https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/de17776d4ea9fe67052c62b502e4fda9.jpg 5bae4b8d95a00d678adefe863d455c07 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/7d56735e3aa9bcc372a814349596e745.pdf 2e8b2b07722219d8103fd596c0eb2b2b PDF Text Text III. évfolyam. 1928. január 15 2. szám. A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Felelős szerkesztő: CSÓKA VENDEL. Kiadó: FAJD PÁL. Telefon szám : 46. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Vasut-utca 4. szám. Megjelenik minden hó 1. és 15-én. Előfizetési ár : 1 évre 1/2 9.60 P. 4.80 1/4 évre 2.40 P. Egyes szám ára 40 f. Fokozott erővel folytatjuk a harcot a munkásság gaz­ dasági helyzetének megjavítása érdekében. Lapunk mult számában az uj év al­ kalmával rövid áttekintést tettünk az elmult évben elért eredményekről. — Megállapítottuk, hogy ifju szövetsé­ günk, a sulyos viszonyok és a sok nehézségek dacára, várakozáson felüli eredményeket ért el. Azonban ben­ nünket, akik a harcok emberei vagyunk, még sem elégítenek ki az elért ered­ mények. Tehát folytatjuk a harcot fo­ kozott, lankadatlan energiával. Sorra vesszük mindazokat a kérdéseket, amelyek még nem nyertek elintézést, vagy részben intézteitek el. Két sulyos kérdés van előtérben, amelynek az elintézése égetően fon­ tos és sürgős. Ez pedig a bányamun­ kásság bér- és munkaviszonyának a rendezése, továbbá a társpénztárak körüli igazságtalanságok, orvoslása. — Ezenkívül az egyéb sérelmek tömege kiált orvoslásért, azonban a munka­ megoszlás és a harc intizításáért sorra vesszük a kérdéseket. Ezt a két kérdést önkéntelenül is össze kell kötni, mert a bányamun­ kásság életében ez a két kérdés, mint vörös fonál huzódik végig. Szövetsé­ günk az elmult év őszén mozgalmat inditott az iránt, hogy a bányamun­ kásság leromlott gazdasági életét fel­ tudja javítani. Szövetségünk vezetősége, amikor ezt a kérdést felszínre hozta, számolt azzal a számtalan nehézséggel, amelylyel meg kellett és még ma is meg kell küzdeni. Azonban eltántorithatatlan el­ határozásunkból nem engedtünk, mert élt bennünk az a meggyőződés, hogy a munkásság igazának győzni kell. Ezen mozgalmunk részben eredménnyel járt. A legfontosabb és megbecsülendőbb eredmény az, amelyet társadalmi téren a közvéleményben értünk el. Ugyanis sikerült a közvéleményben uralkodó tespedtséget, amely egészen az unszimpátiáig terjedt, megváltoztatni és felvillanyozni. — Hogy ezt elérhessük megmozgattunk mindent, elmentünk minden fórumhoz, sőt nem riadtunk vissza attól sem, hogy a kormánynak egyik exponensét, a belügyi államtit­ kárt arra kértük fel, jöjjön le a bá­ nyába és lássa közvetlenül a bányász életét Elmondhatjuk, hogy ezen rész* leges sikernek az elérése annak tud­ ható be, hogy az államtitkár a ható­ ságok több képviselőjével leszállt a bányába és ott személyesen győződött meg a bányamunkásság viszonyairól. A bányavállalatok egy része mereven elzárkózott ezen, a vállalatok által megállapított karácsonyi segélyeknek a kifizetése elől is. A vállalatok lelketlenségére vall, amikor minden érzék és lelkifurdalás nélkül vágják zsebre a jobb szénkon­ juktura idején a munkásság által te­ remtett hasznot. Nem juttatnak ebből a haszonból még morzsákat sem a te­ remtő munkásságnak. Elfelejtették már azt az időt, amikor a munkásság te­ remtő keze értéket képviselt. Elfog még jönni ujra az az idő, amikor ezek a kezek ismét értéket fognak képvi­ selni és ezek az értékes kezek karba téve fogják megvárni a vállalatok kővé vált szivének a meglágyulását. Ezért folytatjuk a harcot oly formán, hogy a kőszíveket meglágyítsuk és az érté­ kes kezeket igyekezünk meg edzeni. A társpénztárak körül oly sulyos sé­ relmek tornyosulnak, hogy már égbe kiáltanak. A bányamunkásság évtize­ deken keresztül folytatott harcot a társpénztárak központosításáért, mig végre 1926. december havában a nép­ jóléti kormányzat 4400. szám alatt rendeletet bocsájtott ki a nyugbér pénztárak központositásáról. A bánya­ munkásság a rendelet szövegéből látta, hogy nem azt kapta, amelyre szüksége van és amelyre várt, azonban még is bizonyos megnyugvással fogadta, mert azt remélte legalább a megszakított időket össze tudja kötni és munkahely változtatása esetén nem veszíti el meg­ szerzett nyugdíjra jogosult idejét. Azonban a munkásság keserűen csa­ lódott, mert első sorban az 1914. előtt megszerzett jogosultságot a rendelet nem veszi figyelembe. Ezzel épen azo­ kat sujtotta a legsulyosabban, akik a mostani időben kerülnek betegségük, öregségük és rokkantságuk miatt nyug­ díjba. Bántóan sulyos a korhatár meg­ állapítása is, amikor ugyanannyi szol­ gálati évet ir elő a föld alatt, a nap­ fénytől és levegőtől elzárt bányamun­ kásnak, mint egy, az íróasztal mellett 4-6 órát dolgozó köztisztviselőnek. — Azaz tévedtünk az összehasonlításnál, mert a köztisztviselőt, ha állásából