok vehetik igénybe, akik 1914. évi julius hó 1. után eltöltött oly tagsági idejüket akarjak elismertetni, amely tagsági időtarta­ mok beszámítását 3 évet meghaladó meg­ szakítás nem gátolja. A békeszerződéssel elszakított területe­ ken levő vállalati nyugdíjintézmények és kincstári bányatárspénztárak kötelékében töltött idő csak 1921. évi julius hó 26-ig ter­ jedő részében vehető figyelembe. A fentebb jelzett időtartamok azonban csakis abban az esetben számítható be a várakozási időbe, ha az igénylő 1927. évi január hó 1-ével vagy ha utóbbi is, de leg­ később 1928. évi decmber hó 20-ig az Or­ szágos Társadalombiztositó Intézetnél bányanyugbérbiztositásra kötelezetté vált A fenntebb megállapitott kedvezményeket igénybe kivánja venni és várakozási idejét a fentiek értelmében járulékfizetéssel akarja szaporítani, jogvesztés terhe mellett köteles igényét a szükséges adatok közlésével leg­ később 1929. évi február hó 28-ig az Or­ szágos Társadalombiztosító Intézetnél, bár­ mely bányatárspénztárnál, vagy az Országos Társadalombiztositó Intézet valamely kerü­ leti pénztáránál bejelenteni. nasszal és felvilágosításért ide forduljanak a szaktársak. Ajka. Szövetségünk ajkai tagjai-részére a beiratkozások és tagjárulékok befizetésé­ nek kezelésével a vezetőség végleges meg­ választásáig Ifj. Papp Imre szaktársat biztul meg. Felhívjuk ajkai tagjainkat, ugyszintén az ajkai munkásságot, hogy jelentkezzenek Papp szaktársnál beiratkozás, illetve a tag­ járulék pontos befizetése céljából. Ugyan­ csak az esetleges panaszokkal is oda for­ duljanak. Helyicsoportok hirei. Nagymányok. A tolnai kerületi tit­ kári iroda Nagymányokon, a Finta-féle házban van. Minden panasszal, felvilágositásért a szak társak forduljanak Bernhardt Henrik kerületi titkárhoz. A pénztár kezelésével, tagjárulékok be­ szedésével és tagok felvételével id. Heim Ferenc van megbízva. Mecsekszabolcs. Beiratások és befize­ tések az otthonban bármikor eszközölhetők. Az otthon naponta d. e. 8—12-ig és délután 2—10 óráig van nyitva. Könyvtárórák: csü­ törtökön délelőtt 10—11-ig, d. u. 5—6-ig és vasárnaponként délelőtt 10—11-ig. Pécsbányatelep. Beiratások és befize­ tések Dobos Kálmán pénztáros szaktársnál eszközölhetők. Itt hivjuk fel pécsbányatelepi tagjaink fi­ gyelmét szabolcsi otthonunkra, hol könyv­ tár, kuglízó és rádió áll a tagok rendelke­ zésére. Tekintve a két telep közelségét, a pécsbányatelepi tagoknak módjában van az otthont gyakrabban igénybe venni. Tatabánya-Felsőgallai titkárság. Hivatalos helyisége Felsőgallán Schalkhamerféle vendéglőben van. Hivatalos órák he­ tenként hétfőn, szerdán és pénteken d. e. 9—12-ig és délután 2—7 óráig. Minden pa­ HEIM FERENC ÓRÁS ÉS ÉKSZERÉSZ NAGYMÁNYOK - Tolnamegye. Bányászok figyelmébe! Az óráját megóvhatja minden portól és ütődéstől, ha ilyen nikkelacélból készült pormentesen záródó tokot használ. Nem rozsdásodik és patent zárral van el­ látva. — Kapható minden nagyságban. — Ára 1.60 P. Postai rendelésnél csomagolás ingyen. — Megrendelhető : SINGER varrógép RÉG BEVÁLT JÓ MINŐSÉGBEN SINGER VARRÓGÉP RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Salgótarjánban, Fő-utca 75. szám. alatt a róm. kath. teplommal szemben. Heim Ferenc órás és ékszerésznél Nagymányok. — Tolnamegye. "Turul"-nyomda r.-t, Salgótarján. Nyomdavezető: Friedler Sama � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász 4. évfolyam 3-4. szám (1929. február 15.) A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Subject The topic of the resource Bányászat Kohómunka Közlöny Helyismeret Description An account of the resource Megjelenik minden hónap 1-én és 15-én kétheti lapszám Creator An entity primarily responsible for making the resource Csóka Vendel Fajd Pál Salgótarján Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1929-02-15 Rights Information about rights held in and over the resource Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább! https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/ Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/jpeg mikrofilm (35 mm) Language A language of the resource HUN Type The nature or genre of the resource periodika Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context M/60/A Bányászat Csóka Vendel Fajd Pál Helyismeret Kohómunka Közlöny periodika Salgótarján