https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/4fc4e3a7af24d47067eb995752185272.jpg cac29a2eb48f1ea0c05ff06920c2ea33 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/91e8efbb48d09aaf2a9f268402381546.pdf 7e876d8898c3cc0559b8f7c83b8b93c6 PDF Text Text III. évfolyam. 1928. május 15 10. szám. A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Felelős szerkesztő: Szerkesztőség és kiadóhivatal: CSÓKA VENDEL. Kiadó: FAJD PÁL. Telefon szám : 46. Salgótarján, Vasut-utca 4. szám. Megjelenik minden hó 1. és 15-én. Előfizetési ár: 1 évre 9.60 P. 1/4 évre 2.40 P. 1/2 4.80 Egyes szám ára 40 f. Ne játsz a tűzzel! A közmondás igazsága erősiti meg, hogy nem jó a tűzzel játszani, mert aki ezt teszi, könnyen megégeti ma­ gát. A bányamunkásság már évek óta a legnagyobb nyomorusággal küzd azért, hogy mindennapi kenyerét elő­ tudja teremteni. Már évek óta ez csak a legnagyobb küzdelem árán sikerül és akkor is csak szükösen tudja elő­ teremteni a holnapi nap munkájához szükséges erőt biztositó falatot. Ugy­ szintén csak a legsoványabb falatot tudja adni erőben és egészségben le­ romlott gyermekeinek, akik hivatva vannak a jövő generáció aranyat érő értékét előteremteni. Évek óta folyik a bányamunkásság között a küzdelem, hogy abból a helyzetből, amely az ország leromlott gazdasági viszonyainak következtében a munkásság életlehetőségét a legala­ csonyabb fokra süllyesztette, kiutat találjon és megteremtse a bányamunkásság életrendjének emberi nivóra emelését. Ebben a küzdelemben tö­ megével halmozta fel a munkásság a szükséges meggyőző érveket és igye­ kezett a meggyőző érvek sulyának a segitségével győzelemre juttatni fárad­ ságos küzdelmét. A küzdelem szétágazó kiterjedésű és minden rétegre igyekezett hatni s részint megértésre, együttérzésre és elismerésre igyekezett reábirni minden réteget, akik ebben a küzdelemben érdekelve, vagy érintve vannak. A munkásságnak meg kell érteni, hogy a mai viszonyok között, amikor teljesen eltérő viszonyok vannak az előbbi korokhoz és viszonyokhoz ké­ pest, tehát eltérő és változtatott esz­ közöket kell alkalmazni, hogy a küz­ delem eredményes lefolyását bizto­ sitsa. A vállalatoknak szintén meg kell ér­ teni és be kell látni, hogy a munkás­ sággal szemben ma teljesen máské­ pen kell elbánni, mint azt a multban tették, nem lehet a régi barbár szo­ kásokhoz hasonlóan folytatni a mun­ kások elbírálását, mint azt hajdanában tették. Meg kell érteniök és be kell látniok azt is, hogy ugyanugy, mint ahogy nem maradhattak a vállalatok adminisztrációi a régi keretek között, hanem a régi kezdetleges adminiszt­ rációtól el kellett térni és amint a vállalatokat képviselő reprezentációval szemben az igények emelkedtek és ezen igényeknek a vállalatok igyekez­ tek is eleget tenni, ugyanugy tudomá­ sul kell venni a vállalatoknak azt is, hogy a munkásság igényei szintén emelkedtek, amely igényeknek szintén eleget kell tenni, ez elől nem lehet ridegen elzárkózni, mert az elzárkózás minden téren megbosszulja magát. Tudomásul kell venni a különböző társadalmi állásu köröknek, ugyszintén a kormányhatóságoknak is, hogy a ma­ gyar bányamunkásság egyik legfonto­ sabb államfenntartó eleme az ország­ nak. — Már iparánál fogva az ország nemzetgazdaságában alapvető ipart képez, vagyis az ipari és kereskedelmi életnek a kiindulását jelenti Az ipar­ ban a legfontosabb helyet tölti be, ha­ sonlóképen az államélet vitelében is ugyanolyan fontos tényező. Hasonló­ képen a népmozgalom terén állandóan fontos szerepet tölt be. Tapasztaltuk már számtalanszor azt, hogy a bányamunkasság állásfoglalása országok területének a megváltoztatá­ sára is befolyással volt. Csak a napok­ ban lezajlott bukaresti és gyulafehér­ vári gyűléseket említjük, ahol ismétel­ ten megtörtént, hogy a bányamunkás­ ság állásfoglalása sorsdöntő befolyás­ sal volt a román állami életre. — Romániára nézve ez alkalommal ez az eset nem volt egyedülálló, mert ez már megtörtént 1918-ban ugyancsak Gyula­ fehérváron, amikor is lelketlen kufárok a zsilvölgyi és erdélyi bányamunkássá­ got félrevezetve vitték a küzdelembe és eldöndötték Románia sorsát. Elég szomoru, hogy az Magyarország rová­ sára történt. Szomoru jelenségek voltak azok és szomoru tragédiák játszódtak le, ami­ kor a zsilvölgyi és erdélyi bányamunkásság tudatára ébredt a lelketlen fél­ revezetésnek. A gyulafehérvári, dévai, nagyszebeni, kolozsvári, brassói és az egyéb fogházak és régi