https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/d12f8214660f91f27bcebabbcc1451f2.jpg babe4b21016b43974655594e36a75005 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/aa9ed66cc775ff3e7365b5222ea3e50c.pdf 9a58cfe3fb419dcbb546fc1f5db3dbcf PDF Text Text IV. évfolyam. 2. A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Sz Felelős szerkesztő: CSÓKA VENDEL. Kiadó: FAJD PÁL. Telefon szám : 46. Szövetségünk összes tagjainak és lapunk előfizetőinek boldog ujévet kiván a Szerkesztőség. Uj év, uj erő. Ismét letelt egy esztendő, amely tele volt küzdelemmel. Az elmult év sem enyhítette a bányamunkasság nyomo­ rúságát, nem váltotta be azokat a reményeket, amelyeket a munkásság hozzáfűzött. Az elmult évben is foly­ tatta a bányamunkasság gazdasági helyzetének a megjavitásáért folyó harcot. Visszatekintve a mult küzdelmeire megállapithatjuk, hogy a bányamunkásság megtalálta a helyes formát, mi­ ként kell harcát megvivnia. A magyar munkásmozgalom annyi iskolapéldát szolgáltatott arra, hogy miként kell folytatni harcát, amellyel az eredmé­ nyekért minél kevesebb áldozatot hoz­ zon. Immár két és fél éve tért át a bányamunkásság a gazdasági szerve­ zet kiépítésére, amely szervezet min­ den politikai célzat mellőzésével küzd a munkásság gazdasági felszabadulásáért. Ez a mozgalom mindinkább kikristá­ lyosodik, mind tisztábban bontakozik ki és tündököl a maga fényességével. Amikor a bányamunkásság felismerte a harci eszköz e formáját és megin­ dította erőteljes mozgalmát, a rágal­ mak hadjárata indult meg ellene és rágalmakkal akarták elgáncsolni. Ez nem sikerült Dacára annak, hogy fá­ radhatatlanok voltak ellenfeleink a rá­ galmak gyártásában, a szervezet igaz­ ságában rejlő szilárdságán alapuló erő győzedelmeskedett. Visszapattant min­ den rágalom a gazdasági szervezet páncélfaláról. A magyar bányamunkásság uttörő munkát végzett a magyar munkás­ mozgalomban, amikor férfias bátorság­ gal állt szembe a régi demagógiával és szakított az ósdi felfogással. A ma­ gyar bányamunkásság mikor belátta a régi szervezeti formák csődjét, ezt meg is mondta és röktön szakított e formával és kiépítette a minden politikai párttól mentes és füg­ getlen gazdasági szervezetét. Ugy a múltban, mint a jelenben is már több szakma ismerte fel a hely­ Szerkesztőség és kiadóhivatal: Vasut-utca 4. Megjelenik minden hó 1. és 15-én. zetei és igyekezett a gazdasági szer­ vezetét függetleníteni a pártoktól — Azonban tekintettel arra, hogy a pár­ tok részére óriási vezteséget jelent ha valamely szakma függetleníti magát, tehát mindent elkövet, hogy meghiusitsa az ilyen kísérletet. Először a pártfegyelem eszközeit veszik igénybe, ha ez nem használ ak­ kor nem riadnak vissza attól sem. hogy a mozgalom irányítóit egyénileg tegyék tönké. Amikor ez sem sikerül, akkor igyekeznek legalább a látszat kedvéért ugy feltüntetni, mintha nem vennék figyelembe. A bányamunkasság gazdasági szer­ vezetével már ezeket a kisérteteket mind végigcsinálták, azonban sem az egyik sem a másik periódus nem ve­ zetett eredményre, Most azután a Leg­ ádázabb harcot folytatják ellene. A bányamunkasság gazdasági szervezete most éli legnehezebb idejét, mert most kell a harcot folytatni ellenség és az úgynevezett barát ellen egyformán. — Ez a harc a legnehezebb, mert soha­ sem lehet tudni, hogy ki ellen kell eré­ lyesebben harcolni. A politikai pártok igyekeznek a ma­ guk részére megkaparitani. A munkál­ tatók ugyancsak azon igyekeznek, hogy a gazdasági szervezet minél gyengébb maradjon, mert ha megerősödik, ugy akkor a tőkének engedményeket kell tenni és ez anyagilag érdekli a tokét Az államhatalom vezető exponensei szintén azon az állásponton varrnak, hogy amig az ily gazdasági szerveze­ tek nem rendelkeznek olyan erővel, hogy mint irányítók