https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/f33d55dc71171fa5183aed0a399f0906.jpg b487edab84bf2106c96d7be6ca48fa8c https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/c43b494ebb0b56dee214db5be75f6583.pdf 6b266b1fe3ba7ab41f1f5ad5597f5c2e PDF Text Text III. évfolyam A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Felelős szerkesztő: CSÓKA VENDEL Kiadó: FAJD PÁL. Telefon szám : 46. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Előfizetési ár: Salgótarján, Vasut-utca 4. szám. 1 évre Megjelenik minden hó 1. és 15-én. 1/2 9.60 P. 1/4 évre 2.40 P. 4.80 Egyes szám ára 40 f. Magyar Hét Az egész ország visszhangzik arról, hogy csak magyar árut vásároljunk, A magyar társadalom még soha ennél aktuálisabb, soha ennél megszivlelen­ dőbb akciót nem inditott, mint ezt. Ezer és ezer magyar munkás van a munkanélküliség szomoru tétlenségére kárhoztatva ugyanakkor, amikor kül­ földről száz és ezer vagontételekben hozzák be az országba a külföldi árut. Az utóbbi időben mindenütt az egész világon hathatós és erőteljes mozgal­ makat folytatnak azért, hogy a saját országuk által termelt árunak piacot teremtsenek. Ezt a harcot minden államban tá­ mogatta a munkásság is. Ez a harc azt is jelentette, hogy a magyar mun­ kásnak munkát teremtsünk, lehetővé tegyük annak a magyar munkásnak, akinek a saját országán kívül legin­ kább csak a nyomoruság jut osztály­ részül, hogy idehaza, a saját országá­ ban találja meg a tisztességes megél­ hetését Az embert bizonyos öröm tölti el, amikor azt látja, hogy a magyar tár­ sadalomnak is van érzéke a magyar ipar termékei iránt és részt kiván venni abban a munkában, amely a magyar ipar értékesitését tűzte ki célul. Le­ hetővé akarja tenni, hogy az eddigi tétlenségre kárhoztatás helyett szor­ gos munkájával járuljon a roncsokra tépett magyar haza felépítéséhez. Minden magyar embernek ez a leg­ szentebb kötelessége. Már régen meg kellett volna ezt valósítani, már régen meg kellett volna akadályozni, hogy a magyar ipar rovására külföldi áru özönljön be az országba és ugyanak­ kor a magyar munkások ezrei munka­ nélkül kénytelenek nyomorogni. A magyar munkásban megvan a ha­ zája iránti szeretet, csak lehetővé kell tenni a részére, hogy megtalálja bol­ dogulását, megtalálja a biztosítékot arra, hogy családját tisztességesen fenn tudja tartani. Mert az nem volt élet, amit eddig folytatott, ez nem volt más csak nyomorgás és tengődés, örökös küzdelem a nyomorúsággal. A Magyar Hét hangoztatásával a magyar bányamunkások lélegzettek fel elsősorban, mert Őket sujtja a legsú­ lyosabban a külföldi árunak, illetve szénnek a behozatala. A magyar bá­ nyaiparban mintegy 40 ezer bánya­ munkás dolgozik és termel évente 65—66 millió métermázsa szenet de ugyanakkor behoznak évente, több mint 15 millió métermázsa külföldi szenet. Tehát a magyar széntermelés­ nek az egynegyedét külföldről hozzák be. Ha azonban figyelembe vesszük a kalória különbséget, ami a magyar és a külföldi szén között van, úgy joggal mondhatjuk, hogy a magyar szénter­ melésnek csaknem a felét külföldről importálják, a magyar bányaiparban foglalkoztatott magyar munkásoknak a rovására. A magyar bányamunkások ezt a termelést ugy érik el, hogy az évnek a nagyobb részében csak redu­ kált üzemben dolgoznak, hetenként három, négy, de nagyon sokszor csak két napot és még ezen a napokon is számtalanszor küldik őket sétálni, da­ cára annak, hogy egy csepp kedvük sincs sétálni, mert ez azt jelenti szá­ mukra, hogy az amugy is szűkén ju­ tott falat kenyér is elmarad. Ha ez a Magyar Hét azzal az ered­ ménnyel járna, hogy a külföldi szene­ ket kiszorítják az ország közfogyasz­ tásából, ugy a magyar bányamunkások hálával gondolnának azokra, akik ezt a nemes elgondolást ápolják. Sajnos, a magyar bányamunkásság már ezen a téren annyi csalódáson ment keresz­ tül, hogy nem tud hinni ennek az ak­ ciónak a sikerében. Az államhatalom­ nak kell az ő egész hatalmával és sú­ lyával oda hatni, hogy megakadályozza minden idegen szénnek a behozatalát De ugyancsak szabályozni