https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/e09fbf2968ddae30b09425773a972f9d.jpg 1c5ebfe9d3e458a1aea1338192a591bb https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/4535a3124b6c85a949e931d883aba9d7.pdf 78f6b1a876570bddcf208dce49dc7d2e PDF Text Text III. évfolyam. A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Felelős szerkesztő: CSÓKA VENDEL. Kiadó: FAJD PÁL. Telefon szám : 46. 1928. február 15 4. szám. Szövetségének Hivatalos Közlönye. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Vasut-utca 4. szám. Megjelenik minden hó 1. és 15-én. Előfizetési ár: 1 évre 1/2 „ 9.60 P. 1/4 évre 2.40 P. 4,80 Egyes szám ára 40 f. Akik a Bányamunkásotthon r. t. kamatmentes kölcsön elismervé­ nyeket még nem adták le, haladéktalanul jelentkezzenek a helyi­ csoportok vezetőségénél. A bányanyugbérpénztár revíziója. Hosszú éveken keresztül ez volt a bányamunkásságnak a legfontosabb követelése, mig végre 1925-ben a tör­ vényhozás megalkotta a bányatör­ vényt Ennek alapján azután 1926-ban 4400—926. N. M. M. számu rendelet 1927, január 1-től központositotta a nyugbérpénztárakat. A nyugbérpénztárak központosítása alkalmával a bányamunkásság felléleg­ zett, mert azt hitte, hogy végre hoszszas huza-vona után rendezve lesz a nyugbérkérdés. Sajnos ezen hitében csalódott, mert csakhamar tapasztal­ hatta a törvény és rendelet hiányos­ ságait Ugyanis a rendelet 65. éves korha­ tárt és 40 éves szolgálati időt állapit meg. Ezek oly magas év számok, hogy a munkásság nem jut abba a helyzetbe, hogy ezt élvezhesse. Sulyosbítja ezt a kérdést még az, hogy csak az 1914. év után történt megszakításokat vonja össze. Ez azután azt eredményezi a mai idősebb munkásság részére, hogy akik már eddig is 25, 30 sőt 40 évet a bányában dolgoztak, de 1914. év előtt megszakították szolgálati idejűket, nem részesülhetnek nyugdíjban, vagy csak egy pár szolgálati évet vesznek alapul dacára, hogy egy egész ember­ öltőt a bányában dolgoztak. — Nem szólva arról, hogy a nyugbérek összege is oly mostohán van megállapítva, hogy abból a nyugdíjas nem képes önmagát és családját a legszűkösebben sem fenntartani. Amikor a 4400—926. N. M. M. sz. rendelet megjelent, rögtön rámutattunk a rendelet hiányosságaira, ugyszintén a sérelmes rendelkezésekre. Szövet­ ségünk közbenjárására már annakide­ jén ugy a munkaügyi és népjóléti mi­ niszter, valamint a miniszterelnök is ígéretet tettek, hogy amennyiben egy év leforgása alatt az általunk memo­ randumba foglalt sérelmek és hiányos­ ságok beigazolódnak, ugy megfogják változtatni. Az egy év letelt, most már a mun­ kásság türelmetlenül várja a már köz­ pontosított nyugbérpénztár revízióját. Azonban most nem arra van szükség, hogy a munkaügyi és népjóléti minisz­ térium azt vizsgálja vajjon az egy év eredménye lehetővé teszi-e a rende­ zést, hanem azt vizsgálják meg, hogy tényleg sérelmes-e a munkásságra a számtalan memorandumban felsorolt rendelkezése. Ennek a megállapítása könnyű, mert csak elő kell venni azt a sok panaszt, amelyet a munkásság benyújtott, különösen az évek össze­ vonása ügyében. A panaszok jogosságát már a mi­ nisztérium is több ízben elismerte, hisz számtalan pót rendelekezést bocsájtott ki az év folyamán. Azonban ezek a pótrendelkezések még mindig nem biztosítják a munkásságot, hogy ezen visszás helyzetből kiemeli. Sürgősen el kell rendelni az 1914. év előtti évek összevonását, de ugyancsak sürgősen szabályozni kell a központosított és a kincstári nyugbérpénztárak viszonyát Továbbá rendezni kell a várakozási idő (várományi jog) és elismerési díj és idő kérdését Ezek mind oly ége­ tően fontos kérdések, amelyek csak most alakultak ki teljességükben, ami­ kor az év letelt, mert ezalatt az év alatt adódtak ezeknek a sérelmességük. Azért mert a központosított és a kincstári nyugbér pénztárak közötti viszony nincs rendezve, nem lehet a munkásokat büntetni, már pedig most az történik, mert ha valaki kincstári bányához megy dolgozni, az előbb meg­ szerzett éveket nem számítják be. Az 1914, év előtt megszerzett éveknek a be nem számítása szintén büntetés, azért mert már olyan idős, hogy 1914. előtt is már munkahelyet változtatott és most már abban a korban van, hogy nyugdíjba kellene menni. A vákozási idő szintén tul magas és már hamarább kell a nyugdíjra jogosságot elérni épen a bányamunka nehézsége és az egéséségre való káros hatásánál fogva. Az elismerési díj és idő rende­ zése pedig azért szükséges, mert az utóbbi