https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/1a7065ead56d2d6fcc715cea4a241b4a.jpg 73ae17b1fc58c3db8bd315d2aec31a5b https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/97634808dc66df32d078b117b7d07ca5.pdf f78bbd3415c77c086fcb6cc6d74c92f6 PDF Text Text II. évfolyam. 4. szám. A Salgótarjáni Szénmedence Bánya- és Kohómunkásai Gazd. Szakegyesületének Hivatalos Közlönye. Felelős szerkesztő: Szerkesztőség és kiadóhivatal: CSÓKA VENDEL. Kiadó: FAJD PÁL. Telefon szám : 46. Értesités. Ezúton értesitjük egyesületünk összes vezetőségeit, hogy a f. évi február 20-ára hirdetett II-ik évi rendes közgyű­ lést, közbejött akadályok miatt elhalaszt­ juk, amelynek megtartásáról külön érte­ sitést küldünk. Jó szerencsét ! Fajd Pál, s. k. Csóka Vendel, s, k. elnök. titkár. Munkaalkalmat. A bekövetkezett szanálás enyhitése céljából egyesületünk akciót indított az iránt, hogy a szanálást lehetőleg megakadályozza, vagy amennyiben nem lehetséges megakadályozni, ugy más munkaalkalmat teremtsen. Ebben az elhatározásában az ser­ kentette egyesületünk vezetőségét, hogy a munkásság az utóbbi években teljesen lerongyolódott és eladósodott. A legutóbbi egy pár hónap, amelyben a szénkonjunktura kissé fellendült, nem volt elegendő arra, hogy a munkásság rendbe hozhassa háztartását, még kevésbbé jutott arra, hogy adósságát is rendezhesse. Sőt a tél bekövetkezté­ vel ujabb adósságokat kellett vállalnia, mert ugy saját magának, mint család­ jának téli ruházatáról kellett gondos­ kodnia. Aliig lendült fel azonban a munka­ alkalom, máris bekövetkezett a munkahiány ugy, hogy a munkásság az egyik nyomorúságból a másikba jutott. Mind­ ezeket látva, elhatároztuk, hogy meg­ keressük a kormányzatot és orvoslást Egyik részére a dolgoknak határo­ zott ígéretet kaptunk, amennyiben a város területén megindulnak a középítkezések és ezen építkezéseknél munkát találnak majd az ipari és ipart nem tanult munkások. — Ugyancsak határozott ígéretet kaptunk arra nézve, hogy a vármegyében megindítják a közutak építését, továbbá a városon keresztül folyó patak további szabá­ lyozását. Mindezen munkáknak a megindítása nagyon sürgős, mert tényleg nagyon sok ember fog munkaalkalomra találni. Azonban ezen munkák megindításánál kell, hogy az a szempont vezesse az illetékes köröket, hogy ezen munkák­ nál biztosítani kell az ott dolgozók ré­ Vasut-utca 4. Megjelenik minden hó 1. és 15-én. szére olyan munkabéreket, amely bé­ rek a munkásság és azok hozzátarto­ zói részére a munkássághoz méltó meg­ élhetést nyujtanak. —Ezt azért hang­ súlyozzuk, hogy ezen munkáknál alkal­ mazott munkásokat ugy kezeljék, mint akiknek szükség munkát adnak. Ezen munkák megindítása országos és ugyancsak városi érdek és szüksé­ gesség. Ezen munkák tehát máj a rendes ipari fellendülést kell, hogy je­ lentsék. Ezt már közgazdasági szem­ pontból kell elbírálni, tehát az ott dol­ gozókat ezen munkáknál már olykép kell díjazni, hogy azok becsületes munkával tisztességes életet élhesse­ nek és jövőjüket biztosíthassák. Ezt azért vetjük fel, mert az ezen munkáknál elhelyezést találó munkások nagyrészt olyan munkások, akik a mult­ ban is hasonló munkával voltak fog­ lalkoztatva. — A háború és a háboru utáni nehéz időkben, amikor csak a szénbányákban volt munkaalkalom, ak­ kor helyezkedtek el ezen munkások Mindaddig, mig a szénforgalom kötött­ sége fennállott nem is volt baj, mert a bányáknál volt munkaalkalom. A bányáknál abban az időben ugy kezelték a béreket, mint amikor az egyik félnek a kezében van a hata­ lom, a másik viszont csak eszköz. Ezt az állapotot kénytelen volt a munkás­ ság tűrni, mert egyéb munkaalkalom hiányában reá volt utalva erre a mun­ kára, mert máskép nem tudta a kenye­ rét megkeresni. Ugyancsak az orszá­ gunk is olyan állapotban volt, hogy ezen viszonyokon változtatni nem tu­ dott, a győző államok által diktált békeszerződés következtében. A béke­ kötés óta folytatott tárgyalások már több oldalról kecsegtetnek remények­ kel, sőt már több munkának a meg­ indulását eredményezte. Ugy érezzük, hogy eljutottunk odáig, amikor a mun­ kás két keze munkájából megélhetést és tisztességes életmódot talál. Másik része a dolgoknak még nem nyert elintézést, ez egy kissé nehe­ zebb, azonban olyan súlyosan érinti a bányamunkásságot, hogy feltétlen kell foglalkoznunk a kérdéssel. Ugyanis módot kell találni arra, hogy a ma­ gyar szénnek piacot teremtsünk, mert ez a kérdés veszélyezteti a magyarországi bányaipart. Nem oly egyszerű a kérdés mint azt sokan gondoljuk, mert azáltal, hogy a bányaiparban már évek óta meg-megujul a pangás, a bányaipar visszafejlődését fogja elő­ Előfizetési ár 1/4 évre 