https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/a0694aace238edf77e4a6533bee605f0.jpg f0fffbf6e7fdd02ebc71883e9abb5fed https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/c574d10feb1c1cd7a374a8fc1cfd437c.pdf de40675bd6c408864af210098ed4a2d7 PDF Text Text II. évfolyam. 21. szám. 1927. november 1 A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Felelős szerkesztő: CSÓKA VENDEL. Kiadó: FAJD PÁL. Telefon szám : 46. Visszapillantás. Ma egy éve kiáltotta országszerte lapunk: „Feltámadás felé!“ Ma egy éve jelent meg lapunk és azóta bátran halad kitűzött célja felé, a bá­ nyamunkásság gazdasági helyzetének megjavitása érdekében megkezdett uton. — Az évforduló napján körül­ nézünk, visszapillantunk egy évi mun­ kánkra, megtekintjük táborunkat és megbíráljuk egy évi tevénykedésünket. Amikor ma egy éve zászlót bon­ tottunk mint egy helyi szervezetnek szószólója, kicsi keretekben, óriási nehézségekkel, de nagy elszántsággal és törhetetlen akarattal. — Azt irtuk lapunk első vezércikkében, hogy cé­ lunk az egész ország bányamunkássá­ gát Összefogó szakszervezet megalko­ tása. Ezen ígéretünket beváltottuk és ma egy országos bányamunkás gazda­ sági szövetségnek vagyunk a hivatalos orgánuma és ma már nemcsak lapunk, hanem gazdasági szövetségünk helyi­ csoportjai is az egész ország területén lobogtatják zászlónkat és hirdetik a mi ügyünk igazságát. A lezajlott egy év alatt gigászi küz­ delmet kellett vivni egyrészt a ható­ ságokkal, a munkaadókkal, másrészt a régi szervezetek rágalmaival, piszko­ lódásaival és legfőképen a munkásság indolenciájával. Mindezen nehézségek dacára fárad­ ságot nem ismerve, szinte rohamlépés­ ben haladtunk, — nem néztünk sem jobbra, sem balra, csak előre, A fá­ radtaknak erőt, a csüggedőknek bátor­ ságot nyujtott előretörésünk, amellyel ellenségeinket gázoltuk. Bebizonyítot­ tuk minden rágalommal, minden mocskolódással szemben itt állunk és a munkásság rászére számtalan eredmé­ nyekkel számolhatunk be. — Bár az eredmények nem elégítenek ki ben­ nünket, azonban az óriási akadályok, amelyekkel szemben meg kellett küz­ deni mégis azt igazolják, hogy eltalál­ tuk a helyes irányt, amelyen haladni kell Ez biztositék a munkásság gazda­ sági helyzetének a megjavítására, egy szebb, egy jobb jövő kivívására. Emeljük zászlónkat magasra, hadd tündököljön és fénye tömörítse alája az egész ország bányamunkásságát és kiáltsuk: „Előre !“ Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Vasut-utca 4. szám. Megjelenik minden hó 1. és 15-én. Előfizetési ár 1/4 évre 80 fill. (10.000 K) Egyes szám ára 16 fillér. (2000 K.) Dr. Sztranyavszky Sándor bel­ A salgótarjáni kerületben no­ ügyi államtitkár látogatása a vember 1-ével folyósítják az üdülési szabadságot. bányában. Salgótarjánban épült uj rendörségi lakta­ nyának átadása alkalmával Salgótarjánba utazott dr. Szitovszky Béla belügyminiszter, dr. Sztranyavszky Sándor belügyi államtittitkár kíséretével. Az államrendőrségi épület átadása után az államtitkár, mint a kerület képviselője látogatásokat eszközölt a kerüle­ tében lévő összes egyesületeknél. Többek között f. hó 23-án, este 7 órakor megláto­ gatta szövetségünk helyiségét is, ahol hoszszasan elbeszélgetett az ott tartózkodó mun­ kástársakkal. A munkástársak