https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/0826bc553eb8727f840a03cdf471c46f.jpg 4d3def15e4611e6ba3e1206714101829 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/b13b2a18b9228a0d1b2baef45cbd57c6.pdf 2a879ea70e82e5bf21a59c42082a8eff PDF Text Text 1928. április 15 III. évfolyam. A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Felelős szerkesztő: CSÓKA VENDEL Kiadó: FAJD PÁL. Telefon szám : 46. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Vasut-utca 4. szám. Megjelenik minden hó 1. és 15-én. Előfizetési ár: 1 évre 1/2 9.60 P. 1/4 évre 2.40 P. 4.80 Egyes szám ára 40 f A szénbányászat helyzete és a munkásság. A tavaszi idő az, amikor a szén­ bányászat helyzetével ismételten fog­ lalkoznak az érdekeltségek. A bánya­ munkásság szintén ilyenkor érzi leg­ súlyosabban a reá nehezedő terhet, tehát ugyancsak ezzel a gondolattal foglalkozik. A munkásság nem rendel­ kezik azokkal az eszközökkel, ame­ lyek megvilágitják a helyzetet, csupán a szomoru tudat és fojtogató nyomor kényszeríti, hogy gondolkozzon a kér­ dés felett. Azonban a munkásság el­ várja, hogy az illetékes tényezők, kik­ nek a szükséges adatok és eszközök rendelkezésre állanak, azok igyekez­ zenek elkövetni mindent, hogy ezt az ipart kimentsék nehéz helyzetéből. — Ugyszintén a kormányhatalom viselői­ nek államférfim kötelességük a fölött őrködni, hogy a tőke ne egyoldalulag használhassa ki a nyomorral földresujtott munkásság tehetetlenségét. Nap-nap után történnek balesetek, ezek között számtalan halálos kime­ netelű, a különféle bányatelepeken. A hivatalos vizsgálatok azt állapítják meg, hogy vagy a szerencsétlenül járt saját vigyázatlansága okozta a balesetet, vagy pedig senkit sem terhel mulasz­ tás a kekövetkezett balesetért. A tájékozatlan közvélemény azután megbotránkozik, hogy milyen vigyá­ zatlan az a bányamunkás, vagy egy­ szerűen napirendre tér fölötte. A köz­ véleményben természetesen csak na­ gyon kevesen vannak, akik ismerik a bányaviszonyokat. Csak nagyon keve­ sen tudják, hogy a bányaüzemeknél az üzemszünetek halálos veszedelemmel fenyegetik a munkába jövő bánya­ munkást. Ugyancsak nagyon kevesen tudják, hogy a bányamunkás a szün­ napokon látja a családban romboló nyomort és másnap, amikor munkába megy, a feje tele van gonddal, azon töri a fejét, miként tudná a családja nyomoruságát enyhíteni. Ezen gondok közepette nem látja a halál rémét, nem látja azt a veszélyt, amely azzal fenyegeti, hogy családja még attól a nyomoruságos kis öröm­ től is meg lesz fosztva, hogy a család­ apát láthassa, az ő esetleges halálos balesete következtében és nyomorú­ sága még nagyobb lesz. Ily sulyos és annyi veszedelemmel járó munkánál nem csupán csak a bányamunkás kötelessége az, hogy a munkAhelyét megvizsgálja, hanem az üzemvezetőségek legfontosabb köte­ lessége a bánya biztonságának a biz­ tosítása. Azonban itt is a vállalatok ál­ tal kiadott takarékossági szempontok az irányadók, ennek tudható be a bal­ esetek egy tekintélyes százaléka. — Vannak munkahelyek, melyeket nem volna szabad soha felügyelet nélkül hagyni, ennek dacára két-három napos szüneteket tartanak, amikor minden felügyelet nélkül maradnak a munka­ helyek. Az <a munkába jövő munkás, az ő gondterhelt fejével nem látja a veszélyt, Hanem az életért folyó küz­ delemben rohan a halál torkába. A bányavállalatok érdekeltségei az utóbbi időben egy nemzetközi szénkartelnak a létrejöttén fáradoznak. A programm bő és nagyjelentőségű. A bányák körzetenkénti megszervezése, különböző országok közötti technikai összműködés, pénzügyi kooperáció, az export üzlet szabályozása, verseny más energia forrásokkal, az árak szabályo­ zása, stb. Ezen programm megvalósitása óriási jelentőséggel bír az európai gazdasági életre. Ez a kérdés foglalkoztatja az egész világ szénérdekeltségeit, mert a válság kiterjed az egész világra. — A világkrizis okozójával nem kívánunk foglalkozni, itt közre játszik a terme­ lés technikai fokozása, a benzin mo­ torok alkalmazása, vizi erők kihaszná­ lása, a különböző országok bányaiparának tetemes fokozása stb. Minden ország igyekszik a maga ré­ szére annyi előnyt biztosítani, amenynyit csak lehetséges. Ugyanezt kell cselekednie Magyarországnak is, tekin­ tettel arra, hogy a munkásság szerve­ zetének nincs meg Magyarországon az a joga, hogy a munkásság érkekeit ezen a téren is kellőképen