https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/bb1695ecd5cb509754423ecfff65855f.jpg 4e071c1f5526a809044c82f8d98de9ad https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/744ae515373c7c851d7f48c0cf36d200.pdf 61d248f0bb28bf8385be42a8b42b9689 PDF Text Text II. évfolyam. 9. szám. 1927. május 1. A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Felelős szerkesztő: CSÓKA VENDEL. Kiadó: FAJD PÁL. Telefon szám : 46. Május 1. Zordon tél, borongós tavasz után jő a kikelet, ez a május. „ó jöjj el szép május!“ — ezt lihegte minden virág, minden fűszál az idő zord korbácsa alatt, mert a május kikeletet jelent. Az embereknek a szivük repdes, ami­ kor a szép természetet látják, szinte latják a virágok pajkos játékát, amint örvendeznek a kikeletnek, az életnek. Mert életet jelent a növényzetnek, az állatvilágnak, ugyszintén az emberiség­ nek. Mi munkások, akik a föld gyom­ rában dolgozunk elzárva a napvilág­ tól, ezen a napon feljövünk a föld szinére és gyönyörködünk a fénylő nap­ sugárban, a szép kikeletben és meg­ nézzük, mit nem kelesztett ki még a napsugár. Sajnálattal látjuk, hogy a sok szép kikelt vetés közül hiányzik az, amit mi legjobban vártunk: a munkás­ egyetértés, a megértés, az nem kelt ki. A sok dudva, gaz bizony elnyomta. Keserűségünkben hozzáfogunk a gyomláláshoz és amikor nagy részét a dudvának eltávolították, látjuk öröm­ mel, hogy nem hiába dolgoztunk, mert mégis kikelt a munkásegyetértés és megértés, azonban oly gyenge hajtás, hogy majdnem áldozata lett a sok dudvának. Vigyázz ! Óvatosan tisztítsd meg a környékét, nehogy gyenge hajtását megsértsed, mert akkor elhervad, el­ szárad és akkor ismét soká várhatunk, amig ujra jő a kikelet. Pedig mily régen vártunk már, hogy vajha egyszer ki­ kelne a munkásegység, a megértés, az összetartozandóság, vagyis röviden: a munkás szolidaritás. Végre hosszú év­ tizedek után kibujt gyenge hajtása, ápoljuk tehát a kis csemetét, hogy ha­ talmas, lombos fa válljon belőle, amelynek árnyékában a verejtékes munkáa bn elfáradt munkás megpihenhet Ezen kikelt csemete a munkásság gazdasági szervezeteinek a helyes irány­ ba való terelése, vagyis függetleniteni minden politikai befolyástól. Nézzük csak meg a szakszervezeti élet törté­ nelmét és akkor azt fogjuk látni, hogy a . szakszervezetek helytelen vezetése és irányítása juttatta a szervezeteket politikai pártok martalékául. Különösen Magyarországon az utóbbi években, sőt mondhatjuk már évtize­ dekben, az egyes szakszervezeteket ugy tekintették, mint egyik vagy másik párt Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Vasut-utca 4. szám. Megjelenik minden hó 1. és 15-én. alosztályát. A szakszervezetekben zaj­ lottak le a sulyos politikai események, a szakszervezetek szállították az anya­ got az egyes pártok politikai harcához, de ugyanakkor a munkásság gazdasági helyzete folyton romlott, a bánásmód mindinkább tarthatatlanná vált, azon­ ban ennek a megváltoztatására már nem maradt erő. Ezért azután a mun­ kás nem tudott a helyzetén javitani, ezért folyik azután a zugolódás. Magyarországon a munkások gazda­ sági szervezetei már a tizenkilencedik század közepén a céhrendszer alatt kezdtek kialakulni. Ugyanis a munká­ sok folyton fokozódó kizsákmányolása a munkásokat gondolkozásra késztette. Abból indultak ki, hogy mindinkább megnehezedett az önállósítás lehető­ sége, tehát mint bérmunkás kellett biztosítani a megélhetésüket. Az első szakszervezetek nagyon sán­ títottak, mert a munkások bizony telje­ sen járatlanok voltak, nagyon sok volt közöttük azoknak a száma, akik sem írni, sem olvasni nem tudtak. A mun­ káltatók hamar felismerték a helyzetet és látták, hogyha a munkások össze­ fognak, ez a munkásságnak nagyobb darab kenyeret jelent és ezt a nagyobb darab kenyeret a munkáltatóknak kell vágni. A munkáltatók ezen megijed­ tek, de ijedtségüket palástolták és in­ kább a patriarchális viszony álarca alatt, mely abban az időben munkáltató és munkás között fennállt, igyekeztek a munkások közé férkőzni. A munká­ sok az ő járatlanságukban a munkálta­ tókat beválasztották a vezetőségbe és végül a szakegyesületben a munkálta­ tók kerültek fölénybe