https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/b8f7b8de245fb03725d1e1a9c359c516.jpg ab79a4784e7af64065ec7092ec02aeed https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/c8e0265289bddfd3a0a07159b0745173.pdf 9faf7d5d8af03e652a9802ce49b26439 PDF Text Text III. 17-18. szám. 1928. szeptember 15 A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Felelős szerkesztő: CSÓKA VENDEL. Kiadó: FAJD PÁL. Telefon szám : 46. Lelketlenség amit a bányavállalatok űznek a bá­ nyamunkássággal, amikor a munkásság beadványait elutasitották. — Ugyanis, amikor a bányamunkasság ezen be­ adványokat benyujtotta, a Szomoruan szorongatott helyzetén kivánt javítani. Tisztában volt a munkásság azzal is, hogy a bányavállalatok nem sok ér­ zékiséggel vannak a munkásság iránt, azonban mégis azt gondolták, hogy még a legcsekélyebb emberi érzéssel rendelkező egyéneknek is be kell lát­ niok, hogy a helyzet mindinkább tart­ hatatlanabbá válik, de különösen a bányaiparban foglalkoztatott munkás­ ság van a legsulyosabb helyzetben. Ugy gondolták, hogy ezt a vállala­ tok méltányolni fogják és némi segít­ séget nyújtanak ezek életküzdelme megvívásához. Amikor a bányamunkásság beadványait benyújtotta, akkor még nem látta azt a borzasztó nehéz helyzetét, ami csak azután alakult ki és sulyosbbodott mindinkább nagyobb teherrel a munkásság vállára. Akkor még csak az általános, minden évben fennálló nehezebb időkre hivatkozott és még nem gondolhatott azon nehézségekre, amelyek az időjárás szeszélyei következtében állottak elő. Azóta az időjárás megsulyosbbitotta a helyzetet, mert a szárazság követ­ keztében a kapás növényeknek a ter­ mése elsilányodott, aminek következ­ tében a kereskedelem az árakat horibilis mértékben fölemelte. A kereske­ delem roppant érzékeny, mert amikor még csak a kilátásokkal számolhatott, már felemelte az árakat és ezzel megsulyosbitotta az életet Ezzel szemben a munkásság, aki a két keze munkájának eredményéből kénytelen fenntartani életét, nem jut­ hat keze munkája gyümölcsének kellő értékelésére. A bányavállalatok a legridegebben utasították el a munkás­ ságot kérésükkel, nem méltányolják nehéz helyzetüket. Figyelembe sem veszik azt a nehéz küzdelmet, ame­ lyet a bányamunkásság folytat az élet­ ben. A legnagyobb lelketlenség a bányavállalatoknak ezen állásfoglalása. Ilyen ridegen elutasítani csak az képes, aki minden emberi érzésből kivetkőzik és csak a profit halmozását tartja szem előtt Nagyon tévednek a bányavállala­ tok uralkodó urai ha azt hiszik, hogy a munkásság olyan egyszerűen tudornál veszi az ő rideg elutasításukat A Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Vasut-utca 4. szám. Megjelenik minden hó 1 és 15-én. munkásság megfogja találni a módját annak, hogy miként kell helyzetének megjavulását kiküzdeni. Játszanak az urak a tűzzel, nem gondolnak arra, hogy ez a tűz megégetheti őket, vigyázzanak, mert könnyen megsebzik önmagukat. Nem látják a vállalatok exponens vezetői, hogy az egész világ bánya­ munkássága mindenütt harcot indított helyzetének megjavítása érdekében ? Nem látják, hogy az egész világ kor­ mányai ott állanak és igyekeznek a saját országuk bányamunkásságának a helyzete megjavítását biztosítani? Természetesen elragadtatja őket az a tudat, hogy a magyar kormány tét­ lenül nézi a bányamunkásság tusako­ dását az élettel. Tétlenül nézi a bánya­ vállalatoknak azt a lelketlen üzérke­ dését, amelyet folytatnak a munkás­ ság rovására. Ne bízzák el magukat, mert volt idő; amikor ezen elbizako­ dottságukban vakon haladtak és végül örvénybe jutottak. Különösen tegyék fontolóra ezt a kérdést azok a vállalatok és azoknak vezető exponensei, akik ezen uszítás­ ban előljárnak Sokkal helyesebben cselekednének, ha ilyen harcot foly­ tatnának a szén elhelyezése terén, amikor ezt az ádáz harcot és ezt az energiát kihasználnák