https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/3eff085e83f8a2e97dc6b740df7bc3b6.jpg ae9c16c11598f765ac190cca3aa392d8 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/1a2a4528665af84a8103687882ae08bf.pdf a1c1e542a4bbc8e45f8df81f1a35967d PDF Text Text III. évfolyam 1928. március 1 5. szám. A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Felelős szerkesztő: CSÓKA VENDEL Kiadó: FAJD PÁL. Telefon szám : 46. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Vasut-utca 4. szám. Megjelenik minden hó 1. és 15-én. 1 évre 1/2 „ Előfizetési ár : 9.60 P. 1/4évre 2.40 P. 4.80 Egyes szám ára 40 f. Akik a Bányamunkásotthon r. t kamatmentes kölcsön elismervé­ nyeket még nem adták le, haladéktalanul jelentkezzenek a helyi­ csoportok vezetőségénél. A nyomor rossz tanácsadó. Most folynak a bányatelepeken a tők és az üzemeknél alkalmazott fel­ felmondások és elbocsájtások. Százá­ vigyázó személyzetnek a szekaturái, val és ezrével bocsájtják el az egyes amely abban nyilvánul, hogy a mun­ bánya vállalatok a munkásságot. Az el- kásság a már megkeresett filléreitől bocsájtott munkások a legnagyobb rész­ lesz elütve azáltal, hogy minden külö­ ben nem tudnak elhelyezkedést találni nösebb ok nélkül csilléket törölnek és és növelik az amugy is nagy számban egyéb a munkahelyen történő elvoná­ lévő munkanélküliek táborát A mun­ sok, mint rossz levegő, rossz főte vagy kásság nem tud elhelyezkedést találni, egyéb mellékmunkák dijazásának az mert nem csak a bányaiparban van elvonása a munkásságot megfosztja pangás, hanem az egyéb iparokban, keresetétől. Ezen különböző elvonások ugyszintén a mezőgazdaságban is. Év­ következtében a munkásság a legna­ ről évre mindinkább sulyosabbá válik gyobb erőfeszitése dacára sem tud a folyton visszatérő elbocsájtások nyo­ tisztességes keresetre szert tenni A mán keletkező nyomor. Ugyanis az is­ bányamunkásság viseli a bányaiparban mételten elbocsájtott munkások legin­ duló válságoknak az összes terheit. kább csak a téli hónapokban dolgoz­ A bányavállalatok ezen rosszabb nak a bányában és az évnek nagy konjukturában sem veszítenek, ekkor részét munkanélkül kénytelenek tölteni. is élvezik a munkásság által teremtett Elképzelhető milyen nagy mérvű a munkának a gyümölcsét. Ugyanis a nyomoruság abban a munkástáborban, bányavállalatok, amint a cukor kam­ akik évenkint csupán 3-4 hónapot tud­ pány befejeződik ugy telepitik a mun­ nak dolgozni és ezen munkájuk alkal­ kásságot, hogy az ne a produktív szé­ mával is ugyszólván éhbéreket kapnak nen dolgozzon, hanem az inproduktiv fizetségül, amiből nem csak hogy mun­ meddőben és elővágatokban fejti ki kanélkülivé válásuk idejére nem tud­ erejét Ez a bányamunkásság részére nak beszerezni egyes fontosabb élel­ a legtöbb esetben kereset csökkenést micikkeket, de még munkájuk teljesi­ jelent, ezzel szemben a bányavállala­ tése alkalmával sem képesek szükség­ tok részére előkészületet jelent a jobb leteiket fedezni Ez a folyton szaporodó konjuktura alkalmával bekövetkező tábor, akinek az elkeseredése folyton jobb szénelhelyezési időre. E szerint fokozódik, mindinkább veszélyezteti a tehát a vállalatok minden sulyosabb társadalmi rend oszlopait ugy, hogy áldozat nélkül megusszák a rosszabb itt van az ideje, hogy az illetékesek konjukturát, sőt a jobb konjukturá­ foglalkozzanak a gondolattal és igye­ ban elő álló horribilis hasznot minden nélkül vágják kezzenek munkaalkalmat teremteni lelkiismeret furdalás addig, amig ez nem késő, mert ha a zsebre. A munkásság előtt ma már annyira lavina megindul azt feltartóztatni nem lehet, vagy csak óriási erő elpocséko- nyilvánvaló a bányavállalatoknak ezen ténykedése, hogy a folytonos csilletör­ lásával lehetséges. Semmivel sem enyhébb azoknak a lések és egyéb mellékmunkálatok díja­ munkásoknak a helyzete, akiket az zásának eltörlése a munkásság között elbocsájtások nem érintettek és vissza­ oly elkeseredéseket váltott ki, hogy maradtak az üzemeknél. Mert ezek a ezen elkeseredések egyes üzemekben munkások csak redukált műszakok érezhetővé vált oly formán, hogy a mellett hetenként 3-4 műszakot telje­ munkásság elkeseredése letörte min­ sítenek. Ezen műszakok mellett nem den munkakedvét s közömbössé te­ képesek annyit keresni, amelyből csa­ szi a munkást, azt tartja, hogy hiába ládjaik részére szükséges cikkeket meg- dolgozik bármennyit, a hónap végén vásárolhassák. A munkásság ezen mű- még sem