https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/14e1c26470f26d290d35d3b5600c4a26.jpg eaac849e22eec3a51c8b85735f225310 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/acdd2960f279eaf8391519843ca771bf.pdf 374817b69c75a732f593f86cb36221ca PDF Text Text II évfolyam. 6. szám. 1927. március 15. A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Felelős szerkesztő: CSÓKA VENDEL. Kiadó: FAJD PÁL. Telefon szám : 46. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Vasut-utca 4. szám. Megjelenik minden hó 1. és 15-én. Ki az egész ország területére. A szövetség központja jelenleg Sal­ gótarjánban székel. A szövetség cime: Magyarországi Bánya- és Kohómunká­ sok Gazdasági Szövetsége, Salgótar­ ján, Vasut-utca 4. szám, mindennemű A magyar királyi belügyminisztérium levelezést ide kérünk. 190322/1927. B. M. VII. szám alatt Fel a munkára! jóváhagyta A Magyarországi BányaFel a küzdelemre! és Kohómunkások Gazdasági Szövet­ Küzdelmünket és munkánkat siker sége alapszabályait. fogja koronázni Az alapszabályok módosításával ál­ Jó szerencsét! lomáshoz értünk. Eddig csak Salgó­ tarján vidékére voltunk kényszerítve és nem tudtunk eleget tenni azon ki­ vánságoknak, amelyek hozzánk állanA magyar nemzet évszázadokon keresztül dóan érkeztek, hogy az ország többi telepein is szervezzük meg a bánya­ a legnagyobb elnyomatásban vergődött — A jobbágyság görnyedi a sulyos terhek alatt és munkásokat. minden megmozdulását népnek hazaárulás Most azonban az alapszabályok ér­ számba vették, amiért azután a legsúlyosabb telmében ki fogunk menni és meg­ büntetésekben részesítették. A magyar nemzet szervezzük az egész ország bányamun­ fiait, akik az osztrák elnyomatás alól való fel­ kásait. Meg fogjuk ismertetni a mun­ szabadulás érdekében sikra szállottak, a leg­ kássággal gazdasági szövetségünk cél­ borzalmasabb halálnemekkel pusztították ki. ját Célunk a bányamunkásság gaz­ Ebben az elnyomatásban része volt a ma­ dasági helyzetének a megjavitása. gyar feudális arisztokráciának is és csak ke­ Ennek a célnak az elérése érdeké­ vesen voltak az arisztokraták közül, akik a ben minden energiánkat és tudásun­ magyar nép fájdalmában osztoztak és igyekez­ kat latba vetjük. Legfőbb törekvésünk tek a magyar népet fölszabadítani. a munkásság gazdasági szervezetét A XIX. század derekán azután a hamu alatt minden politikai befolyástól mentesí­ lappangó parázs izzó lett, mert az osztrák kateni, ne történhessen meg, hogy a marilla még súlyosabb terheket rakott a ma­ munkásság gazdasági szervezetét poli­ gyar nép váltóira. Ezen terheknek a súlyosbí­ tikai célok elérésére ugró deszkának tása olyan rázkódtatást váltott ki az ország használhassák fel. népéből, amely csordulásig töltötte a poharat Nagyon fontos körülmények ezek Ezt a helyzetet ismerte fel Kossuth Lajos, ma, amikor a magyar bányaipar vál­ gróf Batthányi Lajos, Petőfi Sándor és szám­ sággal küzd és a bányamunkások feje talan magyar vértanú. 1848. március hó 15-én fölött állandóan a nyomorúság demok- felállították a 12 pontot, amely magába fog­ les kardja csüng. Elő fogjuk készíteni lalta a magyar nép felszabadulását a munkásságot minden telepen a szö­ A 12 pont keresztülvitele csak forradalom vetség helyicsoportjainak a megalakí­ utján sikerült Azonban az osztrák kamarilla tására. A helyicsoportokat most kell újra össze fogott és idegen hatalom segítsé­ megalakítani, amikor a bányamunká­ gével leverték a magyar forradalmat, azután sok ki vannak téve a nyomorúságnak. következett a magyar népre egy siralmas idő, Amikor a munkaalkalom megindul, a az úgynevezett Bach-korszak. bányamunkásságot felkészülve kell ta­ A magyar nemzet történelmében ez a kor­ lálnia. szak felejthetetlenül véres nyomokat hagy a Ki fogjuk épiteni csoportjainkat, szivekben. Az 1867.-es kiegyezés azután némihogy a munkásság munkaviszonya és képen levezette az indulatokat és megkezdődött bérezése ne tisztán a vállalatok ké- a magyar alkotmányos kormányzás. A kiegye­ nyére-kedvére legyen bízva, hanem a zés után még mindég nem volt meg a magyar munkásság szervezete és megbízottai önnállóság, még mindig az osztrák befolyások oda állhassanak a munkásság védel­ érvényesültek ez azután elvezetett bennünket mére. a nagy világégéshez, a világháborúhoz. A vi­ Felkérjük a többi telepek bánya­ lágháború után az ugynevezett béke-kötés munkásait, hogy lépjenek érintkezésbe után visszavetette a magyar nemzetet újra a központi szövetség titkárságával és abba a súlyos helyzetbe amelyben a múltaz előmunkálatokhoz szükséges utasí­ században volt. Ezek az állapotok kell, hogy tásokat és felvilágosításokat azonnal a magyar nemzet minden fiát csata sorba állitsa és keresse közöttünk a jelenkor