https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/68869d9b11f123a221418c2051295c72.jpg 918849f7eb7c16f878d17b74b0686698 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/cb1022f2e135da98c968cefaf49220a6.pdf a544cd5d0576b6c9b1a551d97c8a4c87 PDF Text Text III. évfolyam. 1928. február 1 3. szám A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Felelős szerkesztő: CSÓKA VENDEL. Kiadó: FAJD PÁL. Telefon szám : 46. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Vasut-utca 4. szám. Megjelenik minden hó 1. és 15-én. A magyar bányaiparban foglalkozta­ tott munkásság megmentése. Az alig egy pár hónapig tartó jobb szénkonjuktura ujra szomoru változás előtt áll, mert a bányatelepeken meg­ kezdték a tömeges felmondásokat. A bányamunkások, akik a napfénytől el­ zárva dolgoznak a föld mélyében, hogy a maguk, valamint családjaik megélhe­ tésére szükséges eszközöket megte­ remtsék, ujjólag a nehéz gondok és a munkanélküliség rémével állanak szem­ ben. A sok gyönyörrel és keserűség­ gel teli élet ismét a zordon oldalát, vagyis a keserűséget forditja a bányász felé. Az élet szatírája, hogy ugyan­ akkor, amikor az emberiség nagy zö­ mének a lelkében a remény nyujt táp­ lálékot, a tavasz és a kikelet közeled­ tével életkedvet önt az emberiségbe, ugyanakkor a bányásznak a zord ke­ serűséget és nyomoruságot nyújtja. Ugyanis a tél multával kevesebb tüze­ lőanyag kell, tehát kevesebb szénre van szüksége az emberiségnek és ez szinte velejárója a bányamunkás nyomorának a fokozására. Már évek óta ujra és ujra megis­ métlődnek ezek az állapotok, melyek a bányamunkásságból érthető elkese­ redést vált ki, amely elkeseredés már nem egyszer bizonyos kilobbanásokban nyilvánult meg. A bányamunkásság nem keresi az okokat, hogy miért van az, hogy a tavasz közeledtével neki munkanélküliségben kell nyomo­ rogni, hanem ökölbe szorított kézzel zúgolódik nyomorusága ellen. De nem is tartozik a bányamunkásra ezen kér­ désnek a feszegetése, sokkal mélyeb­ ben járó országos és állami érdek ez mintsem ily egyszerű módon lehetne elintézni. Olyan sulyosan fontos tár­ sadalmi és állami kötelességek azok, hogy ezen kérdés elintézésére felelős állami funkcionáriusok hívatottak. Egyik elsőrendű államérdek az, hogy a bányaiparban foglalkoztatott mintegy 40.000 munkás megélhetése biztosítva legyen. Különösen fontos állami érdek ez a mai időszakban, amikor állandó a panasz a gyermek­ betegség, gyermekhalandóság, tuber­ kulózis és egyéb, az emberiséget pusz­ tító betegségek tulmagas volta iránt. A mintegy 40.000 banyamunkást fog­ lalkoztató bányaiparban foglalkoztatott munkásság körülbelül 2—3 százezer embert képvisel a családtagok és el­ tartottakkal együtt. Ez a szám olyan tekintélyes a mai szűkre nyirbált Ma­ gyarország alig 8 millió lelket számláló lakosságához képest, hogy föltétlen megkövetel minden társadalmi és ál­ lami beavatkozást, amellyel az ebben az iparban foglalkoztatott munkásság nyomorát enyhíteni lehet Nagy társadalmi akciók indultak Magyarországon, melyeket az állam exponált vezető férfiai irányítanak az egyke rendszer ellen. Nagy előadáso­ kat tartanak, miként volna ez a kér­ dés megoldható? Figyelmébe ajánljuk ezen társadalmi akciók vezetőinek, ta­ nulmányozzák a bányaiparban foglal­ koztatott munkásság nyomorúságos életviszonyait Tanulmányozzák to­ vábbá a bányamunkásságban élő csa­ ládi szeretetét amely abban nyilvánul meg, hogy Magyarország összes réte­ gei között a bányamunkásságnál a leg­ nagyobb a gyermekszaporulat Tanul­ mányozásuk alkalmával föltétlenül reá fognak jönni, hogy a bányamunkás­ ságnak családi szeretetet visszafejlődés­ ben van, aminek kizárólagos oka a köztük uralkodó nyomoruság. Tehát ujabb adatot és anyagot meritenek a társadalommentő, ugyszintén magyar fajt mentő akciójukhoz. Elismerjük ezen kérdesnek a megoldása nem könnyű, azonban minden esetre meg­ szívlelendő és fokozott mértékben kö­ veteli sürgős megoldását Elsősorban hasonlóan, mint azt a külföldi államok megteszik, ki kell szorítani az ország területéről a kül­ földi szenet, ezt meg kell tenni még annak az árán is, ha ez Magyarorszá­ gon egyes ipari és kereskedelmi ér­ dekeltségeknek bizonyos aggályaival esetleg áldozatokat követelő intézke­ désekkel jár, mert nem lehet az or­ szág ipara, kereskedelme és mező­ gazdaságának alapját képező bánya­ ipart és az abban foglalkoztatott sok tíz­ ezer lelket számláló dolgozó és hoz­ zátartozó sorsát bizonytalanságban és a nyomorban fetrengve hagyni. Nem helytálló az a kifogás