<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?>
<item xmlns="http://omeka.org/schemas/omeka-xml/v5" itemId="5392" public="1" featured="1" xmlns:xsi="http://www.w3.org/2001/XMLSchema-instance" xsi:schemaLocation="http://omeka.org/schemas/omeka-xml/v5 http://omeka.org/schemas/omeka-xml/v5/omeka-xml-5-0.xsd" uri="https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/items/show/5392?output=omeka-xml" accessDate="2026-05-14T10:16:06+02:00">
  <fileContainer>
    <file fileId="6074">
      <src>https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/d9becd9604931267672139ea634f9ce1.jpg</src>
      <authentication>3be8bfd7a2b656503857912ccc5539fb</authentication>
    </file>
    <file fileId="6075">
      <src>https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/80cef5d9184b2c39c33da3372c0792c5.pdf</src>
      <authentication>d9ba77fca4e5df49801b08384a02c433</authentication>
      <elementSetContainer>
        <elementSet elementSetId="4">
          <name>PDF Text</name>
          <description/>
          <elementContainer>
            <element elementId="92">
              <name>Text</name>
              <description/>
              <elementTextContainer>
                <elementText elementTextId="120433">
                  <text>III.

évfolyam.

1928. augusztus15

15—16. szám.

A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye.
Felelős szerkesztő:

CSÓKA VENDEL.
Kiadó: FAJD PÁL.
Telefon szám : 46.

Szerkesztőség és kiadóhivatal:

Salgótarján, Vasut-utca 4. szám.
Megjelenik minden hó 1. és 15-én.

A bányamunkasság mozgalmas
A bányamunkásság — gazdasági helyze­
tének javítása érdekében — mozgalmat in­
ditott. A mozgalom megindításánál a mun­
kásságot az a cél vezérelte, hogy tekintettel
az őszi szénkampány megindulására, helyén­
való, hogy a munkásság leromlott gazdasági
helyzetét feljavítsa.
A tavaszi és a nyári hónapok voltak azok,
amelyekben a bányamunkásság a legnagyobb
nélkülözésekben küzdött, legfőképen a leg­
több bányatelepen uralkodó üzemi és müszakredukciók következtében. Ezekben a
hónapokban a bányamunkásság kénytelen
volt megvonni magától és a családjától mind­
azon szükségleti cikkeket, amelyek segitsé­
gével a jövő munkálataira szükséges erőt
gyüjthette volna. Ezen vesztességek követ­
keztében a bányamunkásság testi ereje
leromlott ugyannyira, hogy a bányaipart az
a veszély fenyegeti, hogy amikorra a jobb
konjukturális viszonyok bekövetkeznek, kép­
telen lesz a bányamunkásság hivatása telje­
sitésére.
A bányavállalatok, dacára annak, hogy
állandóan tele vannak siránkozással, hogy
nem tudják a kitermelt szenet értékesíteni,
mégis az évvégén horribilis osztalékokat
fizetnek ki és olyan magas összegű tanti­
émeket juttatnak az egyes vállalatok, hogy
a bányamunkásság. tömegei esztendőkön
keresztül nem keres annyit megfeszített
embertölő munkájával; mint amennyit egy
pár igazgatósági tag tesz zsebre tantiém
címén. A bányavállalatok az év 8 hónapjá­
ban tudják rendesen elhelyezni szénkészle­
teiket, ezzel szemben a bányamunkásság
alig 4—5 hónapon keresztül teljesitheti a ren­
des műszakokat Az év legnagyobb részében
redukált üzemmel, csak redukált keresetet
tud elérni. Az év legnagyobb részét olyan
silány keresettel kénytelen átküzdeni, hogy
csak a legnagyobb nélkülözések árán tudják
magukat átküzdeni a legközelebbi szénkon­
juktura idejéig.
Ugyanakkor, mikor a bányavállatok a
munkásság között kiadják az ordrét, hogy
csak redukált üzemekkel tudják a munkás­
ságot foglalkoztatni, ugyanakkor végeztetik
el a munkásággal a legfőbb előkészületi
munkálatokat a jövő kampány idejére- Az
összes előkészítő munkálatokat ebben az
időben végeztetik el, természetesen a mun­
kássággal érintkező altiszteknek kiadják az
utasítást, hogy a munkásságot olyformán
használja ki ebben az időben, hogy ez az
üzemeknek minél kevesebb költségébe kerüljön
Ennek azután az a következménye, hogy
a munkássággal közvetlenül érintkező tiszt­
viselők és altisztek a munkásság előtt ugy

