https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/57c6779527f8326065136ec12dc85c7c.jpg 84fed2bb9994cb1e31646a6985149f9d https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/d2bcd373f10110f23277141b2ec04d0b.pdf 8dee57b0f7a056755d4d1fb34b5077d5 PDF Text Text II. évfolyam. 3. szám. 1927. február 1. A Salgótarjáni Szénmedence Bánya- és Kohómunkásai Gazd. Szakegyesületének Hivatalos Közlönye. Felelős szerkesztő: Szerkesztőség és kiadóhivatal: CSÓKA VENDEL. Kiadó: FAJD PÁL. Telefon szám : 46. Salgótarján, Vasut-utca 4. szám. MEGHÍVÓ A Salgótarjáni Szénmedence Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szakegyesületének 1927. évi február hó 20-án, délelőtt 10 órakor tartandó II. évi rendes közgyűlésére. Napirendi 1. Az egyesület elmult évi jelentése. 2. A zárszámadás felülvizsgálása és az uj költségvetés megejtése. 3. A gazdasági helyzet megbeszélése. 4. A vezetőség és felügyelő bizottság fel­ mentése. 5. A vezetőség és felügyelő bizottság meg­ választása. 6. Esetleges indítványok. Az alapszabályaink 9. §-ának értelmében minden helyicsoportnak jogában áll 25 tag után 1 küldöttet, 50 tag után 2 és minden további 50 tag után egy-egy küldöttet a köz­ gyűlésre küldeni. A fentiek értelmében felhívjuk a helyicso­ portok vezetőségeit, hogy szíveskedjenek meg­ választani küldötteiket és azokat az egyesület titkárságánál legkésőbb február hó 15-ig be­ jelenteni. Salgótarján, 1927. január 25-én. Jó szerencsét! Fajd Pál, s. k. elnök. Csóka Vendel, s. k. titkár. Általános helyzet a bányatelepeken. Amitől mindenki félt, ami állandó réme volt a bányászoknak, a szanálás kérdése, aktuális lett. Az utóbbi években minden évben beköszöntött nyomorúságával a bá­ nyász konyhájára és ott rendszerint nagy rombolást vitt végbe. Különösen sújtotta állandóan ez a kérdés a sal­ gótarjáni kerületet. Ugyanis a salgó­ tarjáni szénmedence, a kapzsi béke­ szerződés értelmében, a határra ke­ rült és ez által el lett vágva piacaitól. Ugyanis Salgótarján az ő termelé­ sét a béke éveiben felfelé, a ruttkai vonalon értékesítette ugy, hogy lefelé termelésének csak egy nagyon cse­ kély részét szállította. Most azután a kapzsi határmegállapitások következ­ tében és ugyancsak a cseh és a len­ gyel bányák által elért helytelen vám díjmegállapítások miatt azután elesett Salgótarján az eddigi piacaitól és ez­ Megjelenik minden hó 1. és 15-én. által termelését nem hogy fokozni tudná, de még az eddigi termelését sem tudja értékesíteni. Ez a helyzet a legérzékenyebben természetesen a bányamunkást sujtja, mert minden tél után ki van téve an­ nak a veszedelemnek, hogy elbocsájtják és kenyértelenné válik. De nem kevésbbé jelent veszedelmet azok ré­ szére sem, akik abban a szerencsé­ ben részesülnek, hogy továbbra is az üzemnél maradnak, mert azok heti 3—4 napot dolgoznak és ennyi idő alatt nem tudnak annyit keresni, hogy abból tisztességesen megtudjanak élni. Ez okozza azután azt, hogy a bánya­ munkások nem tudnak kikerülni adós­ ságaikból. Ezek miatt a bányamunkások kö­ zött óriási az elkeseredés. Fokozza ezt az elkeseredést még az is, hogy ilyenkor az üzemeknél elsősorban azo­ kat bocsájtják el, akik munkástársaik érdekében szót emelnek. Az üzemek­ nél teszik ezt azért, hogy minél ke­ vesebben legyenek azok, akik szót mernek emelni társaik érdekében. Az üzemeknek ez az elbírálása helytelen, mert azok a munkások, akik társaik érdekében járnak el, azokat az üzem­ vezetőségeknek nem szabad ellenséges szemmel nézni, mert azok a munká­ sok amellett, hogy saját és munkástársaik érdekeiért szót emelnek, az üzem érdekeit is szolgálják. Minden sérelem, amely orvosolatlanul marad, az üzem nyugodt folytonosságát ve­ szélyezteti. Ezt tudják az üzemeknél is, azonban az a helytelen felfogás lett urrá, hogy mindenki csak a maga ügyé­ ben járjon el. Pedig már számtalan­ szor beigazolást nyert, hogy az üzem nyugodt menete csak ugy van bizto­ sítva, ha a munkásság megbízottai, bizalmiférfiai járnak el a többi mun­ kástársaik érdekében. Ezt elismerték a háboru alatt a leg­ felsőbb katonai vezetők is, pedig azo­ kat igazán nem lehet azzal vádolni, hogy a munkásság érdekeit fölé he­ lyezték volna annak, hogy az üzemek folytonosságát biztosítsák. Azonban akkor egy szempont volt irányadó, minél több szenet termelni az adott viszonyok között. Ezt azután megkí­ sérelték mindenféle formában, amig végre rájöttek az egyetlen helyes útra, amely azután be is vált Amikor a szénkonjunktura hanyatlani kezdett, a vállalatok ugy gondol­ ták, hogy most alkalmuk van a mun­ Előfizetési ár 1/4 évre 80 fill (10.000 K.) Egyes szám ára 16 fillér. (2000 K.) kásság ezen