https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/a111fb1f4945e84ed99e0f204855d93a.jpg 18f83ce43d92926a06499abfc9db40d9 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/ac45741c7eb1f381dc0ad526084b927f.pdf dadf0f2831633d04b0384d84894570b4 PDF Text Text II. évfolyam. 7. szám. 1927. április 1. A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Felelős szerkesztő: Szerkesztőség és kiadóhivatal: CSÓKA VENDEL. Kiadó: FAJD PÁL. Telefon szám : 46. Salgótarján, Vasut-utca 4. szám. Megjelenik minden hó 1. és 15-én. Egyesülésben az erő. „A Bányász“ 1926. évi október hó 30-án megjelent I. évfolyam 1. számá­ ban azt kérte tőletek Magyarország bányamunkásai, hogy gyertek „A Bá­ nyász“ zászlaja alá és segítsetek a tisztitó munkában. öt hónap telt el azóta nehéz, fárad­ ságos munkában, elmondhatjuk, szám­ talanszor találkoztunk oly sulyos aka­ dályokkal, amelyeket el kellett hárí­ tani az utból, hogy egy pillanatra gon­ dolkodóba ejtett. —Azonban segitsé­ günkre volt a bányamunkások szeretete és bíztatása, amely felfrissítette erőn­ ket és játszi könnyedséggel hárítottunk el minden akadályt az utból. A bányamunkásoknak az a megér­ tése, amellyel nehéz munkánkat kísérte, kötelességünkké tette, hogy beváltsuk ígéretünket, amelyet lapunk első szá­ mában tettünk. Eljutottunk munkánk­ ban odáig, hogy most már azt mond­ hatjuk, megalkottuk a Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségét. Amint lapunk legutóbbi számában jeleztük, a m. kir. belügy­ miniszterium 190.322/1927, B. M. VÉL szám alatt jóváhagyta szövetségünk alapszabályait. Az alapszabályok jóváhagyásával a bányamunkásság oly magaslatra jutott, amely magaslatot Magyarországon még eddig egyetlen szervezet sem ért el. A magyar munkásmozgalomban a bá­ nyamunkások az uttörői a helyes irányba terelt, igazi munkásmozgalom­ nak. A magyar bányamunkások az el­ sők, akik felismerték a változott idő­ ket és viszonyokat, szakítottak a régi szervezeti formákkal, mert belátták, hogy ma már nem lehet a régi, agyon­ csépelt jelszavakon nyargalni. Sajnos, a bányamunkások számta­ lanszor voltak már abban a helyzet­ ben, hogy saját bőrükön tapasztalták és megszenvedték szervezetük helyte­ len utakon való haladását. Számtalan esetben pocsékolták el harci energiá­ jukat azért, mert a magas politika igy kívánta, da azért a bányamunkások ezrei nyomorogtak tovább, A bányamunkások haladnak ahoz az irányhoz, amely a kenyérért folyó harcban nem mindig viszi kenyértö­ résre, hanem okos taktikával igyekszik biztosítani a munkásság részére szük­ séges létfentartási eszközöket, Félre­ értések elkerülése végett, nehogy a félre magyarázó művészek belekapasz­ kodhassanak, ki kell jelentenünk, hogy a létfentartási eszközöket ugy értel­ mezzük, hogy az egy müveit munkás igényeinek megfeleljen. A sztrajk fegyverét csak abban az esetben kívánjuk használni, amikor már más eszközökkel eredményt elérni nem lehet Azonban akkor is körül­ tekintünk, hogy az ellenség nem várja-e felkészülve. Nem akarunk olyan harcokat pro­ vokálni, mint volt a legutóbbi tata­ bányai vagy salgótarjáni, akkor csi­ nálni sztrajkot, amikor az csak a har­ coló munkásságot sujthatja. Az ilyen harcok csak a munkásság rovására vannak, mert egyrészt a vállalatokat nem sújtja, mert oly időben csinálták, amikor a vállalatok már ugy is el akar­ tak bocsájtani munkásokat, csak nem találták meg a formát, hogy lelketlenségük ne legyen olyan szembeötlő, — Másrészt, a magukat munkásvezetők­ nek nevező egyének ujabb anyagot kaptak, hogy életüket meghoszszabbithassák. Ugyanis, amikora harc elbukott, akkor oda álltak és tele to­ rokkal kiabálták, hogy az osztályhar­ cot folytatni kell. A munkásság részére ez ujabb meg­ próbáltatást jelentett, mert kiélezték a helyzetet a munkás és a munkaadó között. A legsulyosabb veszteség azon­ ban a munkást abban érte, hogy el­ vesztette harci erejét és tekintélyét s most már az ilyen harc után nem volt abban a helyzetben, hogy sérelmeit oly formán orvosolhassa, amint ezt a harc előtt megtette. Mi nem mondunk le a sztrajk fegy­ veréről, mi mindenkor élni fogunk ezen harci eszközzel, amikor a munkásság jogos érdekei ezt megkívánják, vagyis más eszközökkel nem tudunk eredmé­ nyeket elérni. Azt azonban nem fog­ juk megengedni, hogy egyes emberek egyéni érdekeiért, vagy hatalmi téboly­ ban szenvedők politikai ambícióinak a kielégítése érdekében a munkásságot meggondolatlan sztrajkba vezessék.