Kossuth megkapják. Március 15. Előfizetési ár 1/4 évre 80 fill. (10.000 K) Egyes szám ára 16 fillér. (2000 K.) Lajosait, Petőfi Sándor, gr. Battyáni Lajost, gróf Szécsényieit és még a sok neves és név­ telen hősöket, akik az ujabb márciusi pontokat összeállítják és győzelemre segítik, amely sze­ rint Magyarország vissza kapja régi területet amelyet gyáva Idegenek bitorolnak. Ennek az eljövendő márciusnak az előkészitésén fáradozunk és bízunk közeli eljövetelében. A magyar szénbányászat válsága. A magyar szénbányászat a háború folya­ mán, de különösen a háború után föllendült. Ugyanis a háború alatt a hadfelszerelési gyárak fokozott üzemmel dolgoztak és ezek üzemben tartására óriási mennyiségű szénre volt szükség. Ezt a szenet akkor Németor­ szág, Lengyelország, Ausztria és a Magyar bányák fokozott termeléséből fedeztek. úgy, hogy az összes szükségletet a Magyar bányák termeléséből kelletett fedezni magyar bányák a háború folyamán az üzemi berendezkedés terén meglehetős rossz állapotban voltak, hozzájárult ehhez még a bánya vállalatok kapzsisága. A bányavállalatok legfőbb törekvése az volt, hogy a szerintük megfelelő hasznot biztosítsák, ennek azután a követ­ kezménye, hogy 1919. és 1920.-ban a bányák oly rossz állapotba kerültek, hogy az üzemi anyagok és élelmiszerek beszerzése a leg­ nagyobb nehézségekbe ütköztek. Ez azután veszélyeztette a bánya vállalatokat azzal hogy nem tudták ellátni üzemeiket a szük­ séges üzemi anyagokkal. A munkásságot az a veszély fenyegette, hogy nem tudják meg szerezni a szükséges élelmiszereket és szük­ ségleti cikkeket A munkásságban azonkivül kifakadásra jutott az a sok keserűség, amely a háború alatt össze gyülemlet a háborús bánásmód és ellátás mia^: A munkásság igyekezett munkahelyét változtatni, egyrészt azért, mert nagyon sok munkás katonailag volt vezényelve és szám­ talan munkás a családjától távol volt másrészt pedig igyekezett jobb munkahelyei keresni. Különösen az utóbbi súlyosan érintette a bánya vállalatokat, ezért a vállalatok eljártak a kormányzatnál, hogy szűntesse meg ezt az állapotot mely szerint a munkások a munkahelyüket elhagyják. Erre a kormányzat kiadott egy rendeletet. mely szerint a munkás munkahelyét nem hagyhatja el és amennyiben mégis elhagyná, úgv hatóságilag vissza hozandó és büntetendő. Ez sem volt elegendő, mert a munkásság akkor azt követelte, hogy amennyiben munkahelyhez van kötve, nem élhet munkavállalási jogával, úgy tehát biztosítsanak részére emberséges megélhetést és bánás módot A bánya vállalatok akkor ujra kormányzathoz fordultak segítségért, mert szerintők ez veszélyeztette a széntermelés biztosítását A kormányzat ekkor a bányákat katonai felügyelet alá helyezte és a munkásságot azután úgy kezelték, mint katonákat Labe- �2 tétlenné tették a munkásság részére, hogy helyzetén javítson, kénytelen volt türni. Mert minden legcsekélyebb megmozdulása a munkásságnak oda lett magyarázva, hogy veszélyezteti az ország szénellátását. A bánya vállalatok Elhasználták ezt a helyzetet és a leglehetetlenebb viszonyok uralkodtak a bánya telepeken, ugyancsak fölhasználták a katonai felügyelőségeket az üzemi anyagok beszerzésére, továbbá a közvélemény han­ gulatát a maguk oldalára terelték. Amikor látták, hogy a hangulat mellettük van, akkor a további kedvezményeket csikarták ki úgy, hogy az üzemi befektetések és munkásLakások építése stb. ugy, hogy a bánya vállalatok alaposan kihasználták a konjukturát és feljavították berendezéseiket Ez a konjuktura megváltozott az ország széntermelésének a fokozása a külföldi szén­ nek a beözönlése következtében, nem birja az ország felhasználni azt a szén mennyi­ séget, amely rendelkezésre áll. Hozzájárul ehhez még az is, hogy a gyáripar még mindig nem dolgozik abban az iramban, hogy a bányaipar több termelést feltudna hasz­ nálni. Továbbá az ország megnyirbálása következtében elvesztettük piacunkat. Ez azután azt eredményezte, hogy már évek óta a bányamunkások tömegeit bocsájtják el és az évnek a legnagyobb részét munka nélkül kénytelen eltölteni, elesik keresetétől és családjával együtt a legnagyob nyomor­ ban tengetni életét. A bánya vállalatok a leglelketlenebbül hajtják végre az elbocsáj­ tásokat, minden érzékiség nélkül elbocsájtanak olyan embereket, akik 15—20—25 évet eltöltöttek a vállalatok szolgálatában, tehát akik erejűk javát adták oda nyomorúságos bérekért. Ez történt most Tatabányán is, ahol százával bocsájtották el az embereket, legnagyobb részt javakorbeli férfiakat Mi akar ez lenni, mivel magyarázzák meg az elbocsájtásoknak ezt a Tonnáját, úgy látszik fáj a vállalatnak, hogy ezek az em­ berek már élvezik az üdülő szabadságot és igy akarják az üzem költségeit redukálni. Most