megvédhesse, tehát a kormányhatalom kép­ viselőinek kell résen lenni és őrködni. Ezt ugy érheti el, ha a munkásság gazdasági szervezeteit bevonja, akik feltárják a munkásság mai helyzetét és igyekszik a munkásság részére annyit biztosítani, amennyit lehetséges. Magyarország bányaipara fokozott figyelmet igényel, mert elmondhatjuk, Hogy egyetlen ország, melynek iparát a lehetetlen és igazságtalan békefelté­ telekkel tönkre tették. A magyar bányaiparnak a legelső életteliétele, hogy piacot kapjon és termékeit ki tudja szállítani, mert a jelenlegi megcsonkí­ tott ország nem képes ennek az ipar­ nak a termékeit felhasználni. Már pedig mindaddig, mig a magyar szénnek nem lehet piacot teremteni, nem lehet a bányaiparban foglalkoz­ tatott munkásság életfeltételeit bizto­ sítani. Az ebben az iparban foglalkoz­ tatott munkásság pedig már nem bírja azt a terhet, amely a nyomorúsággal reánehezedik. — Hosszú esztendőkön keresztül vonszolja meggörnyedve ne­ héz terhét a bányamunkás, mely mármár összerogyással fenyegeti. Ebben a kétségbeejtő nehéz helyzetben eddig a remény táplálta, legfőbb ideje, hogy megváltsák golgotájától. A magyar bányaiparban foglalkoz­ tatott munkásság keresett cikke a kül­ földi bányáknak, mert munkakészsége, ügyessége, munkabírása és szaktudá­ sával fel tudja venni a versenyt bár­ mely nemzetiségű bányamunkással, sőt annak felette áll. Ezért a külföldi bá­ nyaipar igyekszik magához vonzani a magyar bányamunkást és kihasználja saját országának a boldogitására. Ezt láttuk már a jó békevilágban is, hogy a magyar ipar munkásait szívesen von­ zották magukhoz a külföldipari érde­ keltségei, ez történik most még foko­ zottabb mértékben. Sajnálattal látjuk, miként vándorolnak ki tömegesen a bányamunkások és segítik a külföldi bányavállalatokat versenyképessé tenni a magyar bányavállalatokkal szemben. Teremtsünk munkaalkalmakat ezeknek a munkásoknak idehaza, igyekezzünk a dolgozóknak emberi megélhetést biztosítani. — Ez fogja a kivándorolni szándékozókat visszatartani és ez fog nyugalmat teremteni ebben az iparban. Hivatásunk magaslatán állunk. A munkás mozgalom irányításánál egyik legfontosabb feltétel az, hogy mindenben az igazságnak megfelelően állítsák be a ténye­ ket. Nem szabad elhalgatni semmiféle ered­ ményt, még ha az látszólag igen csekély is. De nem szabad elhallgatni olyan igazságot sem, amely esetleg egyeseknek fájdalmat okoz. Mindenkor azt kell mérlegelni, hogy igaz és akkor nincs mit tagadni, azonban a jövőben igyekezni kell arra törekedni, hogy úgy alakuljon, hogy az ne okozzon fájdal­ mat senkinek sem. Mert rendszerint, ha va­ lami történelmi idézéssel valakinek, vagy valakik, akár egyénnek, akár osztályúak �A Bányász 2 fájdalmat okozunk, akkor egészen bizonyos, hogy az idézett történelmi időben éppen azoknak a cselekvése okozott fájdalmat, egyéneknek és osztályoknak. Ergó a törté­ nelmi fejlődés arra tanit, okuljunk a megtörténteken és igyekezzünk cselekvéseink­ ben a történelmi tanulságokat levonni. Ezt tettük mi is eddig és ez jellemezte szerve­ zeti életünk tisztaságát Lapunk március 15-én megjelent számának vezércikkét kifogás érte. Azt álitották róla, hogy abban olyan dolgok vannak, amelyek a valóságnak nem felelnek meg és ezek alkal­ masak arra, hogy az olvasókat helytelen irány­ ba terelje. Amikor márc 15-iki vezércikkünket megírtuk, amely 1848. és 1928. március 15. között húzott párhuzamot, illetve az 1848. és az azelőtti idők eseményeit aposztrofálta, az a becsületes elhatározás vezérelt, hogy a jelen időkben élők levonják tanulságait a múltnak. Márciusi cikkünkben azt irtuk, hogy az elnyomatás az 1830—40-es években tetőfokára hágott, az arisztokracia és nemes­ ség dőzsölésében nem törődött az ország sorsával. Ez történelmi tény, mert pl. Laczkovits István, aki pestmegyei alispánnak a Ha volt, 1793-ban igy ir az akkori magyar nemességről „csak kancsó és pipaszó mel­ lett insurgál és akkor is a paraszt költsé­ gein, elszedi a paraszt lovát s a parasztot csak baromnak nézi.