feltárták a bányamunká­ sok gazdasági és szociális helyzetét, amire az államtitkár kijelentette, hogy nagy érdek­ lődéssel viseltetik a munkások szociális és gazdasági helyzete iránt, azért elhatározta, hogy másnap, hétfőn le fog szállni a bányába is, ahol személyesen kíván meggyőződni, hogy milyen viszonyok között dolgoznak a bányászok. A bányába való leszállásra meg­ hívta a szövetségünk vezetőségének egy kül­ döttségét is. Szövetségünk vezetőségét kérte fel, hogy jelölje meg azt a bányát, amelyben a leszállást óhajtja. Szövetségünk vezetősége a baglyasaljai Sára aknát ajánlotta, amelyet az államtitkár el is fogadott és hétfőn délelőtt 10 órakor történt a leszállás, amelyre a hatóság részészéről dr. Förster Kálmán polgármester, vi­ téz Korbáss Ferenc főszolgabíró, dr. Holics Ede bányakapitány, a bányavállalat részéről Róth Flóris főtanácsos, Bérci Sándor bánya­ tanácsos, a csendőrkerület részéről Elsner Gusztáv csendőrszázados, a munkásság kép­ viseletében Csóka Vendel, Fajd Pál, Mlinárcsik Gábor, Ponyi János, Angyal Lajos, Menczel András, az üzemvezetőség részéről Császár főmérnök és Eliser mérnök kisér­ ték el az államtitkárt a bányába. Az államtitkár lent a munkahelyeken rész­ letesen érdeklődött a szakmánybérek iránt s ebből kifolyólag hosszu vita keletkezett a látogatók és a bányaigazgatóság között, a munkásság képviselői ott a helyszínen bizo­ nyították be, hogy a jelenlegi akordok a legnagyobb részben tarthatatlanok, mert ha egyik munkaviszonylatban sikerült a bá­ nyásznak nagyobb keresetet elérnie, azt a másik beosztásban szakmány folytán elve­ szíti. Amikor is az államtitkár felhívta a je­ lenlévő bányaigazgatók figyelmét a munkás­ ság jogos panaszainak rendezésére. Már késő délután volt, amikor visszatér­ tek a bányából. Amire még vissza térünk. A lapunkban, de a salgótarjáni kerületben gyűléseinken is számtalanszor ismertettük azt a küzdelmet, amelyet az üdülési sza­ badság érdekében folytatott szövetségünk, valamint a salgótarjáni munnkásság. Végre abba a helyzetbe jutottunk, hogy munkás­ tarsaink előtt beszámolhatunk az üdülési sza­ badság részben való elintézéséről. Az üdü­ lési szabadságot eredetileg május hó 9-én benyujtott kérvényünkben kértük ugyanúgy, mint ahogy az már az elmult években gya­ korlatba volt, ezen kérvényünket julius hó 13-án megismételtük, amelyre az üdülési sza­ badság csak nem lett elintézve. Mig végül szeptember 5-én egy általános bérkérvényt nyújtottunk be a bányaigazgatóságához, amelyben ismételten felhívtuk a bányaigazga­ tóság figyelmét az előbbi két kérvényünkre. Október 14-én a bányaigazgatóságtól egy levél kíséretében az alábbi körözvényt kaptuk, amely körözvény az összes üzemeknek szét­ küldetett. 62/1927. Körrendelet az összes üzemeknek. A munkásság hozzám benyujtott azon ké­ relmének, hogy a beszüntetett üdülési szabad­ ságot továbbra is folyósítsam, helyt adok és azt az eredeti keretekben engedélyezett szabadsági napoknak felében állapítom meg. Mégpedig viszamenőleg 1927. évi február hó 1-től kezdődőleg. Az elmult időszakra vagyis 1927. február 1-től 1927. október 31-ig ter­ jedő időre az illetékeseknek készpénzben té­ rítik meg az üdülési napokra járó bérilletményeit Mig 1927. november 1-től az alább megállapított műszakokra veheti