https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/d0a6d3535db0ebbd0648ca937f1cf759.jpg 1b093358fbf388bc7c89612aae5ca797 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/346df133e6184051b634e32d1b6a2035.pdf d79a72db1d645a159b6e814107ec410f PDF Text Text III. évfolyam. 1928. április 7. szám. 1 A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Felelős szerkesztő: CSÓKA VENDEL. Kiadó: FAJD PÁL. Telefon szám : 46. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Vasut-utca 4. szám. Megjelenik minden hó 1. és 15-én. 1 évre 1/2 Előfizetési ár: 9.60 P. 1/4évre 2.40 P. 4.80 Egyes szám ára 40 f. A szakszervezeti törvény megalkotása. F. évi március hó 5-én gróf Bethlen István azt a kijelentést tette, hogy „Az államnak meg kell alkotni egy szakszervezeti törvényt, amely tiszte­ letben tartva a szakszervezetek régi jogait és szabadságait, szociális kisik­ lásait politikai téren lehetetlenné teszi." Magyarország miniszterelnökének ezen kijelentésére megindultak a cikksoro­ zatok áradatai, mindegyik igyekezett a maga szempontjából kritika tárgyává tenni a fenti kijelentéseket. Magyarország egyik legégetőbb szo­ ciálpolitikai kérdésének a megoldását jelenti a szakszervezeti törvény meg­ alkotása. Bár tudatában vagyunk annak, hogy a szakszervezeti törvény meg­ alkotása nem fog végleges megoldást teremteni, annak dacára mégis bizo­ nyos megnyugvással vesszük a minisz­ terelnök kijelentését, mert ezáltal leg­ alább is megközelitjük. azt az utat, amely a munkásság szakszervezeteit az állam életében az. őt megillető helyre juttatja, ahol azután a szak­ szervezetek az ő gyakorlati tudásuk­ kal, mint a munkásság hivatott és szak­ szerű szószólói, a munkáskérdés meg­ oldásán az állammal és társadalommal együtt dolgozhatnak. Az a kérdés azonban, hogy az állam­ hatalom képviselői milyen sugalmazással fogják ezen szakszervezeti törvény­ nek a részleteit összeállitani. — A tervezet kidolgozóinak szemelött kell tartani, hogy amikor a szakszervezeti törvény megalkotásán fáradoznak, ak­ kor a szakszervezetek tagjairól, mint az állam és társadalom fenntartó ele­ meiről kell, hogy gondolkozzanak és ne mint az állam és társadalom rom­ bolóiról ítélkezzenek. Magyarországon a szakszervezetek ugyszólván törvényenkivüli állapotban vannak. Nincsen semmiféle fórum, mely a szakszervezetek kérdését elbírálná. A külföld nyugati államaiban mindenütt törvény szabályozza a szakszervezeti kérdést. Szükséges, hogy Magyaror­ szágon is megalkossák azt a sokat hangoztatott szakszervezeti törvényt. Rendezni kell a munkavállalási és a munkaadói jogokat és kötelességeket. Szabályozni kell a munkaviszonyt, ugy­ szintén a munkabér kérdését. A lehető legtarthatatlanabb állapot az, amely a magyar munkásság bér és munkavi­ szonyából kifolyó nézeteltérések elinté­ zése körül keletkeznek. Magyarorszá­ gon a munkabér és munkaviszonyból keletkező viszályok alkalmával — tör­ vény hiányában — a rendőrhatóságok intézkednek, sajnos, számtalan esetben nem a kellő hozzáértéssel, ugyszintén nem a szükséges megértéssel kezelik és intézik el ezt a sulyos kérdést. — Magyarországon, ahol oly szegények vagyunk szociálpolitikai törvényekben és még szegényebbek szociálpolitikai intézményekben, az államhatalom leg­ fontosabb kötelessége egy ilyen fontos és nélkülözhetetlen szociálpolitikai tör­ vénynek a megalkotása. Magyarországon éppen ezen törvény­ nek a hiánya folytán ugy a munkál­ tatók, mint a munkásság a saját ere­ jükre voltak utalva, tehát aszerint jártak el, amint ügyük elintézésére éppen jónak láttak. Ez egyik legfőbb okozója a társadalmi rend széttagolt­ ságának és osztályozásának, ez vezette a munkásságot szervezetében az osz­ tályharc alapjára. Az osztályharc alapján folytatott szervezkedési műveletek mindinkább kiéleződtek, az osztályok eltávolodtak egymástól és a harcot osztály-osztály ellen mind élesebben folytatták. Az államhatalom képviselői, ugyszintén vezetői az osztályharcok folyamata alatt nem vettek magoknak fáradtsá­ got arra, hogy az osztályharc igazi rugóit megtekintsék, megvizsgálják és az esetleges orvoslásra szoruló sérel­ meket kölcsönös megelégedésre meg­ értéssel orvosolják. Az államhatalom képviselői azzal a gavalléros gesztus­ sal intézték el legtöbb esetben a fel­ merült panaszok következtében hozzá­ juk fordult