“ Ugyancsak az arisztokracia tagjai között is számtalan volt, aki nem a magyar érzés­ nek és a sanyargatott magyar hazának az érdekében jártak el, sőt többször a magyar érzés és a haza ellen cselekedtek. Ez ter­ mészetesen nem jelenti azt, hogy ezekben az osztályokban nem lettek volna nemesen érző, kimagasló férfiak. Ebből az osztályból került ki Kossuth Lajos, gróf Széchenyi, Deák Ferenc, gróf Batthányi Lajos és még számtalan kimagasló egyéniség, sőt a Rákó­ czink és maga Dózsa György is nemes csa­ ládból származott. Azonban mi nem az egyes egyéneket akartuk kiemelni, hanem az ak­ kori rendszert mutattuk be és azt akartuk, hogy az utókor vonja le a tanulságot Mi a nemesség aposztrofálása alkalmával szintén nem az egyes egyéneket bántottuk, hanem magát a nemesség intézményét. Ezt pedig tette Kossuth Lajos, gróf Széchenyi, gróf Battyányi, báró Eötvös, herceg Eszterházy és számtalan sok száz és ezer nemes és arisztokra, akik belátták a rendszer hely­ telenségét A fenti megállapításaink tehát igazolnak benőnket, mi történelmi igazságo­ kat állítottunk és ezt el kell viselniök azok­ nak is, akiknek fáj. A munkásságnak számtalanszor kell fáj­ dalmas dolgokat elviselni Az a fontos, hogy levonják a szükséges történelmi tanulságo­ kat akkor alapos munkát végeztünk és el értük azt a célt, amelyet szolgálni akarunk és hivatásunk magaslatán állunk. A szakszervezetek jövője. Az utóbbi időben gyakran hallani a szak­ szervezetek jövőjéről Vannak, akik nagy jövőt jósolnak, viszont vannak, akik szerint a szakszervezeteknek el kell tűnni a föld színéről Természetesen ezek a felfogások aszerint alakulnak, hogy az illetőnek milyen a világfelfogása és szociális érzéke. A szakszervezetek jövőjéről beszélve, csak annak a jóslásnak tudunk hitelt adni, amely nagy jövőt jósol Mert amint a tőke fejlődik, fej­ lődésével együtthalad kapzsisága is és en­ nek gátat vetni csakis a kifejlődött szak­ szervezetek képesek. Azonban, hogy a szak­ szervezetek képesek legyenek a kapzsiság­ ból eredő kizsákmányolásnak gátat vetni, ahoz szükséges, hogy megadassák a mód és az alkalom ezen szervezetek kifejlődésére. Ezen mód és alkalom megteremtése első­ sorban az államhatalom képviselőinek a kö­ telessége és pedig egy egészséges szakszer­ vezeti törvénynek a megalkotása utján. A szakszervezeti törvénynek biztosítani kell azokat a jogokat, amelyek segítségével eltudják látni a munkásság érdekképvisele­ tét. Szükséges, hogy a szakszervezetek min­ den, a munkásságot, illetve annak érdekeit érintő kérdésben hozzászólást kapjon, sőt ott mint a munkáltatói szervezetek, amelyek a munkáltató érdekeit védik, teljesen egyenjoguvá legyen. Azok részére, akik a szer­ vezetek létjogosultságát vonják kétségbe, ajánljuk figyelmébe azt a munkát, amelyet a szakszervezetek végeznek, amely a mun­ kásság sulyos sérelmeit orvosolja. A szakszervezeteknek szintén meg kell változtatni a mai taktikáját. Szakítani kell azzal az ideológiával, mely szerint a mai társadalmi rendet fel kell forgatni, csak ugy lehet a munkásság helyzetén javitani. A szakszervezeteknek be kell illeszkedni a társadalmi rendbe és igyekezni kell a tár­ sadalmi rend keretein belül a munkásság helyzetét elviselhetővé tenni. Téves az a felfogás miszerint a mai társadalmi rend a tömegek közömbössége, tudatlansága és széttagolása folytán képes magát fentartani. Ez politikai sakkhuzás és csak arra al­ kalmas, hogy a szakszervezetek zavartalan működését veszélyeztesse. A szakszerveze­ teknek nem hivatásuk politikai kérdések feszegetése, mert ezáltal kisiklik magasztos hivatásának ellátásából Ez volt a veszte a régi szakszervezeti működésnek. Szakítot­ tak alakulásuk alkalmával elfoglalt állás­ pontjukkal és politikai pártok uszály hor­ dozóivá váltak. Ez azután arra vezetett, hogy nem csak a hatóságok, hanem a munkásság között is nézeteltérések keletkeztek, ami azután a szervezetek erejét gyengitette. Ma már a munkásság között egy tekin­ télyes nagy tábor van, amely tisztában van a gazdasági szervezetek feladataival, tuda­ tában vannak ezen szervezetek helyes irá­ nyával Ez a helyes Öntudatra ébredés a biztos záloga a gazdasági szakszervezetek hatalmas fellendülésének és szikla várrá épülésének. Kuglizó megnyitás lesz f. hó 22-én a mecsekszabolcsi otthonban, melyre a szom­ széd helyicsoportokat ezúton hivja meg A vezetőség. A munkásság véres verejtéké­ nek gyümölcse. A tavaszi hajnalhasadás örömet önt az emberek szívébe, élet örömet ad a lelkekbe, mindenki ragyogó szemmel nézi a kikeletet. Megkönnyebbülést éreznek az emberek, csak a bányamunkásnak üli meg az arcát a komorság. A föld mélyéből fölszálva nem bírja a szeme a nagy tavaszi napsütést, feje nem bírja a sulyos gondokat, amely gondok­ nak a sulya