várromokban berendezett földalatti börtönökben síny­ lődtek hónapokon, esztendőkön ke­ resztül a kínzások legbarbárabb fajtái­ nak a végigszenvedésével. Becsületes magyar érzésük nyilvánításáért százá­ val uszták meg télviz idején a Zsil, a Maros és Szamos folyókat az ellen­ séges katonaság és hatóságok kínzó vegzaturái miatt Százával és ezrével élnek a megcsonkított ország bánya­ telepein olyan bányamunkások és azok hozzátartozói, akik ezen kínos szen­ vedéseken keresztül is kitartottak be­ csületes érzésük és magyarságuk mel­ let. Az ilyen szenvedések tömegét — mondhatjuk — egyetlen ipar munkás­ sága sem élt keresztül, mint éppen a bányamunkásság. A bányaiparban fog­ lalkoztatott munkásság szomoru élmé­ nyeiről tudomással birnak a különféle társadalmi rétegekben elhelyezkedett, ugyszintén a közhatóságoknál jelenleg is fontos államférfiul szolgálatot telje­ sítő funkcionáriusok, akik tanui voltak az eseményeknek. Mindezeknek a tudatában joggal elvárja a bányamunkásság, hogy mind­ azon illetékes körök, akik a vállalatok és az államháztartás fenntartása és vezetésére befolyással birnak,- hassa­ nak oda, hogy a bányamunkásság je­ lenlegi szomoru és nyomoruságos hely­ zetén változtassanak- Különösen fontos ez, hogy megértsék a közhatóságok és az államháztartás vezetésében expo­ nált államférfiak, mert nekik van első­ sorban módjuk és alkalmuk nagyon sok olyan kérdésben döntő befolyást gya­ korolni, amely kérdésnek a megoldása a bányamunkásság élet standardjának biztosítását jelentené. Ilyen kérdés a külföldi szén beho­ zatalának a szabályozása, vagy eltil­ tása, a magyar szénnek Magyarorszá­ gon való kötelező használata és külföldi piacok teremtése. Ma, amikor az egész országban virágjában fejlődik a kiván­ dorlásra való csábítás és a legkecseg­ tetőbb ajánlatokkal környékezik a bányamunkásságot, akkor nem elég a szép szóval és a magyar érzésre való hivatkozással a megnyugtatás, mert az éhes gyomor szép szóval nem telik meg, a rongyos gyermekek sem tud­ nak azzal felöltözni, azoknak kenyér és ruha kell — Ahoz pedig, hogy ez meglegyen, a családapának munkaal­ kalomra van szüksége és ezen mun­ kának a becsületes díjazására. Meg kell szűnni a vállalatoknál je­ lenleg uralkodó azon törekvésnek, amely arra irányul, miként lehet a bá­ nyamunkás keresetét megrövidíteni, meg kell szűnnie a különféle címeken történő csilletörlések és egyéb mellék­ �A Bányász 2 munka díjazásoknak az eltörlése általi büntetéseknek mert elveszi a munkassainak nemcsak a munkakedvét, hanem az életkedvét is, vagy az élet­ ért folyó küzdelemben nem fog tekinteni semmire, csupán a saját életének a fenntartását biztosító eszközökre, nem törődve azzal, hogy azáltal kik­ nek okoz kárt, esetleg fájdalmat, de megfogja szerezni mindenen keresztül Azt jegyezzék meg az illetékesek, hogy puskaporos hordók körül járnak, ne játszanak a tűzzel, mert ha a hordó tüzet fog, a levegőbe röpit sok szép almot, amelyet nehéz küzdelmek és fáradságos munka árán sikerült meg­ épiteni. Adják meg a megélhetés lehetősé­ gét hogy ezáltal a munkásság gondo­ latvilágából kiűzzék a rombolásra irá­ nyuló hajlamot, amelyet minden oldalról igyekeznek szítani. Oly erővel tör utat a gyújtogatás, hogy már-már veszélylyei fenyeget. Vállalják az illetékesek a tűzoltás nehéz és fáradságos, de hálás munká­ ját, amely megmenti Magyarország bányaiparát, megmenti a magyar bá­ nyamunkásságot a tönkrejutástól és egy szebb, jobb és boldogabb jövőt biztosit mindannyiunknak. A munkaalkotmány (Charta DelLavoro) ismertetése Magyarországon. Folyó évi április 15-én Bottai Giuseppe olasz corporatioügyi államtitkár a magyar külügyi társaságban előadást tartott az olasz corporatív államrendszer és a munkaalkotmányról (Charta Del Lavoro). Az előadás bevezetésében a fascista szindikalizmus ere­ detét ismertette és párhuzamként állította össze a két szélsőséges tant: a fascizmust és a bolsevizmust. A fascizmus és bolsevizmus két nemzet határai közé szorult, azonban cselekvései nemzetközi hirűvé tették. Az egyik — a bolsevizmus — a proletariátus diktatúrájára törekszik és teljesen szétrombolja a társa­ dalom kapitalista rendszerét, hogy azután valami egészen újat alkothasson helyette, amit azonban a valóságnak és a gyakorlati szükségnek felőrlő működése már nagyrész­ ben lerombolt és módosított, kényszerítve a visszatérést — ha álcázottan is — a meg­ tagadott közgazdasági és társadalmi szerve­ zeti formákhoz. A