rétegeket, hogy az ipar­ törvény paragrafusai szerint egyenlő joga van ugy a munka vállalónak, mint a munkaadónak. Ez tényleg benfoglaltatik az ipar­ törvényben, a gyakorlatban azonban munkaadó és munkavállaló között erő­ viszonyok tekintetében óriási különb­ ségek vannak. A munkaadók vagyonuk következtében, továbbá egyéb befo­ lyásaik révén a közigazgatási hatósá­ gok előtt egész más elbirálás alá es­ tek, mint az a szerencsétlen munkás, aki sem vagyonnal, sem egyéb befo­ lyással nem rendelkezett, csupán pa­ naszával állt ott a közigazgatási ha­ tóságok egyes közegei előtt, mint munkavállaló. Az ilyen sérelmekből keletkezett sok sulyos nézeteltérés és a munkásság különféle megbántása késztette a munkásságot a szerveze­ tek megalkotására, amely szervezetek a munkásság ügyes-bajos dolgainak az elintézése érdekében eljárt Már most ilyen, a munkásság nagy egyetemét összefogó testületek nem maradhatnak törvényen kivüli állapot­ ban. hanem igen is törvényben kell biztosítani a szakszervezetek jogait, ugyszintén kötelességeit. Törvénynek kell előírni azt a határt, amely határig a szakszervezetek, mint ilyenek elme­ hetnek, ugyancsak törvényben kell biztosítani azokat a jogokat is, amely jogokat a szakszervezetek, mint ilye­ nek élvezhetnek. Különösen korunkban fontos ezen törvénynek a megalkotása, tekintettel arra, hogy Magyarország közgazdasága, kereskedelme, ipara az ország lehe­ tetlen megcsorbítása következtében a legválságosabb időket éli. Most van a legnagyobb szükség arra, hogy ezen válságos időkben ne oktalan és meg­ gondolatlan, kapzsiságból elkövetett sérelmek következtében beálló harcok nehezítsék a kibontakozást, hanem a nemzet egyetemes megértéssel ápolt összetartása erősítse a válság leküz­ dése érdekében folyó munkát. Szabá­ lyozni kell a törvénynek munkás és munkaadó közötti viszály elintézésének kérdését. Meg kell alakítani a munka­ bér egyeztető hivatalokat. Valóra kell váltani a munkabérbíráskodást, létre kell hozni a munkás és a munkaadó között felmerült differenciák igazságos elintézését anélkül, hogy az elintézés­ nek a módja az ország közgazdaságát megrázkódtatásnak tegye ki. Lehetetlenné kell tenni a munkálta­ tók szervezeteinek azt, hogy egyes munkásokat kipécézzenek és büntet­ hessenek az által, hogy együk vállalat­ nál elkövetett szabálytalanság, vagy vélt szabálytalanság miatt a többi vál­ lalatok sem alkalmazzák. Ugyancsak lehetetlenné keli tenni, hogy egyes munkásszervezetek politikai nézetelté­ résekből kifolyólag megnehezítsék, vagy lehetetlenné tegyék egyes munkasoknak a munkavállalását. Felelős tényezőkké kell tenni ugy a munkás, mint a munkáltató szerveseteket, egyenlő elbánás alá kell venni mind- �2 A Bányász A Salgótarjánban működő hét dalárdából egyiket, egyenlő joga kell, hogy legyen ugy a munkavállalónak, mint a munka­ alkotott kar Ursutz József karnagy vezeté­ adónak. A munkaadói, vagy a munka- sével elénekelte a magyar „Hiszekegy“-et, vállalói jogok és kötelességek le tár­ amit az egész hallgatóság kalaplevéve hall­ gyalásánál egyenlő tényezőkké kell gatott végig. Azután dr. Sztranyavszky Sán­ tenni és felelősséggel tartozzanak ha­ dor belügyiállamtitkár a kerület országgyű­ tározataik betartása, vagy be nem tar­ lési képviselője méltatta az 1848-iki szabad­ ságharc történetét, párhuzamot vont az 1848, tásáért A szakszervezetek vezetőiből, ugy­ 1918. és 1928. évi események között. Örö­ szintén a munkáltató szervezetek ve­ mének adott kifejezést, hogy ezen ünnep­ zetőiből egy felettes fórumot kell lé­ ségen Salgótarján összlakossága, társadalmi tesíteni, amely testületbe azután az állásra és pártállásra való tekintet nélkül állam szociálpolitikai osztályának is vesz részt A tömeg a legnagyobb lelkese­ képviseletet kell juttatni és ezen felet­ déssel hallgatta végig és beszéde befejez­ tes fórumok határozatait, illetve utasí­ tével zugó éljenzéssel üdvözölte. tásait tartoznak az egyes szervezetek, Ezután dr. Förster Kálmán Salgótarján ugy a munkáltató, mint a munkásszer­ r.