megsokszorozódik a tavaszi hajnal hasadással. A tavaszi hajnalhasadás a bányamunkásnak azt jelenti, nincs oly szükség a munkájára, most már a szükség­ letet kevesebb munkással is ki lehet elégí­ teni, tehát bányamunkások egy tekintélyes hányada munkanélkülivé válik. A bányák­ nál megmaradó része a munkásságnak nem 1928. április 15 dolgozik mindennap, hanem havonta 10-14 napot kénytelen munkanélkül tölteni. Ez azt jelenti, hogy keresetének fele elesik és csupán fele keresetből kénytelen családját és önmagát fenntartani A tavaszi hajnalhasadás tehát egy gondokkal és nyomorúság­ gal megterhelt életet jelent a bányamunkás számára, amelynek a sulya alatt roskadozik és már-már alig bírja a nagy terhet. A föld gyomrában verejtékező munkások által teremtett értéket ugyancsak a tavaszi hajnalhasadáskor osztják azok között, akik talán még életükben sem láttak eleven bá­ nyászt, még kevésbbé tudják azt, mily ke­ servesen dolgozik a bányász és ezen mun­ kájuk mellett mily nyomorúságban kell élnie. A Salgótarjáni Kőszénbánya r.-t. folyó évi márciusban tartotta 60-ik évi közgyűlését, ahol a személyi ügyek elintézése után a közgyűlés tudomásul vette a zárószámadá­ sokat és elhatározta, hogy az összes üzleti költségeknek a levonása és az értékcsökke­ nési tartaléknak 2,000.000 pengővel és a ren­ des tartalékalapnak 240,000 pengővel való javadalmazása után fenmaradó tiszta nyere­ ségből a tisztviselői nyugdíjalap javára két­ százezer pengő, az altiszti segélyalap javára 80,000 pengő, a Chorin Ferenc bányamun­ kás szanatórium javára 40,000 pengő, a Cho­ rin Ferenc tisztviselői alapjavára 24,000 P., végül osztalékra részvényenként 3'50 pengő forditassék, 84,475.85 pengő pedig az 1928. év számlájára előirassék. Amint a fentiekből látni a föld gyomrá­ ban a napvilágtól elzárt munkásság az ő nyomora mellett tudott értéket teremteni azok részére, akik semmiféle erővel nem járultak ezen értékek megteremtéséhez. Tehát részvényenként 50 fillérrel fizetnek többet mint a mult esztendőben, ami 445,000 pengőt tesz ki, ennyivel izzadtak ki többet a munkások. A munkásságnak figyelmébe ajánljuk a fenti számokat, amely számokat a tőke csak ugy ért el, hogy folyton építette gazdasági szervezeteiket, amelyek a tőke templomait képezte. Nem imádtak semmiféle faragott képet, csupán csak az üzleti érdekeket. A munkásság gazdasági szervezetét templo­ mává kell építeni a munkás együttérzésnek. Ne engedjünk gazdasági szervezeteink temp­ lomaiba semmiféle politikai üzérkedőt, tart­ suk szentélynek, amelyben a munkás együttértésnek hozunk áldozatot. Ez az áldozat fogja megteremteni a mun­ kásság gazdasági helyzetéig a megjavulá­ sát és ebben fog megszületni a munkás test­ vériség, amely felszabadítja a tőke rab­ szolgáját Villannyal varr ön? — Singer-motor megkíméli önt a fáradságtól, hogy varró­ gépét lábbal hajtsa. Szíveskedjék valamelyik Singer fióküzletben a Singer-motor bemu­ tatását kérni. Vételkényszer nincsen. Az agitáció becsületes eszköze. A "Bányamunkás“ f. évi 3. számában cik­ ket közöl „Egy bányamester boldogitó mód­ szere“ címmel. A cikkben kifogásolja, hogy a bányamester igyekszik a munkásságot gazdasági szervezetünk helyes működéséről felvilágosítani és azt írja, hogy akik nem hajlandók, azokkal hatalmát éreztetni. Nem látjuk szükségét annak, hogy mi a bánya- mestert védelmünkbe vegyük, csupán leki­ vánjuk szögezni, milyen eszközökkel dolgo­ zik a "Bányamunkás." Ha valaki felvilágo- �1928. április 15 sitással igyekszik ember társait meggyőzni, az mindenkor a tisztességes eszközökhöz tartozik. Azt az állitásukat azonban, hogy a bányamunkások kitartanak mellettük, ők maguk sem hiszik el, mert tudjuk, hogy hiába­ való minden erőlködésük; a Pécsvidéki bá­ nyamunkások már régen hátat fordítottak nekik. Ahoz pedig, hogy a munkásság hátat fordítson nekik, nem volt szükség semmiféle agitációra, különösen Pécsvidékén elvégez­ ték ők maguk. A Pécsvidéki munkásságnak még élénk emlékezetében vannak a forradalmi idők, amikor Bertrand és társai a munkásságot esztelenségekre akarták birni és amikor a baj volt, akkor ott hagyták a munkásságot. Ugyancsak nem felejtette el még a munkásság, különösen Mecsekszabolcson, amikor Böröcz elnököt tették tönkre és vele együtt az ottani helyicsoportot is, mert Böröcöt másként nem tudták lehetetlenné tenni. A Pécsvidéki bányamunkásság egységét tönkre tette