állítják be a helyzetet, hogy a vállalat ezen
munkálatokat csak azért teljesitteti, hogy a
munkásságról atyailag gondoskodjon és a
munkásság nagy tömegeit ne legyen kény­
telen elbocsájtani. Ez a beállítás a legtöbb
esetben a munkásság között azzal a hatás­
sal van, hogy a munkáltató bizonyos szívérzéket tanúsít munkásaival szemben és az
ilyen alkalomkor a munkásságot nem bo­
csájtja el, hanem redukált üzemmel, redu­
kált műszakokkal segiti a munkást át az
ugynevezett válságos időkön, a nyári hóna­
pokon keresztül.
Ez a látszat, a valóság azonban az, hogy
a munkáltatók, vagyis a bányavállalatok a
rendes szénkampány idején már azon gon­
dolkoznak, hogy a legközelebbi szénkam­
pány idejére miként tudják biztosítani a
bánya fokozott termelését. Ennek a szolgá­
latába állítják mindazon tisztviselőket és
altiszteket, akik a munkássággal közvetlenül
érintkezésben vannak. Ennek azután az a
következménye, hogy az előkészítő munká­
latokat az altisztek és a bányaüzemmel kap­
csolatos tisztviselők a bányamunkássággal
elvégeztetik mindazon munkálatokat, ame­
lyeket egyébként vasárnapokon kellene vé­
geztetni. Ezeket az ugynevezett szanált na­
pokon, vagyis szünnapokon teljesihetik és
ez által megtakarítják a bányamunkáknál
szokásos vasárnapi pótlékok fizetését, mert
rendes munkanapokon végeztetik a munká­
latokat
Amikor a bányamunkásság az elmult hó­
napban kérvényeiket benyújtották azzal a
meghitt meggyőződéssel tették, hogy ezen
kérvényükben oly csekélységet kívánnak,
ami elől még a legcsekélyebb emberi érzés­
sel rendelkező vállalati képviselők sem tud­
nak elzárkózni. Dacára a bányamunkásság
ezen higgadt és nagy körvonalakban átgon­
dolt megfontolt kéréseiknek, amelyeket a
vállalatoknak benyújtottak, abban a tudat­
ban, hogy ez elöl elzárkózni nem lehet mé­
gis akadtak bányavállalatok, akik ezen sze­
rény kívánságokat ridegen elutasították.
A bányamunkásság tudatában volt annak,
hogy amikor ezen kéréseiket benyújtották
lesznek oly vállalatok, akik csak a sarokban
álló Wertheim szekrény sugalatára halgatnak és elhárítanak maguktól minden emberi
érzésre valló hivatkozást és ridegen állják
elutasító álláspontjukat
A bányamunkásság felkészülve várja ezen
harc lebonyolítását azzal a nemes elhatáro­
zással, hogy az ország nemzetgazdasági
helyzetének a megjavítása érdekében felveszi a küzdelmet,folytatja a
kásság győzelméig.

Előfizetési ár:
1 évre

1/2

9.60 P.

1/4 évre

4.80

2.40 P.

szám ára 40 f.
Egyes

Magyarország kőszénbányászatának történetéből.
(Folytatás.)
A vasútvonalra támaszkodó, nagy tőkével
rendelkező vállalattal szemben az egyes bányák
nem képesek versenyezni, mert a vállalat kez­
detben csak saját üzemei részére termeli a
szenet, ami által a selejtes minőségűnek is
biztos piaca van, mig a szomszédos kis vál­
lalatok csak a legjobb minőségű szén elhelye­
zésére számithatnak. Üzemeiket tehát részben
beszüntetik, részben csak veszteséggel folytat­
hatják. Természetes tehát, hogy a társaság
részint bérlet, részint vétel utján lassan-lassan
kezelésébe veszi a medence régi bányáit A
társaság fokozatos térfoglalását élénken vissza­
tükrözi a DGT kezelésében lévő bányák ter­
melési adatai. Az első évben, 1853-ban még
csak 22.628 métermázsa szén termeltetett, mig
1854-ben 43.680 mm., 1855-ben 70.402 mm.,
1856-ban 125.648 q, 1857-ben 203.347 q
1858-ban 639.327 q, 1859-ben 1.021,617 q.
Az 1840—50-es évekről csupán csak osztrák
adatok állanak rendelkezésre és ezen adatok
szerint a Pécsvidéki szénmedencék termelése
igy alakul :
132,595 bécsimázsa — 74.075 q
1841-ben
1842-ben
65,477
117,203
1843-ban
149,924
78.728
1844-ben
121,569
67,917 &gt;
1855-ben
691,100
386,089 &lt;
1856-ban
866,191
583,906
&gt;
1857-ben 1.062,110
593,358
1859-ben 2.395,843
1338,460 &lt;

1855-ben a kezdet nehézségeivel küzdő tár­
saság az összes termelésnek valamivel több
mint 1/6-át, 1856-ban és 57-ben már mintegy
1/8-át, 1859-ben pedig az évi termelésnek több
taint 3/4 része a DGT-ra esik. — A medence
többi vállalatai állandóan 300,000 métermázsát
bányásztak ki évente együttesen, mig a társa­
ság már a hetedik Üzemi évben túlhaladta a
millió métermázsát.
Ettől kezdve a Pécsvidéki szénmedence
termelését a DGT termelési viszonyai determi­
nálták, ezekre viszont, különösen a 70-es évek
közepéig, amig a társaság a kitermeli szenet
tisztán maga használta fel, a társaság folyam­
hajózási Üzlete volt döntő befolyással. Hogy a
pécsi szénmedence termelése elsősorban a DGT
bányák hozadékának a fügvénye, elegendő
két kiragadott példát idéznünk táblázatunkból.
Megállapíthatóan a pécsi szénmedencéből az
1861—1898. évek alatt 170.4 millió mm. szén
került ki. Ebből a társaság bányáinak részese­
dése 139.5 millió métermázsa, vagyis 82 %.
A legújabb, adatok szerint az 1924-26 évek­
ben a szénmedence termelése 23.8 millió
métermázsát tett ki. amiből a DGT bányáira