másik — a fascizmus — nem rombolta le a társadalmi formákat, hogy ab imis ujra felépítse, hanem elméletileg és gyakorlatilag egyformán okos ítélőképességgel a régi jogi, politikai és társadalmi formák határai közt dolgozva, a saját elvei és céljai szerint ala­ kította át teljesen e formákat. A fascizmus, mint politikai tan, vissza­ hatási mozgalomként keletkezett azon túl­ kapásokkal szemben, melyekre az olasz szocializmus a háború után, oly rendetlen és logikátlan erőszakkal ragadtatta magát De ez nem jelenti azt, hogy a fascizmus olyan reakciós tant képviselne, mint azt rosszhiszeműleg állittják egyes külföldi kriti­ kusok és újságírók. Az előadó, az előadás folyamán igyekezett a fenti rendszert mint a legszabadabb gazdasági és jógi alaptételt igazolni. A fascizmus alapjául tényleg egy nagy­ világgá röpített igét — a Rérum Novarum Encyclicával — vették, vagyis XIII-ík Leó pápa 1891. májust 15-én elhangzott nagy mondását, amelyben a tőke és a munka kö­ zötti ellentétek elintézését sürgette s amely­ ben elösmerte a két tényezőt, mint a leg­ főbb termelő tényezőt — Ezen pápai megnyilatkozás akkor történt, amikor a tőke és munka közötti ellentétek kezdtek kiéleződni és a kezdetlegesség a kiéleződési formában a legmagasabb fokon jutott kifejezésre. Te­ hát egy általános közgazdasági és társadal­ mi szükségesség volt a kettő közötti kü­ lönbség tisztázása és a kettő közötti ellen­ tétek likvidálása. Ebben az irányban nem csupán az olasz munkásmozgalomban voltak megnyilatkozá­ sok, hanem ez egy általános megnyilatkozás volt a munkásmozgalomban, vagyis az ipari fejlődés akkor volt kialakulóban, tehát szük­ séges volt, hogy a két ellentétes felfogás mindegyik a maga részére gyümölcsöztethesse munkálkodását. Ezen elv általános fogalom volt, kifejezésre azonban nem jutott a háboru befejezéséig, vagyis a társadalmi rendnek az akkori szilárdsága nem engedte meg a kibontakozását. A háboru befejezé­ sével jutott idő és alkalom a különféle gaz­ dásági, társadalmi, állami és politikai meg­ nyilatkozásra. Csaknem minden államban történt valamelyes megnyilatkozás. — Ezen megnyilatkozásokból azonban csupán csak két elv domborodott ki, amelyek elvi felfo­ gásukat a gyakorlati életbe is átvitték. Ez pedig a bolsevizmus és a fascizmus. A gya­ korlati életben azt látjuk, hogy ez a két tan, amely bár csak két nemzetre támasz­ kodik, kidomborodik és igyekszik alapelveit a gyakorlati életben megszilárdítani. A bol­ sevista rendszerről már számtalan kritikát volt alkalmunk olvasni. A gyakorlati élet beigazolta, hogy annak elvi lefektetése a gyakorlati életben nem vált be. Ezt igazol­ ják azok a folytonos változtatások, melye­ ket maga a bolsevista állam alkalmaz ugy, hogy ma már teljesen kivetkőztette eredeti­ ségéből és a bolsevizmus elméletéből úgy­ szólván semmi sincs a gyakorlati életben. Ezzel szemben a fascista rendszer az olasz szindikális és corporativ módszereit igyekszik a gyakorlati életben megvalósítani és itt különféle fontos jelentőségeket igyek­ szik a gyakorlati életbe átvinni. A fascizmus szintén figyelembe veszi elsősorban a munka és a munkásság oltalmát, természetesen a nemzeti állam szempontjából, s különösen szem előtt tartva a nemzeti állam által dik­ tált szükségeket. Mint legfontosabb tényként leszögezi és törvénybe iktatja a kolektív munkaviszony jogi szabályozását Ezen ko­ lektív munkaviszonyok jogi szabályozása végrehajtásául a szindikátusokat bízza meg, amelynek a munkáltatók és munkások szin­ dikátusaiból állanak. Ezen szindikátusokat állami jellegüekké teszi, előírja mindegyik­ nek jogait egyszersmint kötelességeit is. En­ nek a keretében bíróságot is szervez, amely vitás ügyek kötelező elintézésére van hi­ vatva. Ezen szindikátusok részére a követ­ kező elveket állitotta fel: 1. A szindikátusoknak és pedig a munka­ adók, valamint munkások és szabadfoglalko­ zásúak szindikátusainak jogi elismerésére bizonyos feltételekkel, aminők a tagok bizonyos száma és erkölcsi és nemzeti kellékeik szerint Minden egyes szakmában csak egy szindikátus ismerhető el, amely alá van vetve az államnak, mint oltalmazójának és felügyelőjének. A nevezett szindikátus tagjai anyagi és erkölcsi érdekeik védelmén kívül még kell, hogy kitűzzön a javukra bizonyos 1928. május 15 támogatási és oktatási, erkölcsi és nemzeti nevelési célokat; kőtelezőleg képviseli az illető munkaág összes művelőit, akár be­ iratkoztak ezek, akár nem; és joga van összes képviseltjeire évi tagdíjat vetni ki, egynapi keresmény összegéig. 