nekünk, munkásoknak kell ugyanazt a kormányzatnak, mint annak idején a válla­ latok mondották, hogy az ország szénter­ melése veszélyben van, viszont most a magyar bányamunkásságnak a megélhetése van veszélyben. Tehát, amikor a bánya válla­ latok profitja volt veszélyben, a kormányzat sietett segítségükre, ugyan úgy kell most a munkásság segitségére sietni. A Tatabányán történt elbocsájtások szivet facsaró jelensé­ gek, mert olyan nincsteleneket érint leg­ nagyobb részt, akik telepi munkások, tehát azt jelenti kenyerükkel egyúttal lakásukat is elvesztik és nyomoruk hajléktalanságukkal még kiáltóbb. A kormányzatnak sürgősen kell beavat­ kozni és megakadályozni, hogy több száz család ne legyen kenyér és hajlék nélkül. Teremtsen a magyar szénnek piacot és ez­ által munka alkalmat a bányaiparban dol­ gozók részére, amennyiben nem tudna sürgősen piacot teremteni, úgy adjon más munkaalkalmat azok részére, akiket a bányaiparból elbocsájtanak. Az elbocsájtásokat pedig vizsgálják fölül, hogy ne érhessen olyan munkásokat, akik telepi munkások és nagy családdal vannak, ne érvényesülhessen az elbocsájtásoknál a bosszú és a profit féltése. A kormányzattól sürgős intézkedést várunk mert ártatlan gyermekek, asszonyok és dolgos munkások megvédéséről van szó. Ezt hangoztattuk mi mindig, ezért kiabál­ tunk folyton és ezért kellett nekünk politika­ mentes gazdasági szervezet, amely nincs lekötve politikai célok szolgálatába. Ez a tatabányai eset is bennünket igazol, mert mi már három izben tudtunk közbe járni és az elbocsájtásokat a minimumra leszorítani és ahol nem lehetett az elbocsájtást teljesen megakadályozni, ott elviselhetővé igyekez­ tünk tenni az által, hogy nem olyan munkásokat bocsátottak el, akik hosszú évek óta dolgoznak, telepiek és nagy családunk. Azonkívül közbenjárásunkra sikerült azok részére, akiket elbocsátottak munkaalkalmat szerezni építkezések és egyéb közmunkáknál. Ezzel szemben mit látunk a Bányamunkás szövetségben. Azt, hogy egy betűvel nem foglalkozik lapjuk a munkásság helyzetével. "A bányász" Nekik nem fáj a munkásság nyomorúsága, addig mig dolgozik fizesse a járulékokat és ne nézze mit csinálnak a szövetségben. Elé­ gedjen meg azzal, hogy kegyelmes titkáruk külföldön van és külföldön várja mit fognak idehaza csinálni a bánya munkások. így csinálta ő mindég, amikor a magyar bányamunkások nyomorúsága és üldöztetése a legnagyobb volt, akkor ő külföldön élte napjait, nyugodtan, bőségben, sőt ügy ren­ dezte meg a sztrájkokat, beugrasztotta az embereket, nem törődött azzal, hogy látta már előre az eredménytelenséget. Amikor azután már látta, hogy az embe­ rek bedőltek, akkor elutazott úgy, hogy a sztrájk kitörése már őt útban érte, amikor azután vissza jött kereset bűnbakot, akit oda állított a munkásság elé, hogy az az oka a sztrajk sikertelenségének. 0 pedig verte a mellét és bizonyította az emberekkel: íme lássátok milyen nélkülöz­ hetetlen vagyok, mihelyt kifestem a lábam mindjárt baj van és az emberek természe­ tesen elhiszik, mert nem tudják az előzmé­ nyeket. Most is külföldön érte a tatabányai eset, azt hitte majd megint csinálnak a bányamunkások valami oktalanságot. Azon­ ban a bányamunkások átláttak a szítán, hiába terjesztette elutazása előt, Tatabánya megáll, a bányászok nem járulnak ahhoz, hogy a vállalatnak szolgálatot tehessen. Kár minden fáradtságért Kegyelmes úr! Alig egy pár hete olvastuk, hogy egyesü­ letünk megalakulásával, illetve annak fejlődé­ sével már nem érdemes foglalkozni, mert a munkások felismerték annak a mivoltját és kiábrándultak belőle. Azt a kijelentést tette Peyer Károly őkegyelmessége a bányamunká­ sok rendkívüli közgyűlésén. Csodálatosképen a Bányamunkások Szövet­ ségének hivatalos közlönye a vezérrel került ellentétbe, mert azóta még hangosabb lett, mint a múltban, Örültek módjára ordít, rágal­ maz és piszkolódik tovább, pedig ha tudná szegény pária, hogy milyen sokat hederitenek rá, akkor biztosan nem pazarolná a milliókat fölösleges piszkolódásokra. — Vagy talán azt hiszi a «Bányamunkás», vagy annak megőrült irói, hogy most már ugyis mindegy, nincsen már több veszíteni valójuk. Lehetséges, mert józan, épeszű ember ilyen brutális hangon újságot írni nem szokott Különösen nem akkor, mikor a bányamun­ kások tízezreit bocsájtják el a vállalatok mun­ kaalkalom hiányában. Egyetlen egy betűt nem Geológia. Irta: Mostyenán József. (Folytatás.) Az ősi tengerek iszapjából keletkezett kő­ zet a kiinduló élet nyomait nem őrizte meg. de a következő kor kőzetei tanúsága szerint kétségtelen, hogy az élet már az őskorban in­ dult ki. Ókor. E korban már megjelennek az élei hírmondói, kövületekben gazdag kőzetek bi­ zonyítják, hogy a fokozatosan