még annak idején Peyer az ő társaival ezzel egyidejűleg elvágták a lehe­ tőségét annak is, hogy ők valaha ott még életre kapjanak. A szervezeti élet elfajulása volt az, amit az 1922-ben Peyer és társai cselekedtek, ez megbosszulta magát, a mun­ kásság megundorodott tőlük és többet soha nem kivánja őket Érthető az a fájdalom, amit okoz nekik szervezetünk térfoglalása és mint, hogy nem tudják megakadályozni kigyót-békát kiabálnak. Gerinctelenségről beszélnek azok, akiknek nem volt bátorsá­ guk a munkásság vezetésének az élén ma­ radni akkor, amikor a munkásság a legna­ gyobb üldöztetésnek volt kitéve. Vajjon neme gyávább és gerinctelenebb az a vezető, aki a bajba jutott munkásságnak az éléről külföldre szökik a saját bőrének a megmen­ tése érdekében, kik voltak ezek? hol ta­ láljuk őket ? Ma ott találjuk az ugynevezett osztályharcos szervezetnek az élén. Kik vol­ tak ezek, talán a politikamentes szervezet­ nek a vezetői ? nem, ezek Peyer, Fodor és Bertrand voltak. A szervezetnek a dolgozó vezetői a helyükön maradtak, viselték az ül­ döztetést, a fő vezetők pedig külföldön biz­ tonságban nézték a munkásság szenvedéseit. Igy néznek ki azok a nagy vitézek, akik a munkásságot a háttérből ugratják és a következmények viselése elől megszöknek. Ezek mernek gerinctelen fejbólingató János­ nak nevezni valakit. A munkásság tudatá­ ban van, ismeri a gyávákat, ezért tömörül a politikamentes gazdasági szervezetbe és azt mondja: A kutya ugat, a karaván ha­ lad. Folytatjuk a munkánkat a munkásság gazdasági helyzetének a megjavítása érde­ kében. Nyilatkozat. Több oldalról halottam, hogy itt Mecsek­ szabolcson olyan hireket terjesztenek rólam, miszerint jártam volna Bertrandék irodájá­ ban bocsánatot kérni és érdeklődni, hogy miként léphetnék vissza a Bánya- és Kohó­ munkások Országos Szövetségébe. Azt is ki­ fogásolja, hogy miként lehetek én mint vilá­ got járt ember a gazdasági szövetségnek tagja. Kijelentem, hogy fenti híresztelés közön­ séges rágalom. Én tisztában vagyok Bert­ randék minden munkájával, mert csupán félrevezetéssel dolgoznak és nekünk erre szükségünk nincsen. Éveken keresztül meg­ győződtem arról, hogy olyan munkát végeznek ami egy szakszervezetbe nem való s hogy reám rágalmakat szórnak azon egyál­ A Bányász 3 Elárusító helyek: Bogenglück Ignác bőr- és festékárukereskedése, Salgótarján. — — Kun Testvérek épületfa- és építőanyagok raktára, Kisterenye. talán nem csodálkozom, mert hiszen abból élnek. Kenyerük a ravaszkodás, ámítás s hogy mennyire nem tiszta a lelkiismeretük, azt vezérük Bertrand bizonyítja, ki a közvetlen környezetét leszámítva, serinek sem mer becsületesen a szemébe nézni, hanem ha valakivel találkozik, már 30 métertől kezdve szemeit földre sütve megy el az emberek mellett. Gazdasági szövetségünknek tagja vagyok és maradok is, még pedig meggyőződésből, mert az elmult egy esztendő eléggé meg­ győzött arról, hogy mily óriási külömbség van a két szövetség munkája között. Elég sajnos, hogy még mindig akadnak olyanok — ha nem is sokan — akik még felülnek nekik, elég baj ez az összmunkásságra nézve, pedig csak gondoljon mindenki vissza eddigi munkájukra és ha leszűrik az elmult évtized igazságait, ugy feltétlen más­ kép kell, hogy gondolkodjanak. Amig nyitott szemmel járhatok, vakon vezetni nem engedem magam, nem ülök fel a hazugságoknak és frázisoknak, hanem ha­ ladok az egyenes, igaz uton s ha mielőbb nagyobb eredményt akarunk elérni, akkor ugyanezt ajánlom minden munkástársam­ nak is. Szabolcsbányatelep, 1928. április hó 7-én. Jakab Péter s. k. A szakszervezeti élet történetéből. A magyarországi szakszervezetek csak az 1870-es évek végefelé kezdtek alakulni. Elő­ ször, mint kisebb szakegyletek, mert hisz Magyarországon az iparban még az azt meg­ előző időben a céh rendszer uralkodott és a céhrendszerben bizonyos patriarchális vi­ szony állott fönn munkás és munkáltató között Bár már a céhrendszerben ez a pat­ riarchális viszony sem a legsimább volt, ugy, hogy már a céhrendszerben alkottak egyle­ teket az egyes iparágakban foglalkoztatott munkások. A céhrendszer megszűntével, amikor az ipar kialakult, az 1880-as évek elején sűrű egymásutánban alakultak az egyes szakmáknak a szakegyesületei. Ezen szakegyesületek az alapszabályaikba már akkor befoglalták a munkabér és munka­ viszony rendezését, vagyis a munkásság ér­ dekképviseletének az