https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/967c68b9ee6dfa2e8b844d7a42f2d521.jpg 5beae4977f10146e10120f64f8e86043 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/b5dc7cd83833d9a16ed4cb913f5709a3.pdf 2b25b1a270691e0e3f42502695cd2ead PDF Text Text II. évfolyam. 1927. április 15. 8. szám. A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Felelős szerkesztő: CSÓKA VENDEL. Kiadó: FAJD PÁL. Telefon szám : 46. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Vasut-utca 4. szám. Megjelenik minden hó 1. és 15-én. Előfizetési ár 1/4 évre 80 fill. (10.000 K) Egyes szám ára 16 fillér. (2000 K.) Munkáskérdés a bányaiparban. Ez a kérdés foglalkoztatja ma az egész ország társadalmát. A legjobban a bányaiparban dolgozó munkásokat izgatja, mert őket közvetlen érinti a kérdés. A bányaiparban már évek óta redukált üzemmel folyik a munka ugy, hogy a bányamunkások hetenként a rendes hat műszak helyett három, négy és öt műszakot dolgoznak. A bányamunkások a ledolgozott műszako­ kon alig érnek el 4—5 pengő átlagos vájárkeresetet. Ez az átlagos vájárkereset, ha 25 műszakot veszünk alapul, 100 és 125 pengő keresetnek felel meg, ami egy­ általán nem elegendő a mai viszonyok között a megélhetéshez. Most azután a redukált műszakok mellett, amikor a műszakok átlagos száma 17—18, erre az átlagos kereset szerint 70—90 pengő esik, elképzelhető, hogy milyen életet kell élni a bányamunkásságnak. Még sulyosabb a helyzete azoknak a bányamunkásoknak, akik nem mint vájárok dolgoznak, hanem mint kül­ színen és. a bányában egyéb beosztá­ suk van és a vájárkeresetnek csak 60—80 százalékát kapják mint mun­ kabért. Mondhatjuk, hogy valóságos művészei az életnek azok a bánya­ munkások, akik a fenti keresetből meg tudnak élni. A bányamunkások az utóbbi évek­ ben a redukált műszakok és az ala­ csony keresetek következtében anynyira leromlottak fizikailag, hogy alig birják azt a nehéz munkát, amelyet nekik végezni kell. Ez a helyzet arra késztet bennünket, hogy papírra ves­ sük és ezáltal az ország közvélemé­ nye tisztán lássa, milyen viszonyok között élnek azok a munkások, akik azt a szenet termelik, amelynek a tüze mellett főzik az emberek az erőt gyűjtő élelmüket, ugyancsak ezen tűz nyujt enyhítő meleget a rideg tél el­ len. Ilyen-kereset mellett tengetik éle­ tüket azok a munkások, akik el van­ nak zárva a világtól, mélyen a föld gyomrában néznek farkasszemet a ha­ lállal, amikor a legszükségesebb táp­ lálék megszerzéséért folytatják mun­ kájukat. Ezen munkájukkal csak nyo­ morult életüket tudják tengetni, azon­ ban ugyanakkor a bányavállalatok biz­ tosítani tudják magoknak a megfelelő hasznot. Az igaz, hogy a bányavállalatok is tele vannak panasszal, arról panasz­ kodnak, hogy nem birják ezeket a válságos időket, ez azonban csak arra jó, hogy a közvéleményt szimpátiára bírják, amikor azután mérlegük meg­ jelenik, látjuk, hogy milyen tekintélyes osztalékot juttatnak azoknak, akik csak pénzüket fektették be részvé­ nyekbe, de egyébként semmivel sem járultak hozzá a termeléshez. Ezen helyzet ismeretének tudatá­ ban gyakran emeltünk szót a munkás­ ság érdekében, azonban eddig még mindég süket fülekre találtunk, mindég volt valami ürügy, amellyel kibújtak a helyzet megjavítása elől A munkálta­ tók állandóan a magas munkabérek­ ről beszélnek és ezzel okolják a ma­ gyar ipar versenyképtelenségét. Erre vezetnek le azután minden ipari pan­ gást úgy, hogy a közvéleményben szinte úrrá lett az a tudat, miszerint a magas munkabér az okozója a nyomoruság­ nak. Kérdjük a közvéleményt, elégsé­ gesek-e a fenti keresetek a megélhe­ téshez, nem hisszük, hogy találkozna valaki, aki ezen kereseteket elégsé­ gesnek tartaná. Ugyanugy nem felel meg a valóság­ nak az az állítás sem, hogy a munka­ bérek emelése, csak a versenyképes­ ség rovására történhetik. A vállalatok természetesen azt mondják, hogy azok a munkások, akik szorgalmasan dol­ goznak, többet keresnek. Erre az a válaszunk, hogy amikor a vállalatok valamilyen ügyben eljárnak, amely az üzlet érdekében van, akkor kimutatjuk azt, hogy a bányák elérték a békebeli teljesítményt. Ez tényleg igy is van, tehát a bányák és a rész­ vényesek is elérték a békebeli ered­ ményeiket, csak a munkás nem