ugy, hogy amiért a munkások egyesületeiket alakították, azt egyáltalán nem tudták végrehajtani, ellenben a munkáltatók, karöltve a polgárság egyéb rétegeivel, kaptak az alkalmon és igyekeztek a saját politi­ kai céljaik szolgálatába állitani. Ezek a szakegyesületek mindaddig nem estek kifogás alá, mig eredeti hi­ vatásukhoz képest, a munkások bér­ viszonyaihoz hozzá nem szóltak. Ekkor azonban a munkáltatók rögtön a ható­ ságok után kiabáltak, a munkásokat hazaárulóknak bélyegezték. A ható­ ságok nem tudtak felemelkedni az őket megillető magaslatra, hanem a mun­ káltatók segítségére siettek. Ez azu­ tán azt eredményezte, hogy a szak­ egyesületek egyrésze alkalmazkodott a munkáltatók intencióihoz, mig a másik Előfizetési ár 1/4 évre 80 fill. (10.000 K) Egyes szám ára 16 fillér. (2000 K.) része kitartott eredeti hivatása mellett, ezeknek azután az üldöztetés jutott osztályrészül, — Ezek az üldöztetések később teljesen tönkretették a szak­ egyesületeket, A tizenkilencedik század vége felé a szakegyesületek újra működésbe kezdtek, azonban a hatóságok, a mun­ káltatók unszolására, most már még fokozottabb üldöztetésben részesítet­ ték. Ebben az időben nagy politikai harcok folytak és a pártok között megindult a versengés az iránt, hogy a szakegyesületeket a saját táborukba terelhessék. Ez az áldatlan harc azután a mun­ kásoktól óriási áldozatokat követelt, mert a politikai pártok állandóan sztráj­ kokba vitték a munkásságot, olyan harcokba, amelyek nem voltak előké­ szitve, szinte vaktába ugrasztva bele a munkásokat. A munkásság, az 1900-as években nagy erővel fogott a szervezetek ki­ építéséhez, mert látta a szükségessé­ gét az összetartásnak. Ezen szerveze­ tek akkor tisztán gazdasági szervezet­ ként alakultak, a taglétszám állandóan emelkedett Később azután politikai pártok szereztek befolyást és a tagogat párttagokként könyvelték el. A szakszervezetekre pártadót vetettek ki és igy a szakszervezetek politikai pár­ tok eszközévé váltak. Ennek azután az lett a következ­ ménye, hogy ugy a tagok közt mint a szervezeteken kívül álló munkásság között folytonos gyűlölködés folyt és végeredményben a munkásság gazda­ sági helyzetével senki sem foglalko­ zott. A munkásság minden erejét ko­ molytalan politikai akciók emésztet­ ték fel. Hol a keresztényszocialista, hol az ébredők, vagy a szociáldemokrata párt kérkedtek azzal, hogy ők a munkás­ ság hivatott képviselői. Természetesen azzal egyik sem számolt hogy a mun­ kásság gazdasági helyzetének megjavi­ tása érdekében sorakozott egyik vagy másik szervezet táborába. Nekik nem is volt fontos és ez volt azután az, ami a munkásságban megrenditette a hitet a szervezete iránt és otthagyta szerve­ zetét A munkáltatók természetesen kihasználták az alkalmat és a folyton változó gazdasági viszonyokat a ma­ guk boldogitására használták ki — A munkás volt állandóan mindenkinek az �2 bányász" "A ütőkártyája, azonban az ő helyzetével senki sem törődött. Az utóbbi években a nyomasztó gazdasági válságokban a munkásság látva azt, hogy a szervezetek vezetői politikai elfoglaltságuk következtében nem foglalkoznak súlyos helyzetükkel, ők maguk kezdtek vele foglalkozni. Igy azután rájöttek arra, hogy az egész munkásmozgalmat át kell reformálni. Külön kell választani a gazdasági szer­ vezeteket a politikai szervezetektől. Óriási viaskodások folytak a mun­ kásság között, mondhatni még az egyes emberek önmagukban is viaskodtak. A legnehezebb volt a munkásnak ki­ zökkenni abból, amit a szervezkedés kezdetén tanult. Ugyanis akkor azt tanulta, hogy amikor a szakszervezet­ nek tagja lett, akkor egy pártnak is tagjává vált. Abban a hitben volt, hogy a munkásság összessége ellen vét, ha annak az érzelemnek kifejezést ad. Mindenki meg volt győződve en­ nek az igazságáról, azonban minden­ kit a pártfegyelem kötött. Mig végre a bányamunkások szakitottak ezzel az ósdi felfogással és függetlenitették ma­ gukat minden politikai párttól. Belát­ ták, mennyire helytelen volt az, hogy a töke elleni harcban politikai mérle­ gen mérték azokat a munkásokat, akik a harcban részt akarnak venni. A politikai állásfoglalás mellett azu­ tán azt mérlegelték, milyen