�18 millió mm., tehát 85
esett A pécsi
szénmedence termelésének 8-9 tizedrészét tehát
állandóan a társasági bányák szolgáltatták.
A medence termetese a DGT bányászati
tevékenységének bekapcsolódásától kezdve
egyenes vonalban emelkedik. 1864-ben már
eléri a 2 millió métermázsát. 1870-ben a 3
milliót 1873-ban az emelkedő vonal megtörik.
Az ebben az évben kitört nagy gazdasági válság, mely a túlhajtott spekuláció következményeképen a szomszédos Ausztriából indult el
pusztító utjára és rázta meg a magyar gazda­
ságot, természetesen kihatott a bányászatra is
s évekre visszavetette fejlődésében. A válság­
ból való felocsudás csak a 70-es évek végén
kezdődik s 1880-ban Pécs környékén már több
mint 5 millió métermázsa szenet bányásznak
ki .Az 1882. évi kisebb gazdasági válság szin­
tén nyomot hagy a medence bányászatának
történetében és a termelés 5 millió mm. alá
hanyatlik.
Súlyosabb következményekkel jár a Romá­
niával szemben 1886-ban kitört vámháboru,
mely egyrészt elmélyítette a hazai ipari pan­
gást, másrészt pedig a Duna forgalmat béní­
totta meg, ennek csökkenésén keresztül vissza­
hatott a pécsi szénmedence termelésére. —
1889-tól kezdve a termelés rohamosan emel­
kedik, a 90-es években éri el a növekedés a
legnagyobb sebességet.
Ezekben az években a MÁV már tekinté­
lyes fogyasztója a pécsi szénnek, amelyet kü­
lönösen a helyi pályák (fiumei vonal) forgal­
mának lebonyolitásánál használ. A MÁV évente,
a 90-es években a pécsi szénből másfél millió
métermázsát használ el. 1900-ban a termelés
9.6 millió mm.-ra emelkedett, amellyel szinte
a termelés csúcspontját érte el. Ezen évnek a
kitűnő termelési eredményére az általános
gazdasági virágzáson kívül nagy befolyással
volt a rajtunk kívül álló okok összetalálkozása
is: Az osztrák bányászsztrájk, az angliai szénhiány, a Duna államok jó termése következté­
ben beállott rendkívül élénk hajózási forgalom.
Igy természetesnek kell találni, hogy a kővet­
kező évben a külső okok elmaradása folytán
a termelés némileg visszaesik. E hanyatlást
állandósította, sőt növelte az 1902-ben megin­
dult álltalános ipari pangás és fokozta az 1905.
és 1908. évi bányászsztrájk. A termelés depressiója csak az 1903. évben akadt meg rövid
időre, ismét a Dunahajózás fellendülése kö­
vetkeztében. Az ipari pangás megszűntével,
amely az állam iparfejlesztési politikájának
meginditási évére, 1907-re tehető, a 900-as
évek végétől az utólsó békeesztendőig 1913ig a bányászati tevékenység is intenzív s 1909ben Bosznia, Hercegovina anektálásának évé­
ben a vasutak fokozott mértékben való igénybe­
vétele következtében éri el maximumát 9.7
millió métermazsa szén kitermelésével. Ez az
év egyébként is említésre méltó időpont a
pécsi szénbányászat történetében, a komlói
bánya üzemét ugyanis ebben az évben vette
át a magyar kir. kincstár.
A világháború kitörésének évében a hadköte­
les bányamunkások hadbavonulása következté­
ben és a DGT összes Üzemeiben két hónapon
át tartó sztrájk folytán a termelés 7 millió
métermázsára csökkent. Az 1916, és 1917
évek termelési eredményei azonban, amelyek
az utolsó békeévek termelését felülmúlják vilá­
gosan mutatják azt az erőfeszítést, amelyet a
Pécsvidék bányászai az élet-halál harcát vivó
biztositásában resztvettek, Ez az erőfeszítés tartott az
utolsó háborús évben is egészes az októberi
eseményekig: Az 1918. évi termelés 7,643.203
q-val alig maradt el az első teljes háborús év
7.992.068 q-ás termetese mögött.

1928. augusztus 15

„A Bányász"

2

Magyarország és a Pécsvidéki szénmedence
termelése 1861-től 1926-ig
A fekete kőszén termelése

Év

mennyisége
Magyarországon

Pécsvidékén

métermázsában
1861.
1862.
1863.
1864.
1865.
1866.
1867.
1868.
1869.
1870.
1871.
1872.
1873.
1874.
1875.
1876.
1877,
1878.
1879.
1880.
1881.
1882.
1883.
1884.
1885.
1886.
1887.
1888.
1889.
1890.
1891.
1892.
1893.
1994.
1895.
1896.
1897.
1898.
1899.
1900.
1901.
1902.
1903.
1904,
1905.
1906.
1907.
1908.
1909.
1910.
1911.
1912.
1913.
1914.
1915.
1916.
1917.
1861—1917.

1918.
1919.
1920,
1921.
1922.
1923.
1924.
1925.
1926;
1861—1926.