80 fill. (10.000K) Egyes szám ára 16 fillér. (2000 K.) idézni. Az az idő már elmúlt, amikor a bányaiparban kerestek elhelyezke­ dést, mert a nem hivatásos bányászok már legnagyobbrészt visszatértek régi foglalkozásukhoz. Már nagyon kevés azoknak a száma is, akik csak télen vállalnak munkát a bányatelepeken és tavasszal visszatérnek a mezőgazdaság­ hoz. Tehát már ott tartunk a bányaiparban, hogy a tényleges bányamun­ kások is igyekeznek az egyéb foglal­ kozási ágakban elhelyezkedni. — Ez nagy veszélyt jelent nemzetgazdasági szempontból, mert a magyar bánya­ munkás elismert tekintély volt nem­ csak Magyarországon, hanem az egész világ bányaiparában. Ezt a munkást meg kell védeni és ápolni kell, mert ma még fennáll a bányásznak az a jó tulajdonsága, hogy egyetlen szak­ mabeli munkás sem szereti ugy az iparát, mint éppen a bányász. Ezt a jó tulajdonságát ápolni kell, mert ez egyike a legveszélyesebb szak­ máknak és ahogy a bányász ezt a veszélyes szakmát szereti, az szinte csodálatos, ugy ragaszkodik hozzá, mintha ez megváltást jelentene szá­ mára, pedig száz halállal néz farkas­ szemet állandóan. Mindezen szempon­ tok figyelembe vételével a kormány­ zatnak oda kell törekedni, hogy a magyar szénnek állandó piacot teremt­ sen még annak árán is, hogy ez egye­ seknek az egyéni érdekeit sérti, mert sokkal fontosabb 30—40 ezer ember­ nek a megélhetése és az ország bá­ nyaiparának a fenntartása. Ez elsősorban vonatkozik a külföldi szén behozatalára. Elismerjük, hogy a külföldi szénnek nagyobb a kalóriája, sőt elfogadjuk azt is, hogy a külföldi szénnel könnyebb tüzelni, azonban nemzetgazdasági szempontból még is meg kell akadályozni a külföldi szén­ nek a behozatalát — Külföldi szenet csak oly mennyiségben szabadjon be­ hozni, amennyi a magyar szén feljaví­ tásához szükséges, többet egyáltalában nem. A magán háztartásokban is meg kell barátkozni a magyar szénnel. Ma már a szénbányák oly tiszta állapotban tud­ ják szállítani a szenet, hogy csupán arról van szó, hogy többet kell belőle használni. Ez nem lehet akadálya an­ nak, hogy a magyar szén ne terjedhes­ sen el a magyar háztartásokban. Ezt elsősorban a kormánynak kell kezde­ ményezni azzal, hogy a közalkalma­ zottak, vasutasok, városi alkalmazottak �2 bányász“ "A 1927. február 15. kás-otthonhoz befizetett összegeket nincs Megkoszorúztuk a Baglyasalja joguk visszakövetelni. — Az összvezetőség ezen kortesfogással teljesen tisztában van, „Sára“-aknai hét áldozat hogy milyen célt szolgál, ezért felhívással síremlékét. fordul az egyesület összes tagjaihoz, hogy a röpiratban foglaltaknak ne üljön fel, mert az Az elmúlt év február hó 8-án rémes bánya összvezetőség és minden józan gondolkozásu szerencsétlenség hívta fel az egész magyar munkás felfogása szerint a munkásságnak a munkásság figyelmét, amely a volt Északbefizetett összegeit visszakövetelni nemcsak, magyarországi Kőszénbánya r.-t. tulajdonát hogy joga nincs, de egyenesen eminens képező „Sára“ aknában történt. Fájdalmas kötelessége a verejtékes fillérjeiket megvé­ eset volt, mert hét szerencsétlen munkás­ deni. társunkat ölt meg e bányában összegyülemAz összvezetőség megállapította azt is, lett gáz. A salgótarjáni munkásság hogy a Bányamunkás-otthon eddig sem szol­ mult mérges február 11-én óriási nagy részvét gálta a bányamunkásság érdekeinek összes­ mellettévtemette el a bányának hét áldozatát ségét, hanem kizárólag egyesek érdekeiben s fogadalmat tett, hogy emléküket mind­ volt arra szükség, helyesében Peyeréknak megőrzi Az egyesületünk vezetősége volt szükségük rá, hogy amikor már a tagok f.örökre évi február hó 11-én délután 3 órára az nem fizetnek, legyen mire támaszkodni. egy éves évforduló alkalmával gyászünneEgyébként ezen állításunknak nagyon hú pélyt rendezett a balyasaljai temetőben. Ez kifejezője volt Fodor elvtárs, aki Baglyasal- alkalommal eljárt a bányaigazgatóságnál, ján az elmult hetekben többek előtt kije­ hogy ezen szomorú és nevezetes napon a lentette : „Igaz az, hogy a szövetségbe kevés balyasaljai üzemekben munkaszünetet ren­ járulék folyik be, de ha feloszlik is a szö­ deljen el, hogy alkalom legyen munkástár­ vetség, akkor még mindig megmarad a sainknak a sírokhoz való zarándoklásra. Bányamunkás-otthon r.