a vallási, vagy nemzeti, vagy nemzetközi ér­ zelme. Teljesen közömbös a munkás­ ság szempontjából kinek milyen a politikai felfogása, akkor amikor a tökével állunk szemben. Ugyan csak közömbös az is, kinek mi a vallása. Legnagyobb ütköző pontot képezte a nemzeti alap és a nemzetköziség. Az egyik oldalon az a vád a politika men­ tes gazdasági szervezet ellen, nem áll nemzetközi alapon, a másik olda­ lon viszont azt vitatják, hogy nem áll nemzeti alapon. Ez az a kérdés, amelyet mindenki kerül és félve nyul hozzá. A régi szakszervezetekkel is igy voltak a munkaadók és hatóságok, haza ellenesnek minősitették, a mai szakszervezetek vezetői viszont tulzott hazafiasnak tartották. Ebben a kérdés­ ben is nyilt és egyenes az álláspon­ tunk. A tőkével szemben nem vagyunk sem nemzetiek sem nemzetköziek, hanem mindenkor igyekszünk a tőke és munka harcában a munka csapatait győzelemre segiteni. Viszont emellett nem szégyeljük bevallani, hogy magya­ rok vagyunk, sőt erre büszkék va­ gyunk. Fontos azonban a különféle társa­ dalmi állásu és beosztásu rétegeknél, hogy megértsék a munkás lelkületét. Erezzenek -együtt fájdalmában, örömé­ ben, keressék a megértést, rombolják le a válaszfalakat, hidalják át a tátongó űrt, amely sajnos a különféle tagozó­ dás között van. Találja meg az ember az embert, az államban a polgár a polgárt. Tehát ápoljuk a májusi kike­ let csemetéjét, amelyből a megértés, az összetartás és az együttérzés ha­ talmas fája terebélyesedik ki. Menekülés a süllyedő hajóról. Megszólalt a vészsíp. Megkezdődött a menekülés. Ebben az esetben azonban for­ dított arányban történik, vagyis mig a süllyedő hajóról mindenki menekül s amikor a kapi­ tány meggyőződik arról, hogy mindenki megmenekült, utolsónak a kapitány hagyja el a hajót Ezzel szemben, most a kapitány nem győzi várni, mig a menekülők sorozata elhagyja a hajót törtetve előugrik, elsőnek ugrik a mentőcsónakba, hogy szárazra evez­ zen. A boldogult Bányamunkás Szövetség titkára belátta, hogy egy olyan szövetségben, ahol tagok nincsenek, nincs mit keresnie a titkárnak sem, tehát igyekezett a maga ré­ szére biztos állást keríteni. Peyer Károly leszámítva azt a kis időt, (16 hónapot) amit üdülési emigrációban töl­ tött, a megalakulás óta volt titkára a szövet­ ségnek és ha balkezes taktikája nem sodorta volna a megsemmisülésbe a szövetséget, ugy akkor továbbra is ott maradt volna. Azon­ ban Peyer Károlynak már a természetében van, hogy addig agyarkodik, amig vagy ötet tessékelik ki a szervezet vezetéséből, vagy pedig töltetesében saját maga gázolja el a szervezetet és igy kerül ki. Most ez utóbbi történt Még emlékezünk arra az időre, amikor Peyer Károly könyökölésével egy másik szervezetnek a vezetésével lett meg­ bízva, ahol azután mindenkin keresztül gá­ zolt mig végre ajtót mutattak és a szerve­ zet vezetésének az éléről eltávolították. Igaz, hogy akkor is annyira kapaszkodott csak akkor tudták eltávolítani, amikor más állást tudtak biztosítani számára. Igy tudtak megszabadulni az ő diktatórikus vezetésétől. A bányamunkás szövetség, amikor leg­ nagyobb nehézségekkel küzdött, a tagok megértést kívántak, amely megértést a szövetség vezetőségi tagjaiban meg is találták, azonban Peyer Károly hidegen elzárkózott s az egész egyéniségét latbavette és a már megtalált megértést felrúgta, nem törődve azzal, hogy ez által egy oly szövetségnek a létét veszélyezteti, amelyért sok ezer bánya­ munkás börtönt ült, internálást, megveretést, Ezek előtt a bányamunkások előtt a szö­ vetségi eszme szent volt és szinte Krisztusi türelemmel türték végig a szenvedéseket azért, hogy a szövetségünkön csorba ne essen. Hittel, reménnyel és szeretettel vette körül a bányamunkásság tömege, meghoztak minden áldozatot, mert hitték és remélték, hogy a szövetség is szeretettel fogja magá­ hoz ölelni azt a tömeget, amely érte oly sokat szenvedett Sajnos csalódott, mert Peyer Károly volt az, aki ezt a szép egyet­ értést állandóan megbontotta, alattomos intrikákkal mérgezte meg a bányamunkás­ ság lelkületét és a hit, remény, szeretet helyett a gyűlölködést és ellenségeskedést vitte be a szervezetbe. Ez idézte elő, hogy a bányamunkásság