érte el békebeli keresetét. Azt a vádat, amely szerint a munkásság teljesítő képessége maradt alul, megdönti a vállalatnak jelentése. Tehát a bánya­ munkások megtették kötelességüket, most már az ő bérüknek a béke ní­ vóra való emelése van hátra, viszo­ nyítva a békebeli élelmiszer és köz­ szükségleti cikkek áraihoz. A legna­ gyobb igazságtalanság, hogy a bánya­ munkások egyike azon munkásoknak, akik a legalacsonyabb bérben része­ sülnek. A fenti kérdésnek a megfontolását ajánljuk figyelmébe mindazoknak, akik hivatva vannak a munkáskérdéssel foglalkozni. Mert a jelenlegi állapotok tarthatatlanok, elviselhetetlenek Az elégedetlenség pedig rossz tanácsadó és a munkásságot könnyen meggon­ dolatlan cselekvésekre ragadtathatja magát. Kölönösen a mai idők veszé­ lyesek, amikor a munkásság között különféle agitációk folynak, amelyek a már a munkásság előtt hitét vesztett vezetők ugrasztani igyekszenek. A bányamunkások ma már belátták azt, mennyire helytelen volt a munkás­ ságot minden kilátás nélkül harcba vinni és ma már nem oly könnyen kapható a bányamunkásság kalandokra. Azon­ ban ma már eljutott a bányamunkás­ ság odáig, hogy hard fegyverét akkor szegezi az elleniéi mellének, amikor nem a munkahiány köde van a leve­ gőben, hanem amikor konjuktura van. A bányamunkások már annyiszor mentek csalódáson keresztül, hogy most már nem ülnek fel ugratásnak, hanem azért alkották meg a Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségét, amelyben minden politi­ kai irányzattól függetlenül gazdasági érdekeiket megvédik és helyzetüket megjavítják. Szövetségünk a munkabér és munkaviszony megjavításának a jegyében született ugyanakkor, amikor a volt „Bányamunkás Szövetség" nem volt képes a munkásság érdekében eljárni. Szövetségünk, amely mint gazdasági egyesület alakult helyi hatáskörrel, oly eredményeket ért el rövid idő alatt, amelyet nem minden szervezet köny­ velhet el. Ez késztette az ország bányamun­ kásságát arra a törekvésre, mely sze­ rint minden bányatelepen a Szövetség helyicsoportját kívánja megalakítani. A szövetség kötelessége tudatában már ismételten többször felhívta a kormány figyelmét a bányamunkások siralmas helyzetére és állandóan sürgette a kormány intézkedését Tényleg történ­ tek a kormány részéről bizonyos lé­ pések, ezek azonban a munkásságot nem elégítették ki. A kormánynak fontos állami érdeke megkívánja, hogy a bányamunkásság tisztességes emberi megélhetéshez jusson. A bányamunkásság nem támaszko­ dik arra, hogy helyzete megjavítása érdekében a kormány a Tálaljatoknál eljárjon, csupán a szénpiac megterem­ tése körül szorgoskodjon, a vállalatok­ kal szemben a munkásság megfogja �"A bányász" 2 1927. április 15. lalástól függetlenül teljesítse kötelességét Ezt a kérdést mi már számtalanszor kimeritően ismertettük és kimutattuk, sőt beigazoltuk ezen állásfoglalásunk egyedüli helyességét, hogy most ismét erre visszatérünk, a leg­ utóbbi napokban lezajlott események kész­ tetnek. Értesüléseink szerint a hadirokkantak, akiknek nagyrésze eddig az egyik szociál­ demokrata pártszervezetnek egy úgynevezett „R“ csoportjához tartozott, testületileg be­ léptek a Hadviseltek Gazdasági Körébe, mert ugylátják, hogy gazdasági érdekeiket nem egy politikai pártszervezetben, illetve politikai tömörülésben, hanem gazdasági szervezetben biztosíthatják. A napilapok egyrésze ezt rögtön olybá tüntette fel, mintha a hadirokkantak összessége elvileg szakított volna a szociáldemokrata párttal és már igyekezett egy másik párt részére ezt a tényt elkönyvelni. A Népszava ugyancsak sietett megcáfolni és kijelentette, hogy a rokkantaknak eszük ágában sincs kilépni és ők sohasem fognak a szociáldemokrata pártból kilépni. Nem mulaszthatta el azonban, hogy azon töme­ geknek a vezetőit, akik mégis beléptek a Hadviseltek Gazdasági Körébe — ezt a Népszava sem tudja letagadni, — hogy ezek a vezetők nem visekedtek öntudatos szoci­ áldemokratához méltóan. Amint látjuk a napilapok ezt a kérdést politikai nézőszögből nézik és csupán azt tartják fontosnak vitatni, hogy a rokkantak Jó szerencsét ! mely párthoz tartoznak. Ezzel szemben a hadirokkantak az ő gazdasági érdekeiknek a megvédése érdekében tömörültek gazda­ szervezetbe, mert belátták