2,577.196
3,242.999
3,404.073
3,494.950 •
3,615.226
4,131.739
4,064.826
4,975.464
5,061.048
5,517.019
6,416.588
6,795.229
7,064.757
6,439.338
6,516.675
6,518.767
7,023.243
7,162.403
7,097.333
8,352.508
8,802.520
8,342.611
9,234.015
9,707.035
9,711.918
8,766.559
8,035.836
8,739.305
9,601.415
10,199.687
10,546.832
10,870.956
10,169.872
10,673.796
10,974.674
11,638.038
11 450 464
12,766.795
12,708354
14,470.465
13.652.695
11,627.850
12,334.099
11,553.201
10380.866
12377.298
12.741.595
12,104.417
13,974343
13,021.028
12,901.822
13,024.046
13,199.185
11,158367
10,972346
12,041327
12,17X990
526,622.183

Magyarországon

Pécsvidékén

Pengőben

1,643.300
1.820.590
1,987.197
2,125.161
2.080.322
2,240.013
2,052.091
2,557.650
2,781.589
3,203.888
3,874.081
4,072.401
4,040.697
3,702.401
3391960
3,665.971
4,218.582
4,660.450
4,359.347
5,230.449
5,282.258
4,946.544
5,466.724
5,867.310
5,662.868.
4,720.373
4,648387
4.673.992
5,105.650
5,940.617
6,188,984
6,524.327
5,875.976
6,434.669
6,717.673
7,172.930
7 468.869
8,057.919
7,931.892
9,588.679
8,917.431
7,361.131
8,370.620
7,394.179
6,534.907
7,795.815
8,104.471
7,517.240
9,685.822
8,660.619
8,507 631
8,531.151
8.647360
7,082.880
7,992.068
8,853.778
8,780.018

1,930,443
2,5096,87
2,870,552
2,772,681
2,869,868
3.266,234
3,344,964
4,656,641
4,262,977
5,275,854
6,634,476
7,609,174
8,519,546
7,395,250
6,949,622
7,676,454
8,874,227
8,968,360
8,969,218
9,974,165
9,788,170
8.917,336
9.982,846
10,420,691
10,662,543
10,236,495
8,937,991
9,609,138
10374,162
10,972,075
11,869,481
12,319369
12,335,167
12,909,469
13,405,978
13,865,535
14379,139
15,646306
15,421,791
17,677.993
16.892,125
15,127,985
15,310382
13.775,534
13,145,729
15,270,519
17,058,182
18,674.419
20,816,599
19326,397
17.938,178
19,587,709
21,305,910
18,651,217
15,661,785
17,100,333
21.422.500

1,028,367
1,197,125
1,246,433
1,485,515
1,456.217
1,671,828
1,444,315
2,111,162
2,021,305
2.701,304
3,711,465
4,269,748
4.273,448
3,763,732
3,125,274
3,823,860
4,412,009
4,895,451
4,628,334
5,486,285
5,054,886
4.199,020
4,824,486
5,117,721
5,209,157
4,465,322
4,354,338
4,438.588
4,958,943
5,518,265
5,655,120
6.478,360
6376,191
6,794,841
7,320,128
7,733,194
8.170,056
8.903,580
8,666.336
10,824,474
9.936,688
8,201,096
9.191,008
8,283,607
7,352,142
9.099,881
10,391.112
10,552,652
12,734,530
11,579,959
11,742,739
12,054,563
12.522,596
10,764,774
10,521,437
11,716,107
11,699,305

326,621.802

681397,872

362,160,379

7,647.203
1,426.429
1,669.353
7355.947
8,565.767
7.930.746
7,443.941
8,050499.
8,269.061

18,894,554
4.592,120
2,411.356
18 495.597
19 571 147
21 696 408
25.699,884
23,227,115
21,486,906