években tapasztalt nagy szénkrízis következtében a munkásság ré­ széről mindinkább meg van nehezítve, hogy állandóan a bányánál dolgozhas­ son. A mindig bekövetkező szanálások mindinkább kiszoritják a bányamun­ kást a bányából és más munkára kényszeritik. Azért, mert a bányában nem tud elhelyezkedni, nem szabad azzal büntetni, hogy a már megszerzett szol­ gálati éveket elveszítse. A rosz gaz­ dasági helyzet következtében a bánya­ munkások folyton cserélődnek, ez az­ után azzal a veszéllyel is jár, hogy az orvos nem találja munkára alkalmas­ nak és ezért az üzemek nem alkal­ mazzák. Ezért is rendezni kell ezt a kérdést, mert külömben illuzóriussá válik az egész nyugdíjintézmény. Végül rendezni kell a nyugdíj járandóságokat, fel kell emelni a nyugbérbiztositási alapösszeget és a felemelt biztosítási alapösszeg 100 százalékát kell nyugdijképen fizetni. Ezek a kérdések izgatják a bánya­ munkásságot, ugyszintén a nyugdija­ sokat, mert az elmult év beigazolta mindazon sérelmeket, amelyeket már a rendelet tervezete alkalmával bemu­ tattunk. Most már megdőltek mindazon kifogások, melyeket annakidején a nyugdíj összege ellen felhoztak, mert mindazok a kedvezmények, amelyek akkor még fennállottak, azok azóta megszűntek. Ezeket a kérdéseket sürgősen meg kell javítani, ez fogja meghozni a meg­ értést a bányamunkasság között 1918-1928. A fenti tíz év a bányamunkások történe­ tében alapvető jelentőségű. Ez a tíz év az, amelyben a bányamunkások a szervezeti élet keretein belül igyekeztek gazdasági helyze­ tűket megjavítani. A bányavállalatok és a hatóságok erőfeszitésével kellett megküzdeni a bányamunkásságnak, hogy ugyanolyan szervezeti életet élhessen mint az egyéb ipari munkásság. Ezt a tíz évet méltatja legutóbbi számában a „Bányamunkás“ és siránkozás­ sal állapítja meg, hogy az utóbbi években a bányamunkásság szervezete állandóan gyengül Ezt a siránkozást alátámasztja ugyan abban a számban megjelent szövet­ ségük működéséről szóló jelentés. A bányamunkásság fenti tiz év történeté­ hez kívánunk mi is hozzászólni. Meg akar­ juk keresni az okokat, amelyek a bányamunkásságot más elhatározásra bírta. Az úgynevezett „Bányamunkás Szövetség" Peyer és társainak a vezetése alatt volt az a vár, �2 megalakulásakor. amelyben a bányamunkas­ ság védelmet talált A bányamunkasság en­ nek tudatában meg is hozott minden áldo­ zatot és azon fáradozott hogy ez a szerve­ zet minél erősebb és hatalmasabb legyen. Azonban ugyannakkor azok a vezetők, akik ma ott állnak a szövetség vezetésének az élén, nem tudták méltányolni a munkásság áldozatkészségét, hanem alantas egyéni törtetősnek használták ki Ugyancsak nem tö­ rődtek a munkásság súlyos sérelmeivel, hát­ térbe szorultak a munkásság érdekeinek a védelmére irányuló cselekvések. Akik a munkásság érdekeinek a védelmében az önös érdekek háttérbe szoritásával törtek előre, azokat elgáncsolták Ha nem sikerült simán, ha a munkásság a háta mögé állt az elgáncsolnak, akkor egész csoportokat gá­ zoltak el, csak azért, hogy az ő diktatórikus rendszerüket fenntarthassák. Ez azután meg­ bosszulta magát, a bányamunkásság meg unta a gyámságot és igyekezett lerázni a parazitákat. Ez másként nem sikerült, külön megkellett alkotni a bányamunkásság gaz­ dasági szervezetét Tíz évvel ezelőtt a bányamunkásság gyö­ nyörű zászlókkal, fehérruhás leányok és vi­ rág esőben örömmel alakitották helyicsoportjaikat, abban a tudatban, hogy érdekeik védelmére várat alkotnak, csalódtak. Lel­ ketlen vezetők politikai pártintézménnyé sülyesztették és a bányamunkasság gazda­ sági érdekeit pártszempontból ítélték meg. Soha sem az erő viszonyok mérlegelése volt irányadó, hanem a párt érdek, ezért kellett számtalanszor a munkásságnak heteken ke­ resztül kilátástalan sztrájkot folytatni ugy, hogy amikor a sztrájk befejeződött, az eset­ leges eredmények, ha egyáltalán voltak, nem jelentettek a munkásság számára eredmé­ nyeket, mert hosszú idő kellett ahoz, hogy a sztrájk alatt elvesztett keresetet valami­ ként pótolja. Amikor a munkásság tudatára ébredt annak, hogy érdekei abban a szerve­ zetben, amelyért szabadságukat, éjt, nappalt sőt vérüket áldozták, nincsenek megvédve, sikra száltak és azt követelték vezetőiktől, hogy hathatásosabban álljanak a munkás­ ság gazdasági érdekeinek a védelmére. Azon­ ban ahelyett, hogy ez történt volna, a ve­ zetők szembe fordultak a munkássággal, ez azután azt eredményezte, hogy a munkásság hátat fordított annak a