sem, hogy a rosszabb minőségű magyar szénnek feljavítására van szükség külföldi szénre, mert megtörtént, hogy az egyik magyar, bánya, amely elsőrendű fekete szenet termel és az osztályozás és mosás által oly kalória értékűvé emelte, Előfizetési ár : 1 évre 1/2 „ 9.60 P, 4.80 „ 1/4 évre 2.40 P. Egyes számlára 40 f. amely képes felvenni a versenyt a jobb minőségű külföldi szénnel, ennek a bányának a termékét az illetékes kö­ rök még kísérletre sem fogadták eL Ennélfogva, ha ez megtörténhetik Magyarországon, ugy akkor csakis a legerélyesebb állami és kormánybe­ avatkozás kötelessége ezen állapotok megváltoztatása. Mindezek tudatában a magyar bányamunkasság legélesebb követelése; tessék szembehelyezkedni azokkal a kereskedelmi érdekeltségek­ kel, amellyek egy pár bank és bank­ ember érdekében, illetve profit vesz­ teség érdekében az ország egyik alap­ vető iparát a nyomorba taszítja. Nem a henyélés a kenyere a bányamunkásnak, hanem a munka. Azonban adják meg a lehetőséget az által, hogy munkaalkalmat teremtsenek Ezzel a kérdéssel foglalkoznak az összes kül­ földi államok és igyekeznek szénter­ melésük termékeit a kinti piacokon el­ helyezni, ahol pedig ez nem lehetséges, ott egyenesen kényszerítik a lakossá­ gát és az ország ipari szénfogyasztóit, elsősorban kizárólag belföldi szén fo­ gyasztására. Ugyanakkor a külföldi szenek behozatalát oly sulyos feltéte­ lek közé szorították, hogy csak bizo­ nyos áldozatok árán juthattak külföldi szénhez, akik mindenáron külföldi sze­ net akarnak felhasználni. Azok a kül­ földi államok, akik ilyen erélyes in­ tézkedésekkel igyekeznek a bányaipa­ ruk megmentésére, föltétlenül saját ál­ lamuk népének a boldogulását tartot­ ták szem előtt. Ugyan ezt kell meg­ cselekednie a magyar államhatalomnak is, hogy ez által egyik alapvető iparát és az ebben foglalkoztatott munkásságát megmentse. A biróság kihirdette az első itéletet a „Bányamunkásotthon r.-t" ellen indított perünkben. Mint már munkástársaink széles rétegei előtt ismeretes, a „Bányamunkásotthon r.-t" ellen indított perben, illetve ezzel kapcsola­ tosan milyen ostoba kirohanásokat intéztek ellenünk és milyen lehetetlen hazugsággal igyekeztek eltántorítani munkástársainkat szándékaiktól, mig azután f. évi január hó 23-án a budapesti kir. Járásbíróság esen hazugságokat egy csapásra ledöntötte. Kimondta az első itéle­ tet, amelyben kötelezi a Bányamnakásotthon r.-t.-ot, hogy 15 napi vég­ rehajtás terhe mellett a felperesek. �2 1922. és 1923-ban befizetett összegeket 100 százalékig valorifizesse vissza. Azonkivül tartozik nek az a részvénytársaság a per elinditásának nap­ jától a peresített összegre 5 százalékos ka­ matot fizetni. Ezen itélet ellen e sorok irásáig a Bányamunkásotthon r.-t felebbezéssel nem élt, de valószínűnek tartjuk, hogy az itéletet megfogja felebbezni már csak azért is, hogy ez­ zel időt nyerjen, illetve elhúzhassa az össze­ gek kifizetését. De megvan minden remé­ nyünk arra, hogy a felsőbb biróságok a járásbiróság itéletét helyben fogják hagyni és munkástarsaink végeredményben hozzájut­ hatnak azon összegekhez, amely összegek megilletik őket A járásbiróság fenti itélete máris beiga­ zolta, hogy munkástársainkat nem mi, ha­ nem azok akarták félre vezetni, akik min­ denáron elakarták hitetni a munkás társaink­ kal, hogy a szövetségünk által indított akció a munkásság becsapása. Igenis, mi állíthat­ juk, hogy becsapták azokat a munkás társa­ kat, akikkel később nyilatkozatot írattak alá, hogy a beadott pörüket vonják vissza azzal az indokolással, mert ugyis perveszte­ sek lesznek és perveszteség esetén magas perköltségeket sóznak a nyakukba. Már pe­ dig az igazság az, hogy perköltségeket nem azok fizetnek, akik fentartották a perüket, hanem azok fizetik, akik visszavonták a perüket, illetve nyilatkozatot írtak alá. — Azonkívül a felmerült perköltségeket termé­ szetszerűleg, mint minden polgári perben a vesztes fél tartozik fizetni. Ez esetben a Bányamunkásotthon r.