igénybe a szabadságot. Az igényjogosultság megállapí­ tásánál az 1926. évi november 1-től 1927. október 31-ig terjedő időben történt müszakmulasztás figyelembe veendő. A most kifizetésre kerülő üdülési szabadsági össze­ gekről a névszerinti kimutatást állítsák össze az üzemek ugy, hogy azt f. hó 20-ig küld­ jék be a számosztályhoz. Az engedélyezett fél üdülési szabadság alábbiak szerint számolandók el: 5 éven felüli szolgálattal bí­ rónak 1 1/2 műszak, 6 év után 2, 7 év után 2 1/2 8 év után 3, 9. év után 3 1/2, 10, év után 4. Miután a fent megállapított napok száma egy teljes évre szól, most csupán 3/4 évre szóló kifizetést eszközlünk. Evégett az egy műszakra eső keresetnek a 75 %-a veendő a fenti szabadságolási napok számára. a következőképen alakul: �"A bányász" 2 Munkahelyen dolgozó vájárok részére mű­ szakonként 5'34 P. alapul véve, ennek 70 %-a, mely kereken 4 pengőt tesz ki. Segédvájá­ roknál 3.60 P. és csilléseknél 3’20 pengő. Ezek szerint az egyszerű elszámolási mód az, hogy a munkahelyen dolgozóknak a fen­ tebb megjelölt üdülési napra 4, 3’60, illetve 3'20. Uraságiban dolgozóknak a kategória szerint iáró bérüknek 75 %-a számolandó el a fent jelzett üdülési napok száma szerint. Salgótarján, 1927. október 8-án. Jószerenscét Róth Flóris s. k. Az üdülési szabadság ekként való eliténzése a szövetségünk vezetőségét egyáltalán nem elégíti ki, de miután az üdülési sza­ badság már teljesen elveszettnek tekinthető volt, ez a csekély eredmény is a munkásság valamint szövetségünk szívós küzdelme ered­ ményének tekinthető és intő példaként áll­ hat azok előtt a hősök előtt, akik a munkás­ ságot buta beugratásokkal akarják állan­ dóan félrevezetni és befolyásolni, hogy mi­ ként lehet a mai gazdasági viszonyok mellett a munkásság részére azt a csekély eredményt is biztosítani, amelyet az üdülési szabadság elintézése foglal magában. Ez a példa nemcsak az elmult időre tárja fel előttünk a helyzetet, hanem a jövőre is, mert igazán a jövő üdülési szabadság is a munkásság józan magatartásától függ, tehát már előre kell figyelmeztetni a munkástársa­ kat a jövő évi üdülési szabadságra vonat­ kozó küzdelmekre, mert a jelenlegi küzde­ lemből mindenki meggyőződhetett arról, hogy az üdülési szabadság még a jelenlegi formá­ jában is nagy küzdelmet igényel. Helyesen cselekszik ha varrógép, tű, olaj és fonalszükségletét nálunk fedezi. — Singer-varrógép-alkatrészek elismerten a leg­ jobbak. Singer-varrógépek fióküzlet Salgó­ tarján, a r. kath. templommal szemben. A Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű r.-t 1926-27. üzleti év mérlege. Általános a panasz a nagyipar és bánya­ ipari érdekeltségek részéről, hogy rossz a konjunktúra. Szinte versenyeznek a vállalati exponensek a siránkozásban ugy, hogy a közvéleményben szinte elhitetik, milyen szo­ moru és nyomorult a nagyipar és a bánya­ ipar helyzete. Amikor a munkásság egy nagyobb falat kenyeret kér és a közvélemény belátja a munkásság szomoru helyzetét, igyekszik a kormányhatóságokat reábirni, hogy avatkoz­ zon be a munkásság javára. A vállalatok kézzel-lábbal tiltakoznak az ilyen beavatko­ zás ellen és ha mégis akad a kormányható­ ságok között, aki a vállalatokat jobb belá­ tásra akarja bírni, akkor testületileg vonul­ nak föl ennek