-t, aminek árnyéka A gyülekezés a baglyasaljai bányakaszinó alatt továbbra is megpihenhetünk" udvarán történt, ahova már a kora délután Ez a kis elszólás legjobban igazolja, hogy nagy tömegeivel jöttek össze munkástársaink. mire kell a Bányamunkás-otthon részvény­ Kivonult Salgótarjánból az egyesületünk társaság. A röpirat egyik része megállapítja, dalárdája, a baglyasaljai helyicsoport dalár­ hogy a Bányamunkás-otthon az oda befize­ dája és zenekara. tett összegeket senkinek sem fizeti vissza, Pont 3 órakor zárt sorokban a baglyasaljai Kerületi összvezető- illetve azt visszakérni nem is lehet. — Hát, zenekar gyászinduló kíséretében vonult fel hogy ha a röpirat irói annyira biztosak az a tömeg a baglyasaljai temetőbe. A dalárdák ségi ülés. állításukba, akkor minek volt szükség a és a zenekar gyászdalai után egyesületünk Folyó évi február hó 13-án kerületi össz- röpirat kiadására, illetve az ellenagitáció titkára megrendítő szavakkal emlékezett meg vezetőségi ülésen foglalkoztunk a mindin­ megindítására. Ez a szegény kis röpirat a a hét munkástársunk szerencsétlen kimulá­ kább veszedelmesebbé váló mukaszünete- legeklatánsabb bizonyítéka az általunk indí­ sáról. Aki elmodotta, hogy ma egy éve annak, lésekkel és elbocsájtásokkal. Egyesületünk tott akció jogosultságának. A röpirat ügy­ amikor hét áldozatot zokogó ajkak és könykerületi összvezetősége utasitotta a titkár­ védi költségek megfizetésével is ijesztget, nyező szemek között hoztak e helyre, olyan ságot, hogy minden rendelkezésre álló esz­ hogy igy, meg ugy meglátjátok, hogy mennyi munkástársakat, akik nyomoruságos életük közzel igyekezzen megakadályozni az elbo- ügyvédi költséget fogtok fizetni. Erre vonat­ fentartása és családtagjaik mindennapi ke­ csájtásokat. de különösen igyekezzen oda kozólag is megnyugtatunk mindenkit, még a nyerüknek megkeresése céljából szálltak le hatni, hogy az elbocsájtásokkal kapcsolato­ röpirat iróját is, hogy az akció résztvevőit a föld mélyébe, hogy a nehéz gondok kö­ san — amennyiben azok meg nem akadá­ semmi néven nevezendő ügyvédi költség zött élő családtagjaiknak kenyeret keresse­ lyozhatok — az egyesületet nagyobb erköl­ nem terheli. Minden előleg nélkül vállalta nek. Mind végig bátran és vidáman küzdöt­ csi veszteség ne érje. De utasitotta a titkár­ el az ügyvéd a per vitelét, a felmerülő költ­ tek az élet nehézségeivel, talán ez is volt ságot arra is, hogy az esetleg elbocsájtások ségek viselése csak akkor válik esedékessé, az oka annak, hogy halálukat lelték, mert alá kerülő munkástársaknak más megfelelő hogy ha már az ügy teljesen befejezést hiszen jóhiszemű kötelességet véltek teljesí­ munkaalkalom biztosításáról gondoskodjunk, nyert, illetve ha a peresített összegek a fe­ teni. Intő szavakkal fordult a gyászoló mun­ amelynek lényegével lapunk vezetőhelyén lek kezeihez kifizettetett. Ezen költségek kástársakhoz, hogy az a hét halott sírja megtérítésére is írásbeli megállapodásunk legyen intő példa a jövőre nézve is, ne foglalkozunk. Az összbizalmi testület a központi veze­ van az általunk megbízott ügyvéddel, amely feledkezzenek meg a munkástársak maguk­ tőség határozatát, — melyet lapunk más he­ megállapodást az ügy felvételekor minden ról még akkor sem, ha az élet nehézségeivel lyén közlünk, — a Bányamunkás-otthonhoz egyes munkástársunknak bemutatunk és jó­ küzdenek is, mert a szerencsétlenség után befizetett kölcsönök visszakövetelése tár­ váhagyás végett alá is írattunk. pótolhatatlan, elfelejthetetlen bajok követ­ gyában megerősítette. Tehát nyugodjon meg a röpirat írója, hogy kezhetnek be. Felháborodással tárgyalta az összvezető- itt nem becsapásról, hanem a tényleg reá­ Az emlékbeszéd után a dalárdák és a ság a Peyerék által kiadott röpiratot, mely szorult munkástársaink védelméről van szó, zenekar még egy-egy gyászdarabot énekelt, szerint Peyerék megkockáztatják azt a gá­ különben is rövid időn belül elválik, hogy illetve játszott el, ezzel a tömeg néma csönd­ lád állítást, hogy egyeseknek a Bányamun­ kinek van igaza. ben oszlott szét a temetőből. részere járó természetbeni szénjárandóságokat csak magyar szénnel elégít­ sék ki. A különbözetet, ami a magyar szén és a külföldi szén kalóriája kö­ zött van, azt mennyiségben pótolja. Amennyiben ezt megvalósítják, úgy ez lényeges enyhülést jelentene. Mindezeket ajánljuk az illetékes körök figyelmébe. Gondolják meg, ezek a kérdések 30—40 ezer dolgozó bányamunkást és legalább négyszer annyi hozzátartozót érint De érinti magyarország bányaiparát is. Sürgős intézkedésre van szükség, nincs idő a tétovázásra. Azokat a bányamunkáso­ kat, akik a fenti elhelyezkedések után a bányaiparban maradnak, azok ké­ pezik a bányászok törzsét, tehát ápol­ juk ezt a törzset a jövő bányászat kifejlődésének az érdekében. Egyesületünket a fenti szempontok vezérelték akkor, amikor ezen akciót indítottuk, ezért elvárjuk, hogy az illetékes körök ezeket megszívleljék és honorálják. Geogonia. Irta: Mostyenán József. (Folytatás.) Földünk ősállapota Kant, a nagy német bölcselő 1755-ben "Az ég általános