-t város polgármestere szép beszéd kísé­ vezetek végrehajtani. Ezen felettes retében ültette el Nagymagyarország emlékfórumok hatásköre kell, hogy kiterjed­ fáját amelynek tövében Nagymagyarország jen ugy a munkaviszony, mint a bér­ 63 vármegyéjéből hozott földet szórt, hogy viszony, valamint a munkásvédelmi majdan, mint nagy terebélyes fa hirdesse eszközök felülvizsgálására és döntő Nagymagyarország sérelmére elkövetett igaz­ befolyással kell bírnia. Befolyást kell ságtalanságot és zúgásával követelje az igaz­ engedni a munkásszervezeteknek is ságtalanság orvoslását Ezután az egyesített az iparban a munkaviszony, bér és dalárdák elénekelték a „Nem, nem, soha !“ egyéb, a munkásságot közvetlenül cimű dalt utána Pethő Endre elszavalta érintő kérdésekben ugyanugy, mint azt Sasy Csaba: „Magyar ereklye“ cimű költe­ jelenleg a munkáltatói szervezetek él­ ményét, utána a salgótarjáni egyesített ci­ veznek. gányzenekarok eljátszották a „Tavasz el­ A szakszervezeti törvény megvaló­ mult“ cimű dalt amely után Hábel Gyula sítása kell, hogy a mai társadalmi honvédszakaszvezető Lampert Géza: "Hon­ rend széttagozódása és osztályozása véd“ cimű költeményét szavalta el. Végül következtében fenálló szakadékok fö­ az egyesített dalárdák az acélgyári zenekar lött megépítse az átvezető hidat és kíséretével eljátszották a „Himnuszt“ A dél­ megteremtse a munkásság és a pol­ előtti ünnepség ezzel befejeződött gári társadalom között szükséges meg­ Este 8 órakor szövetségünk központi he­ értő kiegyenlitődést. Meg kell szűnni lyiségében műkedvelő előadással egybekö­ annak az állapotnak, hogy munkás, tött nemzeti ünnepélyt rendeztünk. A kö­ munkáltató, közigazgatási hatóságok vetkező műsorral: 1.) Nyitány : „Magyar him­ és a polgári társadalom között fenn­ nusz“ előadta a Salgótarjáni Kőszénbánya álló viszályoknak a hatását a munkás r.-t zenekara. Gábriel Antal karnagy veze­ mindig a nyomoruságával fizesse meg. tésével. 2.) „Kosuth.“ színdarab. Irta: Kraft Ne történhessen meg ugy, mint az a Aladár, tervezte: Simkovics János. A Kos­ múltban számtalan esetben megtör­ suth szobor megtestesítésében részt vettek: tént, hogy amikor a munkásság jogos Kossuth Lajos: Bérezi János, hg. Eszterkívánságainak szószólójává állt oda az házi Pál: Széver Károly, Klauzál Gábor: államhatalom egyik-másik exponense, Telek József, br. Eötvös József: Majher akkor a polgári társadalomból és a Mihály, gr. Széchényi István : Müller Gyula, munkáltatók köréből felsziszentek és gr. Batthányi Lajos: Mencel András, Sze­ tiltakoztak, illetéktelen beavatkozás­ mere Bertalan: Bozics Alajos, Deák Fenak minősítették az eljárást, ugyan­ rencz: Balázs József és Mészáros Lázár: akkor a munkáltatók állandóan a, ha­ Bár Antal 3.) „Uj talpra magyar.“ Irta: Tétóságokat igyekeztek a munkássággal rey Sándor. Szavalta Győri József. 4.) „Ta­ szembeállitani. vasz elmult“ Előadta szövetségünk köz­ Csakis egy igazságos és méltányos ponti dalárdája. 5.) „Egy gondolat bánt enszakszervezeti törvény szüntetheti meg gemet . . . “ Irta : Petőfi Sándor. Szavalta: az osztályharcot és teremtheti meg Batta Gyula. 6.) „Sikolt a harci síp" (Riadó) Magyarország társadalmi békéjét. Előadta a központi dalárda. 7.) „1848“ Irta: Petőfi Sándor. Szavalta Csóka Boriska. 8.) „Kossuth Lajos azt üzente . . . “ Előadta a Márciusi ünnep közpoti dalárda. 9.) „Kossuth induló" Elő­ Salgótarjánban. adta a központi dalárda. Az ünnepély kezdete 8 órára volt hir­ Salgótarján és vidékén dolgozó bányamun­ detve, azonban már a délután folyamán a kásság nagyarányú ünnepség keretében ülte munkásság tömegesen jelent meg az ez al­ meg az 1848. március 15-iki forradalmi ese­ kalomra gyönyörűen feldíszített nagyterem mények 80 éves évfordulóját. megtekintésére. Fél 8 órakor már oly óri­ Szövetségünk a vezetőség határozatából ási volt a tömeg, hogy a Vigadó összes he­ kifolyólag testületileg vett részt a város ál­ lyiségei zsúfolva voltak és képtelen volt a tal rendezett délelőtti ünnepségen, ahová a folyton érkező ujabb tömegek befogadására, baglyasaljai helyicsoportunk körében mű­ ugy, hogy az érdeklődők százai voltak kény­ ködő fúvószenekar hangjai mellett vonult ki teleknek hely hiányában kint maradni. Ezen a bányamunkásság nagy tömege a Főtérre, díszes ünnepélyünket dr. Sztranyavszky Sán­ ahol elhelyezkedett az ünneplő közönség dor államtitkár is megtisztelte látogatásával, között- Központi dalárdánk az előzetes mű­ ugyszintén Salgótarján minden társadalmi sor szerint csatlakozott az összes salgótar- rétege képviseltette magát az ünnepségen. jáni dalárdák által alkotott karhoz. Amikor Ez