2. A nevezett, jogilag elismert szindiká­ tusoknak szabadságukban áll maguk közt kolektív munkaszerződéseket kötni s ha ezek egyszer a törvény előírta formákban letéteményeztettek és ki vannak hirdetve, kötelező hatállyal bírnak minden tagtársra és másokra is, akik — munkaadók és mun­ kások — az illető szakmát művelik. 3. Egy állami igazságszolgáltató intézmény, a munkaügyi biróság, mely elé kötelezőleg terjesztendők az összes kolektív munkaszer­ ződésekből előálló vitás kérdések és bizo­ nyos esetekben az uj munkafeltételek kéré­ sei is. A munkaügyi bíróság (Magistratura del Lavoro), ott székel az ország 16 feljebbviteli bírósága mindegyike mellett és áll 3 hi­ vatalos bíróból (elnök és két feljebbvitelí bírósági tanácsos), akikhez még esetrőlesetre csatlakozik két szakértő, azok sorá­ ból, akiknek jegyzékét minden 2 évben a vidéki gazdasági tanácsnok jelölései alapján állitják össze. Ez a biróság az ő saját eljá­ rási szabályozata szerint ítélkezik, mely a törvényhozó dekrétumban foglaltatik ; a fe­ lek jogai és biztosítékai könnyed bonyolult­ ságoktól és külsőségektől mentes formával járnak, ami megengedi az ügyek gördülé­ keny elintézését. 4. Tilos a kizárás és a sztrájk, melyek minden esetben vétségnek számítanak; ez szűkségképen következik a munkaügyi bi­ róság intézményéből, amennyiben ha már egyszer az állam egy határozott törvényke­ zési szervvel módot ád bármily vitás ügy elintézésére a munka mezején, akkor logi­ kus dolog, hogy megtiltja és megakadá­ lyozza, hogy a felek az ő érdekeik önvé­ delmi formáihoz nyúlnak. 5. Magasabb összekötő szervek, intézmé­ nye, a corporatiók sajátos, fontos funkciók­ kal (a többek között, kiváltképen a termelés egymásmellé rendelése és jobbszervezése) az alapjai lesznek az állam uj gazdasági és politikai rendjének. A jogilag elismert szindikális társulások, a tagjaik által gyakorolt tevékenység fajtája szerint nagyobb szervezetbe is csoportosul­ nak : a federátiókba és ezek a confederátiókba. A törvényhozó a termelési tevékeny­ ségnek hat kategóriáját különböztette meg: földművelés, ipar, kereskedés, szárazföldi és folyami szállítás, tengeri és légi szállitás és bankok. Ezek mindegyikének megfelel egyegy confederátió és pedig külön a munka­ adók és külön a munkások számára. Most e 12 confederátíón kivül még meg van en­ gedve egy másik is, amely összefoglalja a szabadfoglalkozások művelőit. Mind e confederátiók osszecsoportosulhatnak még két nagy általános confederátióba: Az összes munkaadókéba és a munkások és szabadfoglalkozásuakéba. De gyakorlatban a munkaadók nem al­ kották meg az ő általános confederátiójukat, mig azt megcsinálták a munkások és a pro­ fesszionisták, akik — kivéve a technikai okokból független tengeri és légi munkáso­ kat — mind egyesültek a fascísta szindiká­ tusok nemzeti confederátiójába. Ugyancsak fontos tényező az alábbi kikotés. A munka kolektív viszonyaira szóló szabályok, a szindikátusok alkotmányára és a munkaügyi bíróságra vonatkozók, nem �1928 május 15 alkalmazhatók azokra, akik függnek az ál­ lamtól, a provinciáktól, a községektől és általában jogi személyektől Ezzel az egyen­ jogúságot kivánja szolgálni a munkás és a munkaadó között, de egyben nem akarja függő helyzetbe hozni a polgár és az állam viszonyát. Természetesen a federátiókban és confederátiókban lehetőséget kiván nyuj­ tani azoknak, akik az állammal szemben függő helyzetben vannak, hogy az aláren­ deltség határai között megoltalmazhassák érdekeiket, az állam és egyéb hatalom elé vihessék összességük kivánalmait és óhajait Tilos ezen társulati formák bármelyikéhez csatlakozniok a bírósági, a közigazgatási, az államtól és más jogi személytől függő fegy­ veres erők tagjai, a fő- és középiskolák tanárai, a belügyi, külügyi, gyarmatügyi és corporatióügyi miniszteriumok hivatalnokai­ nak. Az állam, illetve a törvény gondosko­ dik a corporatiók alkotmányáról melyek a termelő tevékenység nagy válfajainak felel­ nek meg, de e nagy corporatiók mellett meg­ alakulhatnak mások is a termelés meghatá­ rozott és sajátosabb ágai számára. Ez uj intézmények még formálisan meg nem alakulva ugyan, de készülőben jogi felhatalmazásokkal birnak, mint például: szabályozni a vitás kérdéseket, melyek bi­ zonyos Összekapcsolt jogi személyek között támadhatnak. kibocsájtani kötelező szabá­ lyokat a munkafeltételekre, szabályozni