elfordult régi szövetségétől, egy uj szövetsé­ get alapított, amely szövetségben már eleve kizárta azt, hogy egyének diktálhassanak és egyének veszélyeztessék a munkásság egy­ ségét Amikor a bányamunkások kenyér­ törésre vitték a dolgot, az elé az alternatíva elé állították Peyert, hogy hagyja el a helyét a békesség érdekében. Ezt ő pök­ hendien elutasította és kijelentette, hogy mindenkit elfog gázolni s lefogja tömi azuj alakulást Ezzel szemben az történik, hogy ő hagyja el a helyét, azonban már késő. Még hónapokkal ezelőtt voltak bányamun­ kások, kik biztak abban, hogy ha Peyer elhagyja a helyét, akkor meg lehet menteni a bányamunkás szövetséget, ma már azon­ ban ez teljesen lehetetlen, mert romokban hever. Ne gondolja senki, hogy az által mert Peyer megválik a bányamunkás szövetség vezetésétől, már önállóan intézhetik ügye­ iket Nem fog ő nyugodni az uj helyén sem, hanem most még inkább az lesz a törek­ vése, hogy egyéni bosszújának érvényt sze­ rezzen. Ezentúl majd mint a szakszervezeti tanács titkára fog atyáskodni a szövetség fölött és amit ő nem tudott keresztül vinni, azt másokkal igyekszik keresztül erő­ szakolni. 1927. május 1. Ezt annál könnyebben teheti, mert akkor, ha valami nem sikerül, akkor ő tisztes távolból fogja nézni, sőt okolni fogja a ve­ zetőket és azt fogja hangoztatni, hogy ez azért történhetett, mert ő nincs ott, viszont, ha valami sikerülni fog, akkor oda fog állni azzal, hogy íme mégis csak ő tudja a dol­ gokat intézni. Tehát ő továbbra is a bánya­ munkások rossz szelleme marad. Azonban a bányamunkások már tul vannak a babo­ nán, nem félnek a szellemektől, szembe fognak szállni. Megnyílt a Singer varrógép részv.társaság fiók üzlete Salgótarjánban, Fő-utca 75. szám alatt, a róm. kath. templommal szemben, ahol ujból kaphatók a sokáig nél­ külözött Singer varrógépek, Singer alkat­ részek, Singer fonál, Singer olaj stb. Munkanélküli jutalom. A Magyar Általános Kőszénbánya részv. társaság 1926. évi nyereségéből az igazgató­ ság tagjainak fejenként 700.000,000 korona (56,000 pengő) tantiémet fizetett ki. Ha ezt napokra felosztjuk, akkor kitűnik, hogy egy-egy napra esik 2.000,000 korona, vagyis (160 pengő) ez a napidij jár az ünnepna­ pokra és vasárnapokra is. Az 1926-os esztendő általában egy nagyon sivár esztendő volt, mindenki tele volt pa­ nasszal és mindenki szinte félve gondolt, hogy mit hoz a holnap, nem-e fogják elbocsájtani a munkából és akkor mitévő lesz. A bányavállalatok ugyancsak tele voltak panasszal, sírással, élükön a Magyar Alt Kőszénbánya r. t, amelynek vezetői szám­ talanszor kéztördelve panaszkodtak s már már azt hittük, hogy a kétségbeesésbe jut­ nak, milesz velük, tönkre megy a vállalko­ zás. Azt hittük, hogy van ennek valamelyes komoly alapja is. A közvéleményt sikerült is nekik megtéveszteni ugy, hogy a közvé­ lemény állandóan aggódva tárgyalta a bánya­ ipar válságát. Ime a végeredményben ki­ tűnik, hogy nem is olyan rossz vállalkozás a bányavállalkozás. Mert vannak emberek, akik ebből a vállalkozásból napi 160 pengő jutalmat élveznek. Azt kérdezzük, vajjon tudják-e azok az urak, akik a napi 160 pengőt zsebre vág­ ták, hogy ugyan merre is fekszik Tatabánya ? Vajjon láttak-e már életükben egy eleven bányászt ? Azt nem akarjuk kérdezni, hogy szenet láttak-e, mert hiszen ezt volt alkal­ muk látni abban az időben, amikor a gőz­ fűtések nem funkcionáltak és az igazgatói szobákban a cselédség szénnel fűtött. Ugyan van-e fogalmuk arról, hogy az a bányamunkás milyen megfeszített erővel dolgozik, amikor a szenet kitermeli és akkor csak annyit képes megkeresni ezzel a meg­ feszített munkával havonta, mint amennyit azok az igazgatósági tagok, akik a bányát sohasem látták, egy fél napra kapnak tan­ tiem cimen. A bányamunkás az ő megfe­ szített munkájaért alig képes 80—90, esetleg 100 pengőt keresni havonta, ezenfelül semmi járandósága nincs, ugyanakkor az igaz­ gatósági tagok még a tantiémen felül egy nagy csomó részvénynek is a tulajdonosai, amely részvények néhány hónap alatt a duplájára emelkedtek ugy, hogy a részvé­ nyeken csupán a nyereség tesz ki körülbe­ lül 400 pengőt, ezen kívül van azután az osztalék. A Magyar Ált. Kőszénbánya rt tatabányai telepén minden lelkiismeretfurdalás nélkül tették ki és teszik ki még ma is az embe­ reket az utcára, elbocsájtják munkájából, �1927. május 1. 