384,880.748

518,235,466

�1928. augusztus 15

A Bányász

3

Az 1918. év és ennek következménye a
trianoni béke feketeszénbányászatunk történe­
tében is szomoru dátum. A földrajzilag egysé­
ges oszthatatlan Magyarország feldarabolása,
a Krassó-Szörény és Brassó-megyei széntele­
peket Romániának juttatta. A csonkaországnak
igy csak a Pécsvidéki feketeszén maradt meg.
S ettől az időpontól kezdve a pécsi bányák
közgazdasági jelentősége is megsokszorozódik:
Csökkentik azt a veszedelmet, hogy — amint
Olaszország és Anglia példája mutatja — függő
viszonyban kerüljünk a bennünket feketeszén­
nel ellátó államokkal szemben.
Ehez az időponthoz térve néhány szóval
Elárusító helyek: Bogenglück Ignác vas-, bőr- és festékáruvázoljuk, mit jelentett a Pécsvidéki szénbányá­
kereskedése, Salgótarján. — — Kun Testvérek épületfa- és
szat az integer Magyarország szempontjából.
építőanyagok raktára, Kisterenye.
Táblázatunkban külön összeállítottuk külön
Magyarország és külön a pécsi medence feke­
beállott ipari pangás, az 1924. évi 31 napos szati helyzetéről. Ezen fenti képlet továbbá
teszéntermelését attól az időtől kezdve, ameddig
sztrájkkal súlyosbítva, érezhetően csökkentette megmutatja a nemzetgazdaság fejlődését és
statisztikai adatok állanak rendelkezésünkre —
ugyan a termelés mennyiségét (7.4. millió q.), hanyatlását a munkás viszonyokkal és munkás­
1865-tŐI. E táblázatból kitűnik, hogy a 67 év
de az 1925. évi termelés már a 8 millió q mozgalmakkal szemben is. Ugyancsak élesen
alatt Magyarország összesen 526.622.183 q.
fölé emelkedett. Az 1926. évi pedig a féléves kitűnik az idegen csapatok által megszállott
feketeszenet bányászott ki 1917. év végéig
Angol szénsztrájk következtében elérte a 83. idő is, amely a termelésben és annak értéké­
Ebből 326.621.802 q. esett a Pécskörnyéki bá­
millió métermázsát. Ebben az évben az Angol ben jut kifejezésre.
nyákra. Vagyis az ország feketeszén termelé­
szén elmaradása következtében Olaszországba
sének 62 %-a.
is szállítottunk ki pécsi szenet, E kapcsolat
A Singer-varrófény — bármely varró­
A 67 év alatt kitermelt feketeszén értéke az
állandósítása azonban a sztrájk befejeztével az gépre utólag felszerelhető — praktikus és kí­
országos termelésnél 637.099.986 pengőt, a
Angol verseny folytán nem volt lehetséges. Igy méli a szemet! Kérje annak gyakorlati bemu­
Pécskörnyékinél 362.160.379 pengőt tett ki az
tatását — Singer vérrógép fióküzlet Salgó­
az 1927. évi termelés sem volt az előző év tarjánban a kath. templommal szemben.
előbbi érték 57 %-át Hogy a pécsi szén
színvonalán tartható, viszahanyatlott 7.841.543
értékrészesedése jóval alatta marad a mennyi­
q-ra.
ségének, a pécsi szén kissebb kalórikus érté­
A pécsi szénmedence bányáit ma két rész­
kének, tehát olcsóbb voltának következménye.
Tikkasztó nyári meleg, az emberek sóvá­
Az 1918. év végén a szerbek a belgrádi ka­ vénytársaság és a M. kir. kincstár tartja üzem­ rogva várják az enyhítő esőt, mert mindenki
tonai egyezmény ellenére Pécsett s a közvetle­ ben. A déli bányák Pécs körül a dunagőzhajó- azzal számol, hogy ha nem következik be
nül Pécs közelében fekvő DGT bányákat zási társaság, az északi bányák a baranya és az eső enyhítése, ugy akkor pusztul a nö­
megszállották. E szerb megszállás emlékét tolnai megyék határán a Salgótarjáni Kőszén­ vény, a gyümölcs stb. Különösen a gyü­
őrzik azok az adatok, amelyek a medence meg bánya r. t kezelésében vannak. Komlót viszont mölcsnél áll ez fenn, mert ilyenkor ellepik
a rovarok a fát és kukacok alakjában pusz­
nem szállott bányáinak 1919. és 1920. évi ter­ a kincstár tartja üzemben. A Pécsvidéki szén­ títják a gyümölcsöt. S az a gyümölcs, mely­
melését 1.426.429, illetve 2.669.353 q-ban tün­ medencében 1926-ban 4.772 bányamunkás volt be befészkelik magukat az ilyen kukacok,
azok rendszerint megérés előtt lehullanál- a
tetik fel. E megszállás következtében a nem­ alkalmazva.
A bányák műszaki felszerelése a bányászati fáróL
zeti létünk talán legszomorubb két évében
A munkásmozgalomban is vannak ilyen
3.106.600, illetőleg 4.738.500 q. mennyiségű és technikai mindenkori fejlettségének megfelelő
időbeli viszontagságok és ugyancsak vannak
6803.400 pengő, illetőleg 10.993.320 pengő magas fokon áll. A gőzerő az üzemben mind­ az idő viszontagságaival járó rovarok és
értékű pécsi szén vonatott el a magyar fo­ inkább háttérbe szorul s a gazdaságosabb s kukacok. Ilyen jelenséget tüntet fel a "Bá­
gyasztók elől, abban az időben, amikor a tüze­ üzembiztosabb villamos energia és sűrített lég nyamunkás legutóbbi száma is, amikor egy
nyilatkozat alakjában valami Papp Gyula