arra, hogy a külföldi szenet kiszorítanák az ország­ ból és helyette a magyar szénnek te­ remtenének piacot. Sokkal nemesebb munkát folytatnának az ország érde­ kében, sokkal inkább szolgálnák a tár­ sadalmi kiegyenlítődés magasztos esz­ méjét, mint ezzel a munkájukkal, ame­ lyet a munkásság ellen aknáznak ki A magyar kormánynak is vannak kötelességei a bányamunkásság ezen mozgalmát illetőleg. Gyakran hallunk a kormányhatalom exponált vezetőitől hangokat, mely szerint a magyar mun­ kásságtól elvárják, hogy kölcsönözze bizalmát a kormány iránt mert ő is tudja a kötelességét a munkássággal szemben. Azonban — sajnos — azt kell tapasztalni, hogy ezek csak nagy­ hangu kiszólások, üres hangok és a cselekedetek mindenütt hiányoznak belőlük, nem szólva arról, hogy min­ den állam kormánya, ahol bányaipar van, ott áll ,a munkásság fölött és őr­ ködik, hogy a vállalatok ne tudják a munkásság gyengeségeit kihasználni. Vannak államok, ahol a kormány ha­ talmi intézkedésekkel kényszeríti ma vállalatokat a munkásság életstandardjának a biztosítására. Más államok­ 1 évre 1/2 Előfizetési ár : 9.60 P. 1/4 évre 2.40 P. 4.80 Egyes szám ára 40 f. ban viszont, amikor a munkásság har­ cát megindítja gazdasági helyzetének megjavítása érdekében, akkor mindent elkövet, hogy a munkásság ezen harca győzelemmel végződjék. Csak a magyar kormány az, aki tét­ lenül nézi összetett kezekkel, hogy a bányavállalatok miként zsákmányolják ki munkásaikat. A magyar kormány az, aki nem veszi figyelembe, hogy az ország leghatalmasabb iparának mun­ kássága a legnagyobb kétségbeeséssel küzd élete fenntartásáért. S ezen leg­ hatalmasabb iparnak munkásságát csak egyes vállalati uszitók tartják a leg­ nagyobb nyomorúságban. Az országban a drágaság szinte gyors iramban halad fölfelé. A keres­ kedelem kiadta a jelszót, hogy a nagy szárazság következtében rossz termés­ kilátások vannak, tehát az árakat emelni kelt A nagykereskedelemnek ezen megnyilatkozását rögtön értékel­ ték is és szinte természetesnek tar­ tották, hogy az árakat fel kell emelni. Már mindenki elfelejtette azt, hogy a gabonatermés betakarítása alkalmával az összes lapok telekürtölték az egész világot, hogy Magyarországon 70 év óta nem volt olyan buzatermés, mint az idén. Általában az összes gabonaneműek olyan mennyiségben termet­ tek, amelyre egy emberöltő óta nem volt példa, ennek dacára a liszt árai megmaradtak abban a magasságban, melyre a tavaszi rosszabb idő alkalmá­ val emelték. Ez is azt igazolja, hogy nem a terméseredmény irányítja az árakat, hanem a kereskedelmi speku­ láció. A kormánynak ezen a téren be kell avatkozni és amennyiben az áremel­ kedések alkalmával nem szól közbe és nem akadályozza meg a folytonos emelkedést, ugyanakkor segitségére kell sietnie a munkásságnak és küz­ delmét beható támogatásban kell ré­ szesítenie. A kormánynak számolni kell, hogy az ország fenntartó elemei nem csupán a szénbárók, vas- és egyéb ipari nagytőkék exponenseiből és az agrár arisztokráciából áll, hanem ezek­ kel egyetemben és legfőképen a dol­ gozó munkásság egyeteméből áll. Ha ezt szem előtt tartaná, akkor nem tűrné el azt a kizsákmányolást, ame­ lyet az ország iparában, de különösen a bányaiparban foglalkoztatott mun­ kássággal űznek. A bányamunkasság nem veszi tudo­ másul a vállalatok ezen lelketlen el- �“A Bányász" 2 sel foglalkozzunk. Nevezetesen, a fent tör­ téntek Angolországból származnak, viszont mi, a mi hazai viszonyainkra kivánjuk vo­ natkoztatni. Angliában a szakszervezetek különféle jogokkal vannak felruházva. Ezen jogok kü­ lönféle kötelezettségekkel is járnak. Sőt mint egyik legfontosabb kötelezettség, hogy teljes felelősséggel tartoznak az ipari harcok és ipari béke lebonyolitása körül Tehát Angolországban, ahol ilyen nagy felelősséggel tartoznak és ilyen nagy jogok­ kal vannak felruházva a szakszervezetek, a