kell a ma­ gyar. bányavállalatok üzleti politikáját is. Nem szabad megengedni, hogy a magyar bányavállalatok, a magyar szénnek az árait — a konkurencia hiánya folytán — toronymagasságra emeljék, mert akkor hiába való min­ den erőlködés, minden jóakarat, a ma­ gyar társadalom mégsem fogja pártfo­ gásában részesíteni. Magyarország szénbányászata az or­ szág legfontosabb iparága, alapvető ipar, amely alapját képezi az ország gazdasági életének. Azt minden gon­ dolkodó ember elismeri és tudja min­ denki, hogy a magyar bányaipár kifejlesztésével lehet elsősorban az Or­ szágot a mai viszonyokhoz képest a legrendezettebb helyzet magaslatára emelni. A magyar bányamunkások várják az eredményt, mert ha ez az akció ered­ ménnyel jár, ugy ez az ő helyzetük megjavulását jelenti Az a több, mint 15 millió métermázsa szén, ami külföldről jön be, 40 ezer bányamunkásnak adna rendes munkái, azonkivül sok olyan bányamunkásnak adna ke­ nyeret, akik munka hiányában kény­ telenek tétlenül bolyongani az országban és minden értékesebb holmijokat, amit keservesen megszerezni, Ha a magyar társadalom látná azt, hogy a bányamunkás hányszor kény­ telen keservesen megszerzett butorait elpocsékolni, nem azért, mert talán megunta, vagy jobbat akar venni, ha­ nem azért, mert minden munkahely­ változás alkalmával el kell adnia bo­ torait, mert nincs meg a költsége a bútora elszállítására. Ezért felhivja a magyar bányamunkásság az egész ország lakosságát, társadalmi állásra való tekintet nélkül — hogy kövessenek el mindent, és necsak Magyar Hetet hanem állandósítsák azt az elhatáro­ zást és csak magyar szenet használjunk. Csak magyar szénnek a tüze mellett főzzük meg szerény étkünket csak magyar szénnek az andalitó me lege ringasson álomba, amikor mun kánkból fáradtan hazatérünk Ha a magyar társadalom megszívleli a magyar bányamunkások ezen felhi­ vását és ez által biztositja a rendes munkálkodást, mindenkor hálával fog a magyar társadalom ezen akciójára gondolni. Szolidaritás. Ünnepet ültek a szomszéd államban, Ausztriában. Ünnepelték az osztrák köz­ társasági alkotmány tiz éves jubileumát. A napi lapok nagy hangon irtak arról, hogy Bécs ormain büszkén lengenek a köztár saság lobogói. És a piros zászlók testvérkedve simulnak Össze a német-osztrák köz társaság színeivel. Mindenesetre szép megnyilvánulás az ün­ neplésnek ez a formája, megszivlelésére méltó, különösen azoknak akik olyan nagy elő szeretettel hivatkoznak állandóan a más államok viszonyaira ét a más államokban levő helyzetre. A „Népszava" azt az ünnep lést szintén kiszínezi és párhuzamot von a magyar és az osztrák viszonyok között A �2 “A Bányász“ párhuzam vonást azonban, mint minden ezt az egyes úgynevezett vezérek akarata alkalommal, ugy most is egyoldaluan, párt- ellenére kell megvalósítani, legfeljebb félre szempontból bírálja el és a szociáldemokrata fogja állitani az útból azokat, akik a magyar pártnak akarja a javára könyvelni és min­ munkásság boldogulását meg akarják akaden más pártnak a munkáját egyszerűen el­ dályozni. A magyar munkásság már elég hallgatja. Nem veszi figyelembe azt a har­ érett arra, hogy lerázza magáról a felesle­ cot, amit az osztrák nép szinte pártkülömb- ges kölöncöt és felszabadítsa magát a rajta ség nélkül folytatott Még élénk emlékeze­ élősködők seregétől mert amig ez be nem tünkben van az a küzdelem, amelyet a következik, addig egészséges munkásmoz­ választások alkalmával az egyes pártok egy­ galom Magyarországon lehetetlen. A magyar mással szemben az osztrák nép érdekében munkásmozgalom már idáig is sok változá­ vivtak, — mert ebben a kérdésben vala­ son ment keresztül, már nem az a minden mennyi párt megegyezett — folytatták. Álta­ meggondolásnélküli, vakon követő tábor, lában az osztrák pártok harca mindig kü­ hanem egy higgadt megfontolással biráló és lönbözik a többi ország pártjainak a harcá­ számító harcos, aki minden harcát először tól, de különösen elütőek a magyar pártok figyelmesen átgondolja. Ezeket a következtetéseket vonja le a eddig folytatott harcaitól Az osztrák