-t-ot terhelik ezen költségek. Az első itélet eredményének kihirdetése csakhamar végigszaladt a salgótarjáni szén­ medencében dolgozó bányamunkásság kö­ zött, de eljutott már a többi bányatelepekre is, ahonnét felhívták szövetségünk figyelmét egy ujabb akció elindítására. Többek között jelentkeztek olyan munkástársak is, akik a Peyerék által kibocsájtott nyilatkozatot alá­ írták s most arra kérnek bennünket, hogy indítsunk akciót az irányban, hogy ők az előbb aláirt nyilatkozatot visszavonhassák. Természet esen a munkás társaink kívánsága szerint fogunk eljárni és a további szüksé­ ges intézkedéseket megfogjuk tenni. Ezen akciónkat kifogjuk terjeszteni a többi bá­ nyavidékekre is. A közeli hetekben már megindulnak a meghatalmazásra vonatkozó aláírások. Feloszlott a nagybátonyi Ált Fogy. Szövetkezet Alig egy pár hete, hogy lápunk hasábjain beszámoltunk a Salgótarján és vidéke Alt Fogy. Szövetkezet fájdalmas kimúlásáról Most ismét az előbbihez hasonlóval vagyunk kénytelenek foglalkozni. Előbbi cikkeinkben rámutatunk azon körülményre, mely az Alt Fogy. Szövetkezetek egymásután való öszszeomlását előidézte. A nagybátonyi Alt Fogy. Szövetkezet volt az egyike, aki bá­ nyatelepen alakult meg a legnagyobb re­ ménnyel és indult neki a jövőnek, 1924. április 15-én 14 és félmillió alaptőkével Április 15 tői az év végéig 900 millió korona forgalmat ért el Az év végével az üzleti berendezésen kívül 7 millió korona tiszta nyereséget mutatott fel, amelyet vásárlási visszatérítés címen kifizettek a szövetkezeti tagoknak 1925-ben 754 millió korona for­ galmat ért el, itt már veszteség mutatkozott 28 millió korona, 1926-ban 751 millió korona forgalom mellett 14 millió korona veszteség mutatkozott 1927.-ben 60,139.10 pengő for­ galma volt a szövetkezetnek, a veszteségi "A bányász" számlát még ezideig nem ismerjük, de való­ szinűleg látszik, hogy a veszteség itt is fenn­ áll, mert különben az Alt Fogy. Szövetke­ zet nem oszlott volna fel január hó 21-én. A szövetkezet kimúlásának történetéhez, tartozik még az is, hogy a bányatelepeken alakult Fogy. Szövetkezetek közül a nagy­ bátonyi volt az, akinek trafik és italmérési engedélye is volt A nagybátonyi Alt Fogy. Szövetkezet úgy, mint a többi szövetkeze­ tek a Nagybevásárló rt karmai közé került, mert hiszen a szövetkezet 1925.-ben szerző­ désbe kényszeritette a nagybátonyi mun­ kástársakat és ettől kezdve a szövetkezet csakis a nagybevásárló rt által szállított árukkal dolgozott Ennek a következménye az, hogy az első évben felmutatott 7 millió korona tiszta nyereséggel szemben, a követ­ kező években mindvégig veszteséggel zárul­ tak az üzleti évek. Módunkba volt áttekin­ teni a Fogy. Szövetkezet ügykezelését, ahon­ nét megállapítottuk, hogy a Nagybevásárló által szállított magasan felértékelt árukkal terhelték meg a Fogy. Szövetkezetet, de hogy a községhez, vagy vidékhez valamiké­ pen igazodhassanak az áruszállítása után 2-3 nappal 25-30 millió koronás árcsökke­ néseket rendeltek el a fogy. szövetkezetre és ezen összegű árcsökkenésekkel azután megterhelték a fogy. szövetkezetei Ez a magyarázata azután annak, hogy a szövet­ kezet az elért eredmények mellett folyton veszteséggel zárult Az ált. fogy. szövetkezet javára befizetett üzletrészeket 14-és félmillió koronát az igazgatóság a törekvés takarékpénztárnál helyezte el, mely összeg a szövetkezet fel­ oszlásával egyidejűleg oda veszett. De oda veszett ezzel egyidejűleg a nagybátonyi mun­ kásság energikus tevékenysége, amelyet a szövetkezet érdekében éveken keresztül ki­ fejtett Vannak emberek, akik éjeit nappala téve futkostak a szövetkezet érdekében és állandóan figyelmeztették a Nagybevásárlót a lelketlen üzleti politikájukra. Megtörtént többek között az is, hogy a szövetkezet igazgatósága a malmokkal lényegesen elő­ nyösebb szerződéseket kötött liszt- és egyéb terményszállításokra, a Nagybevásárló ezen szerződéseket nem akceptálva felbontotta és sokkal hátrányosabb szerződésekbe kény­ szeritette a szövetkezet igazgatóságát. Igy természetes, hogy a szövetkezetnek tönkre kellett mennie, mint ahogy tönkre fognak menni az ilyen üzleti politika mellett azon szövetkezetek is, amelyek még napról-napra huzzák az életüket Ezek közé tartozik az ajkai és a felsőgallai, amelyeknek szintén órákkérdése kimúlásuk. Ahelyett, hogy a szövetkezet üzletmene­ tével s a munkásság filléreinek jó elhelye­ zésével foglalkoztak volna, állandóan a szö­ vetkezet alkalmazottait molesztálták a ke­ reskedelmi alkalmazottak szövetségébe való belépésre, ennek bizonyítására az alábbi levelet közöljük le: 1928. február 1 tóinak a figyelme. Ezen rövidszavu levél, amelyet minden egyes alkalmazott megka­ pott, világosan igazolja eddigi állításainkat és megdönti a nagyvezérek támadásait, amelyet állításainkkal szemben használt Itt említjük meg, hogy Peidl Gyula az Alt Fogy. Szövetkezet elnökigazgatója a ke­ zeli időben nyugdíjba megy, utána érdek­ lődtünk, hogy mi lehet nyugdíjaztatásának oka, csakhamar rájöttünk a dolog nyitjára. Ugyanis hazaérkezett emigrációból