ennek az A munkásság gazdasági érde­ sági egyedüli helyességét. Mi ezt másként el se tudjuk képzelni és ugy hisszük, hogy a hadi­ keinek védelme. Sok szó hangzott el erről a kérdésről, rokkantak ugyanezen a nézeten vannak. Ne bírálják el sohasem pártállás szerint a különösen az utóbbi években. Ezzel a kér­ déssel foglalkoznak ugy a külföldi, mint a munkásság hovatartozandóságát akkor, ami­ belföldi napilapok is. ugyancsak különféle kor a munkásság az ő nehéz gazdasági ankétem, társasösszejöveteleken, nyilvános helyzetének a megjavitásáért küzd. Bár a gyűléseken. Minden rendű és rangu, vala­ rokkantak között minden társadalmi állás mint különféle politikai pártállásu egyének van képviselve, mégis a gazdasági érdekek vitatják, kik vannak hivatva a munkásság védelmének a harcában együtt érezzük ma­ érdekképviseletét és ezzel kapcsolatosan a gunkat velük. Az a tény, hogy gazdasági munkásság gazdasági érdekeinek a védelmét szakszervezetbe tömörültek igazolja, hogy a munkásosztály hasonló eszközökkel küzdje ellátni Mi a legnehezebb fizikai munkát végző meg az életharcát. bányamunkások nevében szólunk ehez a Mi tehát függetlenül és minden politikai kérdéshez, mint akik a munkásság gazda­ hátsó gondolat nélkül üdvözöljük a rokkan­ sági érdekeinek a védelmét az eddig Ma­ tak állásfoglalását, mert tudjuk, hogy moz­ gyarországon létezett összes pártok és szer­ galmuk helyes irányba terelődött. Ugyanis vezetektől függetlenül, egy tisztán gazdasági egy gazdasági szervezet függetleníti tagjait szervezetre ruháztuk, akinek kötelességévé az összes pártoktól, azonban ugyanakkor tettük minden politikai párttól és állásfog­ módot ad az összes tagjainak, hogy min­ denki politikai meggyőződését szabadon nyilvánithassa. Ezt értsék meg az összes politikai pártok és szakszervezetek, különösen az utóbbiak­ nak ajánljuk megszivlelésre, mert ha az életviszony, munkabér, munkaviszony, bá­ násmód megjavítása érdekében folytatott harcok a jövőben nem tudják magukat függetleniteni a különféle politikai irányzatok­ tól, akkor az eredmények Ugyanúgy sem­ mivé válnak, mint az Utóbbi években, me­ lyeket a saját bőtünkön tapasztaltunk. Egészen másként fog kinézni a jövő mun­ kaharca a tőkével szemben, ha azt nem politikai szempontból bírálhatják el. A gaz­ dasági szervezeteknek legfőbb törekvése a tőke és a munka közötti viszonyt kolektív szerződésekben biztosítani, amely szerző­ désekben munkás és munkáltató, mint két egyenlő fél vetik papirra megállapodásaikat. Mindaddig, amig a tőke és munka viszonya ily módon nincs rendezve, mindaddig fenn­ áll a sztrájk joga, amely a munkásnak egye­ düli fegyvere. A kórmánynak legsürgősebb kötelessége munkáskamarák felállítása, amely munkás­ kamarák hivatva vannak a munkás és mun­ káltató közötti viszony szabályozására. Ugyancsak a munkásság és munkáltatók között kötendő kolektív szerződések pontos betartásának az ellenőrzése. Nagyon fontos ennek a kérdésnek a szabályozása, vagyis rendezése, mert csakis ily módon lehet megakadályozni az illegális sztrájkokat, amelyek ugy a munkásság, mint az ipar, valamint az államérdekek rovására vannak. Mindaddig, mig ezek a kérdések tisztázva nincsenek, a munkásság ezek elérése ér­ dekében folytatja a harcot. a plessiosaurus (szintén tengeri gyik), vala­ mint az ezekkel rokon elasmosaurusz nevű állatok. Az Elasmosauruszok egy 45 láb hosszu példánya a filadelfiai múzeumban van. A szárazföldet a gaválhoz hasonló teleosaurus mystriosaurusok uralták; a leve­ gőben pedig sárkánygyíkok (Campylognatus) röpködtek. A doggert sötét palák, homokkövek és vasércek alkották. Az állatvilágában: a ten­ gerekben a szivaralaku belemmitesek, a ha­ lak közt pedig a fényes pikkelyü gonoidok és a cápák foglalnak helyet, az ischthyosaurusok pedig pusztulófélben vannak. — A szárazföldön megjelenik az első növényevő erszényes állat: az amphytherium. A malm-korszak rétegzete világosszinű mészkövek és dolomitokból épült föl. Nö­ vényvilága az előző formáció flórájához csatlakozik, amelyben megterem a ciprus, szappanfa, lucfenyő, erdei fenyő és a vörös fenyő. Az állatvilága valóságos forradalomon megy át. A kagyló-félék tömegesen lepik el a tengerek fenekét, a csigák táborában is ujabb szereplők tűnnek