szervezetnek, amely­ től ugy sem várhat semmit. Amikor a ve­ zetők látták a munkásság elfordulását, kap­ kodtak fűhöz-fához, kezdtek kiabálni, rágal­ mazni, azonban már késő volt, a munkássá­ got oda vissza terelni többet nem lehetet Tudják ezt ők is, azonban a látszatkedvéért t azt terjesztik a munkásság között, hogy ők rendületlenül állnak, azonban mindenki tisz­ tában van azzal, hogy csak voltak. Ezt akarják bizonyítani lapjuk legutóbbi számában meg­ jelent pénztári forgalom 1927. évről szóló kimutatással. Ezzel a kimutatással azonban pont az el­ lenkezőjét érik el. mint amit akartak, mert ebből világosan látja mindenki, hogy csak papiroson vannak. Ha figyelembe vesszük a kimutatást, rögtön szembe tűnik, hogy úgy van összeállítva, hogy a bevétel a kiadást fedezze. Azt hiszik, a bányamunkás nem látja meg azt a mesterkedést, amit ezzel a kimutatással végeztek. Ne ringasság magu­ kat abban a hitben, mert a bányamunkás ma már látja azt a manővert és nem ül fől ne­ kik. Tisztában van a bánya munkásság, ha a kimutatásban foglalt tételeket igazolni kel­ lene, úgy legelsősorban az jönne zavarba, aki ezt a kimutatást közre adta. Nem szólva "A bányász" arról, hogy a bevételben szereplő tagjárulék kapuszamokat tüntet fel. A kiadási tételek adnak magyarázatot a bevételi tételeknek, különösen a különféle segélyeknél. Azonban nem hagyhatjuk szó nélkül az alkalmazot­ tak illetménye cimű rovatot, különösen ha összehasonlitjuk a kerületi titkárságok költ­ ségeivel. Azt elhinni, hogy a központi alkalmazottak 405 pengőt kaptak összesen ezt még ők sem veszik komolyan. Különösen, ha figyelembe vesszük, hogy májusig még Peyer Károly is fizetéses alkalmazottja volt, azonkívül más alkalmazottat is szanáltak és kifizették a felmondási időre járó fizetést, ami egyedül többet tett ki. Ilyen nyilvánva­ lóan ferdén beállitani a dolgokat enyhény mondva: tudatos félrevezetése a munkás­ ságnak. Ezt betetézi mindazon csürés-csavarás, amelyet a munkásság előtt folytattak. Ez mutatja mennyire megérett a kimulásra az a szervezet, amely a munkásság jóhisze­ műségének a kihasználásával a félreveze­ tésből akar megélni. Nem kerülheti el a pusztulást, mert az agóniával küzködő beteg fölött a konzílium megállapította, hogy ment­ hetetlen. A fejfájára fölirjuk „Nagy remé­ nyek között született, azonban hosszas szen­ vedés után dicstelenül kimúlt. Orvosi hir. Dr. Kardos Adél orvso, mű­ ködését Fő ucca 320. szám alatt megkezdte. Rendel délelőtt 9—11-ig és d. u. 2—5-ig. Németország és Angolország harca a világszénpiacért Angliában egyre-másra dolgozzák ki a terveket, hogy hogyan lehetne a szénipart ismét fellendítem. De eddig még nincsen kézzelfogható eredmény, sőt egyáltalában nem olyan a helyzet, mintha észrevehető javulás hamarosan bekövetkezhetnék. Más­ részt azonban mind a szénipar vezetői, mind a bányászok hangoztatják, hogy valaminek történnie kell és hogy a szénháboru az utóbbi két évben jobban dühöngött, mint bármikor eddig. Lassan kezdik belátni, hogy az az opti­ mizmus, mely oly soká uralkodott nem volt jogosult. 1926, végén általános volt annak a bizakodásnak a hangoztatása, hogy 1927. a szénbányászatban végre meghozza a rég várt békét 1927 elmult és mindössze csak gyenge reménységet hozott arra nézve, hogy 1928-ban jobb lesz. A szénbányatársaságok jelentései bizalmat árultak el és a közgyű­ léseken is nyilvános, ahol nagy szavakra van szükség, hogy bizonyos atmoszférát te­ remtsenek, bizakodónak mutatják magukat az emberek. De ez a közszemlére állitott optimizmus nem takarhatja el a rideg té­ nyeket, 1927. végén 300.000 munkanélküli bányász volt A szénkereskedelem 40 %-al maradt teljesitő képessége alatt és 30 %-al az 1913-iki év teljesítménye alatt Nagybritánia az egész széntermelés 20-25 %-al kissebb volt 1927ben, mint 1913-’. an, még ezzel szemben a kontinens széntermelése 12 %-os növekedést mutatott 1913-hoz képest Az eredmény az, hogy miden tonna szé­ nen, amit kivittek 1/2 silling a veszteség. Bizonyos, hogy a mult év második féle jobb volt, mint az első fele és a Francia országba és Délamerikába irányú kivitel fokozódása jó hatást tett De ez a kivitel nem volt olyan jelentékeny, hogy e veszteséget kiegyensú­ lyozta volna. 