— Mi a sztrajkot a munkásság kezében a leghatalmasabb fegyvernek tartjuk, azonban az csak ugy hatalmas, ha azt megfelelőképen használja, Ezt a munkát folytattuk eddig Salgó­ tarján vidékén, ezt a munkát fogjuk tovább folytatni az egész ország bá­ Előfizetési ár 1/4 évre 80 fill. (10.000 K.) Egyes szám ára 16 fillér. (2000 K.) nyatelepein. Mindenütt hirdetni fogjuk a munkásság között, hogy megértéssel lehet bajainkat orvosolni, ugyancsak megértéssel tudjuk elérni azt, hogy a munkást egyenrangunak tekintsék az ország valamennyi polgárával. Erre a munkára kell tömörülni az egész ország bányamunkásainak, meg kell szervezni minden bányászt, fel kell világosítani mindenkit, ebben a táborban van a helye minden józanul gondolkozó munkásnak. Harsogjuk a fülekbe, hogy az egye­ sülésben az erő. Egyesült erővel tö­ rünk a győzelem felé. Kik kapnak falusi kislakás építő segélyt? Az Orsz. földrendező, illetve földosztó bíróság többé kevésbbé befejezte munkáját Nincstelen, lakásnélküli munkások többen jutottak a földbirtok rendező bíróság utján házhelyhez. A házhelyek a legnagyobb részt ki vannak osztva. A házak megépítése költségek hiányában a legnagyobb részben szünetel. A kislakások megépítésére a kor­ mány előirányzott egy összeget, amely öszszegnek a szétosztása a közeljövőben megtörténni Erre vonatkozólag a kormány rendeleteket bocsájtott ki, amelyről e helyen kívánjuk tájékoztatni az érdekelt szaktársakat A belügyminiszter rendelete a falusi kis­ lakás épitési akcióról: Szitovszky Béla bel­ ügyminiszter a falusi kislakás építési akció hatósági támogatása ügyében a törvényható­ ságok első tisztviselőjéhez rendeletet intézett, amelyben közli, hogy a főszolgabíró fogja községenként kijelölni a kölcsönosztó bizott­ ságok elnökét A községi jegyző feladata lesz a községben házhelyhez jutottakra vonatkozó pontos adatokat összegyűjteni, az anyaghitel utalványokat az érdekelteknek kézbesíteni, a kiutalt összeget átvenni és a Fakszal elszámolni Végül a kamatokat és a törlesztési részleteket átvenni Azokban a városokban, amelyekre az akció szintén ki­ terjed, az említett feladatokat a polgármes­ ter, illetve a kijelölt tisztviselő fogja ellátni. A kormány a falusi kislakás építési akció lebonyolításával a falusi kislakás építési szövetkezetet (Fakszot) bízta meg. A Faksz a földreform eljárás során házhelyhez jutot­ tak közül a közalkalmazottak kivételével azokat, akik legjobban rászorultak támoga­ tásra, kedvező feltételű hosszabb, vagy rö­ videbb lejáratú építési anyaghitel nyújtása által kívánja segíteni abban, hogy családi házukat felépíthessék. A Faksz a következő háromfajta anyaghitelt fogja az építkezni szándékozó házhelyhez jutottaknak nyújtani: Legfeljebb 1500 pengőig (18,750 papírkor.) terjedhető évente 4 %-kal kamatozó, legké­ sőbb 20 év alatt visszafizetendő, jelzálogilag biztosítható, elsőhelyen bekebelezhető hitelt. Legfeljebb 640 pengőig (8,000.000 papírkor.) terjedhető 4-% évi kamat mellett nyújtott, 3 évnél nem hosszabb idő alatt, évente egy �2 1927 "A bányász" vagy két egyenlő részletben törlesztendő, jelzálogilag biztosítható, első, vagy másod helyen bekebelezhető hitel Legfeljebb 400 pengőig (5,000.000 papirkorona) terjedhető, egy évnél nem hosszabb időre szóló, 4 % kamat mellett nyújtott bekebelezhető, vagy megfelelő kezességgel biztositott hitel. A 640 és 400 pengős hitel a közalkalma­ zottak kivételével az összes házhelyhez ju­ tottak, 1500 pengős hitelt pedig csak azok a házhely esek kaphatják, akik földnélküli mezőgazdasági munkások, vagy három hold­ nál nem nagyobb közterülettel rendelkező hadirokkantak, hadiözvegyek és hadiárvak. 