https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/d988f2d5524ff579f9b35ef762e20eb5.jpg 353c50d06f7ca098dfb6c445b8e85bd4 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/e654a86a99824cf887eb0357437e83b5.pdf 7ee4837c0f6e325bfc8bbfea5abb61a0 PDF Text Text III. évfolyam. 1928. május 1 9. szám. A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Felelős szerkesztő: CSÓKA VENDEL. Kiadó: FAJD PÁL. Telefon szám : 46. Május 1. Az emberiség szive repes az öröm­ től, amikor a szép májusi reggelen ki­ lép a szabadba. Tele tüdővel szivja az éltető levegőt, de különösen a bánya­ munkás tüdejére hat éltetőleg az ózondus levegő, aki a föld gyomrában vájja a fekete gyémántot. Ezen a napon kijön a nap szinére, gyönyörködik a szép természetben és ezen a napon igyekszik magát áten­ gedni az élet örömeinek. Ezen a napon, amint a bánya helyett a szabadba igyekszik, mindenki körülnéz és látja azt a nagy tábort, amely a föld gyom­ rában egymástól elkülönítve dolgozik. A szabadban ez a találkozás az em­ berek szivében felébreszti a szabad­ ság gondolatát. A fénylő napsugár fel­ villanyozza a sötét fold alatt dolgozó munkás ereiben a lankadó vért. El­ gondolkozik, hogy milyen szép kint az élet, mennyi természeti szépség, meny­ nyi gyönyör halmozódik idekint. Nem látja a borut, csak a napsugarat, csu­ pán akkor jönnek szemei elé sötét felhők, amikor gondolatában a saját szomoru helyzete vonul el szomoru valóságban. Miért van az emberi társadalomban olyan külömbség, hogy az egyik em­ bernek annyi jut az élet örömeiből, amennyit akar, a másiknak viszont orvosságként. csak annyit juttatnak, amennyi nyomorult életének fenntar­ tásához elég. Ezek a gondok elrontják a természet által kiváltott jó hatást s nem tud örömet találni a természet gyönyöreiben. Maga előtt látja rosszul táplált és lerongyolt családját, de ugyanakkor van alkalma látni a másik oldalon az öröm tobzódását, ekkor dacosan, ököl­ be szorított kézzel, haragvó arccal és haragos villámot szóró szemmel tekint körül s ziháló mellel szivja a májusi éltető levegőt. Haragosan körüljáró tekintete reávetődik pajkosan játszó gyermekeire, akik nem gondolnak az életre, hanem pajzánul játszanak és örülnek, hogy édes apjukkal együtt tölthetik e napot a szabadban. Az apa ebben a pillanatban elfelejti a haragot és szeretettel szorítja keb­ lére örömmel játszó gyermekeit. A gondokkal terhelt agyból táplált sze­ mek az ölelésben találkoznak öröm­ mel játszó gyermekek csillogó szemé­ vel, amelyből a jövő tüze fénylik. A Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Vasut-utca 4. szám. Megjelenik minden hó 1. és 15-én. bányász nézi a gyermekei szemeiben égő tüzet és lelki szemei előtt felso­ rakozik a jövő, amikor látja a sok és hosszu küzdelem után eljövő életgyönyört, amit ő már nem tudott elérni. Azonban táplálja a remény és az a látomás, amelyet a csillogó gyermek­ szemekből lát. Maga köré gyüjti gyermekeit és az ifjuságot, tanítja őket, hogy miként zajlott le az ő élete, mennyi keserű­ séget, mennyi fájdalmat és mennyi meg­ aláztatást kellett elszenvednie azért, hogy máról-holnapra vergődő életét fenntarthassa. Elmondja élettörténeté­ vel együtt azon helytelen munkálko­ dást is, amelyet életmegjavitása érde­ kében folytatott. A májusi gondolatok kell, hogy a társadalom minden rétegét foglalkoz­ tassák. Lássák be azok, akik társadal­ mi állásuknál fogva abban a helyzet­ ben vannak, hogy irányító, vagy végre­ hajtó befolyással bírnak, — azokat a mulasztásokat, amelyeket eddig elkö­ vettek. Minden elsorolás nélkül tud­ ják mi fáj a munkásnak, ne várjanak arra, amig elnyomatásának keserű po­ hara csordultig megtelik és elkesere­ désében tör, zuz. A bányaiparban foglalkoztatott mun­ kásság a legszomorubb helyzetben van és ezt legfőképen az igazságtalan határmegállapitások idézik elő. Azonban amit még ezen határok keretein belül is meglehet valósítani, ahoz ragaszko­ dik a munkásság. A helytelen szakmánymegállapítások, a csilletörlések, a különféle pénzbírságok, az egyéb rend­ bírságok, a különféle pótműszakok után járó fizetségek elvonása, a nyug­ bérek nyomoruságosán megállapított alacsonysága, a nyugbérrendelet szám­ talan lelketlensége, a bányában alkal­ mazandó munkásvédelmi eszközök el­ mulasztása és még sorolhatnánk kötetenkint a sérelmeket. Ezek mind olyan sérelmek, amelyek