legnagyobb komolysággal és felelősségük tudatában állanak a tőke és munka kiegyen­ lítődésének a szolgálatában. Ennélfogva ná­ lunk Magyarországon, ahol a szakszerveze­ tek még nem rendelkeznek annyi joggal, de nem is tartoznak annyi felelősséggel, kétszeresen fontolóra kell venni ezt a kér­ dést, mert nekünk is elsősorban az a köte­ lességünk, hogy arra törekedjünk, hogy szakszervezeteink ugyanazon kötelezettsé­ get, de ugyanazon jogokat is élvezhessék. Ennélfogva a magyar szakszervezeteknek első kötelezettsége, hogy a magyar iparban foglalkoztatott munkásság érdekeit a leg­ szorosabban a szivén viselje. Ennek érde­ kében mindent elkövessen, igyekezzen oda hatni, hogy a magyar ipar az ő termékeit a legmegfelelőbben tudja értékesíteni Ennek szolgálatába kell állítani minden energiáját, mert csak igy, minden energiájának és min­ den erejének latbavetésével lehetséges az, hogy ennek a célnak szolgáljon. A legjobb példa a legutóbbi eset, amely alkalommal a Magyar bányamunkásság gaz­ dasági helyzetének a megjavítását célzó Villannyal varr Ön? — Singer-motor beadványokkal fordult a magyar bányaválla­ megkíméli önt a fáradságtól hogy varró­ latokhoz. Ezt a beadványt a magyar bánya­ gépét lábbal hajtsa. Sziveskedjék valamelyik vállalatok a legszivtelenebb, a legembertele­ Singer fióküzletben a Singer-motor bemu­ nebb és mondhatjuk a legbarbárabb formá­ tatását kérni Vételkényszer nincsen. ban utasították el. Elfogatták az egyes bá­ nyavállalati uszitóknak a kizsákmányolásra irányuló legembertelenebb állásfoglalását amikor figyelmen kívül hagyták azt, hogy az Londonban folyó hó 5-én és a következő a magyar bányamunkásság támasztott igé­ napokban folytak az angol szakszervezeti nyeket a magyar bányavállalatokkal szem­ kongresszus ülései Ezen üléseken számta­ ben, amely bányamunkásság vérével és éle­ lan nagyon fontos kérdést tárgyaltak, amely tének árán mentette meg a magyar bánya­ kihat az összes ipari érdekeltségekre. Egy ipari. Magukra vessenek azok az urak, akik ilyen nagyfontosságu kérdés volt az "ipari tele torokkal kiabálják és követelik az or­ béke kérdése". A kongresszuson két irány­ szág boldogulását de ugyanakkor a leg­ zat alakult ki. Az egyik az ipari béke kér­ embertelenebb módon, mint kifacsart citro­ désének a megoldásán fáradozik, a másik mot dobják a szemétdombra az eltépázott és támadta a szakszervezeti szövetség főtitká­ kidolgozott munkást, ha majd ez a munkás rát, aki — szerintük — teljesen önkénye­ nem hallgat reájuk és azt fogja mondani: sen kezdte meg a tárgyalásokat s nem volt „Tönkretevőimtől nem várok jót"! felhatalmazása arra, hogy az ipari béke létre­ A Magyar nemzet boldogulásának érde­ hozása ügyében fáradozzék. kében figyelmeztetjük azokat az urakat A kongresszuson szenvedélyes vita indult akik elfeledték Magyarország 63 vármegyé­ meg, pro és kontra vitatták a kérdést, mig jét, akik elfeledték, hogy Magyarország szavazásra került a kérdés eldöntése. — A összetartozandóságának a biztosítását csakis kongresszus több óráig tartó heves vita megértéssel, csakis a legjobb akarattal és a után 2.921.000 szavazattal 768.000 szavazat legjobb indulatu kezeléssel lehet elérni — ellenében elvetette a szélsőséges ellenzék Térjenek magukhoz, vessenek számot ön­ indítványát, mely arra irányult, hogy szün­ magukkal, vessék ki magukból a profitdüh­ tessék be azonnal az ipari béke megvalósí­ nek a foszlányát és ragadják magukhoz az tására irányuló tárgyalások folytatását A egyesülésnek, a testvériségnek a zászlaját többségi javaslatot, amely a tőke és munka kart-karbaöltve, társadalmi állásra való te­ együttműködését indítványozta — 3.075.000 kintet nélkül menjünk harcba a jobb jövő szavazattal 566.000 szavazat ellenében elfo­ kivívásának az érdekében. gadták. Ezt tette az angol munkásság, amikor álEzen jelenetek az angol