https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/0e9ea500e495c8070a3ef5bd9f102a1a.jpg fab3ed1079322949e23180122ac54e26 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/480efdc5ddb815d0e05036ad3a5484b0.pdf 013d4976b842e950364a5f695dff8660 PDF Text Text III. évfolyam. 1928. junius 15 11—12. szám. A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Felelős szerkesztő: CSÓKA VENDEL. Kiadó: FAJD PÁL. Telefon szám : 46. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Salgótarján, Vasut-utca 4. szám. Megjelenik minden hó 1. és 15-én. Előfizetési ár: 1 évre 1/2 2.40 P, 9.60 P, 1/4 évre 4.80 Egyes szám ára 40 f. A nyomor hangja. Az ország bányatelepein tombol a nyomoruság. Bányászok, asszonyok és gyermekek nyomorúságától hangos a bányavidékeket körülvevő zöldregé­ nyes táj, nem tudnak örülni a szép tájéknak, amely körülveszi őket, csak keserűségükben zugolódnak és jajgat­ nak, mert nem látnak semmi biztatót, hogy nyomoruságuk belátható időn belül enyhülne. A tavaszi és a nyári hónapok a bányászokra és hozzátar­ tozóikra csak a. nyomor fokozódását jelenti, mert a dolgos kezek tétlen­ ségre vannak kárhoztatva, nem tudják megszerezni a nekik és családjaiknak szükséges táplálékot, nem tudják ere­ jüket fenntartani és a legnagyobb két­ ségbeeséssel néznek az elé az idő elé, amikor dolgos kezük ismét munkához juthat, mert erejük a szükséges táplá­ lékok hiánya következtében teljesen legyöngüL A már évek óta tartó, sőt fokozódó gazdasági válságok, melyek a bánya­ iparra nehezednek, teljesen felmorzsol­ ják a bányamunkásság erejét A gaz­ dasági válságok következtében a bánya­ vállalatok nem veszítenek, csupán az üzleti nyereségeik kissebbedik a jó szén­ konjunkturális időkhöz képest, csupán felhalmozott pénzük kamatozik keve­ sebbet de különben a mindennapi kényelmet szórakozást még ezen ke­ vesebb üzleti nyereség is bőségesen fedezi, sőt még azokat a luxuskiadá­ sokat is, melyeket a bányavállalatok urai megengednek maguknak, nem tö­ rődve azzal, hogy mennyi keserves verejték tapad azon pénzhez, mennyi nyomorgó bányásznak kell érte száz halállal szembe szállni s nemcsak ere­ jét, de életét és családja boldogságát is kockára tenni. Ezzel szemben a bányász nyomora égbekiáltó s a gazdasági válság kö­ vetkeztében a hosszantartó nyomoru­ ság felemésztette minden erejét, tönkre tette egészségét, ugyszintén családja, gyermekei a sok nélkülözések követ­ keztében, a szükséges táplálékok hiá­ nyában elcsenevészednek. A legnagyobb kétségbeeséssel gon­ dol a bányász arra, hogy idő előtt megvénül, ereje elsatnyul, munkaképtelenné válik és a szociális intézmé­ nyek hiányossága következtében gyer­ mekeire szorul, akik a kellő táplálék hiányában csenevészen, erőtlenül in­ dulnak az életbe és képtelenek önma­ guk fönntartására a szükséges eszkö­ zöket megszerezni, még kevésbbé tud­ ják koravén, legyöngült szüleik eset­ leges még hátralévő életük fenntartását biztosítani. A bányatelepeken a fokozódó nyo­ moruság következtében az emberek állandóan azzal a kérdéssel foglalkoz­ nak, miként volna lehetséges helyze­ tüket megjavítani. Ezen gondolatokkal foglalkozva eszükbe jut, hogy milyen sokszor hallottak már hangzatos ígé­ reteket arra nézve, hogy a munkás­ ság nyomoruságát enyhíteni kell, sőt azt is hallották, hogy az illetékesek fáradoznak a munkásság helyzetének a megjavítása érdekében. A sok hangzatos kijelentésre a mun­ kásság már több ízben kereste fel az illetékeseket, hogy ígéretüket váltsák be. Erre azonban csak ujabb ígéretet kaptak, eredményről azonban beszá­ molni nem lehet. A bányászok nyo­ morusága napról-napra fokozódik, az elkeseredés már szinte fojtogatja az embereket és mindebből nincsen kiut, nem látni az enyhülésnek még csak a szikráját sem, csak a folyton fokozódó nyomor borus felhői hajtják a mun­ kásságot a további és fokozottabb el­ keseredésbe. Küldöttséget küldöttség után menesztenek az egyes minisztériumokba, a közigazgatási hatóságokhoz és a bányavállalatok igazgatóságaihoz, de mindhiába, mindenütt csak türelemre intik és kitartásra buzdítják őket, adni azonban semmit sem adnak a nyo­ mor enyhítésére. A legfőbb ideje, hogy az ország in­ tézői belenyúljanak ebbe a darázs­ fészekbe és pedig a gyengébb fél tá­ mogatására, — vagyis a munkásságot mentsék meg nyomorult helyzetéből, mert