bizalmiférfiaival szemben eljárni. Fájt a vállalatoknak, hogy ez a rendszer, bizonyos tekintetben, bizo­ nyos engedményekkel járt és ezért az első alkalommal ezeket bocsájtotta eL Ez természetesen lassan-lassan oda­ fejlődött, hogy nem vállalkoztak a munkások bizalmi tisztségekre, ennél­ fogva a munkásság teljesen ki volt szolgáltatva a vállalatok önkényének. A vállalatok azután ezt a helyzetet ki is használták, hozzájárult a szénkon­ junktura folytonos romlása, ami azu­ tán a munkásság végső elkeseredését váltotta ki. A mi egyesületünknek a megszüle­ tése is ilyen körülmények között tör­ tént, ezek voltak a rugók. Egyesüle­ tünk már megalakulásakor röktön el­ járt az ilyen kérdésekben és nagyrészt eredménnyel Ugyancsak eljárt a szén elhelyezése ügyében is és tényleg si­ került eredményeket elérni. Most újra fel kell hívni az illetékes köröket, gondoskodjanak a magyar szénnek pia­ cot teremteni, mert ez a helyzet ve­ szedelmet rejt magában. — Az éhes gyomor rossz tanácsadó és minden bajnak a kútforrása. A salgótarjáni bányamunkásokra kü­ lönös gondot kell fordítani, mert ezek annyi megpróbáltatáson mentek keresz­ tül, hogy további türelmipróbákra nem alkalmasak. Most már itt a cselekvés ideje, tenni kell, még pedig sürgősen. Legelsősorban az államvasutaknak kell a salgótarjáni szenet ugy a fel­ használás, mint a szállításnál figyelembe venni. Ugyancsak a mezőgazdaságban kell helyet teremteni ennek a szénnek, ehez szükséges azonban, hogy a sal­ gótarjáni szénnek bizonyos kedvezmé­ nyeket biztosítsanak. Mi a magunk részéről elismerjük azt, hogy minden évben tél után megis­ métlődik a szénválság és ez rendsze­ rint a munkáslétszám redukciójával jár. Ez meg volt a béke éveiben is, azon­ ban nem olyan mértékben, mint ez az utóbbi években történt. A béke éveiben tavasszal a bánya­ munkásságnak az a rétege, amelyik a nyári időszakban a mezőgazdaságban szokott elhelyezkedni, önként távoztak a bányáktól és a törzsbányászokra csak azután került a sor az elbocsájtásoknál. Az utóbbi években ezután az üzem­ vezetők nem a régi forma szerint, ha­ nem megfordítva, tekintet nélkül arra, hogy az illető törzsbányász, vagy idénybányász, az elbocsájtásokat arc szerint �„A bányász“ 2 intézik. Felhivjuk a bányavezetősége­ ket, hogy az elbocsájtásoknál azt ve­ gyék elsősorban figyelembe, hogy az illető törzsbányász-e, vagy idény bá­ nyász és az elbocsájtás elsősorban csak idénybanyászokat érhessen. A munkásság között ennek az eszmé­ nek szintén vannak ellenzői, különösén a salgótarjáni szénmedencében, mert ezen a vidéken nagy számmal dolgoz­ nak bányamunkások, akik a környező falvakban laknak. Ezen bányamunká­ sok között vannak, akik törzsbánya­ munkások, viszont vannak, akik csak idénymunkások, azonban ha alkalmuk van állandóan a bányánál dolgozni, ott maradnak. Ezáltal azután a törzsbá­ nyászok kimaradnak a munkából. — Hogy a munkásság ezt megértse, kell hogy egymás között állandó megbe­ szélés tárgyát képezze és értessék meg egymással a helyzetet. Tény az, hogy ezt nehéz megértetni azokkal az emberekkel, akiket ez érint, azonban mégis belátással kell lenni azok iránt, akik a bányamunkán kivül más munkához nem értenek. Nem le­ het célja senkinek, még a mezőgaz­ dasági munkásnak sem, hogy a szak­ tudás nélküli napszámosok számát nö­ veljük. Már pedig a törzsbányásznak a mezőgazdaságban való elhelyezke­ dése azt jelentené, mert ó csak a bá­ nyában szakember. Ezt most már annál könnyebb meg­ értetni a munkásokkal, mert a mult­ tal szemben most egy előnyös válto­ zás történt Ugyanis a multban, ha az az idénybányász a bányánál tavaszszal megkapta az elbocsájtását, ez azt jelentette egyuttal, hogy azokat a jo­ gokat, amit a társpénztárnál addig szerzett, elvesztette. Azonban most, a társpénztárak országositásával meg­ tarthatja az idejét, illetve jogait. Ez volt az oka részben, hogy sok nem törzsbányamunkás, akik a háboru alatt kénytelenek voltak a bányánál maradni, a háború után nem mentek vissza a mezőgazdaságba, mert saj­ nálták elveszíteni a már megszerzett jogaikat Mindezen kérdések részben rendeződtek, tehát most mindenkinek oda kell törekedni, hogy ezek a feltor­ nyosuk bajok simán és nagy rázkódtatás nélkül levezetődjenek. Geogonia. Irta: Mostyenán József. Az ókori tudósok kutatásaikat csak szűk körben végezhették és ha gondolatban mégis tul merték lépni e szűkös határokat és gon­ dolataiknak szóval is kifejezést adni, életük­ kel fizettek érte, mint például Galilei, ki kimerte mondani, hogy a föld forog s ezért a merészségéért máglyára vetették. Ma már a legkissebb iskolás gyermek is tanulja és természetesnek tudja, hogy a föld mozog. Évezredek kellettek mig a tudósok a világ keletkezésének mai elméletét felállithatták. China és Egyptomnak az idők éjjelébe vesző történelme, valóban Krisztus előtt 2700, a Chaldok birodalma pedig 2734 évvel ér vissza és már csillagászattal foglalkoztak. Az ókori tudósoknak sejtelmük sem volt a természeti törvényekről s nem gondoltak arra, hogy a természeti tüneményeket, jelen­ ségeket, valamelyes rendszerbe, törvényekké foglalják össze. Hogyan és miből keletkezett a látható világ, a világban a Föld, a Földön az élet, főképen az ember, a régi tudósok teremtési mithosszokkal (hitregékkel) igye­ keztek ezen problémákat megfejteni. 