tud keresetre szert tenni, szakredukciók következtében a legsu­ mert minél több teljesítményt ér el, lyosabb és nyomorult helyzetben van. annál több mellékmunkával járó díja­ Hozzájárul ehez az egyes üzemveze­ zást vonnák el s a végeredményben alig keres többet, mint ha teljesítmény­ ben kevesebbet ér el. Az ország nemzetgazdasága érdeké­ ben, valamint a társadalmi kiegyenlí­ tődés érdekében kívánatos volna, ha a kormányhatalom szigorú, vizsgálat tár­ gyává tenné egy oly szakértő bizott­ ság utján, amely szakértő bizottságban teljesen hozzáértő szociálpolitikus, il­ letve nemzetgazdász vezetésével az összes érdekelt feleknek a bevonásával a vállalatok üzemi és üzleti működé­ sét, amely bizottság hivatva volna a munkásság és a munkáltatók között felmerülő sulyos ellentétek elintézésére, amely elintézés megnyugvást teremtene a dolgozó tömegek között. Annyi sok sérelem éri a bányamunkást, hogy ne csodálkozzanak, ha a bányamunkás nem keresi a megértést, hanem inkább bizonyos kilengésekre hajlamos, mert sajnos számtalan esetben érte sulyos csalódás. Csak ugy lehet békét és nyugalmat teremteni a bányaipar­ ban foglalkoztatott munkásság között, ha megértik ezen sulyos fájdalmakat és ezen fájdalmak enyhítésére szükséges írt megadják. Egyik legsulyosabb sérelme volt a bányamunkásságnak a nyugbérpénztá­ rak rendezettlensége. Amikor végre hosszú évtizedek után rendezésre ke­ rült a sor, akkor oly mostohán ren­ dezték, hogy a bányamunkasság nem tudott megnyugodni s nem fog tudni mindaddig nyugodni, amig ez a kérdés oly megoldást nem teremt, amely az elaggott munkásság részére emberhez méltó megélhetést nem biztosit. Ezekben a kérdésekben nem ígéretekre van szükség, hanem cselekvésekre, már annál inkább, mert igéretekben már eleget volt része. Végre a sok ígéret és szekatúra után értsék meg az ille­ tékesek, hogy veszedelmes a hurt a végsőkig feszíteni, mert elpattan. A nyomoruság a legrosszabb tanácsadó, a nyamoruság adja a ember kezébe a legveszedelmesebb fegyvereket, te­ hát ezen fegyverek helyett munkaal­ kalmat és kenyeret adjanak a munkás kezébe. �2 Bányamunkások ne hallgassa­ tok a renegátokra. A fenti cimen f. évi február 18-án meg­ jelent „Bányamunkás“-ban cikk jelent meg, amely cikkben Fodor József felszólítja a bányamunkásokat, hogy ne adják ki kezük­ ből a bányamunkásotthon szelvényeket. A cikk szövegében a bányamunkásotthon szel­ vényekkel foglalkozik, erre e helyütt nem kívánunk reflektálni. Azonban a cikk további folyamán tele van denuncialással, lehat erre kívánunk választ adni. A tél folyamán, amikor a konjunktúra egy kissé megindult és a munkások rende­ sen teljesithettek műszakjaikat, a telepeken állandóan felütötte fejét egy bizonyos hang amely szerint a munkásságnak sztrájkba kellene állani, mert igy biztosithatják kere­ setüket, igy érhetik el helyzetük megjaví­ tását. Ez a hang eljutott szövetségünk központ­ jába is, ahol azután vizsgálatot indítottunk arra nézve, hogy kideritsük ezen hangok­ nak a rugóját. Vizsgálatunk alkalmával ki­ derült, hogy a telepeket bujkálva látogatják Fodor József és társai és az egyes falvak­ ban szériák szét ezen hireket és ugy igye­ keznek a munkásságot meggondolatlan és kilátástalan sztrájkba ugratni. Erre lapunk egyik számában felhívtuk a munkásság figyelmét és felszólítottuk a munkásságot, hogy amennyiben ilyen bujkálok megjelen­ nek, védekezzenek velük szemben és ha ez máskép nem sikerül, adják át a hatóságok­ nak. Ne engedjék, hogy a munkásság az amúgy is nyomorúságos keresetétől elessen és családjaikat nyomorba döntse. Ezen figyelmeztetésünkre a „Bányamun­ kás“ egyik számában árulóknak és denunciánsoknak nevezett bennünket azért, mert mi óvtuk a munkásságot attól, hogy a lehető keresetétől elüssék. A fenti cikkben azután bemutatkoznak teljes valóságukban Judás képében, csupán a 30 ezüstpénzt tartalmazó zacskó hiányzik kezükből, amit nem tudtak elérni mindeddig. Azok az emberek, akik tele torokkal kia­ bálnak uton-utfélen, hogy ők a munkásság érdekeit szolgáljak, akik előadásokat tarta­ nak társadalmi erkölcsről, akik állandóan a mai társadalmi rend felfo gatására igyekez­ nek. akik az emberek bűneiért a társadalmi rendet teszik felelőssé, akik azt hirdetik, hogy meg kell vizsgálni mindent és csak ha vizsgálat — amely vizsgálatban mindegyik fél képviselve van, — derít ki bizonyos bű­ nöket csak akkor szabad valakit elítélni, de ugyanakkor a