Erdélyi Mór és hát az emigrációban alaposan ki­ éhezett Erdélyi urnak van szüksége egy fé­ nyes állásra, miután a vezetőség még egy ilyen állást, mely Erdélyi ur részére elfogad­ ható volna nem tudott előteremteni, igy te­ hát valószínű ugy egyeztek meg, hogy Peidl ur nyugdíjba megy és helyét átadja Erdélyi urnak. Szegény proletárok ti pedig hordjá­ tok a filléreiteket tovább, mert még van egy pár emigráns Bécsben, akiknek szintén szükségük lesz egy pár flyen fényes állásra. Helyesen cselekszik, ha varrógép, tű, olaj és fonálszükségletét nálunk fedezi. — Singer-varrógép-alkatrészek elismerten a legjobbak ! — Singer-varrógép fióküzlet Salgó­ tarjánban a kath. templommal szemben. Életbe lépett az 1927. évi XXL t. c. Mint ismeretes az országgyűlés az elmult évben tárgyalta le a munkásbiztosítási tör­ vény roformjáról szóló fent idézett törvényt, amely f. évi január hó 1-ével életbe is lé­ pett A törvény alapján a bányatárspénztá­ rak táblázatot tettek közé, amely táblázat az elmult napokban került kifüggesztésre. A munkásság megdöbbenve látja, hogy a 1907. évi XlX-es törvényben biztositott jogai megnyirbálva kerültek kihirdetés alá. gyanis az 1907. XIX.-es t-c értelmében a táppénzben részesülő betegek első 4 hétben keresetüknek 6O%-át mig 4 héten tul 75 %-át kapták annak az osztálynak megfelelőleg, amely napibér osztályba tartoznak. Ezzel szemben az újonnan életbelépett tör­ vény értelmében a törvény 30. §-ának 3. bekezdése ugy rendelkezik, hogy a beteg­ táppénz megbetegedéstől számított 4-ik nap­ tól mindvégig betegségének tartama alatt 1 éven át keresetének 60%-át kapja. Ugyancsak sérelmes e törvény 31. §-ának 1-ső bekezdése, amely a gyógyászati eszkö* zök korlátozását engedi meg. A törvény ugy szól, hogy gyógyászati segédeszközök (műkar, műláb, rögzítők, műfogak) engedélyezhetők annak a biztosítottnak, aki az igény bejelentését közvetlenül megelőző 2 éven belül legalább 1 éven át betegség ese­ tére biztosítva volt A törvénynek e rendel­ kezését attól teszik függővé, hogy vajjon a törvény keretén belül működő társpénz­ Nagybevásárló és Értékesítő Részv.-Társ. tár milyen anyagi viszonyok között műkö­ Budapest, 1927. március 15. dik, ha van megfelelő fedezet a fentemlitett segédeszközök fedezésére, akkor a társ­ Körlevél pénztár választmánya ezt engedélyezheti. — . Igy került be a társpénztár által kibocsáj­ Kereskedelmi Alkalmazottak Országos Szövetségével fenálló megállapodásunk ér­ tott. táblázatba az a szöveg, amely azt telmében lerakatáinknál kizárólag olyan mondja: Költségesebb gyógyászati eszközök, alkalmazottak lehetnek, akik tagjai a szö­ műláb, mükar, rögzítők, műfogak további­ vetségnek. intézkedésig nem adhatók. Felhívjuk tehát ezen alkalmazottainkat, A törvény ezen rendelkezésével nem áll akik ezen kötelezettségűknek esetleg még módunkban vitatkozni, de szövetségünk első nem tettek eleget, hogy a szövetségbe ha­ kötelességének tartja, hogy a törvény előbb ladéktalanul lépjenek be. Felhívjuk továbbá említett hiányosságaira a népjóléti miniszter azon alkalmazottá inkát, akik a szövetségi figyelmét felhívja és az esett sérelmek orvos­ járulékkal hátralékba vannak, hogy a hát­ lását kérje. Szövetségünk központi titkársága ralékos tagdíjakat a legsürgősebben fizes­ már el is határozta, hogy e célból a közeli sék be, a jövőben pedig ezen kötelessé­ napokban küldöltségileg keresi fel a népjó­ léti minisztert és felhívja a figyelmét ezzel güknek pontosan tegyenek eleget egyidejűleg a nyugbérpénztárnál mutatkozó Teljes tisztelettel hiányosságokra és mindkettőre sürgős intéz­ Rudas s. k., Farkas s. k. kedését kéri. Ezt a levelet egyrészt azért tettük közzé, Helyszűke miatt nem áll módunkban rész­ hogy ezzel bizonyítsuk a szocialista intéz­ letesen kitérni a munkásbiztvsitó törvény ménynek vált pártatlanságát és hogy meg­ egyéb hiányosságaira, valamint az ezzel cáfoljuk azokat a hireszteléseket, mely sze - kapcsolatosan elhangzott tárgyalási vitára, rint a szociálista intézményekben nem volna, de legközelebbi lapunkban vissza fogunk kötelező belépés, azonkívül pedig, hogy rá­ térni rá, mikor is reá fogunk mutatni, hogy mutassunk és világosan kidomborítsuk mire a munkásvezérek a vitába milyen felülete­ terjed ki a részvénytársaság vezető igazga­ sen kezelték a munkásság érdekeit. �1928. február 1 Küzdelem az egyke ellen. Már hosszabb idő óta általános az a panasz a társadalmi körökben, hogy a népszaporulat nem fejlődik olyan mértékben, mint amely mértékben nemzetgazdaság és fajfentartási