1927. február 1. dul a kerület munkásaihoz, hogy minden egyes magát és családját szerető munkástársunk kisérje figyelemmel a közelgő ese­ ményeket és nelegyen közömbös saját érde­ keivel szemben, mert a közelgő veszedelmet csak úgy lehet elhárítani, hogy ha a mun­ kásság félreteszi jobb időre a nemtörődöm­ séget és azt a fáradságot, amelyben eddig él. Ugyancsak arra kéri a központi ve­ zetőség az összes munkástársainkat, hogy tegyék félre a politikai súrlódásokat is, mert félő, hogy a politikai surlódások és vitatko­ zások közepette ezrei maradnak kenyér nél­ kül a munkástársainknak. De nem mulasztjuk el, hogy-e helyen is ne figyelmeztessük a kormány hatóság és Bányaigazgatóságot egyaránt a közelgő ve­ szedelmekre, mert nekik kötelességük gon­ doskodni a munkásság munkaalkalmának megteremtéséről. Már ezt annál is inkább Megkezdődött a rémes jogosan tehetjük, mert hiszen az elmult idő­ szanálás. ben nagyon sokat beszéltek a munkaalkalom Aliig pár hónapja annak, hogy a fájdalmas megteremtéséről. Itt van tehát az ideje annak, munkanélküliségből és szanálásból egy kissé hogy igéreteiket váltsák valóra. kivergődtek szaktársaink, nem olyan régen Még csak annyit kivánunk megjegyezni, számoltunk be, hogy az elmult év szomorú hogy a közgyűlésen ismételten érvényesült a gazdasági helyzete a salgótarjáni kerületben demokrácia, amelyet Peyerék lapja, csodála­ olyan nyomorba döntötte a munkásokat, tosan elhalgat. Egyetlen egy szóval sem hogy a nyomor hatása alatt gyalogszerrel említi meg a közgyűlés azon eseményeit, Budapestfelé indultak munkakövetelés cél­ amikor indítványt nyujtottak be, hogy Peyer jából. Ezen megmozdulással kapcsolatosan Károly a mindenható diktátor hagyja el a némiképen megjavultak a munkaviszonyok, helyét, mert az ő személye akadály a bánya­ de hátramaradt a közel 8 milliárd korona munkások szövetségének felépítésénél. Eltartozása a munkástársainknak, amelynek halgatja azt is, hogy a pilisvörösváriakban egy igen kis hányadát a megjavult munka­ befojtotta a szót, amikor azok a Peyer viszonyok alatt tudták csak letörleszteni, kegyelmes úr személyével akartak foglal­ mig a legtöbb munkástársunk, ma is tele kozni. Ugyan csak elfelejtett irni arról is, adóssággal áll a szanálás küszöbén kétségbe­ hogy a közgyűlés egyik része kivonult az esve, nemhogy adósságait tudná továbbra is ülésről és ott hagyták a tanácskozást, hát törleszteni, hanem mindinkább szaporítani persze, hogy az e fajta események nem kénytelen, mert hiszen a 3-4 műszakos kere­ valami kellemesek a nyilvánosság előtt s setből a mindennapi szükségletét sem tudja ezért azt hiszik, hogy ha ezt elhallgatják, akkor a munkásságnak nem lesz módja és beszerezni. Az egyesületünk központi vezetősége f- alkalma mindezeket megtudni. Azok, akik hó 23-án folytatott tanácskozásán megállapi­ ismerik Peyerék diktatúráját, azok már előre totta, hogy a kerületben már majdnem min­ tisztában voltak azzal a ténnyel, hogy ha den üzem kivétel nélkül szüneteket tartott, valaki Peyer ellen emeli fel a szavát, akkor de főképen a kazári üzem, ahol az elmult egészen biztos a kiutasítás és csak a köz­ héten csak 3 napot dolgoztak. A központi gyűlésről való kizárás lehet a vége. vezetőség elhatározta, hogy minden rendel­ Még most csak egyre vagyunk kiváncsiak, kezésére álló eszközzel oda fog törekedni, hogy ezekután mit fognák még kiabálni te­ hogy a munkásságot a szanálástól minél hetetlen dühükben a munkásság honmentői. hathatósabban megvédje. De elhatározta azt Mi a magunk részéről tudomásul vesszük az üzeneteket azzal a megjegyzéssel, hogy a is, hogy sürgősen a kormányhoz fordul továbbiakat bizzuk azokra a munkásokra, segitségért, hogy ezáltal megvédje ami meg­ akik hivatva vannak eldönteni, kinek van védhető. Ezzel egyidejűleg felhívással for­ igaza. A kormánynak oda kell törekedni, de sürgősen, hogy szenünknek meg­ teremtse a piacot és a szállításoknál oly engedményeket kell tenni, hogy a magyar szenek meg