alkalommal történt meg először Salgó­ a nagy tömeg a Főtéren elhelyezkedett, az tarjánban, hogy társadalmi állásra és pártál­ ünnepség megkezdődött lásra való tekintet nélkül munkás-munkál­ 1928. április 1 tató és polgár egyaránt együtt ünnepelte az 1848-as hagyományokat Az ünnepség gazdag műsora oly hatást váltott ki a hallgatóság körében, hogy a mű­ kor befejezése után szűnni nem akaró ová­ cióban részesítették ugy a színdarab szerep­ lőit valamint annak szerzőit ugyszintén a műsor többi számaiban szereplőket vala­ mint a központi dalkart, amely a műsor be­ fejezése után, műsoron kívül, az ováció ha­ tása alatt több dalt adott elő, nagy siker­ rel Az ünnepséget reggelig tartó tánc fejezte be. A salgótarjáni munkásság ezen ünnep­ ségével maradandó emlékévé emelte a mun­ kásmozgalom fejlődését és megmutatta, hogy lehet ellentétek szitása nélkül megértéssel, becsülettel működni anélkül, hogy az a mun­ kásság érdekeinek a rovására történne, sőt egyenesen a munkásság érdekeinek a védel­ mét sokkal hathatósabban lehet szolgálni a megértés utján. A Singer-varrófény — bármely varró­ gépre utólag felszerelhető — praktikus és kí­ méli a szemet! Kérje annak gyakorlati bemu­ tatását — Singer vérrógép fióküzlet Salgó­ tarjánban a kath. templommal szemben. A „Bányamunkás“ ujabb ferdítése. A „Bányamunkás* március 25-én össze­ tákolt számában a „Csóka-féle kiválás előz­ ménye a biróság előtt" cim alatt egy minősit­ hetetlen ostoba közleményt közölt, Oravec János bűnperével kapcsolatosan. — „A Bá­ nyász“ f. évi március hó 1-én megjelent számában már röviden megemlékeztünk erről a tárgyalásról Lényegében csak a törvényszéki tárgyalás befejezése után kí­ vántunk foglalkozni a bűnperrel, miután azonban a „Bányamunkás* a fent idézett számában ezt a gyalázatos bűnpert más irányba igyekszik terelni, mint ahova való, szükségesnek tartjuk ezen ügyet a maga valóságában már most a nyilvánosság elé hozni. „A Csóka-féle kizárás előzménye a biró­ ság előtt“ című közlemény már maga el­ árulja a tendenciát, mert minden ember, aki e bűnper előzményeit és a Csóka-féle kivá­ lás előzményeit ismeri az tudja, hogy ennek a bűnpernek a kiváláshoz abszolút semmi köze nincs. Itt egy közönséges bűncselek­ ményről lévén szó, amelynek az előzményei a következők: A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Országos Szövetségének képviseletében 1925. október közepén Oravecz János és még négy bizalmi férfi 25 millió koronát vett fel a Salgótarjáni Kőszénbánya r.-t pénztárából. E 25 millió koronát a társulat igazgatósága 120 legszegényebb bányamun­ kás névsorának a bemutatása ellenében fi­ zette csak ki azzal, hogy ezt az Összeget a bemutatott névjegyzékben szereplő szegénysorsú bányamunkásság között mint segélyt tartoznak a felvevők kifizetni A segélykifizetés annak rendje és módja szerint meg is indult megfelelő nyugták ellenében. Köz­ ben a bányamunkás szövetség titkára Peyer Károly, Csóka Vendel szaktársunkat a salgó­ tarjáni kerületbe küldötte, a szövetség által abban az időben kiadott ingyenbélyegek ki­ osztása végett Ekkor tapasztalta Csóka szaktárs, hogy a kifizetések a 25 millió koronából szabálytalanul folynak, mert nem. a vállalat igazgatóságához benyújtott névsor alapján történik, hanem olyan emberek is �1928. április 1 kapnak 200—250.000 koronákat, akiknek nincs meg az előfeltételük ahhoz, hogy a segélyeket felvegyék. Azonkívül a 200 és 250 ezer koronákat nem készpénzben, ha­ nem tagsági bélyegben adják ki a tagoknak, végeredményben az összeg majd teljes egé­ szében a szövetség központi pénztárába folyt be. Ezen körülményről Csóka szaktárs jelen­ tést tett a szövetség központi titkárának, amelyre azt a választ kapta, hogy ő intéz­ kedett ugy, hogy a kifizetendő összegek he­ lyett a tagoknak bélyegeket adjanak. Peyer titkár ujabb utasitást adott Csóka szaktárs­ nak, hogy utazzon a kerületbe, egyrészt a segélykifizetések ellenőrzésére, másrészt pe­ dig rovancsolja le a helyicsoportok pénztá­ rait és az eredményről tegyen kimerítő je­ lentést. Csóka szaktárs az utasításnak meg­ felelően Salgótarjánba utazott és pár napi ott tartózkodása után megállapította, hogy az Oravecz Jánosra bízott nagy összeg ve­ szélyben forog. Azonkívül megállapította azt is, hogy Oravecz János a mátranováki helyi­ csoporttól átvett bélyegek