szempontból ez szükséges volna. Az országos statisztikai hivatal nagyon beható vizsgálat alap­ ján összeállitott kimutatásokat közöl, amelyek szerint általában az országban, azonban külö­ nösen egyes vidékeken az egyke rendszer mindinkább hatalmasodik. Az egyke rendszer elhatalmasodásának mélyenfekvő társadalmi, de legfőképen gazdaságiokai vannak. Érthető, hogy a sulyos anyagi gondokkal küzdő család­ apák és anyák csatlakoznak az egyke rendszer kővetőihez, mert nem tudják nézni szeretett gyermekeiknek a kényszerű nyomorúságát. Ma­ gyarország, aki az igazságtalan békeföltételek következtében sulyos megpróbáltatások előtt áll, lerontva nemzetgazdasága és a leromlott gazdasági viszonyok között nem képes bizto­ sítani általában a családok létfentartását, mind­ inkább érzi az egyke rendszer pusztító hatá­ sát, s ennek toldatában különféle társadalmi ré­ tegek, nemzetgazdászok, psihológusok, szoci­ álpolitikusok, stb. akciót indítottak az egyke rendszer megdöntésére. Ezen akciót támogatja az állam, illetve az államhatalom exponensei is. Ezen akcióval kapcsolatosan hirlapokban különféle hozzászólások hangzottak el és kü­ lönféleképen igyekeztek javaslataikat ismertetni. Ehez a kérdéshez nekünk is volna szerény javaslatunk. A háborut megelőzőleg Franciaországban hatalmasan terjedt az egyke-rendszer. Annak­ idején a francia társadalom a legbensőségesebb hive volt az egyke rendszernek, mert önzőségükben nem akarták azt, hogy a franciák esetleges tulszaporutat következtében előállott gazdasági nehézségek következtében külföldre kényszerüljenek. A világháboruban bekövetke­ zett sulyos emberveszteségek, valamint azon körülmény, hogy mint győztesek tekintélyes területeket nyertek most — ismét önzőségük és sovinizmusuk mélyítésére — küzdenek az egyke rendszer ellen és ezen küzdelemben az állam jópéldával jár elől és a több gyermekes családokat különféle kedvezésekben részesiti. Ezen kedvezésekből kívánunk egy pár szemel­ vényt bemutatni annak illusztrálására, hogy ez a leghatalmasabb fegyver az egyke-rendszer leküzdésére. Tehát a franciák a következő kedvezéseket nyújtják: Az olyan francia család, amely nem fizet általános jövedelmi adót, ha báromnál több a gyermekük, már a negyedik gyermek­ től fogva legalább évi 350 frank támogatást kap mindaddig, amig ezek a gyermekek 13-ik életévüket be nem töltötték. — Ha nem él az anya, akkor az apa ezt az évi támogatást ak­ kor is megkapja, ha kettőnél több a gyermeke. Ha nem él az apa, akkor az özvegy ugyan­ ilyen támogatást kap már akkor is, ha egynél több a gyermeke. Számos francia megyében, figyelem nélkül a család vagyoni állapotára 100 franktól 1000 frankig terjedhető jutalmat kap minden gyermek után. Ha munkásembert ér halálos baleset, akkor az árvái életjáradé­ kot kapnak, ha egy gyermeke van a járadék az elhalt apa utólsó évi bérének 15%-a, ha 2 gyermek maradt árván az évi bér 25%-át, ha 3 az évi bér 35%-át, ha 4. 4O%-át kapja évi járulékul. A katonai szolgálatban a család­ apát minden gyermek születése után az öre­ gebb és később mozgósítható kroosztályba so­ rozzák. A gyermekek, ha több gyermek van a családban szintén különböző katonai szolgálati kedvezményben részesülnek. A többgyermekes családok részére az adókedvezmények egész sora van. Ösztöndíjat csak olyan család tanuló fia kap, ahoi legalább 3 gyermek van. Az állami iskolákban kisebb leckepénzt fi­ zetnek a többgyermekes családok. A köztisztvi­ selők minden gyermeke után családi pótlékot és nyugdíjpótlékot kapnak, sőt ha többgyerme­ kes család, hamarább éri el a nyugdijképes korhatárt A vasutak a 3 gyermekes család tagjainak 30 %-os menetdijkedvezményt ad­ nak, amely kedvezmény 10 %-kal emelkedik • minden gyermek után, ha. 3-nál több gyermek, van a családban. Hajóstársaságok 15-től 50 %ig terjedő díjkedvezményt adnak a többgyer­ mekes családoknak. Van 90 nagy jutalom évi „A bányász" 3 25000 frankos az olyan családok részére, ahol legalább 9 gyermek van, 100 jutalom évi 10000 frankos, olyan családok részére, ahol legalább 5 gyermek van Magántisztviselők és munkások részére külön jutalmi pénztárt léte­ sítettek, amelyből havonkint 15-től 60 frankig terjedő pótlék jár a gyermekek után. Mindezekből látható, hogy Franciaország komolyan vette fel a küzdelmet és előrelátha­ tólag eredménnyel is fog tudni beszámolni. — Megszivlelésre ajánljuk ezt a hazai akció ve­ zetőinek. Nyilatkozat. kapcsolatosan egyesek art a hirt terjesztik, hogy kiléptem a "Magyarországi Bánya- és Kohómun-kások