el­ bocsájtják ugy nyugdíjazzák, a bányászt azonban csak akkor, ha teljesen tehe­ tetlen. Itt történik egyenesen a népjólét és szociálpolitika megcsúfolása, mert a bányamunkást, ha elbocsájtják munka­ helyéről mielőtt ujra felvennék, vagy más bányánál munkafelvételre jelent­ kezik, orvosi vizsgának kell magát alá­ vetni, amely orvosi vizsga számtalan esetben az üzem részére munkára al­ kalmatlannak találja. Ekkor kezdődik a bányamunkás kálváriája. A nyugbér­ pénztár orvosa nyugbérre alkalmat­ lannak, az üzem orvosa pedig mun­ kára alkalmatlannak találja. A rendelet azt mondja, ha valaki nem folytatja a bányamunkát (vájár) 60 fillér havi várakozási díj fizetése mellett fentartja, illetve megtarthatja nyugdíjra jogosult szolgálati idejét, ezt azonban csak három évig teljesítheti. Egyik legsulyosabb része ez a rende­ letnek, pl. egy 56 éves munkást elbocsájtanak, nyugbért még nem kap, munkát meg már nem kap, viszont a szükséges korhatárhoz még négy éve hiányzik, tehát, ha három évig fizeti a várakozási díjat, akkor még csak 59 éves, tehát nyugdíj nem jár neki, dol­ gozni hiába tudna, mert munkát nem kap, ennélfogva elveszti addig szerzett összes éveit. Azt kérdezzük vajjon miből fizesse a várakozási dijat az, aki munkát nem kap és nem tud ke­ resetre szert tenni. Általában az orvosi vizsgálattal meg­ nyomorítanak minden olyan intézményt, amely hivatva volna a munkásság szo­ ciális helyzetén javítani, mert a nyug­ díjasok felülvizsgálata ezt eredményezi. A nyugdíjpénztár orvosa munkára al­ kalmasnak találja, viszont a vállalatok munkát nem adnak neki. — Ha mégis egyik másik üzem alkalmazná, az orvos nem engedi. Ugyanez a helyzet a dol­ gozó bányamunkasság körében is. A nyugbérpénztárak központositá­ sáról szóló rendelet tarthatatlan, mert ha tovább igy folytatódik, elérjük azt, hogy egyetlen dolgozó bányamunkás sem tudja elérni azt az időt, amikor nyugdijba mehet Ezek a sulyos sérel­ mek, továbbá a nyugbéreknek az ala­ csony megállapitása megérlelte a bá­ nyamunkásságban, hogy erőteljesen követelje, a 4400. számu rendeletnek a sürgős megváltoztatását. Ezt a munkát folytatjuk. �2 "A bányász" A Szakszervezeti Internacionale csődje. A Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség legutóbbi jelentése szerint a tagállomány egy év alatt 13.366.387-ről 12.839.174-re apadt A jelentésnek ez a része az első pillanat­ ban nem oly feltűnő, mert hiszen a veszte­ ség csak 527.213. Azonban ha a dolog mé­ lyére nézünk, akkor kapjuk meg a tiszta képet. Ugyanis az egyik évről a másik évre a jelentés idejében két országos központ csatlakozott a nemzetközi internacionaléhoz. Ugyancsak a jelentés évében egyes orszá­ gokban a taglétszám 19 és 53 százalékkal emelkedett. Ezzel szemben mégis majdnem hatszázezerrel csökkent az össztaglétszám. Elképzelhető mily visszaesés történt álta­ lában. A legfeltűnőbb a visszaesés Német­ országban 248 580, Angolországban 201.625, ennél is feltűnőbb Dánia, ahol 239.704-ről 156.277-re, tehát 83.427 = 34'8 %. A fenti számok sokat beszélnek, ezek iga­ zolják a jelenlegi szakszervezeti mozgalmak­ nak a csődjét Mert most már nem lehet a gazdasági válsággal magyarázni. A szakszer­ vezeti tagállománynak az esését ezzel lehe­ tett az előbbi években, amikor a gazdasági élet a nemzetközi viszonylatban még telje­ sen kialakulatlan volt. Ma, amikor minden ország igyekszik gazdasági életét a nemzet­ közi helyzethez irányítani, többé-kevésbbé rendeződnek az ipari és kereskedelmi viszo­ nyok. A külömböző országok az egymásközti viszonylatban az adott viszonyok következ­ tében igyekeznek a szociális viszonyokat is rendezni. Ennélfogva a szakszervezeteknek a feladatai is mások ma, mint a multban volt A múltban tisztán csak a munkásság ügyeit intézték, tekintet nélkül arra, hogy az egyes országok nemzetgazdasága miként állt. Ezt tehették annál inkább, mert a háboru előtt a szakszervezeteket a legtöbb ország­ ban, csak mint egyoldalú érdek képvisele­ teknek tekintették, sőt figyelembe sem vet­ ték. A háború folyamán azután ez a helyzet megváltozott, mert az államok elismerték a szakszervezeteket, mint munka jogi képvi­ seleteket, bár nem volt ez még teljes elis­ merés, azonban mint tényezővel számoltak és bevonták mindazon intézkedések végre­ hajtásába, amelyek a munkásságot közelről érintették. Ilyen volt a „Munkásügyi Panaszbizottság", amelyben a tárgyalások alkalmával ott ült a szakszervezet képviselője. Továbbá egyéb szociális intézkedéseket megelőző ankétokon, mindenütt tekintélyének súlyával vett részt, sőt a béke kérdésének a vitájában is tekin­ télyes szerepet töltött be. A háború utáni időben ugyancsak fel let­ tek szóllitva a szakszervezet az ország ujra épitésének a munkájában való részvé­ telre. Ebben a munkában biztosíthatták volna a szakszervezetek a már megszerzett te­ kintélyüknek mélyítését. Azonban