természeti története" cimen neve­ zetes munkát irt, amelyben a világmindenség keletkezéséről elmélkedik. Gondolatainak foglalatja az, hogy valamikor az egész csillag­ világ véghetetlen kiterjedésű ködtömeg volt, amelyből az egyes csillagok megoszlás utján keletkeztek Ugyanerre az eredményre jutott később Laplance, a hírneves csillagász is, aki azonban szigorúan tudományos módszerekkel fejtette ki elméletét az Exposition du systéme című Parisban 1796-ban megjelent munkájában. A két nagy gondolkozó egymástól függetle­ nül bukkant reá a tüneményes magyarázatra, amelynél tökéletesebbet ma sem ismerünk. Kant, Laplace elmélete szerint kezdetben a Naprendszer összes ősanyaga izzó ködtömeg volt A nehézkedés folytán az anyag összébb húzódott s a sűrűbb tömegből a Nap keletke­ zett. A kőzéppontos mag a köröskörül levő ködnemű anyaggal együtt haladó és forgó Papp : Föld és Kőzettan. mozgásban volt A világtérben való kisugár­ Az égboltozaton néha-néha felvillanó uj csil­ zás folytán az egész tömeg összébb húzódott lagok alighanem ilyesféle kitörésekről adnak és ezzel kapcsolatban sebessége is növekedett. hirt a Föld lakóinak. Majd a kidudorodó egyenlítőn egy rész levált 5. A folytonosan vastagodó kérgen a viz­ s ily módon gyűrű képződött, megtartva régi gőzök összesűrűsödnek s a világtest rohamo­ irányú mozgását. san hűlni kezd. A gyűrű darabokra szakadozva és mind­ Földünk a kozmikus fejlődési folyamat négy inkább sűrűsödve, önálló gömbbé húzódott állapotát átfutván, az ötödik fejlődési állapotba össze. Igy keletkezett a Naptól legtávolabb jutott, amikor kozmikus fejlődésének negyedik eső bolygó csillag. Majd levált a második, fokán szilárd kéreg vette körül, akkor kezdő­ harmadik gyűrű is s a hatodik gyűrű leválásá­ dött a Föld hátán a geológiai őskor. A kér­ ból keletkezett a Föld. A bolygók maguk is get az izzó magma gyakran megrepesztette sa hasonló folyamatokon estek keresztül, sőt a már homályossá vált bolygó az idegen égites­ Saturnuson meg is maradt a mai napig egy tek lakói szemében bizonyára több ízben élénk ilyen gyűrű. fényben tündökölt. A kéreg azonban mindinkább ellentállóbb A világmindenség fejlődési állapotai a kö­ vetkezők : lett s idővel teljesen elburkolta az izzó mag­ 1. Izzó gáz- vagy ködszerű állapot, ame­ mát. Minthogy azonban a kéreg nem húzód­ hatott olyan gyorsan össze, mint a belső anyag, lyet ma a csillagködök képviselnek; 2. sűrűsödő gáztömeg, amely fázist a fehér rajta gyűrődések, törések keletkeztek, vagyis fényben izzó és sárgás állócsillagok mutatják; óriási emelkedések és mélyedések bontották 3. izzónfolyó állapot, salakképződéssel; ezt meg a föld eredeti felületét. A mélyedéseket az állapotot a vörösen izzó és a változó fényü a lecsapódó vizgőzök tengerekkel töltötték ki s ily módon a föld hátán óceánok és száraz­ állócsillagokban találjuk föl; 4. a teljesen megkeményedett felületet a földek különültek el belső izzótömeg helyenkint szétrepeszti és (Folyt. köv.) óriási kitörések öntik szét a tüzes magmát. — �1927. február 15. "A bányász" Milyen táppénzben részesülünk a pengő átszámitás alapján. A magyar kir. népjóléti és munkaügyi minisztérium 4.191 eln. 1926. számú redeletével ujabban szabályozta a betegsegélyző pénztárnál fizetendő illetékeket, valamint a betegtáppénzt, temetkezési és szoptatási segélyekre vonatkozó járandóságokat. Min­ den ilyen módositó rendelkezések hatályba­ lépése után itt-ott zavarok keletkeztek, ezért miheztartás végett a rendelet alapján a salgótarjáni társpénztár által kiadott táb­ lázatot leközöljük, hogy ez által is módot nyújtsunk egyesületünk tagjainak a meg­ felelő ellenőrzésre. Táblázat 4 héten első négy hétben 120 0.05 0.05 026 0.26 0.72 0.60 0.90 2.— 0.07 2.80 0.10 0.07 0.42 0.42 120 1.50 0.10 0.59 0.59 1.68 2.10 3.60 0.13 0.13 0.76 2.16 2.70 0.16 0.19 0.16 0.93 0.76 0.93 2.64 3.30 0.19 1.10 1.10 3.12 3.90 0*21 0 21 1.26 1.26 3.60 4.50 Szoptatási Gyerm ekágyi tul 0.48 kás 0.17 mun­ 0.17 adó munk, 0.03 Terhess égi mun- munk, adó betegtáppénz 080 0.03 VI. 4.40 VII. 5.20 VIII. 6.— Os ztály Biztositási járulék napi heti Temetkezési I. II. III. IV. Á tl. napi b. Osztály A Salgótarjáni Kőszénbánya r. t. Bányatárspénztára tagjai által fizetendő betegsegélyzési járulékot és a tagokat megillető kész­ pénz segélyekről. Életbelépett 1926. évi december 27-én. Napibérosztályba tartoznak. Napikerese­ tekhez képest, keresetük nagyságának megfelelőleg. segély tagok után 0.80 0.60 1.20 2.