még a lelketlen határmegállapitások dacára is mind könnyen orvosolhatók. Ahhoz, hogy ezen sérelmek orvosol­ hatók legyenek nem kell más, mint egy kis jó szivérzés, bizonyos lemon­ dás az illetéktelen haszonról és emberi érzés. Kell, hogy a munkást is ember­ számba vegyék, emberi módón kell vele bánni, mert ezt megérdemli azért a nehéz, termékeny munkáért, ame­ lyet az életben folytat. Mind ez hiányzik ma, ezért van el­ telve a munkásság keserűsséggel, ezért Előfizetési ár: 1 évre 1/2 9.60 P. 4.80 1/4 évre 2.40 P. Egyes szám ára 40 f. van teli különféle gondokkal a mun­ kás, mert nem értik meg és nem biz­ tosítják az őt megillető emberi bánás­ módot és megélhetést. Ezen kérdése­ ket kell rendezni, ez fogja megterem­ teni a szükséges együttmunkálkodást amely megtudja valósítani az egész ország összlakosságának a boldogulá­ sát. Százszorosan szükség van erre eb­ ben a lelketlenül megnyomorított or­ szágban, hogy az ország kebelében ne legyenek ellenségek, csak jóbarátok, alak összevetett erejűkkel küzdenek a külső ellenségek ellen. Ha mindez megvalósul, akkor a májusi tanításban a munkás az ifjuságot arra fogja taní­ tani, hogy azok ellen miként kell foly­ tatni a küzdelmet. Tehát elsőrendű és országos érdeke mindenkinek ezen ügy szolgálatában állani és erejéhez képest kivenni a ré­ szét a munkából. Felkell szabadítani a munkásságot a sulyos teher viselé­ sétől, át kell venni a teherből a társa­ dalom minden rétegének. Sokkal könynyebb a teher, ha mindenkire egyen­ lően megoszlik. A munkásság az első, aki az ügy szolgálatában állott, ezt a munkáját foly­ tatja tovább, álljon oda a kormány ha­ talom képviselete az ô tekintélyével és sulyával. Szükséges ez azért, hogy aki kapzsiságból nem akarja megérteni, azt hatalmi erővel kell arra reá bírni. Ha mindenki meg teszi a kötelességét, minden nehézség nélkül sikerűi elérni a munkásság felszabadítását Az a május lesz az igazi kikelet má­ jusa, amelyben kikel a szivek, lelkek magasztos felszabadulása. Munkabér és munkaviszony rendezése. A munkásság munkabér és munkaviszo­ nyának a rendezése képezi állandóan a leg­ nagyobb gondot Ez a kérdés rendszerint megrázkódtatást idéz elő ugy az iparban, mint a munkásság körében. A munkásság rendszerint életszínvonalá­ nak emelése, illetve megélhetésének bizto­ sítása érdekében bizonyos igényeket tá­ maszt. A munkáltatók ez elől rendszerint elzárkóznak, tekintet nélkül arra, hogy jogos-e a munkásság kívánsága, avagy nem. A munkáltatók kizárólag az ő üzleti érde­ keiket tartják szem előtt, a munkásság vi­ szont érzi a saját nyomorúságát, tehát ra­ gaszkodik kívánságaihoz. azután a legtöbb esetben — egyéb elintézési fórumnak �2 a hiányában — sztrájkba kergeti a munkás­ ságot A sztrájk azutan a munkásságnak óriási károkat okoz. Azt a kárt, amit a tőkének okoz nem számítjuk, hanem az ország nem­ zet gazdaságának okoz nagy kárt ugy anya­ giakban. mint erkölcsiekben. Rendszerint ez a kérdés az, ami a társadalmi osztályellen­ tétekben kiélezi és megtenni az egyenetlen­ ség keserű gyümölcsét Ebben a kérdésben nélkülözhetetlen az egyeztető biróságnak szervezése, amely pari­ tásos alapon történik. Ezeknek az egyeztető bíróságoknak kell, hogy a hatásköre oly messzenyuló legyen, amely alkalmassá teszi a sokszor makacs kérdésnek az elintézését Végső fóruma a munkaügyi minisztérium, amely döntő biráskodást gyakorol és mind­ két félre kötelező erővel bir. A magyar bá­ nyaiparban foglalkoztatott munkásság érzi ennek legjobban a hiányát, mert a magyar bányaipar az, amely legjobban érzi a lerom­ lott gazdasági élet mostohaságát* Ugyanis a sztrájk kimenetelének a sorsa rendszerint a gazdasági élet alakulásától függ. Jobb gaz­ dasági élet, vagyis jobb konjuktura alkalmá­ val nagyobb a sztrájk sikerének az esélye, mig rosszabb konjuktura esetén kissebb, sőt a legtöbb esetben teljesen kilátástalan a sztrájk kimenetele. Viszont ez nem lehet ok arra, hogy a munkásság az amugy is nagy sullyal nehezedő rossz gazdasági helyzet ál­ tal teremtett nyomorúságát még fokozza. A magyar munkásság számolt azzal, hogy a sztrájk a jelen időben nem alkalmas harci eszköz, mert csak az ő nyomrouságát fokozza az elvesztett munkabérek kö­ vetkeztében. Azonban ez nem jelenti azt, mintha lemondana az őt minden joggal meg­ illető emberi bánásmódról és megélhetéséről. Azért követeli egyeztető