lőanyag hiány a háztartásokat az utszegélyező expanzív ereje helyettesíti.
A pécsi szén hazánk egyetlen kokszolható nevezetű bányamunkás megállapítja magá­
fák kivágására kényszeritette. Az 1921. évi
ról, hogy nem volt megbízható és nem volt
termelés tekintélyes része bár a táblázatunkban szene. A DGT már 1860-ban létesitett koksz komoly ember. Ezt mi nem mérnök meg­
szerepel, szintén a szerbeké lett, mert a meg­ kemencéket Az előállított kokszot kezdetben állapítani senkiről sem, azonban ha valaki
szállott területeket mintegy 3 év után ürítették a Stájer, később a Magyar és Boszniai vas­ önmagáról ezt megállapítja, ugy akkor ezt
ki, mintegy 1153 millió jugoszláv korona kárt gyárak használták. A kokszoló az üzemét 1910- elfogadjuk. Természetesen gratulálunk annak
a tábornak, ahová az ilyen egyének csatla­
okozva Pécs városának s 60 milliót Baranya- ben beszüntette.
koznak. Az úgynevezett bányamunkás szö­
Ugyanez
a
vállalat
már
1867-ben
Brikket
vármegyének.
vetséghez. Nagyon helyes a megállapítása is,
gyárat
létesitett
A
porszén
értékesítése
céljá
­
A trianoni békét létrehozó szellemre jellemző,
bár azt mondja nyilatkozatában, hogy erre
őt senki sem kényszeritette, mégis kilátszik
hogy a feketeszén bányáinak tekintélyes részé­ ból. Brikketgyár ma is üzemben van.
Energiagazdasági szempontból nagy fontos­ a lóláb, amikor a bibliából idéz, illetve a
től megfosztott, mindenkor feketeszénbehoza­
biblia kritikusainak a mondását idézi, akkor
talra szoruló csonka országot a 3 évi szerb ságu, hogy a bányaüzemek a szállítást nem
mégis csak azt kell megállapítani, hogy aki
megszállás után feketeszénben fizetendő jóvá­ biró, kevésbbé értékes szenet villamos erő nem megbizható és nem komoly ember, az
tételre kötelezve a SHS állam javára. E jóvá­ központjaikban, elektromos áram előállítására a kritikusokkal nem tud foglalkozni, mégtételi kötelezettség 5 éven keresztül napi 88 fordítják. A pécsi szénmedencében három kevésbbé ismeri azoknak a mondásait —
vagon, illetve az 1921. december 13-tól 1923. elektromos központ van: a DGT Pécs határá­ Ebből is kilátszik, hogy az egész nyilatko­
zat a hires „Triamvirátus“ (Peyer, Bertrand
február 23-Ig terjedő időszakban napi 100 va­ ban, Újhegyen, M. kir. kincstári Komlón, a és Esztergályos) zöldség adaléka.
gon szén szállítását követelte minden munka­ Salgótarjáni Kőszénbánya R. T.-é Mázsa és
A „Bányamunkás" nagy hévvel hozta ezt
Szászvár
községek
határán.
Az
utóbbi
vállalat
nap után. E teljesítés 1926. szeptember 12-én
a nyilatkozatot Ezzel igyekszik udvarolni a
lejárt, miután 11 millió 898 ezer 900 q. szén Tolnavármegye, a DGT Baranya és Somogy- még megmaradt egynéhány hívének, hogy
vitetett ki jóvátétel cimén az országból, tehát vármegyék árammal való ellátását tervezi Komló ez által is mutassák az ő létüket Erre ne­
künk csak az a szerény megállapításunk:
a Pécsvidéki szénmedence mintegy 1 1/2 évi pedig 58 km-es távvezetéken 1927-ben már
nem jártak esők, nem mosták le a fákat a
Baját látta el árammal. E három erőközpont kártékony rovaroktól, befurakodtak a gyü­
termelése.
A medence termelési viszonyai az 1919. év­ 1926-ban 11 drb. összesen 30.370 kilowatt mölcsbe és az a gyümölcs, melybe befura­
ben s az 1920. év egy részében a munkások ampere képességű, három fáziusu generátorral kodtak, nem tudott ellentállni az idő viszon­
tagságainak, le kellett hullania. De szerencse,
teljesítőképességének csökkenése következtében 33.4 millió kilówattóra áramot termelt
A Pécsvidéki szénmedence 1807. év óta le­ hogy az ilyen férgese lehull, mert ha ez nem
s annak folytán, hogy a bányaüzemek fenntar­
hullana le, az egész fát pusztulással fenye­
folyt
121
év
alatti
termelését
pontos
adatok,
tásához szükséges anyagok u. n. utódállamok
getné. Lehullt a férgese, a fa lerázta magá­
amelyek
csak
1861-től
állanak
csak
rendelke
­
elzárkózottsága miatt nem voltak beszerezhetők,
ról a fertőzőket és tovább él, lombosodik és
rendkívül kedvezőtlenek voltak. E gátló okok zésre, az előző évek termelése viszont becslés hatalmasodik, és a munkásmozgalom, amely
1921-ben megszűntek s az inflációs idő alatt szerinti megállapítása a 121 év alatti összes a bányamunkásság között helyes irányban
— zászlónk alatt — hatalmas lépésekkel
eszközölt hasznos beruházások segítségével termelés 412 és fél millió métermázsát tett ki- tör Utat s a legrövidebb időn belül, mint
A fenti adatokból világos képet alkothat terebélyes fa oltalmazza a munkásságot üdítő
a termelés 1922-ben már az utolsó békeévek
színvonalún mozgott A szanálás kezdetén magának mindenki Magyarország szénbányá- árnyaiban.