befolyhatnak a töke és a munka harcába, addig ők fenntarthatják maguknak azt az előnyt, hogy időnként beavatkozhatnak, hol az egyik, hol a másik fél előnyére. Mindezen jelenségek arra késztetik a bányamunkásságot, hogy még foko­ zottabb erővel és a legnagyobb el­ szántsággal folytassa gazdasági szer­ vezetének kiépítését. A fenntebb el­ mondottak igazolják utunk helyessé­ gét és adnak erőt a további harcra. Ezt a harcot megakadályozni nem lea bányamunkásság rendü­ letlenül kitart elhatározása mellett és az általa kipróbált és helyesnek talált uton haladva folytatja harcát egész a győzelemig. Az uj évben ujult és még fokozot­ tabb erővel. 1 évre 1/2 4.80 9.60 P. 1/4 évre 2.40 P. Egyes szám ára 40 f. A gazdasági élet folytonosságáA étet tositása alap feltétele az állami a biz- sabb kötelessége közreműködni és ennek az érdekében. Ehez a munka folytonosságának a biztositása. Min­ den állam akkor gyarapodik, ha a munka folytonosságában tudja minden gondolkozó ember, különősen tudják azok, a férfiak, akik bizonyos vezető tisztességet töltenek be. Sajnos Maezt az igazságot A munkásságnak szokták ezt és ugyancsak a lelkükre hatni, hogy az bizonyos önmegtagadással az élet terheit A munkásság ezt meg is tette bizonyos tekintetben a tulságba is vitte Azonban nem tapasztalta ezt a különféle társadalmi rétegeknél A tőke képviselői fanyegető váltságokat festik a képzeltek elé és ugy állitják be, az ipar már több terhet bir el ha megterhelnék, ugy akkor tönkre és állam vezető exponensei a tőkéinek siralmait elfogadják és igyekeznek segítségére lenni. A munkásság, aki ugyancsak küzd az élet terheivel hiába tárja sulyos nyomoruságát föl, süket fülekre talál. A munkásság enyhítésére tesznek semmit. Dacára annak hogy a statisztikai szemle kimutatás szerint a termelési érték 12.2 %-át tette ki a kifizetett munkabér, az 1926. év folyamán 12.5 % volt ugyanis visszafelé haladt Pedig már az 1926. évi % is messze mögötte maradt a béke időben kifizetett munkabér és termelési érték arányának, mert a béke évei­ ben ez 20 %-ot tett ki. Tehát ebből is világosan kiviláglik, hogy áldozatott a tőkével szemben a munka hozott Még kirivobban megnyilvánul ez ha figyelembe vesszük a munkabér és a árak emelkedését A munkabérek emelkedése 3.6 % volt ezzel szemben a piaci árak emelkedése 8 5 %-ék volt Figyelmébe ajánjuk az illetékes zőknek ezen adatokét Egyben elvárjuk. hogy ezen adatok alapján az állam vezető körei avatkoznának be a munka és tőke viszonyában előforduló viszályokba mukásság Nem a munkásság. hogy az az ő javára, azonban vegye �„A Bányász“ munkásság gazdaságilag gyengébb, mint a tőke, ezért kötelessége az államnak a gyengébbet felkarolni és támogatni, az erősebbel Sajnos, azt látjuk állandóan az életben, hogy ez megforditva történik. Nem veszik figyelembe, hogy külföldön, ha vitás ügyek merülnek fel a töke és munka között, akkor az állam vezető férfiai megvizsgálják a kon­ fliktus tárgyi alapját és beavatkoznak, a legtöbb esetben a munka oldalára állanak és igyekeznek az utat egyengetni. Már számtalan példa áll előttünk a külföldről, sajnos nálunk nem talál megértésre. Csak a legönzetlenebb és függetlenebb poziczióban képes a gyarló emberiség ezt az elvet követni. Ezért kötelességük az állam vezető köreinek is igyekezni függetleniteni magukat minden érdekeltségtől mert anélkül nem tudnak érzésbeli, szivbéli, emberi és az állammal valamint a társadalommal szembeni kötelezetségeiknek megfelelően cselekedni. Ha ezt megteszik, akkor tudnak a gazda­ sági élet folytonosságának biztositása iránti kötelezettségüknek megfelelni. Szerecsen mosdatás. A szerecsent hiába mossák, az mindig fekete marad. Ezt tudja mindenki, csupán egyes emberek hiszik, hogy a szerecsent fehérre lehet mosni. Ugyanilyen naivak a Conti