az inasi és mesterlegényi ügyeket De legfel­ tűnőbb jellemvonásuk az az uj gazdasági funkció, amelyet hivatva vannak végezni s amelyet a törvény szabálya ebbe a formába foglal: Előmozdítani, bátorítani és segélyezni mindazon kezdeményezéseket, melyek a termelés egymásmellé rendelésére és jobbszervezésére irányulnak. A munkaalkotmány, amely a fenti elve­ ket összefoglalja a fascista forradalom 5-ik évében, 1927, április 21-én lett kibocsájtva, „Charta Del Lavoro“ cimmel. A gyakorlati életben egy év leforgása alatt számtalan esetben használták, már számtalan megol­ dásra vezetett az olasz tőke és a munka közötti ügyek elintézésére. A fascista szindikalizmus azt az elvet rögzítette le: „A munkabér a normális létfenntartási igényeknek, a termelési lehetőségeknek és a munka hozamának megfelelő legyen és a bér megállapitása semmiféle általános sza­ bálynak ne legyen alávetve, hanem ellen­ kezőleg, az érdekelt felek kolektív meg­ egyezése révén legyen meghatározva. — „Mindenkinek azt, amit a munkája ér.“ A fascista szindikalizmus a munkanélkü­ liség elleni biztosítást is megkívánja valósisitani s egyben a munkaközvetítést is — a szindíkalista szervezetek keretében — álla­ milag kivánja megszervezni és pedig olyan­ formán, hogy állami elhelyező hivatalokat állít fel amely hivatalokat a munkaadók és munkavállalók szakszervezeteit képviselő paritásos bizottságok fogják vezetni, mig az állam az ellenőrzést és felügyeletet a corporatió, vagy a külön tartományi szerveze­ tek és pedig a tartományi gazdasági taná­ csok munkaügyi és népjóléti osztályai utján fogja gyakorolni. A munkásjóléti gondoskodás eképen 5 Pontot foglal magában és pedig: 1. a balesetbiztosítási tökéletesítése, 2. megjavítása és kiterjesztése az anyasági biztosításnak, 3. megvalósítása az egyes foglalkozásokkal járó betegségek és a tuberkolózis elleni biztosításnak, ami kezdete volna az összes betegségek elleni általános biztosításnak, 3 A Bányász Elárusitó helyek: Bogenglück Ignác vas-, bőr- és festékárukereskedése, Salgótarján. — — Kun Testvérek épületfa és építőanyagok raktára, Kisterenye. 4. tökéletesítése a munkanélküliség elleni biztosításnak, 5. speciális biztosítási formák a fiatal mun­ kások számára. Közgazdasági téren a Charta Del Lavoro a munkások és munkaadók jogai és sérelmei elintézésein kivül a termelés érdekében a következőket írja elő: 1. A munkaadók és vállalkozók jogegyen­ lőségét, tekintettel a termelés magasabb szempontjaira. 2. A termelés figyelmét, fejlesztését és tö­ kéletesítését, nemzeti érdeknek tekintve an­ nak egész működését 3. A termelés technikai és erkölcsi érté­ kének emelését Tekintettel a nemzet általános gazdasági jólétére a Charta, amely szabályozni van hivatva a nemzeti és egyéni boldogulás viszonylatait irányítást nyújt: 1. A termelés, a munka, a művészetek, az irodalom és tudományok érdekeinek a védelmére. 2. A termelt áruk költségeinek és árai­ nak csökkentésére. A munkadij kérdésében, a verseny-, a kereslet- és kínálatra és a természetes egyensúlyozásra vonatkozó sza­ bályait kinyilatkoztatja, hogy a munkadijnak viszonyulnia kell az élet természetes törvényeihez, a termelés lehetőségéhez és a munka hozamához. A munkadij megálla­ pításának a feladatát mely végeredmény­ ben teljes meghatározást nyer a szakszervezezetekben — a munkabiróságra bizza. Az előadásban ismertetett munkaalkot­ mány igy elméletben szépen le van fektetve, találunk igazolást arra nézve is, hogy ezt a gyakorlatban érvényre is tudták juttatni a teljes kialakulása és használhatósága azonban csak a későbbi idők folyamán fog beigazolást nyerni Számtalan pontja van az ismertetett alkotmánynak, amely nagyon üdvös, különösen a munkaügyi bíráskodás, a munkabér megállapítása, a munkaviszony rendezése és a munkás és munkáltató kö­ zött felmerült ügyeknek az intézése. — A szervezeteknek meglehetős tág teret nyit, azonban azzal, hogy a szervezeteket álla­ mosítja, nem látjuk ezt a célt elérve, hogy a szervezetek nyugodtan tudhatják érdek­ képviseletek lebonyolítását megelégedésre ellátni, mert számos esetben kerülnek függő helyzetbe, amikor különféle szempontokból kiindulva lesznek kénytelenek álláspontjuk­ tól eltántorodni. Mindenesetre a mi viszonyainkhoz képest mégis bizonyos haladást jelent, mert sajnos nálunk még egyáltalán semmiféle olyan in­ tézmény nincs, amely a munkás és munkál­ tató közötti munka és jogviszonyokat ren­ dezné. A szakszervezeti élet történetéből. 