könnyen végzetessé válhatik az arszág bányaiparára, sőt általában a kereskedelmi életre, ugyszintén a nem­ zetgazdaságra. Vajjon nem látják-e azt, hogy az ország különböző részeiről, de különösen a bányavidékekről szá­ zával és ezrével kerekednek fel mun­ kabíró, értékes munkások és hagyják el az országot és ilyformán igyekez­ nek önmagukat és családjukat meg­ menteni a pusztulástól. Nem gondolnak arra az ország ve­ zető tényezői, hogy azokra a munkás­ kezekre, amelyek kivándorolnak, en­ nek az országnak is szüksége volna, mert csak munkabíró emberek vándo­ rolnak ki A munkában megrokkantak és betegek, vagyis az eltartásra szo­ rulók azonban itt maradnak. Már oly hatalmas mérveket ölt ez a kivándor­ lás, hogy minden hozzáértő embert kétségbeejt, mert látja, hogy miként pusztul az ország munkaereje, miként válik képtelenné és tehetetlenné az or­ szág ipari és kereskedelmi szempont­ ból ezen munkáskezeknek az elvesz­ tése következtében. A magyar bánya­ iparban foglalkoztatott munkásságnak munkát kell adni és munkalehetősé­ get. Ezen munkáját tisztességesen kell díjazni, hogy képessé váljon családja fentartására, ugyszintén saját erejének a megtartására. Ezek a jelenségek megnyilatkoznak az elkeseredés kifakadásában és a mun­ kásságot mindinkább a lehetetlen szél­ sőségek felé hajtja, mert az elkesere­ dett ember mindenbe kapaszkodik, amiről azt hiszi, hogy esetleg segítsé­ gére lehet — Ezt azután aprópénzzé váltják fel lelketlen kufárok, akik ahe­ lyett, hogy felvilágosítanák a munkás­ ságot és ahelyett, hogy ők maguk jár­ nának el az illetékes helyekén és igyekeznének a munkásság helyzetén javítani, — a munkásságot ugratják meggondolatlanságokba, ami által a munkásság csak ujabb veszteségeket szenved. — Ezt a veszteséget az­ után a munkásság nem azoknak rója fel, akik ezekbe beugrasztották, hanem áthárítják az ország intézőinek a ter­ hére. Számtalan esetben megtörtént már, hogy az ilyen meggondolatlanságokba való ugratással, szerencsétlen emberek teljesen ártatlanul, azzal a tudattal, hogy ők önmaguknak s családjaiknak a boldogulásáért fáradoznak, össze­ ütközésbe kerültek a törvény para­ grafusaival, amiért azután meg kellett szenvedniök és ami által csak ujabb, sulyos terhek zúdultak a munkásság nyakába. Lelkiismereti kérdés, ugyszintén ér­ zékiség kell ahoz, hogy ezt megértsék és ha azt látjuk, hogy az ugrasztóknak nem okoz lelkiismereti furdalást az, hogy az emberek százai és ezrei ujabb veszteségeket szenvednek az ő ugratásaiknak, lelkiismereti kérdést kell csinálni ebből az ország intézőinek vezetőinek, meg kell akadályozni, hogy ilyen ugratások lehetővé váljanak és �2 pedig oly formán, hogy igyekeznek a magyar szeneknek piacot teremteni, megakadályozzák a külföldi szénnek a túlságos mennyiségű beözönlését, kényszerítik a vállalatokat, hogy a munkásság nehéz és fáradtságos mun­ káját emberségesen díjazzák. Ha ez megtörténik, sokkal nagyobb szolgála­ tot tesznek az ország fejlődésének az érdekében, sokkal előbbre viszik az ország naggyá fejlődésének az ügyét, mintha száz és száz nagyhangú nyilat­ kozatot tesznek, mert a munkásság lelkében magyarságának szeretetét fo­ kozni csak ugy lehet, ha biztosítják neki a tisztességes megélhetést és bol­ dogulást Szónoklatokkal, igérgetések­ kel csak a nyomor hangját élesítik, amely már-már oly hangos, hogy el­ nyom az országban mindenféle más hangot, amelyre az ország valamenynyi munkásának, polgárának egyaránt szüksége van. Tompítsák a nyomor hangját azzal, hogy zárjanak ki minden idegen ál­ lamból jövő tüzelőanyagot, csupán csak annyit engedjenek be, amennyit a magyar bányavidékek fokozott mun­ kája által elért termelés megenged. Tegyenek félre mindenféle mellékszempontot, egyetlen egy fontosság lebegjen ebben a kérdésben szemük előtt és pedig az, hogy a magyar bá­ nyaipart, kereskedelmet és közgazda­ ságot csakis munkával ellátott és tisz­ tességes díjazással biztosított munkás­ sággal lehet felvirágoztatni. Az érdekképviseletek lelkiis­ meretes ellátása. Az utóbbi időben felütötte fejét a bánya­ telepeken az a láz, hogy a munkásságot sztrájkba vigyék. A sztrajkbavitel alkalmá­ val különféle címeket adnak a sztrájkoknak, természetesen az alantas érdekeket elhall­ gatják, nehogy a munkásság átlásson a szi­ tán és elkergesse azokat, akik