<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?>
<item xmlns="http://omeka.org/schemas/omeka-xml/v5" itemId="5394" public="1" featured="1" xmlns:xsi="http://www.w3.org/2001/XMLSchema-instance" xsi:schemaLocation="http://omeka.org/schemas/omeka-xml/v5 http://omeka.org/schemas/omeka-xml/v5/omeka-xml-5-0.xsd" uri="https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/items/show/5394?output=omeka-xml" accessDate="2026-05-14T12:21:00+02:00">
  <fileContainer>
    <file fileId="6078">
      <src>https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/a07dc1b382c2a0464eb660c1600b0c71.jpg</src>
      <authentication>0e02fcbdeff7df60de3501841f37e634</authentication>
    </file>
    <file fileId="6079">
      <src>https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/9c7e01802926deb3f2783c9370dfd717.pdf</src>
      <authentication>0113601e6848188e92d78dad1758c022</authentication>
      <elementSetContainer>
        <elementSet elementSetId="4">
          <name>PDF Text</name>
          <description/>
          <elementContainer>
            <element elementId="92">
              <name>Text</name>
              <description/>
              <elementTextContainer>
                <elementText elementTextId="120473">
                  <text>III.

évfolyam.

1928. október 15

19—20.

A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye.
Felelős szerkesztő:

CSÓKA VENDEL
Kiadó; FAJD PÁL.
Telefon szám : 46.

Szerkesztőség és kiadóhivatal:
Salgótarján, Vasut-utca 4. szám.

Megjelenik minden hó 1. és 15-én.

1 évre
1/2

9.60 P. 1/4 évre 2.40 P.
4.80
Egyes szám ára 40 f.

Az elbizakodottság megbosszulja magát.
A magyar bányamunkasság szövet­
ségünk kezdeményezésére mozgalmat
inditott életnívójának a megjavítása
iránt. A bányamunkásság látva azt a
sulyos gazdasági helyzetet, amelyben
az ország vergődik, látva mindazokat
a nehézségeket, amely az ország gaz­
dasági helyzetére nehezedik, méltá­
nyolta a sulyos gazdasági válságot,
ezért csak arra szorítkozott, hogy ezt
a sulyos válságot keresztül tudja élni
és át tudjon vergődni az esetleges jobb
gazdasági időkre, amikor munkaerejét
értékesíteni tudja.
Ezen szempontoknak a szem előtt
tartásával indította meg a mozgalmát,
arra számítva, hogy ez egy oly csekély
kívánság, ami elől a bányavállalatok
nem tudnak kitérni. Sajnos nem igy
történt. A bányavállalatok nem mél­
tányolták a munkásság sulyos helyze­
tét, nem méltányolták továbbá azt
sem, hogy ugyanakkor, amikor a bá­
nyamunkásság a legsulyosabb helyzet­
ben vergődik és csak arról volna szó,
hogy a vállalatok az ő busás tantiém
és részvényosztalékukból egy bizonyos
részt engedjenek át a munkásság ja­
vára és ezzel a munkásság gazdasági
helyzetét sokkal elviselhetőbbé tehet­
nék. Erre nem voltak hajlandók, ha­
nem a legdrasztikusabb formában uta­
sították el a munkásság kívánságait.
Egyetlen vállalat volt, aki nem uta­
sította el ilyen drasztikus formában a
munkásság kívánságait, hanem kijelen­
tette, hogy tárgyalni fogják a vállalat
kebelében a kérdést és az eredmény­
ről értesíteni fogják a munkásságot.
Ez a Salgótarjáni Kőszénbánya R.-T.
volt, aki tényleg, pár heti gondolko­
zás után kijelentette a munkásság bi­
zalmiférfiai előtt, hogy hajlandó vala­
mit nyujtani a munkásság részére. (A
részletek lapunk más helyén olvasha­
tók.)
A nevezett vállalat által nyujtott
ugynevezett segélyek kihirdetése után
csatlakozott a Magyar Általános Kő­
szénbánya, aki szintén kiterjesztette
ezen segélyek fizetését a tatai szén­
medencében foglalkoztatott és a tokodi
szénmedencében dolgozó munkásság
részére. A Salgótarjáni Kőszénbánya
r.-t kötelékébe tartozó dorogi kerü­
letben szintén kihirdették ugyanazon
segélyek kifizetését
Ezzel az ország bányatelepeinek egy
részén a munkásság részesül bizonyos,