fel, a szivacsok pe­ dig oly óriási mennyiségben tenyésznek, hogy egész rétegeket alkotnak a tengerek­ ben. A teknősbékák ujabb fajtájukkal, mig a Dacosaurus és Geosaurus nevű tengeri krokodilusok óriási méretükkel tűnnek fel. Az ichthyosaurus és plesiosaurus-félék kihaltak ugyan, de annál nagyobb számban jelennek meg rokonaik a Perodactilus spektabilis, a levegőben repülő gyíkok. — Igazi sárkányok röpködnek a levegőben. A szárazföldi hüllők is részt vesznek a fejlődés versenyén, a rettenetes gyíkok, az úgynevezett dinosaurusok tűnnek ki óriási termetükkel. Az atlantosaurus megmaradt csontjai után ítélve mintegy 35 méter hoszszú és 10 méter magas volt; a brontosaurus (menydörgős gyík) megtalált csontváza 20 méter hosszú, 5 méter magas, nyaka 7 mé­ ter, farka pedig 9 méter hosszú, utóbb ne­ vezett menydörgős gyík több teljes példá­ nyát találták meg ásatások alkalmával. Még néhány vérengző gyíkon kívül az igazi madarak is megjelennek a fejlődő élet színpadján. Az ősmadarak két teljes csont­ vázát találták meg a solenhofeni palák kö­ zött A tudósok archacopterisz marcura-nak nevezték el és az egyik a londoni, a másik — melyet 1877-ben találtak — a berlini egyetemi múzeumban van. Ezek már tollas madarak voltak, de foguk volt. , vívni a harcot Az egy lehetetlen álla­ pot amit a vállalatok ma folytatnak. Ugyanis a legtöbb telepen elbocsájtá­ sok voltak, azonkivül a hetiműszakokat redukálták, ugyanakkor a munkás­ ságot pótműszakok teljesítésére kény­ szerítik azért, hogy a bánya szállitása ugyanannyi legyen mint az előzó lét­ szám mellett volt. Sót vannak vállala­ tok, akik a munkabéreket akarják redukálni. Ez a legnagyobb lelketlenség és embertelenség, figyelmeztetjük mind­ azokat, akik ezen törik a fejűket, hogy a bányamunkásságot találják szemben magukkal. Különösen azon a vidékén űzik a vállalatok ezt a módszert, ahol szövetségünknek még nem alakultak meg a helyicsoportjai. Nemsoká tart ezen öröm, mert a le­ hető legrövidebb időn belül megala­ kítjuk helyicsoportjainkat és mindenütt meginditjuk a harcot a munkásság érdekében. Ez a harc kell, hogy győzelemmel fejeződjön be, mert ez a harc a munkásság becsületes küzdelme a tisztességes megélhetésért. Fel a küzdelemre, zárt sorokba sorokozzatok. Geológia, Irta: Mostyenán József. (Folytatás.) Triász korszak földünk különböző helyein más-más képződmény. Német birodalom te­ rületén : homokkő, kagylósmész és márgásrétegek alkotják. Az állatvilágban élt : a békák, a csuszó-mászók és emlősök saját­ ságait egyesitő, mintegy 3 méter hosszú állat, továbbá az első emlős állat, amely a kenguru féléknek, emlős állatoknak az őse lehetett A jura-korszak három csoportba osztható, melyeket liasz, dogger és malm-nak neve­ zünk. A liasz homokkövek, palák, bitumen tar­ talmú palák és szén telepekből áll. Legna­ gyobb a Pécs vidéki széntelep, 25 fejtésre érdemes szénrétegéveL Vasércek is fordulnak elő a formációban. Növény világából a pálmákhoz hasonló cyradeák és fenyőfélék nagy erdői szolgáltatták a feketeszéntelep képződéséhez az anyagot. Állatvilágában a tengeri liliom, brachiopodák, kagylók és ammoniták népesítik be a tengereket, de a halak sem maradnak hát­ térben: a 10 méter hosszú, tüdővel lélegző ichthyoszaurusz (halformáju tengeri gyík) és Februárban 749.336 méter­ mázsával csökkent a szén­ termelés. Amióta az ez évi szanálás megkezdődött, nem mulott el nap, hogy valamely formá­ ban ne foglalkoztunk volna azzal a rettene­ tes nyomorral, ami a szénfölösleg következ­ tében állott elő. Most, hogy a statisztikai hivatal adatai eljutottak hozzánk, abból megállapíthatjuk, hogy január 1-én 585.061 mmázsa, február hó 1-én 932003 mmázsa és március 1-én 1.100.978 : mmázsa szénkészletük volt a bá­ nyáknak. Ezen horribilis nagy szénkészlet (Folyt köv.) �oda vezethető vissza, hogy kevesebb szenet fogyasztanak a közlekedési vállalatok, mal­ mok, cukorgyárak és a villanyostelepek is lényegesen kisebb mennyiséggel szerepelnek a szénfogyasztás februári statisztikájában. Nagy részben ennek tulajdonítható, hogy a munkástársakat tömegével bocsájtották el az ország valamennyi bányatelepein és ide vezethető vissza a folytonos műszak szüne­ telés is. Szövetségünk titkárságának módja volt meggyőződni