ilyen alantos érdekek érvényesüléséért munkástömegeket fosztanak meg keresetüktől és tesznek ki számtalan esetben sulyos következmények­ kel járó tortúráknak. Hangzatos jelszavakkal mennek a munkásság közé, hogy a munkásságot nyugodt és higgadt elhatározásától eltántorítsák. Az ujabb időben azt a hangzatos jelszót vitték a munkásság közé, akik hosszú időkön ke­ resztül kiábrándultak a különféle szerveze­ tek tehetetlenségeiből és alkottak maguknak szervezetet, akik a munkásság érdekképvi­ seletét ellátják, — hogy ez a szervezet sárga szervezet, a munkásság árulója és a mun­ kásság annak a szervezetnek a révén a pusztulásba jut és a teljes leigázásba. Tehát kiadták a jelszót, hogy „ki a sárga szerve­ zetből". Ezen munkájuk közben hivatkoznak a régi munkásmozgalomra, amely munkásmoz­ galom a munkásság helyzetének a javításán a múltban számtalan eredményt ért el Azt természetesen elhallgatják, hogy ezek a szer­ vezetek, amelyek a múltban szép elvekre voltak lefektetve, a kezdő időben gyakorla­ tilag is bizonyították élethivatásukat és becsülettel látták el a Munkásság érdekképvi­ seletét. Ez a szervezet, mint pl a bányamunkásoknál meghasonlott, nem a munkásság jávát szolgálta, hanem a munkásság anyagi leromlására vezetett. A munkásság, A Bányász aki hűen kitartott a szervezet mellett ked­ vező, sőt hatalmi pozíciókba juttatta az egyes vezetőit, azonban a munkásság részére annyit sem tudott elérni, hogy helyzetének megjavítása érdekében gyökeres lépést tudott volna tenni. Kimerítette és teljes anyagi rom­ lásba döntötte a sok meggondolatlan és elő­ relátott bukott sztrájkokba vitelével A sok lezajlott sztrájk közül, amely a multban állandóan, mint a Damokles kardja függött az ország ipara fölött, a legtöbb eset­ ben csak hatalmi kérdésekre zsugorodott össze, azonban semmiféle gazdasági ered­ ményt a munkásság részére hozni nem tu­ dott Sztrájkba vitték a munkásságot akkor, amikor a vállalatoknak száz és ezer vagon számra feküdt kint a készlete a szabadban azzal fenyegetve a vállalatot, hogy az a készlet szén ott pusztul el, ha nem tudják eladni. Ilyen esetekben segítségül jöttek a vállalatoknak azok a szervezeti vezetők, akik az úgynevezett "nem sárga" szervezetnek a vezetői voltak és igyekeztek a munkásság kö­ zött hangulatot kelteni, amivel a munkássá­ got egy sztrájkba kergették. A munkásság ezt a kezdő időben nem vette észre, mert a sztrájk tartama alatt állandóan a vállala­ tok lelketlenségét hangoztatták, szívtelensé­ géről beszéltek, arról, hogy a bányavállala­ tok igazgatóinak nincs szivük, mert ha volna megesne a bányamunkásság nyomorán. Azt azonban elhallgatták, hogy ők ugyanakkor a vállalatok igazgatói előtt kezeiket dörzsölték, mint ha csak azt mondanák : segítettünk a vállalaton, mert lehetővé tettük, hogy az im­ már hasznavehetetlen készlet szenet, amelyet a napszinen az idő szeszélye tönkre tett most felhasználhatta a vállalat és el tudta adni, mert a munkásság sztrájkja következ­ tében szénhiány állott elő. A munkásság hosszú időkön keresztül látta ezeket a súlyosan bántó és őtet fájdal­ masan érintő lelketlenségeket, hátat fordított ezen vezetőknek s megalkotta szervezetét azzal a kifejezett elhatározással, hogy min­ denféle politikai tendenciától mentesen, kizá­ rólag gazdasági érdekeit van hivatva védeni. Amikor ezt tette, megindult a szervezés munkálata, de egyben megindult a munkás­ ság helyzetének a megjavitására irányuló munka is. Fel is mutattak eredményeket, amely eredmények elvitathatatlanok, mert számtalan bányatelepnek teremtett a mun­ kásság ezen szervezete piacot, ez által a munkásság nagy tömegeit sikerült számtalan­ szor megmenteni a teljes munkátlanságtól és az ezzel járó nagy nyomorúságtól Százával és ezrével intézte el az egyes bányamunká­ soknak, rokkantaknak, nyugdíjasoknak, öz­ vegyek és árváknak az egyéni sérelmeit Ebben a munkában fáradságot nem ismerve csak egy szempontot tartott maga előtt, a szerencsétlen sérelmet szenvedőnek ügyesbajos ügyének az orvoslását. Vajon nem-e emberbaráti és szociális ténykedést fejtett ki ez a szervezet amikor ezekben a kérdésekben eljárt ? És tette ezt annékül hogy ennek az érdekében nagyobb tömegeknek a károsodását idézte volna elő oktalan harcba ugratásokkal. Ha ezt a mun­ kát meglehet bélyegezni és ezt a bélyegzőt sárga szervezetnek nevezik, ugy viseljük annak a tudatában, hogy munkástársaink és embertársaink érdekében cselekedtünk és cselekszünk ma is, minden önös érdeknek a háttérbe szorításával. Ettől a munkától bennünket eltántorítani sem rágalmakkal sem fenyegetésekkel nem lehet. 