ugynevezett segélyben, amely az au­
gusztus havi keresetnek 25 százalékát
teszi ki. Azonban a Dunagőzhajózási
társulat Pécsvidéki telepein, a komlói
kincstári bányatelepen, Szászvár-nagymányoki kerületben, Borsod vidékén,
Ózd vidékén és az ajkai kerületben
a munkásság nem részesül még ebben
az alamizsna segélyben sem. Vajjon,
hogy gondolják az urak, hogy ezen
kerületekben, a munkásság nem ugyan­
olyan nyomoruságban szenved, mint a
többi kerületben?
Ezen kerületekben a munkásságnak
a megélhetése ugyan olyan sulyos és
nehéz megpróbáltatásoknak van kitéve,
mint az ország többi telepein. S ezzel
szemben ezek a vállalatok mégis a leg­
ridegebb formában zárkóznak el az
elől, hogy a munkásság sulyos és nyo­
moruságos gazdasági helyzetét némiként is enyhítsék. Nem lehet elfogadni
kibuvót, mert nem lehet azt mondani,
hogy ezeken a telepeken a munkás­
ság talán jobb kereseti viszonyok kö­
zött élne, mint a többi telepek mun­
kássága. Mert hiszen a Dunagőzhajó­
zási társulat telepein folynak a legvisszataszitóbb kizsákmányolási rend­
szerek.
Nevezetesen a DGT telepein mun­
kást, munkás ellen uszítanak azzal,
hogy az egyik munkásnak megadják
a lehetőséget arra, hogy a kereseti
viszonyai jobbak legyenek, mint a má­
sik munkásé ugy, hogy a munkásság
között az állandó elégületlenséget és
az egyik munkásnak a másikkal szem­
ben való ellentétét szítják.
Hogy egyebet ne említsünk, a DGT
telepein divik az a szokás, hogy az
úgynevezett rosszabb, illetve gyengébb
konjuktura idején szanált napokat ve­
zetnek be, amely szanált napokon a
külszíni munkások és a nem szénen
dolgozó belső munkások üzemszüneteket kénytelenek tartani. Ezzel szem­
ben a szénen dolgozó munkásoktól
pótműszakokat követelnek. Ez azután
azt eredményezi, hogy a munkásság
között az egyenetlenség lesz úrrá és
egyik munkás a másikban ellenséget
lát ami azután sok civódásra ad al­
kalmat.
Még szembeötlőbb a Salgótarjáni
Kőszénbánya r. t taktikája, amikor a
salgótarjáni és a dorogi kerületben ki­
fizeti a segélyeket, ezzel szemben a

szászvár és nagymánoki kerületben
ugyanaz a vállalat nem folyósítja.
Még ennél is kiáltóbb a kincstárnak
az álláspontja, aki ugyancsak a kom­
lói kincstári telepen, amely a pécsi me­
dence szivében fekszik, a munkásai
részére szintén nem fizeti ki ezen se­
gélyeket. A kincstárnak, mint az állam
első üzemének bizonyos példát kellene
statuálni és megmutatni a vállalatok­
nak, hogy az üzemet nem tisztán, ki­
zárólag a profit ráta emelése érdeké­
ben tartják fenn, hanem mint állam,
belátja a bányamunkásság sulyos és
nehéz gazdasági helyzetét s annak a
bányamunkásnak, aki egyik legsulyo­
sabb és legveszélyesebb munkát végző
polgára az országnak, annak méltányolja sulyos és válságos helyzetét,
tehát elsősorban nyújt könnyítést az
élet küzdelmeinek a megvívásához
Ezzel szemben az állam az ő saját
telepén, a lelketlen kizsákmányolók
közzé áll és a leglelketlenebb kizsákmányolókkal egyetemben állja azt a
méltánytalan és belátástalan álláspon­
tot, hogy a munkásságot ezen sulyos
nyomorában nem . segíti, hanem ride­
gen elutasítja. Hát ha ezt látjuk az ál­
lamtól, akkor ne csodálkozzunk, ha a
Magyar Általános, a Borsodvidéki te­
lepein, a Rima ózdvidéki telepein és
az Ajka- csingervölgyi vállalat ugyan
azt teszi, amit a kincstár, vagyis, nem
nyújt a munkásságnak nyomora eny­
hítésére szogáló könnyítéseket.
Amikor a bányamunkásság gazda­
sági helyzetének megjavítása iránti
mozgalmát megindította, tisztán, kizá­
rólag a saját léte biztosítását kívánta
szolgálni abból kiindulva, hogy képte­
lennek tartja a vállalatokat arra, hogy
amikor a napnál világosabban bebizo­
nyosodik, hogy az utóbbi időben a
munkásság elsőrendű életszükségleti
cikkei folyton emelkednek, amikor vi­
lágosan látható és mindenki, még a
vállalati exponensek is elismerik, hogy
tényleg óriási mértékben súlyosodéit
a megélhetés lehetősége, akkor képe­
sek legyenek a bányamunkásság bérkívánságait elutasítani. Bár tisztában
volt a munkásság, hogy a vállalatok­
tól nem sok érzékiségre számíthat, de
szinte képtelennek tartotta azt a hely­
zetet, hogy az állam ilyen könnyen át­
siklik a kérdés felett és tűri, hogy a
vállalatok ilyen drasztikus formában
nehezítsék meg az ország polgársága

�"A Bányász“

2
egy ilyen tekintélyes részének megél­
hetését Ezzel szemben — sajnos —
azt látjuk, hogy az állam, az ő saját
üzemével elöl jár a rideg elutasításban.
Ne higyjék sem a bányavállalatok
képviselői, sem az állam illetékes és
hivatott tényezői, hogy a munkásság
ezen alamizsnaszerű elintézéssel, mely
egyelőre a munkásságnak csak egy
hányadát részesíti, meg van elégedve,
ez még abban az esetben sem volna
elfogadható, ha ez az összes munkás­
ságra kiterjedne, mert még akkor is
csak egy úgynevezett alamizsnát je­
lent, a munkásságnak pedig szüksége
van arra, hogy életnivóját az ország
polgári társadalmának minden részé­
vel egyenlő magasságra emelje. Ennek
elérése érdekéban a bányamunkásság
folytatja harcát.