3 (Folytatás.) időben szintén lekicsinyléssel akarták elin­ tézni azonban a bányamunkásság oly lelkese­ déssel és oly elszántan fogott gazdasági szervezetének kiépítéséhez, hogy elszántsága és lelkesedése acélos páncélján visszapattant minden próbálkozás. Amikor látták, hogy lekicsinyléssel nem lehet a bányamunkásságot eltántorítani a rágalmak özönével indítottak hadjáratot és próbálkoztak a bányamunkásságot visszaté­ ríteni Mindhiábavaló volt, a bányamunkás­ ság rendületlenül folytatta munkáját. Amikor a rágalomhadjárattal vereséget szenvedtek, akkor megkezdték a denunciálást és utonutfélen denunciálták a szervezet vezetőit és igy próbálkoztak a sikereket elérni. Ez sem sikerült A polgári társadalom a munkásmozgalom­ mal szemben antipátiával viseltetett éppen abból kifolyólog, hogy állandóan azt látta, hogy a munkásság gazdasági hatalmát poli­ tikai célok szolgálatába állitotta. Amikor a bányamunkásság gazdasági szervezetét meg­ alkotta, a polgári társadalom ismét bizonyos gyanakvással nézte, nem tudta milyen lesz a kialakulás. Hasonlóképen a munkáltató testületek ugyancsak várakozó álláspontra helyzkedtek és várták ezen gazdasági szer­ vezet kialakulását Ugyancsak a közigazga­ tási hatóságok szintén nem tudták elbirálni ezen ujabb kialakulást, tehát helyenként egyénileg, egyéni elbírálás tárgyát képezte A bányamunkásság mindezek dacára to­ vább folytatta az immár két év óta fejlődő mozgalmát, mit sem törődve a rágalmazók­ kal, a távolról figyelőkkel, nyílegyenesen haladt kitűzött célja felé. Az idők folyamán a bányavállalatok voltak az elsők, akik a szervezet fejlődése elé akadályokat gördítet­ tek, mert látták, hogy a munkásság céltu­ datos gazdasági szervezetének a fejlődése a vállalatokat fokozatos engedményekre kény­ szeríti és megszünteti a vállalatok által él­ vezett eddigi egyeduralmat (a munkásság felett). Már most a rövid két év alatt annyi ered­ ményt ért el a bányamunkásság gazdasági szervezete, mint amennyit a régi keretek között mozgó szervezet bosszú éveken ke­ resztül képtelen volt elérni. A bányamun­ kásságnak ezen gazdasági szervezete az el­ mult két év alatt kizárólag gazdasági érdekképviseletét igyekezett ellátni s a legnagyobb súlyt arra helyezte, hogy a bányamunkásság sulyos sérelmeit, valamint kisebb tértiméit is orvosolja. E munkát a lehető leglelkiismeretesebben hajtotta ezideig végre, már ed­ dig is a munkásság ezrei győződött meg arról hogy baleseti, betegségi valamint nyugdíjügyeit, ugyszintén a bányamunkás­ ság özvegyei és árvái részére járó különféle járandóságokat, amelyeket számtalan esetbea a munkásság folytán nem folyósítottak, utánjárásával — kieszkö­ zölte Folytatja ezt a munkát aszal a meggyőzödéssel, hogy a munkásság megérti és mél- �4 „A Bányász“ tányolni fogja ezen működését. Ezt már nagyrészben el is érte, mert a munkásság ezrei tömörülnek zászlója alá és igyekeznek közreműködni a gazdasági szervezetük ne­ héz munkájában, amely nyilegyenesen halad előre a munkásság felszabadítása felé. Visszapattan minden rágalom, amelyet felé szór­ nak. nem talál talajra a munkásság között. Állandóan uj és uj meséket találnak ki. Legutóbb azt terjesztik a politikamentes szervezetekről, hogy a vállalatok financirozzák ezeket a szervezeteket Azonban a mun­ kásság, ugyszintén a közvélemény, de még a laikus is tisztában van azzal, hogy ez de­ magógia. A munkásságnak a szervezeti élet terén már van annyi tapasztalata, hogy a válla­ latok nem olyan jó szívnek és sokkal fukarabbak, mintsem szervezeteket financir ózza­ nak- A gondolkozó munkás tudja azt, hogy ezek a hirek nem szolgálnak egyéb célt, mint az egyének félrevezetését, mert a tö­ megek félrevezetésére már nem alkalmas. Tudják ezt a régi szervezeteknek a vezetői is, mert hisz a szervezeti élet tapasztalatai megtanították erre. Azonban a politikai sze­ replés által elért pozicióknak a féltése, azonkívül a beszugerált pártfegyelem tartja kötve álláspontjukat. A munkásság tudatában van lépésének helyességével, ettől eltántorítani magát nem hagyja, halad a maga utján. Emlékezik a munkásság arra, amikor a politikai szerve­ zetek az általános gazdasági helyzetnek a figyelmen kívül hagyásával neki ugrasztot­ ták a munkásságot különféle harcoknak, amelyek már előre láthatólag elbuktak. Ezek a bukások a munkásság lerongyolására ve­ zettek, ártatlan asszonyok és gyermekek koplalták meg és jártak csaknem mezittelenül a helytelen