1928. junius 15 A színházi iroda közleménye. Az igazgatóság mindent elkövet, hogy a közönség jogos igényeit a legnagyobb mér­ tékben kielégitse, ami a jelek szerint sike­ rült is. — Hogy a közönség legszélesebb rétegeit beszoktassa a színházba, a zónaelőadások rendszeresítését határozta el — A hétfői és pénteki olcsó helyáru előadá­ sokon a társulat nem régi darabok, hanem nagysikerű magyar vigjátékujdonságok elő­ adását rendszeresíti, hogy a nagyobb jegy­ eladás pótolja a helyárdifferenciát A Singer-varrófény — bármely varró­ gépre utólag felszerelhető — praktikus és kí­ méli a szemet ! Kérje annak gyakorlati bemu­ tatását. — Singer vérrógép fióküzlet Salgó­ tarjánban a kath. templommal szemben. A bányamunkások elfordulnak a sárga szervezettől. Unos untalan hangzik a bányatelepeken, ugyszintén a "Népszaváéban és a "Bányamunkáséban, hogy a bányamunkások elfor­ dulnak az úgynevezett „sárga szervezettől“ és visszatérnek az úgynevezett „vörös szer­ vezetbe“ A munkásság tisztában van a helyzettel, tudja azt, hogy ez nem egyéb hangzatos szólamoknál, ferdítéseknél, amely arra szol­ gál, hogy a munkásságot eltántorítsa meg­ győződésétől. Nem is foglalkoznánk ezzel a kérdéssel, mert hiszen a közmondás azt tartja: „a kutya ugat, a karaván halad“. Azonban a laikusok előtt és hogy a közvé­ lemény előtt is tisztán láthatóvá tegyük a helyzetet, ezért foglalkozunk ezzel a kér­ déssel. A bányamunkasság, amely otthagyta a vörös szervezetet, lelkesedéssel fogott mun­ kájához s ezt a munkát folytatja mindaddig, amig győzelemre nem segiti. Természetesen ez fájdalmasan érintette a vörös szervezetet és fűhöz-fához kapkodott, hogy valamikép megakadályozza a munkásság eltántorodását. Először denunciálással fölfelé azzal, hogy a bányamunkásságnak azon szervezete, amely politikamentes célokat tűzött ki, ezzel el­ lentétben szélsőséges komunista irányba szer­ vezi a munkásságot, lefelé pedig denunciálta a munkásság előtt ezt a szervezetetet azzal hogy az ébredőkkel, különféle kurzusszer­ vezetekkel tart fen összeköttetést Mindezen rágalmak visszapattantak, mert beigazoló­ dott, hogy ezen rágalmak csak arra valók, hogy a munkásság lelkesedését lelohassza. A munkásság azonban átlátta a helyzetet és folytatta lankadatlanul munkáját Amikor látták, hogy ezzel sem érnek el eredményt, akkor a mindenáron való legázolással fenyegették ezt a szervezetet, ez sem sikerűit, mert a legázolóknak (Pejeréknek) beletört a bicskájuk. Akkor ujabb jelszót kellett kitalálni és minthogy a fen­ tiek művészek a ferdítésben és az agyrémek kitalálásában, akkor kidobták a közvéle­ ménybe, hogy ezt a szervezetet a vállalatok tartják fenn, ellensúlyozásul a vörös szerve­ zetnek. Ez a jelszó is elkopott Minthogy művészetük dacára sem tudtak újabbat ki­ találni, a régi jelszavak pufogtatására sze­ rintük uj ágyút állítottak be, aki azután azt találta ki, hogy már nincsenek is ennek az általuk nevezett sárga szervezetnek tagjai, ugyanis a tél folyamán a régi és uj ágyú elpuffantotta azt a bombát, hogy a sárga szervezet a márciusi hóval elolvadt. Már most tekintettel arra, hogy júniusban vagyunk, a �1928* junius 15 márciusi hó régen elolvadt és ezért Peyer és Esztergályos vezérek állandóan azt kia­ bálják, hogy a munkásság hátat fordított a politikamentes szervezetnek, Ezzel azonban ugy vannak mint a menekülő strucmadár, aki homokba dugja a fejét, hogy ne láthas­ sák üldözői. Sippal dobbal hirdetik állandóan a külön­ féle telepeken a gyűléseket, hangos agitációval igyekeznek a munkásokat a gyűlés megjelenésére birni. Mindezek dacára azon­ ban a valóságban a nagy garral hirdetett gyűlésekre elmegy egy pár kiváncsi ember, akik végighalgatják az elpufogtatott szóla­ mokat. A gyűlés után hazatérve azt modja önmagában, most jutott eszetekbe hozzánk fordulni, már nem kelletek és többet rájuk sem néznek. Ezeket a gyűléseket azután ki­ szinezve hozzák lapjaikban s hangoztatják, hogy a munkásság velük van. Szegény fejük itt az egyszeri kofának a hibájába esnek, aki rákot vitt a piacra és a