https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/b203ba7bf4f1f341fd7c1c546a053256.jpg 0c2edc0a9c39630d56307c653bccef52 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/555c15b2c7c13163319d5f38e52c3864.pdf a1cdd5168716bd4cb683cb52ab3bf984 PDF Text Text II. évfolyam. 22. szám. 1927. november 15 A Magyarországi Bánya- és Kohómumkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Felelős szerkesztő: CSÓKA VENDEL. Kiadó: FAJD PÁL. Telefon szám : 46. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Vasut-utca 4. szám. Megjelenik minden hó 1. és 15-én. Előfizetés ár 1/4 évre 80 fill. (10.000 K.) Egyes szám ára 16 fillér. (2000 K.) Nincs kitérés a bányamunkásság kivánságai elöl. A magyar bányamunkásság — szö­ vetségünk kezdeményezésére inditott — akciója, amely a munkásság gaz­ dasági helyzetének megjavitására irányul, még mindig nincs elintézve. A bányavállalatok a munkásság által át­ nyujtott beadványokra mindezideig ér­ demleges választnem adtak. Tudomá­ sunk szerint a vállalatok foglalkoztak a kérdéssel, azonban határozott állást nem foglaltak, bár egyes vállalatok különféle formákban igyekeztek kitérni a beadványban foglalt kérdések elin­ tézése elől, azonban végleges elhatá­ rozásukat mindezideig sem szövetsé­ günkkel, sem a telepek munkásságá­ val nem közölték. A bányamunkások, amikor ezen be­ adványukat benyújtották, azzal az el­ gondolással voltak, hogy a megkez­ dett téli szénkonjunkturával kapcsola­ tosan keresetük némi emelkedését biztosítsák. Tisztában vannak azzal hogy ennek a kérdésnek az elintézése csakis a jobb konjunktúra tartama alatt lehetséges és amennyiben ez most elintézést nem nyerne, ugy akkor is­ mét el vannak ütve egy hosszabb időre keresetük megjavításától. Lapunkban, cikksorozatok és pontos hivatalos statisztikai adatok alapján bizonyítottuk a munkásság kérésének a jogosságát, kimutattuk, hogy a bá­ nyamunkásság helyzete az utóbbi idők­ ben mennyivel leromlott, ennél fogva lehetetlen állapot a munkásságot to­ vábbra is ebben az állapotban tartani. A vállalatok által hangoztatott azon kifogásokkal szemben, amelyek szerint a bányavállalatok és a munkásság kö­ zött történt megállapodások és bér­ rendezések alkalmával fennállott élel­ miszer és közszükségleti cikkek árai közötti külömbség, amely a vállalatok szerint olcsóbbodást mutat, nem helyt­ álló; Nem helytálló nevezetesen azért, mert amikor ezen megegyezések köt­ tettek, akkor rendes munka üzem mellett, sőt fokozott üzemmenetek mellett köttettek, ezzel szemben az utóbbi években ugyanezen feltételek mellett a leredukált munkanapok miatt leromlott keresetekből voltak kényte­ lenek minden szükségletüket* födözni. Nem helyt álló a vállalatoknak azon kifogása sem, amely szerint a leredu­ kált üzemnapok miatt a vállalatoknak ugyan olyan veszteségeik voltak, mint a munkásságnak. Nem pedig azért, mert a vállalatok, a leredukált üzem­ napok következtében tettemes üzem­ költség megtakarítása következtében nincsennek kitéve ugyanannak a vesz­ teségnek, mint a munkásság. Továbbá a jobb konjuktura beálta alkalmával az üzemnek a fokozása is pótolja azt a veszteséget, amelyet a redukciók alkalmával szenvedtek. Ezzel szemben a munkásságnak az üzemredukciók következtében előállott szünnapokon csaknem ugyanaz a költsége van meg, mint a rendes munkanapokon, ezzel szemben ezen napokra keresete nincs, mert hiszen nem igen találhat a mun­ kás a bizonytalan időben reá eső heti 1-2 sőt néha 3 napi szünnapokra, amelyek nem egymás után következ­ nek, külön munkát Ezért nem helytálló a vállalatoknak az az ellenvetése sem a munkásság kívánságaival szemben, amely szerint ugyanakkor, amikor jobb konjuktura van, a munkásság is a több munkanap és munkaalkalom következtében több keresetet ér el és ezzel pótolva van a rosszabb munkaviszonyban ért vesz­ teségek ellenében. Mert a munkás a jobb munkakonjuktura alkalmával is csak annyi keresetet ér el, hogy abból a napi szükséges cikkeket tudja elő teremteni, arra azonban, hogy a jobb konjukturával ugyancsak együtt járó téli időjárás következtében szükséges ugy a ruházat, mint egyéb szükségle­ teknek a beszerzését is födözni tudja, erre már a keresete nem elegendő. Fennáll ezután még az üzemreduk­ ció alkalmával elvesztett munkanapok következtében leromlott keresete miatt összegyűlt adóságainak a törlesztése, amit egyáltalán képtelen