közvetlenül a tatabányai és pécsi kerületekben levő szomorú állapo­ tokról is, mindenütt a legnagyobb elkesere­ déssel tárgyalják munkástársaink gazdasági helyzetük folytonos romlását, de különösen megbotránkozva állapítják meg, hogy a válla­ latok a szanálás, illetve munkásfölösleget nemcsak a munkáslétszám csökkentésére használják fel, hanem nagyban érvényesíti a protekció rendszert és állandóan fejleszti az üzemi szekaturát, mindig kevesebb és kevesebb megértést tapasztalnak a munka­ adók képviselői részéről. Ez az utóbbi kü­ lönösen érezhető Tatabányán, ahol a bizalmi­ férfiak teljesen elvesztették befolyásukat a munkásságot súlyosan érintő panaszok elin­ tézésében. A gazdasági életben a munkanélküliség a munkásságra nézve állandóan nehéz helyze­ tet teremtett, de ezt a tultengést az elmult évek munkanélküliségében mégsem lehetett ugy tapasztalni, mint ma Tatabányám ahol ezelőtt egy pár évvel a munkásság bizalmiférfiai igen sok tekintetben segítségükre tudtak lenni a bajba került munkástársak­ nak. Az utóbbi időben egyik elbocsájtás követi a másikat, bizalmiférfiak és tagok egyaránt kerülnek ki az uccára, ügyeik el­ intézve azonban nem lesznek. Ezek a jelenségek visszavezetendők az elmult idők helytelenségeire. Ezekből a ta­ nulságot le kell vonni minden munkástár­ sunknak, mert egy bizonyos ideig csak lehet dacolni, de amikor a dac már a munkásság legszükségesebb életébe vág, ott már meg­ szűnt minden tudomány, a vége mégis csak az, hogy azon szaktársak, akik még ezelőtt dacoltak, ma már belátják, hogy nem volt igazuk és családjaik megmentése mindennél előbbre való. A vállalatok képviselői erősen kihasznál­ ják a munkanélküliséget, nem egyszer han­ goztatják, hogy : „Ja, most miénk a hatalom és minden ugy lesz, ahogy mi akarjuk.“ — A magyar bányamunkásságot ilyen és ehez hasonló retorziókban még sem lehet része­ síteni, mert ha voltak hibái a munkásság­ nak, azok nem rosszakaratúak voltak és ezért nem indolens dolog a munkásság szo­ moru helyzetét még szekaturákkal is fűsze­ rezni, amikor ezt lehetne becsületes megér­ téssel is kezelni. De nem egyszer hallunk panaszokat a munkaadók képviselőitől is a munkásság magaviseletét illetőleg. Itt kénytelenek va­ gyunk — minden hátsó gondolat nélkül — megállapítani, hogy a munkásság jóindulatát és a munkásság valamint munkaadóik kö­ zött fennálló nagy ellentétek megszüntetését csak ugy lehet elérni, ha a bányatisztviselők, felvigyázók és mindazok, akik az üze­ mek vezetésével bármilyen kapcsolatban vannak, a munkásság érdekeit is állandóan tiszteletben tartják. Ez az egyedüli mód az ellentétek kiküszöbölésére. — A szekaturák megszüntetése, a jó bánásmód fejlesztése és a nyomorúság megosztása igen nagy mér­ tékben segiti elő a bányaüzemek fejlődését és teszi lehetővé a nyomoruság valamiképen való elviselését Elárusító helyek: Bogenglück Ignác bőr- és festékáru kereskedése, Salgótarján. — — Kun Testvérek épületfa és építőanyagok raktára, Kisterenyei Folyik a munka. Lázas munka folyik az összes bányatele­ peken, az egész országban. Amikor tudomá­ sára jutott a munkásságnak a Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szö­ vetsége alapszabályainak a jóváhagyása, tömegesen jöttek a levelek, amelyben érdek­ lődnek szövetségünk iránt. A bányamun­ kások szeme felcsillant amikor látták alap­ szabályainkat, mindegyikből szinte előretört a vágy, bárha már náluk is megalakult volna szövetségünk helyicsoportja. Minden­ kiből a keserűség fakadt ki, amikor vissza gondoltak mennyi energiát pazaroltak el azért hogy gazdasági érdekeiket meg tud­ ják védeni. A bányamunkások azok közé a munkások közé tartoznak, akik félelmet, fáradságot nem ismertek ezen munkájukban. Évtizedeken ke­ resztül az erdőkbe bujkálva jöttek össze, ott beszélték meg ügyes-bajos dolgaikat A sok próbálgatás között a Pécsvidéki mun­ kásságnak sikerült 1900-ban alapszabályok­ hoz jutni. Megkezdték a munkát, reménykedve és számítva arra, hogy rövidesen országosan intézhetik ügyeiket Azonban a vállalatok összefogtak és kieszközölték a kormányzat­ nál, aki azután lehetetlenné tette szerveze­ tüket. Könnyen tehették, mert ugyancsak politikai szempontoktól volt áthatva mind két fél. Ezután következett egy