Egy bírósági tárgyalás

epilógusa.
Folyó éri február 23-án egy törvényszéki
tárgyalás zajlott le Salgótarjánban, amely
tárgyaláson a vádat a Magyarországi Bánya­
munkások Országos Szövetsége képviselte.
Nevezetesen ő tette a feljelentést Oravecz
János ellen, sikkasztás és okirat hamisítás
címén.
A feljelentést évekkel ezelőtt adták be,
amikor Oravecz Jánosnak konfliktusa volt
a fentnevezett szövetséggel Később Oravecz
a jógyermek szerepét vallalta, vagyis igy
akarta mentesiteni magát a vádak alól
Ekkor a fenti szövetség, minthogy a felje­
lentés tárgya hivatalból üldözendő cselek­
mény, tehát visszavonással nem lehet meg
nem történtté tenni, ugy akarta Oravecot ki­
húzni a hínárból, hogy az egész ügyet átkeni
Csóka Vendelre és Fajd Pálra. Ez a tárgya­
lásokon nem sikerült. Oraveczot elítélték 7
havi elzárásra, 3 évi hivatalvesztésre és po­
litikai jogainak felfüggesztésére.
Az itélet kimondása után még mindég
igyekeztek Oraveczot valamiként kárpótolni
és arra biztatták Oraveczot, hogy tegyen
feljelentést Fajd Pál ellen hamis tanuzás
büntette címén. Ez meg is történt Mire a
balassagyarmati kir. ügyészség mevizsgálta
az ügyet és a következőkép határozott:
Balassagyarmati kir. ügyészségtől.

3982/1928. kü. szám.

Másolat.

Oravecz János vasmunkás, csepeli lakos­
nak Fajd Pál salgótarjáni lakos ellen, hamis
tanuzás büntette cimén tett feljelentése tár­
gyában inditott nyomozást a Bp. 101. §-nak
3. pontja alapján megszüntetem.
Erről Oravecz János sértett igazolt kép­
viselője dr. Mandi Oszkár budapesti ügyvéd
utján azzal értesítem, hogy jogában áll e
határozatom kézbesítésétől számitott 8 nap
alatt a vád képviseletét átvenni és e végből
jelen határozatom felülmutatása mellett a
balassagyarmati kir. törvényszék vizsgálóbirájánál jelentkezni, vagy pedig ugyanezen
idő alatt a budapesti kir. Főügyészséghez a
határozat ellen felfolyamodással élni.
Indoklás.
Oravecz János azt panaszolta, hogy
ellene a balassagyarmati kir. törvényszék
előtt B. 2782/1926. szám alatt sikkasztás és
okirathamisítás miatt indított büntetőügyben,
melyben őt 1928. évi junius hó 5-én nem
jogerősen 7 havi elzárásra ítélték, Fajd Pál

esküvel megerősített azt a hamis vallomást
tette, hogy ezen feljelentéshez mellékelt
elismervényeken látható Fajd Pál név nem
az ő aláírása és az elismervényekben emlí­
tett 3 millió koronát tőle (t i. Oravecz Já­
nostól) fel nem vette, mint hogy ezzel szem­
ben az igazság az, hogy Fajd Pál tőle a
pénzt felvette és az elismervényen látható
aláírás valódi, kérte Fajd Pálnak hamis tanuzás büntette cimén leendő felelősségrevonását.
Oravecz János feljelentése szerint hamis
tanuzásban Fajd Pál bűnösségé könnyen
megállapítható, irásszakértők meghallgatása
utján. Ezek ugyanis igazolni fogják, hogy a
becsatolt elismervényen Fajd Pál által saját
aláírásának el nem ismert aláirás ugyanazon
kéztől eredt amely az általa szintén becsa­
tolt 3 drb. havijelentésre irta reá a Fajd Pál
nevet és miután a 3 drb havijelentésen lát­
ható aláirást Fajd Pál a fent említett, ellene
folytatott főtárgyaláson sajátjának elismerte,
igazolva lesz, hogy az elismervényen levő
Fajd Pál név az ő aláírása és ezzel bizonyiva lesz az is, hogy ő a 3 millió koronát
felvette.
A nyomozás során a becsatolt kérdéses
elismervény a 3 drb. havijelentésen olvasható
Fajd Pál aláírás tüzetes megtekintése és ta­
nulmányozása után Vály Rezső és Erdély
József állandó törvényszéki irásszakértők
egybehangzóan azt a véleményt terjesztették
elő indokoltan, hogy az elismervényre ha­
misított névaláírás az 1925. május havi
jelentésen látható aláírást akarta utánozi,
illetőleg az elismervényen látható Fajd Pál
névaláírás nem attól a kéztől származik,
amely a 3 drb. harijelentésre irta a Fajd
Pál nevet.
Minthogy ekként a feljelentés szerint
egyetlen terhelő adatként megjelölt, az alá­
írás hasonlóságából az azonosságra vont
következtetés is megdőlt és Oravecz János
egyéb bizonyítékra nem tudott hivatkozni a
Fajd Pál bűnösségére vonatkozóan, ennél­
fogva ez ügyben Fajd Pál ellen hamis tanu­
zás büntette miatt folyamatba tett nyomozást
megszüntetem.
Balassagyarmat, 1928. augusztus hó 30-án.
(P. H.)
Győry György s. k.
a kir. Ügyészség elnöke.

A fenti határozat világosan mutatja, hogy
milyen hajszát folytattak szövetségünk ve­
zetői ellen. Mindenáron azt akarták elérni,
hogy valamiként itéletet tudjanak hozatni.
Azonban hiábavaló volt az erőlködés, az
igazság beigazolódott és igy kénytelenek
voltak megelégedni a felmentéssel. A mun­
kásság tisztán láthatja, hogy mindazon rá­
galmak, amelyeket uton-utfélen hangoztattak,
csak kitalálások és csak arra voltak jók,
hogy a munkásságot megtévesszék.