1928. február 15 Egyideig a lengyel szén konkurenciájától féltek, most már mégis azt hiszik, hogy Anglia képes lesz a Lengyelországtól viszszaszerzett piacokat megtartani A lengyel szén ugy nyugtalanitani fogja, de mégsem fogja veszélyeztetni az angol termelést. Fe­ nyegetőbb Németország és az Egyesült-Álllamok versenye. Különösen nyugtalanítóan hat Németországnak Olaszországgal a Ruhrvidéki szénre kötött egyezménye. Olaszországnak a német szénre 1930. évi január 14-ig van opciója és évenkint 8 mil­ lió tonnái a igénye. A háboru előtt Német­ ország mintegy évi egymillió tonnát expor­ tált Olaszországba, Anglia pedig 9.6 millió tonnát Ezek a számok 1927-ben nagy elto­ lódáson mentek át Anglia kivitele 6.9 millió tonnára süllyedt, Németországé 4.6 millió tonnára emelkedett. Olaszországnak nagy előnye, hogy a jóvá­ tételi szén ára az angol export szén ára szerint igazodik és az, hogy a német jóvá­ tételi szén megszerzésénél nincs szüksége devizákra és igy a valuta nem szenved kárt. Anglia most már attól fél, hogy a Ruhrvidéki szénszindikátusnak Olaszországgal kötött uj egyezménye után 5-6 millió tonna szenet fog Olaszország Németországtól be­ szerezni és ennek megfelelően mérsékelni angliai vásárlását Angliának tehát uj piacok után kell néznie, elsősorban Kanada és Ujfundland jön számitásba, melyek évenként 10 millió tonna szenet visznek be. Ebből csak 650 ezer tonnát Angliából, a többit csaknem teljesen az Egyesült államokból A széntermelés modern munkametódusai, a kölcsönös együttmunkálkodás és modem bányakutatás tekintetében Anglia el van maradva. Azoknak a terveknek, amelyeket a közönség elé terjesztettek, csak ugy le­ hetne megvalósulniok, ha valóban szervező munka járul hozzájok. Ezideig semmi jel sincs arra, hogy a viszonyok javulására nézve valami történni fog sőt a közvélemény attól tart, hogy a szénipar stabilizálására szolgáló terhekből végül semmi más nem jön létre mint az, hogy felemelik a belföldi szén árát Az előbbi adatokból világosan lehet látni, hogy Németország a hosszantartó angol szénbányászsztrajkot alaposan kihasználta a német széntermelés fellendítésére. Az angol szénbányász sztrájkkal előállot szénhiányt Németország túlfeszített produkcióval pótolta és mindenütt lekötötte magának azokat a szénpiacokat, amelyeket hosszú éveken ke­ resztül Anglia uralt. Csehszlovákia általános bányászsztrajk előtt. A nyitrabányai (handlovai) szénmedence munkássága is átnyújtotta követeléseit a bányaigazgatóságnak. A követelések között legfontosabb a 20 százalékos béremelés. A nyitrabányai szénmedence Szlovenszkónak egyetlen számottevő szénbányája, ahol mint­ egy 4000 munkás dolgozik. A munkásság a béremelésre vonatkozó követelést azzal indokolja, hogy a köztár­ saság bányamunkásainak béreit 1921. óta rendszeresen leszállították és hogy a mai bérek a legfontosabb életszükségleti cikkek fedezésére sem elegendők. • Az északcsehországi (brüxi) barnaszénmedence munkásainak megbízottai egy heti határidőt adtak a bányaigazgatóságnak, hogy a munkásság által felállított követeléseket teljesítse. Ebben a medencében is, melyben �1928 február 15 mintegy harmincezer munkás dolgozik, a 20 százalékos béremelés az ütközőpont A bányaigazgatóság hajlandónak nyilatko­ zott valamelyes béremelésre, a munkásság azoban nem fogadta el, mert nem tartotta megfelelőnek a drágulás arányához. A szo­ ciális goodoskodás minisztériuma interveni­ ált a tárgyaló feleknél és arra törekedett, hogy a bérkonfliktus lehetőleg békésen intéztessék el. Ugy látszik, hogy az ottani munkásvezé­ rek mindenáron sztrajkot akarnak kierősza­ kolni. Ezt igazolja az a lépés, mely szerint még egy látszat kisérletet akarnak tenni és igy remélik a felelősség kérdését maguktól elháritani. A fenti tudósitás azt igazolja, miként tartja egy pár lelkiismeretlen kalandor a kezében egy ország szénbányászatát. Kíváncsian vár­ juk az eseményeket és figyelemmel kísérjük. Annyira érdekesen fejlődnek ezek az ese­ mények, hogy erre még vissza térünk. A betegsegélyző pénztári uj törvény életbe­ lépése, végrehajtása körül kiadott rendelkezé­ sek az előbbi törvény rendelkezéseivel szem­ ben eltérést mutattak, szövetségünk központi titkára ismertette a helyicsoportok vezetőivel, hogy a bányatárspénztár által kiadott azon ré­ szét, amely szerinte a betegség egész tarta­ mára csak egyszerű táppénzt állapit meg, köz­ ben sikerült rendezni, mert az uj törvény ren­ delkezései is módott adnak arra, hogy a táp­ pénz változatlanul első 4 hétben a 60 %-a, 4 héten tul pedig a kereset 75 %--ra folyósít* tassék a napibér osztályok szerint. A bizalmitestület a titkár előterjesztését nagy megnyug­ vással vette tudomásul. A központi titkárság részletes