1500 pengős és 640 pengős hitelben nem fognak részesülni a nőtlenek, a hajadonok, a gyermektelen nős férfiak és gyermektelen özvegyek. A gyermekes családapák és gyer­ mekes özvegyek között a sorrend a gyer­ mekszám alapján állapittatik meg. Azok a házhelyesek, akik anyaghitelt óhajtanak kérelmezni, aziránti kérelmüket a községi elöljáróságoknál kell, hogy benyújtsák. A kérelmek kizárólag a községi elöljáróság utján díjtalanul rendelkezésre bocsájtandó űrlapokon nyújthatók be. A fenti megszorítások közé egy egész csomó vidéki bányamunkás is besorozható, ezért felhívjuk száktársainkat, hogy akik építkezési hitek igényelnek, kísérjék figye­ lemmel az előbbi rendelkezéseket, illetve a rendelkezések alapján megindítandó további eljárásokat. A bányatársulatok megvonták a nyugdíjasok eddigi szénjá­ randóságát Allig egy pár hete annak, hogy ezen kije­ lentésünk elhangzott máris megdöbbenve értesülünk arról, hogy a vállalatok megvonták a szénjárandóságot ami a nyugdíjas munkásság és özvegyek között óriási kétségbeesést váltott ki, mert hiszen a népjóléti miniszter által a rendeletben szabályozott nyugbéreket még meg sem kapták, máris elvonták tőlük azt a cse­ kély kis segítséget amellyel szomorú helyze­ tükön még valamit enyhítettek. De ha meg­ kapnák is a népjóléti miniszter által előirány­ zott nyugdijakat akkor is azok oly kis össze­ gek, hogy teljesen lehetetlen pótolni azokat, amelyeket a megvont szénjárandósággal el­ veszítettek. Szövetségünk vezetősége a tudomására ju­ tott adatok alapján behatóan foglalkozott a nyugdíjasok szorongatott helyzetével és elha­ tározta, hogy a legmesszebb menő küzdelmet folytatja a nyugdíjasokat ért sérelem elhárítására. Ezen a helyen kívánjuk megjegyezni, hogy a nyugdíjasok kétségbeesett helyzetét valami ismeretlen alakok megint, a multhoz képest kihasználták, gyűjtést rendeztek a nyugdíjasok között azzal a jelszóval, hogy visszaszerzik az elvesztett jogaikat. Minden olyan akciót, ami a szegény nyugdíjasok javára szolgál csak helyeselünk, azt azonban, hogy a nyomorba jutott nyugdíjasokat még ilyen és ehez hasonló eszközökkel zsarolják meg, a leghatározottab­ ban elítéljük. Ha valaki a nyugdíjasokon segí­ teni akar, ám az hozzon annyi áldozatot, amennyit az ilyen ügy elitézése igényel, de ne bántsa az amúgy is nyomorgó munkástársak filléreit. A salgótarjáni bányaigazgatóság A nyugdíjasok és özvegyek szénnel való ellátása állandóan nagy vitákra adott alkalmat a bányaigazgatóság és a munkásság bizalmiférfiai között. A bányaigazgatóság a nyugdíja­ soknak adott szenet mindég mint jótékony adományt kezelte, a bizalmiférfiak pedig állan­ dóan, mint járandóságot kérték. Amikor a bányatárspénztárak központositásáról szóló rendelet tervezet megjelent, a szövetségünk a rendelet kifogásánál nyomaté­ kosan felhívta a népjóléti minisztert, valamint a bányatársulatok képviselőinek figyelmét arra a körülményre és kifejezetten kérte, hogy a lakást, fűtést, világítást a népjóléti minisztérium által megállapított nyugdijak mellett továbbra is rendeletileg szabályozzák. Sajnos a munkás­ ság ezen jogos kívánsága nem talált kellő megértésre, bár a vállalatok képviselői egy legutóbbi ankéton oda nyilatkoztak, hogy fentartják a jogot maguknak arra vonatkozólag, hogy meddig fogják folyósítani a lakást, fűtést, világítást A zuhogó nagy esőben, f. hó 28-án, hétfőn délután fél 5 órakor temették nagy részvét mellett Nagy Elemér bányafőmérnököt, a kis­ terenyei bányaüzemek üzemvezetőjét A 35 éves főmérnök, a bányász szakban igenki tűnő szakember volt, aki 8 év óta nagy tevékeny­ séget fejtett ki a Salgótarjáni Kőszénbánya rt. szolgálatában. Az igen egyszerű életmódot élő főmérnök egy pár napi influenzás beteg­ ség után tüdőgyulladásban, f. hó 26-án éjjel halt meg. Temetésén a bányaigazgatóság, a tisztviselői kar, a salgótarjáni összes cserkész csapatok, rendőrség, katonatisztek és vasuta­ sok testületileg vettek részt és a társulati bá­ nyász zenekar kíséretével, valamint a Salgó­ tarjáni Iparos és Szövetségünk dalkarának közreműködésével kísérték ki a halottat a temetőbe. Geológia. dött a növényvilág : -kalamitesz (surló) 30 m magasságra nőtt, páfrányok hatalmas őserdő­ ket képeztek. A rengeteg erdős mocsarak elkorhadó nö­ vényzete egymásra halmozódva tőzeg telepek létesültek, melyeket az átömlő tengerek iszap­ réteggel letakart; a többször megismétlődött s mintegy 100-150 millió év folyamén elszene­ sedve, szolgáltatja az emberiségnek, az ipar terén nélkülözhetetlen fűtőanyagát a kőszenet. Innét nyerte e korszak : kőszén, vagy karbon nevét A karbon-korszak növényvilágában csupa virágtalan: harasztok, súrlók, páfrányok, néhány fajta tűlevelű él Az állatvilágból: skorpiók s százlábúak az őserdőt lakják, a mocsarakban pedig páncélos ősbékák, Ős-sza­ lamandrák