fejlődő élet már az előző korban indult ki. A szerves lények sorozatában, a növényvilágban a tengeri Ol­ gák, moszaterdők lépnek a fejlődő élet elő­ terébe, — az állatvilágból a coelenteratumfélék, koraitok jelennek meg tömegesen a tengerekben, jele annak, hogy az élei a ten­ gerekben vette kezdetéi és indult hódító útjára. Az egyes korszakok megjelölésénél a fej­ lődő élet széttagolása, az állat és növényvilág megjelenő uj szereplői és a kihaltak megkővesült maradványai lesznek utjelző határköve­ ink. Az ókort a következő korszakokra oszt­ hatjuk: 1. prekambrium, 2. kambrium, 3. szilur, 4. devon, 5. karbon vagy kőszén, 6. permi. A prekambrium rétegeit kovapala, mészkő, homokkő és csillámos palák alkotják. A meszes rétegekben számos megkövesedett radi olarius (kovavázas álatkák); mákszemnyi su­ garas állatkák maradványai, amelyek a protozóák egyik osztályához: a gyökérlábu állatokhoz tartoznak; a stromatopora nevű korall-űélék és a brachiopodák (pörgekaruak) — a mai ízelt­ 1927. március 15, ír a nyomorgó munkásság érdekében, vagy talán azt hiszi, hogy piszkolódásaival elterel­ heti a munkásság figyelmét a tehetetlensé­ gükről. Tévednek, mert azok a munkások, akikre a cikk írója még eddig támaszkodhatott, azoknak is kinyílt a szemük és utálattal for­ dulnak el nemcsak az újságtól, hanem magától a szövetségtől is. Tömegével kapjuk Tatabá­ nyáról a panaszokat, amelyekben kidomborodik világosan Peyerék tevékenykedése a munkástársak érdekében. Minden elbocsátott második ember bizalmiférfi, akik feláldozták energiáju­ kat, tudásukat, munkaszabadságukat, önmagu­ kat és családjukat Peyerék érdekében. Ma, mi­ kor a sok ígéretből csak egyet kellene beváitani, a munkájuk visszaszerzését, Illetve mun­ kaalkalmuk megvédését, mit láthatnak ezek a szerencsétlen emberek mást, mint a gyáva meghunyászkodást és legfeljebb még annyit, hogy mikor Peyerhez fordulnak segítségért, kijelenti: «Elvtársak, nem tudok önökön segí­ teni". Igaz, nem tud segíteni, de annál többet tud rágalmazni és mások becsületébe bele­ gázolni. Peyer legjobb volt bizalmiférfiai ke­ resik fel egyesületünket, egyesületünktől kér­ nek védelmet és munkába való elhelyezke­ déshez támogatást. Egyesületünk a rendelke­ zésre álló eszközök igénybevételével mindent elkövet, hogy ezen munkástársakon is segítsen, nem kezeli őket ellenségként, mert tudja azt,hogy ezek a szerencsétlen, de jóhiszemű mun­ kástársak nem mások, mint Peyerék brutális magaviseletének áldozatai. A »Bányamunkás« legutóbbi saámában meg­ jelent cikkekre nem akarunk válaszolni mert nem tartjuk méltónak arra, hogy a drága pa­ pírost és nyomda festéket, de különösen a munkástársak verejtekes fillérjeit arra fecsérel­ jük. Csak csupán az akarjuk megjegyezni, hogy az általunk kezdeményezett akció a munkás­ társak becsapása, illetve boloditása, akkor ennek Peyer Károly és egy pár hú csatlósa csak tapsolhat, mert hiszen, ha bebizonyo­ sodnék. hogy nekik van igazuk, akkor az ő javukra dőlne el a kérdés, de a még Peyer lipótmezői hangon ir. világos, hogy nekünk lesz igazunk, mert ha nem volna igazunk, akkor nem volna szükség az aljas hazudozásokra és folytonos piszkálódásokra. A «Bányamunkás»-ban megjelent rágalmazások és becsületsértésekért a bíróságnál szerez minden­ egyes munkástársunk elégtételt, akinek becsü­ letén sérelem eseti. Mert őrültekkel vitatkozni a régi megállapítások szerint is sajtó utján, vagy máskép felesleges. Ami pedig az otthon kérdését illeti legyen mindenki nyugodt, rövidesen megfogjuk tudni, hogy kinek van igaza. lábú állatok: rákok, pókok stb. őse — voltak a tenger lakói. Kambrium: konglomerát (összetapadt kavi­ csokból keletkezeti kőzet) agyagpala és ho­ mokkő rétegek alkotják, melyek sok helyütt átkristályosodtak. A növényvilágból a tengeri fucoideák, moszatok jelennek meg a sekély tengerben, de annál népesebb az állatvilág, melyből néhány száz fajta ismeretes; trilobiták (ősi rákok) nagy számban találhatók e korszak kőzetében, azonkivül a iingula és az obolus, fillér nagyságú brachiopodák éltek tömegesen e kor tengereiben. A Szilur korszak agyagok, homokos rétegeit meszes padok zárják le. Egyes helyeken réte­ gei kristályos palákká alakult át. Rétegeiben gazdag ólom, cink, réz telepek és limonit érc fordul elő. Flórája bogyós, fonalas moszatokat tartalmaz és kezdetleges harasztok és korpafű félék alakjában Indult a szárázföld meghódítá­ sára. Faunája is megkísérli a szárazföldi életet tanúbizonyságot szolgál erről: Skócia felsősz-i lur rétegeiben talált néhány skorpió féle. Annál nagyobb fejlődésről tanúskodnak a Szilur ten­ gerek. A tengerek üledékes kőzetet a gazdag állatvilágból sok kövületei őriztek meg. melyek az akkori tengerek életét tárja elénk. A trilobiták és brachiopodák mellett a puhatestűek hódítanak nagyiért, a foraminiferák (mészhéju állatkák), radiolariák (kovázunk) óriási mennyi­ ségben népesítették be a tengereket, a spongiák (Szivacs) és a koraitok is megkezdik zátony építő munkájukat s végül az ős cápák és páncélos halak is megjelennek, a gerinces állatok őse. (Folyt, köv.) �1927. március 15. 