társadalomnak nem sza­ bad az illetőt kivetni, mert ez által a tár­ sadalom hajtja a további bűnökbe. Ezek az emberek minden vizsgálat nél­ kül ítélnek el embereket nem elégszenek meg azzal, hogy az illetők állásukat vesztik, hanem egyenesen megakarják fojtani és egész életükre tönkre tenni. Ezen legutóbbi cikkükben is azt teszik. Ez alkalommal Bernhardt Henrik tata­ bányai kerületi titkárunkat kezdték ki és őtet akarják denunciálni a hatóságok előtt hogy ezáltal lehetetlenné tegyék. Előhoznak a kommun időkből ügyeket azzal kivánják lehetetlenné tenni Mi nem akarjuk Bern­ hardt Henrik helyett a cikk íróit kioktatni, ezt majd megteszi ő maga, azonban az őt ért vádban van egy rész, amelyet mi nem hagyhatunk szó nélkül. Ez pedig a kővet­ kező: „Őt a kommun alatti cselekményéért — már nem is emlékszünk pontosan, hogy A Bányász hány havi, vagy évi börtönbüntetésre; ítélték. A hirek szerint még csak nem is a munkás­ társai érdekében elkövetett cselekmények miatt, hanem állitólag valami bútorfélét csi­ náltatott volna az üzem terhére saját ma­ gának.“ Ez a kitétel az, amely bennünket arra kényszerít, hogy oda kiáltsuk a cikk írójá­ nak, valamint azon sugalmazóknak, akik ezt a taktikát folytatják, hogy akinek vaj van a fejen, ne menjen a napra, mert a vaj elolvad. Mi ez, ha nem denunciálás és teszik azt azok, akik a munkásságot állandóan félre­ vezetik s most, mert a munkásság nem hal­ gat reájuk, beállnak denunciánsoknak. Kár minden erőlködésért, a megindult lavinát nem lehet megállítani, amely elfogja őket söpörni. Orvosi hír. Dr. Kardos Adél orvos, mű­ ködését Fő ucca 320. szám alatt megkezdte. Rendel délelőtt 9—11-ig és d. u. 2—5-ig. A rágalmazók fényképe. A folyton fokozódó rágalom hadjárat arra kényszerít, hogy, bemutassam azoknak a fényképét, akik ezen rágalom hadjárat élén állanak. Peyer Károly ellen eljárás folyt orgazda­ ság cimén és nem rajta múlott, hogy ellene ezen eljárás megszüntettetett. Ez a butor ügy sokkal csiklandósabb volt, mint Bernhardtnak az esetleges butor ügye, mert Peyer Károly a kommun időkben felhasz­ nálta az ő akkori tekintélyét és ezt alátá­ masztotta a bányamunkásszövetség tekin­ télyével ugy, hogy amit a kommun időkben sem tudott az ő egyéni tekintélyével a maga részére megszerezni, megszerezte a szövetség nevében, de ő maga használta fel. Főúri bútorokkal rendezte be lakását. Ugy hiszem, hogy egy egyszerű bányász és Peyer Károly között mégis csak különbség van, mert ő inkább tudatában lehetett annak, hogy, amit ő cselekszik az ínkorrekt, azon­ ban az ő egyéni érdekeinek kielégítéséért nem riadt vissza az inkorrektségtől sem. Bár ezeket a bútorokat vissza kellett neki adni jogos tulajdonosainak, azonban volt ezek között, amit nem adott vissza, nem pedig azért, mert annak jogos tulajdo­ nosai nem merték vissza követelni. Igy jutott Peyer Károly a drága szőnyeghez, amely szobáját díszítette. Amit a bányamunkás szö­ vetség vett 1919 januárban 350 koronáért, ezt Peyer Károly 1921. ugusztusában fizette meg 350 koronával, ami akkor a legszeré­ nyebb számitás szerint is több mint 30,000 koronát ért Peyer Károly 1920. februáréban eltávozott külföldre, mert félt az ellene folyt vizsgálat­ tól a butor ügyben. Ekkor magával vitte a szövetség pénzét és kint külföldön veszte­ séggel eladta. Kint tartotta az angol bányá­ szoktól küldött 500 angol fontot, amit ugyan­ csak több százezer korona veszteséggel jut­ tatott a szövetségnek. Amikor Peyer távollétében a legsulyosabb időkben a szövetség élén állva elszámolási különbözetem volt, ezért Peyer kenyeremet vette, nem éngedett a szervezeti szabályok által előirt fórumok elé. A polgári és bün­ tető eljárást húzták két éven keresztül, ezen tárgyalásra a tanukat megfélemlítették és mégis vádelejtéssel végződött a tárgyalás. Mindenáron elgázolni ez volt a jelszó, hiába való volt minden védekezésem, ezt 1928. március 1 nekem mindenáron bűnnek rótták. Dacára annak, hogy Peyer sokkal súlyosabb dolgo­ kat művelt ugyanakkor, mikor a bányamunkás mozgalomtól távol, külföldön élt. Azonban ezt Peyer Károly követte, el egyszerű bányászokkal szemben, ha ezt más csinálja, akkor ezt becsapásnak nevezik, Peyer Károly részére pedig megtiszteltetés volt. Igy mérnek az erkölcsprédikátorok, ha önmagukról van szó. Egynéhány szóval kívánom emlékezetébe hozni Fodor Józsefnek, mert ő már való­ színű elfelejtette, vagy legalább is azt hiszi, hogy senki sem