— A Singer varrófény bármely varró­
gépre utólag felszerelhető — praktikus és
kiméli a szemet. — Kérje annak gyakorlati
bemutatását. — Singer-varrógép fióküzlet
Salgótarjánban, a róm. kath. templommal
szemben.

Értesítés.
Értesítjük lapunk olvasóit, valamint szö­
vetségünk tagjait, hogy Mostyenán József,
a tatabányai kerület titkára — betegségére
való tekintettel, - állásától való felmentését
kérte szövetségünk központi vezetőségétől
A központi vezetőség, tekintettel Mostye­
nán szaktárs indokaira, a kért felmentést

1928. október 15

folyó éri október 1-ére Monstyenán szak­
társnak megadta.
Egyben értesítjük a felsőgallai és tata­
bányai szaktársainkat, hogy a kerületi tit­
kári teendők ellátását — további intézke­
désig a felsőgallai helyicsoportunk vezető­
sége vállalta magára.

Nyilatkozat.
A mai sajtóper tárgyalása során a felek
arra a magállapitásra jutottak, hogy a „Bánya­
munkás“ cimű és „A Bányász" című lap­
ban megjelent és egymást bántó, személyes­
kedő cikkek nem szolgálják a munkásság
érdekét
Kijelentik a felek azt, hogy ilyen tartalmú
bántó és személyeskedő cikkeket a jövőben
nem irnak s közzé nem tesznek.
Fodor József kijelenti, hogy a Csóka
Vendel által sérelmezett cikkek tényállításai
nem reá vonatkoztak. Sajnálkozását fejezi
ki továbbá a Batta Gyula és Csóka Vendel
ellen irt cikkek miatt. Ennek folytán Csóka
Vendel és Batta Gyula a folyamatba tett
összes sajtópereket visszavonják.
A fenti nyilatkozat a „Bányamunkás* és
„A Bányász“ című lapban kölcsönösen közzé
tétetik.
Budapest, 1928. szeptember 27-én.
Fodor József, s. k.
Lapunk olvasói még élénken emlékezhet­
nek arra a harcra, amely lapunkban és a
Bányamunkásban zajlott le. — Különösen a
Bányamunkás volt az, aki kíméletlenül foly­
tatta a rágalomhadjáratot, mire Csóka Ven­
del és Batta Gyula szaktársak sajtópert in­
dítottak a Bányamunkás ellen.
A cikkek szerzőségét Fodor József vál­
lalta. Az első tárgyaláson kérte a valódiság
bizonyítását, amihez szaktársaink is hozzá­
járultak. Ezzel is módot kívántak nyújtani
Fodor Józsefnek, hogy rágalmait bizonyítsa.
Az ujabb tárgyaláson — szeptember 27-én
— azután a vádlott képviselője egyességet
ajánlott fel
Szaktársaink, hogy bebizonyítsák azt, hogy
ők nem folytatnak hajszát senki ellen, csu­
pán csak a rágalmi hadjáratot kívánták meg­
állítani és egyben tisztázni kívánták önma­
gukat a biróság utján, — ezen egyességet
elfogadták és ezen egyesség alapján azöszszes sajtópereket visszavonták.
Szaktársainkat az az elhatározás vezérelte
ezen egyesség elfogadásában, mert látták
azt, hogy ez a hajsza a munkásmozgalom­
nak csak ártalmára van és csak arra alkal­
mas, hogy a munkásságot kiszolgáltassa a
tőke igájának. Lapunk minden alkalommal
csak a rágalmakra felelt és azokat igyeke­
zett tompítani. Éppen azért, mert tudta és
látta azt, hogy mily ártalmára van a moz­
galomnak, ezért legfőképen a munkásmoz­
galom helyes irányításával és a helyes elha­
tározásokkal foglalkozott és csak melesleg
juttatott helyet a rágalmak visszavágására.
Helyes a nyilatkozatnak a fenti megállapí­
tása, bár ezt meglehetősen későn ismerték
fel az ellenoldalon, mert a munkásmozgalom
ez alatt az idő alatt nagyon sok vesztesé­
get szenvedett
Kivánatos, hogy a jövőben ilyen rágal­
mak helyett a bányamunkásság gazdasági
helyzetének a megjavítására összpontosuljon
minden erő és energia és a munkásság
harcedzetten szállhasson sikra a tökével
szemben és ilyformán biztositsa helyzetének
megjavulását

�1928. október 15.

3

„A Bányász"