árával, valamint a salgóbányai helyicsoport részére a bélyeg­ állományról, augusztus 20-án a Jakubin rendezett mulatság bevételéről még mindig nem számolt el. Oraveczet felszólította a fent idézett összegek elszámolására. Az el­ számolás után megállapitást nyert, hogy 5.687.000 koronával Oravecz János nem tud elszámolni. A Jakubi mulatság elszámolásá­ nál pedig 1,023.000 korona tiszta bevétel mutatkozott, amelyet Oravecz magánál tar­ tott, de pénz hiányában ezt sem tudta át­ adni. Oravecz e tartozásait elismerte és fel­ hatalmazta a szövetséget, hogy fizetéséből ezen összeget levonásba hozzák. Ezen körülményről a szövetség titkára, Peyer Károly teljesen tájékozva volt s most a Bányamunkásban mosakodik, le akarja tagadni, hogy ő tudott volna mindezekről. Ugy látszik, a nagy diplomata elfelejtette, hogy ezen körülményről Csóka szaktárs — akit most szeretne a közvélemény előtt bemázolni — irásban is tett jelentést s ezen jelentéseire a Peyer által aláirt levelek a kezei között vannak. Dacára annak, hogy a titkári irodába is betörtek, nem azért, mert pénzt akartak lopni, hanem az iratokra lett volna szükségük. A fenti tényekkel szemben a „Bánya­ munkás többek között a következőket irja: „A szövetség akkori elnöke utazott Salgó­ tarjánba, onnan visszajövet az elszámolás­ ról még nem tudott jelentést tenni, mert amint mondotta, még nem fejeződött be a segélyezés." Ezen ferde beállítással szemben a valóság az, hogy Csóka szaktárs a rovancsolás megejtése után jelentést tett Peyer Károlynak a hiányokról és egyuttal a saját hatáskörében ugy intézkedett, hogy a 25 millió koronából még talált 9.750.000 koro­ nát magával vitte Budapestre és azt a szö­ vetség pénztárába befizette- Oravecznek pedig utasítást adott, hogy a további segély­ kifizetések a szövetségen keresztül történ­ nek. A kifizetett segélyek és az átvett öszszegek között mutatkozó differenciák fede­ zésére pedig Peyer Károly utasítására a szövetség pénztárnoka Kael Adél 3.024.000 koronát előlegezett, amely nyugtát Oravecz János 1926. január 30-án irta alá. — Ez a nyugta szintén a kezeim között van. Egy másik nyugtát pedig Frank József, amely 2.663.000 koronáról szól, még 1925. novem­ ber 21-én állított ki, melynek a szövege a következő: A Bányász 3 Elárusító helyek: Bogenglück Ignác vas-, bőr- és festékáru kereskedése, Salgótarján. — — Kun Testvérek épületfa és építőanyagok raktára, Kisterenye. Elismervény. K 2.663.000, azaz Kettőmillióhatszázhatvanháromezer koronáról, mely össze­ get a Salgótarjáni Kőszénbánya r.-t-tól felvett K 25.000.000, azaz Huszonötmillió koronából, mint fennmaradt tartozást el­ ismerem. Budapest, 1925. november 21-én. Oravecz János s. k. Azt irja a Bányamunkás : „Csóka, mint a szövetség elnöke 1925. november 21-én egy sajátkezüleg aláirt levelet adott Oravecznak, amelyben bizonyítja, hogy Oravecz rendben elszámolt." Csóka szaktárs e levél valódisá­ gát sohasem vonta kétségbe, sohasem mondta azt, hogy Oravecz nem számolt el, mert Csóka szaktárs Oraveczot rákényszeritette az elszámolásra, azonban Csóka szaktárs ál­ lítja azt, hogy Oravecz az elszámolásokhoz csatolt nyugtákat meghamisította és hamis nyugtákkal számolt el. A "Bányamunkás“ cikk irója tagadja azt, hogy a szövetség tisztviselőinek bármelyike is tudott volna Oravecz János ebbeli üzérke­ déséről, ezen tagadással szemben azt hisszük, teljesen elegendő ha leközöljük az alábbi levelet Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Országos Szövetsége. Budapest 1926. május 8-án. Tisztelt Csóka elvtárs! A Népszavából olvastam a pártszervezet kizárását, erre vonatkozólag most már arra kérem, hogy a helyicsoport vezetősége fog­ lalkozzék az üggyel és tegyen szabályszerű kizáratási inditványt Oravecz ellen. Sorol­ ják fel a kizáratási inditványban mindazt, amit ő elkövetett, amelyben az alapsza­ bályok ellen vétett és ezt terjesszék fel a központi vezetőséghez. Tájékozásul mellékelve megküldöm az általa beküldött levelet és egyuttal közlöm, hogy beküldött egy jegyzet papirost, amelyre állítólag ön irt volna fel egyes neveket. Én Oravecznak sem ezen levelére, sem egyéb levelére nem válaszolok, fizetése neki több nem jár, mert sokkal nagyobb a tartozása, mint amennyit az egyhónapra járó fizetése kitett. Figyeljék meg őtet és amennyiben ő a szervezetre vagy egyes emberekre sértő magatartást tanusít, ugy ellene a büntető eljárást megfogjuk tenni. Megfontolás tár­ gyává fogom még azt is tenni, hogy ezen levélben foglalt fenyegetésekért zsarolásáért ne tegyek-e ellenne feljelentést. „Ezen levél megőrzését kérem" Ami a sajtópörükre vo­ natkozik, az csak az ő eszébe született meg, a valóságban ezt nem lehet megtenni. Ezen a téren ő semmiféle eredményt elérni nem fog. Jó szerencsét! 