hosszú, áldatlan harc, amelyben a bányamunkások ki voltak szolgáltatva a tőkének. — Végre a háboru utolsó évében sikerült a "Bányamunkás Szövetség“-et megalakítani, azonban az sem tudta beváltani a munkásság kívánságát. — Amilyen hévvel, lelkesedéssel, tele remény­ séggel álltak annak a bányamunkás szövet­ ségnek a zászlója alá, ugyanugy kiábrán­ dultak belőle, mert meggyőződtek arról, hogy a munkásság energiáját politikai célok szolgálatába állították. Ismét olyan idő következett, amikor a bányamunkásság, lesujtva a sok csalódástól, egyedül állt a sivatagban, nem tudta, hogy mi tévő legyen, hiszen már mindennel pró­ bálkozott és sehol sem találta meg, amit keresett: a boldogulást. Ekkor szinte váratlanul jött a salgótarjáni bányamunkások feleszmélése, amely után gazdasági szervezetet létesítettek. Ezt kö­ vette az országos alapszabály beterjesztése és jóváhagyása. Szövetségünk központi tit­ kársága — sok sürgetésre — személyesen győződött meg a különféle bányatelepeken levő hangulatról és a szerzett tapasztalatok alapján arra az elhatározásra jutott, hogy eleget tesz a munkásság kívánságának. En­ nek végrehajtására felhatalmazást kért a központi vezetőségtől. A központi vezetőség f. hó 10-én tartott ülésén utasította a központi titkárságot, ha­ ladéktalanul szervezze meg a bányamunkás­ ság összességét, ossza be bányakerületen­ ként és szervezzen kerületi titkárságokat Az első ilyen titkárság felállítását el is ha­ tározta a vezetőség. Pécs vidékén ez a tit­ kárság már meg is kezdte működését El­ jutottunk tehát a munkásság vágyainak a megvalósításához és rövidesen meg fogjuk alkotni az összes bányatelepeken csoport­ jainkat — Ezzel kapcsolatosan megindult a munka a munkásság gazdasági érdekeinek a védelmeért Szövetségünk központi vezetősége egyben fölszólítja az ország területén dolgozó bá­ nyamunkásokat, tömörüljönek saját jól fel­ fogott érdekükben zászlónk alá, készitsék elő azon munkálatokat amelyek a csopor­ tok megalakításához szükségesek. A szövet­ ség ott fog állni a hátatok mögött és őr­ ködni fog, a harcotokban segitségtekre siet Sőt ott fog állni már akkor, amikor méltány­ talanság és sérelem esik a munkásságon és igyekezni fog orvosolni, ne legyen kénytelen a munkás röktön harci fegyverét használni. Fel a munkára! HIREK. — A budapesti kir. ügyészség megszüntető határozata. A próbálkozások, amelyek szövetségünket állandóan elpusztí­ tani szeretnék, az igazságunkon, egyik a másik után dőlnek össze. Egy ujabb esetről számolhatunk be, amely Budapesten a kir. ügyészség előtt zajlott le, a közelmúltban. A kis eset a következő: Csóka Vendel szövetségünk titkára, amikor a Bányamun­ kás Szövetség megbízásából Salgótarjánba költözött, budapesti lakását átadta Varga Gyula budapesti lakosnak, a lakásában lévő összes bútorait is eladta Varga Gyulának. Amikor a Szövetségből való kiválás meg­ történt, Varga Gyula csakhamar feljelentést tett Csóka Vendel szaktárs ellen a buda­ pesti rendőrségen, csalás miatt. Először nem tudtuk megérteni a feljelentés magyarázatát, csak később a budapesti napilapokból ol­ vastuk, hogy Peyer Károly és Biró Dezső a szociáldemokrata párt két exponense je­ lentkezett tanunak, bizonyára azzal a szán­ dékkal, hogy bizonyítsák a feljelentésben foglalt vád valódiságát Csóka Vendel szak­ társat több ízben hallgatták ki a rendőrsé­ gen az ügyre vonatkozóan, védekezésében el­ mondta, hogy ő nem a lakást hanem a butort adta el Varga Gyulának, amelyet bizonyított a mind két fél által és két tanú­ val aláirt adás-vételi szerződéssel. Igy tehát ennek az alapján a budapesti ügyészség 26581 K. Ü. számú határozatával megszűn­ tette az eljárást �1927. április 15. „A bányász“ tanút idéztetett be a bírósághoz, akik mű­ szakot veszítettek, de egyik sem számolta süketünket ami később szövetséggé alakult fel a műszakot, hogy ezáltal is könnyítsék át Peyer Károly, mint a bányamunkások Rácz Jánosnak a helyzetét. Ezzel szemben szövetségének a titkára, mindenki előtt köz­ ismert perfid módon végig hurcolta az egész Rácz János, Kelemen Józsefet egyik meg­ ország területén, amely rágalmakért szövet­ hitt barátját idéztette be tanúnak, aki per­ ségünk minden esetben pört indított a bíró­ sze bizonyítani még sem