3 „A Bányász" Kár azért a drága benzinért Karcsi bácsi. Az elmúlt napokban a kezeimhez került a „Bányamunkás“ legutóbbi száma, ez a Peyer-féle papíros, amelyet különben Peyer kisded tábora szaklapnak csúfol. — Ez az úgynevezett Peyer-féle szaklap mindennel foglalkozik, csak éppen, azzal nem, amivel címénél fogva hivatása volna: a bányászat szakmai ügyei, valamint általában a munkás és gazdasági kérdések. Azt kell hinnem, hogy ez a Peyer Károly, aki a „Bányamunkás“ lapnak teljhatalmú firkálója és egyben gazdája, a szellemi fej­ lődés tetőfokán billent keresztül a vissza­ esés felé, mert csak ezt tudhatom be eny­ hítő körülménynek ahhoz, hogy egy magát munkásvezérnek nevező alak, aki külömben országgyűlési képviselő is (a tömeglista jó­ voltából), sőt volt miniszter is, ilyen és ennyi ízléstelen badarságot és undorító hazugsá­ got legyen képes imi, a saját személye és kényelmének megvédése érdekében. Tudom azt, hogy a kicsi bogár is védi magát, ha bántják és elismerem, hogy ezen becsületes védekezési eszközhöz mindenki­ nek joga van, még Peyer Károlynak is, de nincs joga Peyernek egyesületünket és an­ nak vezetőit oly gálád módon és oly ízlés­ telenül támadni, mert mi Peyert nem tá­ madtuk hátulról orvul, hanem mint korrekt ellenfél, szembefordultunk vele és a nagy nyilvánosság előtt biráltuk meg mulasztásait, a munkásság, valamint a munkásintézmények ellen elkövetett hibáit, amely hibák össze­ gezve mind az ő önző érdekét védő diktá­ tori viselkedésében születtek meg. Peyer Károly ezzel a perfid aljas táma­ dásával és folytonos rágalmazásaival nem érte el a célját, mert bennünket nem gyön­ gített, sőt napról-napra fejlődünk és erősö­ dünk. Ezzel szemben Peyer látja, hogy mennyire felbomlott az a nagy szövetség­ nek nevezett kis csoport, melyet eddig még sikerült neki az ő megszokott sablo­ nos demagógiájával bolonditani, de látja azt is, hogy a salgótarjáni kiválás nemcsak a régi bányamunkás szövetségnek jelent ki­ mulást, hanem az ő fenhéjazó tekintélye és erkölcsi fajsulya is leszált. És igy Peyer olyan helyzetbe került, mint a fuldokló em­ ber, aki, hogy megmentse magát, beleka­ paszkodik egy vizen úszó szalmaszálba is. Peyer is abban látja az őt megmentő szal­ maszálat, hogy ijedtségében bennünket a legundorítóbb módon, jogalap nélkül szidal­ maz, igy a jóhiszemű munkásokat ezzel megtéveszteni és azokat egyesületünktől el­ vonni reméli. Munkástársaim A közmondás azt mondja, hogy „az kiabál, akinek a háza ég.“ Most már láthatjátok, hogy a Peyer portája meny­ nyire ég és körülötte mennyi lehet a vesze­ delem, mert a bányamunkások körében elvesztette a lába alól a talajt, bár itt még nem járt oly csufosan, mint a multban saját szervezetében, mert a bányamunkások csak egymásután hagyják magára Peyert, mig a saját szakmájának szervezete erőszakos esz­ közök igénybevételével tudta csak köréből kiselejtezni, tehát elkergették. Mi jöhet még ezután Peyer részére? Vagy megint egy más szakmának a nyakába Ülni, de ez már olyan legyen, amelynek tagjai egytől-egyig analfabéták, mert ez Peyernek csak ugy imponál és ha az csak némileg is értelmes emberekből állana, ugy ott sem tartana soká Peyer diktátor urnak — az eddig történtek után — a pünkösdi királysága. A másik ban, ugy először kritizálja meg önönmagát, eset pedig az, ami valószínű is lesz, hogy a nézze meg a maga portáját és gondolatok­ szaktanácsba helyezik, vagy a munkások ban szálljon magába, aludjon rá egyet és által teremtett valamelyik intézménybe, mint csak azután rágalmazzon, a Fogyasztási Szövetkezet, a Corvinia Biz­ Karcsi bácsi szemében nagy szálka az is tositó Társaság, vagy a Törekvés Takarék­ hogy Csóka titkárunk kényszerhelyzetében pénztárban mint vezérigazgatót helyezik el. más és nagyobb lakásba költözött, ott Batta Egészen bizonyos, hogy Peyer esetleges szaktársunknak is helyet ád, sőt, hogy ott elhelyezését illetőleg nem fogják megkér­ még másnak is tart fenn szobát, mert ugye dezni a munkásokat, hogy azt helyeslik-e, Karcsi bácsi ez mind ellenkezik a testvéri hanem egyszerűen Peyer azzal az egy-két szeretet és a demokrácia fogalmaival ? Nem, főkolompossal, — azaz puszipajtásaival, akik tévedni tetszik. Azért ment nagyobb lakásba, jó és kényelmes létüket egymásnak köszön­ mert a mai lakásmizériában most éppen hetik, — fogja elintézni, ha ebbe a közka­ ilyet kapott és azért ád még másoknak is tonák is bele nem szólnak. De ez nem fon­ helyet, hogy jóindulatát, emberszeretetét ez­ tos, sőt nem is baj, mert ha minden össze­ zel is bebizonyitsa. dől is, ha minden elvész is, Peyer már be Ejnye-ejnye Karcsi bácsi, mire való ez, van biztosítva, igaz, hogy nem a Corvinia nézze csak meg a maga hat szobás laká­ biztosító r.