bizottságok illetve biróságok szervezését, mert attól várja hely­ zetének javítását és stabilitását Mint, hogy a magyar bányavállalatoktól nem várhatjuk ilyen intézménynek a munkássággal egye­ temben való megszervezését, azért a kor­ mány hatalomnak kell ezt megalkotni. A munkabér és munkaviszony kérdésében egyeztető és döntő biróságnak a megszer­ vezése egyik égetően fontos kötelessége a munkaügyi kormányzatnak, mert a társa­ dalmi kiegyenlitődésnek az egyik legszilár­ dabb alapja. Az által, hogy a munkás min­ den falat kenyérnek a megszerzése a mun­ kaviszony sérelmeinek az orvoslása miatt harcot kell, hogy indítson, mindinkább ki­ élesednek az osztályellentétek és ellensé­ geskedések. Tisztában vagyunk azzal, hogy a munkál­ tatók nem igen veszik jó néven az ilyen intézménynek a megszervezését, mert azt még csak elfogadják, hogy egyeztető bizott­ ságok tárgyaljanak az ellentétek kiegyenlí­ tése körül, azonban azt, hogy döntő fóru­ mok működjenek, ezt már az üzleti élet belső ügyeibe való beavatkozásnak minősi­ tik. Ezzel szemben a munkásság ragaszko­ dik egy oly intézménynek a megvalósításá­ hoz, amelynek döntő befolyása legyen. A paritásos Összeállításnál be kell vonni az érdekképviseleteket tehát ugy a munkásság mint a munkáltatók szervezeteit Ha pedig ez nem ebben a formában történik, akkor illuzóriussá válik az egész, mert nem fogja azt a célt szolgálni, amelyre hivatva van. A kormányzatnak, amely felette áll min­ den érdekeltségen és aki hivatva van az ország érdekei felett őrködni, nem szabad figyelembe venni sem az egyik, sem a másik fél osztályos érdekeit, hanem 1928. május 1 A Bányász az ország érdekeinek a szem előtt tartásá­ val, csak azt szolgálni. Egészen bizonyos, hogy a kezdő időben sok panaszt kell végig hallgatni, egyrészt a még nem egészen beilleszkedett intézmény­ nek a kezdetlegessége miatt, másrészt a határozatok által okozott fájdalmak miatt. Azonban a végeredményben ez fogja meg­ teremteni az óhajtott társadalmi kiegyenli­ tődést. A Singer-varrófény — bármely varró­ gépre utólag felszerelhető — praktikus és kir méli a szemet! Kérje annak gyakorlati bemu­ tatását — Singer vérrógép fióküzlet Salgó­ tarjánban a kath. templommal szemben. Mikor lesz a bányamunkások nyugdijkérdése rendezve. Hosszú évtizedes küzdelmek után az 1926. évi december 25-én megjelent 4400. számú népjóléti miniszteri rendelet központosította a különféle társpénztárak kebelében műkö­ dő nyugbérpénztárakat. Ezzel egyszersmint véget vetett annak, hogy a bányamunkást egy helyhez kössék és megakadályozzák a szabad költözködés jogában. — Ugyanezen rendelet szabályozta a nyugbérek összeg­ szerűségét, ugyszintén a szolgálati idő, a várakozási idő és a várományi jog kérdését. A rendelet megjelenése alkalmával szö­ vetségünk, ugyszintén lapunk elsőnek til­ takozott a rendelet hiányosságai és sérelmei ellen, amellyel a bányamunkásságot még az előbbi rossz állapotnál is rosszabb helyzetbe sodorta. — Felsorakoztattuk pontos adatok alapján, hogy mily sérelmeket tartalmaz a rendelet. Oly meggyőző érveket nyújtottunk át az illetékes fórumokhoz, hogy az érvek súlyossága alatt kijelentették, hogy egy év leforgása után, ha beigazolódik az országos nyugbérpénztár teherviselő képessége, revi­ zió alá veszik az egész rendeletet és igye­ keznek a sérelmeket orvosolni. A rendelet hiányossága és rosszasága már egy év betöltése előtt beigazolódott, mert már az év folyamán számtalan pótrendelet­ tel foldozták ki. Elsősorban is a nyugbérek összegszerűsége oly nyomorúságosán és le­ alázóan van megállapitva, hogy abból kép­ telen a nyugdijas bányász önmagát és csa­ ládját fenntartani. Továbbá sulyos sérelem a várakozási időnek 10 évben való megál­ lapítása, ugyszintén a várományi jognak 3 évi meghatározása, mert ez által nagyszámú munkásság esik el a nyugbérek élvezetétől. Továbbá a szolgálati évnek 40 évben való megállapítása, ugyszintén a korhatárnak 60 és 65 évben való megállapítása. Még súlyo­ sabb ennél is a szolgálati időnek, — ahol közben megszakítások voltak — csak 1914től való számítása. Ugyanis ez leginkább azokat a munkásokat érinti a legsúlyosab­ ban, akik a mostani években kerülnek nyug­ díjba. Ezek egy egész életen keresztül be­ fizették nyugdijjárulékukat és amikor nyug­ dijba kerülnek 13—15 szolgálati évvel élve­ zik a nyugdijat dacára