ellátásával ruházta fel a szakegyesületeket. A 80-as években alakult szakegyesületek akkor még csak a legprimitívebb eszközök­ kel fáradoztak a munkásság gazdasági hely­ zetének a megjavításán. A 90-es években azután ez a mozgalom mind erőteljesebbé fejlődött és a 90-es évek végén már azon tanácskoztak ezen szakegyesületek kikül­ döttei, illetve vezetői, hogy a sok apró szakmákat felölelő kis szakegyletek nem képesek a munkásság gazdasági érdekeit kellőképen megvédeni, ezért tehát azon fá­ radoztak, hogy ezen kis egyletecskéket szö­ vetségekbe tömöritsék. Ez azután az 1900-as évek elején intenziven meg is indult Sorra alakultak az apróbb rokonszakmák össze­ vonásából kialakult szakszervezetek. Ezen szakszervezetek megalakulásukkor pártál­ lásra való tekintet nélkül vonták össze a kisebb szervezeteket és egyben kimondták, hogy a szakszervezetek, a gazdasági érdek­ képviseleteket védő testületek, tehát min­ den politikai akciótól távol tartják magukat Az igy összevont szakszervezetekben azon­ ban már megalakulásukkor az egyes szak­ szervezeti vezetők nem tudtak ellentállni politikai meggyőződésük sugallatának és an­ nak dacára, hogy a szakszervezetek nem politikai, hanem kizárólag gazdasági testü­ letek lévén, a vezetés illetve a vezetőség összeállításánál már politikai megkülömboztetőseket tettek, ami azután arra vezetett hogy a szépen fejlődésnek indult gazdasági testületek felbomlottak egységűkben és bi­ zonyos csoportok kiválására vezetett kivált csoportok azután külön alkottak egyesületet, ami azután a végeredményben megteremtette a pártállás szerint megítélő szakszervezeteket Igy azután alakultak az úgynevezett szociáldemokrata szakszerveze­ tek, keresztény szakszervezetek és külöm­ böző nemzeti irányu szervezetek. A szakszervezetek ily formán tagozódóttsága azután állandó torzsalkodásra vezetett a munkásság között Mindegyik a maga pártállásának az igazságot akarta a másikra oktrojálni Ez azután többször a szalmák között munkás és munkás között ellentétet váltott ki és számtalanszor összeütközésekre adott alkalmat Ugy annyira, hogy már a háborut megelőző években gróf Tisza István kormánya már behatóan foglalkozott egy szakszervezeti törvénynek a megalkotásánSőt már előző kormányok is foglalkoztak ezzel a kérdéssel, azonban mindegyik halasz­ totta ezen törvénynek a megalkotását, mind, egyik kormányt gondolkodóba ejtette, vajjon a munkásság milyen állásfoglalást fog tanú­ sítani az ilyen szakszervezeti törvénynek a megalkotásával szemben? Ugyanis a hábo­ rut megelőző években az úgynevezett szoci­ áldemokrata frakciók szakszervezetei voltak megerősödve, mig ellenben az egyéb pártállásu szakszervezetek csak a munkásság kevés részét tudták szervezetükbe tömörí­ teni. Ugyannyira, hogy a munkásság szinte önkéntelenül volt kénytelen a szociáldemok­ rata szakszervezetek által diktált taktikát követni. Mert, amennyiben ezt nem követ­ ték, ugy számtalan esetben kenyérvesztéssel sujtották azokat a munkásokat, akik nem voltak hajlandók a szakszervezetek diktaturájának magukat alávetni. Igy haladt a szakszervezetek fejlődése egészen a háboru bekövetkeztéig, A háború bekövetkeztével a szakszervezetek uj fela­ datok elé lettek állitva. Ugyanis a szakszer­ vezetek tagjai a legnagyobb részt bevonul­ tak és csak a háború kialakulása alkalmá­ val került a sor arra, hogy a munkásság egyrésze bizonyos hadimunkát és egyéb a legszükségesebb munkák elvég maradtak. Ezek a munkások azután az első időben a lehető legrosszabb helyzetbe ke­ rültek. Ugyanis a kórmány életbeléptette az 1912, LXIII. tc, a háború esetére szóló kivé­ teles intézkedésekről szóló törvényt, amely megtilt mindenféle gyülekezést, értekezést stb (Folytatása következik. �A „Bányász“ 4 A rágalmazók fényképe. Lapunk folyó évi március 1-én megjelent számában bemutattam Peyer Károly és Fo­ dor József cselekedeteinek egy részét, amit a forradalmi időkben elkövettek. A "Bányamunkás" folyó évi március 25-én megjelent 3-ik számában azt irja, hogy Peyer Károly és Fodor József ügyeit annak idején illetékes testületek letárgyalták és elintézték. Továbbá kurzus lapokból vett rágalmakat tálaltam fel Megismétli ellenem az irógép lopás, sikkasztás és valuta spekulációt és azt írja, hogy én a leányomnak abból vettem zongorát. Továbbá azt irja, hogy én a tár­ gyalás előtt könyörögtem és bocsánatot kér­ tem, ezért nem csuktak