előteremteni, vagyis födözni, ennek azután rendsze­ rint az a következménye, hogy az is­ mételten bekövetkező szünnapokban ujabb hitelt szerezni képtelen. Mint­ hogy mindenkinek élni kell, ennélfogva a bányász elsősorban adóságait igyek­ szik rendezni, hogy azután később ujabb hitelt tudjon kapni, ebből kifo­ lyólag azután nem tudja ellátni sem sajátmagát, sem családját a szükséges ruházattal. A vállalatoknak ezen hallgatása tak­ tikázás és arra irányul, hogy az időt kihúzzák s ez által kibujjanak a mun­ kásság kívánságainak teljesítése alul. A legnagyobb lelketlenség a mai ne­ héz időkben ezen kívánságok elől el­ zárkózni s amennyiben a legrövidebb időn belül a vállalatok nem teljesítik a munkásság ezen szerény kívánságait, ugy a legerélyesebb kormánybeavat­ kozást követelünk. Hasson oda a kor­ mány, hogy ezen áldatlan állapotok végre rendezést nyerjenek. A kormányzatnak a legsürgősebben kell beleavatkozni a szénbányászatban duló visszás állapotokba. — Egyrészt meg kell akadályozni az országba óriási nagy tömegben bejövő külföldi szén szállítását, ne engedjenek be több külföldi szenet, mint amennyire az országnak tényleg szüksége van és egyuttal kötelezzék a magyar ipari és mezőgazdasági nagy szénfogyasztókat, hogy elsősorban csakis kizárólag ma­ gyar szenet használhassanak és csak annyi idegen szenet szabadjon felhasz­ nálni, mint amelyet a magyar szénbá­ nyászat nem tud födözni Ugyanezt kell alkalmazni a házi tüzelésnél is. Ezt a kérdést a kórmánynak a leg­ radikálisabban kell kezelni, mert sok­ kal fontosabb országos érdek az, hogy a magyar bányaiparban foglalkoztatott bányamunkásság tizezrei emberhez méltó életmódot tudjon folytatni és ez­ által az ország nemzetgazdaságát fel­ lendíteni, mint egy pár bankember és szénnagykereskedő profitját biztosí­ tani. Szociális szempontból ugyancsak a legfontosabb országos érdek, hogy a munkásság sérelmei rendezést nyer­ jenek és ezen rendezések ne áldatlan harcok árán történjenek, hanem a megértés alapján. Ezért kell a kor­ mánynak addig, mig ezen keserűségek ki nem fakadnak odaállni és hatalmi sulyával a békés munkálkodást bizto­ sítani. Nagy nemzeti veszteségektől lehet megóvni az országot ezen beavatko­ zások árán és nagy nemzetgazdasági eredményeket mutathatunk ki, ha a kormányintézkedés a megértés és az igazság erejével odaáll és igyekszik biztositani egyrészről a bányaipar fej­ lődését, másrészről pedig a magyar bányaiparban foglalkoztatott munkás­ ság gazdasági jólétét. A magyar bányamunkásság, amely becsülettel kivette a részét az ország gazdasági életének helyreállitásában joggal elvárja ugy a társadalomtól, mint az ország kormányzatától hogy ugyanolyan odaadással, mint amely odaadást �"A bányász" 2 a munkásság tanúsított, ugyanolyan jóakarattal kezeljék a munkásság ügyeit. Elvárja, hogy a kormányzat a legsür­ gősebben egyúttal a legerélyesebben az ország nemzetgazdasága szempont­ jából a munkásság oldalára áll és a vállalatokat, amennyiben ezek profit mohóságuktól nem tudnák megérteni, ugy hatalmi sulyával fogja ezen meg­ értésre kényszeríteni. Amennyiben mindezen sürgetések dacára sem tör­ ténik intézkedés, a munkásság meg­ fogja találni a módját, amellyel ügye elintézést nyer. Szövetségünk ezen akciójának a meginditásával csaknem egyidejűleg más oldalról is terjesztettek be egyes telepeken memorandumokat, amelye­ ket az egyes vállalatok elutasítottak, mint teljesíthetetlent. Nevezetesen a jelzett memorandumokban oly kiköté­ sek voltak, amelyek a mai viszonyok között nemhogy a vállalatok részéről teljesíthetetlenek, hanem a munkás­ ság szempontjából sem kívánatosak. Nevezetesen a minimális bérnek a megállapítása. Mindaddig, amig törvényhozási uton nincs biztosítva a munkásság létmini­ muma és annak feltételei, mindaddig lehetetlen minimális bérekről beszélni, mert ez állandó tápot nyújt a mun­ kásság között az elégedetlenkedésre, de egyúttal eszközt ad a vállalatoknak is a kezébe, a munkássággal szemben. Ugyanis a vállalatok a minimális bé­ rekhez bizonyos megállapított terme­ lési kötelezettséget állitanak szemben, amelyet, tekintve a bányaipar sokolda­ lúságát, lehetetlen előre kikötni, mert a bányaiparban úgyszólván órárólórára változik a munkahely minősége és ezáltal a tisztviselői, altiszti, illetve felügyelői személyzet szeszélyének van a munkás kitéve. Ennélfogva mi a