és a krokodilushoz hasonló arhegoszaurusznak nevezett kétéletű állatok. A permi szisztéma konglomeratumos és agyagos üledékei tele vannak szárazföldi nö­ vény és állatmaradványokkal. Az öblök helyein gipsz és kősótelepek vannak, a meszek és dolomitok tengeri eredetűek, a mély tengerek életéből bőven tartalmaznak állati maradvá­ nyokat Földönt déli féltekéjén: Ausztrália, Kelet-India és Dél-Afrikában uralkodó jég­ korszak, a növényvilágot egészen megváltoz­ Irta: Mostyenán József. (Folytatás.) Devon korszak rétegeit agyag, márgás palák, konglomerátok, helyenkint mészkövek s főkép vörös homokkövek alkotják. Északi Pennsylvánia petróleum tartói, sós vizei és földigázai a felsődevon homokkövek üregeiben vannak. A szárazföldi növényzetben az ősharasztok és őskorpafű félék mellett már az ősi fenyők is feltűnnek amit kövesült törpéi bizonyítanak. Állatvilágában a Toll koraiokkal együtt az ősrákok is letűnöben vannak; a páncélos és zománcos halak fejlődésük tetőpontját érte eL Karbon, vagy kőszén korszak. E korszak­ ban Földünk a tengerek rovására évezredeken át terjeszkedett, nagy rázkodtatásoknak kísé­ retében. Az alaphegységet megemelve óriási gyűrődések keletkeztek, a földkéreg ezen mozgását kőszénbányáink mutatják. Az elhalt foraminiferák mészhéjából a ten­ gerekben leülepedett mész-iszapból keletkeztek óriási hegyek: Oroszországban, Északamerika nyugati részében, az Alpesekben és Sziléziában. A visszavonuló tengerek nyomában keletkezett terjedelmes mocsarak helyén rohamosan fejlő­ április 1. A munka joga. A napilapok arról adnak hírt, hogy már­ cius 18-án Mezei Gyula vasesztergályost, a Ganz-Danubius hajógyár kőbányai uti tele­ pén munkából kijövet, a többi munkátok megverték. Mezei Gyula az esetet a rendőr­ ségen feljelentette, mire a rendőrség hét munkást, név szerint: Károlyi Géza, Bukó Gyula, Rahovics Pál, Frey József, Schöninger Béla, Kovács István, Kolbmüller Ernő és Loposeansz Emil vasesztergályosokat le­ tartóztatták. Az eljárást magánosok elleni erőszak illetve felbujtás és hatóság elleni erőszak büntette miatt folytatják ellenük és átkisérték őket az ügyészség fogházába. A napilapok különféleképen foglalkoznak az esettel, mindegyik a maga pártállása szempontjából bírálja eL Azonban mind­ egyik bele esik abba a hibába, hogy poli­ tikai szempontból igyekszik a maga igazát bizonyítani. Ebben a bizonyításban azután versenyeznek az egymás megrágalmazásában és megfeledkeznek azokról a szerencsétlen munkásokról, akik ezen rágalom hadjáratot a külvilágtól elzárva kénytelenek végig­ szenvedni, ugyanakkor családjaik a legna­ gyobb nyomornak néznek elébe. Mi ehez a kérdéshez tisztán szervezeti és gazdasági szempontból kívánunk hozzá­ szólni, mi akik mindenféle politikai párttól függetlenek vagyunk és a munkásság gaz­ dasági szervezését tűztük ki célul. Ismét egy fényes bizonyíték, amely törek­ véseinket igazolja. Elérkezett az ideje, hogy a munkásság tisztán lássa, mint vezetik a nyomornak, börtönnek a jóhiszemű munkás­ ságot csak azért, mert igy vélik vezetőik a saját politikai hatalmukat biztosítani. A mult időben ez gyakori eset volt. Éppen a Ganzgyárban történt 1913-ban, ugyancsak vere­ kedésből kifolyólag munkabeszüntetés, ame­ lyen 4762 munkás vett részt és összesen 104764 munkanapot vesztettek a munkások és minden eredmény nélkül vették . fel a munkát Azonban a harc befejezése után 120 munkás továbbra is munkanélkül ma­ radt és nagy része hónapokon keresztül volt kereset nélkül. Számtalan sztrájk volt abból kifolyólag, hogy valamely munkás nem akart a szak- tatta. A permi korszakban jelenik meg az első magasan kifejlődött gerinces, csúszó-mászó állat, mintegy másfélméter hosszú krokodilusféle állat, amely a gyikok, krokodilusok és a dinoszauruszok sajátságait egyesíti magában. Középkor rétegeit dolomit, homokkő, mészkő, márga és agyagpalák alkotják, gipsz, só és szén is váltakozva fordul elő. Flórája és fau­ nája erősen fejlődött az előző korokhoz képest A növényvilágban a fenyőfélék, tehát igazi fák erdeje váltja fel a surlók rengetegjét A kor alkonyán a virágos növények, az úgy­ nevezett zárvatermő magasabb rendű növények jelennek meg. Az állatvilágban: a tengerekben a halsugarak (hexacoralliém) koralok és ammoniteszek lépnek a fejlődés előterébe, mig az előzőkor