annak, hogy jólehet 40, sőt 45 éven keresztül fizették járulé­ kaikat. Fel kell emelni a biztosítási alapösszeget azonban fel kell emelni a százalék kulcsot is, amely kulcs alapján a nyugbéreket kiszámítják. Mert a leglealázóbb az, ha egy munkás, aki egy életen keresztül hasznos munkában töltötte életét s ezen munkában járulékokat fizetett, amely járulékokkal arra az esetre kivánta magát biztosítani, hogy amikor megöregszik legyen megélhetése és ma, amikor a munkából kidől, nem képes nyugdijából megélni, hanem tehetetlenségé­ ben kénytelen embertársai jótékonyságára, támaszkodni, azt igénybe venni és koldulni. Oly vérig sértő lealázása ez a bányamun­ kásságnak, hogy ez a munkásság feje fölött állandóan mint Damokles kardja lebeg és kihatással van a munkásság lelkületére ugy a munkában, mint a társadalmi életben. A hosszas utánjárásoknak az volt az ered­ ménye, hogy a népjóléti minisztériumban is belátták a rendelet tarthatatlanságát s meg­ kezdték az -elszámolások elkészítését és a revízióra vonatkozó előkészületeket ígéretet tettek arra nézve, hogy a legrövidebb időn belül megrevidiálva jelenik meg a rendelet Már ebből az esztendőből is lassan lezajlik egy fél esztendő és a megfésült rendelet még mindig késik. Vajjon meddig várnak az urak, meddig húzzák az időt, már lassan ez a kérdés is tengeri kígyóvá változik, olyan hosszu lesz. A nyomorgó nyugdijasoknak sóhajárja és a nélkülöző nyugdijas asszonyok és gyer­ mekek tengernyi könnye vár enyhülést a rendelet megjavításától, tehát sürgősen bo­ csássák ki az uj rendeletet, amely a mun­ kásság kívánságait teljesíti, a sok sérelmet orvosolja és a könnyeket letöröli. Bucsuzás. Kanadába való elutazásom alkalmából, ezuton mondok szívélyes bucsut szaktársaimnak, Kisterenye, 1928. április hó 24. Kaszás ponyi Sándor. A szakszervezeti élet történetéből. 2 (Folytatás.) A munkáltatók kapva kaptak ezen az alkalmon s megkezdték a béreket lenyomni, a munkaidőt hosszabbítani és egyéb a mun­ kásságra sérelmes intézkedéseket foganato­ sítani. Csak a háboru tartama alatt, már kö­ zepetáján, a munkásság általános zúgolódá­ sára maga a hadvezetőség belátta a helyte­ lenségeket és igyekezett a munkásság sérel­ meinek az orvoslását követelni. Ekkor a szakszervezetek ismét akcióba léptek és kü­ lönféle formákban terjesztették a munkásság sérelmeit a gyárvezetőség, ugyszintén a had­ vezetőség elé. A szakszervezetek azután ezt a helyzetet felhasználták hatalmuk erősíté­ sére és minthogy ezen szakszervezetek ve­ zetői egyuttal a szociáldemokrata párt expo­ nensei is voltak, felhasználták ezt a szoci­ áldemokrata párt fejlesztésére. Igy jutottunk el a forradalmi időkig, amikor is azután a forradalmakban a szakszervezetek, tekintet­ tel arra, hogy a vezetői exponált pártpoliti­ kusok is voltak, a szakszervezetekben is pártpolitikát folytattak. Ezen munkájukban, illetve a pártpolitika tobzódása közben — legfőképen az úgynevezett bolsevista időben — a szakszervezeteket csaknem teljesen ma­ gával sodorta a politikai áramlat Abban az időben mindenkinek kötelessége volt a szakszervezet tagjának lenni, tekintet nélkül társadalmi állására vagy foglalkozá­ sára. Ekkor nem az volt a fontos, hogy va­ lakinek a meggyőződése vitte a tagok so­ rába, hanem kényszer hatása alatt voltak kénytelenek tagokká válni. Ez azután meg­ bosszulta magát, mert a tagok körében nem a hozzáértés, hanem a tülekedés lett úrrá. Ez azután a szakszervezeteket számtalan esetben meggondolatlan cselekedetre birta. A bolsevista uralom után következett be az úgynevezett ellenforradalom, ahol azután különféle keresztényi és nemzeti jelszavakkal �1928. május 1 alakultak szervezetek, amely szervezetek a régi szervezetek elnyomásán fáradoztak. A munkásság ott állt teljesen tájékozatlanul, nem tudta hová forduljon. Az egyik olda­ lon, ahol évtizedes működést fejtett ki elő­ zőleg, megcsalatva érezte magát, a másik oldalon még nem volt kialakulva a helyzet, ezzel szemben bizalmatlan volt Hisz még nem látta annak az oldalnak a működését, nem látta világosan a céljait, tehát joggal volt bizalmatlan. Ezen bizalmatlanságában azután elszigetelve maradt, sem az egyik, sem a másik oldalhoz nem vonzódott, mert az egyik oldalon már csalódott, a má­ sik oldalon még nem látta a kialakulást, tehát félt az ujabb csalódástól, tehát várt amig a két szervezet