ucca tájékán, a szocialista ber­ kekben- — Azt hiszik, hogy ők tul tudnak tenni mindazokon, akik már eddig kudar­ cot vallottak és sikerülni fog a szerecsent fehérre mosni. Hiába való erőlködés, mert a szerecsen fekete marad. Lapunk egyik utóbbi számában megírtuk egy pár szocialista képviselő piszkos dolgait, amelyek hajmeresztő dolgokat tártak a munkásság elé. Ezek a dolgok a munkás­ ság között óriási felháborodást váltott ki és már nem lehetett agyonhallgatni, ezért ki­ találtak egy ujabb eszközt, vagyis elkenő bizottságot, aki tisztázza a fekete lelkű ve­ zetőket. Ilyen bizottságosdi volt már máskor is, azonban csak a pártvezetőség legbensőbb embereivel szemben alkalmazták, vagy aki­ ket kiakartak végezni. Peyer Károlynak a dolgait a kommun bukása után, amikor a szűkös emigrációból megjött, körülbelül 15 kilot meghizva, mert oly silányan élt, hogy nem tudott 50 kilot hizni, csak 15-öt, szin­ tén egy ilyen hasonló bizottság igyekezett tisztázni, azonban sikertelenül. Most tehát, amikor több vezérről volt szó, az ismert bizottságot küldték ki, amely a következő határozatot hozta és terjesztette a pártválasztmány elé: "A bizottság által megállapítást nyert, hogy a Bányamunkás-szövetség és Peyer elvtárs között felmerült nézeteltérésekben a bizottság megállapította: nem felel meg a valóságnak, hogy a Bányamunkás-szövetség vezetői Peyer elvtárs elleni anyagi termé­ szetű vádakat hangoztattak volna. A bizott­ ság az összes vitás kérdéseket az érdekelt felek együttes jelenlétében, könyvszakértő bevonásával megvizsgálta és Peyer Károly elvtárs elszámolásait teljesen rendbenlévőknek találta. Megállapítást nyert az is, hogy nevezettnek a diktátora alatt, a butorelosztó hivataltól készpénzért vásárolt és utóbb ugyanannak rendben visszaadott bútor ügyé­ ben a bizottság felmentve érzi magát az Ügy tárgyalása és a határozathozatala alól, mert ezt a vádat közönséges denunciálásnak tekinti. Az Alapkő-ügyben nem merült fel adat arra, hogy Szakasits Árpád, Reisz József é^ Beke Miklós elvtársakat az intézménynél való működésükben anyagi érdek vezette volna. Mégis ugy látja, hogy a Mémosz sulyos anyagi károdásához jelentékenyen hozzájá­ rult az Alapkő üzletvezetése. A bizottság letárgyalta és megvizsgálta a Munkásbizto­ sitó Pénztártól jogtalanul elbocsájtott tisztvi­ selők nyugdijának megszerzési módját is és megállapitást nyert, hogy ezt nem a pártfó­ rumok, hanem a Szakszervezeti Tanács in­ tézte. Több vezetőállásban lévő egyén is megkapta ugyan a nyugdiját, ez azonban szabályszerűen lefolytatott eljárás alapján történt és ez a nyugdij a nevezetteket jogo­ san meg is illette. Megállapítást nyert továbbá, hogy a kép­ viselői fizetéstől eltekintve, a párt egyetlen vezetőjének nincs két vagy több fizetéses állása a pártnál, vagy bármely pártintéz­ ménynél. A munkásintézmények igazgatósá­ gaiba delegált vezető elvtársak tántiémeket nem kapnak. A képviselők, akiknek más jövedelmük a pártnál, vagy munkásintézménynél fixfizetésük van, degressziv skála szerint képviselői-fizetésük 40-10 %-át adják le pártcélokra. A Peyer Károly és Mónus Illés elvtár­ sakra vonatkozó ügyekre nézve megállapí­ totta a bizottság, hogy azok magánügyek, amelyek természetesen a pártnak semmiféle anyagi áldozatába nem kerülhettek. A 40 milliós, vagy bármely pénzbeli ígéretekre vonatkozó állítás nem nyert beigazolást. A röpirat egyéb állításai szerint évtizedek óta hangoztatott frázisok, amelyekkel a bi­ zottság ez okból nem foglalkozott, részint pedig általánosságban tartott kritikai meg­ állapítások és következtetések, amelyek konkrét tényállitások hiányában kivizsgálás tárgyát nem képezhetik.