tudják állni a ver­ senyt. Külföldi szenet csak oly menynyiségben szabadjon behozni, ami a rosszabb minőségű magyar szenek fel­ javításához szükséges. A vállalatoknak igyekezni kell a ta­ karékos gazdálkodásra, ami azonban nem a munkabérek lenyomásában, ha­ nem a részvényosztalékok lenyomásá­ ban jusson kifejezésre, annál is inkább, mert a bérével lejebb nem mehet, ha azt akarják, hogy továbbra is szenet tudjon termelni. Sürgős intézkedést várunk. A Babilon romjaiból kikerült okiratos agyagtáblák szerint a Káosszal kezdődött, a Káosz és az Okenosz összekeveredéséből az istenek származtak. Ezek Tiamot ellené­ ben Mardukot választották fejükké, az atya­ isten Tiamot holttestét kétfelé vágva, az az egyikből Eget, a másikból Földet alko­ tót Az eget benépesité csillagokkal, a Föl­ det pedig növényekkel és állatokkal s porá­ ból megteremtette az első emberpárt Mózes teremtés története szerint: a Világot a Föl­ det és lakóinak megteremtése egy minden­ ható és mindentudó Istennek a munkája. E történetbe már ott lappang a fokozatos fej­ lődés gondolata, a teremtés sorrendjében A miletoszi Thalész (gör. bölcs Kr. e. 640—548) minden dolgot a vizből származ­ tatott, tehát a szó teljes értelmében neptunikus ! A kolofoni Xenofanesz Kr. e. 614-ben a kövületeket már tengeri maradványoknak ismerte fel. Pithagorasz Kr. e. 580—500 kö­ rűi ki meri mondani, hogy a száraz és ten­ ger azelőtt forditva voltak. Neptumus a tengerek istene, s igy a neptunikusok szerint vízből keletkezett a világ. Plutón az alvilág­ ban a tűz istene volt s a plutonikusok izzó anyagból származtatják a világot A negyek képződésének mai elméletének első szószólója a görög kappadóciai Straban (Kr. e. 63—Kr. u. 23) volt. Ő a meleg forrá­ sokat a föld alatti tüzeknek tulajdonítja. Kr. u. 79-ben, augusztus 24-én pusztult el Herkutmanum és Pompey ugyanazon napon a Vesuvió kitörésekor a tünemény meg­ figyelésekor tragikus véget ért: Gajdás Plinius Sekundus, ki az ókor tudósainak isme­ reteit foglalta össze: Naturalis historiac libri XXXVII. cimű munkájában. A római birodalom összeomlásával hosszú éjszaka következett a természettudományokra és a geológiára. A XV. századig az volt a tudó­ sok főgondja, hogy Arisztotelész (Kr. e. 384—322 az emberiség egykori tanitója, aki a tér és idő fogalmát megállapította) tanait a bibliai kinyilatkoztatásokkal összeegyez­ tessék. Aki a kinyilatkoztatásokkal szembe mert szállni, azt mint eretneket kitagadták a tudósok közül. Agricola (1494—1555) orvos az ásványtanban és a bányairodalom meg­ alapítója. Olaszországban megismerte a vul­ kánikus tüneményeket s mikor Joachimstalba került felismerte az érctelérekben az erupciók utóhatását, a tapasztalatok terén ma­ radva ő irt először helyesen a vulkanikus dolgokról. . (Folyt köv.) �1927. február 1. Az éhes disznó makkal álmodik. Már megszoktuk, hogy a túlvilágról vissza járó „Bányamunkás“, ha árnyéka megjelenik mindég megállapítja azt, hogy a bányamun­ kásság hátat fordított szervezetünknek. El­ felejti azt az igazságot, minél többet költik valakinek a holta hírét, annál egészségesebb életet él. Ezt igazolja a „Bányamunkás“ is mert Ka már minket mindenki itt hagyott, akkor miért jajgat folyton, mi sárga szerve­ zet vagyunk, azután politika mentes szerve­ zet, végül nemzeti alapon álló szervezet vagyunk. Ezek a megállapitások igazolják azt, hogy mi igenis vagyunk és az a tudat, hogy mi vagyunk, az rontja el az ő étvágyu­ kat. Tudjuk jól, ők azt szeretnék, ha nem volnánk, mert akkor nyugodtan folytathat­ nák a semmitevést, mint ahogy azt tették addig, amig mi nem zavartuk az emészté­ süket. Amióta a „Bányamunkás szövetség” fenn áll, olyan lázas munka nem folyt az irányban, hogy egy telep munkásait maguk­ hoz édesgessék, mint most. Mi lehet ennek az oka, talán Peyer belátta a bánya mun­ kásság sanyarú helyzetét és ezen akar vál­ toztatni. Dehogy veszélyben az egyed uralom, veszélyben a nyugodt nem törődömség, ez az oka annak a lázas munkának, ami ott folyik. A bányamunkásoknak a nyomorúsága nem fáj Peyernek, hisz emlékszünk sokkal rosszab időkre, amikor a bányamunkások úgy szólván könyörögtek Peyernek jöjjön közéjük, nézze meg nyomorukat és segítsen. Járjon közbe, vagy legalább egy vigasztaló szót mondjon. Akkor az volt a válasz, a szövetségnek nincs pénze utazgatásokra, neki nincsen ideje, mert hát fontos politikai kérdések várnak elintézésre. A bánya mun­ kások pedig már-már csak vonszolták magu­ kat a nyomoruságtól. Ekkor jutottak a salgótarjáni bányamunkások arra a gondo­ latra, hogy szakítanak az eddigi állásponttal. A salgótarjáni bányamunkások azért csi­ nálták meg