a szak­ szervezetekben egyes exponált vezetők, akik a komun időkben is exponálták magukat és ezért vagy külföldre menekültek, vagy ide­ haza félre húzódva lesték miként vivja a munkásság harcát, állandóan ugrasztották őket Ekkor indult meg az igazi harc, egyik oldalon a reakció, a másik oldalon a hala­ dás viaskodtak egymással. Ebben a harcban a munkásság magára volt hagyatva, mert a vezetők a saját érdekeiket tartották szem előtt. Minden meg­ mozdulást aszerint itéltek meg, mit hoz az ő felszabadulásuk érdekében. Ez a harc nem csupán Magyarországon folyt, hanem az egész világon. Minden országban az volt a jelszó, ujra kell épiteni amit a háboru romba dön­ tött, vagy amit a háború következtében nem lehetett fel épiteni. A külömböző országok­ ban a munkásság állást foglalt saját nemzetgazdasági helyzetének a megjavitása ér- dekében. Ekkor a legtöbb ország munkás­ sága nem törődött a nemzetközi helyzettel, hagyták, csinálják a nemzetközi kérdéseket a kormányok. Meg történt, hogy egyes or­ szágok munkássága a nemzetközi irodához fordult (mint Magyarország is annak idején) hogy súlyával és tekintélyével hasson oda a békeszerződések megszövegezésénél, hogy ne tehessenek egész országok munkásságát tönkre. Erre azután nagyhangú kijelentések történtek, azonban az országok megnyomoritása folyt tovább. Amikor a munkásság látta, hogy az internacionálé utján nem tud elérni semmit, megkezdődött azokban az országokban is a nemzeti irányu szervezke­ dés, ahol addig még kitartottak a nemzetkö­ ziség mellett. Ez a folyamat lassan haladt, de folyton erősödött és amint ez a mozgalom nőtt, ugyanolyan mértékben hanyatlott a nemzet­ közi mozgalom. A munkásság mindinkább látta, hogy a nemzetközi mozgalom, amely nagyrészt politikai irányzatoknak a szolgá­ latában áll, a munkásság gazdasági érdekeit képtelen megvédeni, ezért elfordult ettől a mozgalomtól. Ez látszik meg azon a jelen­ tésen, amit a Szakszervezeti Internacionale most kiadott Érdekes azonban az a kommentár, ame­ lyet hozzá fűznek. Azt mondják: ezek a számok 1926-ról szólnak és az 1927. évben ez javult az egyes országokban. Azt hiszik, hogy a munkásság még mindig felül ilyen beállitásoknak. Nem, a munkásság már tisztán lát nem veszi készpénznek a farize­ usoknak a beállításait, hanem más oldalon is informálódik és levonja a következteté­ seket. Épen a napokban jelent meg egy hir, amely arról szól, hogy Angolországban fel­ oszlott a szállítómunkások szakszervezete. Tehát ugyanakkor, amikor ők javulásról beszélnek, egy olyan szervezetnek a felosz­ lásáról kapunk hirt, amelynek több mint 500.000 tagja volt és 36 szakosztállyal ren­ delkezett Angolországban tulajdonképen a szállító­ munkások szervezete átalakult és a nemzeti irányu mozgalomhoz csatlakozott. Hasonló az eset Dániában, ahol mintegy 85.000 tag szintén a nemzeti irányu szervezetekhez csatlakozott. Egy másik folyamat a szak­ szervezeteknél szakit az internacionále po­ litikai felfogásával és mentesíti magát, min­ den politikai párttól és gazdasági alapon kivánja a munkásság érdekeit megvédeni. Ez a folyamat szintén erősödik, sőt felül­ kerekedik igy Norvégiában, Belgiumban, Bulgáriában, Angliában, ugyanez a folya­ mat erősödik nálunk Magyarországon is. Ezt a szakszervezeteknek az átalakulását elhallgatták, sőt a legtöbb helyen a magu­ kénak könyvelik, azonban elhallgatással nem lehet megsemmisíteni ezt a folyamatot, iz­ mosodik és rövidesen mint a leghatalmasabb test fog kibontakozni A munkásmozgalomnak teljesen át kell alakulni, szakítani kell a régi ideákkal, vál­ tozott viszonyok mellett, változott eszkö­ zökkel kell harcolni Ugyanúgy mint a kez­ detleges embereknek a buzogánya a modern ember fegyverévé vált, ugy kell a munkás­ mozgalom kezdetlegességeit modernizálni. A 1928. január 15. múltban kimerült a munkásmozgalom abban, hogy hangos gyűléseket tartottak és politi­ kai jelszavakat puffogtattak, gazdasági téren pedig meggondolatlan sztrajkokba kergették a munkásságot. Ma a munkásság nem elégszik meg sszép beszéddel, henem tettekre van szüksége, ezt nem lehet csak gyűlésekkel és meggondolat­ lan sztrajkkal elintézni Ezt csakis az illeté­ kes helyeken való eljárással, tárgyilagos ki­ mutatással, amely a munkásság helyzetét a maga drasztikus formájában mutatja be. Ehhez azonban szükséges, hogy egyik felet se fűtse politikai bosszú, hanem tisztán csak a gazdasági helyzet mérlegelése. Ezt nem tudják az internacionálé körül csoportosult szakszervezetek biztosítani, ezért kell a min­ den politikai befolyástól mentesített gazda­ sági szakszervezeteket naggyá fejleszteni. Ez biztositja a munkásság gazdasági fel­ szabadulását- Bonyodalom Nagybátonyban a karácsonyi segély körül. A két nagyobb bányavállalat által enge­ délyezett karácsonyi segély az ország többi bányatelepein, ahol a karácsonyi segély fo­ lyósítását