jelentést tett a „Bányamunkásotthon“ r.t ellen indított pe­ rünk jelenlegi állásáról. Bejelentette, hogy a pert a munkásság nagy tömegeinek kívánsá­ gára tovább kivánjuk fejleszteni, amelyet az összvezetőség nagy lelkesedéssel vesz tudomá­ sul. Különösen örömmel állapította meg, hogy a munkásság közt szétszórt rágalmak nem bi­ Az angol munkásmozgalom továbbra is a zonyultak valóságnak, mert az elsőfoku bíró­ ságok kihirdetett ítéleteikkel annak az ellenke­ szénbányák államositását követeli. zőjét igazolta. A titkár bejelentette, hogy az A már évek óta folyó nagy szénipari válság elsőfoku Ítéletek kihirdetése óta tömegesen ke­ hatása alatt már a háboru vége felé az angol resik fel szövetségünk központját olyan szak­ munkásmozgalom a szénbányák nacionalizálá- társak, akiknek a névsorát dr. Györki Imre sát követelte. Abból indult ki az angol mun­ ügyvédi iroda a biróságnál benyujtotta azzal, kásság — tekintettel az angol bányák egymás- hogy nevezettek a "Bányamunkásotthon“ r. t. közötti viszonyának a rendezetlensége és az ellen indított pert visszavonták. Kétségtelen, ebből folyó gazdasági nehézségekre, amely a hogy vannak ilyen szaktársak, akik az agitá­ munkásság gazdasági viszonyainak a leromlá­ ció hatása alatt egynéhányan viszavonták dr. sával járt, hogy ezt az állammal karöltve, il­ Mekker Györgytől a megbízásukat, de talál­ letve a teher megosztásával biztosítsák és meg­ koztunk már olyan szaktársakkal is, akik jegy­ védjék a munkásság gazdasági érdekeit. Hosz- zőkönyvileg jelentették ki, hogy ők megbíza­ szu viták fejlődtek ki e körül a kérdés körül, tásukat nem vonták vissza és egy ilyen vissza­ amelyek még ma sem fejeződtek be, mert a vonásra aláírásukat nem is adták. Titkár beje­ nagybányák nem ragaszkodnak a nacionalizá- lentette, hogy egy ilyen jegyzőkönyvet a láshoz, az állam pedig idegenkedik a naciona- legközelebbi lapunkban közzé fog tenni. Az lizálástól, mert ez reá nézve terhet jelent A összvezetőség az előterjesztéseket mind a kisebb bányák viszont nem bírják az iramot, legnagyobb megelégedéssel vette tudomásul ami azután abban nyilvánul meg, hogy a mun­ és utasította a titkárságot, hogy vi ágositsafel kásság bérei a kissebb bányáknál nincsen biz­ a munkástártársakat, hogy milyen helytelenül tositva. Ebből indult ki azután a munkásság, igyekeztek befolyásolni őket a per visszavo­ mert ezzel véli végét szakítani annak az áldat­ nására. lan állapotnak, amely az angol bányamunká­ Végül az összvezetőség elhatározta, hogy f. sok és bányavállalatok közötti harcokban évi márciás hó 15-én Salgótarjánban a köz­ nyilvánul meg. ponti szövetség összes helyiségeiben nagy­ Az angol szénbányáknak a nacionalizálásá- szabásu Kossuth ünnepélyt rendez, amelyen nak az elintézése rendkívüli hatással volna a mükedvelőgárdája Kossuth darabot fog leadni. világ szénpiacára, viszont az angol bányamun­ Utasította a központi titkárságot, hogy az ün­ kásság gazdasági helyzetére is jó hatással nepélyt megfelelőleg készitse elő. volna. Az egész világ nagy érdeklődéssel ki­ séri az angol bányák nacionalizálásának kér­ A Singer-varrófény bármely varró­ dését gépre utólag felszerelhető - praktikus és kíméli a szemet. Kérje annak gyakorlati Összvezetőségi bemutatását — Singer-varrógép fióküzlet, Salgótarjánban, a róm. kath. templommal Szövetségünk a Salgótarján és környékbeli szemben. ülés Salgótarjánban. helyicsoportjai 1928. évi február 5-én d. e. 9 órakor a szövetség helyiségében összvezető­ ségi ülést tartottak. Az összvezetőségi ülés behatóan foglalkozott a már folyamatban lévő nagymérvű szanálásokkat és elhatározta, hogy minden rendelkezésére álló eszközzel oda fog törekedni, hogy a szánálás mervét a lehető legkissebbre csökkentse. Legfőbb feladatának tartja, hogy az elkerülhetetlen szanálás minél kissebb áldozatokat szedjen a munkásság so­ raiból. E célból küldöttséget meneszt a m. kir. kereskedelmi és népjóléti miniszterhez, amelybe bevonja az egész ország bányamun­ kásságának bizalmiférfiait. Ez alkalommal a küldöttségnek feladata lesz a bányatárspénz­ tárak körül mutatkozó sulyos hiányok pótlá­ sára felhívni a népjóléti miniszter figyelmét és sürgős intézkedést kérni. 