-t-nál, hanem valamelyik külföldi sát, amit két cseléd nagy munkával takarit, nagy banknál, mert hiszen szégyen is volna, ennek dacára panaszkodnak, hogy a szoci­ ha ez nem igy volna, hiszen hosszú éveken alista nagyvezér nekik csak éhbért fizet keresztül abból az egy-két kis proli fizetés­ Volt alkalmam látni a kegyelmes ur laká­ ből, abból a nehéz és sok milliókból, amit sát, mondhatom közte és Csóka titkárunk a munkások verejtékes filléreiből folyósított lakása között nagy a külömbség, mert a ke­ magának, amikor olyan tagjárulékot köve­ gyelmes urnái csupa fény és pompa, majdtelt a nyomorgó munkásoktól, ami egy-egy nem ugy, mint ahogy az egy főúri palotá­ nagy családnak bizony napi kenyerét cson­ ban van. Talán gróf Bethlen miniszterelnök kitotta meg. sem dicsekedhetik külömbbel. Aztán azok A Peyer-féle szenylap folyton jajgat, a vendégnapok, amit Károly bácsi rendez hogy a mi szervezetünk csak gazdasági palotájában magas állású urak részére, szervezet és nem politizál. Igen, mi a mun­ mégis csak több, mert Csóka titkárnál leg­ kásság gazdasági jobblétének megteremté­ feljebb egy-két munkást látnak vendégül, sére törekszünk, amit ma, különösen orszá­ ha esetleg azok pénz nélkül itt átutaznak. gunkban, csakis igy lehet elérni és ha ezt Aztán valami asztalról is beszél Károly elértük, ugy minden különösebb politikai bácsi sajthulladék takarója. Sohse fáradjon rikácsolás nélkül, egyidejűleg születik meg hazudni, mi azt tudjuk, hogy az rendje és az a közjó, amit Peyer csak politizálással módja szerint, az ön tudtával történt. — vél megteremteni. Hanem inkább beszéljen arról, hogy elkopMunkástársak ! Nem látjátok, hogy Peyer tak-e már azok a drága szőnyegek, amit miért fél a politikamentes szervezettől? — annak idején Karcsi bácsi a szövetségből Azért, mert ha csak a pártszervezet politi­ elcipelt ? Igaz, hogy megfizetett érte később, zálna, aminek tényleg az is a hivatása, ugy de már az akkor rossz pénz volt, mert el­ Peyerék még annyian sem lennének a kép­ értéktelenedett. Hát ezzel ki károsodott ? viselőházban, mint ma, mert nekik a párt­ A szövetség-e, vagy a mádi zsidó ? szervezet kevés anyagi hasznot hoz a kony­ Lássa Karcsi bácsi, nem szép dolog, más­ hára. Hiszen tudjuk, benne voltunk, a szak­ nak a tisztáját is szennyeskép szellőztetni, szervezetek táplálják a pártot, ebből az em­ mikor a maga szennyese dugva bűzlik. lőből táplálkozik minden pereputtyuk és ha Aztán még nagyon fáj Karcsi bácsinak ez megszűnne fejős tehén lenni, ugy azt a az is, hogy Balta szaktársunk még mindig sok párttitkárságot és egyéb névleges pozí­ él és még hozzá egyesületi sikert remél. ciókat meg kellene szüntetni, mert ha eze- Én gondolom is, hogy mi lehet ennek a ket a pozíciókat jó elvhű emberek töltik is nagy haragnak az oka. Nem más, mint az, be, de azért mégis csak nehéz fizetésért hogy amikor Batta eladta az írógépet, a hajlandók elszánt szocialista vezetők lenni. Karcsi bácsi utasítására, megfeledkezett az Még valamit Peyer bácsinak: Én nem irógép árának legalább a felét Bádenbe, vagyok nagyvezér, mint Ön Károly bácsi. Karcsi bácsinak küldeni, hanem felhasználta Én nem vagyok kegyelmes ur, mint ön a szövetség bizalmas költségeire. És igy tör­ Karcsi bácsi. A különbség nagy közöttünk tént az, hogy amikor a Karcsi bácsi a nyamár a jó táplálkozásban is Duci bácsi, raltatási emigrációból visszajött Bádenből, meg a bádeni nyaralásban is, képviselő bá­ látta azt, hogy Batta önfeláldozó munkájá­ csi, nem is hiába képviselő bácsi, mert meg­ val a szövetségben nagy népszerűségre tett lehetősen kihizott és jól táplált képe van. szert, tehát neki riválisa lett, félt attól, hogy Na meg egy kis szellemi külömbség is van a munkások most választanak kettőjük kö­ közöttünk, mert én nem tudom ugy bolon­ zött és ő esetleg még hoppon maradhat ditani az embereket, mint ön fenséges ve­ Dehát Karcsi bácsi nem. azért van meg­ zér ur, mert ahhoz olyan tekintély kell, kenve mindenféle kutyazsirral, rögtön kie­ mint amilyet ön hordoz a mellény alatt, szelte azt, hogy ha törik-szakad is, Battára azzal pedig én nem rendelkezem, mert hát valami hibát kell kisütni és a szövetségből én csak olyan szegény proletár vagyok, aki mielőbb ki keli zárni. Ez ugy, ahogyan azt az ön nagy tehetségét, tudományát és hű Karcsi bácsi tervezte, sikeresen