Gazd. Szövetségé"-ből és beléptem a "Magyaror-szági Bánya- és Kohómunkások Orsz. SZövetségé"-be. Ezen hiresztelések alaptalanok és rosszhiszeműek, mart nekem eszem ágában sincs régebbi elhatározásomat megváltortatni és továbbra is vezetőségi tagja vagyok aMagyarorsz Bánya- és Kohómunkások Gazd. Szövetségének. Baglyasalja, 1928. évi január 24, Ponyi János, s. k. Előttünk: Baar Antal, s. k. Krauter Gyula, s. E Magyarország szénbányaipara. A tél végefelé járván ismételve előtérbe tolul a szénbányaiparnak a helyzete és nem­ zetgazdasági elbírálása. Bennünket elsősor­ ban a munkásság szempontjából előálló sulyos helyzet kényszerít arra, hogy ezzel a kérdéssel behatóan foglalkozzunk, mert ugy látjuk, hogy ennek a kérdésnek a meg­ oldása csakis nemzetgazdasági elbírálás alapján történhet A munkásságot izgatja az a tudat, hogy egy pár hasd rendes mun­ kálkodás után ismét a szanálás réme fenye­ geti, minek következtében a nyomor fojto­ gató karja nyúl felé és ez ellen igyekezik védekezni. Lapunk hasábjain már számtalanszor nyúj­ tottunk szemelvényeket, reámutattunk ezen sulyos állapotokra és egyúttal rámutattunk a megoldás lehetőségeire is. — A mult év őszén megjelent egyik lapszámunkban ki­ mutattuk az ország széntermelését, ugyan­ csak kimutattuk a szénfogyasztást, ezzel kapcsolatban mutattuk ki a kivitelt és be­ hozatalt is. Most e sorok keretében bemu­ tatjuk a magyar bánya- és kohóipar egész termelését, a M. Kir. Központi Statisztikai Hivatal hivatalos adatai alapján, hogy a munkásság, úgyszintén a közvélemény tisztán lássa a helyzetet Lássa egyúttal azt a fluk­ tuációt amely a bánya és kohóiparban elő­ fordul Bánya- és kohótermelés mennyisébe 1921—1926-ban. Év összes Vas érc és Alumini­ Mangán Fekete­ Réz érc szén vas salak um érc szén métermázsa Barnaszén Finomitásra való nyersvas 1921. 55,163,629 7,255,947 62,419,576 360,150 500 1922. 61,834,283 8,464.876 70,299,159 459,090 2,500 24.000 350 979,975 1923. 68,949,587 7,876,663 76,826,250 1,361,230 5,000 4,027 520 1.244,446 1924. 63,209.843 7,415,780 70,625,623 1,017,495 1,920 12,173 1.200 1,155,019 1925. 55,043,178 7,894,106 62,937,284 685,172 3,900 31.000 1,547 931295 1926. 58,222,986 8,269,060 66,492,046 (adatok hiányzanak) 713,870 1,876,129 A fenti termelés eredményéhez nem lesz érdektelen, ha figyelembe vesszük a bányaművek számát és az alkalmazottak létszámát melyet a következő táblázat igazol: Bányaművek és bányaalkalmazottak létszáma. Év Bánya­ művek száma Üzemnapok száma Évi átla­ Igazgatási Műszaki gos munk. tisztviselők létszám október hó 1-én összes alkalmazottak okt. 1-én 1921. 71 17,993 42,126 348 244 43,984 1922. 75 21,050 47,355 456 260 48,105 1923. 82 22,993 52,252 516 283 55,103 1924. 90 23,432 49,624 589 292 48,131 1925. 91 20,802 37,237 427 294 35,954 1926. évre az adatok hiányzanak, azon­ ban itt lényeges eltérés nem igen mutatko­ zik — A termelés emelkedése azt igazolja, hogy a magyar bányák az intenzív terme­ lésre rendezkednek be. Igazolja továbbá azt is, hogy a munkásság teljesítménye emel­ kedett. A fenti táblázat bemutatja továbbá azt a sulyos válságot, amely válsággal ezen iparnak meg kellett küzdeni. Különösen ne­ héz küzdelme volt a szénbánya iparnak és az abban foglalkoztatott munkásságnak. Ugyanis Magyarország 91 bányája közül 82 szénbányászattal foglalkozik és a fenti munkáslétszámból 96’5 százalék ugyancsak a szénbányászatra esik. Ugyancsak a bányá­ szati és kohászati termelés összes értékének 89 százalékát a kitermelt szén képviseli. Különösen sokat árulnak el a fenti táb­ lázat szerinti munkáslétszámot jelző számok, ha figyelembe vesszük a termelés mennyi­ • ségét Szembetűnő mennyire fokozódott a munkásság teljesítménye és mégis folyton fokozódik a nyomora. Ha azután a részle­ tekre terjedünk ki, akkor elég szomoru ké­ pet kapunk, mert a termelés emelkedésével, amelyet a bányaművek elértek, nem volnánk igazságosak, ha nem mutatnánk reá arra, hogy a bányavállalatok is invesztáltak és ez segítette elő a munkásság jóindulatú igye­ kezetét a termelés emelésére. A forradalmak utáni időkben az volt a jelszó, hogy emelni kell a munkásság teljesitményét és ez fogja biztosítani a bánya­ ipar fejlődését Ez megtörtént, a munkásság teljesítménye oly mértékben emelkedett hogy tulszárnyalta a békebeli teljesítményt Azonban amikor a munkásság teljesítménye elérte a maximumot, akkor bekövetkezett a bányaipar válsága és a munkásságot tömegesen bocsájtották el és igy vált a bányamunkásság nagy tábora kenyértelenné. �A „Bányász" 4 