magunk részéről az ilyen lehetetlen és helytelen megálla­ pításokhoz nem ragaszkodunk, sőt az ilyenek forszirozására kaphatók nem vagyunk, azonban az általunk benyúj­ tott kívánságok, amelyek a munkásság gazdasági helyzetének a megjavitását van hivatva biztosítani, ennek az ér­ dekében nem riadunk vissza az esz­ közök alkalmazasától, mert tudjuk azt, hogy ez nem csupán csak a bányászságnak egyedül, hanem az egész ország és társadalom érdeke. Ezt je­ gyezzék meg. A cikkből nem lehet másra következtetni, miután azt állítja, hogy csak pörveszteség lehet a vége és akkor nagyon sajnálná az elvtársakat hogy olyan busás perköltsége­ ket kell majd fizetni. Itt ugylátszik Önönmagukra gondolnak, mert hiszen neki, mint jogásznak tudnia kell, hogy felperesek jogi­ képviselőjükkel milyen megállapodást kö­ töttek. Bélyegilletékről már azért sem lehet szó, miután szegénységi alapon folyik a pör. Azt irja továbbá a képviselő ur, hogy ők mindig őszinték voltak a munkássággal szem­ ben. Talán nem fog ártani, hogy ha arra a nagy őszinteségre és szeretette ez alkalom­ mal egy kissé reámutatunk. A tatabányai bányamunkások 1925. évi február havában tiz hetes harcot vívtak. — Ezzel függ össze egy kis eset, amely az őszinteségek, de főképen a szeretet meg­ nyilvánulásai közé tartozik. A bányamunká­ sok szövetsége abban az időben óriási öszszeget fizetett ki sztrajksegély címén a tata­ bányai munkásság között. — Amikor a harcnak vége lett, felszóllitást kaptak a munkások, hogy most már mindenki fizesse meg a hátralékos járulékot és aki még nem tag, az pedig haladéktalanul iratkozzon be a szervezetbe, mert ellenkező esetben a fogyasztási Szövetkezetnél élvezett hitelt vissza kell fizetni. Persze, hogy a munkásság legnagyobb része nem volt képes sem belépni, sem pe­ dig a járulekot fizetni, mert hiszen tiz hétig nem keresett semmit és igy a segély mellett ugy eladósodott, hogy legtöbbje még ma is azt törleszti. Igy indultak meg a pörök százai a véd­ telen munkásokkal szemben, amely pöröknek a jogi képviselője dr. Györki Imre volt. A porokét meg is nyerte a tatai járásbíró­ ságon, amely bíróság azután utasította a tatabányai igazgatóságot, hogy a peresített összegeket az ügyvédi költségekkel együtt vonja le. Hozzá tartozik még az esethez az is, hogy a pert nem a bányamunkás szövetség ne­ vében, hanem az általános fogyasztási szö­ vetkezet nevében folytatták le, akkor ami­ kor a munkásság az ismert szanálás folytán a legnagyobb nyomorban volt Igy néz ki Györkiék szeretete a munkás­ ság iránt akkor, amikor az érdekek ugy kivánják, most pedig megnyugtatjuk a cikk iróit hogy nagyon jól tudják azon munkás­ társak, akik port indítottak, hogy mit cse­ lekszenek és nem szorulnak a folytonos fi­ gyelmeztetésre, pláne nem olyanokra, amely­ ből csak a cikk íróknak lehet busás hasz­ nuk, várják meg tehát a végét és had lás­ suk hát hogy kinek van igaza. Óvás és figyelmeztetés! Szövetségünk küldöttsége a Kossuth szobor leleplezésénél. cimmel közöl cikket dr. Györki Imre orsz.gyűlésí képviselő a „Bányamunkás“ október 30-iki számában a Bányamukás-otthon r.-t. ellen indított akciónkkal kapcsolatosan, amelyből világosan kiérzik a tendencia és az ideges kapkodás. A cikkből arra lehet kö­ vetkeztetni, hogy már az ügyvéd is kény­ telen bevallani a pör részükről való elvesz­ tését De gondolván, még egy kísérletet te­ szünk, hátha sikerül egy pár embert rábirni arra, hogy vonja vissza a port Ezzel azután kettős céh sikerül elérni, egyik, hogy ő to­ vábbra is igazgatósági tag maradhat a má­ sik pedig, ami enné! is nagyobb, a bízatom megerősödik iránta és igy esetleg még egy cikluson keresztül biztosítva lesz a mandá­ tuma. 1927. november 15 Lajos Örök emlékének" felirattal. Eredeti terv szerint 50 főből álló küldöttséget akart küldeni a szövetségünk, 40 főből álló dálárdával, de ezen tervünk meghiúsult, mert már olyan sok küldöttség jelentkezett, hogy lehetetlen volt a dalárdákat is ének számba felvenni a programba. Az ünnnpélyt egy 2000 főből álló budapesti dalárda nyi­ totta meg. Igazán lélekemelő volt, amikor a sok évtizedes Kossuth nótákra zenditettek, mintha csak ifju gyermekkorra ébredt volna a sok ezer főből álló tömeg, mindenki a dallosokkal énekelt. Az ünnepi beszédet Apponyi Albert gróf tartotta. Közel egy órás beszédben méltatta Kossuth emlékét Nem akarunk foglalkozni ezen