végre lett elvtársi szeretetét csak az ön lapjaiból ol­ hajtva és a nyeregben továbbra is Karcsi vasom és annak ellenkezőjét sajnos már ré­ bácsi ül még ma is, azzal a külömbséggel, gen a bőrömön tapasztalom. De azért mégis hogy a paripa ma már nem olyan délceg, fogadja tőlem legőszintébb tanácsom: azt mint volt, hanem tüdővészbe esett és igy tanácsolom Karcsi bácsinak, hogy mielőtt alig, hogy döcög a Bádenben jól el hizott rágalmazna valakit akár szóval, akár írás­ Duci bácsival. * l �1927. március 15. "A bányász" A végén el ne felejtsük, hogy ki is az a Karcsi bácsi. Hát ex az a ravaszságában és hazugságaiban hires Peyer Károly, aki ugy teszi bolonddá a szegény munkást, ahogyan csak neki az érdeke megkívánja, aki a szó legszorosabb értelmében bitorolja a demok­ rácia fogalmait, mert a munkások között ő a legerőszakosabb diktátor, aki csak nehéz milliós fizetésért szocaiálista, mert ha abból egy csöppet is elvesznek, nyomban sárba tapossa a vörös szegfűt Ex a Peyer Károly ir a legmocskosabb módon az Ő hivatalos papiroskájára, amely­ től ugy megundorodik a jó ízlésű ember, hogy felfordul a gyomra. Ezek után el lehet képzelni, hogy milyen jó gyomra lehet Peyer Károlynak, ha azt a sok aljas piszkot, mind meg tudja emésztem, amit az úgynevezett sajthulladék takarójára, hájas fejével kisütve firkál. Egy próbát akartam tenni magammal, még pedig azt, hogy arra a sok aljas rágal­ makra, melyet Peyer lapja ir, ugyanolyan formában, vagy még azt túlszárnyalva fele­ lek reá, habár tudom, hogy ez messze álla jó ízléstől, de amint látják a tisztelt mun­ kástársak, ex nem sikerült nekem. Tehát a rekord mégis Peyer Károlyé maradt, mert olyan gálád, olyan aljas, olyan túlságosan szemtelenül és oly ízléstelenül a legnagyobb erőfeszítésem dacára sem tudtam irni, mint Peyer Károly, a már nagyon kicsi számot tevő bányász titkár. Hiába már minden, kár minden rugkapálódzás, kár minden erőlködés, kár azért a drága benzinért A viszontlátásra — egy csiszoltabb szőrű volt birkája. Krauter Gyula. óta érzett hiányt fog a SINGERvarrógép részvénytársaság március havában újból megnyitó fióküzlete kielégiteni. ‘— Az újonnan megnyíló Singer-fióküzlet Salgótar­ jánban, Fő-utca 75. szám alatt (a róm. kath. templommal szemben) létesül, ahol ezentúl ujból kaphatók lesznek a sokáig nélkülözött Singer varrógépek, Singer alkatrészek, Sin­ ger tűk, Singer fonál, Singer olaj, stb. közök rendelet értelmében a bányatárspénztá­ rak fizetik. Ahol pedig bányatárspénztárak nincsenek, ott a központosítási rendelet ér­ telmében az Országos Munkásbiztositó Pénz­ tár közvetlenül fizeti a nyugdijakat postautal­ ványon. A rendelet szövege a kővetkező: A m. kír. népjóléti és munkaügyi minisz­ ter 532. eln. 1927. N. M. M. sz. rendelete, a bányatörvény alá eső üzemekben és az ezek­ kel kapcsolatos ipari üzemekben foglalkozó munkásoknak és altiszteknek, valamint ezek családtagjainak nyugbérbiztositásáról szóló 4.400 eln. N. M. M. számú rendelet ki­ egészítéséről. A bányatörvény alá eső üzemekben és az ezekkel kapcsolatos ipari üzemekben foglal­ kozó munkásoknak és altiszteknek, valamint ezek családtagjainak a nyugbérbiztositásról szóló (Budapesti Közlönynek-1926. december hó 25-én megjelent 295 számában hirdetett) 4 400 eln. 1926. N. M. M. számú rendelet kiegészítéséről a következőket rendelem. 1. §. A bányatárspénztárak a 4.400. eln. 1926. N. M. M. számú rendelet hatálybalépése előtt a megállapított nyugbéreket az e rendelet 71. §-ának második bekezdésében foglaltak alkalmazásával az 1927 évi március hónapjára is folyósítani kötelesek. 2. §. Az 1927. évi február hónapjára esedékes nyugbérbiztositási járulékokat azokra az üze­ mekre nézve, amelyeken bányatárspénztár mű­ ködik, a 4.400 eln. 1926. N. M. M. számú rendelet 44-52 §-ában foglalt rendelkezések alapján az Országos Munkásbiztositó Pénztár nevében utólagos elszámolás kötelezettsége mellett a bányatárspénztárak szedik be. Azt a netáni többlet összeget, amely a járulékoknak Összege az 1 §. érteimében fizetendő nyűgbérek fizetendő összegét meghaladja a bánya­ társpénztárak az Országos Munkásbiztositó Pénztár bányanyugbérbiztositó ágának haladék­ talanul átutalni kötelesek. Az 1927. évi február hónapra esedékes nyugbérbiztositási járulékokat azokra az üze­ mekre nézve, amelyek mellett a bányatárspénztár nem működik az Orsz. Munkásbizto­ sitó Pénztár által meghatározandó módon kell beszedni és beszolgáltatni. 