részben, vagy egészen megtagad­ ták többé-kevésbbé bonyodalmakat váltott ki. Mint már lapunk előbbi számaiban meg­ írtuk a karácsonyi segély folyósítást a mult év december 2-án határozták el a bánya­ vállalatok vezetői. Ezen határozat a tespedésben élő Megyarországi Bánya és Kohó­ munkások Orsz. Szövetségét is megmozdí­ totta és ideges kapkolódással szaladtak egyikmásik bányatelepre, hogy a látszatot vala­ miképen biztosítsák maguknak. Igy történt Nagybátonyban is. Mult év decemberében gyűlésre hivták össze a nagybátonyi mun­ kásságot, amely gyűlésen allig egynéhányan jelentek meg. Elhatároztatták a munkásság­ gal, hogy ők is ragaszkodnak a karácsonyi segélyhez. A határozat értelmében Peyerék felvették a tárgyalást a vállalat központi igazgatójával, Lantossal. Lantos igazgató ér­ tesülésünk szerint a salgótarjániak által fo­ lyósított 25 %-os karácsonyi segélynek a fe­ lét ajánlotta fel, amelyben a tárgyaló felek meg is egyeztek. A nagybátonyi munkásság azonban bizalmatlanul nézte a hosszura hu­ zódó tárgyalásokat és december 19-én egy 2 tagból álló küldöttséget menesztett a köz­ ponti igazgatósághoz. A központi igazgató­ ság közölte Orosz Márton és társával állás­ pontját, amire Orosz Márton és társa visszautozott Nagybátonyba, hogy az igazgatóság álláspontját közölje a munkássággal. A meg­ érkezett küldöttség. tagjai beszámolóját munkabeszüntetés követte, ami december 20-án délután 2 órakor történt meg- A munkabeszüntetésről értesítették a Magyar­ országi Bánya és Kohómunkások Országos Szövetségének titkárságát, aki szokásához képest nyomban akcióba lépett, hogy a munkásságot munkafelvételre bírja. Ocskovszki Jánost küldötték ki a munkások leszerelésére. A látszat kedvéért Ocskovszki megszavaztatta a munkásságot, hogy ki fo­ gadja el a vállalat által felajánlott segélyt és ki nem. A munkásság többsége ragaszkodott a salgótarjáni szénmedencében kifizetett karácsonyi segély nagyságához, vagyis a sztrajk további folytatása mellett döntött. Csodálatos módon másnap, 21-én délután a munkásság nagy többsége felvette a munkát. A szövetség vezetősége látva a veszélyt, amely a munkabeszüntetéssel kapcsolatosan fenyegette őket, most már szivesen elfogadta volna a felajánlott összegű karácsonyi se­ gélyt, a vállalat igazgatósága azonban meg­ változtatta álláspontját és kihirdette a mun­ kásság között, hogy csak azok a munkások kapják meg a karácsonyi segélyt, akik nem vettek részt a munkabészüntetésben. Miután a munkásságnak csupán csak egy része dolgozott, a sztrájk alatt a vállalat egészen jó üzletet csinált Igaz ugyan, hogy elveszi- �1928. január 15 tett egy 24 órai széntermelést, de ennek helyében megtakarított egy tekintélyes öszszegeL A legérdekesebb az az egész ügy­ ben, hogy Orosz Márton, aki tulajdonképen belovalta a munkásságot a munkabeszünte­ tésbe, megkapta a karácsonyi segélyt, mert már ide s tova 4 hónap óta betegállomány­ ban van. Értesülésünk szerint a segélyt Orosz Márton nagy megelégedéssel vette fel, a többi társaival együtt. Ez a sajnálatos eset a nagybátonyi mun­ kásság között óriási elkeseredést váltott ki. Leírhatatlan veszekedések vannak a telep munkásai között Lapunk egyik munkatársá­ nak alkalma volt beszélni egy nagybátonyi 6 családos asszonnyal, aki bizony nem va­ lami hizelgőén nyilatkozott Peyer és társai­ ról. Könnyes szemekkel mondotta el, hogy mennyire hiányzik neki az a csekély kis összeg is, amelyet férje után kapott volna, ha a térje nem vesz részt a sztrajkba. A magunk részéről a leghatározottabban el kell, hogy itéljük a vállalat magatartását mert nem azokat a szegény munkásokat kellett volna megbüntetni azzal, hogy meg­ vonták tőlük a karácsonyi segélyt, hanem azokat, akik a munkásságot tudatosan belevitték a mozgalomba és azután cserbenhagy­ ták őket. Meglepni egyáltalán nem lep meg bennünket, hogy a Peyer-féle kliknek nem az az érdeke, hogy a munkásság jobb anyagi helyzet közé jusson, hanem ellenke­ zőleg ravasz fondorlattal mindent elkövetnek, hogy a munkásság közt zavart keltsenek és ezáltal anyagi helyzetüket gyöngitsék, mert csak ezen az uton vélik az elejtett gyeplőt ujra a kezükbe ragadni. Igaz, hogy az ilyen elgondolások nem mindig vezetnek kellő eredményre, mert Nagybátonyban is ennek éppen az ellenkezőjét érték el. — Azok a munkások, kik még reménykednek a Peyerféle atyai támogatásban, most undorral for­ dulnak el tőlük, mert ezen becsapás megint egy ok arra, hogy ne álljanak szóba velük. „A bányász“ val ugyanolyan megértést várt a bányavezető­ ség részéről. Ezen indokaink után az összmunkásság szentül meg van győződve arról, hogy a t bányavezetőség a fenti kérésének teljesítése elöl nem fog elzárkózni. Komló, 1928. január 6-án. Jó szerencsét! Az összmunkásság megbizásából. 