gyerekek csufolódva szaladtak utána. „Hova viszi azt a malacot ?" kérdezték, mire a kofa azt mon­ dotta, hogy nem malac az, hanem rák, de a gyerekek csak tovább futottak utána és kiabálták: „Hova viszi a malacot ?" Mire a piacra ért, letette áruját s megkérdezték tőle mit árul, önkéntelenül azt mondotta, hogy malacot árul. Annak a behatása alatt állott a gyerekek csúfolódásától, hogy már önmaga is elhitte, hogy malacot árul. Annál bosszusabb volt, amikor tudatára ébredt, hogy a zsákban rákok vannak. Ugyanígy vannak ők is, mindenfelé hir­ detik, hogy a munkásság mellettük van, ezt már szinte beszugerálták önmagukba, de a kiábrándulás annál szomorubb lesz, amikor rá kell jönni* hogy senki sincs a hátuk mö­ gött, csupán csak egy pár hű csábos, akik leselkednek az odavetett hulladék után. Ez a valóság. Igy néznek ki azok a nagyhangon hirde­ tett impozáns gyűlések, ahol a valóságban egy pár kiváncsi ember hallgatja végig de­ magóg szólamaikat A munkásság távol tartja magát tőlük és kitart meggyőződése mellett. Éppen elég alkalommal ugrasztották őket már meggondolatlan és előrelátható buká­ sokba* nem kér belőle, ügyeit elfogja intézni a saját maga alkotta és a sokat csúfolt politikamentes szervezet keretén belül, ahol kizárólag a munkásság gazdasági érdekeinek védelmében s nyomorult helyzetének meg­ javításáért folyik a küzdelem. A nagycsaládu bányamunkások segélyezése a salgótarjáni medencében. Lapunkban állandóan foglalkozunk a bá­ nyavidékeken divó nyomorúsággal. Különö­ sen sulyos természetű ez a salgótarjáni medencében, ahol szövetségünk már hóna­ pok óta folytatja eljárását annak az érde­ kében, hogy a munkásság helyzetét megja­ vítsa* azonban óriási nehézségek gördültek az elintézések elé, mig végre hosszas után­ járás után sikerűit a Salgótarjáni Kőszén­ bánya rt igazgatóságánál némi eredményt elérni szövetségünknek. A vállalat junius és julius hónapokra az olyan családoknál, ahol legalább két, vagy ennél több gyermek van* havi 5—5 pengő gyermekenkénti előleget folyósít, amely elő­ leg csak akkor jön levonásba, amikor majd a szénkonjunkturális helyzet következtében a gazdasági élet javulásnak indul. Ezt sikerűit egyenlőre hosszas fáradozás után elérni. Ez semmi esetre sem az* amely a munkásság megnyugvását biztosítaná, min­ denesetre azonban hozzájárul ahoz, hogy a munkásság különösen a nagyobb családu kategóriáját sulyos és nyomasztó helyzetén 3 A Bányász Elárusító helyek: Bogenglück Ignác vas-, bőr- és festékárukereskedése, Salgótarján.------- Kun Testvérek épületfa- és építőanyagok raktára, Kisterenye. kissé enyhítse. Nem kielégítő eredmény semmiesetre, azonban mégis azzal a tudattal, hogy ezért nem dobtunk oda semmiféle olyan áldozatot, amely a munkásságot gaz­ dasági helyzetében megrendítette volna, en­ nélfogva mégis eredményként könyvelhet­ jük el. Ezen mozgalmunkkal kapcsolatban a mun­ kásság, bár csak egy kis töredékével, azonban annál nagyobb hangulat keltéssel folytattak akciót az úgynevezett régi szervezetilek az emberei is, akik a jelen esetben ez alkalom­ mal a munkásság nem férfitagjaival, ellenben asszonyaival akarták mozgalmukat mélyíteni. Dacára annak, ezen mozgalmuk folyamán többet elérni ők sem tudtak, hiába gyűjtöt­ tek a munkásság között küldöttségek költ­ ségeire, mert csak ugyanarra nézve kaptak ígéretet, amelyeket már szövetségünkkel a vállalat közölt Szövetségünk nem nyugodott meg a fenti eredményekkel* tovább vitte a kérdést és közbenjárására az illetékes minisztériumtól igéretet kapott arra nézve, hogy a legrövi­ debb időn belül egy bizottság fog kiszállni, amely bizottság a munkásság nyomoráról a helyszínen kíván meggyőződést szerezni. — Egyben meggyőződést kíván szerezni a szö­ vetségünk által előadottakról* a munkásság helyzetviszonyairóL Egy országgyűlési választás epilógusa. Az 1926. évi országgyűlési választások al­ kalmával a pécsi kerületben küzdő pártok közül a polgári egység pártja egy röpiratot adott ki, melynek megjelenése után, mielőtt az kiosztásra került volna, Esztergályos Já­ nos és Oberhammer Antal képviselők kö­ zött megállapodás jött létre, hogy nem oszt­ ják ki a röpiratot és ennek ellenében a szo­ cialista párt sem bocsájt ki hasonló röpira­ tot egyben arra nézve is megállapodtak, hogy a röpirattal kapcsolatban semmiféle peres eljárást nem