tudja róla az ő cselekmé­ nyeit, azért egyet-mást emlékezetébe idé­ zek. Ki volt az, akit a háboru tartama alatt a komáromi haditörvényszék bujtogatásért halálra ítélt és ezután ezt a bünte­ tést több évi fegyházbüntetésre változtatta át ? Ki volt az, aki az 1918. októberi forra­ dalom alkalmával a csőcselék segítségével kiszabadult a komáromi katonai fegyházból? Ki volt az, aki a tatabányai nemzetőrség tagjaként a Szár-í állomáson őrszolgálatot teljesítve, boros hordókat csapra ütve hordatta szét a bort, törte föl a csőcselékkel egyetemben a vagonokat és hordták szét az élelmiszereket, amely fosztogatás alkal­ mával három halott maradt a helyszínen? Továbbá ki volt az, aki 1921. januárjában külföldre szökött azért, hogy a fenti cse­ lekményekért vizsgálatot folytató és már tárgyalásra kitűzött győri kir. törvényszék felelőségére vonása elöl megmeneküljön ? Ez nem volt más, mint Fodor József, aki beált erkölcsprédikátornak, ez az ember be­ szél erkölcsről, ez az ember beszél arról, hogy ő a munkásság érdekeit szivén viseli. Ki hiszi el, hogy egy ember, aki a fenti cselekmények elkövetésére képes volt, al­ kalmas lehet arra, hogy a munkásságot ész­ szerűen és önzetlenül képviselni tudja és hogy a munkásságot oktalanságok elköveté­ sétől vissza tudja tartani. A munkásságra bízom az elbírálását, ugy érezem, hogy a munkásság ezek tudatában vele szemben méltóképpen fog eljárni és ha közöttük megjelenik, tudni fogja kötelességét. A fentiekből láthatja a munkásság világosan, hogy a munkásság gazdasági érdeke­ inek a védelmét nem láthatják el azok a szervezetek, amelyekben politikai hátsó gon­ dolatok fűlnek, erre csupán csak tisztán gazdasági alapon nyugvó szervezetek képe­ sek, amelyek minden politikai tendenciától mentesek. Batta Gyula Singer-varrógépek kizárólag nálunk kaphatók: Singer-varrógép részv. társ. Sal­ gótarjánban a kath. templommal szemben. Teljes erővel folyik a Bánya­ munkásotthon r.t. ellen megin­ dított akció. A „Bányamunkás" folyó hó 18-án kiadott számában ökölnyi betűkkel intéz felhívást az ország bányamunkásaihoz, hogy ne adják le a bányamunkásotthon rt által kiadott kamatmentes kölcsönszelvényeket A cikk fájdalmas siránkozással igyekszik hatást el­ érni a bányamunkásság között Ez a fájdal­ mas siránkozás fényes beismerése a szövet­ ségünk által indított akció eddigi sikerének. A cikk felsorolja a bányám (lakásotthon rt. történetét ugy igyekszik beállítani, mintha a bányamunkásotthon rt eddigi működésé­ �1928. március 1 A Bányász ben beváltotta volna a megalakulásával egy­ ellátásával bízza meg, helyette a tatabányai ke­ rületbe pedig Mostyenán József pilisvörösvári idejűleg kilátásba helyezett ígéreteit. Persze a munkásság széles rétegei ezen szaktársat jelölte ki a titkársági teendők ellá­ gyerekségeken jóízűen kacag, mert a felső­ tására. A szövetség vezetőségének ebbel! hatá­ rozata már végre is van hajtva, a tolnai ke­ gallai otthon kivételével semmi egyéb szó­ rületet március 1-ével Bernhardt szaktárs, a Tarakozó helyet nem létesitett a bányamunkás­ tabánya-Felsőgallai kerületet pedig már február otthon rt A felsőgallai otthon létesitésével 15-ével Mostyenán József szaktárs vette át — sem azt a célt szolgálja, amelyet annakide­ Felhívjuk szaktársaink figyelmét, hogy ügyes­ bajos dolgaik elintézése végett a fenti emlí­ jén nagy hű-hóval megigért. A felsőgallai tett szaktársakhoz forduljanak, akik minden munkásság állandó adófizetője a bánya- rendelkezésükre álló eszközzel arra töreksze­ munkásotthon rt.-nak, mert az otthonban nek, hogy a hozzáfordult munkástársak bajain rendezett összejövetelek, műkedvelő előadá­ a lehetőséghez képest segítsenek. sok, táncmulatságok alkalmával olyan horri­ bilis belépődíjakat szednek, amilyet privát Összvezetőségi ülés a pécsi vendéglősök nem mernek megkockáztatni, tehát állandó a zugolódás és az elégedet­ kerületben. lenség az ottani vezetőséggel szemben. Ha A pécsi kerületben lévő helyicsoportjaink f. csak ezt nem nevezik munkásjóléti és szo­ évi február hó 26 án d. e 11 órakor összve­ ciális intézménynek, amelyben ugyan nem zetőségi ülést tartottak Pécsbányatelepen a nagy köszönet van. Más egyebekre nem Troli-féle vendéglő különhelyiségében. Az össz­ vezetőségi ülést Hock János pécsbányatelepi igen hivatkozhatnak. Nem egyszer szögeztük le, hogy a bánya­ helyicsoportunk elnöke nyitotta meg, közölte a vezetőséggel, hogy a mai ülésnek