Ez onnan szármázik, hogy sem a bányavállalatok, sem az állam nem gondoskodott a fejlődő bányaipar termelésének elhelyezéséről Sőt a behozatalt folyton fokozták, ami azután a munkásságot a legelszomoritobb nyomorba döntötte. Még mindig nem jutott a bányaipar abba a helyzetbe, hogy a munkásságot állandóan foglalkoztassa, ezt igazolják azok a számok, melyek a társpénztárak tagforgalmát tárja elénk. A bányatárspénztárak tagforgalma 1927. március hó 31-én a következőképen állt. Kötelezóteg biztositott tagok 45.133 férfi és 1.260 nő, összesen 46.393. Napi átlagos tag­ létszám ugyanebben az időben 46.329 férfi, 1.210 nő, összesen 47.539. — A be- és kijelentések a társpénztárnál az 1927. év első negyedében a következőkép alakultak. Kötelezőleg bejelentettek 3518 férit és 216 nőt, összesen 3.734. Ugyanebben az időben kijelentettek 5 212 férfit és 185 nőt, össze­ sen 5.297. Az 1927. év második negyedében a be- és kijelentések a következőkép ala­ kulnak: Bejelentettek 2.559 férfit és 166 nő, összesen 2.725. Kijelentettek 2588 férfit és 245 nőt összesen 4833. Ezek a számok szomoru tanúbizonyságai a munkásság nyomorúságának. Ezek a szá­ mok kell, hogy minden gondolkozó embert megfogjon és arra birja, hogy minden ere­ jét fölhasználva törekedjen az ebben az iparban foglalkoztatott munkásság helyzetét megjavítani. Sajnos még mindig nem látjuk az államnak a segitő kezét ezen a téren, mert még mindig vigan futnak be a külfödi szenek az országba. Ennek a kérdésnek a tisztán látására állítottuk össze a következő táblázatot: Szénbehozatal 1925. október hó 1-től 1927. szeptember hó 30-ig, hónapon­ ként részletezve : 1925. X. 1-től 1926. IX. 30-ig 1926. X. 1-től 1927. IX. 30-ig 1.415.145— q 1.201.968 — q 1.464.481.— „ 1.066448.— 1.485.667.— 1.492.639.— 1.308.403.— 1.244.869.— II. 872.041.— 1.065.703 m. IV: V. 837.861.— 957.931. 673.789.— 717.359. 697570.— 875.430.— VI. 828.326.— 1426.663.— VII. 975.954.- 1385.462.— VIII. 1.105.392.— 1.416.321,— DL 1.067.609.— 1.694.239 — XII. 12732.238.— 14.244822.— A két év összehasonlításánál kitűnik, hogy az utóbbi évben 1,512584 q-val hoztak be több kölföldi szenet. A behozatal folytonos emelkedésével egyidejűleg a kivitel állan­ dóan csökkent dacára, hogy abban az év­ ben zajlott te az angol bányászsztrajk és mégis a szénkivitel az 1925. október 1-től 1926 szeptember 30-ig 3,098,976 q, 1926. október hó 1-tól 1927. szeptember hó 30-ig 2,773,599 p, tehát ugyanakkor, amikor a két évben a szénbehozatal 1,512,584 q-val volt több, ugyanazon idő alatt a kivitel 325,377 q-val volt kevesebb. A behozatali többletet azzal igyekeznek magyarázni, hogy nagyrészben koksz és olyan szén, amelyet a magyar szenek felja­ vítására használnak, azonban ez a mennyi­ „Turul"-nyomda r.-t, Salgótarján, ség mégis jóval több, mint amit erre a célra felhasználnak. — A szénbehozatalnak ezen folytonos emelkedése és a kivitelnek állandó csökkenése elsősorban a bányamunkásságot sujtja, mert a vállalatok azt a veszteséget, amelyet a kivitel csökkenése és a behoza­ tal emelkedése folytán szenvednek, behoz­ zák oly módon, hogy az üzemredukciók ál­ lal mentesítik az üzemeket. A munkásság azonban nem tudja magát semmiféle költségektől mentesíteni, mert élnie keli, tehát az adósságokat szaporítja és lemondani kénytelen a normális emberi életmódról és nyomorog. Szivettépő látvány az egyes bányatelepeken, amit a nyomorgó bányamunkasság nyújt. Az államnak elsőrendű kötelessége ezen rétegnek a sürgős megmentése. A megmen­ tést elsősorban ugy gondoljuk, hogy le keli tiltani minden szénszállítmányt, ami külföld­ ről jön. Továbbá a legsürgősebben odahatni, hogy a magyar szén elhelyezésére külföldön piacot teremtsen. Bent az országban minden tényezőt, aki szenet fogyaszt arra kénysze­ ríteni, hogy csakis magyar szenet használ­ jon Figyelembe kell venni a gyengébb mi­ nőségű szeneket termelő bányákat is olyfor­ mán, hogy amely szenet nem lehet tárolni, azt oly üzemeknek kell kiszolgáltatni, ahol az érkezett szenet azonnal felhasználják. A mezőgazdaságban ugyancsak oda keli hatni, hogy ugy a szántásnál mint a cséplésnél csakis magyar szenet használjanak. Ugyancsak a magyar bányáknak a fekete szén termelése olyan minőségű, hogy felte­ het használni a gyengébb minőségű szenek feljavítására. Ezt alkalmazni kell és akkor elérjük a gyengébb szenek felhasználását, egyúttal elérjük azt is, hogy nem kell kül­ földi szenet behozni Ugyancsak a munkás­ ság is olyan helyzetbe kerülhetne, hogy rendes munkaviszonyok között dolgozhatna. Az ország nemzetgazdasági helyzete is te­ temesen javulna, óriási befolyással volna az összes ipari foglalkozásokra. Elérkezett már a legfőbb ideje, hogy a hosszú éveken át nyomorgo bányamunkások helyzete meg­ javuljon. A kormánynak legsürgősebb köte­ lessége a magyar szénnek piacot teremteni. 