tudott, de 6 pengő ságnál, hogy módot nyújtson a rágalmazók­ műszak megtérítéshez feltétlen ragaszkodott. nak az általuk elmondott állítások bizonyí­ Tehát legyen intő példa a fenti eset mind­ tására. Most azután április 5-én, a költség­ vetési vitával kapcsolatosan Peyer Károly azoknak, akik még ma sem férnek a bőrük­ országgyűlési képviselő beszédjében azt álli­ ben, mert azt vegyék tudomásul, hogy mi, totta, hogy Salgótarjánban, Pitta rendőr­ akik becsülettel indultunk el a munkásság tanácsos kezdeményezésére a Csóka-féle gazdasági egységének megteremtésére, min­ gazdasági szervezet alakult a bányavállalat den becsületes kritikát tudomásul veszünk, feltűnő támogatása mellett. A rendőrtaná­ csos igy akart érdemeket szerezni a meg­ de a rágalmazókkal szemben a legkímélet­ lenebbül járunk el. Majd meglátjuk meddig üresedő polgármesteri székre. Miután eltökélt szándékunk, hogy a foly­ fogja még birni az általunk ismert kassza, tonos piszkolódásokra nem pazarolunk pa­ amiből ezeket a szép kis összegeket folyó­ pírt és nyomdafestéket, nem kívánunk Peyer sítani szokták. előbbi kijelentésével polemizálni, hanem felszóilitjuk Peyert, hogy fentebb leírt kijelen­ Rég óta érzett hiányt fog a SINGERtéseit ismételje meg házon kivül, adja meg varrógép részvény társaság április havában a módot, hogy segítségére lehessünk a men­ újból megnyíló fióküzlete kielégíteni. — Az telmi jog védelme mögött elmondott állítá­ újonnan megnyíló Singer-fióküzlet Salgótar­ sainak bizonyítására és ne bújjon a men­ jánban, Fő-utca 75. szám alatt (a róm. kath, templommal szemben) létesül, ahol ezentúl telmi jog mögé. újból kaphatók lesznek a sokáig nélkülözött — Megint egy rágalmazó a Járás- Singer varrógépek, Singer alkatrészek, Sin­ bíróság előtt. Az elmúl hetekben bizo­ ger tűk, Singer fonál, Singer olaj, stb. nyára valakinek heccelésére, Rácz János — A Salgótarjáni Kőszénbánya r.-t., teréztárói vájár a szokásos vitatkozás hevé­ ben Telek József szövetségünk egyik bizalmi 1926. évi mérlege. Az elmult évi gazda­ férfiára sértő kijelentéseket tett. Többek sági helyzet élénken visszaemlékeztett ben­ jelenlétében azt állította, hogy amióta a nünket arra a rettenetes nyomorúságra, ami­ gazdasági szakszervezet megalakult, a fize­ ben a salgótarjáni és környékbeli munkásság tésnél visszamaradt aprópénzeket a társulat­ fetrengett. Kora tavaszi hónapokban már tól egy összegben veszi ki a szervezet ve­ két-három napos munka mellett dolgoztak zetősége és abból dotálja a bizalmiférfiait. azon munkástársak, akiket a nagy elbocsáj­ A jelenlévő Telek szaktárs Ráczot nyomban tások megkíméltek. Mult év április 27-én felelősségre vonta, aki kijelentését megismé­ vonultak fel munkástarsaink Budapest felé, telte. Ennek alapján Telek szaktárs rágal­ hogy munkaalkalmat és kenyeret kérjenek. mazásért feljelentette Rácz Jánost, akit f Ezeknek előrebocsájtása után a társulat mult hó 5-én a járásbíróság rágalmazásban bű­ évi nyereségmérlegét vizsgálva megállapítjuk, nösnek mondott ki s ezért 10 pengő fő és hogy a gazdasági krízis közepette a vállalat 5 pengő mellékbüntetésre ítélte, ugyancsak igen szép nyereségre tett szert, amely nye­ kötelezte Ráczot a felmerülő 40 pengő per­ reségből minden kiadást levonva 5,331.006.33 költség megtérítésére, valamint Kelemen pengő maradt fenn, amelyet a következő­ József által felszámított 6 pengő műszak képen osztottak fel: Az értékcsökkenési alapnak 2,000.000 pengővel és a rendes megtérítésére. A fenti itélethez megkívánjuk jegyezni, tartalékalapnak 240.000 pengővel való fel­ hogy Szövetségünk egyetlen egy tagjának emelését határozta el a közgyűlés, a fenn­ sem célja a szerencsétlen nyomorban fet- maradó tisztanyereségből a tisztviselő nyug­ rengő munkástársainkat a bírósághoz kül­ dij alap javára 160.000 pengő, az altiszti deni De miután tisztában vagyunk vele, segélyalap javára 80.000 pengő, a Chorin hogy ezen munkás társakat mindenki előtt Ferenc bányamunkás szanatórium javára ismert helyről ugratják, hogy aljas és piszkos 40,000 pengő, a Chorin Ferenc tisztviselő rágalmakkal tántorítsák el munkástársainkat segély-alap javára .40,000 pengő, közcélokra a szövetségünktől — kellett a járásbiróság­ 24.000 pengő, végül osztaléknak