szervezetüket, mert az a szerve­ zet, amelyben tömörülve voltak, akkor hagyta őket cserben, amikor a legnagyobb szüksé­ gük lett volna szervezetükre. Azért vette az alapszabályaiba azt a passzust, hogy az egyesület minden politikai párton felül áll, mert régi szervezetünkben fontos politikai kérdések miatt a munkásság gazdasági érde­ kei háttérbe szorultak. Gondoljunk csak vissza a mult tavaszi helyzetre, tehát miért fáj most Peyernek a politikamentes szerve­ zet hisz ő idézte elő, az ő ténykedésével. Sárga szervezetnek azért nevezi, mert egyesületünket a szakszervezeti tanács nem vette fel tagjai sorába. Lapozza fel Peyer a "Bányamunkás“ 1921. junius 19-iki számát, ebben Peyer a szak­ tanácsról azt irta: „Halottakról jót vagy semmit“. Hát mi az, most egyszerre nem halott, ja ez azért van, mert most lehet vele takarózni. Mind ezeknek az előre bocsájtása után azt kérdezzük a munkásságtól, csodál­ kozik-e azon, hogy a salgótarjáni munkásság megteremtette szervezetét Nem-e látja be minden józanul gondolkozó ember, hogy a salgótarjáni munkásság meg maradt volna abban a tespedésben, amelyben Peyer hagyta. Azt kifogásolja továbbá, hogy egyesületünk nemzeti alapra helyezkedett, ezt mi nem szégyeljük, nincs okunk reá, hisz minden szervezett munkás, sőt maguk a vezetők is, amikor megszorítják nem tagadja meg nem­ zetiségét. Tehát ezt mi nyíltan meg merjük mondani. Sőt itt messzebb kell menni, mi már lapunkban többször hangoztattuk, hogy az egész munkás mozgalmat át kell szer­ vezni, mert a mai keretek között a munkás­ mozgalom tovább nem haladhat. Akik nem látják, hogy a, munkásmozgalom letért ere­ deti útjáról, azok vakok, vagy rosszhiszeműek és csak a saját érdekeiket védik, amikor ezt az állapotot tovább akarják foly­ tatni Azonban szerencsére a munkásság mindinkább kezd tisztán látni és nem haj­ landók tovább felülni a demagógiának. Ezt cselekedte a salgótarjáni bányamunkás­ ság, amikor szervezetét megalkotta és azóta már számtalan eredményt ért el. Épen ezek a dolgok azok, vagyis az elért eredmények „A bányász" fájnak Peyernek, ezért dühében nem tud érdemleges kifogásokat az egyesület ellen, tehát azt irja, hogy a bánya vállalatok és hatóságok tartják fenn. Azt kérdezzük nem-e Peyer Károly volt az, aki a bányaigazgatót kérte meg járjon el a hatóságoknál, hogy az ő általa bejelentett gyűlést engedélyezze. Azt irja a „Bányamunkás“, hogy a Salgó­ tarján vidéki csoportok nem oszlottak fel. járjanak csak utána nem-e azok irták alá annak idején a jegyzőkönyveket, akik most neki bizonyos okokból behódoltak. Ez ugyan úgy néz ki mint amikor a paktumot aláirták, mely szerint többek között a földmunkások, villamosalkalmazottak, vasutasok, köztiszt­ viselőket stb. nem szervezik meg, de azért benyujtották az illetők alapszabályait. Ter­ mészetesen ezt nem hagyták jóvá, ezért azután a látszatkedvéért kiabáltak, de ko­ molyan nem foglalkoztak vele. Hiába minden erőlködésük, mert nem csupán a salgótarjáni medencében vannak tagjaink és követőink, hanem az egész országban. Minden bánya­ telepről kapunk megkereséseket és sürgetnek bennünket, menjünk hozzájuk, alakítsuk meg csoportjainkat. Ezt meg is fogjuk csinálni azért, hogy módot adjunk a munkásságnak szervezete kiépítésére, amellyel gazdasági érdekeiket megvédhetik. Ezt a munkát el­ fogjuk végezni még akkor is, ha ellenfeleink ezért kigyót-békát kiabálnak. Nem hátrálunk még akkor sem, ha azt mondják, hogy mi a hatóságokhoz fordúlunk orvoslásért Talán Peyer Károly, ha ügyeket akar elintézni vajon nem-e egyenesen a belügyminiszterhez megy. Tudomásunk szerint ő sem megy a szabadságtérre "Madárbácsihoz“, vagy neki nem bűn, csak nekünk. Mint ahogy az a sok­ minden ami nekünk bűn, neki pedig „erény“. Tehát csak álmodjanak tovább a makkról, mi élünk tovább, sőt szépen fejlődünk, éppen az ő bosszúságokra. Nem fogunk nyugodni mindaddig, amig a munkásság egész egyetemét fel nem vilá­ gosítjuk a munkás mozgalom helytelen irányba való tereléséről. Nem szavazógépeket akarunk a szervezetben, hanem gerinces munkásokat, akiknek legyen önálló vélemé­ nye és ne tekintsék bálványnak azt, aki demagógiával félre vezeti őket. Aki pedig a munkásság vezetői tisztét eléri, az ne csak népszerűséget hajhásszon, hanem amikor a munkásság érdeke megkívánja, legyen bátor­ sága oda állani a munkásság elé akkor is, ha azért a népszerűsége veszélyben van. Nem úgy mint eddig, ha tetszetős dolgot kellett tudatni, akkor a vezér ment ki, ha pedig valami nem jó volt, akkor mást kül­ döttek. Ennek a rendszernek vége. Jászai Samu. A munkásmozgalom gazdasági szerveze­ teinek egyik megalapítója meghalt 68 éves