kibontakozik és vilá­ gossá válik cselekvési akaratuk és cselekvő­ képességük. A munkásság ezen várakozási időben gondolkozott és mérlegelte a mult eseményeit, gondolkozott a sok sikertelenség felől. Azt világosan és tisztán látta, hogy a sok sikertelenség, amely a gazdasági téren érte, annak legfőbb okozója az volt, hogy a szakszervezetek, amelyek tulajdonképen a munkásság gazdasági érdekeinek a védel­ mére hivatottak, politikai kalandokba bocsájtkoztak és ugyanakkor a munkásság gazdasági érdekeinek a védelmét elhanya­ golták. Amikor a legfontosabb, ugyszólván életszükséglete lett volna a munkásságnak gazdasági érdekeinek a védelme, akkor a különféle szakszervezetek politikai nézőszögböl indultak ki és birálták el a munkásságot. Ennek azután az lett a következménye, hogy a munkásság gazdasági téren a legféktele­ nebb elnyomatásnak lett kiszolgáltatva. Hozzájárult ehhez az utóbbi években dúló gazdasági válság. A munkáltatók a gazda­ sági válságot a munkásság fölött való ural­ kodásra használták fel és igy a válságot a munkássággal szemben uralmuk gyarapí­ tására gyümölcsöztették. A magyar munkásság előtt tisztán állott a helyzet, látták a politikai kudarcot, tehát igyekeztek gazgasági szervezeteiket függet­ leníteni minden politikai párttól és tényező­ től, hogy ez által gazdasági szervezeteiket megerősítsék. Egy bizonyos ideig nyugodtan folyt ez igy, azonban az egyes szakszerve­ zeti vezetők, akik egyébként politikai pár­ tok exponensei is, amikor látták a szak­ szervezetek erősödését, ismét fel akarták használni politikai pártjuk alátámasztására. A munkásság egy tekintélyes része ez ellen tiltakozott, nem akarta a már szépen megin­ dult gazdasági mozgalmat politikai pártok uszályhordozójává süllyeszteni, ezeknek egyrészét az ismert „szakszervezeti fegyelem“ hangzatos frázisával leterrorizálták, egy te­ kintélyes része azonban a munkásságnak nem engedte magát leterrorizálni, hanem szembe szállt vezéreivel és minthogy a ve­ zérek nem tágitottak és nem tekintették a szakszervezetek egységét olyan szentélynek, mint azt a munkásság, ennélfogva a mun­ kásság hűen kitartott az ő féltve őrzött és ápolt gazdasági mozgalmuk fejlődése mellett. Hátat fordítottak a tülekedő és politikai ha­ talmukban tobzódó vezéreknek. Kiváltak régi szervezetűkből és megalkották gazdasági szervezetüket, amelyet függetlenítettek min­ den politikai pártnak a befolyása alól s egy­ ben távoltartották magukat mindenféle poli­ tikai párttól Igy az idők folyamán ily gaz­ dasági szervezetet alakították a szakmák között, nevezetesen a cipészek, éttermi és kávéházi alkalmazottak és főpincérek, a vasiparból a vasesztergályosok és gépmunkások stb. A legnagyobb kiválás azonban a bánya­ munkásság körében történt, ahol a bánya­ munkásság ezrei hagyta ott régi szervezetét és alkotta meg gazdasági szervezetét. A bányamunkásság ezen kiválása a mun­ kásmozgalomban korszakos jelenség, amely­ re a magyar munkásmozgalomban még példa nem volt. Külföldi munkásmozgalomban ha­ sonló alakulások történtek ugy Németország, mint Anglia, valamint az egyéb nyugati ál­ lamok munkásmozgalmában. Azonban a magyar munkásmozgalomban egyedül álló jelenség a bányamunkásság kiválása A bányamunkásság volt az egyedüli, amely szilárdan megmaradt gazdasági szervezeté­ nek kiépítése mellett és ezen munkáját foly­ 3 A Bányász tatja lankadatanul, győzelme biztos tudatá­ ban. A magyar munkásmozgalomban a kivált csoportok akcióját a legtöbb esetben lekicsinyléssel intézték el és igyekeztek si­ kereiket a túloldalon elkönyvelni. (Folytatása következik.) A Ruhrvidéki bányák munkásainak harca eredményes befejezést nyert A Ruhr vidék bányamunkásai mozgalmat indítottak a 8 órai munkaidőnek az egész vonalon való bevezetése és béreik felemelése érdekében. A munkásság kívánságait a mun­ káltatók elutasították. Végül a konfliktus elintézésére választott bíróságot hívtak meg, amely választott biróság tárgyalta a kérdést és oly irányu határozatot hozott, mely sze­ rint fenntartja a földalatti munkára nézve az eddigi 8 órai munkaidőtt, mig azon munká­ soknak a munkaidejét, akik a földszínén dolgoznak közvetlenül a szállitásnál, 9 órá­ ról 8 órára csökkenti. A határozat értelmé­ ben paritásos bizottságot kellett alakítani, amelynek az volt a rendeltetése, hogy meg­ vizsgálja, vajjon gazdasági szempontból