szakszervezeti lásfoglolásával az ipari béke kérdésének kongresszus ülésein zajlottak le és végül az elintézése fölött határozott, ezt tartsa szem az irányzat győzött, amely a békés együtt­ előtt minden magyar munkás, ezt tartsa szem munkálkodást kivánja. — Ezen sorokat a előtt minden magyar munkaadó s a társada­ "Népszavától" vettük át és éppen ezért lom minden rétege. Ezt megértve biztosít­ súlyt helyezünk arra, hogy ezzel a kérdés- hatjuk Magyarország boldogulását küzdelmét azokkal az eszközökkel. amely eszközöket alkalmasnak tart ezen küzdelem megvivására. Már most az a kérdés, hogy megtudják-e érteni az illetékesek a munkásság ezen figyelmeztetését és hajlandók-e ezen küzdelem megvívá­ sában segédkezni, vagy magára hagy­ ják a munkásságot küzdelmében és összetett kézzel nézik harcát? A bányamunkasság megértette az idők szavát. A bányamunkásság ennek szellemében járt el és jár el a jövő­ ben is. Szükséges azonban, hogy necsak a bányamunkások, hanem a bá­ nyavállalatok is értsék meg az idő szel­ lemét és ennek a szellemnek az érde­ kében hozzák meg áldozatukat, mely abban nyilvánul meg, hogy nem is az életküzdelem nehézségeit kell magukra vállalni, csupán csak a profitból kell valamelyes mértékben engedni és meg­ elégedni a nehezebb esztendő kisebb profitjával, mint ahogy a munkásság is csak az élet nehézségeinek a sulyosbbodása arányában kivánja helyzetének megjavítását. Ebben a munkában kell, hogy segit­ ségére jöjjön Magyarország egész tár­ sadalma párt- és politikai külömbség nélkül, mert ha a munkásságot magára hagyják ebben a küzdelmében, akkor ne várjanak ettől a munkásságtól tá­ mogatást azok a társadalmi rétegek, akik a munkásságot ezen nehéz küz­ delmében magára hagyják, mert a munkásság ezen küzdelmét a lelket­ lenség ellen folytatja. folytatja Az ipari béke kérdése. 1928.szeptember 15 Népünnepély Salgótarjánban. A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetsége augusztus 19-én tartotta meg Salgótarjánban a minden esztendőben Szent-István napján szokásos nép­ ünnepélyét A szövetség által rendezett ezen népünnepélyek minden évben kimagaslanak a hétköznapi és a szokásos mulatságok és ünnepélyek keretéből mert itt mindenkor bizonyos ujdonságokkal lepi meg a szövet­ ség az ünnepély résztvevőit Ez alkalommal még az eddigieket is felülmúlta, mert a mű­ sorban olyan számok szerepeltek, ami az eddig lezajlott ünnepélyek alkalmával nem szerepeltek. Sőt még egyéb, a város által rendezett ünnepélyeken sem részesült a kö­ zönség ilyen élvezetben. A szövetség ezen ünnepély rendezése alkalmával fáradságot és áldozatot nem ismerve és nem kimélve, kizárólag a résztvevők igényeit kívánta ki­ elégíteni. Ami sikerült is. Az ünnepély keretében kerékpár és mo­ torkerékpár versenyt rendezett, amit már hetekkel előtte nagy érdeklődéssel kisért Salgótarján és környékének ugy munkássága, mint polgársága. A verseny kiindulási pontja a salgótarjáni „fürdőkioszk“ vendéglő. Az ünnepély pont 3 órakor kezdődött és egynegyed 4 órakor indultak a motorkerékpárosok. A verseny rendezésére zsűri alakult, amely zsűribe fel­ kérte a szövetség dr. Förster Kálmán Salgó­ tarján r. t. város polgármesterét, Tarján József rendőrfelügyelő, Gerő János bánya­ főmérnök, Czirbesz István tűzoltó parancs­ nok és Tóth Zoltán autó tulajdonos ura* kat. 11 motorkerékpáros indult, útirány volt: Vizválasztó, Mátraszele, Homokterenye, Nádujfalu, Nemti, Kisterenye, Zagyvapálfalva és Salgótarján fürdőkioszk. A versenyben I-nek érkezett Badics Imre, Puch 220-as rend­ szerű gépen, 52 perc, II-nak Bakos András, Méray 350-es rendszerű gépen, 55.10 perc, III-nak Persch Ede, Cowentri-Eagle 350-es rendszerű gépen, 57.50 perc, IV-nek Csóka Vendel Harley-Davidson 1000-es rendszerű oldalkocsival, 59.30 perc, V-nek Kádár Ti­ bor, Puch 220-as rendszerű gépen 60.40 perc. A motorkerékpárosok