3 „A bányász“ Felmentő ítélet. A balassagyarmati kir. ügyészség 1886/927. k. ü. számu vádiratával vádat emelt Mor­ genstein Vilmos etesi helyicsoportunk pénz­ tárnoka ellen. Nevezett még 1926. őszén a már régebben működő etesi football csapat tagjaiból szövetségünk keretén belül egy sportcsapatot alakított. A sportcsapat pénz­ tárnoki teendőivel is őtet bízta meg a köz­ gyűlés. E sportcsapat működése elé a lehető leg­ nagyobb akadályokat gördítettek egyes egyének, akik féltékenyen nézték szövetsé­ günk helyicsportjának térfoglalását. A sportcsapat felszereléséhez, illetve működéséhez szükséges költségeket a helyicsoport veze­ tősége gyűjtés utján igyekezett beszerezni, sikerült is nekik 102 pengő 56 fillér össze­ get összegyüjteniök. Azonkívül kifizették a régi sportcsapatnak meglévő tartozásait A féltékenység annyira ment, hogy Morgenstein Vilmos szaktárs ellen, Varga Imre etesi ta­ nító kezdeményezésére megindították az el­ járást Az* ügyészség által kiadott vádirat alapján 1927. évi május hó 21-én tárgyalta az ügyet a balassagyarmati törvényszék Salgótarjánban. A vádat dr. Horváth János kir. ügyész képviselte. A törvényszék több tanut idézett be az ügy tisztázására. Csóka vendel szövetségünk titkára vallomásában részletesen ismertette a sportcsapat megalakulásának történetét, alapszabályszerűen igazolta, hogy a helyi­ csoportnak joga volt sportegyesületet létesí­ teni és a befolyó összeget amely nem a sportegyesület címén, hanem a szövetség helyicsoportjának nevével gyüjtetett össze, ez az összeg tehát szabályszerűen kezelte­ tett, amidőn a helyicsoport pénztárába, ké­ sőbb pedig a szövetség pénztárába helyez­ tetett el A tanúvallomások alapján a balassagyar­ mati- törvényszék Morgenstein Vilmost a vád és annak következményei alól B. 645/4. 1927. számu ítéletével felmentette. A vádat képviselő kir. ügyész semmiségi panasszal élt az ítélet ellen, később azonban a kir. fő­ ügyész 8756. f. ü. 1927. számu átiratával a felebbezést visszavonta. A sértett magán­ vádló Varga Imre a vád képviseletét nem vállalta, igy a balassagyarmati kir. törvény­ szék elsőfoku itélete jogerőssé vált Beküldetett. A sajtótörvény idevonatkozó rendelkezé­ sei által (20. §.) biztosított jogunknál fogva a „Bányász“ című időszaki lap második év­ folyam 1928. évi január hó 15-én megjelent számának második oldalán „Bonyodalom Nagybátonyban a karácsonyi segély körül“ cimmel irt cikkre a következő helyreigazító sorok közlését kérjük: Nem igaz az, hogy a munkásság azért küldött küldöttséget a Nagybátonyi r.-t ve­ zérigazgatóságához, mert a bányaigazgató­ sággal folytatott tárgyalás sokáig húzódott volna. Ellenben igaz az, hogy a bányaigaz­ gatóság minden tárgyalás nélkül, írásbeli hirdetménnyel utasította el a munkások se­ gélykérelmét anélkül, hogy bármilyen össze­ get felajánlott volna és a munkások anélkül, hogy a munkát beszüntették volna, küldtek küldöttséget Lantos vezérigazgató urhoz. Nem igaz az, hogy Peyer, illetve a Magyar­ országi Bánya- és Kohómunkások Országos Szövetsége a küldöttséggel egyetemben el­ fogadta volna az igozgatóság által felajánlott 25 százalék segély felét. Ellenben igaz az, hogy a megállapodás ugy történt, hogy az igazgatóság ajánlatát a küldöttek közölni fogják a munkásokkal és azokra bízzák a döntést Nem igaz az, hogy Orosz Márton és Ocskovszky János elvtársak munkára küld­ ték volna a munkásokat Ellenben igaz az, hogy akkor, amikor a munkások a sztrájk mellett határoztak, Ocs­ kovszky János az esetleges következmé­ nyekre való figyelmeztetéssel kitartásra hívta fel a munkásokat, mert határozatuknak csak akkor lehet eredménye. A munkafelvétel ügyében is csak akkor kezdődött Ocskovszky János és a helyicsoport vezetősége illetve a bányaigazgatósággal a tárgyalás, amikor a munkások egyrésze sztrájktörővé vált �1928. február 15 A „Bányász" 4 Mecsekszabolcs. Beíratások és befize­ Nem igaz az, hogy Orosz Márton nagy az elsőfokú itéletet felperesek megnyerték, megelégedéssel vette fel a karácsonyi segélyt. tömegesen keresték és keresik fel még ma tések az otthonban bármikor eszközölhetők. Az otthon naponta d. e. 8—12-ig és délután Ellenben igaz az, hogy Orosz Márton is szövetségünket azon munkástársak, akik 2—10 óráig van nyitva. Könyvtárórák: csü­ csak akkor vette volna fel az igazgatóság a szóbanforgó nyilatkozatot állítólag aláírták. törtökön délelőtt 10—11-ig, d. u. 5—6-ig és által folyósított segélyt megelégedéssel, ha a Ugyanis szövetségünk ügyvédje dr. Mekker vasárnaponként délelőtt 10—11-ig. Pécsbányatelep. Beiratások és befize­ munkások valamennyien meg kapták volna György levélben kereste fel azokat a szak­ a máshol folyósított segélyek összegének a társakat, akik állítólag az iveket aláirták, tések