le. Azt természete­ sen elhallgatja, hogy ő hivatalból rendelte ki a tanúit ellenem, azonban az én tanuim nem jelentek meg a saját hibájukon kivül A reám vonatkozó résznek csak anyit, ahány szó annyi hazugság, erre a legközelebb tartandó sajtópernek a tárgyalása fog tiszta képet mutatni, amit annak idején le fogunk közölni. Ellenem itéletet nem hoztak. Azonban Peyer Károly és Fodor József nagyon tévednek, ha azt hiszik, hogy egy­ szerű átsiklással tisztázhatják magukat Mindazokra a dolgokra, amit Peyer Károlyra és Fodor Józsefre vonatkozólag írtam, arra nézve hivatalos adatok vannak a kezeim között és szükség esetén bizonyítani is tu­ dom. Ami az illetékes testületek tárgyalásait és elintézését illeti, azt ajánlom keressenek olyan embert, aki tud arról, hogy az illeté­ kes testület miként határozott Peyer ügyé­ ben. Tárgyalta a párt és szakszervezeti vá­ lasztmányból kiküldött bizottság, azonban határozatot nem hoztak még ma sem, hét évvel később. A tárgyalás anyaga egyik Wertheim szekrényben van lezárva, de azért Peyer kiabál és adja az ártatlant, ő tiszta, mint a róka. Rövidesen lesz alkalmunk vád­ jaikat a kjükhöz vágni. A munkásság már eddig is elég jól ismeri, a bányamunkasság azért tartózkodik tőle. Batta Gyula. Nyilvános bányamunkás gyűlés Horthy-telepen. Horthy-telepen működő helyi csoportunk tagjai április 1-re nyilvános gyűlést jelentettek be. A bányamunkasság gazdasági helyzete és a helyicsoport elmult évi működése, a vezetőség újjá választása napirenddel Délután 3 órára megtelt a Horthy-telepi kaszinó nagyterme. Oravecz József szaktárs üdvözölte a megjelenteket és a gyűlést meg­ nyitotta. Batta Gyula a szövetség központja részéröl méltatta a helyicsoport működését. Reá mutatott a helyicsoport nehéz helyze­ tére, ugyszintén mindazon nehézségekre, amelyekkel a helyicsoportnak meg kellett küzdenie. Felhívta a munkásságot tartson ki szervezete mellett. Utána Csóka Vendel központi titkár is­ mertette a szövetség működését, amelyet a tagok érdekében az utóbbi időben kifejtett. Felsorolta milyen számtalan esetben nyujtott a szövetség beadványokat, úgy a vállalathoz, mint az egyes hatóságokhoz, amelyek a mun­ kaviszony, balesetügy, betegsegélyügy, nyűgbérügy és munkaalkalom teremtése érdeké­ ben. Ezen eljárások több-kevesebb ered­ ménnyel jártak és a szervezet erősödésével az eredmények is mindinkább szaporodni fognak. Az elhangzott beszédek a munkás­ "Turul"-nyomda r.-t, Salgótarján. ság nagy tetszésével találkozott. Azután megválasztották a vezetőséget. Elnök Oravecz József, alelnök Kaszás József barna, jegyző Tóth Sándor, pénztár­ nok Oláh István, ellenőrök Schina György és Kovács Gyula id., választmányi tagok palira János, Schuhanszky Imre és István. Az elnök lelkesitő szavakkal a gyűlést be­ rekesztette. Bányászsors. Baglyasalján sulyos kimenetelű baleset történt a Szánasbányában, folyó évi március 27-én. Délelőtt fél 12 órakor a II-ik villamos ereszke VII-ik osztón jobbra a II-ik feltö­ rési fejtésben, ahol négy munkás dolgozott, robbantás után, amikor az első megrakott csillének a leeresztésével foglalkoztak nagy tömegű kőzet zajtalanul meglazult és hirte­ len lezuhant A négy munkás közül 3-nak sikerült elmenekülni, azonban Kubovszky József 24 éves vájárnak már nem volt ideje a menekülésre és a lezuhanó nagy tömegű kőzet maga alá temette. Társai röktön se­ gítségére siettek és mint egy 15 pernyi meg­ feszített munka után a baglyasaljai kórházba szállították, ahol első segélyben részesítet­ ték. Sérülései azonban oly sulyos természe­ tűek voltak, hogy az esti vonattal Buda­ pestre a Szt. Rókuz kórházba szállították, ahol hátgerinc törést állapítottak meg és élet-halál között lebeg. A vizsgálat megindult annak megállapitá­ sára, kit terhel a felelősség a balesetért. Ki­ váncsian várjuk ezen vizsgálat eredményét, mert az eddigi intézkedésekből már is kitű­ nik, hogy a baleset legfőbb okozója az üzemeknél divó takarékossági szempont tultengése volt. Sajószentpéter bányatelepen f. hó 2-án egy nagy tömegben lehűló föld maga alá temette Földesi Benjámin bányamunkást. Mire munkástársai kiszabadították a sze­ rencsétlent, már halott volt A balesetről a hivatalos vizsgálat megállapitotta, hogy a szerencsétlenül járt saját vigyázatlanságából történt a baleset A tőke profit kapzsiságá­ ból folyó kizsámányolás eredményéből szár­ mazó baleseteknél