ünnepély jelentőségével, mert az nem tartozik ránk, csak csupán annyit, hogy egy világháború kellett ahoz, hogy ezen ünnepély megtör­ ténhessen és hogy március 15-ike hivatalos ünnep legyen. A Singer-varrófény bármely varró­ gépre utólag felszerelhető — praktikus és kíméli a szemet. Kérje annak gyakorlati bemutatását. — Singer-varrógép fióküzlet, Salgótarjánban, a róm. kath. templommal szemben. Közeledik a tél, kabátot kell fordítani. A "Bányamunkás“ október 30-án meg­ jelent számában egy " szánom és bánom eddigi bűneimet visszatérek a nagy család­ hoz“, nyilatkozat jelent meg, amelyet a „Bányamunkás“, mint nagy eseményt tesz közzé. A nyilatkozattevő Kisák János István salgótarjáni bányász példaképen állítja oda magát hogy tőle tanuljon mindenki, mert ô már sokat próbált olyanokat is, amilyene­ ket nem minden becsületes ember próbált meg. Mi, a magunk részéről nem kívántunk foglalkozni e kis eseménnyel, de a „Bányamunkás"-ba napvilágot látott nyilatkozat nem teljes s hogy Kisák János Istvánt minden oldalról megismerjék olvasóink és hogy mi­ nél többen kövessék, az ő példás magavi­ seletével tartottuk szükségesnek a nyilatko­ zatot kibővíteni. Kétségtelen, hogy Kisák azok közzé a bányamunkások közzé tartozik, akik sokat áldoztak, ha az megfelelő üzlettel járt — a munkásság összességéért. Amikor már az üzleti konjunktúra hanyatlóban volt, rögtön csökkent a szereplési vágy. Igy történt az 1920-bán is, amikor Kisák Istvánt, a szer­ vezet érdekében kifejtett tevékenységéért letartóztatták s ez alatt az idő alatt a vál­ lalatnál szerzett adósságának elengedését kérte az igazgatóságtól, amelyet a vállalat igazgatósága Kisáknak el is engedett 1922-ben, amikor a salgótarjáni bánya­ Egész Magyarország nagy ünnepi keretek munkások a nyolc órai munkaidőért küz­ mellett leplezte le Kossuth Lajos gyönyörű döttek, Kisák, mint a helyicsoport elnöke szobrát november 6-án Budapest székesfő­ sztrájktörő lett Ugy lehet Kisák ezzel szol­ városában. A szoborleleplezés igazán inpo- gálta meg a vállalat által elengedett adós­ záns keretek közt folyt le, a fővárosi kül­ ságait Tagsági dijat persze sohasem fizetett, ha­ döttségen kívül a vidéki küldöttségek tíz­ ezrei zarándokoltak Budapestre. Oly hatal­ nem mikor már 10—15 hónappal hátralékba mas tömeg jött össze az országháztéren, volt akkor mindig jelentkezett bélyeg­ hogy azt a hatalmas tér korántsem volt ké­ segélyért. Ugy emlékszünk, hogy legutóbb pes befogadni, a környék utcái is zsúfolásig 1926. nyarán, mielőtt az ébredőkhöz átlépett, ugyancsak tetemes összegű bélyegsegélyt megteltek. Szövetségünk 26 főből álló küldötséggel élvezett. Ezek a körülmények azután annyira megképviseltette magát az ünnepségen, 13 egyen­ ruhás bányász és 13 szövetségi dallossal, utáltatták Kisákkal a szocialista szerveze­ koszorút helyezett a küldöttség „Kossuth tet, hogy 1926. ősz táján fölcsapott ébredő- �1927. november 15 nék és mint ilyen bejárta a Salgótarján környékén levő összes bányákat, még Pilisvörösvárra is elment, egy pótválasztás alkal­ mával. Ugy értesültünk, hogy Kisák ez alatt a működése alatt nem egyszer hangoztatta, hogy lehullott a nemzetközi bitangok csil­ laga és helyébe ott tündököl az ébredők örökké világító csillaga. A legutolsó országgyűlési képviselő választások alkalmával Kisák felcsapott ébredő főkortesnek és igy heteken keresztül járta a salgótarjáni vá­ lasztókerületet, mint egységespárti agitátor, persze jó anyagi haszon ellenében. Emlékezünk rá, hogy egy banket alkal­ mával ugyancsak alaposan helybehagyta a szociálista eszmét, a jelenlevők élénk helyes­ lése mellett. Nem szólva arról a nyilatkozat­ ról, amelyet a „Munkába" tett közzé, az ébredőkhöz való belépése alkalmával. Ezeknek előre bocsájtása után kissé na­ gyobb egyéniségnek örvendhet Kisák, de különösen nagy öröme telhetik a „Bánya­ munkás szövetségnek" az uj harcosba. Magunk részéről csak azt ajánljuk, hogy még ha ilyen jó harcos akad egy néhány Kisák és társai köréből, akik majd rövide­ sen jelentkezni fognak, ujra tapsolhatnak nekik, mert hiszen komoly és kitartó mun­ kára Salgótarjánba ugysem számíthatnak. A munkástársaknak pedig azt ajánljuk, hogy akiket a nyilatkozó Kisák meginvitált, jelentkezzenek és kövessék az ő példáját, mert közeledik a tél, lehet kabátot fordítani. Megnyílt a mecsekszabolcsi „Bányamunkás-otthon“ Szövetségünk