tárgya a munkásotthon rt. mindinkább eladósodik, legaktuálisabb munkáskérdések, amelyeknek ma már olyan terheket visel, amely terhek- napirendjét a szövetség részéröl Csóka Vendel nek a kamatait sem képes a bányamunkás­ szövetségünk titkára fogja ismertetni. Csóka otthon rt viselni. Ezen állításaink bizonyí­ szaktárs részletesen foglalkozott a tavasz beelőállott nehéz gazdasági helyzettel, tására közölhetjük a szaktársakkal, hogy áltával közölte az összvezetőségi üléssel a szövetség 1927. évi november hó 14-én a Törekvés központi vezetőségének a szanálással kapcso­ takarékpénztár ujabban 60.000 pengőt táb­ latos kilátásba helyezett, illetve megindított lázott be a bányamunkásotthon rt. terhére. akcióját Csóka szaktárs előterjesztése alapján Tehát ugy vagyunk ezzel a kérdéssel, mint hosszan tartó nívós vita indult meg, amelyhez a vezetőségi tagok majd kivétel nélkül hozzá­ a régi magyar közmondás, hogy „nem mind szóltak. arany, ami fénylik.“ A bányamunkásotthon Kraft Jenő kerületi titkár előterjesztésére az rt. is hirdet nagy vagyont, nagy összegeket összvezetőség tudomásul vette egy régebbi végeredményben, ha megnézzük a bánya­ Mecsekszabolcson tartott vezetőségi ülés azon munkásotthon rt. vagyonmérlegét, akkor ki­ kivánságát, mely szerint dr. Sztranyavszky Sándor belügyi államtitkárt meghívták a pécsi tűnik, hogy ugyan látszólag tekintélyes va­ kerületbe a bányamunkások gazdasági és szo­ gyonnal rendelkezik, de ha figyelembe ciális helyzetének tanulmányozására. Felolvasta vesszük a részvénytársaság terheit, akkor a belügyi államtitkár levelét, amelyben közli a pécsi munkássággal, hogy meghívásuknak a igen szomoru képet látunk. legrövidebb időn belül eleget kíván tenni, Most legujabban oly híreszteléseket ter­ amelynek időpontjáról még külön értesítést fog jesztenek a munkásság között mint hogyha küldeni a kerület titkárságának. Az összveze­ a biróság a folyamatban lévő pereket, illevea tőségi ülés fél 2 órakor a legnagyobb lelkese­ munkásság által felállított követeléseket el­ déssel ért végett utasította volna. Ezen híresztelésekkel szem­ ben a leghatározottabban leszögezzük, hogy ilyen döntése a bíróságnak nincs, ellenben két perben 100%-os valorizációval, egy per­ A szociáldemokrata párt parlamenti frak­ ben pedig 60%-os valorizációval ítélte meg a biróság a peresített Összeget Megnyugta­ ciójának az országyyűlésben elmondott be­ tásul közöljük a munkástársakkal, hogy az szédéből Magyarország lakossága élénken eddig megitélt mind három per összegét a emlékezhetik, hogy állandóan hatósági és Bányamunkásotthon r. t a bírósági ítélet más egyéb terrorról panaszkodnak. Ugyan­ értelmében bírói letétbe helyezte. Tehát csak sajtójukban folyton siránkoznak, hogy szaktársaink ne nyugtalankodjanak, mert a szociálista szervezetikben tömörült mun­ arra az esetre, amikor már a perek jogerőre kásságot miként terrorizálják. A "Bányamunkás“ folyó évi január hó emelkednek az összegeik biztosítva vannak. Itt említjük meg, hogy az otthon ellen idi- 29-én megjelent számában „Egyik jött a tott perek visszavonására megindított ellen­ börtönből, a másik megy a börtönbe* cim akció alkalmával körülbelül 80 szaktárs alatt cikk jelent meg, melyben örömujjongva vonta vissza az eredeti aláírását mikor azon­ számolnak be, hogy Tóth bucsoki a reája ban tudomásukra jutott hogy az itéletet kiszabott 8 hónapos börtönbüntetés letöltése után kiszabadult. De ugyanakkor megemlé­ javukra mondotta ki az elsőfoku biróság, tömegesen keresték fel szövetségünk irodáját keznek a peranyag részleteiről is és elmond­ és körülbelül 8-10 ember kivételével a per ják, hogy Osuschek Imre, Bócs József és továbbfolytatására adott ügyvédünknek meg­ Zámbó Mátyás tanuk terhelő vallomása alap­ ján itélték el Tóth bucsokit 8 hónapra. hatalmazást Ezen cikk megjelenésének és Tóth bucsoki kiszabadulásának már megvan Felsőgallán a Titkár változás a Tatabánya- kellő hatása. Az eddigi jelekből arra lehet következtetni, hogy az előbb említett tanuk Felsőgallai kerületben. ellen állandó izgatás folyik. Tatabányá­ ról szerzett értesülésünk szerint Zámbó Má­ Szövetségünk központi vezetőségéhez Bernhárdt Henrik szaktárs, mint a Tatabányai Fel­ tyást, a Tóth bucsokihoz közelálló egyének sőgallai titkárság vezetője beadvánnyal fordult, tettleg bántalmazták. amelyben a tolnai kerületi titkársághoz való Ezen ügy jogi részévei nem kívánunk fog­ áthelyezését kérte. Szövetségünk központi ve-, lalkozni, mert ez tisztán a biróság ügye, zetősége Bernhárdt szaktárs által előterjesztett csak a szociáldemokrata párt folytonos Indokok alapján kivánságát teljesítette és ugy határozott, hogy f évi március t-ével Bernhardt siránkozásaival szemben megállapítjuk, hogy szaktársat a tolnai kerületi titkárság teendőinek nem őket, hanem ők terrorizálják azokat a Terrorizálnak Tatabányán. 