Szövetségünk által indított moz­
galom részleges eredménye.
Szövetségünk központi vezetősége f. évi
junius havában mozgalmat inditott a bányamunkásság életnivójának a megjavítása ér­
dekében. A munkásság megvitatta a kérdést.
Ennek eredményeképen f. évi julius hó 20.án beadvánnyal fordult a munkásság az öszszes vállalatok igazgatóságához, amelyben
kérte keresetének augusztus, szeptember,
október, november, december és január ha­
vára való felemelését A munkásság ezen
kérését azzal okolta meg, hogy a vállalatok
ezen hónapokban szintén magasabb árban
adják el a kitermelt szenet, ugyszintén na­
gyobb mértékben van meg a lehetősége a
kitermelt szenek elhelyezésének.
A bányavállalatok ezen beadványokat,
kivéve a salgótarjáni kerületet mindenütt
elutasították. A salgótarjáni kerületben a
vállalat képviselete kijelentette, hogy tár­
gyalni fogják a kérdést. A szövetség állandó
sürgetésére végre szeptember 18.-án értesí­
tette a vállalat szövetségünket, hogy hason­
lóan, mint a mult esztendőben, az 1927.
október 1-től 1928. október hó 1-ig terjedő
időre az augusztus havi keresetnek a 25
%-át folyósitja segélyképen. Ezzel egyide­
jűleg ezen segélyt kiterjesztette a vállalata
dorogi kerületre, ehhez csatlakozott a Ma­
gyar Általános Kőszénbánya r. t tatai és
dorogi kerülete is s egyben kijelentették,
hogy ezen segélyt az októberi fizetés alkal­
mával folyósítják.
A munkásság fenti beadványában kérte
az egyes üzemeknél felmerülő sérelmes
ügyeknek a letárgyalását, kérte, hogy a vál­
lalatok a munkásság képviselőivel tárgyal­
ják le ezen kérdéseket és rendezzék. Erre
nézve a vállalatok teljesen elzárkóztak, sem­
minemű hajlandóságot nem mutattak. Ki­
jelentették, hogy konkrét esetekben min­
denkor hajlandók az egyél sérelmes ügyek­
nek az elintézésére, igy nagy általánosság­
ban azonban nincsenek abban a helyzetben,
hogy tárgyaljanak.
A munkásságnak az a része, amely ezen
segélyekben részesül, ezt tudomásul vette,
de ez nem elégiti ki s ezzel szemben
folytatja tovább a harcot helyzete megjavu­
lása érdekében. — A munkásságnak azon
része, amely a többi bányavállalatoknál van
alkalmazva és ezen segélyben nem része­
sülnek, a legelkeseredettebb harcot fogják
megindítani és törekedni fognak arra, hogy
a bányavállalatok lelketlenségét minél előbb
megtörjék. A harcieszközök fölött majd ön­
maga fog határozni.
Mindenesetre megfogja találni a módját,
hogy ez évben ne tudják a vállalatok elamerikázni a munkásság kivánságainak a
teljesítését, mint azt már megtették a mult
esztendőben.

Agyontámogatás a hatóságok
által.
A magyar munkásmozgalomban állandóan
hangzik, hogy az egyes szervezetek élvezik
a hatóságok támogatását azért, hogy a mun­
kásság mozgalmát letörjék. Ezzel szemben
a másik mozgalmat elnyomják csak azért,
hogy a másik mozgalom érvényesülhessen.
Ezeket a rágalmakat egyesek igyekeznek
Szövetségünkre háritani, és állandóan azt
hirdetik, hogy szövetségünk hatósági támogatásban részesül, azért, hogy a munkásság
mozgalmát letompitsa, kiszolgáltassa a válla­
latok önkényének és ezt a hatóságok segítik

Elárusitó helyek: Bogenglück Ignác vas-, bőr- és festékárukereskedése, Salgótarján. — — Kun Testvérek épületfa- és
építőanyagok raktára, Kisterenye.
elő. Azok igazolására, hogy kik működnek
hatósági védelem alatt, alább a következő­
képen ismertetjük.
A f. év kezdetén a komlói helyicsopor­
tunk gyűlés bejelentését kérte, amely gyű­
lésen az adott helyzet ismertetése volt napi­
renden. Ezt a gyűlést engedélyezték, azon­
ban a gyűlés elhangzása után szövetségün­
kel szemben bizonyos eljárások tétettek
folyamatba, sőt a komlói helyicsoportuak a
működését is felfüggesztették és csak mikor
szövetségünk eljárásának igazsága beigazoló­
dott, engedték a további működést. Ezzel
szemben a Magyarországi Bánya- és Kohó­
munkások Orsz. Szövetsége minden meg­
rázkódtatás nélkül és minden utólagos eljá­
rás nélkül tartotta meg f. évi május hó 28án a gyűlését. F. évi szeptember hó 23.-án
délután 3 órára a komlói szaktársak kíván­
ságára szövetségünk központja elhatározta,
hogy egy nyilvános bányamunkás gyűlést
tart, amely gyűlésen a bányamunkásság
helyzetét és a szervezkedés célját fogja vi­
tatni és igyekszik megvilágitáni a szervez­
kedés szükségességét. Ehhez hiven a kom­
lói helyicsoportunk 4 vezetőségi tagja egy
gyűlési bejelentést irt alá, amelyben a hegy­
háti járás főszolgabírájától ezen gyűlés en­
gedélyezését kérte. Ezen gyűlés engedélye­
zése tárgyában a fenti négy szaktársunk a
következő véghatározatot kapta.: A vég­
határozat száma 6603/1928
Véghatározat.
Ezen bejelentés tudomásul vételét meg­
tagadom.
Indokolás.
A bejelentett napirend a szakszervezet
ügykörét meghaladja. Pártpolitikai kérdé­
seknek szakszervezeti ülés keretében, de
köznyilvánossággal szándékolt megvitatását
pedig tudomásul venni jogomban nem áll.
Erről fentnevezetteket értesíti a főszolga­
bíró azzal, hogy 15 napon belül megfelebbezhető.
A munkásság a legnagyobb felháborodás­
sal vette tudomásul ezen véghatározatot,
mert neki még a legtávolabbról sem volt a
szándékában, hogy pártpolitikai kérdések­
kel foglalkozzon, annál inkább sem, mivel
szervezetünk semmiféle párthoz nem tarto­
zik, semmiféle pártpolitikával nem foglalko­
zik, tisztán, kizárólag a munkásság gazda­
sági helyzetének megjavitásával és a bánya­
munkásság életnívójának a társadalmi élet­
ben a szükséges és kellő magaslaton való
tartását tűzte ki célul. Ugyanez volt célja a
fentnevezett gyűlésnek. Ezt akadályozta meg
a közigazgatási hatóság. — Folyó hó 7-ére
megismételték ezt a bejelentést, amire szó
szerint ugyan ezen határozatot kapták.
Ezek után a munkásságra, de különösen
azon rétegre, amely rétegben szövetségünk
ellen kigyót-békát kiabálnak, azokra bízzuk
az elbírálását annak, hogy mennyiben része­
sül szövetségünk hatósági kedvezésben és
hatósági támogatásban.