1928 február 1 Szövetségünk központi kiküldötte Batta Gyula tartott ezután beszédet, amelyben reámutatott a magyar bányaiparban foglal­ koztatott munkásság helyzetével Példákat mutatott be, miként tehet ezt a sulyos hely­ zetet megjavítani. Ezután a közgyűlés megadta a régi vezetőségnek a felmentvényt és megválasztotta az uj vezetőséget. Elnök : Hock János, II.. elnök : Dobos Kálmán, pénztárosok : Lincz János és Már Adolf, jegyző: Steinhauer János, ellenőrök: Wölfel Gyula és Unfogel József, vezetőségi tagok: Pecsnik Lajos, Schuták Ágoston, Dorn József, Fingernágel Kálmán, Dobzsik Károly, Hauer István és Trap György szaktársakat A választás a legnagyobb lelkesedéssel folyt te. Több helyi ügynek a letárgyalása után Dobos Kálmán szaktárs buzdító szavakkal a közgyűlést be­ rekesztette. A közgyűlés lefolyása és a tárgyalás ma­ gas nívójú menete példaképül fog szolgálni a többi csoportok működésének. Mecsekszabolcs. Beiratások és befize­ tések az otthonban bármikor eszközölhetők Az otthon naponta d. e. 8—12-ig és délután 2—10 óráig van nyitva. Könyvtárórák: csü­ törtökön délelőtt 10—11-ig, d. u. 5—6-ig és vasárnaponként délelőtt 10—11-ig, Pécsbányatelep. Beiratások és befize­ tések a Kassián környékén lakók részére Line János pénztáros szaktársnál, a Pécs­ bányatelep környékén lakók részére Máhr Adolf másodpénztáros szaktársnál eszközöl­ hetők. Minden hó első előlegfizetést követő va­ sárnap d. u. 3 órakor a Troll-féle vendég­ lőben. Minden hó második előfegfizetést kö­ vető vasárnap d. u. 3 órakor pedig Kassi­ ánban özv. Régemé vendéglőjében a cso­ port tagösszejövetelt tart Tatabánya-Felsőgallai titkárság. Hivatalos helyisége Felsőgallán Szent Jánosucca 5. szám alatt van. Hivatalos órák he­ tenként hétfőn, szerdán és pénteken d. e. 9—12-ig és délután 2—7 óráig. Minden pa­ nasszal és felvilágosításért ide forduljanak a szaktársak. Nagymányok Nagymányoki helyicso­ portunknál beiratások és befizetések további intézkedésig Falcz Ádám, id. Heim Ferenc, Studer Péter és Patmert István szaktársak­ nál eszközölhetők. Helyicsoportok hirei. Évi közgyűlés Pécsbánya­ telepen. Január 22-én délután 3 órakor tartotta meg évi rendes közgyűlését pécsbányatelepi helyicsoportunk a helybeli Troll-féle ven­ déglőben. A szép számmal Összejött tagokat Dobos Kálmán szaktárs, mint elnök üdvözölte és magas szárnyalásu beszéddel nyitotta meg a közgyűlést. Egyben jelentést tett szövet­ ségünk fejlődéséről Pécsbányatelepen, vala­ mint arról a szeretetröl, amellyel a munkásság szervezetünket körülveszi. Szhuták Ágoston szaktárs jelentést fesz a pénztári forgalomról Kraft Jenő pécskerüteti titkár jelentést tesz az elmult évi mű­ ködéséről Jelentésében ismertette mindazo­ kat a nehézségeket, amelyekkel megkellett küzdeni. Mindezen nehézségek dacára is örömmel jelentheti, hogy sikerült a munkás­ ság számtalan sulyos panaszát orvosolni. — Felhívja a munkásságot, tömörüljenek to­ vábbra is tömegesen szövetségünk táborába, mert ez biztosítja a mindenkori eredmé­ nyeket SINGER varrógép RÉG BEVÁLT JÓ MINŐSÉGBEN SINGER VARRÓGÉP RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Salgótarjánban, Fő-utca 75. szám. alatt a róm. kath. taplómmal szemben. Nyomdavezető: Friedler Samu. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász 3. évfolyam 3. szám (1928. február 1.) A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Subject The topic of the resource Bányászat Kohómunka Közlöny Helyismeret Description An account of the resource Megjelenik minden hónap 1-én és 15-én kétheti lapszám Creator An entity primarily responsible for making the resource Csóka Vendel Fajd Pál Salgótarján Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1928-02-01 Rights Information about rights held in and over the resource Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább! https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/ Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/jpeg mikrofilm (35 mm) Language A language of the resource HUN Type The nature or genre of the resource periodika Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context M/60/A Bányászat Csóka Vendel Fajd Pál Helyismeret Kohómunka Közlöny periodika Salgótarján