folytatnak. Ennek ellenére Esztergályos János, Payer Károly és Kabók Lajos országgyűlési kép­ viselők pert indítottak a röpirat szerzője Bolgár Tivadar ellen. A röpiratnak követ­ kező kitételeiért: „A Párisból, Moszkvából és Bécsből irányított budapesti szociálde­ mokrata párti vezetők eddig is a magyar munkások véres verítékkel megszerezett ke­ resetén élősködtek és a munkás asszonyá­ tól, a munkás gyermekeitől vették el a ru­ hára és kenyérre valót Az a pénz nem a pesti és csornai dorbézolásokra, botrány csinálásokra való, a pécsi munkáskéz azt nem a henyélő nem dolgozóknak kereste. A nemzetgyűlésen egyetlen beszédet, indit­ ványt javaslatot* ötletet, interpellációt nem jegyeztek fel, mely a munkás néptömeg érdekét szolgálta volna. A szociáldemokrata párt vezérei csak nagylábon éltek, hírhedt dorbézolásokat rendeztek a párt kasszába befolyt munkáspénzen" A pécsi kir. törvényszék 1927. junius 27én tárgyalta ezt a pert amely tárgyalás alkalmával a kir. ügyészség nem vállalta a vádat, mire Esztergályos János a főmagán vádlók nevében kijelentette, hogy hajlandó a vádat visszavonni, ha „Bolgár férfias nyi­ latkozatban kijelenti, hogy a röpiratot a választási harc hevében irta, azzal sérteni nem akart és sajnálkozását fejezi ki". Bol­ gár Tivadar kijelentette, hogy bár ő a vá­ lasztási harc hevében irta a röpiratot ez azonban ő reá befolyással nem volt amit irt igaz és való, semmit vissza nem von mert a pártok között erre nézve megegyezés volt, hogy nem folytatnak eljárást és ha ennek ellenére a magánvádlók a pert nem vonják vissza, kéri a törvényszéket engedje meg neki a bizonyítást A biróság elrendelte a valódiság bizonyítást s a tárgyalást elnapolta. Az ujabb tárgyalást f. évi május hó 21-én tartották , meg, ahol a tanuk tömegét hall­ gatták ki és a biróság egésznapi tárgyalás után este fél 7 órakor hirdette ki az itéle­ tet melyben Bolgár Tivadart a vád alól Az ítélet meghozatalánál a biróság úgy­ szólván teljes egészében elfogadta a véde­ lem által a valódiság bizonyitására beter­ jesztett adatokat Megállapította, hogy a szociáldemokrata párt már a békében is nemzetközi alapon állt s a háború végén a szociáldemokraták voltak azok, alak az or­ szágot a bolsevizmusba belevitték. A szo­ ciáldemokraták ma is összeköttetést tarta­ nak fenn a különböző külföldi szervezetek­ kel és azoktól utasításokat fogadnak el. — Bebizonyitottnak vette a biróság, hogy a szociáldemokrata vezetők dorbézolnak a munkásság pénzén s beigazoltnak vették, hogy Esztergályos János Csornán tényleg botrányt okozott Kötelezte azonkívül a biróság a főmagán vádlókat 1200 pengő perköltségnek a meg­ fizetésére. Az Ítéletben Bolgár Tivadar megnyugo­ dott mig Esztergályos* Peyer és Kabók jogi képviselője felebbezett A fenti perrel nem foglalkoztunk volna, azonban a bányamunkásságot annyira közel­ ről érinti ezen három képviselőnek a sze­ replése, hogy kötelességünknek tartottuk a bányamunkásságai megismertetni, hogy tu­ lajdonképen kik azok* akiket úgyszólván bálványként hordoznak körül a bányamunkásság között Megjegyezzük még, hogy ezen tárgyalásról csak nagyon kivonatosan közöljük tudósításunkat bár az ügynek a lefolyása és az adatok, melyek erre nézve kezeink között vannak oly sulyos természe­ tűek, hogy joggal számíthatnak a fent ne­ vezett urak a bányamunkasság megvetésére- Porzsolt Kálmán jubiláns előÉrdekes vendége lesz Salgótarjánnak ju­ nius 18-án hétfőn, a városi mozgószinházban. Porzsolt Kálmán, a Petőfi-társaság tagja, kiváló iró és szellemes előadóművész rendkívüli érdekes előadást fog tartani. Kívánatos* hogy a munkásság köréből minél tömegesebben tiszteljék sukkal és forgassák ezen rendkivüli tehet­ ségű művész előadását �1928. junius 15 „A Bányász" Egy napos sztrájk Baglyasalján és Vasas bányatelepen. Baglyasalján május 16-án beszüntették a munkát harom aknaban. A munkabeszünte­ tést azzal okolták, mert 16-án a felolvasó helyiségben kihirdették, hogy a fizetés a 17-én lévő ünnepre való tekintettel 18-án tartatik meg. Ezen kihirdetésnek a nyomán a munkásság között egypáran kiadták a jel­ szót, hogy hagyják abba a munkát és ad­ dig nem dolgoznak, amig nem fizetnek. Kül­ döttséget menesztettek a vállalat igazgatósá­ gához bejelentve, hogy amennyiben a vállalat nem tizet, ugy ők nem folytatják a munkát A vállalat igazgatósága részéről azt a vá­ laszt kapták, hogy technikai okokból sem tudnak aznap fizetni, csakis 18-án, még ak­ kor sem, ha uem veszik fel a munkát. Amikor a küldöttség beszámolt küldetésé­ ről, a munkásság elhatározta, hogy 18-án reggel felveszi a munkát Ez meg is történt. 