pécsvidéki-bányakerületi tit­ kárságának székhelyén Mecsekszabolcson otthont nyitottunk, amelyben a bányamun­ kásság otthonra talált s jobban alkalma nyí­ lik ápolni a munkásság összetartozandóságának nagy eszméjét Az otthont ünnepélyes keretek között f. hó 6-án nyitotta meg a Pécsvidéki kerületi helyicsoportok összve­ zetősége. Délelőtt összvezetőségi ülést tartottak, ezen ülés napirendje előtt Szabó István, Meződi György és Kraft Jenő ismertették az otthon megteremtésének a körülményeit s ugyancsak rámutattak az otthon nagy fon­ tosságára, felhívták az összvezetőséget, hogy a tagok között terjesszék az eszmét és igye­ kezzenek a munkásságot az otthonba beve­ zetni, ahol mindennemű felvilágosítást, ugy szintén nemes szórakozásban részesül. Az otthon céljának az ismertetése után megtartották az Összvezetőségi ülést, amelyen a kerület helyicsoportjainak, ugyszintén a munkásság ügyeinek a tárgyalása volt napi­ renden. A tárgyalás folyamán kialakult ál­ láspontot az összvezetőség tagjai viszik ki a kerületbe a munkásság közé, viszont ami elintézésre vár, azokat a kérdéseket az egyes vezetőségek a kerületi titkársággal egye­ temben illetékes helyre juttatják. A napirend letárgyalása után az összve­ zetőség tagjai valamint az időközben össze­ gyűlt tagok a késő esti órákig szórakoztak és folytattak eszmecserét az uj helyiségben. Örömmel állapították meg, hogy különösen a közelgő tél beálltával milyen kellemes otthonra találtak. A mecsekszabolcsi otthonnak a megnyitá­ sával az ország bányamunkássága ismét gyarapodott a munkásság egy templomával, amelyben a bányamunkásság mozgalmának a helyes irányba való terelésére és az ok­ tatásra bő alkalom nyilik. Mecsekszabolcs. Az otthon naponta délelőtt 8—12-ig és délután 2—10 óráig van nyitva. Szabolcs és Pécsbányatelep részére az otthonban könyvtár létesült. Könyvtári órák: csütörtönön délelőtt 10—11-ig, d. u. 5—6-ig és vasárnap délelőtt 10—11-ig. "A Bányász" Elárusító helyek: Bogenglück Ignác vas-, bőr- és festékáru kereskedése, Salgótarján. — — Kun Testvérek épületfa és építőanyagok raktára, Kisterenye. Vigyázat! Tudomásunkra jutott, hogy a különféle bányatelepeken léleknélküli kufárok járnak és a munkásság között sztrajkra izgatnak. Figyelmeztetjük a munkásságot, ne üljön fel az ilyen édeskés fecsegőknek, mert ezek, ha tervük sikerülne és a munkásság tényleg behagyná ugrasztani magát és sztrájkba lépne, abbban a pillanatban azok a bátor legények gyáván megfutamodnak, a munkás­ ságot cserben hagyják és távolról nézik a munkásság nyomorúságát s már előre örül­ nek annak, hogy a sztrajk révén ujabb ta­ lajra találtak, ahol jelenleg kérész életüket ismét egy-egy nappal megtoldják. Lapunkban cikksorozatokban mutattuk ki a munkásság kívánságainak a jogosságát, folytatjuk a harcot mindaddig, amig ezen kivánságokat győzelemre nem juttatjuk, ennek a harcnak azonban nem szabad fölösleges áldozatokat követelni a munkásságtól, ha­ nem az eredményeknek tisztán kell a mun­ kásság gazdasági helyzetének megjavításául szolgálni Elmultak azok az idők, amikor felelőtlen emberek a munkásság tömegeit ugratták oktalan harcokba csak azért, hogy azután a megriadt és lerongyolódott, megtépázott munkásság között maguknak tekintélyt és főleg a tagok által tőkét gyűjtsenek. A mai viszonyok teljesen eltérők a ré­ gebbi viszonyoktól, ennélfogva a harci esz­ közöknek is teljesen eltérőknek kell lenni a régi harci eszközöktől. Ezt tudják azok is, akik a telepeken bujkálva járnak és hintik a munkásság között az egyenetlenséget, de tudják azok is, akik őket kiküldötték, hogy a mai viszonyok között a régi harci eszkö­ zökkel eredményt elérni nem lehet Azonban azt is tudják, hogy ha nyíltan állnak ki és hirdetik ma a sztrájk fegyveré­ nek az alkalmazását, akkor a munkásság elűzi Őket a közeléből és hátat fordit nekik, azonkívül féltik a becses bőrüket a hatósá­ goktól is. Ezért tehát gyáván, alattomban, vakond módjára járják ne a telepeket és a bányákat környező községeket. Különösen oly helyeket látogatnak meg szívesen, ahol a hatóságok figyelme nem eléggé terjed ki, azonkivül a munkásság tömege több köz­ ségből, több telepről tevődik össze. Teszik ezt azért, mert igy könnyebben nyílik alkalom az egyes emberek között el­ szórni a konkolyt, azonkívül igy nem kell vállalnia a felelőséget sem, mert ugy számi­ tanak, nem lehet reá