meg­ engedhető-e a munkaidő csökkentése. Ugyan­ ez a határozat 8 %-al emelte a munkabé­ reket Ezen határozat fölött az érdekeltsé­ geknek, vagyis a bányászszervezeteknek, ugyszintén a bányavállalatok szervezeteinek határozniok kellett a fenti bizottságok intéz­ kedéseinek a tudomásul vétele, vagy eluta­ sítása iránt Az érdekeltségek, ugy a munkásság szervezetei, mint a munkáltatók szervezetei a fenti határozatot mint ki nem elégitőt elutasították. Ezen elutasítás után teljesen kilátástalan volt a harc mikénti befejezése. Igy került ezen bérkonfliktus elintézésének ügye a munkaügyi minisztériumba, ahol a munkaügyi miniszter végül kötelező erejűnek nyilvánította az egyeztető, vagyis választott bírósági döntést E szerint a Ruhr vidéki bányamunkásság a külszinen is elérte a 8 órai munkaidőt és a bérnek átlagban 8 %al való felemelését A döntés kötelező nyilvánítása azzal az indoklással történt, hogy a Ruhrvidéken minden körülmények között el kell kerülni a sztrájkokat és a munkáskizárást. A rajna-vesztfáliai szénszindikátus május elsejére a szénárak emelését javasolja. Megokolásában a szindikátus hivatkozik arra, hogy a birodalmi munkaügyi miniszter a döntőbírói itéletet kötelezőnek jelentette ki Ezen harcnak a befejezése tanulságul szolgálhat Magyarországon ugy a munkásság, mint a munkáltatók, valamint a kormányzat részére is, mert minden kicsinyes érdek mellőzésével az ország nemzetgazdasági ér­ dekeit szem előtt tartva döntött ily formán dacára annak, hogy ez a német szénáraknak az emelésével jár. Azonban Németország nemzetgazdasága és egy nagy tömegű szakma munkásságának a léte igy követelte, tehát minden mellék tekintet nélkül az ország nemzetgazdaságát ápoló elv győzött Bányászsors. Poroszországban a battenscheidi Zentrum-tárnában két bányászt, a földomlás következtében lehulló sziklák maguk alá temették. A megfeszített mentési munkála­ tok dacára, már csak mindkettőnek a holt­ testét sikerült kiásni a törmelékek alól Mandzsuriában a délmandzsuriai vasuttársaság tulajdonát képező Fusung-bánya üzemen kívül helyezett tárnáiban nagy tö­ megű viz tört elö és elöntötte a bányát A viz oly erővel tört elő, hogy a dolgozó mun­ kásoknak nem volt idejük a menekülésre és állítólag 470 bányász szörnyű halált szenvedett Bitterfeld. Az itteni Leopold-bányában több munkás hozzáért a nagy feszültségű áram vezetékéhez és egy munkás rögtön meghalt, egy élet-halál között vívódik, kel­ ten könnyebb sérüléseket szenvedtek. Helyicsoport alakító gyűlés Neműben. Régi vágya teljesült vasárnap, április hó 22-én a Nemti községben lakó bányamunkás­ ságnak. Megalakították szövetségünk helyi­ csoportját. — Már hónapok óta kérték az ottani munkástársak szövetségünk központi vezetőségét, hogy alakítsa meg Nemti közzég területén a helyicsoportot, már csak an­ nál is inkább, mivel Nemti községnek a lakossága legnagyobbrészt a bányamunkás­ ságból regrutálódik, akik a környező tele­ pekre járnak munkára és minthogy lakó­ helyük távol esik a telepektől, gazdasági érdekeiket a távolság és érintkezés nehéz­ sége miatt nem tudják kellőképen megvédem. Eredetileg április 15-én kívántuk a helyi­ csoportot megalakítani. A főszolgabírói hi­ vataltól meg is kaptuk az engedélyt, azon­ ban a község bírája különféle kicsinyes ürügyekkel megakadályozta a gyűlés meg­ tartását. Szaktársaink, hogy az összeütkö­ zést, illetve kellemetlenségeket elkerüljék, panasszal fordultak a főszolgabírói hivatal­ hoz és kérték április 22-ére a gyűlés meg­ tartására az engedélyt. Ez megtörtént Lélekemelő látvány volt, amint a gyönyörű vasárnap délután a község összes férfilakos­ sága sereglett a község közepén lévő üres térségre, a gyűlés színhelyére. Ugyancsak a �4 1928. május 1 "A Bányász" község asszonyai és leányai a helyi viselet tarkaságaival és szépségeivel sereglettek össze és várták a gyűlés megkezdését Pont 3 órakor Pintér József farsang szaktárs megnyitotta a gyűlést és átadta a szót Batta Gyula szaktársnak, aki a központ ne­ vében üdvözölte a munkástársakat, reá mu­ tatott a szomoru gazdasági helyzetre és mindazon nehézségre, mellyel a szövetség mindeddig megküzdött Beszélt a munkásság sérelmeiről, amelyeknek orvoslására csupán egvetlen mód van, a szervezet köré való tömörülés és ennek megerősítésével egyide­ jűleg a mukásság gazdasági helyzetének a megjavítása. Utána Csóka