Munkásszervezet ne foglalkozzon
üzleti vállalkozásokkal.
A munkásság gazdasági, illetve szakszer­
vezetei azzal a magasztos céllal indultak utjokra, hogy a munkásságot gazdasági harca­
ikban tamogatják és gazdasági mozgalmaikat
igyekeznek győzelemre juttatni.
A világfelfogásokban különféle nézetek
alakultak ki. Voltak nézetek, amelyek a
munkásság szervezeteit kizárólag gazdasági
harcok győzelmének a biztosítására igyekez­
tek kiépiteni Voltak világnézetek, akik a
munkásság ezen gazdasági harcait bizonyos
szövetkezeti alapon igyekeztek elősegiteni.
És erre építették a gazdasági harcok győ­
zelmét
A külföldön mindkét irányzatnak vannak
előharcosai, de vannak eredményei is. Sajnos
a magyar munkásmozgalom teljesen elszige­
telt ezen külföldi mozgalmi témáktól és a
magyar munkásmozgalomnak teljesen függet­
lenül a külföldi irányzatoktól kell mozgal­
mát megvívni Vannak azonban a magyar
munkásmozgalomban is, akik mind ezeket
nem veszik figyelembe és a külföldön bár
ott bevált, de Magyarországon teljesen kilá­
tástalan formulát igyekeznek reá erőszakolni
az egyes szakmákra. Ez történt a magyar­
országi Épitőmunkások Szövetségének a
keretén belül is. Ugyanis, az évekkel eze­
lőtti rossz konjukturában, amely az építő­
ipart már-már csaknem teljesen lezüllésbe
juttatta, a Magyarországi Épitőmunkások
Szövetsége egy üzleti vállalkozásba fogott,
hogy ez által az ő nimbuszát továbbra is
fenn tarthassa. Ilyenformán alakult az Épitő­
munkás ok szövetségének az égisze alatt
egyes vidéki városokban, amikor a konjuk­
tura javulásnak indult "Épitőmunkások Ter­
melő Szövetkezete" cimén vállalkozások,
amelyek ilyformán akarták az épitőmunká­
sok gazdasági helyzetét feljavítani A kül­
földön az ily szövetkezetek a munkásság
gazdasági szervezésének a kifejlesztésére és
a szervezet megerősödésére voltak épitve.
Nálunk azonban Magyarországon ezek kife­
jezetten üzleti célzattal voltak kiépitve, akik
sajnos nem tudtak kialakulni és rövid, de
dicstelen élet után elszenderültek. Többekközött igy járt a Salgótarjánban, mintegy 2
esztendővel ezelőtt létesített termelő szövet­
kezet, amely a jobb konjukturában 1 évi
működés után dicstelenül kimult.
Akik ezen szövetkezet élén állottak, rész­
ben igyekeztek privátim elhelyezkedni. —
Voltak azonban, akik nem nyugodtak bele
abba, hogy ezen magas pozícióból esetleg a
malteros kanalat kell a kezükbe venni. Ezek
keresték a módját, hogy életre keljenek, ha
nem is Salgótarjánban, mert itt már lehetet­
lenné vált, hanem máshol
Igy jutottak el a fővárosban és ott terem­
tették meg az "Alapkő Termelő szövetke­
zet“ cimen létesitett fából vaskarikát A sze­
rencsétlen épitőmunkások, akik a legna­
gyobb vehemenciával dogoztak szervezetük
kiépítésén a szépen kiszínezett tervezgetéseknek felültek és végül arra a szomoru
megyőződésre jutottak, hogy a nagy fáradt­
sággal, amelyhez annyi véres verejték fűző­
dik, vagyis az ő szövetségük tulajdonát ké­
pező Aréna-úti bérpalotájukat, mint egy

�A Bányász

másfel millió pengővel megterhelték, amely
terhet sajnos az építőmunkásoknak kell kiizzadni.
Nem kívánunk a fentiekhez kommentárt
fűzni. Maguk a tények és az adatok drasztikussaga mindent elmond. Csupán csak
egyet kívánunk leszögezni. A munkásság
gazdasági harcainak a megvívásához minden
üzleti érzékiségtől függetlenül tisztán, kizá­
rólag a munkásság gazdasági érdekeinek a
megvédése kell, hogy szem előtt lebegjen,
mert csakis ez biztosíthatja a munkásság
gazdasági helyzetének a megjavulását és
semmiféle üzleti vállalkozás. Ezt jegyezze
meg magának a munkásság, ezért igyekezze­
nek annak a szervezetnek a táborába, amely
kizárólag a munkásság gazdasági szervezé­
sét és a gazdasági érdekeinek a megvédé­
sét tűzte ki lobogójára

A bányamunkasság bérmozgalmai a külföldön.