“ Tudomásunk szerint a pártválasztmány ülésén a pártválasztmányi tagoknak csak egy kisebb töredéke vett részt. A nagyobb része távol volt az ülésről egyszerűen azért, mert nem értesítették őket az ülés megtar­ tásának idejéről. — Természetesen akikről tudták, hogy mindenben követik a vezére­ ket, azokat nem felejtették ki, csak akiknél meggyőződtek arról, hogy nem hagynák szó nélkül. Azonban kár azokért a drága szé­ pítő szerekért, a csunyából szépet nem le­ het csinálni. A munkásság már tisztába van ezen urak viselt dolgaival. Sőt azt is tudta, hogy a pártválasztmány nem az ő spontán elhatá­ rozásából küldte ki ezt a bizottságot, hanem azért mert Peyer Károlyt a főváros nyílt uccáján kutyakorbáccsal verte meg ugyanaz a nő, akinek ő a becsületét akarta elvenni 40 millió koronáért. Igy szerzett magánek elégtételt egy nő, aki becsületét szentnek tartja. A legnagyobb tiszteletet érdemli meg az a nő, aki igy védi a becsületét és egyben bemutatja a munkásságnak, hogy millyen erkölcsi érzék lakozik abban az emberben, aki tele torokkal kiabálja az erkölcsöt To­ vábbá az a felháborodás, amely az épitő­ munkásság között uralkodik az „Alapkő“ szintén nem a legtisztább üzleti vállalkozá­ sai miatt, amelyek az Épitőmunkások va­ gyonát herdálták el. • Az elkenő bizottságnak sikerült egy hatá­ rozatot hozni és egy pár emberrel elfogad­ tatni, azonban a szerecseneket fehérre mosni 1929. január 15 nem sikerült, Tudja a munkásság, hogy ez a bizottság senkit sem hallgatott ki azok közül, akiknek adatok állanak rendelkezésre. Már pedig ítéletet nem lehet hozni tanuk és adatok nélkül. De ugyanugy nem lehet a vádlottat felmenteni, ha nem hallgatják meg azokat a tanukat, akik a vádakat igazolni tudják. A munkásság ezek után levonja a kon­ zekvenciát és ez elkenőbizottság felmentése után megvetésre ítéli a bűnösöket. — A Singer varrófény bármely varró­ gépre utólag felszerelhető — praktikus és kíméli a szemet. — Kérje annak gyakorlati bemutatását. — Singer-varrógép fióküzlet Salgótarjánban, a róm. kath. templommal szemben. Pilisvörösvári bánya­ konfliktus. A pilisvörösvári bányamunkások felvették a munkát a tárgyalások alapján. Az immár körülbelül mintegy hét hétig tartó bányamunkás sztrájk befejezést nyert, a munkásság felvette a munkát abban a reményben, hogy a jogos kívánságai telje­ sülnek. Ezen hosszu harc már-már ugylát­ szott, hogy a végtelenségig fog elnyúlni és ha továbbra is a lelketlen kufárokra lett volna bízva, tényleg a végtelenségig húzó­ dott volna, mindaddig, amig a munkásság teljesen lerongyolódik és az éhség végső és ijesztő nyomorusága erőt nem vesz rajta. A sztrájk harmadik hetében tárgyalások in­ dultak, amelyeket a népjóléti miniszter ve­ zetett. Sajnos azonban megegyezésre nem tudtak jutni, mig végre f. hó 8-án felvették a munkát abban a reményben, hogy a nép­ jóléti minisztérium, illetve a népjóléti mi­ niszter felajánlotta a legmesszebbmenő köz­ benjárást a munkásság érdekében és egyben ajánlatot tett a tárgyalás vezetésére. Erre a munkásság folyó hó 8-án felvette a munkát, számítva arra, hogy a tárgyalások folyamán kívánságaik teljesülnek. Tényleg folyó hó 14-én a népjóléti minisz­ tériumba, a miniszter vezetése alatt meg­ tartották a tárgyalást, amelyen részt vett Vass József népjóléti miniszter, Dréhr Imre államtitkár, Andréka Károly főkapitányhelyettes, Szentpéteri Lajos főszolgabiró Michnai Árpád bányaügyi főtanácsos, a bánya­ kapitányság képviseletében. A munkások részéről Esztergélyos János, Fodor József és a pilisvörösváriak képviseletében öt bi­ zalmi ember. A vállalat képviseletében meg­ jelentek Engel Ármin vezérigazgató és Liposits János bányaigazgató. A tárgyalások menetéről nem szivárogtak ki pozitiv hirek, azonban a tárgyalás végén, — amiről a konzekvenciákat mindenki le­ vonhatja — a következő pontokat tárgyal­ ták le, amelyeket a jegyzőkönyvből alább közlünk. 1. Az igazgatóság engedélyezi a karácso­ nyi segélyt. 