pártok, amikor az osztrák nép érdekéről volt szó, magyar munkásság az osztrák események­ megegyeztek abban, hogy csak az osztrák ből és ezeket fogja a maga részére értéke­ nép érdekeit szabad szem előtt tartani és síteni. Megtanulja belőle a szolidaritás igazi az erőket összevonták, nem forgácsolták szét értelmét és megtanulja annak használatát is A magyar pártok ezzel szemben csak a és nem fogja megengedni, hogy a munkássaját érdekeiket tolták előtérbe, figyelmen ség jóhiszeműségét egyesek akár a párt, kívül hagyták az ország és nép érdekeit akár pedig egyéni érvényesülésük szolgála­ Különösen reá illik ez a magyar szociálde­ tába állithassák. És ha a magyar munkás­ mokratapártra, aki kicsinyes pártérdekeiért ság ezt a tanulságot érvényre juttatja, ugy állandóan oda dobta a közérdeket A leg- megtette kötelességét önmagával, a mun­ kirivóbban kitűnik ez, ha figyelembe vesszük kásság egyetemével valamint országa érde­ azt a hajszát amit a szociáldemokrata párt keivel szemben. folytat az egyes pártokkal szemben. Nem tekinti azt, hogy az egyes, legtöbbször meg­ A Singer-varrófény — bármely varró­ gondolatlan akcióval mennyi kárt okoz a gépre utólag felszerelhető — praktikus és kí­ tömegeknek, csupán csak azt számítja, méli a szemet! Kérje annak gyakorlati bemu­ mennyi haszon származik belőle a pártnak. tatását — Singer vérrógép fióküzlet Salgó­ De van még valami, amit figyelembe vesz­ tarjánban a kath. templommal szemben. nek az egyes vezérek, tudniillik azt, hogy mit jelent az az egyes vezéreknek. A magyar bányamunkások Miért tudnak a külföldi pártok együtt munkálkodni ha arról van szó, hogy az helyzetének megjavítása. egész nép vagy, ha csak egyes szakmákról Szövetségünk a nyár folyamán mozgalmat van szó, összefogni és a harcot közösen le­ folytatni. Nem féltékenykednek egymásra, inditott a bányamunkásság életnivójának a legfontosabbnak azt tekintik, hogy küzdel­ megjavítása érdekében. Egységes beadvá­ mük eredménye az összesség javára szol­ nyokkal fordult a munkásság a vállalatok­ gáljon. Sehol nem hallani annyi pártok kö­ hoz, melyben a téli hónapokra kérte kere­ zötti harcról, mint Magyarországon, elől jár setének a megjavítását. A vállalatok egy ebben a harcban a magyar szociáldemokrata része — mondhatjuk nagyobb része — ezt párt, sehol nem lehet olyan terorról hallani, a kérvényt elutasította, csupán egy vállalat mint Magyarországon, amit a szociáldemok­ volt, aki kijelentette, hogy megfontolás tár­ rata párthoz tartozó szakszervezetek foly­ gyává teszi és elhatározásáról majd értesíti tatnak azok ellen, akik elég bátrak ahhoz, a munkásságot hogy nyíltan megmondják az ő más párthoz A munkásság nyugodtan várta az elhatá­ való tartozandóságukat rozást, mert megvolt győződve arról, hogy Nagyon helyesen tenné a „Népszava", ha oly természetű kérést nyújtott be, ami elől reámutatna, milyen helytelen ez, ha az egyik nem lehet a vállalatoknak kitérni. Vára­ munkást a másik ellen uszítják ahelyett, kozásuknak meg volt azután az az ered­ hogy valamennyien közösen folytatnák a ménye, hogy a Salgótarjáni Kőszénbánya rt harcot a tőke ellen. Nem sokkal eredmé­ a folyó évi szeptember havi keresetnek a 25 nyesebb volna-e az a munka, nem sokkal százalékát segély cimén folyósította. A többi hatásosabb volna-e az a harc, amit igy kö­ vállalatok erre azután szintén kifizették ezt zösen folytatnak, mint az, amit szétszaggatva a segélyt, azonban az Első Dunagőzhajózási kis, töredékekre szakadva előrelátott ku­ Kőszénbánya Társulat, a Salgótarjáni Kő­ darccal indítanak. Ezt tudja a Népszava is szénbánya rt. nagymányoki és szászvári azonban attól fél hogy az esetleges babéro­ üzemeinél valamint a komlói kincstári bá­ kat más is élvezni fogja, már pedig a szo­ nya vezetőségei ezen segélyek kifizetését ciáldemokrata párt szeretné mindenkitől megtagadták. Ugyancsak nem fizették ki elzárni még a levegőt is. Ezért demagógia ezen segélyeket a borsodvidéki, valamint az az, amit ez a párt folytat, a tömegek csak ózdvidéki bányák. arra valók, hogy szállítsák a