1 mell. Ajánlott. Peyer Károly s. k. titkár. A másik levél ide vonatkozó része a kö­ vetkezőképen szól: 605—926. Budapest, 1926. julius 2-án. Oravecz elleni büntetőperre vonatkozólag közöljük, hogy mi 40 drb. I. o. 40.000 koronás, 10 drb. II. o. 25.000 koronás bélyeg­ ért, amit a Salgóbányai csoporttól vett át és a salgótarjáni elszámolásból 2 darab 40.000 koronás bélyegért, tehát végösszeg­ ben 1.930.000 koronáért bepereltük. Ezen­ kivül eljárás van ellene a szabálytalan nyugták összegeinek felvétele végett. Jó szerencsét! Peyer Károly, s. k. titkár. Tehát a fenti levelekből világosan látjuk, hogy a szövetség titkárának bőven volt tu­ domása Oravecz viselkedéséről, mert hiszen azt a saját leveleiből lehet megállapítani Hogy fáj a Bányamunkás cikkirójának, hogy Oravecz János áll vádlottként a vádlottak padján és helyette nem a szövetségünk tit­ kára Csóka szaktárs, ezt nagyon jól tudjuk. De akármennyire is szeretnénk a Bánya­ munkás cikkirójának fájdalmain segiteni, nem áll módunkban, mert a sikkasztókat, akik a munkások pénzét ellopták és nyug­ tákat hamisítottak nem védhettünk, mint ahogy azt a Bányamunkás cikkírója igyek­ szik keresztül vinni. Hogy Oravecz János a biróság előtt mit vallott, az egészen biz­ tos, hogy Oravecz nem a saját eszétől eszelte ki, hanem arra felbiztatták, kölönben a Bá­ nyamunkásban megjelent említett cikk is ezt árulja el. De elárulta Mandl Oszkár, a párt hitközségéhez tartozó fiatal fiskális magavi­ seleté, amikor a tanuhoz kérdéseket inté­ zett, hogy nagyon szeretné Oravecz Jánost megmenteni és helyébe a tanukat vád alá helyeztetni, amelyre ugyan Csóka szaktárs nem sápadtan, hanem emelkedett hangon jelentette ki az ügyvédnek, hogy kérdéseire, amelyek ravasz körmönfontak voltak majd más alkalommal fog felelni. Egyebekben pe­ dig azt mondta az ügyvédnek, tegyen indít­ ványt vád alá helyezése iránt, akkor felel a feltett kérdésekre, egyellőre a bünperben, mint tanu szerepel. A kis fiskális látva, hogy számításai nem sikerültek be is fejezte sze­ replését Ami pedig az írásszakértők által való ha­ misított nyugták megvizsgálását illeti, nem mi vagyunk hivatottak eldönteni, hogy szük­ ség van-e arra vagy nem, de ugy hiszük, hogy a Bányamunkás sem. Ez teljesen a tör­ vényszék dolga. Miután azonban a Bánya­ munkás itt célzásokat tesz, a Bányamunkás cikkére való hivatkozásai kérni fogjuk mi is az irásszakértők kiküldését a Bányamun­ kás ellen pedig a gyanúsításokért pert fo­ gunk indítani. Ugyan csak a font idézett lap foglalkozó Tóth' Bucsoki rágalmazást ítéletével és fel- �< 1928. április 1 A „Bányász“ megbontsák a munkásság egységét és ki­ szolgáltassák a bányavállalatok önkényének. Ennek csak a vállalatok örülnek, mert nyu­ godtan zsákmányolhatja ki a munkásságot aki nem tud védekezni ellene. A hallgatóság mindvégig nagy tetszéssel kisérte az elmon­ dottakat és beszéde végeztével nagy óvációban részesítette az előadót Utána Csóka Vendel szövetségünk köz­ ponti titkára ismertette szövetségünk műkö­ dését különösen a szanálás kérdésében, el­ mondta mennyi elbocsájtott munkásnak az érdekébén jártunk el Ugyancsak elmon­ dotta, hogy szövetségünk számtalanszor járt el a kormánynál és követelt szénrendelést, különösen a salgótarjáni szén kerület részére. Szövetségünk eljárása eredménnyel is járt, bár nem a kivánt formában, azonban igy is több száz bányamunkásnak juttatott munka alkalmat A szövetségünk imár csaknem két éves működése alatt többet hozott ered­ ményekben a munkásságnak, mint a régi szervezet tiz év alatt. Szövetségünk szakí­ tott a régi dacz taktikával és ehelyett kereste a megértést A mozgalom fejlesztése és az eljárások folyamán szakitottunk a csak ki­ zárólagos nemzetköziséggel nem tagadtuk meg magyar mivoltunkat, nem kerestük ál­ landóan a politikai ellentéteket, hanem ki­ zárólag munkásság gazdasági helyzetét tartottuk szem előtt és annak az érdekében