szervezeti taktikai fogások­ nak az alkalmazása következtében. Nem tudja a munkásság elfelejteni azt a szenve­ dést, azt a kint, amelyet végig kellett szen­ vednie azért, hogy szervezeteik élén álló vezetőik politikai előmenetelüket biztosítsák. A munkásság minden politikai párt és irányzattól mentesen megalkotott gazdasági szervezete bebizonyította életrevalóságát. Beigazolta aktiók épességét, megmutatta ha­ tározott, bátor, gerinces síkra szállását, megalkuvást nem ismerő egyenes előre tö­ rését nyílegyenesen a kitűzött cél felé. A kitűzött cél a munkásság szebb, jobb és boldogabb jövőjének az elérése. Ezt a célt a munkásság öntudatos szer­ vezésével, a különféle társadalmi osztályta­ gozódásoknak a megszüntetésével kivánja elérni. Ennek a munkának a szolgálatába állitja minden erejét, minden tudását Ennek a munkának az elvégezésére, szóllitja fel a munkásságot, a polgárságot a hatóságokat és minden lelkes érzéssel áthatott embert aki az emberiség jobb, szebb és boldogabb jövőjéért való küzdelemben részt akar venni és aki Magyarország gazdasági életének a talpraállitását a szivén viseli. A Singer-varrófény — bármely varró­ gépre utólag felszerelhető — praktikus és kí­ méli a szemet! Kérje annak gyakorlati bemu­ tatását — Singer vérrógép fióküzlet Salgó­ tarjánban a kath. templommal szemben. Nyilatkozatok helyett tettekre van szüksége a nyomorgó nyugdíjas bányamunkásoknak. Lapunkban már többször beszámoltunk a nyugbéresek nyugbéreinek rendezése körül folyó küzdelmekről. Nem egyszer írtuk meg, hogy a népjóléti és munkaügyi miniszter ígéretet tett a nyugbéresek nyugdijának a rendezésére. Legutóbb már határozott ígé­ retet tett, hogy május elsejére ki fog bo­ csájtani egy rendeletet, amely hivatva lesz a mult évben kiadott, a központositásról szóló rendelet hiányosságait pótolni, azonkivül a nyugdijakat felemelni. A rendelet ujabb nyilatkozathat hallunk. A legutóbbi költségvetési vitában a népjóléti miniszter felszóllalt és az elhangzott meg­ jegyzésekre kijelentette, hogy a rendelet "Turul"-nyomda r.-t, Salgótarján. módositására vonatkozó előkészületek már megtörténtek. A dolgozó bányamunkásság izgalommal várja a népjóléti miniszter rendelkezését, mert attól fél, hogy a rendelkezés ismételten nem fogja tartalmazni azt, ami a gyakorlat­ ban mutatkozó sulyos sérelmeket volna hi­ vatva megszüntetni. — Különösen azért fél ettől a rendelkezéstől a munkásság, mert tudja azt, hogy az ilyen rendelkezések elő­ készítésénél a munkaadók törekvései szok­ tak kifejezésre jutni. A népjóléti miniszter ugyan megígérte, hogy a rendelet kiadása előtt ankétet fog összehívni és az érdekelt felek meghallga­ tása után adja csak ki a rendeletet Miután azonban az ankét még ezideig nem hivatott egybe, jogosnak látszik a munkásság aggo­ dalma a rendeletet megelőző időben, mert az eredeti központosításról szóló rendelet­ nél is nagyon erősen érvényesült a munka­ adók befolyása. Tehát, ha a munkaadók befolyásának érvényesülését csökkenteni ki­ vánja a népjóléti miniszter, akkor feltétlen az érdekelt munkások képviselőinek a meg­ hallgatására van szükség, mert csak azok tudják valójában feltárni a helyzetet a társpénztárak központositásáról szóló rendelet hiányosságairól. Az elmult másfél év alatt beigazolódott, hogy a rendelet rossz és nem. alkalmas arra, hogy a munkásságot és a nyugdíjasokat a szociális bajok ellen meg­ védje. Szükséges tehát a rendelet oly mérvű módosítása, hogy egyszerre szüntesse meg azokat a bajokat, amely bajokra már szám­ talanszor rámutattunk. Az uj rendelet biz­ tositsa a reá szoruló nyugdíjasok megélhe­ tését, mert a mai állapot olyan nyomorba kergette a nyugdíjasokat, amilyenben azok még sohasem voltak. Igaz ugyan, hogy a pénzbeli segélyeket némileg felemelték, de a természetbeni járandóságokat ugyanakkor elvonták, ami lényegesen többet jelentett, mint amilyen emelkedésben részesültek a pénzbeli segélyek felemelésével. — Üdvös volna, ha a népjóléti miniszter, akinek a kezében van a kulcs, tökéletes meggyőződést szerezne a nyugdíjasok sorsáról, ennek a megtörténte után megvagyunk arról győződ­ ve, hogy mint ember és mint miniszter egy pillanatig sem tűri tovább a nyugdíjasok nyomorgását. A Hirschgyári műkedvelő gárda vendégszereplése szövetségünk központi helyiségében. A Hírschgyári műkedvelő gárda hosszú, szorgalmas tanulás után „A K i s K a d é t“ című operettet adta elő hetekkel ezelőtt kétszer egymásután