járulékot, A munkásságot a kérvények ilyen forma gyártsák a bizalmat, azonban a küzdelem elintézése nem elégítette ki hanem folytatta eredményeiből már nem részesülhetnek. A harcát. Azon telepeken, ahol egyáltalán nem vezérek a munkásság előtt csak állandóan folyósították a segélyeket, amikor a mun­ a harcot hirdetik, ők maguk azonban meg- kásság tudomására jutott, hogy mily okok alkusznak a helyzettel alapján utasították el kérésüket, utána jár­ A magyar munkásság, aki figyelemmel tak és meggyőződtek annak igazságáról kíséri az osztrák munkásság harcait igyeSajnos ezzel elismerik, hogy a magyar szénkezni fog, hogy Magyarországon is megho­ bányaiparban oly szomoru állapotok vannosítsa azt a dicsérendő politikát, amit az nak, amelyek szinte lehetetlenné teszik a összmunkásság érdekében folytatnak. Ezen munkásság kívánságainak a teljesítését — gyekvésében nem fog törődni azzal sem, ha Csaknem minden vállalatnak nagymennyi­ 1928. november 15 Közeledik karácsony szent ünnepe! Legszebb ajándék, legnagyobb öröm egy pompás hangszer. Kérje összes hangszereinket felölelő ingyenes diszfőárjegyzékünket és lemezjegyzékeinket Mult évben 100.000 ! 20.000 köszönő levél megelégedett vevőinktől. Gyári árak! Elismert minőség! hangszer-, beszélőgép és harmonikagyár magyarországi fióktelepe Budapest, IX, Üllői-ut 19. ségű szénkészlete van felhalmozva, amit nem tudnak elhelyezni. Ez szomoru tény, ez azonban még sem lehet okozója annak, hogy a bányamunkás­ ság nyomora fokozódjon. Ezt az állapotot az államhatalom van elsősorban hivatva rendezni olyformán, hogy a magyar szenek­ nek igyekszik piacot teremteni, megakadá­ lyozni minden külföldi szénnek a behozata­ lát. — Amikor a magyar szénszükségletnek csaknem a felét külföldről hozzák be, akkor ne csodálkozzunk ha ilyesmi megtörténhe­ tik. A bányavállalatok nem hajlandók le­ mondani arról a profitról amihez már a béke idejében hozzászoktak. Az állomhatalom képviseletének köteles­ sége kioktatni a bányavállalatokat arra a lemondásra, amelyet mindenkitől elvárnak. A munkásság már annyira ment a lemon­ dás terén, hogy a legminimálisabb létfentartása veszélyeztetése nélkül tovább nem mehet A munkásság helyzete már tényleg olyan, ahogy azt a Népjóléti és Munkaügyi miniszter ur mondotta: „Akár milyen ne­ hezen is, de mégis próbálnak valahogyan megélni“ Tekintettel arra, hogy az utóbbi időben ismét emelkedtek a legfontosabb élelmicik­ keknek az árai, szövetségünk központjának javaslatára ujabb mozgalom indul meg a munkásság helyzetének megjavítása érdeké­ ben. Ezen mozgalom megindítására szövet­ ségünk központját az indította, hogy az utóbbi időben, dacára annak a nagy kész­ letnek, amely a különböző bányáknál fek­ szik, a külföldi szenek árait tekintélyesen felemelték. Ez azt mutatja, hogy a magyar bányák helyzete sem lehet olyan tragikus, mint azt ők feltűntetik. A magyar bányák eddig abban a kényel­ mes helyzetben voltak a munkássággal szem­ ben, hogy állandóan elutasították azzal a megokolással: „Ja a magyar bányák tönkre mennek, ha ujabb megterheltetést kell vál­ lalniok." Nem fogadhatja el a munkásság ezt az érvet, amely már agyon van csé­ pelve, tessék a bányavállalatoknak is erő­ teljes mozgalmat indítani szenük elhelyezése érdekében. Csak a legutóbb nyilatkozott az egyik legnagyobb bányavállalat vezérigazgatója, hogy "a szénpiac idei helyzete az idei év­ ben megfog felelni a várakozásnak. „Ez az elismerés mindenesetre azt igazolja, hogy a magyar bányaipar helyzete nem olyan re­ ménytelen, mint a vállalatok azt feltüntetik. Nem a munkásság kötelessége, hogy a ma­ gyar szenek elhelyezéséről gondoskodjon. �1928. november 15. Ugyanúgy, mint a munkások követelik ke­ resetük megjavitását, a bányavállalatok is követeljék szenük elhelyezését. Mindezek alapján szövetségünk központi titkársága azt javasolta, indítson mozgalmat a munkásság egy ujabb segély folyósítása érdekében. Ezt a munkásság elfogadta és már be is nyujtotta az ujabb kérvényt ami­ ben karácsonyra ujabb segély folyósítását kérte. A munkásság kíváncsian