— 2.80 3.60 4.80 520 6.60 terhességi segély négy hétre, gyermekágyi segély 6 hétre, szoptatási segély pedig 12 hétre folyósítandó. A bizt taggal egy háztartásban élő keresettel nembiró biztositott családtagok terhességi segélyt 4 héten át naponkint 0’40 P. összesen 11'20 P. Gyermekágyi segélyt 6 héten át napon­ ként 0*40 P. összesen 16 80 P. Szoptatási segélyt 12 héten át, naponként 0 30 Ŕ összesen 25'20 P. A napibér osztályba sorolás céljából a befizetési hónapokban kapott javadalmazást annyival kell osztani, ahány napon a bizto­ sitott az illető fizetési hónapokban dolgo­ zott Ha a munkaidő a szokáshoz képest csökken és ennek folytán az üzemben vagy üzemrészben a biztosítottak munkanapjainak száma a munkaviszony megszakítatlan fenállása mellett, hetenkint 6 napnál, illetőleg havonkint 25 napnál kevesebb az üzemben, vagy üzemrészben foglalkoztatottak napibér­ osztályba sorozásánál a csökkent számú munkanapok alapján a bérfizetési hónapokra járó javadalmazás 1/25-öd, illetve a bérfizetési hétre eső javadalmazás 1/6-od részét kell alapul venni. . Azok a biztosítottak, akiknél a munka­ viszony nem szűnt meg, de javadalmazást nem kapnak a legalsó napibér osztályba tartoznak, tehát az első napibér osztálynak megfelelő táppénzben részesülnek. A betegség biztosítási készpénz segélyek, ama napibér osztálynak átlagos napibére szerint járnak, amelyben a biztositott a meg­ betegedéskor (lebetegedéskor) tartozik. Ha a biztosítottnak a megbetegedés (lebetegedés) idejében javadalmazása nincsen az utólsó átlagos napibére irányadó. I. 24.— 0,80 II. 36.— 1 20 m. 60.— 2.— IV. 84.— 2.80 V. 108.— 3.60 VI. 132.— 4.80 VII. 156 — 5.20 VIII. 180.— 6.60 Megjegyzés : A Ha azonban a biztositott azon a héten, illetőleg a bérfizetési héten, amelyben a megbetegedést (lebetegedést) megelőző 28-ik nap esik alacsonyabb napibér osztályba tar­ tozott, segélyezéseknél, ez az utóbbi napibér osztály irányadó. Ha a segélyezésben részesített 4 héten belül ugyanabban a betegségben visszaesik, folytatólagos segélyezésnél az az átlagos napibér irányadó, amely legutóbbi segélye­ zésének alapjául szolgált Ha a segélyezés­ ben részesített 4 héten túl esik ugyanabba a betegségbe vissza, készpénz segélyének megállapításánál az előbbi két bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni Családtagok a pénztár terhére tüdőbeteg szanatóriumi ápolást nem igényelhetnek. A terhességi, gyermekágyi és a szoptatási segélyre csak az a biztosított nő igényjogo­ sult, aki igazolja, hogy lebetegedését meg­ előző 1 év alatt összesen legalább 4 hónapon át betegség esetére biztosítva volt Női csa­ ládtagoknak a segélyre igényjogosultsága a biztositott biztosítási jogviszonyának hasonló időtartama alapján nyer megállapítást Ebbe az időtartamba nem számítható be azon idő, amelyre betesegélyi biztositási járulék fizetésének helye nincs. Iker szülés esetében a szoptatási segély az ikrek számához képest többszörös öszszegben jár. A táppénzre, a terhességi, a gyermekágyi és a szoptatási segélyre, valamint a temet­ kezési segélyre vonatkozó igény, ha a meg­ nyílásától számitott egy év alatt nem ter­ jesztették elő, megszűnik. Ugyancsak egy év alatt megszűnik a folyósított, de fel nem vett ezekre a segélyekre vonatkozó igény is. Január, julius, szeptember és november hónapokra 5 hétre, a többi hónapokban pe­ dig 4 hétre vonják le a tagok fizetéséből a betegsegélyző járulékokat. Részt kérünk a Bánya­ munkás-otthonból ! abban az összegben, amely Összeget 1922. illetve 1923-ban fizetett be. Igy azután nemsok célja volt az összegek visszakérésének mert az az összeg, amit így visszakapott, jóformán még borravalóra sem volt ele­ gendő. A legutóbbi hónapok eseménye azután megindította a lavinát a munkások között Uton-utfélen, lent a bányákban a munka­ helyeken tárgyalgatták munkástársaink, mi is fog történni a Bányamunka-otthonhoz befizetett összegeikkel? Egyik a másiktól kérdezte, hogy a szövetség nem-e abból pénzel? Nem-e a bányamunkás-otthon ter­ hére küldözi szét agitátorait, röpiratait és a „Bányamunkás“ százezreit ? önkéntelenül vetődött fel ez a gondola­ tuk a munkástársaknak; mert hiszen min­ denki tudta, hogy a szövetség pénzügyileg teljesen tönkre ment, tehát az a pazar pénzfecsérelés, amelyet az utóbbi hónapokban láttak, vetette fel bennük azt az elhatáro­ zást, hogy visszafogják kérni azokat az összegeket, amely összegeket annak idején kamatmentes kölcsönként adtak a részvény- Az utóbbi hetekben egyesületünk titkár­ ságát tömegesen keresték fel a szaktársak, áfák felvilágosítást kértek, hogy mi is fog történni a Bányamunkás-otthonhoz befize­ tett pénzeikkel? Egyesületünk titkársága azzal tért ki a válaszadások elöl, hogy össze fogja hivni a központi vezetőségei és a központi vezetőségre bizza az állásfoglalását a Bányamunkás-otthonnal szemben való magatartásában. A központi vezetőségünk határozatilag mondta ki, hogy utasítja a titkárságot, kér­ jen felvilágosítást ügyvédektől, hogy a mun­ kásságot megilleti-e az az összeg, mely összegeket befizetett annak idején a részv,társaságba. A titkárság, a központi vezető­ ség utasításának megfelelően el is járt és érdeklődésére azt a hogy minden olyan igazolható szeg amelyet befizettek a társaságtól visszakövetelhető. Ehhez tartozik még az is, hogy a kerü­ A Bányamunkás-otthon r.