3 „A Bányász" redukálják a műszakokat azzal az ürüggyel, hogy nincs szénkonjunktura. Hány száz bá­ nyamunkás család tudna tisztességesen meg­ élni abból, amit igy minden munkanélkül oszt ki a vállalat, mennyi kesergő könnyet törölne le azon szerencsétlen anyák szemé­ ről, akik koplaló gyermekeik felett könynyeznek és mennyi ökölbe szorult kezet tudna kinyujtani. önkéntelenül is felhangzik ajkunkról, nem nyugszunk addig, amig a dolgozó munkás meg nem kapja munkája értékét. A szakszervezeti tanács meg­ választotta uj vezetőjét A szakszervezeti tanács április 15-én dél­ után ülést tartott, amelyen a vezető titkári állás volt napirenden. Annak idején mi is megemlékeztünk Jászai Samu, a szakszervezeti tanács volt titkára elhunytéról, aki a szakszervezeti tanács titkári teendőit, a szaktanács titkár­ ságának a megalakulása óta 1904. végezte. Egyik legfontosabb tisztség ez. amely a szak­ szervezeti életben döntő sullyal bir. A szak­ szervezeti tanács titkárságára hárman adták be pályazatukat: Peyer Károly, Kruppa Rezső és Rottenschtein Mór. A szakszerve­ zeti tanács fenti ülésén egy érvénytelen szavazat ellenében Peyer Károlyt választotta meg a vezetői titkári állásra, amelyet a megválasztott május 1-én foglal el. A szakszervezeti tanács megalakulásakor a munkásság gazdasági szervezeteinek az irányítására, támogatására, a munkásság oktatására alakult A megalapításkor a leg­ főbb szempont az volt hogy a szakszerve­ zeti tanács tagjai sorába oly munkásokat küldjenek ki, akik nem a politikai, hanem kizárólag a gazdasági szervezetek fejleszté­ sén fáradoznak, szem előtt tartva a munkás­ ság gazdasági helyzetét Vezető titkárul annakidején Jászai Samut azért választotta a szakszervezeti tanács, mert Jászai egyike volt azon szakszervezeti férfiaknak, akik a munkásság boldogulását a gazdasági szerve­ zetek kifejlődésétől remélte. A magyar mun­ kásmozgalomban a szakszervezeti tanács számtalanszor került sulyos helyzetbe, vala­ hányszor a munkásság érdekképviseleteit politikai térre terelték. Jászai egyike volt azoknak, aki számtalanszor nyíltan szembe­ helyezkedett politikai akciókkal, mert azál­ tal veszélyeztetve látta a munkásság gaz­ dasági érdekképviseletét. Nem kívánjuk' kritika tárgyává tenni a szakszervezeti tanács mostani választását, csak lekivánjuk szögezni, hogy ellentétben azzal az állásfoglalással, amelyet a szak­ szervezeti tanács mint testület számtalan­ szor hangoztatott, hogy a szakszervezetek gazdasági szervek és nem politizálnak, ugyanakkor most a szociáldemokrata párt egyik legexponáltabb politikusát választotta vezető titkárul. Ez ugyanis ellent mond mindazon állásfoglalásoknak, amelyet már oly sokszor, ugy a parlamentben, mint a parlamenten kivüli életben szakszervezeti exponált emberek leszögeztek. Ezek után megszűnt azon hangzatos jelszavaknak a komolysága, amelyet folyton hangoztattak, hogy a szakszervezetek nem politikai tes­ tületek és nincsenek politikai pártok be­ folyása alatt Jellemzés képen ugyanakkor, mikor a há­ rom jelölt közül éppen Peyer Károlyt váfosztották meg, ezzel elvágták azt a véde­ kezést — amelyet eddig folytattak, — mert Elárusító helyek: Bogenglück Ignác vas-, bőr-, és festékáru kereskedése, Salgótarján. — — Kun Testvérek épületfa és építőanyagok raktára, Kisterenyei lehetetlen az, hogy 9 órakor, mint egy gaz­ dasági szervezetnek megbízottja azt han­ goztatja, hogy távol áll tőle minden politikai befolyás és kizárólag gazdasági téren kíván eljárni, ugyanaznap 9 30 perckor mint a szociáldemokrata párt vezető politikusa tár­ gyal különféle politikai pártokkal s ugyan­ akkor hangoztatja, hogy ő a szakszervezeti tanács titkára s a munkásságot politikailag képviseli. Ez a választás ellent mond még Albert Thomas nézetének is, aki ittlétekor világosan azt a tanácsot adta, hogy expo­ nált politikust a vezető titkári állásra neválaszanak. Az élet szatírája, hogy ugyanazt válasz­ tották a szakszervezeti tanács vezető titká­ rául, aki még nem