18-án rendes időben felvették a munkát Vasas bányatelepen 5-én délután a mun­ kásság egyrésze beszüntette a munkát. A munkabeszüntetésre az adott okot, hogy az üzemvezető egy munkást elbocsájtott, mert állitólag nem tűrte halgatással az üzemvezető gorombáskodását Egy napi sztrájk után az elbocsájtott munkást visszafogadták és a munkásság felvette a munkát. A két lezajlott sztrájk, amely a Népszava által dicsérően és tüntetőén lett kiemelve kell, hogy foglalkoztassa a munkásságot, hogy levonhassa a szükséges következtetéseket A baglyasaljai sztrájkot azzal fűszerezik, hogy azért nyilatkozott meg a munkásság, mert szomoru gazdasági helyzetét kivánja megjavítani. Nézzük most már mi is az az eredmény, amelyet elértek ezen sztrájk által. A salgótarjáni medencében minden hónap 17-én és 1-én vannak a fizetések, régi gya­ korlat, hogy amennyiben 1-e vagy 17-e ün­ nepnapra esik, ugy az előtte való munka­ napon történik a fizetés. Ezt nem tartották be, tehát ennek a megváltoztatása érdeké­ ben léptek sztrájkba.. Tényleg a legnagyobb lelketlenség, hogy a munkásságot elütik a már megdolgozott és megkeresett pénzétől. Lelketlenség azért is, mert a munkásnak nincs kitartása, hogy ő hosszabb ideig tud­ jon várni a fizetésére. De lelketlenség azért is, mert semmi jogcíme a vállalatnak nincs arra, hogy a megkeresett és megdolgozott munkáért járó bért, még a rendes fizetési napon tul, napokon visszatartsa. Lehetetlen­ ség azért mert pl a vidéki munkásság, aki csak ünnepen és vasárnap megy haza csa­ ládja körébe, az ilyen fizetési kitolásokkal több nappal marad el, nem adhatja át csa­ ládjának az üzemtől való távollakás követ­ keztében. Ez mind igaz, azonban vajon megérte-e azt a veszteséget amit a munkás egynapi bérének az elvesztése okozott és a vég­ eredményben mégis csak akkor lett a fize­ tés megtartva, amikor a vállalat azt kihir­ dette. Azoknak, akik a munkásságot ebbe a harcba belevitték, tudni kellett és tudták te már napokkal előzőleg, hogy a fizetés csak 18-án lesz megtartva, miért csak az utolsó nap léptek fel annak a megváltozta­ tása érdekében, mikor már ez technikai­ lag lehetetlen volt Napokkal előbb esetleg ellehetett volna intézni, hogy a fizetések 16-án tartassanak, minden sztrájk nélkül és nem okoztak volna kárt a munkások szá- „Turul" -nyomda Salgótarján. A vasasi sztrájknak szimpátia címet ad­ tak, mert a munkásság egy része szolidari­ tást vállalt az elbocsájtóttal. Itt ugyancsak felvetődik az a kérdés, vajjon nem lehetett volna-e ezt is sztrájk nélkül, hogy a mun­ kásságnak ne kellett volna egynapi kerese­ téiül elesnie? A példák százai állanak ren­ delkezésünkre, amikor hasonló kérdésekben tömegével jártunk el és intéztük el a mun­ kásság megelégedésére. Azonban a cimek csak cégérül lettek ki­ téve, a valóságban, mint minden alkalom­ mal, amikor a munkásságot oktalan sztráj­ kokba vitték, annak a fitoktatása volt, hogy megmutassák, hogy igenis ők szervezett munkások és nem az úgynevezett "sárga szervezethez" tartoznak, hanem a szociál­ demokrata szervezethez. Tehát csak azért, hogy a munkásságnak egy-egy kisebb há­ nyada fittoktassa az ő szociáldemokrata vol­ tát és hogy a szociáldemokrata szervezetek vezetői bizonyos hencegéssel mutathassanak reá, hogy a munkásság mellettük kitart, dacára annak, hogy csak egy kis töredék, ezt azonban mégis a munkásság százainak kellett megfizetni egynapi munkabérének az elvesztésével. Igy néznek ki azok a lelkes szervezeti vezetők, akik fennen hangoztatják az ő ve­ zetői pozíciójukat a bányamunkásság viszont keserűséggel gondol arra, hogy egynapi ke­ resetét, vagyis kenyerét dobta oda áldozatul ezen hencegésnek és ugyanakkor családjától s ártatlan gyermekei szájától vonta el a kenyeret. Helyicsoportok hirei. Pécskerületi szaktársak figyelmébe. Közöljük, hogy kerületi ügyvédünk dr. Ligeti Kabos, Pécs, Mindszent-u. 24. Oly ügyekben, melyekben a szaktársak­ nak ingyenes jogvédelem jár, a kerületi tit­ kárság utján, egyéb ügyekben pedig közvet­ lenül fordulhatnak fenti