2. Azoknak a bányamunkásoknak, akiket az igazgatóság vasárnapi munkára berendel, a rendes munkabéren kívül 50 százalékos pótlékot ad ezért a munkáért. 3. Azok a bányamunkások, akik az igaz­ gatóság beleegyezésével. önként mennek vasárnapi munkára, 25 százalékos külön pótlékot kapnak. �1929. január 15 4.Az igazgatóság azokba a lakásokba, ahol a villany még nincsen bevezetve, be­ vezetteti azt, feltéve, hogyha a hatóság ehez hozzájárul. 5. A bányavállalat igazgatósága azoknak a pilisszentiváni bányamunkásoknak, akik lakásaikba beakarják vezettetni a villanyt, a bevezetés költségeire hosszabb lejáratú előleget ad, amelyet kedvező feltételek mellett fizethetnek vissza. 6. A lakbérpótlék és szénjárandóság ügyé­ ben az igazgatóság kötelező ígéretet tett arra vonatkozólag, hogy április l-ével a tata­ bányai rendszert léptetik életbe. Ehez ké­ pest a lakbér és szénváltság március 1-től kezdődően megszűnik és a községekben lakó bányamunkások lakbérpótlékot kap­ nak, ami műszakonként 30 fillért tesz ki. 7. A csapatcsillések és segédvájárok ke­ resetére vonatkozóan a vezérigazgató azt az igéretet tette, hogy ezeknek a keresetét a tatabányai rendszer alapján fogják elszá­ molni. 8. Az ipari munkások keresetére vonat­ kozóan külön tárgyalások indulnak meg. Ez volt a tárgyalások eredménye. Ezzel fognak beszámolni az e hó 20-án tartandó taggyűlésen. A szociálista berkekben már most nagy hangon hirdetik, hogy „a mun­ kások felemelt fővel jelenhetnek meg a mun­ kahelyeiken, mert megmutatták, hogy jogos érdekeikért kemény harcra is készek és ezt a harcot testvéries szolidaritással, becsülete­ sen végig is küzdöttek.* Tény az, hogy a pilisvörösvári bányamunkásság a szolidaritás és a munkásság egy­ másközti megértést és az egymás védelmét becsületes elgondolás szerint végrehajtották, kitartottak ezen álláspontjuk mellett, nem engedték, hogy közülük a vállalat kipecézzen embereket, akiket a siker oltárán feláldoz­ zanak. Ezért a tettükért a pilisvörösvári bányamunkásság előtt kalapot kell emelni, minden gondolkozó ember és minden meg­ értő embernek, aki csak némiként is tisztá­ ban van a munkásmozgalommal és aki meg­ tudja érteni, illetve mérlegelni tudja a vörösvári bánya munkásság áldozatkészségét. Ezen megnyilatkozás előtt tisztelettel hajt­ juk meg zászlónkat és egyben azt kívánjuk a vörösvári bányamunkásságnak, hogy a szolidaritás és együttérzés ezen megtisztelő megnyilvánulását tartsák meg jövőben is amikor a munkásság gazdasági érdekeinek megvédéséről lesz szó. Amikor félreteszünk minden politikai érdeket, félre teszünk min­ den politikai érvényesülést és kizárólag a munkásság gazdasági helyzetének a megja­ vulásáért fogjuk folytatni a küzdelmet. A lezajlott harc után most már nyugodt lélekkel megállapíthatjuk, hogy a bánya­ munkásság ezen dicséretreméltó összetartozandóságát tiszteletbe kell tartani, azonban halálos vétek ezen szép megnyilatkozást politikai célok és politikai érvényesülés ér­ dekében kockára vetni. Mert ezen lezajlott harc alkalmával az történt, hogy nem a bányamunkásság gazdasági jobbléte, illetve annak biztosítása volt a főcél, hanem az, hogy vajjon kivel ülnek le a vállalat kép­ viselői tárgyalni és semmi körülmények kö­ zött sem akarták megtűrni azt, hogy a tár­ gyalásokat más folytathassa le, mint Eszter­ gályos János (talmi bányász) és az őtet körűi táncoló karikaturába illő bányászok, r,akik ezen karikatura táncért otthagyták, illetve eldobják a csákány-nyelet, mert az. nagyon eldurvitja és bizony felkérgesíti a kezet. 