után a kerékpáro­ sok indultak. Indulás a fürdőkioszk, Lapujtő piactér és vissza. I-nek beérkezett: Szomodi Sándor 41.40 perc, II-nak Tóth An­ tal, 41.45 perc, III-nak Bajusz József, 42.5 perc, IV-nek Telek József, 44.10 pare, V-nek Ausz Lajos, 44.10 perc. Gyönyörű látvány volt a motorosok, ugy­ szintén a kerékpárosok indulása, valamint az érkezése. Az egész város területén és az útba eső községekben nagy néptömeg nézte a versenyzőket Az indulás és a cél helyén lelkes ovációban részesitették az egyes beérkezőket. A verseny tartama alatt és után folyt a tekeverseny, amelyet már egész hé­ ten folytattak és este 6 órakor lezártak. A verseny után megkezdődött az ünnepély, ahol nagy vigság között folyt a tánc reg­ gelig. Ez az ünnepély maradandó emléket ha­ gyott a salgótarjáni medencében dolgozó munkásság között, ugyszintén a város pol­ gársága között A versenydijak az ünnepély keretében este 10 órakor lettek kiosztva nagy érdeklődés mellett. A motorkerékpáro­ soknál I. Badics Imre kapta Salgótarján r. t. város diját egy bronz szobrot, II. Bakos András a szövetség I. diját, 100 pengőt készpénzben, III. Persch Ede 60 pengői �1928. szeptember 15. IV. Csóka Vendel, egy ezüst cigaretta tár­ cát, V. Kádár Tibor 30 pengőt. Kerékpárosok: Szomodi Sándor 50 pen­ gőt készpénzben, II. Tóth Antal 30 pengő készpénz, III. Bajusz József 10 pengő, IV. Telek József egy arany töltőtoll, V. Ausz Lajos egy ezüst hamutálca. A tekeverseny dijai a következők voltak : 1 drb. férfi zsebóra, 1 drb. 1 liter ürtartalmu Thermos üveg, 1 drb. hátizsák. 2 pár férfi zokni, 2 drb. nyakkendő, 1 drb. bo­ rotva készlet teljesen felszerelve, 1 drb. bőr cigarettatárca, 1 drb. bőrönd, 1 drb. bőr levéltárca és 1 drb. sétabot A dijak kiosztásánál az ünnepély közön­ sége nagy ovációban részesitette a győzte­ seket és ezután lelkes jó hangulatban folyt tovább az ünnepély. Gyilkosság, amelyet pártcélokra használnak fel. Augusztus 26-án, vasárnap délután egy sajnálatos és szomoru eset történt Salgó­ tarjánban. Az egyik vendéglőben szóváltás­ ba keveredett egy társaság, ez a szóváltás verekedéssé fejlődött, amely verekedésnek 1 halottja és egy sulyos sebesültje lett. — Ugyanis Antoni István leszúrta Csábi Lajost, Farkas Péter pedig meglőtte Dancsák Lász­ lót Csábi Lajos a szúrás következtében a helyszínen meghalt, Dancsák Lászlót pedig sulyos sebével a pásztói kórházba szállítot­ ták. A rendőrség Farkas Pétert és Antóni Istvánt letartóztatta és kihallgatás után átkísérte a balassagyarmati kir. ügyészség fogházába. A halottat augusztus hó 28-án temették el nagy részvét mellett. Ez a rövid és tárgyilagos története a fönti esetnek. Mi nem is foglalkoznánk vele, mert ezek az esetek a napilapok napihirei közé valók. Azonban azok az események, melyek ezzel kapcsolatosan lezajlottak és amellyel a napilapok kiélezetten foglalkoztak, kény­ szerítenek bennünket arra, hogy ezen kér­ dést megvilágítsuk. Megdöbbenve állottunk a hir hallatára, amikor tudomásunkra jutott, hogy egy hat gyermekes családapát meg­ gyilkoltak. A legmélységesebben elítéljük ezt a tettet, amikor korcsmai szóváltás gyil­ kossággá fajuk Azonban nem hagyhatjuk szó nélkül azt sem. hogy az esetet politikai célok szolgálatába állítják és felfujják. De különösen elítélendő az a mód és forma, amellyel ezt az úgynevezett szociáldemok­ rata párt tette. Történetesen a verekedő felek közül, aki a szúrást tette, ugyszintén aki a lövést le­ adta, azok az Ébredő Magyarok Egyesüle­ téhez tartoznak. Aki a halálos szúrást és aki a sulyos sebet kapta, azok viszont a va­ lóságban egyik párthoz sem tartoztak. — Mégis a temetésen megjelentek Farkas Ist­ ván, Vanczák János, Rothenstein Mór és Esztergályos János országgyűlési képviselők, ahol Vanczák János és Esztergályos János bucsuztatták el a halottat és igyekeztek po­ litikai tőkét kovácsolni