3. §• Ez a rendelet kihirdetése napján lép ha­ tályba. Budapest, 1927. február 19. Dr. Vass József, s. k. m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter. A február havi nyugbért is az eddigi szokáshoz képest a bányatárspénztárak fizetik. A bányatárspénztárak központosításáról szóló rendeletet most már másodízben követte pótrendelet a nyugdijak fizetését illetőleg. Ugyanis a Központosításról szótó rendelet értelmében a nyugbéreket az Országos Munkásbiztositó Pénztár bányászati osztálya fizetné, de miután a törzskönyvelés és más adminisztratív mun­ kálatokkal nem készültek el, igy átmeneti idő­ ben azoknál a bányaüzemeknél, ahol bányapénztárak működnek a nyugbéreket az alább Jelentkezni lehet: 1927. évi március hó 21-én, hétfőn. Salgótarjánt műhely, központi anyagraktár, gyurtyánosi mérnökség, Statisztika és fémosztályozó, 22-én, kedden gazdaság, elszámolás. Vízválasztó és a vízválasztói állo­ más. 23-án, szerdán Teréztáró. 24-én. csütörtökön Lajostáró, Gusztávtáró, Róna. 26-án, szombaton Zagyvai rakodó és a zagyvái ra­ kodói gépműhely. 28-án, hétfőn Frigyesakna, pálfalvai telep, gépműhely, rakodó és élelemtár. 29-én, kedden Kotyháza. 30-án szerdán Amá­ lia-akna, (Etes.) 31-én. csütörtökön, az egész mátranováki kerület. 1927. április 1-én, pénteken, az egész kazári ker. 2án, szombaton, egész kisterenyei kerület, 20 án, szerdán, Albert-akna, 21-és, csütörtökön, Gusztáv, Róna, Karancskeszi és Karancsberényi üzemek. 22-én, pénteken, Szánas, Sára-aknák és Géza-táró. 23-án, szombaton, baglyasaljai gépműhely, külszállitás, telep, rakodó és gondnokság. 25-én, hétfőn, József-, György- és Gyula-aknák. 26-án, kedden, János­ ait na és János-aknai gépműhely. 27-én, szer­ dán, Nemti. Ortvány-akna, mizserfai gazdaság, erdészet és a mizserfai bányagondnokság. Felhivjuk munkástársaink figyelmét', hogy akik érzik, hogy nincsenek tisztában az 1914. junius 30-ika után eltöltött szolgálati idejükkel, az alább megjelölt időkben és helyen feltétlenül jelentkezzenek szolgálati idejük pontos megállapítása végett Akiknek az eltöltött szolgálati idejüket igazoló okmá­ nyaik vannak, azokat vigyék magukkal, akik­ nek pedip ezek hiányoznak, a bányaigazgató­ ság hivatalból fogja azokat beszerezni. Azon munkástársak, akik jelenleg nem a Salgótarjáni Kőszénbánya r,-t tulajdonát ké­ pező bányaüzemeknél vannak foglalkoztatva, vagy egyáltalán munkanélkül vannak, jelentkezniők nem kell, hanem arra a bányaigazga­ tóság egy későbbi határnapot log kitűzni, melyről külön fogja értesíteni ugy a bánya­ igazgatóság, mint szövetségünk munkástár­ sainkat Munka közben. F. évi március hó 10-én éjjel Jánosaknán az egyik siklón elszaladt két csille, amely az éppen ott tartózkodó Oder Ferenc szolgálatot teljesítő aknászt oly szerencsétlenül ütötte el, hogy az egyik lábát teljesen összeroncsolta. A véletlen szerencsének köszönhető, hogy a sze­ rencsétlenség a nevezettnek életébe nem került. A sérültet azonnal a mizserfai kórházba szállí­ tották, ahol ápolás alá vették. Jelentkezzünk az elmaradt éveink megszerzésére. A bányatárspénztárak központositásáról szóló rendelet 63. §.-ának értelmében, azon munkástársaknak, akik szolgálati idejüket 1914. évi junis hó 30 után több bányatárspénztár köte­ lékében töltötték el, összeírás végett jelentkezniők keli az illetékes társpénztárak által kijelölt helyeken és időben. A salgótarjáni kerületben foglalkoztatott mun­ kástársak a bányaigazgatóság által megje­ lölt napokon feltétlenül jelentkezzenek, hogy ebből kifolyólag senkii veszteség ne érhessen. -— KESZLER ÁRPÁD Ujból megnyílik ÓRÁS ÉS ÉKSZERÉSZ március havában SALGÓTARJÁN. Fő-utca 480. A legolcsóbb bevásárlási forrás arany, ezüst ékszer különlegességekben és órákban, Kedvező részletfizetés. a SINGER Veszek törött aranyat és ezüstöt a legmagasabb árban. Salgótarjánban, Minden nálam vásárolt óráért 5 évi irásbeli jótállást vállalok —* Fő-utca 75. szám alatt r.-t, Salgótarján. a r kath.-templo mal szemben Nyomdavezető: Friedler Samu. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász 2. évfolyam 6. szám (1927. március 15.) A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Subject The topic of the resource Bányászat Kohómunka Közlöny Helyismeret Description An account of the resource Megjelenik minden hónap 1-én és 15-én kétheti lapszám Creator An entity primarily responsible for making the resource Csóka Vendel Fajd Pál Salgótarján Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1927-03-15 Rights Information about rights held in and over the resource Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább! https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/ Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/jpeg mikrofilm (35 mm) Language A language of the resource HUN Type The nature or genre of the resource periodika Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context M/60/A Bányászat Csóka Vendel Fajd Pál Helyismeret Kohómunka Közlöny periodika Salgótarján