3 igazolni. Többek között azon jegyzőkönyv is, amelyet Szőnyey Lóránt szénkórmánybiztos és Peyer Károly írtak alá 1922-ben, amely rész­ letesen tartalmazza azokat a megállapodásokát, amelyek ugy az egyik, mint a másik féke kötelezők. Amint már „A Bányász" egyik számában beszámoltunk, e salgótarjáni kerületben a per visszavonására szolgáló ivet bocsájtottak ki Peyerék, amely szintén kudarccal végződött, de hogy milyen eszközökkel igyekeztek egy­ néhány aláírást szerezni, ennek ilusztrálására Tovább folyik a harc a Bányamunkásotthon leközöljük az alábbi jegyzőkönyvet: Jegyzőkönyv. részvénytársaság ellen indított visszatérítési Felvétetett a Magyarországi Bánya és Kohó­ perben. munkások Gazdasági Szövetségének helyisé­ Mint már ismeretes, a Bányamunkásotthon gében 1928. évi jauuár 8-án. Papp István vájár, zagyvapálfalvai lakos részvénytársaság ellen a salgótarjáni munkás­ előadja, hogy Kelemen József és Fodor János ság kétharmad része, a részvénytársaságnak zagyvapálfalvai lakosok 1927. október havá­ adott kamat mentes kölcsönök visszaperlésére ban (a napra nem emlékszik) felkeresték laká­ határozta el magát. Ezen összegek visszaper- sán és elébe tettek egy ívet azzal, hogy azt lésével szövetségünk jogi képviselőjét Dr. Mek- Csóka és Batta adták ki, mely szerint a Bá­ ker György budapesti ügyvédet bízta meg. Dr. nyamunkásotthon beadott pörüket Mekker György a felperesek képviseletében visszavonják, tehátrt.ő isellen írja alá, Papp István meginditotta a keresetet a részvénytársaság ellen. Ez a körülmény a Magyarországi Bánya- kijelentette, amennyiben Csókáék adták, ugy ő és Kohómunkások Orsz. Szövetségében nagy is alá fogja irni, azonban akkor nem irta alá. ijedelmet keltett, röpiratokkal próbálták az ügy­ Erre Fodor és Kelemen kijelentették Papp István védi meghatalmazás aláírását, a munkásság előtt, hogy öccse Papp Lajos aláirta helyette ivet. Papp kijelenti, hogy az ő tiltakozása között megakdályozni. Nem hallgatva a az röpiratra, a megkezdett akciót folytatták. A dacára mással íratták alá az ivet Papp István felkéri a fenti szövetséget Bányamunkás lap hol egyik, hol másik munka­ társa által közölt ferde beállításu cikkekkel nevében adja jogi képviselője utján a biróság igyekeztek a munkásokat szándékuktól eltánto­ tudomására, hogy a dr. Györky és dr. Horváth rítani, ez is eredménytelen maradt Majd később, ügyvédi iroda által benyújtott pervisszavonási amikor felperes a keresetet a bírósághoz be­ iven szereplő névaláírása hamis, mert ő nevét a per elindítására szóló meghatalmazást nyujtotta, a bányamunkásotthon r. t jogi kép­ csak irta alá. viselője dr. Györki Imre és Horváth Sándor A fenti jegyzőkönyv felolvastatott és aláírá­ ügyvédek nyujtották be a törvényszékhez elő­ sunkkal igazoljuk. Kmf. készítő iratukat Az előkészítő irat 14 gépírá­ XXX Papp István. Névaláírást igazolja: sos oldalból áll, lapunk helyszűke miatt nem áll módunkban e hosszu iratot leközölni, de, A n d ó Sándor, s. k. Előtiünk: B á á r hogy olvasóinknak módot adjunk a Bánya­ Antal, s. k. T r e n k a András, s. k. munkásotthon r. t ravasz taktikázásáról, a pör- Jegyzőkönyvvezető : B a tt a G y u 1 a, s. k. Ezen jegyzőkönyv világosan igazolja, hogy hatnak egyes részleteit leközöljük. A pörirat bevezető részében arra kéri a törvén yszéket, azt a néhány verejtékes aláirást, amelyet a A komlói bányamunkások hogy függessze fel az ítélethozatalt arra az kerületben megtudtak szerezni, milyen eszkö­ szerezték meg. Jólehet, ha utána járunk ujabb akciót inditottak a kará­ időre, amig a valorizátiós törvény törvényerőre zökkel emelkedik. További részében elmondja, hogy a dolognak, akkor több ilyen és ehez hasonló csonyi segély kiküzdéseért a Bányamunkásotthon r. t. azért alakult, hogy esetnek nyomára jutnánk, miután azonban a a bányamunkásoknak jól berendezett otthono­ per vitelére ezen akció nem bir befolyással, Szövetségünk komlói helyicsoportjának ve­ kat létesítsen, mely pártkülönbségre való te­ nem törődünk vele. — Ezen jegyzőkönyvet is zetősége elhatározta, hogy a szóbelileg be­ kintet nélkül, minden bányamunkásnak mó­ csak azért közöltük le, hogy munkástársaink nyujtott kérelmüket irásban ismétli meg a dot ád arra, hogy szabad idejét, ne bűzös előtt igazoljuk azt az ideges kapkodást, amit kincstári bánya vezetőségénél és az alabbi korcsmákban, hanem olyan helyen töltse el, Peyerék az utóbbi hónapokban véghezvisznek. beadványt nyujtotta be a bánya illetékes ve­ ahol a kultura áldásait élvezheti. Ehhez csak A folytatólagos tárgyalások a Bányamunkászetőségéhez. A munkásság kíváncsian várja, az a megjegyzésünk, hogy a bányamunkások otthon rt. ellen beadott perünkben január és hogy a benyujtott kérvénynek mi lesz a sorsa. nagyon jól tudják azt, hogy milyen otthonokat február havában lesznek, amelyek valószínűleg létesítettek és hogy mennyire volt szabad, min­ mar pozitív eredményt is hoznak. Tekintetes den politikai felfogásu embernek a bányamun Komlói m kir. állami szénbánya A Singer-varrófény bármely varró­ kásotlhont látogatni. Vajjon kit engedtek már gépre utólag felszerelhető — praktikus és Hivatalnak be a Bajza uccai palotába. Komló. A pörirat egyik részében beismerni, hogy kíméli a szemet. Kérje annak gyakorlati Alulírottak az összmunkásság megbízásából a pert azért indították meg, mert kiléptek a bemutatását — Singer-varrógép fióküzlet, Salgótarjánban, a róm. kath. templommal azzal a tiszteletteljes kéréssel fordulunk a t. Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Orsz. szemben. bányavezetőségéhez, hogy a hazai nagyobb bá­ Szövetségéből és megalakították az ugyneve­ nyák által engedélyezett és már Karácsony zett szociálista pártot. Minden esetre érdekes, előtt kifizetett 25%-os karácsonyi segélyt a hogy bennünket álandóan politikamentes szer­ Hogy támogatják szövetségün­ komlói üzem kötelékébe tartozó bánya, kül­ vezetnek neveznek, előkészítő iratukban pedig ket a hatóságok. színi és iparosok részére engedélyezni szíves­ szociálista pártnak tüntetnek fel, valószínű azért, hogy ezzel a biróságra gyakoroljanak kedjék. Peyerék vesszőparipája állandóan szövet­ befolyást, mig viszont magukat gazdasági szö ­ Megdöbbenve értesültünk azon körülményről, ségünk hatósági támogatása, ezzel igyekez­ mely szerint a t bányahivatal vezetősége azon vetségnek tüntetik fel, játszva a jógyereket. A legérdekesebb jelenség a dologban az, nek befolyást gyakorolni a jóhiszemű bánya­ kérésünket, melyben a 25 %-os karácsonyi se­ gély folyósítását kértük elutasította. A komlói hogy az alperesek jogi képviselője az egyik munkásságra. Hogy milyen hatósági támo­ munkásság mint a m. kir. kincstár munkásai tárgyaláson azzal a mellékállitással állott elő, gatásban részesül szövetségünk, ennek az elsősorban számíthatott volna arra a segélyre, hogy ő bizonyítani tudja, hogy a bányamunkás­ illusztrálására az alábbi végzést közöljük le, amelyet a hazai nagyobb vállalatok munkásai­ ság annakidején a leadott pótműszakkeresete- amellyel Baranyavármegye alispánja a komlói nak folyósított, már annál is inkább, miután az ket nem a bányamunkásotthon r. t-nak, hanem állam az összes alkalmazottait az általunk kért a Bányamunkás szövetségnek adta, adomány helyicsoportunkat betiltotta. Ez a végzés is 25%-os karácsonyi segélynél is lényegesen címen. ígéretett tett arra nézve is, hogy ő igazolja, hogy Peyerék folytonos handabanezen állítását a bíróság előtt okmányokkal bi­ dázása mennyire fedi a valóságot A vég­ magasabb segélyben részesítette. Az üzemvezetőség álláspontja e segély te­ zonyítja. Persze előttünk, akik teljesen tisztán zéssel magával nem kívánunk bővebben kintetében szerintünk nem egész helyt álló ismerjük a Bányamunkásotthon rt. alakulásának, foglalkozni. egyrészt azért, mert a szóbanforgó 25 %-os valamint a befizetett pótműszakok dijának tör­ Baranyavármegye alispánjától. karácsonyi segély alig tesz ki 4500 pengőt, ténetét, nevetségessé válik az ügyvéd állítása, 18540—921. alisp. szám. ha figyelembe vesszük a bányának a téli ter­ mert hiszen mindenki tudja, — nemcsak mi, Tárgy: A Magyarországi Bánya- és melését, akkor ezen csekély összeg a termelt — hogy a befizetett pótműszakok díjai kifeje­ havi szénmennyiségre alig jelent egynéhány zetten a Bányamunkásotthon rt. javára folytak Kohómunkások Gazdasági Szövetsége ké­ be és ezen összegek ellenében adta azután a relme, komlói helyicsoportja megalakulásá­ fillérnyi költségemelkedést. A munkásság az elmult év őszén, amikor az részvénytársaság azokat az elismervényeket, nak tudomásul vétele iránt Véghatározat. elvont 20 százalékos bérredukciónak kérdésé­ amely elismervényeket a felperesek jogi kép­ vel fordult a t. bányavezetöséghez, oly meg­ viselője a bíróságnál be is mutatott. De kü­ A Magyarországi Bánya- és Kohómunkáértéssel viseltetett a bányaüzem akkori rossz lönben is kezeink közt vannak azok az okira­ sok Gazdasági Szövetsége komlói helyicso­ üzletmenetére, hogy ezen kérésének alkalmá­ tok, amelyekkel állításainkat bőségesen lehet portjának bejelentése megalakulásától �A „Bányász“ 44.126— VII. a. 1922. B. M. számú körren­ delet 1. §. alapján a tudomásul vételt meg­ tagadom. Megokolás. Az alapszabály 2. §-a szerint a szövetség célja a bánya- és kohómunkássagnak, min­ den politikai törekvéstől mentes szellemi jólétét és anyagi fejlődését előmozdító gaz­ dasági egységbe való tömörítése. Miután nincs kellő biztositék arra nézve, hogy a fiókegyesület a törvényes állami rend keretein belül fogja fenti alapszabályszerű működését kifejteni, tekintve, hogy a vezetőség között helyet foglaló Lerch Antal, Kertész József és Appel Keresztély az erősen szélsőséges szocialista irányzatnak hive és ezen irányzat érdekében ismételten kifeje­ zetten exponálták magukat s igy félő, hogy a vezetőség egyes, fentebb említett tagjainak