a Kassián környékén lakók részére hogy az aláírásukat igazoljak. Most azután Linc János pénztáros szaktársnál, a Pécs­ 100 százalékát bányatelep környékén lakók részére Máhr kiderült, hogy akik tényleg aláírták az ivet, Adolf Nagybátony, 1928. évi január 24-én. másodpénztáros szaktársnál eszközöl­ azok is olyan frázison alapuló agitáció ha­ hetők. Orosz Márton s. k., Ocskovszky János s. k, Ballon József s. k., Debrei János s. k., Ivádi tása alatt írták alá, milyen példa még a • Minden hó első előlegfizetést követő va­ sárnap d. u. 3 órakor a Troll-féle vendég­ István s. k., Fekete László s. k., Orosz munkásmozgalomban nem igen fordult elő, lőben, minden hó második előlegfizetést kő­ Sándor s. k., Nagy hukor Pál s. k., Letovai de vannak olyanok, akik mit sem tudnak vető vasárnap d. u. 3 órakor pedig Kassi­ István s. k., Iványi János s. k., Oravecz arról, hogy miként került nevük a visszavonó ánban özv. Régemé vendgélöjében a cso­ port tagösszejövetelt tart. István s. k., Makalicza József s. k., Bao- iv alá. A sok közül az alábbi jegyzőkönyvet kö­ Lapunk legutóbbi számában a pécsbányate­ czer József s. k., Lőrincz András s. k. zöljük le, mely világosan rámutat arra a lepi vezetőségi tagok sorából szedési hiba Helyet adtunk a fenti nyilatkozatnak, il­ maffiára, mellyel ellenfeleink dolgoztak. folytán kimaradt Kálmán Lajos szaktársunk neve, mit pótlólag közlünk. letve helyreigazításnak annál is inkább, mert Jegyzőkönyv. Tatabánya-Felsőgallai titkárság. nem áll érdekünkben a dolgok eltitkolása. Felvétetett 1928. évi február hó 6-án Hivatalos helyisége Felsőgallán Szent János— De helyet adtunk azért is, mert ezen Salgótarjánban, a Magyarországi Bánya- ucca 5. szám alatt van. Hivatalos órák he­ helyreigazitó sorok mindenben igazolják a tenként hétfőn, szerdán és pénteken d. e. folyó évi január hó 15-én megjelent lapunk és Kohómunkások Gazdsági Szövetségé­ 9—12-ig és délután 2—7 óráig. Minden pa­ nek központi helyiségében, a Bányamun­ nasszal és felvilágosításért ide forduljanak a cikkét Azt irtuk a cikkünkben, hogy a bánya­ kásotthon rt ellen beadott per tárgyában. szaktársak. vállalatok a beadványunk alapján tárgyal­ Nagymányok. Nagymányoki helyicso­ Alulírottak előadják, hogy a Bánya­ ták le a karácsonyi segély kérdését Erre munkásotthon rt ellen megindított per­ portunknál beiratások és befizetések további Peyerék, akik ezt elaludták, kiszaladtak ben annak idején az ismert feltételek mel­ intézkedésig Falcz Ádám, id. Heim Ferenc, Studer Péter és Patmert István szaktársak­ egyes bányatelepekre, gyűlésen követelték lett dr. Mekker György ügyvédet bízták nál eszközölhetők. a karácsonyi segélyt és ezután tárgyaltak meg, ettől az időtől erre vonatkozólag sem­ Nagyszabású jelmezestély Salgótar­ Peyerék az igazgatósággal. A fenti cáfolat miféle megcáfolást vagy pervisszavonást jánban a szövetségünk központi helyiségé­ ugyanezt mondja, de ugyanezt irja a „Bá­ illető iratot nem irtak alá. Ha ilyen van, ben. A szövetségünk központi helyisége ál­ nyamunkás" januári száma is. ugy azt tudomásunk nélkül más hamisí­ landóan jól látogatott mulatságok színhelye volt, de a f. évi február hó 5-én rendezett Ugy látszik, aki a fenti helyreigazitó so­ totta, illetve nevüket jogtalanul irta alá. rokat irta, nem olvasta a Bányamunkást — Egyben kijelentik, hogy a Bányamunkás­ jelmezestély az eddigieket is jóval felülmúlta. Oly nagyszámban jelentek meg szövetségünk Tagadja mintha Orosz Márton és Ocskovszky otthon rt ellen indított perben képvisele­ tagjai és azok hozzátartozói, hogy a hatal­ János a munkásokat munkára küldte volna. tükben továbbra is dr. Mekker György mas, tágas helyiségek nem voltak képesek Azt kérdjük : van-e lelkiismerete annak, aki befogadni a mulatni vágyó közönséget. Éj­ ügyvéd urat bízzák meg. félkor a legszebb jelmezek között 10 érté­ oktalan harcba engedi menni a munkásokat. Kmf. Ha valaki, vagy valamely szervezet a mun­ Virág József I. s. k. Virág József II. s. k. kes tárgyat osztott szét a rendezőség. E mulatság bevételét a szövetségünk kebelében kásság érdekeit szivén visel, annak figyel­ Kómár Sándor s. k. működő dalárdák felszerelésére fogja fordí­ meztetni kell a munkásságot mielőtt beugElőttünk mint tanuk előtt tani a szövetség központi vezetősége. rassza. Azonban a helyzet ezzel szemben Krauter Gyula s. k. Telek József s. k. helyicsoportok műkedvelő előadása az volt hogy ezzel akarták megmutatni a február 19-én. létezésüket és