korában. Halála hirére a munkásmozgalom­ ban résztvevő összes szakmák mély megilletődéssel emlékeztek meg, csupán a bá­ nyamunkások hallgattak, pedig a bányamun­ kások egyike azon szakmáknak, akik ott látták Jászai Samut szervezetük bölcsőjé­ nél, ott dédelgette a csecsemőt féltve min­ den áramlattól. Amikor az 1900-as években Teszársz Károllyal egyetemben országos értekezletre hivta össze a bányamunkásságot, már ezen az értekezleten ismertette az országos szer­ vezet alapszabályait, amit a bányászok or­ szágos értekezlete nagy lelkesedéssel elfo­ gadott. Az alapszabályokat felterjesztették a bel­ ügyminisztériumhoz, azonban ott nem hagy­ ták jóvá. Ez nem csüggesztette el Jászait, hanem tovább folytatta munkálkodását a bá­ nyamunkásság érdekében. Hosszas fáradozás után 1913-ban megindította a „Bányamun­ kást“ és igyekezett a lap köré tömöríteni a bányamunkásokat. A bányamunkások ezen 3 szervezése szép sikerrel járt, ez teremtette meg a „ Bányamunkászövetség"-et. Amikor a „Bányamunkásszövetség“ megalakult, Jászai — már korára való tekintet­ tel — nem akart részt venni a vezetésben, azonban az irányításban annál inkább bele kivánt folyni. Jászainak ezen befolyása nem tetszett a mai vezetők egyeseinek, mert Já­ szai állandóan a megértést hirdette. Ugyan­ csak ő volt az, aki állandóan azt hirdette, hogy a szakszervezetek ne exponálják ma­ gukat politikai kérdésekben. Ugyancsak Jászai volt az, aki már 1921ben megállapította, hogy a bánya munkásszövetségben nincs demokrácia és kérte a bányamunkásokat, ne tűrjék, hogy felettük despota módjára uralkodjanak. Különösen ne tűrjék olyan emberektől, akik félelmük­ ben külföldre menekültek ugyanakkor, ami­ kor a bányamunkások tömegei voltak a külömböző fegyházakban és fogolytáborokban. Ezért a megállapításaiért azután durva támadásokban volt része Peyer Károlytól, akinek oka lett volna alkalmazkodni Jászai megállapításaihoz Azonban Peyer Károly — ezen koros embert, aki egy emberöltőt töltött a szakszervezeti mozgalomban, nem átalotta a legdurvábban megtámadni ugy, hogy akkor a szakszervezeti választmány volt kénytelen védelmébe venni Peyerrel szemben. Amikor a salgótarjáni bányamunkások a bányamunkásszövetséggel szemben követe­ lésekkel léptek fel, a munkásmozgalom ér­ dekében, akkor is a bányamunkásoknak adott igazat és akkor is hangoztatta, hogy mindennek Peyer az oka, azonban ő vele nem lehet birni, ismerve az ő erőszakos ter­ mészetét, aki nem tekinti a munkásmozgal­ mat, csupán a saját érdekeit. Mindezekért a bányamunkásság szeretetébe zárja Jászai emlékét Vádemelés, ami 59 pengőbe került Az emberek az utóbbi időben valahogy nem tudnak megbarátkozni azzal a gondolattal, hogy békességben töltsék el azokat a szomorú és nehéz éveket amelyeket a gazdasági élet reánk parancsolt Ugy néz ki az egész köz­ élet formája, minthogy ha az emberek ebből a hajszából táplálkoznának. Egy ilyen kis esemény zajlott le az elmult héten Budapesten, a központi büntető járás­ bíróságnál. Csóka Vendel, egyesületünk titkára volt a vádlott, aki türelemmel és felemelt fővel ment el folyó hó 18-án Budapestre, a tárgyalásra. A kis rövidszavu idézésből nem tudta megállapitani, hogy ki lehet a vádló, de sejtelme volt, hogy miről is lehet majd ott szó. A tárgyalást megelőzőleg Csóka szaktárs ügyvédje megállapította, hogy itt megint — az előbbi szokásokhoz képest felgibiceltek vala­ kit, hogy tegyen feljelentést Csóka ellen. A feljelentő személyével nem kívánunk foglal­ kozni, mert tudjuk, hogy jóhiszemüleg keve­ redett az ügybe, csupán jellemzés képen akar­ juk leszögezni, hogy azt az 59 pengőt, melyet munkástársaink nehéz verejtékes fillérjeiből gyűjtöttek össze, milyen könnyelműen dobják prédára azok, akik természetesen nem izzad­ tak verejtéket érte. No dehát nem baj, hiszen volt ez már máskor is igy, de jólehet lesz még többször is. a fontos csak az, hogy a kegyelmes urnak legyen az ilyen költségeket valahonnét megfizetni. Röviden az esemény a következő volt: Csóka Vendelt, egyesületünk titkárát sugalmazásra feljelentették a központi járásbíróság­ nál becsületsértésért Csóka Vendel január hó 18-án, a Budapestre kitűzött tárgyaláson meg is jelent, hogy helyt álljon azért, amit csele­ kedett. �1927. február 1. "A bányász" A tárgyaláson megjelent a szövetség képvi­ seletében dr. Györki Imre, aki közölte Csóka szaktárssal, hogy a feljelentést visszavonták, tehát tárgytalan az egész ügy. Csóka szaktárs erre megjegyezte, hogy a feljelentő részéről tárgytalan lehet, de az ő részéről nem, mert ez az ügy neki egypár százezer koronájába került, amelyre reflektál. A költségek megtérítésére