várja a bánya­ vállalatok határozatát abban a tudatban, hogy ez elöl kitérni nincsen mód, mert ugyanakkor, mikor a külföldi szeneket ár­ ban felemelik, ugyanakkor a magyar szenek elhelyezése is biztosítva van. És ha mégsem volna biztosítva, álljanak össze a bányavál­ lalatok és igyekezzenek a társadalmat, va­ lamint a kormányt ösztökélni arra, hogy menüknek piacot teremtsen. Lehetetlen állapot az, hogy a bányaválla­ latok állandóan a rossz konjunkturára való hivatkozással ütik el a munkásságot az élet­ nivójuk megjavításától akkor, amikor olyan osztalékokban és oly kedvezményekben ré­ szesítik a töke képviseletét, részvényeseiket és igazgatósági tagjaikat, hogy az a béke­ időben is mint fogalom volt. Ha a munkás­ ságtól megkövetelik a lemondást, diktálják ezt a lemondást a tőke képviseletének is, mert ha a munkásság az ő nyomorúságának szinte toronymagasságával egyenlő áldoza­ tot hozott, ugy hozzon a tőke is az ő profit­ lemondásával áldozatot a haza oltárára. Ezért a munkásság törhetetlen elhatáro­ zással ragaszkodik ahhoz, hogy a benyujtott kérvényeik alapján karácsonyi segélyben részesüljön. A munkásság megfogja találni a módját annak, hogy amennyiben ez a kérvénye is elutasításban részesül, ugy akkor azt az eszközt fogja alkalmazni, amely leg­ alkalmasabb arra, hogy szerény kérései tel­ jesüljenek. A bányamunkások nyugbérének a revíziója. 1926. karácsonya a bányamunkások részé­ re egy olyan ujjítást hozott, amiért a bánya­ munkások évtizedeken keresztül harcoltak. Ezen harcnak eredményeként 1926 karácso­ nyára megjelent a népjóléti miniszter 4400 stb. számu rendelete, amely végre rendezte a bányamunkásság szolgálati idejének a kü­ lönféle telepeken való eltöltését Ezen ren­ delet egyben szabályozta a nyugbér kérdé­ sét, megállapította, — sajnos elég mosto­ hán — a nyugbérek összegét is. 1926-ban, amikor ezen rendelet körül bá­ báskodtak, szövetségünk már annak idején a legvilágosabban és a leghatározottabban megmondotta, hogy ennek a rendeletnek a végrehajtása a bányamunkásságot nem elé­ gíti ki, hanem csupán egy lépésnek tartja a rendes elbíráláshoz, amely elbírálást a bányamunkásság joggal elvárhat nem csak a bányavállalatoktól, hanem az államhatalom képviseletétől is. Szövetségünk központi tit­ kársága a fenti számu rendeletnek a megjelenése óta már hegyekre menő beadvá­ nyokban mutatott rá a rendelet tarthatat­ lanságára. Legfőképen arra a mostoha elbí­ rálásra, amelyet a szolgálati évek után járó segélyek, de még inkább a szakított idők összekapcsolása terén a rendelet magában foglal. Annak idején mikor szövetségünk központi titkársága félremagyarázhatatlan számadatokkal bizonyította igazságát és bi­ zonyította a rendelet tarthatatlanságát, akkor 3 „A Bányász" lárusitó helyek: Bogenglück Ignác vas-, bőr- és festékárukereskedése, Salgótarján. — — Kun Testvérek épületfa- és építőanyagok raktára, Kisterenye. a népjóléti miniszter és a kormányhatalom első képviseletének megbizásából részt vett legfőbb funkciónárius is ígéretet tett arra nézve, hogy amennyiben 1 éven belül a szövetségünk központi titkársága által kifo­ gásolt paragrafusok és maga a rendelet ál­ talánosságban kifogásolt része csak némiként is baigazolódik, de különösen ha az évi mérleg ezt megengedhetővé teszi, ugy a rendeletet egy éven belül reformálják. Ezt a reformációt annak a szellemében ígérték, hogy figyelembe veszik mindazon sérelmeket, amelyek elől a rendelet kitért, illetve ame­ lyeket a rendelet nem csak nem orvosol, hanem egyenesen még fájóbbá tesz. Szövetségünk központi titkársága a be­ adványok egész garmadával járult ezen sé­ relmek feltárásával ugy a népjóléti és mun­ kaügyi miniszterium illetékes osztályához, mint a Társadalombiztosító Intézet bányanyugbés osztályához és a temérdek sérelem orvoslását kérte. — Mindezekre még eddig csak ígéretet kaptunk, sajnos azonban vég­ rehajtva, illetve a panaszok orvoslása nem történt meg. A legutóbbi időben a népjóléti és mun­ kaügyi miniszter, aki minisztersége mellett a társadalom egyik legszebb és legfenköltebb