a megakadályozására. Ez történt legutóbb is a népjóléti állam­ titkárral szemben. Röktön beállítják a közvélemény előtt, hogy tönkre megy az ipar, ha azt teljesítik. Természetesen a közvéle­ mény nem ismeri a vállalatok üzleti mérle­ geit, mert az csak évenkint egyszer jelenik meg a napilapokban, akkor is hátul és kis betűkkel ugy, hogy az csaknem mindenki­ nek a figyelmét elkerüli, tehát elhiszi, hogy milyen veszélyesek a munkások kivánságát Ennek a célnak a szolgálatába állítjuk az alábbi mérleget, had lásson a közvélemény tisztája. A fenti vállalat igazgatósága az október 31-re összehívott közgyűlésén a kö­ vetkezőket fogja javasolni üzlet év 2,940.228'98 pengőt kitevő nyereségből rész­ vényenként 6 pengő osztalékot fizessen ki, 210,000 pengőt a társaság külömböző jóléti alapjai javára, valamint közművelődés és közjótékonysági célokra. Az elért nyereség 57.000,000 pengő értékű forgalomnak felel meg. A sok sírás után 1.174,411'84 pengővel volt több nyereség mint az előző esztendő­ ben. A munkásság azonban ugyan olyan nyomorúságban szenved, de a vállalatnak nem jutott eszébe, hogy a munkásság fize­ tését az elért nyereségből fel emeljék. Ezért kell a kormánynak erélyesen a munkásság oldalára állni a harcok alkalmával. Beküldetett. A „Bányamunkás" szeptember hó 30-án megjelent számában való hazudozással szem­ ben a kisterenyei munkástársak az alábbi nyilatkozatot küldték be hozzánk leközlés végett. A nyilatkozatot leközöljük már annál is inkább, hogy a munkástársak előtt feltár­ juk megdönthetetlen bizonyitékokkal Peyerék hazudozásait Nyilatkozat A „Bányamunkás" f. évi szeptember hó 30-án megjelent számában a Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szö­ vetségének kisterenyei taggyűlésével kap­ csolatosan többek között az írja, hogy a „gyűlésen megjelentek egy hurrá kiáltással a gyűlés előadójának, Csóka Vendelnek ro­ hantak és azt a bányaigazgatóság irodájába szorították és Csókát a bányaaltisztek vet­ ték védelmükbe a munkásság felizgatott hangulatával szemben." Alulírottak a „Bányamunkás" ezen állítá­ sait a leghatározottabban megcáfoljuk, habár hozzá vagyunk szokva a „Bányamunkás" folytonos hazudozásához, még sem tűrhet­ jük, hogy rólunk ilyen perfidül hazudozzonak és ezen hazudozásaikkal a jóhiszemű munkásságot félrevezessék. Egyelőre felkérjük a Magyarországi Bá­ nya- és Kohómunkások Gazdasági Szövet­ ségének titkárságát, hogy ezen nyilatkoza­ tunkat a „Bányász" november 1-én meg­ jelenő számában tegye közzé. Ami pedig a bennünket ért sérelmet illeti, módot fogunk találni arra, hogy azért kellő időben és he­ lyen elégtételt szerezzünk. Kisterenye, 1927. október 16-án. Kelemen Károly s. k. Kaszás ponyi Sándor s. k. Bibók János s. k. Vaspál Sándor s. k. Sánta dohancs Pál s. k. Győri István s. k. Szerémi László s. k. Sándor Sándor s. k. Kotroczó János s. k. Batta János III. s. k. Kaszás József s. k. Brezács Antal s. k. Schvarcz József s. k. Schvarcz András s. kKoranes András s. k. Havran József s. k. Vilmek István s. k. Benczik János s. k. Batta István s. k. Kurcsik István s. k. Tóth Sándor s. k. Ubrankovics János s. k. Barta István s. k. Nerád Antal s. k. Grósz Albert s. k. Nyilatkozat. A „ Bányamunkás“ cimü lap f. évi szep­ tember hó 30-án megjelent számában ne­ vemmel kapcsolatosan Takács Józsefnek címzett levél szövegét közli. Alulírott ezen­ nel kijelentem, hogy én Takács Józsefnek az előbb említett szövegű levelet, vagy ehez hasonlót soha nem írtam és a levél szövegé­ ért a „ Bányamunkás “ lap ellen rágalmazás címén jogi képviselőm utján megindítottam az eljárást Nagymányok, 1927. október 26-án. Pölöskei Márton. Három kitüntetés Salgó­ tarjánban. Csöndes ünneplés mellett folyt le Salgó­ tarjánban a bányaigazgatósági ülésteremben október 17-én a Salgótarjáni Kőszénbánya r.-t-nál hosszú éztizedeken keresztül eltöl­ 1927. november 1 tött, nehéz munkát végző 3 ősz munkás névszerint Eiberger Károly bányamester, Danovál Ferenc aknász és Zimmerman Já­ nos fűtő ünneplése. Eiberger Károly, aki jelenleg 71 éves, a Salgótarjáni Kőszénbánya r.-t. kötelékében 60 évet dolgozott, tehát 11 éves kora óta teljesit nehéz fizikai és szellemi szolgálatot és ma is aktív szolgálatot teljesít a kistere­ nyei bányaüzemnél, mint bányamester. — Danovál Ferenc 74 éves aggastyán, aki 49 évet dolgozott a társulatnál, mint aknász, már nyugdis, Gusztávaknán lakik. Zimmer­ mann János 63 éves, 46 éven át dolgozott a társulatnál, nyugdijas, Mizserfa Jánosak­ nán lakik. — Mindhármukat a kormányzó részesitette kitüntetésben. A két elsőnek az V. osztályú érdemkeresztet, mig az utóbbi­ nak a bronzérmet adományozta. Az ünnepélyes aktuson a kormány kép­ viseletében Pály Pál főispán jelent meg, Salgótarján r. t. város képviseletében Förster Kálmán dr. polgármester, a salgótarjáni já­ rás képviseletében Veres Zoltán főszolga­ biró, a bányakapitányság képviseletében dr. Holics Ede bányakapitány, m. kir. bánya­ ügyi főtanácsos, a Salgótarjáni Kőszénbánya r.-t. képviseletében Roth Flóris bányaügyi főtanácsos és azonkívül az összes tisztvise­ lők, mérnökök, altisztek és az egyes üze­ mek képviseletében egy-egy bányász vett részt az ünnepélyen. A kormány képviseletében megjelent fő­ ispán üdvözölte a kitüntetteket és hosszan fejtegette a 3 kitüntetett érdemeit, azután átnyújtotta a kormány nevében a kitünte­ téseket. — A bányatársulat nevében Roth Flóris tartott hosszabb beszédet, beszéde után a társulat ajándékát adta át a károm aggastyánnak. Eiberger Károly, mint aki a legmagasabb szolgálati időt ért el, aranyórát, mig a két utóbbi egy-egy ezüst órát kapott a társulattól „Hűséges munka jutalmául“ felirattal. Nevezettek mindegyik remegő hangon kö­ szönték meg az üdvözléseket és az ajándé­ kokat. A jelenlévők sorba gratuláltak a kitüntetteknek és ezzel az ünnepély véget is ért. Taggyűlés Komlón. Szövetségünk komlói helyicsoportja okt. 23-án délután tartotta szépen sikerült tag­ gyűlését a Dorn-féle vendéglő nagytermében. A tágas, nagy helyiség már jóval a gyűlés megkezdése előtt a zsúfolásig megtelt Pont 3 órakor Lerch Antal a helyicsoport elnöke megnyitotta a taggyűlést és nagy vonások­ ban beszélt a helyicsoport mőködéséről, pár­ huzamot vont a helyicsoport jelenlegi mű­ ködése és a multban, amikor a régi szerve­ zethez tartoztak, az akkori működés között. Megállapította, hogy sokkal hathatósabb és sokkal eredményesebb működést fejthet­ nek ki. Kraft Jenő kerületi titkár beszámolt a kerületi titkárság működéséről, mely szerint a Pécs kerületi telepeken rohamosan fejlő­ dik a