3 munkástársakat, akik nem hajlandók az ő maszlagaikat bevenni. Figyelemmel kisérjük ennek az ügynek a fejleményeit, mert előreláthatólag ennek még folytatása lesz Felsőgallán, mert a brutali­ tásokat, személyes szabadság, testi épség veszélyeztetését nem leszünk hajlandók tét­ lenül nézni, pláne,nem akkor, amikor ez a demokrácia jegyében lesz lebonyolítva. Ezen a helyen arra hívjuk fel szaktársa­ inkat, hogy az ilyen brutális, barbár táma­ dások elől térjenek ki, amennyiben mégis előfordulnának az elmult napok eseményei­ hez hasonlók, ugy személyes szabadságuk megvédése végett forduljanak az illetékes hatóságokhoz és bíróságokhoz, akik a tör­ vények értelmében fognak eljárni. Rágalmazó a bíróság előtt, A salgótarjáni munkásság még élénken emlékezik arra az időre, amikor közös el­ határozásból a Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Országos Szövetségéből ki­ váltunk. A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Országos Szövetsége ez alkalom­ mal 15—20 embert küldött a salgótarjáni kerületbe, hogy a kiválni szándékozó töme­ geket elhatározásukban megakadályozzák. Többek közt Tóth István bucsok is a kerü­ letbe lett küldve. Piszkolódásaival igyekezett a munkásságra hatni. Megjelent a szövetség helyiségében s kihasználva Csóka szaktárs távollétét, megrágalmazta őt A jelenlevők adták tudomására Csóka szaktársnak Tóth bucsok szemtelenkedéseit, melyért Csóka szaktárs rágalmazás és becsületsértésért pert indított Tóth bucsok ellen Az első tárgyalást a járásbíróság 1927. májusban tűzte ki, melyen megjelent a vád­ lott képviseletében dr. Gádor Ferenc salgó­ tarjáni ügyvéd. Előállottak azzal a merész állítással, hogy ők bizonyitani fogják, hogy Csóka szaktárs a szövetség tulajdonát ké­ pező írógépet és könyvtárat megtartotta magának. Ennek igazolására becsatolták azt a feljelentést, amelyet a balassagyarmati kir. ügyészségnél nyujtott be a szövetség kép­ viseletében Peyer Károly titkár és Takács József szövetségi elnök. A balassagyarmati kir. ügyészség Csóka szaktárs ellen a vádat elejtette. Ezzel be­ igazolást nyert, hogy a felhozott vád alap­ talan s ezen iratok birtokában a járásbíró­ ság f. évi február 23-ára tűzte ki a tárgya­ lást. Érdekes, hogy mikor a rágalmazó látta, hogy a bizonyítás nem sikerült, ujabb bizo­ nyítási inditványt tett, amelyet a járásbíró­ ság azzal a megokolással utasított el, hogy nem lehet a végtelenségig húzni egy rágal­ mazási pert Tóth bucsokit rágalmazás és becsületsér­ tés vétségében mondotta ki bűnösnek amely­ ért 20 pengő fő, 5 pengő mellékbüntetésre és 65 pengő 50 fillér perköltség megtérítésére marasztalta el. Ugyancsak f. hó 23-án tárgyalta a balas­ sagyarmati kir. törvényszék Oravec János sikkasztás, és okirathamisitási bünperét, amelyet a nagy peranyagra való tekintettel nem tudott a törvényszék befejezni. A per lényegével jelenleg még nem kivánunk fog­ lalkozni, csak jellemzésül megállapítjuk, hogy a Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Országos Szövetségének nagy érde­ kei fűződhetnek ehez a perhez, mert a tárgyalás napjára Budapestről hoztak ügyvédet azonkívül megjelent a tárgyaláson Ocs­ kovszky János, Bertrand Antal és Fodor Jó­ zsef, akik a folyosón folytatott diskurzus al �A "Bányász" 4 kalmá al nagy szinpátiáról tettek tanúságot sikkasztással és okirathamisitással vádolt Oravec János al szemben. Ugylátszik ezek az urak elfelejtették, hogy annak idején Oravec Jánost ók jelentették tel. A látszat arra hagy következtetni, hogy ezen tettüket végtelenül megbánták és minden törekvésük az, hogy Oravecz Jánost megmentsék helyette artatlan embereket akik annakidején a sik­ kasztásokat leleplezték keverjék bele a Ez a kis eset is megdönthetetlen tanúbi­ zonyságot tesz a mellett, hogy milyen esz­ közökkel dolgoznak szövetségünk vezetősége ellen. Nem kiméivé a fáradságot, anyagi ál­ dozatot csakhogy tehetetlen dühükben va­ lamiképen bosszút álhassanak azokon az embereken, akik nekik hátat fordítottak és nem hajlandók