tengereit benépesitő állatai visszaesést mutatnak. A csigák és kagylók többezer fajtára különülnek el. A halak között megjelennek az első csontos fajtái. Legnagyobb fejlődés a szárazföldi állatvilágban volt, a hüllők (repü­ liák) a szárazföldön, a vízben és levegőben urai e kornak és oly óriási termetüek, amilyen nagy állatok azóta nem voltak még a földön. A geológiai középkor három periódusra: 1. triász, 2. jura, 3. kréta korszakra oszlik. (Folyt köv.) �1927. április 1. szervezetbe beiratkozni azért, mert nem akart a szociáldemokrata pártnak tagja lenni — Nincs joga egyetlen pártnak sem ahhoz, hogy a munkásság gazdasági szervezetét ki­ sajátítsa a maga részére. A munkásság gaz-, dasági szervezete arra kell, hogy szolgáljon, amely a munkásság lét kérdését igyekezik stabillá tenni, a munkaviszonyokat megjavi­ tani, a munkabéreket az életstandandra fel­ emelni, emberséges bánásmódot teremteni és az elért eredményeket megtartani. A munkás egyedül áll a világban, minden panaszával bizalommal kell, hogy fordul­ hasson szervezetéhez, ott minden politikai hátsó gondolat nélkül abban a munkásban a munkást lássák, aki az ő sérelmét akarja orvosoltatni. A legnagyobb lelketlenség az, amit egyes, magukat munkásvezéreknek tartó egyének elkövetnek a munkásság jóhiszemű bizalmá­ val. A falnak vezetik a munkásokat és az­ után szemérmetlenül oda állnak és azt mond­ ják, hogy a munkásság ki van szolgáltatva a hatalom birtokosainak. Azt azonban el­ hallgatják, hogy ők tisztában voltak már jó előre a következményekkel, azonban azzal a gondolattal csinálják, hogy hátha sikerül és akkor ők verik a mellüket, hogy ők a munkásság igazi képviselői. Azzal azután már nem törődnek, hogy hány ember szabadsága, nyomorusága és hány szerencsét­ len gyermek éhezése árán jutottak a hata­ lomhoz. A legfőbb ideje már, hogy a munkásság is kezd tisztán látni és nem ül fel azon ug­ ratásnak, amellyel a lelketlen vezérek igye­ keznek beugratni. Nekünk, bányamunkásoknak már szám­ talanszor volt alkalmunk tapasztalni, hogy a régi bányamunkásszövetség rendesen akkor vitt harcba, amikor előre látható volt a bu­ kás. Azonban a vezéreknek nem volt bá­ torságok a tömegnek megmondani az igazi helyzetet, mert féltették népszerűségüket — Nem törődtek azzal, hogy ez által több száz és ezer családot nyomorba kergettek. Ami­ kor azután a harc kudarccal végződött, akkor mindég keresett bűnbakot vagy egyes személyt, vagy munkáscsoportokat akiket odaállítottak és kitették Őket a munkásság megvetésének. Ezáltal elérték, hogy a mun­ kásság között egyenetlenséget teremtettek és elvonták a figyelmét a munkásságnak a vezérek lelketlenségéről, ugyancsak elvonták a munkásság figyelmét a vállalatok kapzsi­ ságáról is. A legfontosabb ebben a kérdésben a mun­ kásság jobb léteért folyó harc eszközeinek a biztosítása. Ebben a kérdésben nem is­ merünk kíméletet, szembe szálunk minden­ kivel, aki ehez hozzá nyúl, nem engedjük, hogy a munkásság kezéből ezt a fegyvert kiüssék. A sztrájk fegyverére a munkásság­ nak szüksége van, azonban a sztrajkot ak­ kor fogjuk használni, amikor a munkásnak a munkaviszonyát, bérét kell javítani. Nem engedjük azonban a sztrajkot poli­ tikai tőke kovácsolására felhasználni. Elmult már az az idő, amikor a munkásságot ve­ zényszóra lehetett megállítani, most már megkérdezi a munkás, hogy miért álljon ő meg. Viszont mikor a munkaviszony és a munkabér megjavításáért folyik a harc és a munkásság azt fogja látni, hogy csak sztrajk árán tudja a harcot győzelemre juttatni, akkor alkalmazni fogja. Ezeket a szempontokat szivleljék meg az illetékesek. Nem lehet ezt a kérdést vere­ kedéssel elintézni, hanem szívós szervezés­ sel kell a munkásság előtt bemutatni a maga 3 „A Bányász" Elárusító helyek: Bogenglück Ignác vas-, bőr- és festékáru kereskedése, Salgótarján. — — Kun Testvérek épületfa és építőanyagok raktára. Kisterenyei meztelenségében a kapzsi vezetőknek a lelketlenségét, akik szerencsétlen munkásokat küldenek verekedésbe, börtönbe, ők pedig a háttérbe meglapulva várják, mikor fölöz­ hetik le a munkások nyomorúságát. A munkásság gazdasági szervezete olyan szikla vár, amely felette áll minden politi­ kának és a munkásság gazdasági megjaví­ tását célzó zászlót tűzte ki. Magyarország bánya- és kohó­ munkásaihoz ! Kedves munkástestvéreim ! Engedjétek meg, hogy én, aki 15 éve köz­ telek mozgok, szivvel-lélekkel a tietek va­ gyok és mindig érdekeinkért harcoltam, pár sorban felhívjam figyelmeteket arra, hogy sorsunk jóra fordulása sajat gyors elhatáro­ zásunktól függ. Azt hiszem nem fontos, hogy jelen soro­ kat Kis Péter vagy Nagy János írta-e épen azért nem fogjátok rossz néven venni, ha A salgótarjáni járásbírósági épület az utóbbi továbbra is az ismeretlenség homályában időkben oly nagy látogatásnak örvend, amelyre maradok és ezen soraimtól eltekintve a jö­ még Salgótarján lakossága alig emlékszik. Nagy vőben is csak mint közvitéz kívánok jólé­ tömegek hivták fel figyelmünket arra, hogy tünkért harcolni. ellátogassunk a salgótarjáni járásbíróságra Sohasem tartottam helyesnek azt, hogy a érdeklődéni, hogy milyen ügyekkel vannak el­ munkások gazdasági helyzetét a politikától foglalva a hivatásukat teljesitő bírók. Meg­ nem tudták függetleníteni. döbbenve állapitottuk meg, hogy a nyomorgó Hiszen nem kell hozzá sok magyarázat, bányamunkások vannak beidézve, akik vala­ józan ésszel mindenki elképzelheti, hogy a melyik falusi kis kereskedőnél családjaik ré­ kettőt egész szépen el lehet egymástól vá­ lasztani anélkül, hogy bárkinek a politikai szére hiteleztek. Megkérdeztük egyik másik ügyvédet, hogy meggyőződésébe bele kellene gázolni És hogy mennyivel könnyebb egy szakmi az oka annak, hogy most az utóbbi időben olyan nagy tömegeivel indítanak keresetet a egyesületnek a munkások gazdaségi érdekei­ hitelező kereskedők tartozóik ellen? Egész ért küzdeni, ha az egyesület mentesíti ma­ egyszerű rövid választ kaptunk, amelyben az gát a politikától, azt rövid pár hónap alatt állott: Jaj uraim, megkezdődött a szanálás, megmutatta a „Salgótarjáni szakegyesület" megbizóink attól félnek, hogy elbocsájtják a Hogy az egyesület a tőke ellen harcol, az munkásokat és nem lesz kin behajtani a kint- egy pillanatig sem kétséges, de akkor, amilévő tartozásokat kor bármely vitás kérdésben a tőke és a Tehát egyszerűen ennek tudható be, hogy munkásság képviselői egymással leülnek tár­ ilyen tömegesen látogatják a salgótarjáni járás­ gyaim, egymásban nem a politikai ellenfelet biróságot. Az oda beidézettekhez fordultunk látják és ez már fél győzelmet jelent a mun­ kérdésekkel, kétségbeesve mondották el, nem­ kásképviselők részére. hogy a fennálló tartozásokat tudnák fizetni, A politikai jogok gyakorlásának is meg­ hanem annak a veszélynek vannak kitéve, vannak a maga időszakai és persze kivána­ hogy még inkább szaporodni fog az adósságuk, tos, hogy a munkásság itt is egységes fron­ mert hiszen allig keresnek valamit a redukált tot alkosson, de ez mindig legyen független műszakok mellett Az egyik várakozó bosszan­ a gazdasági kérdésektől Én azt tartom — kodva huzott ki a zsebéből egy csomó fizetési és ezt minden józan gondolkozásu ember el cédulát Sorba mutogatta, hogy minden hónap­ fogja ismerni, — hogy mindenkinek joga és ban milyen összegeket vontak le tőle. Egyik kötelessége az életben képességei szerint fizetési cédulán 20-25 pengőt, a másik fizetési elhelyezkedni, de joga is van munkájáért cédulán ennél is többet vontak le. azt az ellenszolgáltatást elvárni, mit mun­ A fenti eset nagyon hű magyarázatot szol­ kája után méltán megérdemel. De, hogy el­ gál a munkásság jelenlegi és az elmult évek helyezkedése, esetleg javadalmazása politi­ gazdasági helyzetéről. Tudjuk azt, hogy a kai pártállásától függjön, ezt már jogtalan­ tartozásokat meg kell fizetni A kereskedőknek ságnak tartom és épen azért, ha egy hatal­ is szükségük van arra az összegre, csak mas, kiépített szakegyesület, mely a politi­ csupán azon csodálkozunk, hogy miért éppen kától mentesen, kizárólag gazdasági jóléti a legszorongatottabb időben állnak elő köve­ szempontokat tartva szem előtt, veszi fel a teléseik behajtásával miért nem várnak egy küzdelmet a tőke ellen, kell, hogy teljes jobb időre, amikor a munkásság kidolgozhatja diadalt arasson. rendesen a munkanapokat? A vége ugyis No meg akkor, amikor egy egyesület ve­ csak az marad a dolognak, hogy a végrehajtó zetősége távol tartja magát a politikától és ugyan kikézbesíti a letiltásokat, levonni való minden idejét csakis a munkás társai gazda­ összeg a kifizetet csekély előlegeken kivül