szervezetek kiépítése, amit bizonyít az is, hogy már 2 helyicsoportban működik szép, életképes football csapat, ugyancsak 2 helyicsoportban működik a zenekar. Továbbá beszámol az országos közgyűlés­ ről és az ott hozott határozati javaslatokat ismerteti. Batta Gyula Salgótarjánból tartott ezután tartalmas előadást az országos köz­ gyűlés jelentőségéről, a bányamunkás munka­ viszonyáról és a harci eszközök helyes al­ kalmazásáról. Felhívta a komlói munkás­ ságot a lankadhatatlan szervezkedésre. Az előadókat a taggyűlés halgatósága nagy tetszéssel hallgatta és lelkesedéssel tett fogadalmat a szervezet hatalmassá tételére. Lerch Antal lelkesítő szavai után a gyűlést berekesztette, amely lelkes hangulatban a legnagyobb rendben csak a késő esti órák­ ban oszlott szét. Gyönyörű jelenség, ami a Pécsvidéki helyi­ csoportok működésében megnyilvánul. — Ugyanis minden helyicsoport gyűlésén a ke­ rületbeli helyicsoportok vezetősége képvisel­ teti magát. Ez alkalommal is képviselve volt a vasasi, pécsbányatelepi és a mecseksza­ bolcsi helyicsoportok vezetőséget �1927. november 1 3 "A bányász" Harci eszköz. A munkásmozgalomban már hosszabb idő óta vita tárgyát képezi ez a kérdés. A mun­ kásmozgalom kifejlődése a tőke mindinkább erősbbödő összpontositásának következmé­ nye. A tőke fejlődése szinte megköveteli a munkásmozgalom fejlődését, mert egymásra vannak utalva. Ennélfogva a munkásmozga­ lom fejlődése és ezen fejlődés további biz­ tositása megkivánja, hogy ezen mozgalom történetének a tanulságait figyelembe ve­ gyük. Ugyanugy, amint a tőke a fejlődését a történelem tanulságaira épiti, a munkásmozgalomnak is erre kell építenie és abból azt kell követni, amely a mindenkori viszo­ nyoknak a legmegfelelőbb. A magyar munkásmozgalom, amely a mult század 70-as éveiben keletkezett, bőven rendelkezik oly eseményekkel, amelyek fö­ lött nem lehet egyszerűen elsiklani, hanem alapos megfontolás tárgyává kell tenni és a tanulságait levonni. A multban a magyar munkásmozgalomnak egyik legnagyobb hi­ bája az volt, hogy teljesen külföldi mintára és sablon szerint vezették, figyelmen kivül hagyva Magyarország viszonyait, amelyek teljesen eltérők a külföldi viszonyoktól. Ennek köszönhető azután, hogy a magyar munkásmozgalom messze elmaradt a kül­ földi munkásmozgalmak mögött. A magyar munkásmozgalom vezérei tulértékelték a mozgalom erejét és amit a külföldi mozga­ lom több évtizedes munkával ért el, azt ők hirtelen fellobbanással és lelkesedéssel akar­ ták ugrásszerűen elérni. Azonban, amint a fejlődést nem lehet visszatartani, mert meg­ bosszulja magát és előre tör, ugyanugy nem szabad a fejlődést ugrásszerüen siet­ tetni, mert az is megbosszulja magát és az ugrások közötti hézagok időnként vissza­ rántják. Ez volt az oka a munkásmozgalom lassú fejlődésének és csak a háboru tartama alatt erősbödött meg és a háboru végén, mert mindenki a munkásmozgalomtól várta a megváltó békét. Ekkor érte el a mozgalom fejlődésének tetőfokát, azonban ugyanak­ kor kellett kiállania a tűzpróbát is. Azon­ ban itt jelentkeztek azok az ugrások, ame­ lyek hézagot hagytak és visszarántották a mozgalmat, vagyis a tömegek nem voltak kellőképen iskolázva és ugyanabba a hibába estek, amelyet az ellenoldalról állandóan aposztrofáltak. Sőt