ügyvédhez. Mecsekszabolcs. Beiratások és befize­ tések az otthonban bármikor eszközölhetők. Az otthon naponta d. e. 8—12-ig és délután 2—10 óráig van nyitva. Könyvtárórák: csü­ törtökön délelőtt 10—11-ig, d. u. 5—6-ig és vasárnaponként délelőtt 10— 11-ig. Ugyancsak e helyütt ajánljuk szaktársaink figyelmébe Mácsai István tagunkat, ki egy nagy cég megbízásából elfogad rendeléseket kedvező részletfizetési feltételek mellett a következő cikkekre: Kaiser varrógépek, Waffenrad kerékpárok, Harley-Davidson motorkerékpárok, gramofonok, lámpacsillárok és az összes villany beszerelési cikkek. Lakcíme: Ssabolcsbányatelep 69. szám. Pécsbányatelep. Beiratások és befize­ tések Line János pénztáros szaktársnál esz­ közölhetők. Minden hó első előlegfizetést követő va­ sárnap d. u. 3 órakor a Troll-féle vendég­ lőben, minden hó második előlegfizetést kö­ vető vasárnap d. u. 3 órakor pedig Kassi­ ánban özv. Régerné vendgélőjében a cso­ port tagösszejövetelt tart Tatabánya-Felsőgallai titkárság. Hivatalos helyisége Felsőgallán Schalkhamerféle vendéglőben van. Hivatalos órák he­ tenként hétfőn, szerdán és pénteken d. e. 9—12-ig és délután 2—7 óráig. Minden pa­ nasszal és felvilágosításért ide forduljanak a szaktársak. Ajka. Szövetségünk ajkai tágjai részére a beiratkozások és tagjárulékok befizetésé­ nek kezelésével a vezetőség végleges meg. választásáig Ifj. Papp Imre szaktársat bíztuk meg. Felhívjuk ajkai tagjainkat, ugyszintén az ajkai munkásságot, hogy jelentkezzenek Papp szaktársnál beiratkozás, illetve a tag­ járulék pontos befizetése céljából. Ugyan­ csak az esetleges panaszokkal is oda for­ duljanak. Fel a munkára, tömörüljünk győzelmünk biztos tudatában! Egy évtizedek óta jól bevezetett, nélkü­ lözhetetlen háztartási cikk darusítására, mely cikk kedvező részletfizetési feltételek ellenében kerül forgalomba, jelen­ tékeny részv.-társaság állandó alkalmazásra jó beszélőképességű urat keres magánvevők látogatására. Csak olyan urak jelentkezzenek, akik legjobb refe- rentiák felett rendelkeznek, Jó be­ szélőképességgel bírnak és ügyes elárusítók. Részletes írásbeli ajánlatok az eddigi tevékenység megjelölésével „Jó Jövede­ lem“ jeligére e lap kiadóhivatalába kéret­ nek. — Az anyagi gondok nehéz napjaiban, amikor úgy szólván senkinek a keresete nem födi a kiadásokat szép pénzt kereshet mint fő- vagy mellék- foglalkozással, ha érté­ kes, érdekes könyveink részletfizetéses ter­ jesztésére vállalkozik. Mi ugyanis megtanitjuk hogyan kell eladni könyveket részletfizetésre. A mi kiadványaink mind márkás, irodalmi müvek, amelyeknek terjesztésével tehát tisz­ tességes megélhetést vagy minden esetre szép mellékjövedelmet biztosithat magának.. Még ma irjon díjtalan ismertető nyomtatványokért, amelyeket szívesen megküld a „PALLADIS“ könyvosztálya Budapest, V., Alkotmány-utca 4. SINGER varrógép RÉG BEVÁLT JÓ MINŐSÉGBEN SINGER VARRÓGÉP RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Salgótarjánban, Fő-utca 75. szám. alatt a róm. kath, teplommal szemben. Nagymányok. A tolnai kerületi tit­ kári iroda Nagymányokon, a Finta-féle házban van. Minden panasszal, felvilágosítás­ ért a szaktársak forduljanak Bernhardt Henrik kerületi titkárhoz. A pénztár kezelésével, tagjárulékok be­ szedésével és tagok felvételével id. H e i m Ferenc van megbízva. Nyomdavezető: Friedler Samu. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász 3. évfolyam 11-12. szám (1928. június 15.) A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Subject The topic of the resource Bányászat Kohómunka Közlöny Helyismeret Description An account of the resource Megjelenik minden hónap 1-én és 15-én kétheti lapszám Creator An entity primarily responsible for making the resource Csóka Vendel Fajd Pál Salgótarján Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1928-06-15 Rights Information about rights held in and over the resource Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább! https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/ Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/jpeg mikrofilm (35 mm) Language A language of the resource HUN Type The nature or genre of the resource periodika Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context M/60/A Bányászat Csóka Vendel Fajd Pál Helyismeret Kohómunka Közlöny periodika Salgótarján