tovább velük egy uton ha­ ladni- Nem szólva arról, hogy micsoda óri­ ási költségekkel jár egy ilyen monstré kii indulás Budapestről Salgótarjánba, sőt a pécsi kerületből Salgótarjánba, akkor ami­ kor a fentnevezettek nem a törvényes kö­ telességből hanem csupán szipámtiából rándulnak föl Salgótarjánba. A szegény félre­ vezetett munkásokat pedig állandóan mo­ lesztálják a magasabb tagjárulék megfizeté­ sére és ha valaki a jogosan kijáró segélyért jelentkezik, elutasítják, ily alkalmakra pe­ dig amint az eset mutatja, bőven jutnak összegek. De nagyon jól van ez igy, legalább az ilyen esetek méginkább felvilágosítják a munkásságot a nagy igazságokat és testvé­ riességeket hirdető, magukat szocialistáknak nevező vezérek ténykedéseivel szemben. A csehszlovákiai bányászsztrájk. Odaát Csehszlovákiában a meggondolt és mérséklő taktika helyett győzött a demagó­ gia és sikerült a csehszlovák bányamunkás­ ság egy részét harcba ugrasztani. A legu­ tóbbi jelentések szerint a tárgyalások foly­ nak, ezen tárgyalások azonban nem tudnak eredményeket produkálni, mert a bányavál­ lalatok ridegen elzárkóznak a munkásság kívánságainak teljesítése elől A felállított 20 százalékos akkordbér fel­ emeléssel szemben a bányatulajdonosok bi­ zonyos többtermelési prémiumot hajlandók adni, ami körülbelül 5 százalékos béremelésnek felelne meg. Ezen tárgyalásokon a munkásság képviselői 20 százalékról leszáll­ tak 7-5-re és ma csak ezt követelik. Azon­ ban mindezideig ezt sem sikerült elérniA harc egyelőre tovább tart Figyelemmel kísérjük az eseményeket és a harc befeje­ zése után foglalkozni fogunk ezen harcnak Villamos centrálét építenek A napilapok tudósítása szerint Budapest székesfőváros törvényhatóságában hosszú viták folytak ezen villamos központnak a megépítése körül Az egyik fél Kelenföldön kívánta a centrálét megépíteni, a másik fél Bánhidán. A hosszú vita folyamán mindenik fél igyekezett a maga igazát bizonyitani és a végeredményben Bánhídának jutott a centrálé megépítése. Mi az egész vitát mint tá­ voli szemlélők kísértük figyelemmel mint ilyen sikerült nagyon értékes tapaszta­ latokat szerezni. Mint érdekes jelenséget kell leszögezni, hogy ezen vita alkaImával ismét kidomborodott a munkáság szervezeteinek és a polotikai szervezeteknek "Turul"-nyomda r.-t, Salgótarján. az egymás közti viszonya. A főváros tör­ vényhatóságának szociáldemokrata frakciója minden áron azon igyekezett hogy a villa­ mos központot Kellenföldön és ne Bánhi- . dán épitsék meg. Ezt ők gazdasági érdékekkel magyarázták és már már azt hittük, hogy tényleg be tudják igazolni állításaik igazságát, amikor egy véletlen azután a maga meztelenségében mutatta be a szoci­ áldemokrata frakciónak erőlködését Ez a kép a következőképen néz ki: A vita hevében s az adatok felsorakoztatásá­ ban Bánhida község lakossága, amely leg­ nagyobb részt bányászokból áll és a bánhi­ dai képviselő testület tagjai sorában is nagyobb részt bányászok, bányamunkások foglalnak helyet látták azt a nagy harcot látva azután a harc folyamán, hogy a szociáldemokrata frakció mily hevesen küzd Bánhida ellen, látva azt, hogy ezen harcnak az élén Peyer Károly áll elhatározták, megkérik Peyert hogy legyen tekintettel Bánhida nagytömegű bányamun­ kásságára, akik nagyrészt munkanélkül a nélkülözéssel küzdenek, ugyan ugy Bánhida környékén, ahol szintén legnagyobb részt bányamunkások laknak és szintén munka­ nélkül vannak. Az által, ha ezt a villamos központot nem Bánhidán építik meg további nyomorúságban kénytelenek vergődni, arra kérték ne akadályozza meg ezen villamos központnak Bánhidán való létesülését. Ez által szolgálatot tesz a nélkülöző bányamun­ kásságnak, továbbá szolgálatot tesz a bá­ nyamunkás szövetségnek is, mert azok a munkanélküliek, akik ma a nyomorral küz­ denek. amennyiben azt látják, hogy vezető­ jük segítségükre siet és igyekszik munkaal­ kalmat teremteni, ismét fizethetik tagjárulé­ kaikat Azt hitték a bánhidaiak, hogy meghalgatásra találnak, azonban mi történt Vála­ szolni már nem Peyer Károly a bányamun­ kás szövetség titkára válaszolt hanem Peyer Károly a szociáldemokrata pártnak egyik vezére és pedig a következőleg: Ja, most tudják, hogy én hol vagyok? A választások alkalmával nem tudták! A választások al­ kalmával nem a szociáldemokratákra sza­ vaztak, hanem a keresztényszociálistákra, ezért tehát lakolniok kell, mindent el fogok követni, hogy a villamos