bizonyítani. Ezt céloz­ zák azok a bizonyos kis összejövetelek, amelyeket egyes bányatelepeken, vagy azo­ kat környező kis kissebb falvakban a néhai „Magyarországi Bánya és Kohómunkások Orsz. Szövetsége" megbízásából Fodor, Bert­ rand, Ocskovszki és társai tartanak leginkább magánlakásokban, mert nincs bátorságuk nyiltan, férfiasan odaállni, mert ezért vállalni kell a felelőséget Figyelmeztetjük a munkásságot, hogy amennyiben fentnevezetteket, vagy ezek meg­ bízottai a munkásság között ily irányu han­ gulatkeltés céljából az egyenetlenséget szítja, fogadják az őket megillető módon, mint olyanokat akik a munkásságot akkor, ami­ kor belevitték áldatlan harcok által szült nyomorúságba, gyáván ott hagyták, Vergőd­ jön a munkás a nyomorúságában. Tehát ne üljetek fel, hanem űzzétek el a telepekről, vagy adjátok át a hatóságoknak. Elégtétel adás. Folyó évi julius hó 3-ára síppal, dobbal hirdették az ugynevezett Peyer-féle munkás­ otthon felavatását Salgótarjánban s erre meg­ hívták Salgótarján és környéke munkásságát Ezen meghívás alapján a munkásságnak egy része meg is jelent az úgynevezett otthon avatáson és amikor a nagy ünnepség, amelyet már előre kürtőitek megkezdődött, a mun­ kásság számónkérte a szónokoktól, hogy hol voltak akkor, amikor a munkásság nyomor­ gott? Ezen számonkérésből kifolyólag szó­ váltások keletkeztek, amelyek végül is kü­ lönféle tumultusokban és rendőri kivezeté­ sekben végződött. Ennek természetesen a reá következő napokban folytatása volt a bányaüzemeknél s a munkásság vitatkozott Egy ilyen vitatkozás alkalmával Ozvald Má­ tyás somlyói bányamunkás Fajd Pál szövet­ ségi elnökünkre azt a megjegyzést tette, hogy „azok a munkások, akik az úgyneve­ zett otthon avatásnál számon kérték Peyer és társaitól a munkásság érdekképviseletét azok a munkások 30 pengős naptárjukat kaptak." Fajd Pál a bíróságnál keresett elégtételt, ahol október 28-án megtartott tárgyaláson Ozvald Mátyás tanuk jelenlétében jegyző­ könyvileg kért bocsánatot és a felmerült 12 pengő költség megfizetését vállalta. A ferdítés atyamestere. Vannak emberek, akiknek fáj az igazmondás, ugyancsak vannak, akiknek a szá­ jukon egyáltalán ki sem fér az igazság. Ez elvégre egyes embereknél, ha ezek magán­ emberek, nem is olyan veszélyes, mert leg­ feljebb nem veszi senkisem komolyan, annál furcsább ez, ha ezt egy ujság teszi, aki hi­ vatva van olvasóit friss és igazhírekkel el­ látni, az felül az olyan tudósítóknak, akik képtelenek az igaz mondásra. Ez által azu­ tán maga az ujság is a végeredményben a, ferdítés atyamesterévé válik. A "Népszava" pécsi jelentés alapján no­ vember 11-iki számában ugy állítja be a mecsekszabolcsi helyicsoportunk magánhe­ lyiségének a megnyitását, mint ha mi azt ugy hirdettük volna, mint Peyer és társai tették annakidején Salgótarjánban, fogadott dalárdával, egész csomó ünnepi szónokkal és estére beígért reggelig tartó tánczenével ami elől a délután folyamán azután elsur- �A "Bányász" 4 rantak. Ez a dolgoknak a legrosszabb aka­ ratú elferdítése, mert mi igen is hirdettük azt, hogy ünnepélyes összvezetőségi ülés kereteben fogjuk megnyitni az otthont, ez meg is történt mint az lapunk más helyén olvasható. Azonban "Népszaváék“ Bertrand és társaival egyetembe fáj az, hogy egyálta­ lán a világon vagyunk, mert szerintük ezen a világon csak nekik van helyük, másnak senkinek, de különösen nekünk nincs he­ lyünk e világon szerintük, akik a körmükre nézünk és reá kopp intünk mindannyiszor, valahányszor a munkásságot félrevezetik. Kifogást emelnek az ellen, hogy helyi­ csoportunk az otthon részere szükséges bú­ torokat a bányavállalat asztalos műhelyében készíttette. Továbbá kifogásolja, hogy a háztulajdonos szabómester. Vannak embe­ rek, akik 5 percen tul nem emlékeznek. Ugy látszik, hogy Népszaváék, vagy az ó tudósitójuk ugyanabban a hibában szenved­ nek, nem emlékezik arra, hogy ugyanaz a tudósitó és annak magas patrónusa, Peyer Károly ugyancsak bányavállalatoknál jártak el és kunyoráltak helyiséget ugy Felsőgallán, mint Salgótarjánban és az ország összes bá­ nyatelepein mindenütt a bányavállalatok helyiségeiben voltak a helyiségeik sőt mi, akik 5 percen tul is emlékezünk ma is ugy tudjuk, hogy pl. Tatabányán a Peyerék helyicsoportja az egyik bányafőtanácsos há­ zában székel, sőt a helyicsoport bútorzata ugyanannak a bányatanácsosnak a szobáját