Hull a férgese.

�A bányász

Meghívó.

A bányaiparban dúló mozgalmak.

Amikor a mult hó folyamán a Magyar
A Magyarországi Bánya- és Kohóbányamunkasság a bányavállalatokhoz be­
nyújtotta — gazdasági helyzetének megjaví­ munkások Gazdasági Szövetsége
tása érdekében — bárjavitás iránti kérelmeit 1928. évi augusztus hó 19-én, vasár­
tisztán abból indult ki, hogy a tornyosuló nap délután 2 órakor a salgótarjáni
nyomoruság enyhítését elérje. Ez a mozga­ "Fürdőkioszk" vendéglő nagy kertlom teljesen független volt minden irányzat­ helyiségében
tól és minden mellékgondolattól, abban a
szerény tudatban, hogy ehez a munkásnak
joga van, mert hisz ezzel csupán csak létét
és fenntartását kivánja biztositani.
A bányavállalatok a legtöbb esetben a
kérvények átvétele alkalmával vagy egyálta­
lán nem nyilatkoztak, vagy pedig nagyon
tartózkodóak voltak. Utóbb azonban egyes
egybekötött
bányavállalatok — nevezetesen egy bánya­
vállalat — kereken kijelentette, hogy a
munkásság kivánságai teljesithetetlen. Jel­
lemző, hogy éppen a legnagyobb bányaválla­
rendez, melyre a nagyérdemű közönséget
lat és a legtöbb tantiemet és osztalékot
tisztelettel meghivja a
Rendezőség.
fizető bányavállalat volt az, aki a munkásság
eme kivánságai előtt elzárkózott és kijelen­
tette, hogy a munkásság kivánságai teljesít­
Műsor
hetetlenek.
Az ünnepély kezdete délután 2 órakor.
A napilapok hasábjain nap-nap után arról
értesülünk, hogy a bányamunkasság a világ Motorkerékpárverseny délután 3 órakor.
minden bányavidékén helyzete megjavítását — Kerékpárverseny délután fél 4 órakor. —
célzó kívánságokkal lép a bányavállalatok Uszóverseny délután fél 5 órakor. —Teke­
elé, sőt ugyancsak a napilapok utján vesz- verseny kezdete f. évi augusztus hó 12-én
szük azokat az értesüléseket, hogy a kü­ reggel 8 órától augusztus hó 19-én délután
lönböző államok kormányai különféle intéz­ 6 óráig.
Versenydijak:
kedéseket tesznek és különféle rendelkezé­
seket hajtanak végre államunk bányaiparinak
Motorkerékpár versenyre :
megmentése érdekében. Csak még arról nem
I.
díj: Salgótarján r. t város dija :
II. A Magyarországi Bánya és Kohó­
szereztünk értesülést, hogy a magyar kor­
mány milyen intézkedést tett és milyen munkások Gazd. Szövetsége dija : 100 P.
III, díj: A Magyarországi Bánya és Kohó­
rendelkezéseket kíván végrehajtani, hogy a
munkások Gazd. Szövets. dija: 60 P.
magyar bányaiparban foglalkoztatott mun­
IV. díj: A Magyarországi Bánya és Kohó­
kásság helyzetét megjavítsa.
munkások Gazd. Szövets. dija: 30 P.
A különböző államok kormányai, amikor
V. díj: A Salgótarjáni kereskedők díja :
ezen intézkedéseket és rendelkezéseket tet­ ezüst cigaretta tárca.
ték, illetve végrehajtották, abból indultak
Kerékpár verseny :
ki, hogy ez országuk nemzetgazdaságának
I. dij. Salgótarján r. t város dija:
II.
A Magyarországi Bánya és Kohó­
követelményei és ennek érdekében, mint
legfelsőbb hatalom a kormánynak kell intéz­ munkások Gazd. Szövets. dija: 50 P.
III. dij. A Magyarországi Bánya és Kohó­
kedni. Hasonlóképen szükség van a Magyar- munkások Gazd. Szövets. dija: 30 P.
ország bányaiparában foglalkoztatott mun­
IV. díj. A Magyarországi Bánya és Kohó­
kásság gazdasági helyzetének megjavítására munkások Gazd. Szövets. dija: 20 P.
V. díj: A Salgótarjáni kereskedők dija ;
is ilyen kormány-intézkedésekre, mert csak
ez biztosíthatja a magyar nemzetgazdaság 1. drb. arany töltőtoll.
Uszóverseny dijai:
terén a mérleg egyensúlyozását és ezt a
I. dij: 1 drb. utazó bőrönd.
magyar bányamunkasság joggal el is várja.
bőrönd.
1
Mert állambeavatkozás nélkül ezekben a
borotvakészlet teljes félsz.
l
kérdésekben gyökeres javulás nem várható.
Tekeverseny dijai:
A magyar bánya munkásság magyar meg­
I. díj: 1 drb. férfi zsebóra.
győződésének tudatában várja a sürgős in­
II.
„ 1
I. liter ürtartalmuThermos
tézkedést, mert a magyar bányaipar meg­
üveg.
mentése csakis a munkásság gazdasági hely­
III.
1
hátizsák.
zetének a megjavítása árán érhető el.
IV.
2 pár férfi sokni és 2drb. nyak­
kendő.
V.
1 drb, borotvakészlet teljes félsz.
VI.
l
bőr cigarettatárca.
VII. 1
pénztárca.
VIII.
1
bőrönd.
IX.
1
bőr levéltárca.
amikor úgy szólván senkinek a keresete nem
X.
1
sétabot
födi a kiadásokat
Műsor után tánc reggelig.
A motorkerékpárverseny távja: 50 kilo­
mint fő- vagy mellék- foglalkozással, bá érté­ méter, a kerékpárverseny távja: 25 km.
kes, érdekes könyveink részletfizetéses ter­
A motorkerékpár- és kerékpár verseny
jesztésére vállalkozik. Mi ugyanis megtanítjuk
hogyan kell eladni könyveket részletfizetésre. indulása és érkezése a fürdő kerthelyisége
A mi kiadványaink mind márkás, irodalmi előtt
müvek, amelyeknek terjesztésével tehát tiszAz összes nyereménytárgyak kiosztása az
tességes megélhetést vagy minden esetre szép ünnepély helyszínén este 10 órakor lesz.
mellékjövedelmet biztosíthat magának. Még
A nyereménytárgyak megtekinthetők a
ma irjon díjtalan ismertető nyomtatványokért,
Friedler-féle papirüzlet kirakatában.
amelyeket szívesen megküld a
Kedvezőtlen idő esetén az ünnepély
„PALLADIS“ könyvosztálya
Budapest, V., Alkotmány-utca 4.
augusztus 20-án lesz megtartva.

motorkerékpár-,
kerékpár-,
úszó-, teke­
versennyel
és tánccal

népünnepélyt

1928 augusztus

15

Helyicsoportok hirei.
Pécskerületi szaktársak figyelmébe. Közöljük, hogy kerületi ügyvédünk dr.
Ligeti Kabos, Pécs, Mindszent-u. 24.
Oly ügyekben, melyekben a szaktársakuak ingyenes jogvédelem jár, a kerületi tit­
kárság utján, egyéb ügyekben pedig közvet­
lenül fordulhatnak fenti ügyvédhez.

Mecsekszabolcs. Beiratások és befize­
tések az otthonban bármikor eszközölhetők.
Az otthon naponta d. e. 8—12-ig és délután
2—10 óráig van nyitva. Könyvtárórák: csü­
törtökön délelőtt 10—11-ig, d, u. 5—-6-ig és
vasárnaponként délelőtt 10—11-ig.