Vendel, szövetségünk köz­ ponti titkára ismertette szövetségünk célját és szükségességét, reámutatott mindazokra az okokra, melyek a munkásságot szerve­ zetük megalkotására késztették. Felhivta a Nemti községben lakó bányamunkásságot, csoportosuljanak zászlónk köré, támogassa­ nak bennünket harcunkban, mert az a harc csak ugy juthat el az eredményes győze­ lemhez. A munkásság lelkes hangon adott kifeje­ zést tetszésének és a legnagyobb lelkese* déssel választotta meg a vezetőséget. Elnök lett: Pintér József farsang, másodelnök: Fekete Gábor danyi, jegyző: Pintér István dala, pénztárnok: Pintér István farsang, ellenőrök: Kis Árpád és Bakos László I., a vezetőségbe : Danyi Gábor, Pintér István La­ jos és Danyi Zoltán szaktársakat A vezetőség megválasztása után a tömeg továbbra is együtt maradt egymással elbe­ szélgetve, a késő esteli órákban — a legna­ gyobb rendben — szétoszlott. Nyilatkozat. Alulírott kijelentem, hogy azt a kijelentést, "Malasics Géza országgyűlési képviselő sikkasztó, gazember" nem tettem. Csupán a szövetkezetben folytatott működésem alkal­ mával, a helytelen üzleti taktika miatt fa­ kadtam ki, azonban egyéni becsületében senkit nem bántottam Ha azonban ezt mé­ gis sértőnek találják, úgy bocsánatot kérek. Ajka, 1928. április hó 12-én. Ifj. Papp Imre s. k. Taggyűlés Kisterenyén. Szövetségünk kisterenyei helyicsoportja április 17-én d. u. 3 órakor tartotta meg taggyűlését Kaszás ponyi Sándor, a kisterenyei helyi­ csoport elnöke üdvözölte az egybegyült szaktársakat és a gyűlést megnyitotta. Batta Gyula a szövetség központja részéröl ismer­ tette azt a fáradtságos munkálkodást, amelyet a helyicsoport vezetősége az elmult időkben kifejtett, a szövetség központjával karöltve. Reámutatott egyben Magyarország sulyos gazdasági helyzetére, amely a leg­ nagyobb sullyal a bányaiparban foglalkoz­ tatott munkásságra nehezedik. Kifejtette egyben a bányamunkásság nehéz helyzetét, amely az ország sulyos gazdasági helyzeté­ ből keletkezik. Felhivta a munkásságot a szervezetibe való tömörülésre. Utána Csóka Vendel, szövetségünk köz­ ponti titkára ismertette süvetségünk köz­ ponti működését, elmondotta, hogy mennyi sulyos nehézségekkel kell megküzdeni, kü­ lönösen a munkásság nemtörődömsége kö­ vetkeztében, továbbá azon gáncsoskodások következtében, amely gáncsoskodást állan­ "Turul"-nyomda r.-t, Salgótarján. dóan azok alkalmazzák, akik a bányamunkásság gazdasági helyzetének a megjavitása érdekében semmit sem tettek, mert azok­ nak az az érdekük, hogy a bányamunkas­ ság között egyenetlenséget szítsanak s ezál­ tal a bányamunkásságot elüssék gazdasági helyzetük megjavításáért folyó küzdelmük eredményétől. Nem riadnak vissza a legal­ jasabb eszközöktől sem, a rágalmaktól. — Emlékezetébe idézte, hogy legutóbb az ősz folyamán tartott taggyűlés után is azt a hirt terjesztették, hogy a taggyűlés botrányba fulladt Kérdi a munkásságot vajjon igaz volt-e ez? (A munkásság hangosan tiltako­ zott ezen állítás ellen és aljas rágalomnak minősitette.) Ezen rágalmakat azért terjesz­ tik, bár tudják azt hogy Kisterenyén a munkásság tisztában van azzal, hogy az ha­ zugság, mert szemtanú volt, azonban az or­ szág többi telepein dolgozó munkásság nem lehetett tanuja ezen taggyűlésnek, tehát vagy elhiszi, vagy kételkedve fogadja az erről szóló tudósitást. Ezáltal elérték ellen­ feleink azt a célt, hogy a munkásság közé üszköt dobtak. Igy dolgoznak ellenfeleink, de mi a mun­ kásságra bízzuk, hogy ezek felett itéletet mondjon, egyben felszólítja a munkásságot, nyilatkozzon kivánja-e a szervezete meg­ erősítését ? És ha kivánja, akkor válasszon egy erőteljes vezetőséget, amely hivatva lesz a munkásság ügyeit képviselni és a sérel­ mek orvoslását a központi vezetőséggel kar­ öltve orvosoltatni. A tömegben ekkor egy hang hallatszott, aki a régi rágalmakat fújta és igyekezett hangulatot teremteni annak, hogy a mun­ kásság ne tömörüljön a szövetségbe, hanem vonuljon ki a teremből A munkásság nagy tömege felháborodással utasította vissza ezen akadékoskodást és igy a kivonulási manőver nem sikerült, csupán három ember fordult meg azzal, hogy kimegy, azonban amikor az ajtóhoz értek meggondolták és visszatértek. A gyűlés ezután egyhangu lelkesedéssel választotta meg a helyicsoport vezetőségét. Elnök: Kaszás ponyi Sándor, másodelnök : Kosik János, jegyző: Vilmek István, pénz­ tárosok : Schwarcz József és Győri István, ellenőrök: Sándor Dohancs Pál, Bencsik János és Szerémi László. Választmányi tagok: Grosz Albert, Brezács Antal és Nagy György szaktársak. Kaszás ponyi Sándor elnöki zárszava után a gyűlés a legnagyobb rendben végétért. Pécsbányatelep. Beiratások és befize­ tések Linc János pénztáros szaktársnál esz­ közölhetők. Minden hó első előlegfizetést követő va­ sárnap d. u. 3 órakor a Troll-féle vendég­ lőben, minden hó második előlegfizetést követő vasárnap d. u. 3 órakor pedig Kassiánban özv. Régemé vendgélőjében a cso­ port tagösszejövetelt tart. Tatabánya-Felsőgallai titkárság Hivatalos helyisége Felsőgallán Schalkhamerféle vendéglőben van. Hivatalos órák he­ tenként hétfőn, szerdán és pénteken d. e. 9—12-ig és délután 2—7 óráig. Minden pa­ nasszal és felvilágosításért ide forduljanak a szaktársak. Nagymányok. A tolnai kerületi tit­ kári iroda Nagymányokon, a Finta-féle házban van. Minden panasszal, felvilágosítás­ ért a szaktársak forduljanak Bernhardt Henrik kerületi titkárhoz. A pénztár kezelésével, tagjárulékok be­ szedésével és tagok felvételével id. Heim Ferenc van megbízva. Ajka. Szövetségünk ajkai tagjai részére a beiratkozások és tagjárulékok befizetésé­ nek kezelésével a vezetőség végleges meg­ választásáig Ifj. Papp Imre szaktársat biztuk meg. Felhivjuk ajkai tagjainkat, ugyszintén az ajkai munkásságot, hogy jelentkezzenek Papp szaktársnál beiratkozás, illetve a tagjárulék pontos befizetése céljából. Ugyan­ csak az esetleges panaszokkal is oda for­ duljanak. Fel a munkára, tömörüljünk győzelmünk biztos tudatában ! Az anyagi gondok nehéz napjaiban, amikor úgy szólván senkinek a keresete nem födi a kiadásokat szép pénzt kereshet mint fő- vagy mellék- foglalkozással, ha érté­ kes, érdekes könyveink részletfizetéses ter­ jesztésére vállalkozik. Mi ugyanis megtanitjuk hogyan kell eladni könyveket részletfizetésre. A mi kiadványaink mind márkás, irodalmi művek, amelyeknek terjesztésével tehát tisz­ tességes megélhetést vagy minden esetre szép mellékjövedelmet biztosíthat magának. Még ma irjon díjtalan ismertető nyomtatványokért, amelyeket szívesen megküld a „PALLADIS“ könyvosztálya Budapest, V., Alkotmány-utca 4. Helyicsoportok hirei. Pécskerületi szaktársak figyelmébe. Közöljük, hogy kerületi ügyvédünk dr. Ligeti Kabos, Pécs, Mindszent-u. 24. Oly ügyekben, melyekben a szaktársak­ nak ingyenes jogvédelem jár, a kerületi tit­ kárság utján, egyéb ügyekben pedig közvet­ lenül fordulhatnak fenti ügyvédhez. Mecsekszabolcs. Beiratások és befize­ tések az otthonban bármikor eszközölhetők. Az otthon naponta d. e. 8—12-ig és délután 2—10 óráig van nyitva. Könyvtárórák : csü­ törtökön délelőtt 10—11-ig, d. u. 5—6-ig és vasárnaponként délelőtt 10—11-ig. Ugyancsak e helyütt ajánljuk szaktársaink figyelmébe Mácsai István tagunkat, ki egy nagy cég megbízásából elfogad rendeléseket kedvező részletfizetési feltételek mellett a következő cikkekre: Kaiser varrógépek, Waffenrad kerékpárok, Harley-Davidson motorkerékpárok, gramofonok, lámpa csillá­ rok és az összes villanybeszerelési cikkek. Lakcíme: Szabolcsbányatelep 69. szám. SINGER varrógép RÉG BEVÁLT JÓ MINŐSÉGBEN SINGER VARRÓGÉP RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Fő-utca 75. szám. alatt a róm. kath. templommal szemben. Nyomdavezető: Friedler Samu. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász 3. évfolyam 9. szám (1928. május 1.) A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Subject The topic of the resource Bányászat Kohómunka Közlöny Helyismeret Description An account of the resource Megjelenik minden hónap 1-én és 15-én kétheti lapszám Creator An entity primarily responsible for making the resource Csóka Vendel Fajd Pál Salgótarján Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1928-05-01 Rights Information about rights held in and over the resource Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább! https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/ Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/jpeg mikrofilm (35 mm) Language A language of the resource HUN Type The nature or genre of the resource periodika Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context M/60/A Bányászat Csóka Vendel Fajd Pál Helyismeret Kohómunka Közlöny periodika Salgótarján