diszítette, amely most az ottani helyicso­ portban díszeleg. Vagy talán ez nekik nem bűn, ők meg­ látják a más szemében a szálkát, a magu­ kéban azonban nem látják a gerendát sem. Továbbá az fáj nekik, hogy az egyik helyicsoportunk vezetősége azon fáradozik, hegy a munkásság részére a ruhabeszerzését is megkönnyítse. — Szóval minden fáj, ami a munkásság részére bizonyos könnyitést hoz, mert ők ellene vannak mindazoknak. Nekik tetsző állapot az, ha a munkásság le van rongyolódva s nem tud semmihez hozzá­ jutni, mert igy könnyebb kiváltani az elége­ detlenséget és az elégedetlenség következ­ tében teremtett zavarosban ők könnyebben tudnak halászni. Ha férfiak, vallják be becsülettel, hogy fel akarják forgatni a bányamunkasság között lévő békés együttmunkálkodást, azért mert ők kimaradtak, mint valami a hóból. Ez a legcsunyább játék a munkásság jóhiszemű­ ségével, még szerencse, hogy a munkásság már tisztában van az ó ferdítéseikkel s nem tartja egyébnek az ő kiröffenéseiket, mint a vizbefuló ember szalmaszálba való kapko­ dását Elmult az az idő, amikor a munkásság felült az ő hitegetéseiknek, sajnos a mun­ kásság nagyon drága iskolapénzt fizetett ennek a felismeréséért, éppen ezért most már annál nagyobbra értékeli ezt a meg­ ismerést és tele torokkal kiáltja oda nekik: "Távozz tőlem sátán ?“ Figyelmeztetés. Az utóbbi időben állandóan keresik föl szövetségünket panaszokkal a szaktársak, hogy a hitelezők nagyobb összegeket köve­ telnek tőlük mint amit tényleg vásároltak. Többekközt megtörtént az is, hogy az egyik szaktárs félesége ment fizetni az adósságát a kereskedő feleségének, aki nem irta be a fizetett összegét, ugy hogy a kereskedő ismétetten követelte a már egyszer megfize- "Turul"-nyomda r.-t, Salgótarján. tett összeget Nevezett persze tiltakozott a követelés ellen, a kereskedő perelte az ille­ tőt, a biróság meg is ítélte perköltségekkel együtt, igy tehát kétszer kellett megfizetni a tartozást. De számtalan ilyen és ehez ha­ sonló panasszal keresik föl szövetségünk irodáját, amely ellen roppant nehéz véde­ kezni, mert a vásárlóknak nincs semmi bi­ zonyíték a kezükbe arra nézve, hogy meny­ nyit hiteleztek és hogy mennyit törlesztettek.. Ezzel szemben a kereskedőnek rendelkezé­ sére áll a hiteles üzleti könyve és amit oda bejegyez azt meg kell fizetni, mert a legtöbször valóságnak fogadja el a biróság. A munkástársak jólfelfogott érdekében felhívjuk a figyelmüket, hogy ahol hitelez­ nek, minden esetben vigyenek magukkal egy kis könyvecskét és a vásárolt áru öszszegét abba is irassák be, minden törlesz­ tett összegről kérjenek elismervényt, mert csak igy lehet elkerülni a felesleges fizeté­ seket és igy lehet védekezni a visszaélések ellen. Már pedig az mindenkinek érdeke, hogy ne fizessen többet, mint amennyit tényleg vásárolt. Az ipari békére való törek­ vés Angliában. Közel egy éve annak, hogy kitört Angli­ ában az a hatalmas angol bányász sztrájk, amely olyan nagy természetű volt, hogy az egész világ gazdasági életében éreztette ha­ tását Annakidején az angol bányász sztrájk befejezését lapunkban részletesen közöltük, de beszámoltunk arról is, hogy az angol bányász sztrájk uj szakszervezeti törvényt vont maga után, amely törvény az angol munkásmozgalmat egész más irányba terelte. A szakszervezeti törvény utóhatása most már még inkább-kibontakozik, amely hatás kiterjed az egész angol iparra és kereske­ delemre. Az angol iparban mindinkább tért foglal az a gondolat, hogy ipari békét kell teremteni. Az ipari békének az a legfonto­ sabb célja, hogy a munkáltatók és munká­ sok együttesen alkossák meg azt a szüksé­ ges békét, amely béke nélkül a termelés és szociális fejlődés biztosítása lehetetlen. Rész­ letek még nem igen jutottak el hozzánk, de az eddigi hírekből már megállapítható, hogy az angliai ipari békére való törekvés nem marad hatás nélkül az egyéb európai álla­ mokban sem. Egyébként az ipari békére való törekvésről az alábbi Londonból származó hírt közöljük. (London okt. 18.) — A londoni Mansion Houseban nemrégiben konferenciára ültek össze a munkásság és a nagyipar megbí­ zottai, hogy az ipari béke megteremtéséről tárgyaljanak. — A konferencia határozatai máris éreztetik hatásukat s a bánya, villa­ mossági és szállítmányozási ipar munkáltatói elvben megállapodtak abban, hogy ligát al­ kotnak az ipari béke megteremtésére