-t. 1922. novem­ letből már többen fordultak a részvénytárber havában alakult azzal az elgondolással, saság igazgatóságához a kölcsönök vissza­ hogy Budapesten egy kényelmes otthont fizetéséért, a részvénytársaság azonban min­ létesit a bányamunkásság részére. — A jó den indokolás nélkül elutasította kérésüket szénkonjunkturális időben vetődött fel a Igy azután egyesületünk vezetősége elhatá­ gondolat és hosszu, nehéz, fáradságos munka rozta, hogy segitségükre kiván lenni azok­ előzte meg az elindulást, mert már akkor is nak akik összegeiket vissza akarják szesok nehézséggel kellett megküzdeni, amíg rezni a részvénytársaságtól, ezeknek az érahhoz a hatóságok, bányavállalatok hozzá­ dekében sommásan keresetet fog benyújtani. járulását lehetett biztosítani. Az akció már el is indult, tömegesen jelent­ De nagy nehézségbe ütközött a munkás­ keznek szaktársaink szelvényeikkel, megtársak áldozatkészségét is biztosítani, mert bízzák a titkárságot, hogy keresetük elintémár akkor nagyon sokan voltak olyanok, zését továbbitsák Budapestre, a bírósághoz. akik nem helyeselték az otthonnak Buda­ Amikor a mozgolódás megindult, megkér­ pesten való létesítését. A helytelenítésüket deztük munkástársainkat, hogy mi késztette azzal indokolták, hogy Ők ugy sem mennek ezen elhatározásukra, a legtöbbtől azt a vá­ Budapestre, tehát céltalan az otthon. Töb­ laszt kaptuk, hogy „vagyonúnkat veszélyezbek ajkáról hangzott el a kívánság, hogy a tetve látjuk, a részvénytársaság vezetői nem munkásotthonokat a bányatelepeken kell váltották be igéreteiket, tudtunk és bele­ létesíteni, ahol azt a bányamunkások igénybe egyezésünk nélkül határozták el. hogy beis vehetik. fizetett összegeinket leirják a részvénytárA Bányamunkás-otthon részvénytársaság saságnál mint tehert és azt azzal inaokolannak idején 2 millió korona alaptőkével ták, hogy mi ehhez hozzájárultunk Már alakult, amely összeget a szövetség a tag­ pedig mi ahoz soha hozzá nem járultunk, járulékokból adta a bányamunkás-otthon de nem is vagyunk hajlandók hozzájárulni, részvénytársaságnak. A központi vezetőség mert hiszen tudjuk nagyon jól, hogy azok elhatározta, hogy felhívással fordul a ma­ az egyének kezelik a részvénytársaság va­ gyarországi összes bányamunkásokhoz, 8 gyonát, akik bennünket kezeltek a szövet­ pótműszaknak a teljesítéséért, mely össze­ ségben létünk alatt, már pedig, ha meg­ get a bányavállalatok hoznak levonásba, rendült a bizalmunk a szövetségen, illetve de a részvénytársaság a befolyó összegek­ annak vezetőiben, akkor annál kevésbbé ért kamatmentes kölcsönelismervényeket ád. lehet bizalmunk a részvénytársaság igazga­ Ezen elismervények pedig a reászorult bá­ tóságában, különösen akkor, amikor meg­ nyamunkásodnak be lesznek váltva. kérdezésünk nélkül határozza el, hogy meg­ Tudtunkkal egynehány elismervényt a foszt bennünket attól a kis vagyonúnktól, Bányamunkás-otthon r.-t. évekkel ezelőtt amelyet évekkel ezelőtt jóhiszeműleg fizet­ már be is váltott, de a szövetség ezt a kö­ tünk be a részvénytársasághoz. rülményt mindig nagyon óvatosan kezelte, Tehát ezek az okok, amely okoknál fogva mert attól tartott, hogy a munkásság a meg­ vissza kell követelni a befizetett Összegeket lazult, rossz gazdasági viszonyok következ­ még pedig teljes valorizált értékben, mert tében rá fog jönni, hogy van neki megta­ hiszen az akkori összeg ingatlanokban he­ karított pénzecskéje és azt vissza fogja lyeztetett el, az ingatlanok értéke pedig a kérni. Hogy tömegesebben nem jelentkez­ pénz elértéktelenedésével párhuzamosan Ki­ tek a befizetett összeg visszatérítésére, an­ emelkedett nak a magyarázatát a pénz elértéktelene­ Abban az időben befizetett összegek ér­ désében kell keresni, mert ha valaki a szö­ téke 2., 3. és 4. milliót tesz ki most mindvetséghez fordult jogos összegének a vissza­ azoknak, akiknek négy szelvényűk van. kérésével, azt ugyan visszafizették, de csak �4 1927. február "A bányász" Mégis csak nekünk van igazunk. Az elmúlt napokban levelet kapott az egyesületünk, amely levélben kvázi a levél irója hűségéről tesz tanuságot és megbotránkozásnak ad kifejezést azzal a gálád táma­ dással szemben, amely egyesületünket kü­ lönböző helyekről