a Hírschgyári kaszinó­ ban. Az operett oly népszerűvé vált, hogy szövetségünk központi titkársága is örömmel látta vendégül f. évi május 6-án, a Hirschgyári műkedvelő gárdát A műkedvelő gárda a legnagyobb elismerést érdemelte ki, nemcsak azért, mert egy nagysikerű elő­ adást produkált, hanem azért is, hogy ezzel is közelebb jöttek a munkástársak egymás­ hoz. Helyicsoportok hirei. Pécskerületi szektának figyelmébe. Közöljük, hogy kerületi ügyvédünk dr. Ligeti Kabos, Pécs, Mindszent-u. 24. Oly ügyekben, melyekben a szak társak­ nak ingyenes jogvédelem jár, a kerületi tit­ kárság utján, egyéb ügyekben pedig közvet­ lenül fordulhatnak fenti ügyvédhez. Mecsekszabolcs. Beiratások és befize­ tések az otthonban bármikor eszközölhetők. Az otthon naponta d. e. 8—12-ig és délután 2—10 óráig van nyitva. Könyvtárórák: csü­ törtökön délelőtt 10—11-ig, d. u. 5—6-ig és vasárnaponként délelőtt 10—11-ig. Ugyancsak e helyütt ajánljuk szaktársaink figyelmébe Mácsai István tagunkat, ki egy nagy cég megbízásából elfogad rendeléseket kedvező résztetfizetési feltételek mellett a következő cikkekre: Kaiser varrógépek, Waffonrad kerékpárok, Harley-Davidson motorkerékpárok, gramofonok, lámpacsillárok és az összes villanybeszerelési cikkek. Lakcime: Szabolcsbányatelep 69, szám. 1928, május Pécsbányatelep. Beiratások és befize- tések Line János pénztáros szaktársnál eszközölhetők. Minden hó első előlegfizetést követő va­ sárnap d. u. 3 órakor a Troll-féle vendéglobén, minden hó második előlegfizetést kö­ vető vasárnap d. u. 3 órakor pedig Kassiánban özv. Régemé vendgélőjében a cso­ port tagösszejövetelt tart. Tatabánya-Felsőgallai titkárság. Hivatalos helyisége Felsőgallán Schalkhamerféle vendéglőben van. Hivatalos órák he­ tenként hétfőn, szerdán és pénteken d. e. 9—12-ig és délután 2—7 óráig. Minden pa­ nasszal és felvilágosításért ide forduljanak a szaktársak. Nagymányok. A tolnai kerületi titkári iroda Nagymányokon, a Finta-féle házban van. Minden panasszal, felvilágosításért a szaktársak forduljanak Bernhardt Henrik kerületi titkárhoz. A pénztár kezelésével, tagjárulékok be­ szedésével és tagok felvételével id. Heim Ferenc van megbízva. Ajka. Szövetségünk ajkai tagjai részére a beiratkozások és tagjárulékok befizetésé­ nek kezelésével a vezetőség végleges meg­ választásáig Ifj. Papp Imre szaktársat biztuk meg. Felhívjuk ajkai tagjainkat, ugyszintén az ajkai munkásságot, hogy jelentkezzenek Papp szaktársnál beiratkozás, illetve a tagjárulék pontos befizetése céljából. Ugyan­ csak az esetleges panaszokkal is oda for­ duljanak. Fel a munkára, tömörüljünk győzelmünk biztos tudatában! Az anyagi gondok nehéz napjaiban, amikor úgy szólván senkinek a keresete nem födi a kiadásokat szép pénzt kereshet mint fő- vagy mellék- foglalkozással, ha érté­ kes, érdekes könyveink részletfizetéses ter­ jesztésére vállalkozik. Mi ugyanis megtanítjuk hogyan kell eladni könyveket részletfizetésre. A mi kiadványaink mind márkás, irodalmi művek, amelyeknek terjesztésével tehát tisz­ tességes megélhetést vagy mindén esetre szép mellékjövedelmet biztosíthat magának. Még ma irjon díjtalan ismertető nyomtatványokért, amelyeket szívesen megküld a „PALLADIS“ könyvosztálya Budapest, V., Alkotmány-utca 4 SINGER varrógép RÉG BEVÁLT JÓ MINŐSÉGBEN SINGER VARRÓGÉP RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Salgótarjánban, Fő-utca 75. szám. alatt a róm. kath. templommal szemben. Nyomdavezető: Friedler Samu. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász 3. évfolyam 10. szám (1928. május 15.) A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Subject The topic of the resource Bányászat Kohómunka Közlöny Helyismeret Description An account of the resource Megjelenik minden hónap 1-én és 15-én kétheti lapszám Creator An entity primarily responsible for making the resource Csóka Vendel Fajd Pál Salgótarján Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1928-05-15 Rights Information about rights held in and over the resource Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább! https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/ Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/jpeg mikrofilm (35 mm) Language A language of the resource HUN Type The nature or genre of the resource periodika Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context M/60/A Bányászat Csóka Vendel Fajd Pál Helyismeret Kohómunka Közlöny periodika Salgótarján