sági helyzetének kedvező megoldására for­ ugysem marad. Tehát csupán felesleges költ­ dítja, ugy ez a munka csak eredményes le­ ségekkel terhelik a munkástársakat het. Mert ha belesodródik a politikába, ugy Tömegek a járásbiró- �1927. április 1. "A bányász" 4 vajmi kevés idő jutna a fontosabbik részre. Mar pedig munkástestvéreim, a politikából — legalább is nekünk — nem lehet meg­ élni. Nekünk a teljesített munkáért megér­ demelt bérre stb. van szükségünk. Egy szerencsés véletlen folytán sikerült hozzájutnom a Salgótarjánban megjelenő „A Bányász“ című szaklap eddigi példá­ nyaihoz és mást nem tehetek, mint szivein egész melegével üdvözlöm azon bátor szaktársaimat, kik nem törődve a rájuk zuduló piszkolódásokkal, megküzdve a kezdet ne­ hézségeivel, Salgótarján környéki munkástársaink segítségével megkezdhették azt az épitő munkát, mely idővel minden körül­ mények között az ország bánya- és kohó­ munkásainak teljes megelégedését és jólétét fogja eredményezőt Munkástestvéreim! Ezen épitő munka gyorsasága a mi elhatározásunktól függ. — Hogy rossz hasonlattal éljek, hány embert ismertünk már, kiknek együtt volt már a pénzük és még mindig nem merték kis há­ zukat felépittetni, de amikor végre mégis el­ határozták magukat és megbízták az épitő­ mestert az építéssel, házuk egy-kettőre tető alá került . Látjátok munkástársaim, a salgótarjániak háza már fölépült Rövid pár hónapi műkö­ dés után sziklaszilárdan áll a salgótarjáni szénmedence felett és annyi szép eredményt ért el eddigi rövid működése alatt, hogy az építőmesteri oklevelet az egyesület az or­ szág összes bánya- és kohómunkásaitól ki­ érdemelte. Fel tehát szaktársaim ! Ki kell vennünk a részünket az épitő munkából és ha mielőbb teljes jólétet, megelégedést akarunk élvezni, ugy az egész vonalon csatlakoznunk kell a nekünk megmutatott alap kiépítéséhez, hogy mielőbb előttünk lássuk az ország bányaés kohómunkásainak igazi bástyáját Bizom bennetek munkástársaim, hogy szavaim nem hiába hangzottak el. Csákány. Rég óta érzett hiányt fog a SINGERvarrógép részvénytársaság április havában újból megnyiló fióküzlete kielégíteni. — Az újonnan megnyíló Singer-fióküzlet Salgótar­ jánban, Fő-utca 75. szám alatt (a róm. kath. templommal szemben) létesül, ahol ezentúl újból kaphatók lesznek a sokáig nélkülözött Singer varrógépek. Singer alkatrészek, Sin­ ger tűk, Singer fonál, Singer olaj, stb. Hangszer eladás. Egy jó karban levő, teljesen felsze­ relt szobacimbalom azonnal eladó. Bővebbet: Ifj. Takács Andrásnál Baglyasalja, Sára-telep. Az angol szakszerveti törvényt módosítják. A magyar munkásság előtt is már isme­ retes, hogy Angliában vanak kialakulva a legegészségesebb szakszervezeti mozgalmak, amelyek már évtizedek óta törvényeken alapszanak. A legutóbbi bányász-sztrajkkal kapcsolatosan az angol kormány tervbe vette a szakszervezeti törvény megreformá­ lását. Ezzel a tervvel kapcsolatosan meg­ indultak az érdekeltek között a tárgyalások, hogy előkészítsenek egy megfelelő törvény­ javaslatot, amelyet az ottani alsóház elé terjesszenek, törvényre emelése végett. A fent jelzett tárgyalások alapján elkészült a törvényjavaslat, amelyről „az alábbi londoni tudósítás számol be:“ Hosszas tárgyalások és alkudozások után elkészítették az Angol szakszervezeti törvény módosítására vonatkozó kormány­ javaslatot, amelyet már a legközelebbi napokban a parlament elé terjesztenek. A javaslat megtiltja az általános sztrájkot, mint összeesküvést, továbbá a csoportos sztrajk őrségeket és a szakszervezeti ta­ gok kényszer megadóztatását, politikai pártok, vagy szervezetek támogatása céljából. A szakszervezeteken belül, csak ön­ kéntes politikai megadózás lehetséges. A közalkalmazottak szakszervezeteinek meg­ tiltják a csatlakozást olyan szakszervezeti biokhoz, amelynek politikai szinezete van, vagy amelyik politikai működést fejt ki. A fenti tudósitás lényegére még vissza fogunk térni. Kerületi összvezetőségi ülés Salgótarjánban. F. évi március 25-én, pénteken délelőtt 10 órakor összvezetőségi ülést tartottak a salgótarjáni kerületi helyicsoportok. Az összvezetőség a szanálás kérdésével és a nyugdíjas bányamunkások lakás és tüzelő szerrel való ellátása kérdésével fog­ lalkozott Napirend előtt Csóka Vendel titkár be­ jelenteti, hogy a m. kir. belügyminisztérium