jártunk el Az elhangzott beszédet számtalanszor tetszés nyilvánítások szakították meg és vé­ geztével lelkes óváczióban részesítették. Ezután megválasztották a vezetőséget: Elnök Gordos József, alelnök Gugyela And­ rás, péztárnok Hajas Mihály jostyi, jegyző Tótok Mihály, ellenőrök: Gugyela Pál és Jambrich György, választmányi tagok Csadek András, Kovács Dezső, Lengyel Lajos, Telek Ambrus, Tóth József zabari és Pap József szak társak. Gasparin János szaktárs lelkesítő szavai után a gyűlés a legnagyobb rendben szét­ Nyilvános bányamunkás oszlott A gyűlés után megkezdődött a tö­ gyűlés Jánosaknán. meges beiratkozás annak jeléül, hogy a munkásság felismerte szervezetünk szüksé­ A Jánosaknai helyicsoportunk tagjai f* gességét évi március hó 25-ikére nyilvános bánya­ munkás gyűlést hirdettek. Napirenden volt az általános gazdasági helyzet és a bánya­ Nyilatkozat. munkásság, továbbá a helyicsoport vezető­ ségének újjá választása. Bár nem oly fontos, hogy az alábbi üggyel A gyűlés délután 3 órára volt hirdetve, foglalkozzunk, mégis a Pécskerületi munkás­ de már 2 órakor nagy tömegben várakozott ság felvilágositására leközlését kérjük, hogy a munkásság és várta a gyűlés megkezdé­ sét Az idő kedvezett, gyönyörű napsütés­ lássák milyen trükkökkel dolgoznak Bertrand ben ragyogott a táj, mindenki kikivánkozott és társai. a falak közül a szabadba, élvezni az első Pécskerületi összvezetőségünk február hó szép tavaszi napot. A gyűlésre tömegesen 26-án tartott ülésén többek között utasította a jöttek át a szomszéd községekből és tele­ pekről Igy Mizserfáról, Homokterényéről, kerületi titkárságot, hogy a DGT. által egész évre kiirt előlegfizetési terminusok közül azo­ Mátranovákról és egyéb községekből Gordos József üdvözölte a megjelenteket, kat, melyek a munkásságra sérelmesek, igye­ a napirendet először Batta Gyula, a szövet­ kezzék a Bányaigazgatóságnál megváltoztatni ség központja képviseletében, ismertette. — Ezen lépés meg is történt. — Bertrandék ezt Reámutatott az országban duló sulyos vál­ ságra, amely különösen a bányaiparban fog­ megneszelve március 5-én hasonló kérelemmel lalkoztatott munkásságot sujtja a legérzé­ fordultak a DGT-hez. kenyebben. Elsősorban a reánkkény szeritett Amikor a titkárságunk az i azgatóság bele­ sulyos békefeltételek, amelyek az ország egyező válaszát március 12-én kézhez kapta területét nyirbálták meg, legfőbb okozója a s ezt a munkásság előtt másnap kihirdettük, nyomorúságnak. Követelte a gyűlés nevé­ ben, hassanak oda az államhatalom képvi­ Bertrandék azzal álltak elő, hogy ók ezt már selői, hogy minél kevesebb külföldi szén egy héttel ezelőtt kiverekedtek. Nem kivánunk jöhessen be az országba és igyekezzen le- velük vitatkozni, csak le akarjuk szögezni, hetöleg külföldi piacot teremteni a magyar hogy mi sohasem fogjuk az általuk megszer­ szénnek. Ugyancsak reámutatott a nyugbér­ zetteket magunknak elkönyvelni mert erre so­ rendelet hiányosságaira, elmondotta, hogy szövetségünk tömegével nyújtotta be a be­ hasem lesz szükségünk, ők azonban ugy lát­ adványokat az illetékes minisztériumba szik mindig idegen toliakkal szeretnek ékes­ amelyekben feltárta a munkásság sérelmeit kedni és orvoslást követelt Egyben jelezte, hogy Az igazság kedvéért elismerjük, hogy Bert­ a minisztériumban most folynak az előmun­ randék is kaptak fenti ügyben ugyancsak már­ kálatok és rövidesen tárgyalás alá kerül, szövetségünk mindent el fog követni, hogy cius 12-én választ, de hogy ki kezdeményezte az ügyet azt a közölt dátumok világosan bi­ a munkásság sérelme orvosolva legyen. Ezen eljárásoknak azonban csak ugy zonyítják. lesz eredménye, ha a munkásMecsekszabolcs, 1928. március hó 18-án. lyel az utóbbi időben viseltetett tömören Szabó István II, s. k. Meződi György s^ k. csatlakozik szövetségünk táborához. Ne ül­ Jakab Péter s. k. Nyírő János s. k. Dallos jön fel a rágalmaknak és a piszkolódások- János I. s, k. Milovec Gábor s. k. Padlócz nak, mert ez csak azért történek, hogy János a. k. hántorgatja, hogy Tóth bucsok inak a magá­ val vitt Bertrand Antal, Fodor József, Ocs­ kovszky János tanukat a biróság nem halgatta ki. E cikk végig brutális sértegetések­ kel van tele, amely brutális sértegetésekért ugyancsak ujabb sajtópert indítunk, de meg­ jegyezzük itt is, hogy az előbb emlitett ta­ nuk