is olyan régen a szak­ szervezeti tanácsról ugy nyilatkozott „halot­ takról jót, vagy semmit,“ vagyis azt válasz­ tották ezen testület vezetőjévé, aki ezt az egész testületet soha komoly számításba nem vette. A baglyasaljai helyicsoportunk vigalmi gárdájának pénztári je­ lentése. A baglyasaljai helyicsoportunk az alábbi kimutatás tanusága szerint egyike azoknak, aki a munkásság kulturális fejlesztésében a legkiválóbb módon vesz rész. — Dalárdája, zenekara és igen értékes műkedvelője szó­ rakoztatja és neveli a baglyasaljai munkás­ ságot Az alábbi kimutatások hűséges képet nyujtanak arról is, hogy milyen szép össze­ geket fordítottak a munkásság kultúrájának fejlesztésére. A baglyasaljai helyicsoportunk megalaku­ lása óta, 1926. évi szeptember 1-től, 1927. évi március hó 20-ig a következő forgalmat eredményezte a vigalmi bizottság, illetve a dalárda és zenekar: Bevétel: Mulatságból Adományból Tandíjból Tagoktól Központtól sapka hozzájár. összesen 8.978.950 kor. 250.000 2.264.000 1.964.000 1.799.000 15.255.950 kor. Kiadási Dalárda és zenekarnak sapka Karmesternek tandíj Dalosjelvények Hangszer javítás . Egyéb apróbb kiadások összesen 4.375.000 kor. 4.600.000 837.500 253.000 1.821.950 11.887.450 Bevétel 15.255.950 kor. Kiadás 11.887.450 Egyenleg 3.368.500 kor. (Pengő értékben 269 pengő 48 fillér.) Baglyasalja, 1927. március 20-án. Makó József, s-k. elnök. Angyal Lajos, a. k-. pénztárnok. Kis Géci András, s. k., Széver Károly, s. k. ellenőrök Olaszország uj munkaalkotmánya a tulajdon és munka védelmére. A fasiszta nagytanács által április 21-én határozatot hozott, amelyben megszabja az irányt az olasz termelés lehetséges meg­ szervezésének és a munka védelemnek. A háboru után az Összes európai álla­ mokban a legfőbb gondolat a termelés újjá szervezése képezte. Maga a gazdasági prob­ léma elválaszthatatlanul összefügg a meg­ oldást követelő szociális problémákkal. Minden országban próbálkoztak törvények­ kel és. rendeletekkel a szociális problémákat megoldani, azonban sikert elérni nem tud­ tak. Az olasz fasiszta nagytanács ugyanazt akarja elérni a Charta del Lavora elfogadá­ sával Lapunk szűk tere nem engedi meg, hogy ennek a törvénynek az összes cikkei­ vel kimerítően foglalkozzunk, azonban ez a törvény oly alkotmány, amely az összes művelt államokban beható megvitatás tár­ gyát képezi A munka Charta megállapítja, hogy a munka társadalmi kötelesség és nem csupán vagyon szerzési lehetőség. Ugyancsak az egyesületi életben egy egész uj helyzetet teremt Vagyis egy szervezetbe kívánja tö­ möríteni a munkást és munkaadót- Csak az állami felügyelet alá helyezett szindikátus képviselheti az olasz munkásságot Kivona­ tosan alább adjuk a munka Charta egyes cikkeit és észrevételeinket. Az 1. cikk megállapitja az olasz nemzet erkölcsi, politikai és gazdasági egységét, amely a fasiszta államban valósul meg. 2. cikk. A munka társadalmi kötelezettség, akár szellemi, akár technikai, vagy kézi formában végeztetik. Az állam védi a tulaj­ dont és a munkát, az a cél, hogy a terme­ lők jólétben éljenek és a nemzeti hatalom kifejlődjék. 3. cikk. Minden hivatásos, vagy gazdasági szervezet szabad, azonban csupán a törvé­ nyesen elismert és állami felügyelet alá helyezett szindikátusnak áll jogában az. hogy törvényesen képviselje a munkaadók és munkások valamennyi kategóriáját, az állammal és a többi hivatásos egyesülettel szemben védje az érdekeket, az egyes kate­ góriákhoz tartozó valamennyi tagra nézve kölelező kollektív szerződéseket kössön, a tagokra illetéket rójjon ki és a tagokkal szemben a közérdek által előirt működést fejtsen ki. Ez a cikk hivatásos és gazdasági szerve­ zetekről emlékezik meg. Azt mondja, hogy minden szervezet szabad, azonban csak az képviselheti a munkásokat, amely állami felügyelet alá van helyezve. Nem jelölimeg �1927. május 1. "A bányász“ 4 az állami felügyelet alá helyezés módját, de viszont háttérbe szorítja azokat, amelyek nincsenek állami felügyelet alatt, mert nincs képviseleti joga és nem vethet illetéket a tagokra. 4. cikk A kollektív szerződéseket olyan tényezőként állapítja meg, mely a munkás és munkaadó között kiegyenlíti az ellenté­ teket és azt alárendeli a magasabb terme­ lési érdeknek. 