az egyesület módosított alapszabályait jóvá­ hagyta, amely szerint az egyesület uj címe: A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetsége. Bejelenti egyben, hogy a titkárság megkezdte az előmunkála­ tokat az alapszabályok értelmében az ország többi bányatelepein is és felszólította az ottani bányamunkásokat, kezdjék meg a szervezési munkálatokat s küldjenek a köz­ pontba értesítést, hogy a csoportok meg­ alakítására szükséges intézkedéseket meg­ tehesse. Jelentheti egyuttal már számtalan telepen megindították munkástarsaink a szervezés munkáját, mely szépen halad előre. A szanálás kérdésében Csóka titkár je­ lenti: A legutóbbi időben a felmondások nem voltak olyan nagy mérvűek, mint az a KESZLER ÁRPÁD Hirdessen múltban volt, azonban a munkanapok száma a baglyasi oldalon kevesbbedett, szemben a mult havi munkanapok számával. Ez legin­ kább annak tudható be, hogy a szén elhe­ lyezésénél az utóbbi időben darabos szenet nem igen tudtak elhelyezni, leginkább csak a téglagyáraknak szükséges aprószenet — Még a téglagyárak sem indultak meg teljes mértékben, azonban a beérkezett információk szerint a jövő kónapban esetleg némi javu­ lás fog beállani. Ugy látja, nagyobb rázkódtatástól, vagyis ujabb szünetektől nem kell tartani, mert az üzemek nagyrészt már le­ szállították munkáslétszámukat annyival, amennyivel a folytatólagos üzemet biztosí­ tani tudja. A munkabeosztásnak ez a formája a mun­ kásság között nagy elégedetlenséget szült, mert a redukált munkanapok alatt keres­ hető összeg nem elegendő a legszükségesebb élelmiszer szükségleteknek a beszerzésére sem. Ennek tudatában a Szövetség központi titkársága beadvánnyal fordult a kományzathoz, amelyben felsorolta a munkásság sulyos helyzetét s arra kérte a kormányza­ tot, hasson oda lehető legsürgősebben, hogy a munkásságnak munkaalkalmat teremtsen, amely által lehetővé teszi létfen tartásának biztosítását. Továbbá jelenti, hogy a salgótarjáni kerü­ letben e bányavállalat megvonta a nyugdíjas munkásoktól a tüzelőszer kiszolgáltatását. Ugyancsak a Rima telepén a nyugdujasok­ kal olyan körözvényt írattak alá, mely sze­ rint amennyiben a vállalatnak a lakásra szüksége van, ugy egyszeri felszólításra kö­ teles a nyugdíjas a lakást elhagyni Ebben a kérdésben a központi titkárság javasolja a vezetőségnek, foglalkozzon a dologgal és adjon a titkárságnak utasítást a fenti pana­ szok orvoslásának az elintézésére. Az összvezetőség többek hozzászólása után utasutja a központi titkárságot, járjon el a kormányzatnál, úgyszintén a kerület országgyűlési képviselőjénél, hogy a szanálás kérdésében sürgősen intézkedjen. A nyug­ dijasok ügyében pedig mindaddig, amíg a nyugdijjárulékot nem emelik olyan arányban, hogy abból a lakás és tüzelőszer beszerzését fedezni tudják, hagyják őket lakásukban és nyújtsák továbbra is a szénjárandóságokat. Ujból megnyilik ÓRÁS ÉS ÉKSZERÉSZ április havában SALGÓTARJÁN. Fő-utca 480. a SINGER A legolcsóbb bevásárlási forrás arany, ezüst ékszer különlegességekben és órákban. Kedvező részletfizetés. fióküzlet Salgótarjánban, Veszek törött aranyat és Minden nálam vásárolt óráért 5 évi irásbeli jótállást vállalok „Turul-nyomda" r.-t, Salgótarján. A Bányász-ban. Fő-utca 75. szám alatt a r. kath. templommal szemben. Nyomdavezető: Friedler Samu. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász 2. évfolyam 7. szám (1927. április 1.) A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Subject The topic of the resource Bányászat Kohómunka Közlöny Helyismeret Description An account of the resource Megjelenik minden hónap 1-én és 15-én kétheti lapszám Creator An entity primarily responsible for making the resource Csóka Vendel Fajd Pál Salgótarján Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1927-04-01 Rights Information about rights held in and over the resource Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább! https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/ Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/jpeg mikrofilm (35 mm) Language A language of the resource HUN Type The nature or genre of the resource periodika Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context M/60/A Bányászat Csóka Vendel Fajd Pál Helyismeret Kohómunka Közlöny periodika Salgótarján