kihalgatása ellen tiltakozni kellett mert akik mar annyit hazudtak, mint ezek az urak, akikről szó van, föltételezhető, hogy a biróság előtt sem mondtak volna igazat Akik képesek arra, hogy más emberek be­ csületébe aljas hazugságokkal gázoljanak bele, azoknak a szavahihetőségét már senki sem veszi komolyan. De különben is az ügyre vonatkozó ügyészségi iratok a járásbíróság birtokában vannak, tehát nem volt szükség a biróság felfogása szerint ujabb tanuk kihallgatására. Végül az egészet összefoglalva, a folyto­ nos piszkálódásból a féktelen düh tűnik ki, amely fűti a bányamunkásszövetség összes alkalmazottait, mert szövetségünknek a ve­ zér által beigért összeomlása sem egy, sem két hónap múlva, sőt most már évek mulva sem következett be, tehát kell, hogy valalamivel megtöltsék a „Bányamunkás" sajtta­ karó lapjait, azonkívül pedig huzzák még tovább becstelen életüket Persze a komoly emberek jókat röhögnek az ilyen buta kiro­ hanásokon, hiveik pedig kétségbeesve álla­ pítják meg, hogy az ilyen ostoba támadások, amelyek a „Bányamunkás“ hasábjain látnak napvilágot, előbb-utóbb kipusztitják a mun­ kásságból még azt a kis reményt is, amely egyik-másik iránt táplálta őket. "Turul"-nyomda r.-t, Salgótarján. Helyicsoportok hirei. Pécskerületi szaktársak figyelmé­ be. Közöljük, hogy kerületi ügyvédünk dr. Ligeti Kabos, Pécs, Mindszent-u. 24. Oly ügyekben, melyekben a szaktársak­ nak ingyenes jogvédelem jár, a kerületi tirkárság utján, egyéb ügyekben pedig közvet­ lenül fordulhatnak fenti ügyvédhez. Mecsekszabolcs. Beiratások és befize­ tések az otthonban bármikor eszközölhetők. Az otthon naponta d. e. 8—12-ig és délután 2—10 óráig van nyitva. Könyvtárórák .* csü­ törtökön délelőtt 10—11-ig, d. u. 5—6-ig és vasárnaponként délelőtt 10—11-ig. Pécsbányatelep. Beiratások és befize­ tések Linc János pénztáros szaktársnál esz­ közölhetők. Minden hó első előlegfizetést követő va­ sárnap d. u. 3 órakor a Troli-féle vendég­ lőben, minden hó második előlegfizetést kö­ vető vasárnap d. u. 3 órakor pedig Kassi­ ánban özv. Régerné vendgélőjében a cso­ port tagösszejövetelt tart. Tatabánya-Felsőgallai titkárság. Hivatalos helyisége Felsőgallán Schalkhamerféle vendéglőben van. Hivatalos órák he­ tenként hétfőn, szerdán és pénteken d. e. 9—12-ig és délután 2—7 óráig. Minden pa­ nasszal és felvilágosításért ide forduljanak a szaktársak. Nagymányok. Nagymányoki helyicsoportunknál beiratások és befizetések Bern­ hardt Henrik kerületi titkár szaktársnál eszközölhetők. Az anyagi gondok nehéz napjaiban, amikor úgy szólván senkinek a keresete nem födi a kiadásokat szép pénzt kereshet mint fő- vagy mellék- foglalkozással, ha érté­ kes, érdekes könyveinek részletfizetéses ter­ jesztésére vállalkozik. Mi ugyanis megtanítjuk hogyan kell eladni könyveket részletfizetésre. A mi kiadványaink mind márkás, irodalmi müvek, amelyeknek terjesztésével tehát tisz­ tességes megélhetést vagy minden esetre szép mellékjövedelmet biztosíthat magának. Még ma irjon díjtalan ismertető nyomtatványokért, amelyeket szívesen megküld a „PALLADIS“ könyvosztálya Budapest, V., Alkotmány-utca 4. SINGER VARÓGÉP rég BEVÁLT jó minőségben SINGER VARRÓGÉP RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Salgótarjánban, Fő-utca 75. szám alatt a róm. kath. taplómmal szemben. Nyomdavezető: Friedler Samu. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász 3. évfolyam 7. szám (1928. április 1.) A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Subject The topic of the resource Bányászat Kohómunka Közlöny Helyismeret Description An account of the resource Megjelenik minden hónap 1-én és 15-én kétheti lapszám Creator An entity primarily responsible for making the resource Csóka Vendel Fajd Pál Salgótarján Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1928-04-01 Rights Information about rights held in and over the resource Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább! https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/ Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/jpeg mikrofilm (35 mm) Language A language of the resource HUN Type The nature or genre of the resource periodika Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context M/60/A Bányászat Csóka Vendel Fajd Pál Helyismeret Kohómunka Közlöny periodika Salgótarján