Pécsbányatelep. Beiratások és befizetések Linc János pénztáros szaktársnál esz­
közölhetők.
Itt hívjuk fel pécsbányatelepi tagjaink fi­
gyelmét szabolcsi otthonunkra, hol könyv­
tár, kuglizó és rádió áll a tagok rendelke­
zésére. Tekintve a két telep közelségét, a
pécsbányatelepi tagoknak módjában van az
otthont gyakrabban igénybe venni.

Tatabánya-Felsőgallai

titkárság.

Hivatalos helyisége Felsőgallán Schalkhamerféle vendéglőben van. Hivatalos órák he­
tenként hétfőn, szerdán és pénteken d. e.
9—12-ig és délután 2—7 óráig. Minden pa­
nasszal és felvilágosításért ide forduljanak a
szaktársak.

Nagymányok. A tolnai kerületi tit­
kári iroda Nagymányokon, a Finta-féle
házban van. Minden panasszal, felvilágositásért a szaktársak forduljanak Bernhardt
Henrik kerületi titkárhoz.
A pénztár kezelésével, tagjárulékok be­
szedésével és tagok felvételével id. Heim
Ferenc van megbízva.
Ajka. Szövetségünk ajkai tagjai részére
a beiratkozások és tagjárulékok befizetésé­
nek kezelésével a vezetőség végleges megválasztásáig Ifj. Papp Imre szaktársat bíztuk
meg.
Felhívjuk ajkai tagjainkat, ugyszintén az
ajkai munkásságot, hogy jelentkezzenek
Papp szaktársnál beiratkozás, illetve a tagjárulék pontos befizetése céljából. Ugyan­
csak az esetleges panaszokkal is oda for­
duljanak.
Fel a munkára, tömörüljünk győzelmünk
biztos tudatában!

II.
III.

Az anyagi gondok
nehéz napjaiban,
szép pénzt kereshet

"Turul"-nyomda r.-t, Salgótarján.

varrógép
RÉG BEVÁLTJÓ MINŐSÉGBEN

SINGER VARRÓGÉP
RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

Salgótarjánban,
Fő-utca 75. szám. alatt
a róm. kath. teplommal szemben.

Nyomdavezető: Friedler Samu.

�</text>
                </elementText>
              </elementTextContainer>
            </element>
          </elementContainer>
        </elementSet>
      </elementSetContainer>
    </file>
  </fileContainer>
  <collection collectionId="9">
    <elementSetContainer>
      <elementSet elementSetId="1">
        <name>Dublin Core</name>
        <description>The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.</description>
        <elementContainer>
          <element elementId="50">
            <name>Title</name>
            <description>A name given to the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="119764">
                <text>A bányász</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
        </elementContainer>
      </elementSet>
    </elementSetContainer>
  </collection>
  <itemType itemTypeId="1">
    <name>Szöveg</name>
    <description>Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text.</description>
  </itemType>
  <elementSetContainer>
    <elementSet elementSetId="1">
      <name>Dublin Core</name>
      <description>The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.</description>
      <elementContainer>
        <element elementId="50">
          <name>Title</name>
          <description>A name given to the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="120414">
              <text>A bányász 3. évfolyam 15-16. szám (1928. augusztus 15.)</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="120415">
              <text>A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye.</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="49">
          <name>Subject</name>
          <description>The topic of the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="120416">
              <text>Bányászat</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="120417">
              <text>Kohómunka</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="120418">
              <text>Közlöny</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="120419">
              <text>Helyismeret</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="41">
          <name>Description</name>
          <description>An account of the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="120420">
              <text>Megjelenik minden hónap 1-én és 15-én</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="120421">
              <text>kétheti lapszám</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="39">
          <name>Creator</name>
          <description>An entity primarily responsible for making the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="120422">
              <text>Csóka Vendel</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="120423">
              <text>Fajd Pál</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="120424">
              <text>Salgótarján</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="40">
          <name>Date</name>
          <description>A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="120425">
              <text>1928-08-15</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="47">
          <name>Rights</name>
          <description>Information about rights held in and over the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="120426">
              <text>Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="120427">
              <text>https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="42">
          <name>Format</name>
          <description>The file format, physical medium, or dimensions of the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="120428">
              <text>image/jpeg</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="120429">
              <text>mikrofilm (35 mm)</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="44">
          <name>Language</name>
          <description>A language of the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="120430">
              <text>HUN</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="51">
          <name>Type</name>
          <description>The nature or genre of the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="120431">
              <text>periodika</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="43">
          <name>Identifier</name>
          <description>An unambiguous reference to the resource within a given context</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="120432">
              <text>M/60/A</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
      </elementContainer>
    </elementSet>
  </elementSetContainer>
  <tagContainer>
    <tag tagId="71">
      <name>Bányászat</name>
    </tag>
    <tag tagId="75">
      <name>Csóka Vendel</name>
    </tag>
    <tag tagId="76">
      <name>Fajd Pál</name>
    </tag>
    <tag tagId="74">
      <name>Helyismeret</name>
    </tag>
    <tag tagId="72">
      <name>Kohómunka</name>
    </tag>
    <tag tagId="73">
      <name>Közlöny</name>
    </tag>
    <tag tagId="15">
      <name>periodika</name>
    </tag>
    <tag tagId="6">
      <name>Salgótarján</name>
    </tag>
  </tagContainer>
</item>