állását, illetve tisztségét tölti be, nyi­ latkozott, hogy ő maga is tarthatatlannak találja azt a helyzetet, amelyben — sajnos — a bányamunkásság szenved, de kilátásba helyezte, hogy a közeli legrövidebb időn belül ezen sérelmeket orvosolja és ezen or­ voslás elsősorban a nyugbérösszegek felja­ vításában fog megnyilvánulni. Amikor mi ebben a kérdésben szót eme­ lünk, elsősorban eszünkbe jut az a sok ezer bányamunkás, aki egész életét a napsugár melegétől elzárva a föld alatt töltötte el és ma teljesen munkaképtelen, eltöltött egy emberöltőt a föld mélyében, hogy keresse azt a kincset, amelyből mások a maguk ré­ szére kényelmet, nyugalmat és boldogságot teremtettek. Azonkívül azon bányamunkások elgondolásából, akik ma még érzik csörge­ dezni ereikben azt a lüktető erőt, amely képes arra, hogy mindazon kincseket, mely kincsek a föld mélyében rejtőznek — fel­ kutassák, felszínre hozzák és lehetővé te­ gyék, hogy ebből nemcsak az egyesek bol­ dogulását, hanem az ország felvirágoztatását is biztosítsák. Ennek ellenében azonban jog­ gal elvárják, hogy amikor a kincskeresés­ ben megöregedve megrokkannak, akkor legalább annyit nyújtsanak nekik, hogy a keserves munkában eltöltött hosszu eszten­ dők után legalább emberi mivoltukhoz mél­ tóan tudják leélni azt a pár napot, amely pár nap a sors könyvében részükre még elő van írva. De szót emelünk azoknak a nevében is. akik ugyancsak egy hosszu életet töltöttek a föld mélyében, azonban — sajnos — nem voltak olyan szerencsések, hogy ezt az éle­ tet, amely élet keserves munkájok mellett zajlott le, egy helyen tudták volna eltölteni hanem különféle bányatelepeken és bánya­ vállalatok kötelékében, de mégis végered­ ményében egész életüket bányamunkával a bánya mélyében töltötték a kincskeresés szolgálatában. Ezen szerencsétleneknek azokat az éveket vették figyelembe, amely éveket 1914. julius 1-e után töltöttek el, az előbb eltöltött éveket figyelmen kivül hagy­ ták és igy a rendelet ezen intézkedésével a bányamunkásságnak azt a részét, amely a bányamunkásságnak egy legtekintélyesebb tömegét képviseli, kizárták annak a lehető­ ségétől, hogy dacára annak, hogy az egész életüket a bányában töltötték el, fizették a társládai járulékot, fizették a myugbérilletéket és most mindezen kötelezettségek lero­ vása után mégis kirekesztették az ezzel járó kedvezmények élvezetéből. Sulyos igazságtalanságok ezek, amelyek gyors és gyökeres orvoslást követelnek A bányamunkasság joggal várja, hogy ebben a kérdésben minél sürgősebb, minél hatható­ sabb és a bányamunkásságra megnyugtató intézkedés történjen. Ezt megkívánja nem­ csak a nyugdíjas bányamunkások nyomorgó hada, de megkívánja a viruló életben levő bányamunkásság is, akik ma a kincseket termelik, hogy Öregségük, rokkantságuk esetére biztosítva legyenek. A sztrájk fegyverének helyes alkalmazása. Sok szó esett már arról, hogy miként és mikor kell alkalmazni a sztrájk fegyverét. A munkásság között — mondhatjuk — ál­ landóan folynak agitációk ez iránt. Most alkalmas, most kell megfogni a kérdést, sztrájkba kell állani és egészen bizonyos, hogy eredményeket fogunk elérni. Ezen ki­ jelentésektől hangzanak a legutóbbi időkben a bányavidékek. Mindenki, aki nem ismeri a bányaviszonyokat, aki nincs tájékozódva a magyar szénbányászat helyzetéről, szinte Önkénytelenül igazat ad ezen kijelentések nek Mert hiszen a közvéleményben állandó az a tudat, hogy a bányaiparban már évek óta bizonyos pangás uralkodik Ezen pan­ gásnak a következtetéseképen a bányavál­ lalatok minden alkalommal visszautasították a bányamunkásság kívánságait A bánva vállalatok voltak olyan ügyesek. hogy ezen elutasításokat mindenkor szépen körülbás­ tyázták, igyekeztek, hogy a közvéleményt bizonyos ferde tájékoztatásokkal a magúk oldalára hangolják. Azzal a szinte általános és hangzatos jelszóval, hogy a magyar bá �1928. november 15 A Bányász 4 nyák ugyanúgy, mint a többi magyar ipar, a könyörtelen és szinte megalázó trianoni békeszerződés következtében oly nyomorú­ ságos helyzetbe futott, hogy alig-alig