központ ne Bánhídan épüljön meg, hanem Kelenföldön és ha maguk felfordulnak éhen, akkor sem tö­ rődök magukkal Máskor tudják meg, mit jelent az a választásnál nem a szociálde­ mokratákra szavazni. Ez a küldöttség leforrázva ment vissza Bánhidára, természetesen levonták a kon­ zekvenciát és a jövőben tudni fogják köte­ lességüket, amit azután ismét nem fognak megköszönni azok, akik ilyen dölyfösen el­ utasították. Most amikor végleg eldőlt a Centrálé megépítésének az ügye és minden erőlködés dacára Bánhidán építik meg, most azután igyekeznek frontot változtatni és ismét kezdik dédelgetni a bánhidaikat, szá­ mítva arra, hogy majd egy ujabb megismét­ lődő választás alkalmával sikerül nekik a bánhidaiakat megszerezni, ez azonban aligha fog sikerülni, mert a bánhidaiak nem tudják elfelejteni azt a pofont, amelyet Peyer Károlytól kaptak. 1928. március 1 a környékbeli munkanélküli munkásokat al­ kalmazzák és ezek részére tisztességes nap­ számbéreket illetve órabéreket vagy akkordbéreket biztosítson. Továbbá fuvarozó és egyéb kisipari munkák elvégzése helybeli kisgazdák és kisiparosokkal végeztessenek Ugyan csak nagyon fontos érdek, hogy a mindennemű mezőgazdasági kárt, amelyek az építkezéssel járnak szakértői s községi bizottság által felülvizsgáljon és az okozott kárt a vállalat az érdekelt gazdáknak, tu­ lajdonosoknak megfelelően kártalanítsa. Ezekre kell legelsősorban körültekintően fi­ gyelemmel lenni a községi képviselő testü­ letnek és éberen őrködjön, hogy ezen épít­ kezéssel kapcsolatosan senkit kár ne érjen. Ezen villamos központ építkezésének nagy jelentősége van a tatai medencében, mert előreláthatólag fel tudja Ölelni azt a nagy munkanélküli tábort, amely ebben a me­ dencében munkahiány következtében nyo­ morog. Helyicsoportok hirei. Mecsekszabolcs. Beiratások és befize­ tések az otthonban bármikor eszközölhetők. Az otthon naponta d. e. 8— 12-ig és délután 2—10 óráig van nyitva. Könyvtárórák: csü­ törtökön délelőtt 10—11-ig, d. u. 5—6-ig és vasárnaponként délelőtt 10—11-ig. Pécsbányatelep. Beiratások és befize­ tések a Kassián környékén lakók részére Line János pénztáros szaktársnál a Pécs­ bányatelep környékén lakók részére Máhr Adolf másodpénztáros szaktársnál eszközöl­ hetők. Minden hó első előlegfizetést követő va­ sárnap d. u. 3 órakor a Troll-féle vendég­ lőben, minden hó második előlegfizetést kö­ vető vasárnap d. u. 3 órakor pedig Kassi-ánban özv. Régemé vendgélőjében a cso­ port tagösszejövetelt tart Tatabánya-Felsőgallai titkárság. Hivatalos helyisége Felsőgallán Schalkhamerféle vendéglőben van. Hivatalos órák he­ tenként hétfőn, szerdán és pénteken d. e. 9—12-ig és délután 2—7 óráig. Minden pa­ nasszal és felvilágosításért ide forduljanak a szaktársak. Nagymányok. Nagymányoki helyicso­ portunknál beiratások és befizetések további intézkedésig Falcz Ádám, id. Heim Ferenc, Studer Péter és Patmert István szaktársak­ nál eszközölhetők. varrógép RÉG BEVÁLT jó minőségben SINGER VARRÓGÉP RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Salgótarjánban, Fő-utca 75. szám, alatt a róm. kath. taplómmal szemben. A bánhidai községi képviselőtestületnek most az a kötelessége, hogy mindent elkö­ vessen a bánhidai munkásság és kispolgár­ ság érdekeinek a védelmére- Legfontosabb kötelességeinek egyike, hogy a munkálatok megkezdése alkalmával kikösse magának a vállalkozással szemben, hogy a bánhidai és Nyomdavezető: Friedler Samu. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász 3. évfolyam 5. szám (1928. március 1.) A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Subject The topic of the resource Bányászat Kohómunka Közlöny Helyismeret Description An account of the resource Megjelenik minden hónap 1-én és 15-én kétheti lapszám Creator An entity primarily responsible for making the resource Csóka Vendel Fajd Pál Salgótarján Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1928-03-01 Rights Information about rights held in and over the resource Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább! https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/ Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/jpeg mikrofilm (35 mm) Language A language of the resource HUN Type The nature or genre of the resource periodika Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context M/60/A Bányászat Csóka Vendel Fajd Pál Helyismeret Kohómunka Közlöny periodika Salgótarján