előterjesztést tett a járásbiróságnál, aki nyomban kötelezte a feljelentőket a felmerült 59 pengő költségek végrehajtás terhe mellett 15 napon belül való megfizetésére. Amivel nem dicsekednek. Közismert dolog, hogy egyesületünk meg­ bontására mindenféle eszközt felhasználnak Ellenfeleink. Nem riadnak vissza az olyan eszközöktől sem, mely eszközök igénybevétele néha balul sül el. Ugyanez történt az elmúlt hetekben. Peyer és társai az egész ország területén kérvé­ nyekkel fordultak a bányaigazgatóságokhoz, amelyben a pengőre való átszámitás alkalmá­ val 7 pengő vájárkeresetet és 3 pengő mini­ mális munkabéreket kívántak megállapitani. A kérvényeket, értesülésünk szerint — a bányaigazgatóság mindenütt elutasította, illetve a legtöbb helyen még választ sem adott. Le kivánjuk szegezni, hogy az elutasításnak nem örülünk, ellenkezőleg le kell szögeznünk, hogy a munkásságnak szüksége volna a fentemlített munkabérekre, hogy magát tisztességesen fenntarthassa, de miután tisztába vagyünk azzal, hogy ezen kérvények beadása i nem is a munkásság között való hangulatkeltest célozza és nem a munkásság gazdasági helyzetének megjavítására irányul, mégis kell foglalkoznunk a dologgal már csak azért is, mert Peyer az elutasításról mélyen halgat, egy szóval sem közli a munkásokkal a beadott kérvények sorsát. Tisztán a férfiasság követeli meg, hogy a kudarcokról is beszámoljanak azok, akiket ez ért, mert a munkásság érdeke szigorúan meg­ követeli, hogy állandóan tájékoztatva legyen a helyzet valódiságáról, De külömben is nem tünik-e fel a munkástársaknak Peyernek a mostani radikálizmusa, holott a jó, konjunk­ turális időben a munkásság előretörésének a lehetőségét állandóan korlátozta, mondhatnók, hogy a magyar bányatulajdonosok egyenesen Peyernek köszönhetik, hogy az arany korszak­ ban a munkásság nem tudott kiverekedni na­ gyobb munkabért. Csak idézni kívánjuk az 1923-ban, Pécsett lezajlott eseményeket, ami­ kor Böröcz István és társai a három méter­ mázsás szénparitást vetették fel a vájárátlag alapjául, amely végett ki is lett zárva Böröcz István a szövetségből, már pedig az az idő alkalmasabb volt a magasabb munkabér meg­ állapításához, mint a jelenlegi. Ha mindezeket figyelembe veszik munkástársaink, akkor tisztán fogják látni, hogy Peyer milyen eszközökkel dolgozik. Végezetül annyit kell megjegyezni, hogy ha Peyer egészen komolyra vette volna a dolgot, vagy ha oda került volna a sor, hogy a mun kásság állott volna elő ezzel a követelésével, egészen biztos, hogy Peyer ezt lebunkózta volna, de mivel, hogy ő csinálta, így már minden rendben van. Purgatórium. A régi jószokások szerint, ha valamely embertársunk eltévedett, vagy rossz útakon járt bűnhődött s hogy megtisztuljon az élet­ ben szerzett rosszaságoktól, tisztitóhelyre küldöttek. Egyesületünk, de főképen Csóka szaktárs az egyesületünk titkára került a purgatóriumba a Magyarországi Bánya- és Kohó­ munkások Orsz. Szövetségének január hó 9-én megtartott közgyűlésén. Mindenki azt hitte, hogy az a közgyűlés, amely nagyon sok millió költségbe került, a bányamunkás­ ság nyomorúságos gazdasági és szociális viszonyaival tölti el kétnapos tanácskozását. Most amidőn a közgyűlés már lezajlott, meg­ állapíthatjuk, hogy semmi egyéb nem történt, mint a szokott módon való piszkolódások és rágalmazások. Nem lepnek meg bennünket a már régen ismert rágalomhadjáratok, mert hiszen tudtuk, mint ahogyan azt lapunk el­ múlt számában meg is irtuk, hogy a köz­ gyűlésnek csupán az a célja, hogy ellenünk uszítsák a jóhiszemű munkástársainkat. Tehát a dolog lényegével csupán csak annyit kívánunk foglalkozni, hogy Peyeréknek mégis csak nagy fejtörést okozhat a Csóka-féle szakszervezet, mert külömben nem töltöttek volna két drága napot üres szalma csépléssel. De nem halgathatjuk el szónélkül azt sem, hogy éppen akkor, ami­ kor a legnagyobb katasztrófa fenyegeti a bányamunkások tízezreit, nem jut eszükbe a nyomorgó munkásokon segiteni, persze hogy nem, hiszen Peyeréknek örök életük­ ben a piszkolódás volt az első és csak azu­ tán, ha maradt idejük foglalkozik a bánya­ munkások gazdasági és szociális kérdéseivel. Vagy talán azt hiszik, hogy a piszkoládásokkal el lehet terelni a munkásság figyel­ mét a nyomorúságtól, pedig, ha tudnák, mennyire csalódnak és milyen borzasztó nagy bűnt követnek el akkor, amikor a munkásságnak a leggigászibb küzdelmét kell vívnia a szanálásokkal szemben s ahelyett, hogy erre fordítanák a nagy sulyt, piszko­ lódnak, a piszkolódásaikkal akarják meg­ teremteni a munkástársak kenyerét. De vegyék tudomásul, hogy ezek az eszközök nem alkalmasak a munkásság együttműködésének