ebből a szomoru esetből Emlékezünk, amikor szerencsétlen bánya­ munkásokat, akiket a bánya gyilkolt idő nap előtt, egyenként, sőt tömegesen és ezek temetésére a szociáldemokrata párt, ugyszintén a szakszervezeti tanács sem tartotta szükségesnek, hogy hivatalosan megjelenje­ nek. Emlékezünk még mindnyájunk szivé­ ben fájó visszaemlékezésként cseng a Sáraaknai hét áldozatnak a temetése. Sőt a "A Bányász" legutóbb, amikor Kazinczy Andrást sujtotta halálra a bánya, a szociáldemokrata párt nem is mutatta magát a temetésen, csupán szövetségünk tagjai állottak oda, mindenkor kegyeletüket leróni az áldozatoknak és gyűj­ tést folytatni a hátramaradottaknak. Ez al­ kalommal is megmutatta a szociáldemokrata párt, hogy nem az áldozatok iránt érzett kegyeletes tisztelet vezérelte, hanem a poli­ tikai konjuktura kihasználása. Kár az eről­ ködésért, mert minden józanul gondolkozó ember a munkásság között tisztán látja a tendenciát és nem ül fel az ilyen agitációnak. 3 nyári hónapokban 4, sót 3 napi munkájá­ ból, illetve annak értékéből fenntartani csa­ ládját egész héten át ami érthető nyomo­ rúságba dönti az egész iparban foglalkoz­ tatott munkásságot Már annyi alkalommal reklamálta a bányamunkásság ez irányban az intézkedést hogy már a legfőbb ideje volna, ha erélyes kéz­ zel és drasztikus formában lépne közbe az államhatalom és vinné dűlőre ezt a kérdést Vagyis, csak annyi idegen szenet engedne az országba behozni, amennyire a magyar bányatermések nem tudnák kielégíteni az ipari érdekeltségeket Idegen szén bejövetele Magyarországba. A munkásság bevonása az iparfelügyeletbe. A folyó év első felében, vagyis január hó 1-tŐl junius hó 30-ig behoztak Magyar­ országba 6.833.318 métermázsa szenet Az előző év, vagyis 1927. év ugyanezen idő­ szakában behoztak 5.988.045 mm. szenet Eszerint 1928. első felében 844.273 méter­ mázsával többet hoztak be, mint a mult esztendőben. Ezek a számok sokat beszélnek. Ez azt jelenti, hogy ennyi szenet, illetve több sze­ net hoznak be külföldről egy fél év alatt, mint amennyit Magyarország barnaszénbányászata a legjobb termelő hónapban ter­ mel A bányamunkásság évek óta követeli, hogy akadályozzák meg az idegen szénnek beözönlését, mert ez a magyar bányaipar­ ban foglalkoztatott munkásságot sujtja a legérzékenyebben. Azonban ez a követelés állandóan süket fülekre talál Kivánatos volna, ha azok az illetékesek, akik állandóan a magyar ipar pártolását hangoztatják és annak pártolásáról tarta­ nak előadásokat, ha azok legelsősorban itt érvényesítenék energiájukat Ugyanakkor, amikor a bányavállalatok telepein száz és ezer vagon számra fekszik a tárolt magyar szén, akkor méltánytalan az illetékes ténye­ zőktől, hogy eltűri az idegen szeneknek az ilyen nagymérvű beözönlését Az a megokolás, amely szerint a magyar szenek feljavítására szükséges az idegen szén behozatala, nem találnak magyarázatra akkor, amikor évről-évre emelkedik az ide­ gen szenek behozatala. Minden ország kormánya arra törekszik, hogy a saját bányaiparát istápolja, a saját bányaiparának termését értékesíteni tudja, csupán Magyarország kormánya nem tette meg ezen a téren kötelességét, mert nem akadályozza meg az idegen szenek fölös mennyiségű behozatalát A bányamunkásságot a legsúlyosabban érinti ez a kérdés, mert emiatt kénytelen a A magyar iparfelügyelet már hosszú esz­ tendők óta, sőt már a jő béke években sem elégítette ki a népjóléti kivánalmakat A há­ boru előtt nagy akció indult hogy az iparfelügyelet munkájába a munkásság érdek­ képviseletét is bevonják. Már szépen kidol­ gozott tervek is voltak, amelyek szerint a munkásság megbízottakat és minden szak­ mának megfelelő szakmunkásokat delegálnak az iparfelügyelet ellenőrző munkájába. A háboru akadályozta meg, hogy ez a kérdés az iparfelügyelet terén nem valósulhatott meg. Azonban a háború tartama alatt il­ letve