részvényen­ hoz fordulni, mert a becsületünket mégsem ként 3 pengő, a forgalomban lévő 10,000 hagyjuk sárbatiporni. Bár tisztában vagyunk drb. részvényre összesen 2,730.000 pengő vele, hogy az ugrasztók tehetetlen dühök­ forditassék, 6.700,633 pengő pedig az 1927. ben piszkálják munkástársainkat. Hogy év számlájára előirassék. mennyire sajnáljuk azon munkástársainkat, A fentebbi számokból világosan kitűnik, akiket igy lebüntetnek, legnagyobb bizonyí­ hogy a nagy szanálás a bányamunkásság ték az, hogy Telek József szaktárs 4 olyan között pusztított csak, egy csöpett sem lehet viselőházban Peyernek. Egye- KESZLER ÁRPÁD megállapítani, hogy a vállalat jövedelemé elmaradt volna, pedig emlékszünk rá, hogy amikor panaszokkal, bajaink orvoslásával fordultunk a bányaigazgatósághoz, akkor mindig a társulat sanyargatott helyzetével állottak elő. Szerencsére a sok keserves panasz nem volt egészen helyénvaló, mert hiszen amikor még 5-000,000 pengőn felüli jövedelemmel végződhetik a vállalat zár­ számadása, akkor még nem lehetnek nagyobb bajok, most már csak az a kérdés, hogy tudják-e az igen tisztelt részvényesek, hogy a bányamunkások hány százmillió koroná­ val tartoznak a környék külömboző keres­ kedőinél a szanálásból származó nyomorú­ ságos keresetek miatt. — Északamerikában több százezer bányász sztrájk ©lőtt ált Ame­ rikából érkező hírek szerint a közeli na­ pokban nagyobb szabású bányász sztrájk várható. Az első hirek nagyobb bérdiferenciákról számoltak be, mig a legújabb hírek szerint nagyobbszabásu kommunista agitáció alatt állanak az ottani bányászok. _ Egy londoni távirat szerint a kommunista inter­ nacionále 1.000.000 rubelt utalt át első se­ gély képen a sztrájkoló amerikai bánya­ munkásoknak. Az internacionálé megbízot­ tai ezzel egyidejűleg felhívást intéztek szovjet Oroszország valamennyi munkásbizottságá­ hoz, amelyben a sztrájkoló amerikai bánya­ munkások hathatós támogatására szóllitják fel az orosz munkásokat A felhivás hang­ súlyozza, hogy az amerikai bányász sztrájk a kommunista internacionálé szempontjából sokkal nagyobb jelentőséggel bir, mint a nemrégiben lezajlott angol bányászsztrájk. Egyelőre még nem tudunk a sztrájk lé­ nyegéhez hozzászólni, csupán azt jegyezzük meg, hogy vájjon az orosz proletariátus meg van-e elégedve az angol bányászsztrájk eredményével, mert tudtunkkal az angol bányászsztrajk korántsem a várt eredmény­ nyel fejeződött be, jólehet annak eredmény­ telenségében az oroszoknak igen nagy ré­ szük volt De különben is éppen az angol bányászsztrájkba való orosz beavatkozás eredményezte azt a szakszervezeti törvény­ javaslatot, amelyet lapunk legutóbbi (7-ik) számában tettünk közzé. — Egyebekben az ügyre még visszatérünk. Hirdessen Újból megnyílik ÓRÁS ÉS ÉKSZERÉSZ április havában SALGÓTARJÁN. Fő-utca 480. a SINGER A legolcsóbb bevásárlási forrás arany, ezüst ékszer különlegességekben és órákban. Kedvező részletfizetés. fióküzlet Salgótarjánban, Veszek törött aranyat és ezüstöt a legmagasabb árban. Mindnen nálam vásárolt óráért 5 évi írásbeli jótállást vállalok------------ Órajavitások műhelyemben pontosan „Turul-nyomda“ r.-t, Salgótarján. A Bányász-ban. a Fő-utca 75. szám alatt kath. templommal szemben. Nyomdavezető: Friedler Samu. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász 2. évfolyam 8. szám (1927. április 15.) A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Subject The topic of the resource Bányászat Kohómunka Közlöny Helyismeret Description An account of the resource Megjelenik minden hónap 1-én és 15-én kétheti lapszám Creator An entity primarily responsible for making the resource Csóka Vendel Fajd Pál Salgótarján Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1927-04-15 Rights Information about rights held in and over the resource Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább! https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/ Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/jpeg mikrofilm (35 mm) Language A language of the resource HUN Type The nature or genre of the resource periodika Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context M/60/A Bányászat Csóka Vendel Fajd Pál Helyismeret Kohómunka Közlöny periodika Salgótarján