5. cikk. A munkaügyi tanács az a szerv, amelynek révén az állam beleavatkozik ama munkaügyi ellentétek szabályozásába, ame­ lyek a feltételek vagy egyéb fenálló egyez­ mények betartására, vagy pedig egyes mun­ kafeltételek rendelkezéseire vonatkozik. 6. cikk. Állami szervnek ismeri el a kor­ porációt, amely hivatva van a munkások és munkaadók felett fegyelmet gyakorolni és a termelést előmozdítani. 7. cikk, A vállalat vezetőségét felelőssé teszi az állammal szemben. A termelő erők együttes munkájából alakul ki a felek kö­ zött a jogok és kötelességek kölcsönössége. A munkások akár technikusok, akár alkal­ mazottak, aktiv munkatársai a vállalatnak, amelynek vezetése a vezetésért felelős mun­ kaadó kezében van. 8. cikk Kötelességévé teszi a munkások egyesületeinek oda hatni, hogy fokozzák a termelést és csökkentsék az előállítási költ­ ségeket 9. cikk. Az állam csupán akkor avatkozik be a gazdasági vállalkozásokba, ha hiányzik vagy elégtelen a magán kezdeményezés, vagy ha az állam politikai érdekei forognak kockán. Ez a beavatkozás ellenőrzés, vagy üzletvitel formájában történhetik meg. 10. cikk Kollektív viszályok alkalmával a hivatalos egyesületek közbelépnek, igyekez­ nek az ellentéteket elsimítani, ha nem sike­ rül, a rendes munkaügyi tanácshoz fordul­ nak, amelyhez érdekelt csoportok kijelölé­ sére ülnököket osztanak be. 11. cikk A hivatásos csoportoknak köte­ lességük, hogy kollektív szerződések révén szabályozzák a munkaviszonyokat, a mun­ kaadók és munkások általuk képviselt ka­ tegóriái között Szerződéseket az első fokú egyesületek kötnek, a központi szerv veze­ tése és ellenőrzése alatt, amely a törvény­ ben megállapított esetekben közbe lép. — Minden szerződésnek, érvénytelenség terhe alatt, pontos szabályokat kell tartalmaznia a fegyelmi viszonyok, a próbaidő kiszabás, a fizetés, a kártalanitás, valamint a munkaidő kérdésében. 12. cikk. A szindikátus és a munkaügyi tanács ítélete biztosíték arra, hogy a normá­ lis életszükségletnek meg fognak felelni — A bérek megállapitását a kollektív szerző­ dések rendezik. 13. cikk. A termelés válságából és a va­ luta ingadozásából folyó következmények elintézését a hivatalos egyesületek a korpo­ raciók minisztériumával karöltve a pénzpiac és gazdasági viszonyok, a munkás és mun­ kaadó életszínvonalának figyelembe vételé­ vel intézik. 14. cikk Akkordbéres megállapodások­ nál hetenkint vagy kéthetenkinti kifizetése­ ket kell teljesíteni A rendszeres időszaki turnusokba bele nem értett éjszakai mun­ káért, a napibérhez viszonyított megfelelő százalékos többlet fizetendő. Az akkord díjszabásokat ugy kell megállapítani, hogy egy szorgalmas munkás normális munkabi­ rás mellett, az alapfizetést meghaladó mini­ mális keresményt érhessen el. 15. cikk A kollektív szerződésnek tartal­ maznia kell a vasárnapi munkaszünetet — Azonkivül a törvények előírása és a válla­ lat technikai követelményeinek a keretében a helyi hagyományokhoz képest a vallási és polgári ünnepek tiszteletben tartassanak. A munkásnak lelkiismeretesen és intenziven be kell tartani a munkaidőt 16. cikk. A munkásnak joga van min­ den évben fizetéses üdülési szabadságra, ha egy vállalatnál 1 évet szolgálatban eltöltött. 17. cikk. Amennyiben a munkaviszony a munkás hibáján kívül felmondás utján véget ér, állandó üzemű vállalatnál egy évi kere­ setnek megfelelő kártérítésre van joga. — Ugyan ilyen végkielégités esedékes a mun­ kás elhalálozása esetén. 18. cikk. Ha egy vállalat más tulajdonos kezébe megy át, az uj üzembe be nem osztott személyzet az uj vállalkozóval szem­ ben megtartja szerződésben biztositott jogait A munkaszerződés érvényességét nem szün­ teti meg a munkás betegsége, ha nem lép túl bizonyos meghatározott időtartamon. A fegyveres szolgálatra való behivás, vagy a nemzeti milíciába való szolgálat nem ok a felmondásra. 19. cikk. Ha a munkás vét a fegyelem ellen, a vállalkozás normális menetét zavaró cselekményt követ el, a cselekménynek meg­ felelően pénzbüntetéssel, a munkából való kiállítással, azonnali elbocsájtással, sulyos esetben végkielégítés nélküli elbocsájtással büntethető. Külön részletezendő, mely eset­ ben van joga a vállalkozónak ezen bünte­ téseket alkalmazni. 