megteremtésére, ellen­ kezőleg, mindinkább meggyőzik a munkáso­ kat arról, hogy Peyerékkel nem lehet együtt haladni, mert ő neki nem a munkásság érdeke a fontos, mert ha azt tartotta volna szem előtt, akkor ezer és ezer módja lett volna a munkásokon segíteni akkor, amikor a bányák jó konjukturája azt lehetővé tette. Elhisszük, mint ahogy azt számtalanszor hangsúlyoztuk, hogy szeretné megmenteni a zászlót, helyesebben mondva a saját életét, de már késő, a vakoknak kinyílt a szemük és világosan látnak. Értesítés. Értesítjük olvasóinkat, hogy f. évi február 2-iki kezdettel a Vigadóban táncoktatást kezdünk. Az oktatás 6 hétig tart, szerda és péntek kivételével min­ dennap este 6—10 óráig. Jelentkezni tehet az egyesület titkárságá­ nál hétköznap d. e. 9—12-ig, d. u. 3—7-ig és este 8—10 óráig. Vasárnap és ünnepnap össztánc. Hazafelé a Franciaországba kivándorolt munkástársaink. Lapunk január hó 1-én megjelent számá­ ban beszámoltunk arról a nagy munkanél­ küliségről, amely franciaországban az utóbbi hónapokban előállott. Az előbbi tudósítá­ sunkban kilátásba helyezett események valóra is váltak. A napilapok híradásai szerint, már két csoport munkástársunk érkezett Franciaországból. Ezen esemény két szem­ pontból kell, hogy foglalkoztassa a magyar munkásságot Az egyik szempont az, hogy Magyarországon még semmi jel nincs a munkanélküliség csökkenésére, sőt fokozó­ dik, különösen a bányaiparban. A másik szempont pedig az, amelyet vál­ tig hangoztattunk, akkor amikor a nemzet­ köziséggel foglalkoztunk. A nemzetköziség mint elgondolás gyönyörű valami, amely mindenki előtt nagyon szimpátikus is lehet, de esetről-esetre beigazolást nyer, hogy mindegyik nemzet elsősorban a saját mun­ kását védi Most egy ujabb bizonyítékot szolgál a Francia kormány állításaink alátámasztására, amidőn Franciaországból kiutasította a kül­ földi honos munkásokat, pedig Franciaor­ szágra talán még sem lehet ráfogni, hogy nincs hatalma az ottani munkásságnak. Mégis megtörtént a külföldi honos munkások kiutasítása anélkül, hogy a franciaországi munkásság állást foglalt volna a külföldi munkásság érdekében. Mi még élénken em­ lékszünk arra az időre, amikor Magyaror­ szágon az ipar, de főképen a bányák nagy nehézségekkel küzdöttek, a munkanélküliség napról-napra növekedett s ennek dacára dolgoztak külföldi munkások, mondhatnék még jelenleg is, a nagy munkanélküliség közepette lehet találni külföldi munkást az országban. A helyzet tehát az, hogy minden ország megvédi a saját munkásait, jólehet ezeket a védelmeket csak a magyar munkásság nél­ külözi. Most még csak csupán arra vagyunk kiváncsiak, hogy a hazatérő munkástársakat a kormány miként kívánja megvédeni a mun­ kanélküliséggel szemben, bár ígéreteket tettek a hazaérkező munkástársak elhelye­ zésére. Ha az ígéret valósággá válik, akkor rendbe lesz minden. Legolcsóbb bevásárlási forrás! KESZLER ÁRPÁD Egy próbavásárlással meg­ győződhetik, hogy 40 év óta fennálló ÓRÁS ÉS ÉKSZERÉSZ Baumann Adolf férfi- és női divatára cégnél legjobb minőségű árut fel­ tűnő olcsón vásárolhat. Állandóan raktáron : Női-, leány-, férfi- és fin kabátok és öltönyök. "Turul-nyomda“ r.-t, Salgótarján. SALGÓTARJÁN. Fő-utca 480. A legolcsóbb bevásárlási forrás arany, ezüst ékszer különlegességekben és órákban. Kedvező részletfizetés. Veszek törött aranyat és ezüstöt a legmagasabb árban. Minden nálam vásárolt óráért 5 évi írásbeli jótátállást vállalok.--------- Órajavítások műhelyemben pontosan Nyomdavezető: Friedler Samu. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász 2. évfolyam 3. szám (1927. február 1.) A Salgótarjáni Szénmedence Bánya- és Kohómunkásai Gazdasági Szakegyesületének Hivatalos Közlönye. A Salgótarjáni Szénmedence Bánya- és Kohómunkásai Gazd. Szakegyesületének Hivatalos Közlönye. Subject The topic of the resource Bányászat Kohómunka Közlöny Helyismeret Description An account of the resource Megjelenik minden hónap 1-én és 15-én kétheti lapszám Creator An entity primarily responsible for making the resource Csóka Vendel Fajd Pál Salgótarján Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1927-02-01 Rights Information about rights held in and over the resource Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább! https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/ Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/jpeg mikrofilm (35 mm) Language A language of the resource HUN Type The nature or genre of the resource periodika Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context M/60/A Bányászat Csóka Vendel Fajd Pál Helyismeret Kohómunka Közlöny periodika Salgótarján