ezt kellett ismét drágán a Helyicsoportok Zagyvapálfalvai helyicsoportunk f. évi nagybátonyi munkásságnak megfizetni február 19-én a bányakaszinó összes helyi­ Azt mondja továbbá a cáfoló nyilatkozat, ségében műkedvelő előadást tart, sünre ke­ Évi közgyűlés Szabolcsbányatelepen . hogy Orosz Márton nem vette fel megelé­ rül „A vasgyáros" című dráma. gedéssel a karácsonyi segélyt, de tényként Baglyasalján „A virágnak megtiltani A tagok élénk részvétele mellett tartotta meg állapítja meg, hogy felvette. Azt elhisszűk, szabolcsbányatelepi helyicsoportunk évi közgyű­ nem lehet" című népszínmű Kerül előadásra. hogy jobb szeretett volna többet, bizonyos lését január hó 29-én, az otthon helyiségében. Mind két előadás után nagy az érdeklődés. Szabó István elnök szaktárs a közgyűlés azonban az, hogy Orosz Márton a harc ál­ megnyitása után időrendi sorrendben mutatott tal nem vesztett semmit, tehát minden rizikó rá mindazon rágalmakra és trükkökre, melyek­ nélkül vitte a munkásságot harcba. Ez ujra kel Bertrand és társai a csoport megalakulása csak azt igazolja, hogy milyen bátor legé­ óta a munkásság egy részét igyekeztek a szö­ nyek. A munkásságot beugratják és akkor vetségünkhöz való csatlakozástól visszatartani. verik a mellüket, azonban a harcból nem Erőlködésük azonban hajótörést fog szenvedni az öntudatos munkásságon, mely máris tisztá­ veszik ki a részüket. ban ven Bertrand működésével és rövid időn Folytassák csak tovább ezt az alattomos belül befogja látni, hogy kizárólag a mi szö­ munkát, ez világit be az ő boszorkány- vetségünk utján tudja gazdasági helyzetét meg­ konyhájukba- — Ez nyitja fel a munkásság javítani. Kraft Jenő kerületi titkár ismertette ezután szemeit és elűzi a sátánt a titkárság és csoport eddigi működését, töb­ bek közt adatokkal bizonyítva be, hogy a ke­ 133 esetben fordult az egyes üzemfőnö­ A Bányamunkásotthon rt ellen rületben RÉG BEVÁLT JÓ MINŐSÉGBEN kökhöz a tagok sérelmei és kérelmei miatt, 106 eredményt érve el, 13 ügy még füg­ indított perünket nem vontuk esetben gőben van és mindössze 14 esetben nem sike­ rült az ügy elintézése. Ezeken kívül elkészí­ SINGER VARRÓGÉP tette a tagok nyugdíjévéinek összevonására RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Mint ismeretes, a Bányamunkásotthon rt szolgáló jegyzőkönyveket és éljárt a tagok ellen indított perünk sikerét minden rendel­ összes privát ügyeiben. A jelentést a tagok Salgótarjánban, kezésre álló eszközzel megakarták akadá­ örömmel vették tudomásul. Fő-utca 75. szám. alatt A közgyűlés a vezetőség felmentvényének lyozni a Magyarországi Bánya- és Kohó­ megadása titán a következő uj vezetőséget vá­ a róm. kath. teplommal szemben. munkások Orsz. Szövetsége részéről. — E lasztotta meg: Elnök: Szabó István II., alel­ célból iveket bocsájtották ki Salgótarján és nök : Meződi György, pénztáros: Jakab Péter, környékén a munkásság között, amely ívnek jegyző: Kónyi Dávid, ellenőrök: Nyíró János a szövege a többek között ugy szólt hogy I. és Treisendörfer Hermann, vezetőségi ta­ az aláírók a Bányamunkásotthon rt ellen gok: Grádl György, Dallos János L Milovecz Gábor, Grósz Ádám, Szász József, Tomsák indított perüket visszavonják. József, Radó Ferenc, Kasprik László. A szóbanforgó nyilatkozatot alá is írták Az indítványok letárgyalása után az elnök a vagy nyolcvanan. Mikor hire terjedt, hogy közgyűlést berekesztette. hirei. SINGER varrógép „Turul"-nyomda r.-t, Salgótarján. Nyomdavezető: Friedler Samu. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász 3. évfolyam 4. szám (1928. február 15.) A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Subject The topic of the resource Bányászat Kohómunka Közlöny Helyismeret Description An account of the resource Megjelenik minden hónap 1-én és 15-én kétheti lapszám Creator An entity primarily responsible for making the resource Csóka Vendel Fajd Pál Salgótarján Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1928-02-15 Rights Information about rights held in and over the resource Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább! https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/ Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/jpeg mikrofilm (35 mm) Language A language of the resource HUN Type The nature or genre of the resource periodika Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context M/60/A Bányászat Csóka Vendel Fajd Pál Helyismeret Kohómunka Közlöny periodika Salgótarján