A békéltető tárgyaláson a munkásság és
a bányaigazgatóság megbízottai között egyesség jött létre, amely szerint a bányamunkásság megfelelő drágasági segélyt kap és
fölemelik a családi pótlékot. — Ugyancsak
újonnan szabályozták a munkaórákat is. Ez
alapon kötötték meg az uj kolektív szerző­
dést, amelynek záradéka kimondja, hogy az
életszükségleti cikkek emelkedésével egy­
idejűleg a munkásság megfelelő drágasági
segélyben részesül. Ezen megegyezés több,
mint 4.000 bányamunkást érint

Ajka. Szövetségünk ajkai tagjai részére
a beiratkozások és tagjárulékok befizetésé­
nek kezelésével a vezetőség végleges meg­
választásáig Ifj. Papp Imre szaktársat bíztuk
meg.
Felhivjuk ajkai tagjainkat, ugyszintén az
ajkai munkásságot, hogy jelentkezzenek
Papp szaktársnál beiratkozás, illetve a tagjárulék pontos befizetése céljából. Ugyan­
csak az esetleges panaszokkal is oda for­
duljanak.

Kladnóban a sztrájk mindinkább elmér­
gesedik. — A sztrájkbizottság a biztonsági
szolgálatot a minimálisra szorította, hogy az
esetleges tűzkatasztrófát megakadályozza. A
munkásság több helyen gyűlést tartott, me­
lyen a sztrájk kiterjesztését követelte.
Mahrisch-Ostrauban a bányamunkásság
és a bányaigazgatóságok megbízottai között
megkezdődtek a tárgyalások, amelyek jelen
pillanatban még folynak, azonban ha ezen
tárgyalások eredménytelenül végződnének,
ekkor október hó 23-án ott is ki fog törni
a sztrájk.

Lapunk legutóbbi számában jeleztük, hogy
a cseh-szlovák banyamunkásság mozgalmat
indított béreinek megjavítása érdekében A
lezajlott idő alatti eseményekről a követke­
zőkben számolunk be:
50 bányamunkást eltemetett a
A kladnoi bányaigazgatóságok és a mun­
kásság szervezetei között tárgyalások foly­
leomló
föld.
tak, amely tárgyalásokon különféle ajánla­
tokat tettek, amelyeket a munkásság kép­
Sulyos katasztrófa történt egy japán szén­
viselői nem fogadtak el és azokat elutasítot­ bányában. A mandzsuriai Tairer város kö­
ták. A munkáltatók a munkásságnak 3 %-os zelében fekvő Yenty szénbányában bánya­
béremelést ajánlottak föl és bizonyos egyéb
segélyeket, mire a munkásság ezt is elutasí­ légrobbanás történt. A robbanás betemette
totta. Erre a munkáltatók ujabb inditványt az egyik tárnát, amelyben 50 bányamunkás
terjesztettek elő, amely a napi munkásoknak dolgozott. A leomló földtömeg mind az 50
5 %-os béremelést, ezenkívül pedig a mun­ munkást megölte.
káskategóriának drágasági segélyt kínált föl,
A bányamunkások képviselői kijelentették,
hogy fölajánlott 5 %-os béremelés kevés Helyicsoportok hirei.
és nem áll arányban az életszükségleti cik­
kek árainak emelkedésével, ennélfogva a
Komló. Bernhart Henrik, szövetségünk
javaslatot visszautasították. A bányamunkás­
ság nagy testületéi vitatták a kérdést és ottani kerületi titkára minden héten szom­
hivatalos körök számoltak azzal, hogy bé­ baton egész napon át Komlón, Neumann
késen lehet elintézni, azonban f. hó 1-én a József szobafestő és mázoló lakásán tartóz­
kladnói bányakerületben kitört a sztrájk, kodik és kéri a szaktársakat, hogy esetleamelyben 10.000 munkás vett részt, és gas panaszaikkal és egyéb felvilágosításért
15%-os béremelést követelnek.
Az Ostrau-karvini szénbányavidék igaz­ ide forduljanak.
gatói értekezlete hajlandó uj kolektiv szer­
Pécskerületi szaktársak Ügyeimé­
ződésről tárgyalni. A kolektív szerződés be. Közöljük, hogy kerületi ügyvédünk dr.
október 22-én jár le, ha addig az uj kolek­ Ligeti Kabos, Pécs, Mindszent-u. 24.
tív szerződés körül megegyezés nem tör*
Oly ügyekben, melyekben a szaktársak­
ténik, szintén sztrájk kilátások vannak, nak ingyenes jogvédelem jár, a kerületi tit­
amelyben mintegy 15.000 munkás fog részt- kárság utján, egyéb ügyekben pedig közvet­
venni.
/
A bányaigazgatóságok és a munkásság lenül fordulhatnak fenti ügyvédhez.
Mecsekszabolcs. Beiratások és befize­
szervezetei között szüntelenül folynak a tár­
gyalások, mert a kladnói sztrájk az osztraui tések az otthonban bármikor eszközölhetők.
bányászok körében is visszhangot keltett. Az otthon naponta d. e. 8—12-ig és délután
A kormány egyelőre mindent elkövet, hogy 2—10 óráig van nyitva. Könyvtárórák : csü­
megakadályozza az ostraui bányász-sztrájk
kitörését, mert ez nagy kihatással volna az törtökön délelőtt 10—11-ig, d. u. 5—6-ig és
vasárnaponként délelőtt 10—11-ig.
A kladnói bányaigazgatóság folyó hó 5-én
Pécsbányatelep. Beiratások és befize­
egy súlyosan provokáló plakáttal véres ösz- tések Line János pénztáros szaktársnál esz­
szeütközést idézett elő, amely teljesen el­
közölhetők.
mérgesítette a helyzetet.
Itt hivjuk fel pécsbányatelepi tagjaink fi­
Ugyanis a munkaügyi minisztériumnak az
volt az elhatározása, hogy 9-én megkezdi a gyelmét szabolcsi otthonunkra, hol könyv­
békéltető tárgyalásokat. Az igazgatóság ezt tár, kuglizó és rádió áll a tagok rendelke­
be sem várta, hanem plakátokon kihirdette, zésére. Tekintve a két telep közelségét, a
hogy az utoljára felajánlott béremelésnél
magasabb bérre ne számitsanak és ezt fo­ pécsbányatelepi tagoknak módjában van az
gadják el, mert aki ezt nem teszi megfelelő otthont gyakrabban igénybe venni.
megtorlásban részesül — Ez felháborodást
Tatabánya-Felsőgallai titkárság.
idézett elő, amely tumultusra vezetett, ve­ Hivatalos helyisége Felsőgallán Schalkhamerrekedéssé fajult és csak a csendőrség közbe­ féle vendéglőben van. Hivatalos órák he­
jöttével lehetett a rendet valamennyire tenként hétfőn, szerdán és pénteken d. e.
helyreállítani.
9—12-ig és délután 2—7 óráig. Minden pa­
A bányaigazgatóság provokációja után a nasszal és felvilágosításért ide forduljanak a
megegyezés lehetősége kilátástalan, mert szaktársak.
mint az események igazolják, az igazgató­
Nagymányok. A tolnai kerületi tit­
ság mereven elzárkózik az egyesség
kári iroda Nagymányokon, a Finta-féle
ben megindultak a békéltető tárgyalások és házban van. Minden panasszal, felvilágositás­
ért a szaktársak forduljanak Bernhardt
eredményesen haladnak előre.
Henrik kerületi titkárhoz.
Lapunk zártakor értesülünk, hogy a hand­
A pénztár kezelésével, tagjárulékok be­
lovai (nyitrabányai) szénmedence munkásai­ szedésével és tagok felvételével id. Heim
nak bérmozgalma véget ért
Ferenc van megbízva.
„Turul“ -nyomda r.-t, Salgótarján.