érte. Egyébként a levél szövege a következő: A Salgótarjáni Bánya és Kohómunkások Gazdasági Szakegyesületének Salgótarján. sal mondotta az előbbieket, hogy mégis belenyugodtam és vártam. Alig egy pár hét múlva ismét levelet kaptam, melyben közli velem a titkár úr, hogy megállapították ré­ szemre a nyugdijat havi 324,000 koronában, most már igazán láttam, hogy nem hiába volt a várakozás és hogy titkár úr, mint az egyesületnek a vezetője a szegény munkás­ családokkal foglalkozik még akkor is, ha azok nem fizetnek tagjárulékot. Ne hara­ gudjon titkár úr, de én az esetet elmondtam nagyon sok húzzam hasonló szegény asszony­ nak és embernek, ha esetleg az én elmon­ dásom alapján az egyesületük irodáját pana­ szokkal ostromolnák meg. Tudom azt is, hogy amióta én az esetemet elmondtam, nagyon sokán jártak önöknél és nekik is sikeresen intéződött el ügyes-bajos dolgaik. Én kedves titkár úr nem vagyok politikus és nem politizálok és nem tudom mi a poli­ tika, egyet azonban látok, hogy az önök szervezete, akire kigyó-békát kiabálnak, a szegény munkások szervezete lett s az azok érdekében jár el. Akik pedig Önöket tá­ madják, azok ugy látszik a nagyurak szer­ vezete, mert a szegényember hiába fordul hozzá panasszal, azok elintézve nem lesznek. Most még csak arra kérem titkár urat, vala­ mint az egyesület többi vezetőit, hogy foly­ tassák munkájukat a szegények érdekében ugy mint eddig, nemsokára megfogják látni, hogy az önöket ért támadások az önök igazságos munkálkodása mellett elfognak törpülni és az önök igaza a rosszakaróikon keresztül győzedelmeskedni fog. Fogadja kedves titkár úr a legőszintébb köszönetünket magam, családom és mind­ azoknak a nevében, akiknek érdekében már oly sok jót tett. Kiváló tisztelettel: (aláirás). 15. bányaigazgatóság irodájában, az ezen jegy­ zőkönyv felvételére beosztott tisztviselőnél. Ugyancsak értesítjük az összes nyugdijasokat, hogy az 1927. évi január havi nyugbéreket az eddigiekhez képest a szokott helyen kapják meg. Egyébként az idevonatkozó m. kir. nép­ jóléti és munkaügyi miniszter ur rendeletét szószerint közöljük. A m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter 253 eln. 1927. N. M. M. számú rendeleté a bányatörvény alá eső üzemekben és az ezek­ Igen tisztelt Titkár úr! kel kapcsolatos ipari üzemekben foglalkozó Engedje meg, hogy néhány sorommal munkásoknak és altiszteknek, valamint ezek türelmét igénybeveszem, de már hosszabb családtagjainak nyugbérbiztositásáról szóló idő óta figyelem, hogy egyesületünket, amely 4400. eln. 1926. N. M. M. számu rendelet olyan sok jót tett és tudtommal még ma is tesz a messze hegyek között lakó és sokszor kiegészítéséről. nvomorgó családok érdekében, gyakori tá­ A bányatörvény alá eső üzemekben és madásoknak van kitéve. Már pedig én el­ az ezekkel kapcsolatos ipari üzemekben mondhatom, hogy szegény megboldogult foglalkozó munkásoknak és altiszteknek, férjem még életben volt, hűséges fizető tagja volt a Magyarországi Bánva és Kohómun­ valamint ezek családtagjainak nyugbérbizto­ kások Orsz. Szövetségének. És amikor sze­ sitásáról (a Budapesti Közlönynek 1926. évi gény megboldogult férjem elhalt, kétségbe­ december hó 25-én megjelent 295. számá­ esésembe a nagyságos Peyer Károly képvi­ ban kihirdetett) 4400. eln. 1926. N. M. M. selő úrhoz fordultam, magam és 6 apró számú rendelet kiegészítésen! a következő­ gyermekem érdekében. Higyje el kedves titkár úr, hogy a leveleket egyiket a másik ket rendelem. után ismételtem meg és azokra még csak 1. §. választ sem kaptam. Elhatároztam, hogy A bányatárspénztárak a 4400. eln. 1926. senkihez sem fogok fordulni, mert a szerve­ N. M. M. számú rendelet hatályba lépése zetben vetett reményem teljesen meglazult előtt megállapított nyugbéreket az e ren­ és mennél többet gondolkodtam, annal inkább delet 71. §-ának második bekezdésében beláttam, hogy a munkásnak csak addig van becsülete a szervezet vezetői előtt, amíg foglaltak alkalmazásával az 1927. év február járulékot tudnak fizetni. Én mint szerencséthónapjára is folyósítani kötelesek. len özvegy sok apró gyermekemmel persze, 2. §. hogy nem tudtam eleget tenni a szervezeti Az 1927. év január hónapjára esedékes kötelességnek s igy azután nem is volt mire nyugbérbiztositási járulékokat azokra az támaszkodni. Kedves titkár úr talán emlékszik rá, ami­ üzemekre nézve, amelyek mellett bányakor ön Mátraszelén egy gyűlésen beszélt társpénztár működik, a 4400. elnöki 1926. és azt mondotta, hogy a szegények és a jelenlegi nyugdíjasokhoz, valamint mind­ N. M. M. számu rendelet 44—52. §-ában nyomorgók segítségére mindenkor hajlandó a legmesszebbmenőkre is. Ekkor elhatároz­ azokhoz