annak végefelé ujjólag kialakult az illetékes tényezők körében az a nézet hogy az iparfelügyeletet tökéletesíteni kell és pe­ dig olyan formán, hogy a szakmunkások bevonásával kiegészítik az iparfelügyelőség intézményét A háború befejezése után elaludt a kér­ dés, csupán az 1920-as évek elején vetődött ujra föl és akkor tekintélyes szakemberek pártfogolták a kérdést s akkor már már ugylátszott, hogy történik valami. Azonban ismét csak elodázódott a kérdés. A bányaiparban foglalkoztatott munkássá­ got ugyancsak nagyon közelről érinti és érzékeny kihatással van ennek a kérdésnek a megoldása. Sőt, mondhatjuk, hogy talán az Összes szakmák között elsősorban a bá­ nyamunkásságnak volna legnagyobb szüksége arra, hogy az iparfelügyelet ilyen for­ mán tökéletesitessék. Ugyanis a bányaiparban a bányakapitány­ ságok végzik ezt a munkát A bányaira pitányságok viszont szintén tul vannak hal­ mozva és nem végezhetik munkájukat a szükséges formában. Azért történik meg pl az, hogy a balesetek alkalmával a legtöbb esetben, hetek múlnak el mire a szükséges vizsgálatok megejtödnek. Már most a bánya természeténél fogva hetek múlva a bányakapitányság által kiküldött vizsgálóbizottság vagy biztos, nincs abban a �A Bányász 4 Helyicsoportok hirei. helyzetben, hogy a hetekkel előbb történt baleseteket kellőképen megtudja itélni, mert Komló. Bernhart Henrik, szövetségünk a bánya viszonyai ugyszólván napról napra változnak. És a legcsekélyebb munka is a ottani kerületi titkára minden héten szombaleset után egész más helyzetet mutat, baton egész napon át Komlón, Neumann mint amely a baleset alkalmával fennállott. József szobafestő és mázoló lakásán tartóz­ Ennélfogva, amennyiben a bányakapitány­ kodik és kéri a szaktársakat, hogy esetle­ ságoknak ezen vizsgálati munkájába megfe­ ges panaszaikkal és egyéb felvilágositásért lelő szakemberek, illetve munkások is bele ide forduljanak. volnának vonva, ugy a legtöbb esetben ez Pécskerületi szaktársak figyeiméa bányakapitányságok segítségére szolgálna. be. Közöljük, hogy kerületi ügyvédünk dr. Egyik nagy hibája még a bányakapitánysá­ Ligeti Kabos, Pécs, Mindszent-u. 24. gok intézményének, hogy intézkedési hatás­ Oly ügyekben, melyekben a szaktársak­ körük a legminimálisabbra van szoritva. nak ingyenes jogvédelem jár, a kerületi tit­ Szükséges volna, hogy a bányakapitánysá­ kárság utján, egyéb ügyekben pedig közvet­ gok megfelelő intézkedési jogkörrel legye­ lenül fordulhatnak fenti ügyvédhez. nek felruházva. Mecsekszabolcs. Beiratások és befize­ Már több külföldi államban megvalósi­ tések az otthonban bármikor eszközölhetők. tották ezen intézkedéseket Kívánatos és Az otthon naponta d. e. 8—12-ig és délután szükséges volna, hogy a magyar iparban, 2—10 óráig van nyitva. Könyvtárórák: csü­ ugyszintén a bányaiparban is az iparfelü­ törtökön délelőtt 10—11-ig, d. u. 5—6-ig és gyeletet ilyformán kibővitsék és tökélete­ vasárnaponként délelőtt 10—11-ig. sítsék, amely nagyban hozzájárulna a mun­ Pécsbányatelep. Beiratások és befizekásság életbiztonságának a helyesebb meg­ tések Line János pénztáros szaktársnál esz­ oldásához. közölhetők. Itt hivjuk fel pécsbányatelepi tagjaink fi­ Általános bányászsztrajk előtt gyelmét szabolcsi otthonunkra, hol könyv­ tár, kuglizó és rádió áll a tagok rendelke­ áll Csehszlovákia. zésére. Tekintve a két telep közelségét, a A Cseh-Szlovák bányamunkasság kon­ pécsbányatelepi tagoknak módjában van az gresszuson foglalkozott a bányaigazgatósá­ otthont gyakrabban igénybe venni. gok ama határozatával szemben, hogy nem Tatabánya-Felsőgallai titkárság. hajlandók békés uton a munkásság jogos Hivatalos helyisége Felsőgallán Schalkhamerköveteléseit teljesíteni. féle vendéglőben van. Hivatalos órák he­ A kongresszus tekintettel arra, hogy a munkáltatók rideg álláspontra helyezkedtek, tenként hétfőn, szerdán