bírja életét napról-napra tengetni. Elismerjük, hogy tényleg a trianoni békeszerződés Ma­ gyarország megnyomorításával, az ipar szembevetésénél a bányaipart sújtotta a legsulyosabban. Azonban ez még mindig nem jelenti azt, hogy a magyar bányavállalatok nem birnák el a munkásság legelemibb követelményét, vagyis azt, hogy tisztességes és emberi módon élhessen az a bányász, aki napról-napra, éveken, sőt egy emberöltőn keresztül a napvilágból elzárva, a föld mé­ lyében keresi a fekete gyémántot és veres verejtékkel teremti elő az aranyat nyujtó szenet Az ország ezen sulyos helyzetében a bá­ nyavállalatok igyekeznek a maguk részére gyümölcsöztetni azt a közvéleményt, amely a sulyos és általános igazságok nagy tekin­ télyével tiltakozásukat hangoztatják a meg­ alázó béke ellen. A munkásság ugyanolyan energiával tiltakozik ezen megaláztatással szemben, azonban megköveteli, hogy ezen megaláztatásokhoz hozzá ne adják még a hánya vállalatok ujabb megaláztatását az által, hogy a bányamunkasság megélhetését a le­ hető legalacsonyabbra szabták. Adják meg a lehetőségét annak, hogy mindezen meg­ aláztatások következtében, amely megaláz­ tatásokat győző és ellenséges államok gya­ koroltak az országra és az ország minden lakosára, hogy legalább a bányamunkás ne érezze még ezen ellenséges megaláztatások betetőzéseképen a saját országának lakosai­ tól, illetve azok egyes kategóriájától, a bá­ nyavállalatoktól még egy ennél is súlyosabb megaláztatást, amely egyenesen az ő létét veszélyezteti. A magyar bányamunkásság el van tökél­ ve arra, hogy mindent elkövet az irányban, hogy a magyar szénbányaipar virágzásnak induljon. Azonban nem hajlandó magát alá­ vetni a már sok helyen rabszolgasorsba ülő elbírálásnak. A bányamunkásság ezen küz­ delmében óriási nehézségekkel áll szemben. Hála azonban annak az öntudatnak, amely a munkásságot eltölti, nem engedi magát meggondolatlan cselekvésre ragadtatni A bányavállalatok szinte számitanak arra, hogy a bányamunkasság időnkint sztrájkot ren­ dez és ezen sztrájkot majd a vállalat ha­ talmi erővel, de méginkább a kiéheztetés fegyverével tegyőzi. Csaknem minden válla­ latnak óriási készletei vannak számítva arra, hogy mikor a munkásság a sztrájk fegyve­ rét kivánja alkalmazni, akkor ezt a fegy­ vert visszafordítják, amely nem a megtáma­ dottat, hanem a támadót találja el. Hát nagyon tévednek a bányavállalatok, ha azt hiszik, hogy ilyen ugratásoknak a bányamunkások bedülnek. Nem alkalmazzák a sztrájk fegyverét már csak azért sem, mert látják az ezen a téren való kilátástalan harcot, nem ülnek fel azoknak az izga­ tásoknak sem, amelyek igyekeznek sztrájkba kergetni a munkásságot, mert szemük előtt tartják azokat az eseményeket, amelyek a Legutóbbi időben külföldön zajlottak te, úgy­ mint Kladnóban és Cseh-szlovákia egyikmásik üzemeiben lefolyt, ugyszintén a most folyó harcok, melyek Németország egyik legnagyobb iparát, a vadpart izgatja, vagy az a harc, amelyet legutóbb a francia dokk és kikötőmunkások folytattak, amelynek jelentőségét nemcsak a polgári lapok, hanem a „Népszava" is idézte és megállapitotta, „Turul" -nyomda r.-t, Salgótarján. A fenti megállapítások már azért is ér­ dekesek, mert Franciaországban történtek az események, amely Franciaország még a „Népszava" szerint is a szabad köztársaság hazája Mármost a fent leirt események azt igazolják, hegy a mindenkor hirdetett sztrájk, amely a nálunk is egyes vezetők úgyneve­ zett munkásvezetők szerint az egyedüli fegy­ ver a munkabér és a munkafeltételek rendezése terén, a fentiek szerint azt igazolja, hogy a sztrájk elsősorban az ország vérke­ ringését akasztja meg. Száz és ezer, sőt százezer számra mennek azoknak a számai, akik ebből a harcból kifolyólag a minden­ napi megélhetés tehetőségétől vannak elütve. Nem szólva arról, hogy a sztrájkban részt­ vevők, akik számszerűit több ezren vannak, nemcsak a mindennapi rendes megélhetéstől vannak elütve, hanem hosszú hónapokon, sőt éveken át kell nyögniök, amig ennek a sztrájknak az „eredményeit“ élvezhetik. Ezen eredmények