szélsőséges irányzata a helyicsoport életé­ ben is kifejezésre jut, miáltal a közrend veszélyeztetve lenne, ezért a fenti módon kellett határoznom. Erről a hegyháti járás föszolgabiráját ad. 3271 —1926. számu jelentésére és az ô utján hozzám felterjesztendő átvételi elismervények ellenében Komló község elöljáróságát, valamint a kérelmező Magyarországi Bánya és Kohómunkások Gazdasági Szövetségét (Salgótarján, Vasut ucca 4.) értesitem azzal, hogy jelen véghatározatom ellen 15 nap alatt szóval, vagy írásban előterjeszthető felebbezés jogorvoslatának van helye a ma­ gyar kir. belügyminiszterhez. Pécs, 1927. december hó 5-én. P. H, (Olvashatatlan aláirás), alispán. A fenti határozatot szövetségünk kellő időben megfelebbezte a belügyminiszterhez. Ismét üzembe helyezték a baglyasaljai bányakórházat A rémes szanálás, mely a bányavidéke­ ken végig vonult, nemcsak a munkásság elbocsájtásában jutott kifejezésre, hanem sok esetben még a munkásjóléti intézményeket is megnyirbálta. Igy többek között az el­ mult év első felében a baglyasaljai kórhá­ zat is beszüntették, takarékossági szempont­ ból A baglyasaljai kórház beszüntetése a munkásság között nagy elégedetlenséget váltott ki. Több esetben tették szóvá szövetségünk központjában a baglyasaljai bizalmiférfiak a kórház visszaállitását. Szövetségünk köz­ ponti titkársága a munkásság ezen óhaját pártolólag karolta fel és tette szóvá a bányaigazgatóságnál. — Végül is most arról értesítenek bennünket, hogy a baglyasaljai bányakórházat — a biztositott tagok emel­ kedése folytán — ismét üzembe helyezték. A baglyasalja kórház föfeladata, a beteg nyugdíjasok s családtagjainak befogadása. Az alig egy pár nap óta üzemben levő kór­ házban máris 26 beteget helyeztek el A kórház kezelő orvosa dr, Szkicsák baglyas­ aljai orvos. A magunk részéről örömmel vettük tudo­ másul a salgótarjáni bányatárspénztár ezen intézkedését, mert hiszen ezzel egyidejűleg egy nagyon fontos és minden tekintetben felbecsülhetetlen eredményhez juttatták a munkásságot Feloszlott az angol szállítómun­ kások szakszervezete. Ez a hír jelent meg a legutóbbi napila­ pokban. Ez a szervezet volt az, amely uralta Angliában a munkát Ezen szervezetnek jó­ val több mint 500.000 tagja volt és 36 szak­ osztálya. A hir szerint ezen egykor hatal­ mas szervezetnek az összeomlását az idézte "Turul“-nyomda Salgótarján. 1928. január 15 elő, hogy a tengerészek, illetve a dokmun- kások szervezetének taglétszáma, amikor a kások hazafias csoportjai kiváltak a szerve­ fenti irányzat kivált — alig maradt az egész zetből. Ilyformán 32 szakosztályt kellett a országban 30.000, amely szám az angol szakszervezetnek megszüntetni és a megmaradt szervezeti életben egyet jelent a megsem­ 4 szakosztály képtelen fentartani ezen régi misüléssel, igy tehát a fenti szervezet sem kerülhette el sorsát. anyaszervezetet. A sors iróniája, hogy csaknem pontosan Ez a hir gondolkodóba ejt mindenkit, aki a szervezeti élettel tisztában van és önkény­ azon nevezetes szakszervezeti kongresszus telenül azt kezdi taglalni, vajjon mi juttatta évforduló napján, amelyen a politikai pártal ezt a szervezetet a pusztulásba, amikor min­ való szakitást kimondották, következett be denki előtt tisztán áll, hogy az angol szak­ a fenti szervezetnek a megsemmisülése. Fé­ szervezetek mintaképei voltak a szakszer­ nyes igazolása az eseménynek és egyuttal vezeti életnek. A kérdés taglalásánál azután megszivlelésre méltó jelenség a munkás­ mozgalom történetében, amely azt igazolja, világossá válik előttünk a helyzet. Vissza kell menni az 1920. évre, amikor nem lehet a régi elkopott jelszavakon nyar­ az angol bányászok folytatták harcukat galni, nem lehet az idő kerekét megállítani munkaadójukkál, ugyszintén az angol kor­ és nem lehet a munkásság félrevezetését mánnyal. Ugyanis abban az időben az angol folytatni bünhődés nélkül* Ez a sors vár kormány vállalta l kisebb bányák decifit- minden oly szervezetre, amely szervezet sze­ jének a megtérítését azzal, hogy a munkás­ met húnyt a nemzetgazdasági, illetve világ­ ság munkabérét biztosítsák. Ebben az idő­ gazdasági helyzettel s nem akarja észrevenni ben, mondhatjuk minden országban kötött az idők intő szavát Ma csak egyedül annak helyzetben volt a szén, ugyanígy Angliában is, a szervezeti formának van létjogosultsága, sőt Angliában foglalkoztak azzal a kérdéssel, amely tisztán, kizárólag gazdasági alapokra hogy az angol szénbányákat nacionalizálják. van fektetve, csak ez az alap szilárd, amely Ezen időben az angol munkáspártnak politi­ képes lesz a munkásság szervezeteit fen­ kai hatalma mindinkább előtérbe nyomolt. tartani Ezen előnyomulás fölbuzdulására az angol Helyreigazítás. Lapunk legutóbbi szá­ szakszervezetek, amelyek addig minden po­ litikai párttól függetlenek voltak, közösséget mából «A pécsi kerület ruha és cipőbeszervállaltak