és pénteken d. e. 9—12-ig és délután 2—7 óráig. Minden pa­ azonnali hatállyal felmondja az 1923. évi nasszal és felvilágosításért ide forduljanak a október 27-én kötött s az Ostrau-karvini szénmedencére érvényes kolektiv szerző­ szaktársak. Nagymányok. A tolnai kerületi titdést A kongresszus felszólította a köztár­ saság bányamunkásait, hogy minden eshe­ kári iroda Nagymányokon, a Finta-féle tőségre készen legyenek, mert az Ostrau- házban van. Minden panasszal, felvilágositáskarwini szénmedence bányamunkásai, mi­ ért a szaktársak forduljanak Bernhardt után a békés eszközöket kimentették, a Henrik kerületi titkárhoz. A pénztár kezelésével, tagjárulékok be­ sztrájk fegyveréhez lesznek kénytelenek szedésével és tagok felvételével id. Heim A fenyegető konfliktus elhárítása végett Ferenc van megbízva. a szervezetek a közmunkaügyi minisztériu­ Ajka. Szövetségünk ajkai tagjai részére mot kérték fel intervencióra. A minisztérium a beiratkozások és tagjárulékok befizetésé­ azonban eddig még nem adott választ a nek kezelésével a vezetőség végleges megbányásszervezeteknek arra vonatkozólag, választásáig Ifj. Papp Imre szaktársat bíztuk meg. hogy hajlandó-e közbelépni és a békés kiFelhívjuk ajkai tagjainkat, ugyszintén az egyenlités útját egyengetni. ajkai munkásságot, hogy jelentkezzenek A bányamunkások kongresszusának ezen Papp szaktársnál beiratkozás, illetve a tag­ határozata következtében ez most tárgyta­ járulék pontos befizetése céljából. Ugyan­ lanná vált, mert a munkásság a végső lé­ csak az esetleges panaszokkal is oda for­ pésre a sztrájk fegyverének alkalmazására duljanak. Fel a munkára, tömörüljünk győzelmünk határozta el magát A bérkonfliktusban ér­ dekelt munkások száma meghaladja a 40 biztos tudatában! ezret Iskolai cikkek, író- és rajzszerek, levélpapírok nagy választékban Friedler Samu könyv- és papirkereskedésében Salgótarján. Az anyagi gondok nehéz napjaiban, amikor úgy szólván senkinek a keresete nem födi a kiadásokat szép pénzt kereshet mint fő- vagy mellék- foglalkozással, ha érté­ kes, érdekes könyveink részletfizetéses ter­ jesztésére vállalkozik. Ml ugyanis megtanítjuk hogyan kell eladni könyveket részletfizetésre. A mi kiadványaink mind márkás, irodalmi művek, amelyeknek terjesztésével tehát tisz­ tességes megélhetést vagy minden esetre szép mellékjövedelmet biztosíthat magának. Még ma irjon díjtalan ismertető nyomtatványokért, amelyeket szívesen megküld a Ha vannak, vagy ha nem futja keresetét Hirdetéseket felvesz „A BÁNYÁSZ“ kiadóhivatala Salgótarján, Vasut ucca 4 sz. varrógép RÉG BEVÁLT JÓ MINŐSÉGBEN SINGER VARRÓGÉP RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Salgótarjánban, Fő-utca 75. szám. alatt a róm. kath. teplómmal szemben. „PALLADIS“ könyvosztálya Budapest, V., Alkotmány-utca 4. "Turul" -nyomda r.-t, Salgótarján. Nyomdavezető: Friedler Samu. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász 3. évfolyam 17-18. szám (1928. szeptember 15.) A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Subject The topic of the resource Bányászat Kohómunka Közlöny Helyismeret Description An account of the resource Megjelenik minden hónap 1-én és 15-én kétheti lapszám Creator An entity primarily responsible for making the resource Csóka Vendel Fajd Pál Salgótarján Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1928-09-15 Rights Information about rights held in and over the resource Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább! https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/ Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/jpeg mikrofilm (35 mm) Language A language of the resource HUN Type The nature or genre of the resource periodika Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context M/60/A Bányászat Csóka Vendel Fajd Pál Helyismeret Kohómunka Közlöny periodika Salgótarján