élvezete kitűnik abból, hogy utána egy hosszas nyomorgás követ­ kezik, amely nyomorgkssal valamikép letud­ ják küzdeni, meg tudják téríteni azokat a költségeket, amely költségeket a sztrajk okozott Tekintve, hogy a munkás nincsen abban a helyzetben, hogy neki a költségek előre készletben volnának rendelkezésre, ennélfogva adósságot kellett csinálnia. Ezen adósságok hónapok, sőt évek során át húz­ zák keresztül számításaikat még akkor is, amikor már úgyszólván emlékezésükben sincs, hogy ők sztrájkot folytattak. Azonban a sztrájk következménye, vagyis az adós­ ságok törlesztése még akkor is sulyos gon­ dokat okoznak az egyes munkásoknak. Mindenesetre megszívlelendő ez a példa, amely bár nem Magyarországon zajlódott le, de mégis kívánatos, hogy a magyar mun­ kásság is vonja te a következtetéseket és alkalomadtán tudjon alkalmazkodni, amikor lelketlen kufárok holmi mézes-mázos ígére­ tekkel akarják beugratni. Tehát mindezeket szem előtt tartva, a harcnak azt az eszközét alkalmazzák, mely a legalkalmasabb lesz a munkásság hely­ zetének a megjavítására. 9—12-ig és délután 2—7 óráig. Minden pa­ nasszal és felvilágosításért ide forduljanak a szaktársak. Ajka. Szövetségünk ajkai tagjai részére a beiratkozások és tagjárulékok befizetésé­ nek kezelésével a vezetőség végleges meg­ választásáig Ifj. Papp Imre szaktárcát biztuk meg. Nagymányok. A tolnai kerületi titkári iroda Nagymányokon, a Finta-féle házban van. Minden panasszal, felvilágositásért a szaktársak forduljanak Bernhardt Henrik kerületi titkárhoz. Helyicsoportok hirei. Komló. Bernhart Henrik, szövetségünk ottani kerületi titkára minden héten szom­ baton egész napon át Komlón, Neumann József szobafestő és mázoló lakásán tartóz­ kodik és kéri a szaktárcákat, hogy esetle­ ges panaszaikkal és egyéb felvilágositásért ide forduljanak. Pécskerületi szaktársak figyelmébe. Közöljük, hogy kerületi ügyvédünk dr. Ligeti Kabos, Pécs, Mindszent-u. 24. Oly ügyekben, melyekben a szaktársak­ nak ingyenes jogvédelem jár, a kerületi tit­ kárság utján, egyéb ügyekben pedig közvet­ lenül fordulhatnak fenti ügyvédhez. Mecsekszabolcs. Beiratások és befize­ tések az otthonban bármikor eszközölhetők. Az otthon naponta d. e, 8—12-ig és délután 2—10 óráig van nyitva. Könyvtárórák: csü­ törtökön délelőtt 10—11-ig, d. u. 5—6-ig és vasárnaponként délelőtt 10—11-ig. Pécsbányatelep. Beiratások és befize­ tések Line János pénztáros szaktártnál esz­ közölhetők. Itt hívjuk fel pécsbányatelepi tagjaink fi­ gyelmét szabolcsi otthonunkra, hol könyv­ tár, kuglizó és rádió áll a tagok rendelkezésére. Tekintve a két telep közelségét, a pécsbányatelepi tagoknak módjában van az otthont gyakrabban igénybe venni. Tatabánya-Felsőgallai varrógép RÉG BEVÁLT JÓ MINŐSÉGBEN SINGER VARRÓGÉP RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Salgótarjánban, Fő-utca 75. szám. alatt a róm. kath. teplommal szemben. titkárság. Hivatalos helyisége Felsőgallán Schalkhamerféle vendéglőben van. Hivatalos órák he­ teként hétfőn, szerdán és pénteken d. e. Nyomdavezető: Friedler Samu. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász 3. évfolyam 21-22. szám (1928. november 15.) A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Subject The topic of the resource Bányászat Kohómunka Közlöny Helyismeret Description An account of the resource Megjelenik minden hónap 1-én és 15-én kétheti lapszám Creator An entity primarily responsible for making the resource Csóka Vendel Fajd Pál Salgótarján Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1928-11-15 Rights Information about rights held in and over the resource Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább! https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/ Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/jpeg mikrofilm (35 mm) Language A language of the resource HUN Type The nature or genre of the resource periodika Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context M/60/A Bányászat Csóka Vendel Fajd Pál Helyismeret Kohómunka Közlöny periodika Salgótarján