3 „A Bányász“ Mindenesetre most már a harc lezajlása után a bányamunkásság gondolkozni fog és mérlegelni fogja a történt és lezajlott ese­ ményeket. Egészen bizonyos, hogy mérle­ gelni fogja a harc áldozatait és az elért eredményeket. Nern kell hozzá jósnak lenni, hogy azt mondjuk: „A munkásság jövőben, mielőtt az ilyen talmi és a csákány-nyél feltörésé­ től kezeiket féltő bányászok a munkásság elé azzal mennek, hogy álljatok sztrájkba, akkor először megfogják fontolni és mérle­ gelni fogják elhatározásukat. És e megfon­ tolás után a talmi és kezeiket féltő bányá­ szokat fogják sztrájkba küldeni. Mert igy a munkásság nem fog elesni attól a csekély keresettől, amit amugy is nagy gonddal kell beosztani, hogy az éle­ tet keresztül tudja vergődni a legszerényebb formában is. A francia bányászok mozgalma. Párisi lapjelentésekből értesülünk, hogy a Cord-medencebeli bányász-sztrájk forradalmi mozgalom jellegét kezdi magára ölteni. Alesben a sztrajkolók tönkretették a Poutil-bánya aknáit, a telefon vonalakat, valamint a mentőtelepek vonalait elvágták. A hutákat és kemencéket kioltották és a medence minden pontján csoportokba ve­ rődve akadályozzák meg a dolgozni akaró­ kat abban, hogy munkahelyüket elfoglal­ hassák. A helyőrségi csapatokat a köztár­ sasági gárda csapataival váltották fel. A fenti jelentések arra engednek követ­ keztetni, hogy Franciaországban sem a legrózsásabb állapotok uralkodnak. Ebből azt lehet látni, hogy a munkásság gazdasági helyzetének a megjavításáért folyik a harc és a legjellemzőbb, hogy a szabad francia köztársaságban is katonaságot váltanak fel, mert szerintük megbízható. Ez igazolja a mi helyes fölfogásunkat a gazdasági mozgalmakat illetőleg. A munkás­ ság gazdasági harcait csakis minden párttól függetlenül tudja céltudatosan és eredmé­ nyesen megvívni. A csehszlovák népjóléti miniszterium kimutatása szerint 1927-ben szesen 12.752 bányamunkást ért munkaközben szerencsétlenség. Ebből 7013 halálosan sérült meg, 5739 pedig nyo­ morék maradt egész életére. A halálesetek legtöbbje a kőszénbányákban történt, mig a vas-, érc­ es egyéb bányákban a balesetek száma egész minimális volt A balesetek kö­ zül 5728 a föld alatt történt, mig a többi a bánya felszínén következett be Sajnos a fönti kimutatás a cseh­ szlovák államban történt balesetekről számol be. Nekünk Magyarországon az ily balesetekre, sőt a bányaipari illető egyéb dolgokra sem áll statisz­ tika rendelkezésre. Dacára annak, hogy a Magyar Sta­ tisztikai Szemle nagyon szép teljesít­ ményt ért el, azonban a magyar bá­ nyaipari oly mostohán kezelik, hogy arra vonatkozóan nem dolgozzák fel az adatokat. Pedig a magyar statisztikának egyik legszebb ágazatát épen a bányaipari statisztika képezné. Nagyon sok baj­ nak a kutforrását megszüntetné és nagyon sok ballépést tudna a helyes útra terelni. Kívánatos volna hogy a Magyar Statisztikai hivatal kiterjesztené mun­ kakörét a bányaiparra és tájékozást nyújtana, amivel ennek az iparnak a jövőjét irányitólag tudná befolyásolni. FARSANGRA esküvői eljegyzési kártyák, mulatsági meghívók. falragaszok legolcsóbban készülnek a A salgótarjáni gyilkosság „Turul“- nyomdában befejező része. Salgótarján, — Fő ucca. Megírtuk annak idején azt a gyilkosságot, amelyet pártcélokra használtak fel, ami azon­ ban nem sikerült E hó 15 és 16-án tartotta meg a balassagyarmati törvényszék a tár­ gyalást Salgótarjánban. Két napi tárgyalás után a következő itéletet hozta a törvény­ szék : Antóni Istvánt erős felindulásban el­ követett szándékos emberölés bűntettében, amelyet Csábi János leszurásával követett el; három évi fegyházra. Farkas Pétert erős felindulásban szándékos emberölés kíséreté­ nek bűntettében, amelyet azzal követett el: Dancsák Lászlóra rálőtt, egy évi börtönre, Dancsák Lászlót, Kovács Jánost két-két hónapi fogházra, Czibulka Kovács Lajost egy hónapi fogházra, Ritt Józsefet pedig két heti fogházra ítélte a biróság sulyos testisér­ tés vétsége miatt, amit azzal követtek el, mert Farkas Pétert