20. cikk. Az ujonnan alkalmazott munkást próbaidő alá vetik, amelynek tartama alatt kölcsönösen fenn áll a szerződés felmondá­ sának joga és csupán a tényleg teljesitett munka ellenértékét kell megfizetni. 21. cikk. A kollektív szerződés rendelke­ zései és előnyei az otthoni munkára is ki­ terjed. Az otthoni munkára az állam külön intézkedést tesz a munkarend, biztositás és az egészségügy terén. 22. cikk. Az ipari foglalkoztatás és a munkanélküliség állapotát, amely egyuttal a KESZLER ÁRPÁD Hirdessen ÓRÁS ÉS ÉKSZERÉSZ SINGER A legolcsóbb bevásárlási forrás Arany, ezüst ékszer különlegességekben és órákban, Kedvező részletfizetés fióküzlet Salgótarjánban, Veszek törött aranyat és ezüstöt a legmagasabb árban. „Turul-nyomda“ r.-t, Salgótarján. Újból megnyílt a SALGÓTARJÁN. Fő-utca 480. Minden nélam vásárolt óráért 5 évi irásbeli jótállást vállalok.------------ Órajavitások műhelyemben pontosan termelési és munkafeltételek együttes indexe, csak az állam jogosult megállapítani és ellen­ őrizni 23. cikk. A felek részvételével alakult közvetítő hivatal a testületi szervek ellenőrzése alatt áll. A munkaadók kötelesek az említett hivatalokba törzskönyvezett munká­ sokat alkalmazni, de joguk van közöttük válogatni, amellett a fasiszta szindikátusokba beiratkozott munkásokat szolgálati éveik szerint előnyben kell részesíteni. A munkások hivatásos egyesülései köte­ lesek a munkások között munkaképességük és erkölcsi értékük fejlődése céljából kü­ lönbséget tenni. 24. cikk. A testületi szervek ellenőrzik, hogy a balesetek elhárításával és a munka­ rendészetről szóló törvényeket a szövetsé­ gek keretébe tartozó személyek betartsák. 25. cikk. Az együtt működés elve a leg­ magasabb fokon a jóléti gondoskodásban jut kifejezésre. A munkaadó és munkás arányosan kötelesek a magukra vállalt ter­ hek viseléséhez hozzá járulni. Az állam a testületi szervek és hivatásos egyesülések útján arra törekszik, hogy egységesítse és egymás mellé rendelje a jóléti gondoskodás rendszerét és intézményét 26. cikk. A testületi szervezetü állam ter­ vezi: 1. Tökéletesítik a balesetbiztosítást. 2. Javítják és kiterjesztik az anyasági biz­ tositást. 3. A valamennyi betegségre kiterjedő biztosítás rendszerének első lépéseként meg­ valósítják a hivatással járó betegségek és a tuberkulózis elleni biztosítást 4. Tökéletesí­ tik a kényszerű munkanélküliség esetére szóló biztosítást. 5. Az ifjúmunkások részére külön dotációval alkalmazzák a biztosítások formáit 27. cikk. A munkás egyesülések feladata az általuk képviseltek védelme, adminiszt­ ratív és bírósági eljárásoknál a baleseti és szociális biztositás ügyében. A kollektívszerződésekben, amennyiben technikailag keresztül vihető gondoskodás történik olyan segélypénztárak létesítésére, amelyek beteg­ ségek esetén segélyeznek és amelyek járu­ lékait a vállalkozók és munkások kölcsönö­ sen fizetik. Ez intézmények mindkét részét a testületi szervezetek ellenőrzése alatt kell igazgatni. (Folyt. köv.) A Bányász-ban. Fő-utca 75. szám alatt r. kath. templommal szemben. Nyomdavezető: Friedler Samu. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász 2. évfolyam 9. szám (1927. május 1.) A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Subject The topic of the resource Bányászat Kohómunka Közlöny Helyismeret Description An account of the resource Megjelenik minden hónap 1-én és 15-én kétheti lapszám Creator An entity primarily responsible for making the resource Csóka Vendel Fajd Pál Salgótarján Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1927-05-01 Rights Information about rights held in and over the resource Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább! https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/ Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/jpeg mikrofilm (35 mm) Language A language of the resource HUN Type The nature or genre of the resource periodika Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context M/60/A Bányászat Csóka Vendel Fajd Pál Helyismeret Kohómunka Közlöny periodika Salgótarján