az angol munkáspárttal (hasonló­ zési akciója" cimü cikkünkből tévedésből ki­ kép, mint Magyarországon a szakszerveze­ maradt Fekete József pécsbányatelepi cipész­ teknek egy nagy része a szociáldemokrata mester neve, aki szintén részt vesz az akció­ párttal) igy remélték érdekeiket megvédeni. ban és a hozzá szóló utalványokat Hahn Amikor a bányászok szervezete magamögött György csoportelnök állítja ki. érezte a politikai pártot, harcait mind éle­ sebben folytatta és a politikai párt, hogy Helyicsoportok hirei. erejét bebizonyítsa keresztül vitte az angol Mecsekszabolcs. Beiratások és befize­ dokmunkások és szállitó munkások, vala­ mint vasutasok szervezeténél azt a határo­ tések az otthonban bármikor eszközölhetők. zatot, amely szerint szolidaritást vállalnak a Az otthon naponta d. e. 8—10-ig és délután bányászokkal. Erre a bányászok harcba 2—10 óráig van nyitva. Könyvtárórák: csü­ léptek és 3 hónapon keresztül állták a har­ törtökön délelőtt 10—11-ig, d. u. 5—6-ig és cot, azonban sem a dok, sem a szállitó­ vasárnaponként délelőtt 10—11-ig. munkások szervezete, sem a vasutasok szer­ Pécsbányatelep. Beiratások és befize­ vezete nem tartotta be a szolidaritás iránti tések a Pécs-bányatelep környékén lakók ígéretét, ennélfogva az angol bányászoknak részére Schuták Ágoston pénztáros szaktársnál. A Kassián-kömyékén lakók részére a harca eredménytelenül végződött. Kassiánban Lincz János másodpénz­ Ezen időtől fogva az angol szakszerve­ táros szaktársnál eszközölhetők. zeti mozgalomban, ugyszintén a munkásság Tatabánya-Felsőgallai titkárság. politikai életében állandóan napirenden vol­ Hivatalos helyisége Felsőgallán Szent Jánostak az egyenetlenségek. Ezen egyenetlensé­ ucca 5. szám alatt van. Hivatalos órák he­ gek végre is az 1926. év folyamán az angol tenként hétfőn, szerdán és pénteken d. e. szakszervezetek kongresszusát arra az el­ 9—12-ig és délután 2—7 óráig. Minden pa­ nasszal és felvilágositásért ide forduljanak a határozásra bírta, hogy szakit a politikai szaktársak. párttal és tisztán kizárólag gazdasági alapon Nagymányok. Nagymányoki helyicso­ épiti ki szervezeteit. Megtagadott mint szak­ portunknál beiratások és befizetések további szervezet minden közösséget, mindenféle intézkedésig Studer Péter és Patmert István politikai párttal és nem engedi meg, hogy szaktársaknál eszközölhetők. a szakszervezetek kebelén belül pártpoliti­ kai mozgalmat folytassanak, vagy bármely A Pécskerületi helyicsoportjaink politikai párt részére tagsági járulékot szed­ az alapszabály szerinti évi közgyűléseijenek. Az angol szakszervezeteknek ezen kot a következő sorrendben tartják meg: határozata az angol munkásság tetszésével Január 22-én délután 3 órakor Pécsbánya­ találkozo t és megnyugvással fogadták. Vol­ telepen a Troll-féle vendéglő külön helyisé­ tak azonban szakszervezetek, amelyek nem gében. vetették magukat alá ezen kongresszusi ha­ Január hó 29-én délután 3 órakor Szabolcs­ tározatnak s továbbra is exponálták magu­ bányatelepen, az Otthon helyiségében. kat a politikai párttal kapcsolatosan, ezek Február 2-án délután 3 órakor Vasasbánya­ közé tartozott a fenti szállítómunkások szer­ telepen, a Czéder-féle vendéglő külön helyi­ vezete. Ezért azután a szervezet kebelén ségében. belül mozgalom indult a munkásság között, A közgyűlések tárgysorozata : amely a gazdasági mozgalmak intenzivebbé 1. Elnöki megnyitó. fejlesztését abban látták, ha külön válva a 2. Titkári jelentés. politikai mozgalmaktól, irányítják gazdasági 3. Pénztári jelentés. . mozgalmaikat Az angol munkásságnak ez 4. A vezetőség felmentvényének megadása a rétege oly mértékben szaporodott meg, és lemondása. hogy a több mint 500.000 tagot számláló és 5. Uj vezetőség választása. 36 szakosztállyal rendelkező szállítási mun­ 6. Esetleges interpellációk és indítványok. Nyomdavezető : Friedler Samu. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász 3. évfolyam 2. szám (1928. január 15.) A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Subject The topic of the resource Bányászat Kohómunka Közlöny Helyismeret Description An account of the resource Megjelenik minden hónap 1-én és 15-én kétheti lapszám Creator An entity primarily responsible for making the resource Csóka Vendel Fajd Pál Salgótarján Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1928-01-15 Rights Information about rights held in and over the resource Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább! https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/ Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/jpeg mikrofilm (35 mm) Language A language of the resource HUN Type The nature or genre of the resource periodika Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context M/60/A Bányászat Csóka Vendel Fajd Pál Helyismeret Kohómunka Közlöny periodika Salgótarján