a szaktársakhoz, akik az 1914-ik foglalt rendelkezések alapján az Országos tam magam, hogy még egy kisérletet teszek évet követöleg több társpénztár kötelékébe Munkásbiztositó Pénztár nevében utólagos és Önhöz fordultam panaszommal Titkár űr elszámolás kötelezettsége mellett a bányatöltötték el szolgálati idejüket. volt szives az általam mondott panaszt tárpsénztárak szedik be. Azt a netáni több­ A bányatárspénztárak központos i tásáról noteszában feljegyezni és megnyugtatni, hogy let összeget, amellyel a járulékok összege az szomorú ügyemet elfogja intézni. Be kell szóló rendelet 63-ik §-a kifejezetten azt tar­ vallanom, hogy az Ön ígéretében sem bíztam, talmazza, hogy akik 1914. óta több társ- 1. §. értelmében fizetendő nyugbérek össze­ mert hiszen már nagyon sokszor csalódtam. pénztárnak voltak tagjai, azok az idők, te­ gét meghaladja, a bányatárspénztárak az De örömmel állapítom meg, hogy most az kintet nélkül arra, hogy hol töltettek el, a Országos Munkásbiztositó Pénztár, bányaegyszer önönmagamba csalódtam, mert allig nyugbérbiztositó ágának haladéktalanul át­ központosított társpénztárnál beszámitandók. telt el egy pár hét, már a titkár úrtól leve­ utalni kötelesek. let kaptam, hogy jelentkezzek Salgótarjánban E célból szükségessé válik minden egyes Az 1927. évi január hónapra esedékes az egyesület titkári helyiségében a végkielé- munkástársunknak a helybeli társpénztár­ gitésem átvételére. Még nem tudtam, hogy nál jelentkezni, adatait jegyzőkönyvbe be­ nyugbérbiztositási járulékokat azokra az mit fogok kapni, de már a levél is teljesen mondani, hogy a különböző helyeken eltöl­ üzemekre nézve, amelyek mellett bányamegnyugtatott Már csak annál is inkább, társpénztár nem működik, az Országos mert az a tudat vett rajtam erőt, hogy hiába tött idők ez által igazolást nyerjenek és vé­ mégis csak vannak jó emberek, akik a sze­ gül a több helyen eltöltött évek egyesittes- Munkásbiztositó Pénztár által meghatáro­ gény özvegyek és árvák segítségére sietnek. senek. E célra a budapesti kerületi munkás­ zandó módon kell beszedni és beszolgálAmikor Önhöz mentem titkár úr. Ön azt biztositó pénztár bányászati ága jegyző­ tatni 3. §. mondotta, hogy a felajánlott végkielégitést könyveket küldött szét a vidéki betegne vegyem ki, mert Ön ugy érzi, hogy ennél segélyző pénztáraknak. Ez a rendelet kihirdetése napján lép ha­ sokkal többre van jogom, várjak egy pár tályba. Felh i vjuk tehát szaktársainkat, hogy akik napot esetleg egy pár hetet, talán sikerül a Budapest, 1927. február hó 5-én. végleges nyugdíj megállapitásában közre- nek kételyeik vannak, hogy az eddig eltöl­ Dr. Vass József, s. k. működni Nehezen határoztam el magam a tött szolgálati idejük nincsen rendben, fel­ na kir. népjóléti és tétlenül jelentkezzenek Salgótarjánban, a titkár úr kérésére, de a titkár úr oly hatás­ munkaügyi miniszter. Felhívás Legolcsóbb bevásárlási forrás! KESZLER ÁRPÁD Egy próbavásárlással meg­ győződhetik, hogy 40 év óta fennálló ÓRÁS ÉS ÉKSZERÉSZ Baumann Adolf férfi- és női divatára cégnél legfőbb minőségű árat feltűnő olcsón vásárolhat? Állandóan raktáron: Női-, leány-, férfi- és fia kabátok és öltönyök. "Turul-nyomda" r.-t., Salgótarján. SALGÓTARJÁN. Fő-utca 480. A legolcsóbb bevásárlási forrás arany, ezüst ékszer különlegességekben és órákban. Kedvező részletfizetés. Veszek törött aranyat és ezüstöt a legmagasabb árban. Minden nálam vásárolt óráért 5 évi irásbeli jótállást vállalok.----------- Órajavitások műhelyemben pontosan Nyomdavezető: Friedler Samu. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász 2. évfolyam 4. szám (1927. február 15.) A Salgótarjáni Szénmedence Bánya- és Kohómunkásai Gazdasági Szakegyesületének Hivatalos Közlönye. A Salgótarjáni Szénmedence Bánya- és Kohómunkásai Gazd. Szakegyesületének Hivatalos Közlönye. Subject The topic of the resource Bányászat Kohómunka Közlöny Helyismeret Description An account of the resource Megjelenik minden hónap 1-én és 15-én kétheti lapszám Creator An entity primarily responsible for making the resource Csóka Vendel Fajd Pál Salgótarján Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1927-02-15 Rights Information about rights held in and over the resource Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább! https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/ Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/jpeg mikrofilm (35 mm) Language A language of the resource HUN Type The nature or genre of the resource periodika Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context M/60/A Bányászat Csóka Vendel Fajd Pál Helyismeret Kohómunka Közlöny periodika Salgótarján