a nyomorgó munkás vi­ gyázatlanságát állitják oda, mert a munkás­ nak, ha élni akar, nincs ideje a munkahelyet megvizsgálni 1928. április 15 Helyicsoportok hirei. Pécskerületi szaktársak figyelmé­ be, Közöljük, hogy kerületi ügyvédünk dr. Ligeti Kabos, Pécs, Mindszent-u. 24. Oly ügyekben, melyekben a szaktársaknak ingyenes jogvédelem jár, a kerületi tit­ kárság utján, egyéb ügyekben pedig közvet­ lenül fordulhatnak fenti ügyvédhez. Mecsekszabolcs. Beiratások és befize­ tések az otthonban bármikor eszközölhetők. Az otthon naponta d. e. 8—12-ig és délután 2—10 óráig van nyitva. Könyvtárórák: csü­ törtökön délelőtt 10—11-ig, d. u. 5—6-ig és vasárnaponként délelőtt 10—11-ig. Pécsbányatelep. Beiratások és befize­ tések Line János pénztáros szaktársnál esz­ közölhetők. Minden hó első előlegfizetést követő va­ sárnap d. u. 3 órakor a Troll-féle vendég­ lőben, minden hó második előlegfizetést kö­ vető vasárnap d. u. 3 órakor pedig Kassi­ ánban özv. Régemé vendgélőjében a cso­ port tagösszejövetelt tart. Tatabánya-Felsőgallai titkárság. Hivatalos helyisége Felsőgallán Schalkhamerféle vendéglőben van. Hivatalos órák he­ tenként hétfőn, szerdán és pénteken d. e. 9—12-ig és délután 2—7 óráig. Minden pa­ nasszal és felvilágosításért ide forduljanak a szaktársak. Nagymányok. A tolnai kerületi titkárt iroda Nagymányokon, a Finta-féle házban van. Minden panasszal, felvilágosítás­ ért a szak társak forduljanak Bernhardt Henrik kerületi titkárhoz. A pénztár kezelésével, tagjárulékok be­ szedésével és tagok felvételével id. Heim Ferenc van megbízva. Az anyagi gondok nehéz napjaiban, amikor úgy szólván senkinek a keresete nem födi a kiadásokat szép pénzt kereshet mint fő- vagy mellék- foglalkozással, ha érté­ kes, érdekes könyveinek részletfizetéses ter­ jesztésére vállalkozik. Mi ugyanis megtanítjuk hogyan kell eladni könyveket részletfizetésre. A mi kiadványaink mind márkás, irodalmi művek, amelyeknek terjesztésével tehát tisz­ tességes megélhetést vagy minden esetre szép mellékjövedelmet biztosíthat magának. Még ma irjon díjtalan ismertető nyomtatványokért, amelyeket szívesen megküld a „PALLADIS“ könyvosztálya Budapest, V., Alkotmány-utca 4. Kisterenye. A kisterenyei munkásság a balesetből kifolyólag elhunyt Szabó Mihály koporsójára teendő koszorú beszerzésére gyűjtést rendeztek. A gyűjtés eredménye 48 pengő volt 25 pengőért koszorút vásároltak és 23 pengőt befizettek a vállalathoz és a bizalmiférfiak arra kérték az igazgatóságot járuljon hozzá ezen összeghez, hogy a sirt keritessék és diszkeresztet állíthassanak. A vállalat igazgatósága erre ígéretet tett. Tatabánya. Folyó hó 6-án sulyos ki­ menetelű szerencsétlenség történt a VI, sz. aknában. — Egy csille a falhoz szoritotta Németh János bányamunkást aki a fején olyan sulyos sérüléseket szenvedett hogy életveszedelmes állapotban szállították a kórházba. A szerencsétlenség okozója a szűk folyosó volt ahol a csille mellett nem volt annyi hely sem, hogy egy munkás elfér­ hessen. Ugyanabban az aknában egy másik, bár könnyebb természetű baleset is történt Mindezen a baleseteknek a bányavállalatok úgynevezett takarékossági eljárásának tulságba vitt gyakorlása az okozója. RÉG BEVÁLT JÓ minőségben SINGER VARRÓGÉP RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Salgótarjánban, Fő-utca 75. szám. alatt a róm. kath. templommal szemben. Nyomdavezető: Friedler Samu. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász 3. évfolyam 8. szám (1928. április 15.) A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Subject The topic of the resource Bányászat Kohómunka Közlöny Helyismeret Description An account of the resource Megjelenik minden hónap 1-én és 15-én kétheti lapszám Creator An entity primarily responsible for making the resource Csóka Vendel Fajd Pál Salgótarján Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1928-04-15 Rights Information about rights held in and over the resource Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább! https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/ Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/jpeg mikrofilm (35 mm) Language A language of the resource HUN Type The nature or genre of the resource periodika Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context M/60/A Bányászat Csóka Vendel Fajd Pál Helyismeret Kohómunka Közlöny periodika Salgótarján