ugy, amint azt Sir Alfred Mond javasolta. A lon­ doni Middland vasúttársaság igazgatósága jóváhagyta az alkalmazottakkal való együtt­ működés tervezetét és sir Alfred Mond most már a másik három nagy vasúttársasággal is tárgyalásokat kezdett ebben az irányban, hangsúlyozva, hogy a cél eléréséhez okvet­ lenül szükséges a munkásszervezetek fej­ lesztése. A munkásság körében sir Alfred Mond tervei kedvező fogadtatásra találtak s az Edinburgh kongressus is bejelentette csatlakozását. Az angol gyarmatügyi minisz­ ter szintén elismerte azt az alapelvet, hogy a kormánynak kellő intézkedésekkel támo­ gatni kell azt a mozgalmat, amely végered­ ményben a termelési költségek csökkenté­ sére és a munkásság életstandardjának fo­ kozására vezet — A jövő hétre több kon­ ferenciát helyeztek kilátásba, amelyeken szintén az ipari béke eszméjét fogják pro- 1927, november 15 mint amelyet szövetségünk tűzött ki czéljának, bár Magyarországon egy ilyen helyes uton haladó törekvés sokkal nehezebben talál megértésre, mint a müveit és alaposan kifejlődött ipari Angliában. Mindamellett a fenti tudósítás erős biztatás számunkra és megnyugtatás arra nézve, hogy az elindított mozgalmunk helyes irányban folyik, mert ahoz igazán nem férhet kétség, hogy Angli­ ában ne a munkásságot, illetve a békés ter­ melést igyekeznének elősegíteni. Ha tehát az angol ipari vállalatoknak s ezzel egyetemlegesen az ipari munkásságnak a fent vázolt törekvése helyes uton halad, akkor az bizonyára nem lesz káros a magyar ipar, illetve a magyar munkásságra sem. Magyarországon a békére való törekvési mozgalmat sokkal nehezebb előre vinni, mint Angliában, mert a megértés ugy a munka­ adók, mint a külömböző munkás szerveze­ tek között hiányzik. A munkaadók a mun­ kásság szociális fejlődésével nagyon keveset. törődnek, mig egyes munkásszervezetek pedig féltékenységből és politikai célok elma­ radásából igyekeznek ellentállni az olyan törekvéseknek, amely törekvések a munkás­ ságot gyorsabb eredményhez juttatnák. Mind­ ennek dacára meg vagyunk győződve, hogy küzdelmeink eredménye nem marad el, mert hiszen az eddigi jelek szerint is mindig több és több megértő munkástársat találunk moz­ galmunkban. Helyicsoportok hirei. Mecsekszabolcs. További intézkedésig beiratkozások és befizetések a vezetőség összes tagjainál, vagy a kerületi titkárság­ nál eszközölhetők. Pécsbányatelep. Beiratások és befize­ tések eszközölhetők Pécsbányatelepen Wöl­ fel Gyula és Steinhauer János, Kassziántelepen Haán György és Hauer István, Lámpás és Szent-Gottes telepeken Unvógel József szaktársnál. Felsőgalla. A helyicsoport vezetősége értesíti a felsőgallai és tatabányai szaktár­ sakat, hogy a helyicsoport hivatalos helyi­ sége Felsőgallán a Schalkham-féle (Hazám) vendéglőben van. Beiratások és befizetések minden vasárnap d. e. 9—12-ig, d. u. 2—6 óráig. A tatabányai kerületi titkárság hivatalos helyisége Felsőgallán Szent János-ucca 5. szám alatt van. Hivatalos órák naponta d. e. 9—12-ig és délután 2—7 óráig. Minden pa­ nasszal és felvilágosításért ide forduljanak a szaktársak. SINGER varrógép RÉG BEVÁLT JÓ MINŐSÉGBEN SINGER VARRÓGÉP RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Salgótarjánban, Fő-utca 75. szám alatt a r. kath. templommal szemben. A fenti távirat szerint tehát az angol munkásmozgalom ugyanazon az uton halad, Nyomdavezető: Friedler Samu. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász 2. évfolyam 22. szám (1927. november 15.) A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Subject The topic of the resource Bányászat Kohómunka Közlöny Helyismeret Description An account of the resource Megjelenik minden hónap 1-én és 15-én kétheti lapszám Creator An entity primarily responsible for making the resource Csóka Vendel Fajd Pál Salgótarján Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1927-11-15 Rights Information about rights held in and over the resource Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább! https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/ Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/jpeg mikrofilm (35 mm) Language A language of the resource HUN Type The nature or genre of the resource periodika Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context M/60/A Bányászat Csóka Vendel Fajd Pál Helyismeret Kohómunka Közlöny periodika Salgótarján