1928. október 15

varrógép
RÉG BEVÁLT JÓ MINŐSÉGBEN

SINGER VARRÓGÉP
RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

Salgótarjánban,
Fő-utca 75. szám. alatt
a róm. kath. teplommal szemben.

Nyomdavezető: Friedler Samu.

�</text>
                </elementText>
              </elementTextContainer>
            </element>
          </elementContainer>
        </elementSet>
      </elementSetContainer>
    </file>
  </fileContainer>
  <collection collectionId="9">
    <elementSetContainer>
      <elementSet elementSetId="1">
        <name>Dublin Core</name>
        <description>The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.</description>
        <elementContainer>
          <element elementId="50">
            <name>Title</name>
            <description>A name given to the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="119764">
                <text>A bányász</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
        </elementContainer>
      </elementSet>
    </elementSetContainer>
  </collection>
  <itemType itemTypeId="1">
    <name>Szöveg</name>
    <description>Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text.</description>
  </itemType>
  <elementSetContainer>
    <elementSet elementSetId="1">
      <name>Dublin Core</name>
      <description>The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.</description>
      <elementContainer>
        <element elementId="50">
          <name>Title</name>
          <description>A name given to the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="120454">
              <text>A bányász 3. évfolyam 19-20. szám (1928. október 15.)</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="120455">
              <text>A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye.</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="49">
          <name>Subject</name>
          <description>The topic of the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="120456">
              <text>Bányászat</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="120457">
              <text>Kohómunka</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="120458">
              <text>Közlöny</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="120459">
              <text>Helyismeret</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="41">
          <name>Description</name>
          <description>An account of the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="120460">
              <text>Megjelenik minden hónap 1-én és 15-én</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="120461">
              <text>kétheti lapszám</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="39">
          <name>Creator</name>
          <description>An entity primarily responsible for making the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="120462">
              <text>Csóka Vendel</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="120463">
              <text>Fajd Pál</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="120464">
              <text>Salgótarján</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="40">
          <name>Date</name>
          <description>A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="120465">
              <text>1928-10-15</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="47">
          <name>Rights</name>
          <description>Information about rights held in and over the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="120466">
              <text>Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="120467">
              <text>https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="42">
          <name>Format</name>
          <description>The file format, physical medium, or dimensions of the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="120468">
              <text>image/jpeg</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="120469">
              <text>mikrofilm (35 mm)</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="44">
          <name>Language</name>
          <description>A language of the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="120470">
              <text>HUN</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="51">
          <name>Type</name>
          <description>The nature or genre of the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="120471">
              <text>periodika</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="43">
          <name>Identifier</name>
          <description>An unambiguous reference to the resource within a given context</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="120472">
              <text>M/60/A</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
      </elementContainer>
    </elementSet>
  </elementSetContainer>
  <tagContainer>
    <tag tagId="71">
      <name>Bányászat</name>
    </tag>
    <tag tagId="75">
      <name>Csóka Vendel</name>
    </tag>
    <tag tagId="76">
      <name>Fajd Pál</name>
    </tag>
    <tag tagId="74">
      <name>Helyismeret</name>
    </tag>
    <tag tagId="72">
      <name>Kohómunka</name>
    </tag>
    <tag tagId="73">
      <name>Közlöny</name>
    </tag>
    <tag tagId="15">
      <name>periodika</name>
    </tag>
    <tag tagId="6">
      <name>Salgótarján</name>
    </tag>
  </tagContainer>
</item>