megverték. Az itélet in­ dokolásában megállapította a biróság, hogy a két párthoz tartozó emberek közül a szo­ ciálista párthoz tartozók kezdték a vereke­ dést. Sőt ők mentek abba a vendéglőbe, amelybe leginkább csak az ébredő magya­ rok pártjához tartozó munkások járnak. Az itélethez, illetve a gyilkossághoz nem főzünk semmit, azt megírtuk annak idején. Most a bírósági megállapítás szerint is be­ igazolódott, hogy politikai célokra akarták felhasználni Billiárd és sakkverseny. Szövetségünk helyiségében billiárd és sakkversenyt rendezett a vezetőség, amelyen résztvett Salgótarján játékosainak szine-java. A versenyen résztvevők zászlókért küzdöt­ tek, mig végül Karácsony első napján a leg­ több zászlótulajdonosok döntő mérkőzésre álltak ki. A verseny 14 napig tartott és igy alkalma volt minden játékosnak tudását érvényesíteni. A verseny tartama alatt, vagyis 14 napig nagy energiával folytak a mérkőzések és tagadhatatlanul el keli ismerni nagy erkölcsi erőt nyujtott szövetségünknek ezen verseny. Szövetségünk ugy a billiárd mint a sakknál 4-4 értékes nyereményt tűzött ki. A billiárdnál az I. nyeremény egy arany gyűrű, a II. egy író készlet, a III. vagyis a második cso­ port első nyereménye egy ezüst cigaretta tárca, a IV. egy borotváló készlet A sakkversenynél, az első díj egy ezüst óra, a II. díj egy utazó táska, a III vagyis a második �1929. január 15 A Bányász csoport első dija egy utazó készlet, II. illetve Helyicsoportok hirei. a IV. dij egy kis könyvtár. Nagymányok* A tolnai kerületi tit­ Karácsony első napján egész nap folytak a döntő mérkőzések, amelyek alapján a kári iroda Nagymányokon, a Finta-féle biliárdnál az I-ső dijat Lichtuitz Sándor, II. házban van. Minden panasszal, felvilágositásdijat Weisz Andor, II. csoport első diját ért a szaktársak forduljanak Bernhardt Kovács Gyula, II. diját Polaneczky István. Henrik kerületi titkárhoz. A pénztár kezelésével, tagjárulékok be­ A sakknál első csoport I-ső dij Mikulik Gyula, IL dij Kraft János, II. csoport első szedésével és tagok felvételével id. Heim diját Gáspár Mihály, II. dijat Zsélyi József Ferenc van megbízva. nyerték meg. A dijakat Karácsony első nap­ Mecsekszabolcs. Beiratások és befize­ ján éjfélkor osztották ki. Ugyanis szövetsé­ tések az otthonban bármikor eszközölhetők. günk műkedvelő gárdája nagy sikerrel adta Az otthon naponta d. e. 8—12-ig és délután elő a „Gyurkovits fiuk" cimű operettet. 2—10 óráig van nyitva. Könyvtárórák: csü­ Szövetségünk ugy a versennyel mint az törtökön délelőtt 10—11-ig. d. u. 5—6-ig és operettel oly kedves szórakozást nyujtott vasárnaponként délelőtt 10—11-ig. tagjainak, valamint az oda szórakozni járó Pécsbányatelep* Beiratások és befizeközönségnek, mint amelyet még eddig Sal­ gótarjánban egy szervezet sem. Szövetségünk tések Dobos Kálmán pénztáros szaktársnál nem sajnálta sem a fáradságot sem az eszközölhetők. Itt hívjuk fel pécsbányatelepi tagjaink fi­ anyagi áldazatot, mert ezzel szolgálatot tett gyelmét szabolcsi otthonunkra, hol könyv­ a kultúrának. tár, kuglizó és rádió áll a tagok rendelke­ zésére. Tekintve a két telep közelségét, a pécsbányatelepi tagoknak módjában van az otthont gyakrabban igénybe venni. Tatabánya-Felsőgallai titkárság. Hivatalos helyisége Felsőgallán Schalkhamerféle vendéglőben van. Hivatalos órák he­ A „Nyirvidék", amelynek hasábjairól egy­ tenként hétfőn, szerdán és pénteken d. e. kor Krudy Gyula indult az alkotások út­ 9— 12-ig és délután 2—7 óráig. Minden pa­ jára s amely együtt fejlődött izmosodott nasszal és felvilágosításért ide forduljanak a a Nyírség lüktető elevenségű fiatal városá­ szaktársak. val, Nyíregyházával, immár ötven esztendős. Ajka. Szövetségünk ajkai tagjai részére A vidéki lapok közül keveseknek adatott meg a félszázadon át kibontakozó, szakadat­ a beiratkozások és tagjárulékok befizetésé­ lan fejlődés, egy virágzó, hatalmas vármegye nek kezelésével a vezetőség végleges megés egy nagyrahivatott békés, dolgos város választásáig Ifj. Papp Imre szaktársat biztuk fejlődésével félszázadon át történt belső meg. összeforrottság, amire a „Nyirvidék“ mutat Felhívjuk ajkai tagjainkat, ugyszintén az példát Szabolcsvármegyében és Nyíregyháza városában. A lap félszázados évfordulóját ajkai munkásságot, hogy jelentkezzenek jelentős társadalmi és kulturális esemény­ Papp szaktársnál beiratkozás, illetve a tag­ ként ünnepli Szabolcsvármegye és Nyíregy­ járulék pontos befizetése céljából. Ugyan­ háza város közönsége, politikai, felekezeti, csak az esetleges panaszokkal is oda for­ társadalmi külünbség nélkül köszöntve az ötven esztendős újságot 1929 február hó 3-án duljanak. délelőtt 10 órakor Nyiregyházán, a város­ Komló. Bernhart Henrik, szövetségünk háza dísztermében, ahol a Magyarországi ottani kerületititkára minden héten szom­ Lapkiadók Egyesületének igazgatósága ezen baton egész napon át Komlón, Neumann a napon diszülést tart. Ennek az ülésnek József szobafestő és mázoló lakásán tartóz­ keretében üdvözlik a vármegye, a város, az kodik és kéri a szaktársakat, hogy esetleegyházi és polgári hatóságok, egyesületek gas panaszaikkal és egyéb felvilágositásért küldöttei azt az újságot, amelynek Szabolcs- ide forduljanak. vármegye és Nyíregyháza munkástársadalma Pécskerületi szaktársak figyelméés fejlődő kultúrája félszázadon át annyit be. Közöljük, hogy kerületi ügyvédünk dr. köszönhetett. A lap félszázados fejlődésének útját az Ligeti Kabos, Pécs, Mindszent-u. 24. ünnepi ülésen dr. Vietórisz József ny. kir. Oly ügyekben, melyekben a szaktársak­ főigazgató, a kiváló költő és iró méltatja. nak ingyenes jogvédelem jár, a kerületi tit­ Az ünnepség meghívóit a rendezőbizott­ ság most küldi szét az ország minden ré­ kárság utján, egyéb ügyekben pedig közvet­ lenül fordulhatnak fenti ügyvédhez. szébe. A „Nyirvidék", Szabolcsvármegye legrégibb napilapja félszázadso fennállását ünnepli. HEIM FERENC ÓRÁS ÉS ÉKSZERÉSZ NAGYMÁNYOK - Tolnamegye, Bányászok figyelmébe! Az óráját megóvhatja minden portól és ütődéstől, ha ilyen nikkelacélból készült pormentesen záródó tokot használ. Nem rozsdásodik és patent zárral van el­ látva. — Kapható minden nagyságban. — Ara 1.60 P. Postai rendelésnél csomagolás ingyen. — Megrendelhető : Hirdetéseket felvesz "A Bányász" kiadóhivatala Salgótarján. Vasut-u. varrógép RÉG BEVÁLT jó minőségben SINGER VARRÓGÉP RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Salgótarjánban, Fő-utca 75. szám. alatt a róm. kath. teplommal szemben. Heim Ferenc órás és ékszerésznél Nagymányok. — Tolnamegye. „Turul“ -nyomda r.-t, Salgótarján. Nyomdavezető: Friedler Samu. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász 4. évfolyam 1-2. szám (1929. január 15.) A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Subject The topic of the resource Bányászat Kohómunka Közlöny Helyismeret Description An account of the resource Megjelenik minden hónap 1-én és 15-én kétheti lapszám Creator An entity primarily responsible for making the resource Csóka Vendel Fajd Pál Salgótarján Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1929-01-15 Rights Information about rights held in and over the resource Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább! https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/ Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/jpeg mikrofilm (35 mm) Language A language of the resource HUN Type The nature or genre of the resource periodika Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context M/60/A Bányászat Csóka Vendel Fajd Pál Helyismeret Kohómunka Közlöny periodika Salgótarján