kitűnt, hogy nemcsak a tömegek nem voltak kellőképen iskolázva, ha­ nem a vezetőknek is a nagyobb része nem volt megfelelőképen iskolázva. A vezetőknek az a része, amely a kellő iskolázottság birtokában volt, sem tudott egységes lenni a vezetést illetőleg. Ennek azután az volt a következménye, hogy egyrésze átcsapott a túlzókhoz, egy másik része a kényelmes önkéntes száműzetést válasz­ totta és csak nagyon kevesen voltak, akik minden energiájukat megfeszítve állottak oda és igyekeztek a munkásmozgalmat helyes irányba terelni. A munkásmozgalom történetére vissza pillantva láthatjuk, az eredeti munkásmozga­ lom, amelyet a külföldről hoztak át, tisztán gazdasági alapon indult meg. Annak dacára, hogy a magyar viszonyok teljesen eltérőek a külföldiektől, mégis az itteni vezetők nem elégedtek meg a gazdasagi mozgalommal, hanem összekapcsolták a politikai mozga­ lommal sőt * a nagyobb súlyt a politikai mozgalomra helyezték. Ez volt azután a Elárusító helyek: Bogenglück Ignác vas-, bőr- és festékáru kereskedése, Salgótarján. — — Kun Testvérek épületfa és építőanyagok raktára, Kisterenye. munkásmozgalomnak a veszte, mert a moz­ galom minden megmozdulását politikai szem­ pontból bírálták el és ennélfogva igyekeztek elnyomni. Ezen mozgalomnak elnyomásában egységes volt hatóság és munkadó egyaránt, mert mindegyik, egy politikai ellenfél ellen harcolt. A politikai szempontból való elbírá­ lása nem tartozik mireánk, azonban annál fontosabb a mozgalomnak gazdasági elbírá­ lása, mert ez a munkásság gazdasági életébe vág. A magyar munkásmozgalomban az az ár­ nyalat került fölénybe, amely a nemzetközi­ séget tűzte zászlajára. Ez a jelszó azután azt mondhatjuk teljesen politikai térre so­ dorta a mozgalmat A munkásmozgalom kezdetén még kevésbé alakult ki a helyzet és ebben az időben a külföldi mintára be­ hozott taktika némi eredménnyel járt, mert a munkaadók úgyszintén a hatóságok sem voltak még felkészülve. Azonban a tőke, ugyszintén a hatóságok hamarosan elké­ szültek az ellentaktikával és mindent elkö­ vettek, hogy a munkásság gazdasági harcait leverjék, ezt azután annál vehemensebben folytatták különösen a munkaadók, mert az nekik a gazdasági életben anyagi hasznot is jelentett. A munkásság között a nemzetközi jelszónak a beállítása szinpátiára talált, mert a munkásság maga nem volt tisztába a munkásmozgalom jelentőségével, tehát felült a szép beállításnak. Azonban a sok csalódás és anyagi kár, amely a harcok alkalmával érte, mindinkább tanulásra serkentette a munkásságot. Hozzájárult ehhez a sok szo­ morú tapasztalat, amelyben szenvedő része volt Amikor már tisztán látott a munkásság, látta a tőkének a taktikáját látta azt hogy a tőke is nemzetközi, ennek dacára kereske­ delmi taktikáját mégis be tudja illeszteni saját országa gazdasági életébe és ennek dacára nem árt a tőkének, sőt használ, mert hatalmasodik. Ekkor gondolkodóba esett és kezdte boncolgatni, ezen boncolgatás közben azután azt látták, hogy a gazdasági mozgal­ mak nem igazodnak a mindenkori gazdasági helyzethez, hanem minden tekintet nélkül, a régi recipe szerint intézik eL A régi recipe a sztrajk volt, ezt alkalmazták a mun­ kásmozgalom kezdetén és mert akkor több esetben bevált, még ma is azt az eszközt használják. Azzal tisztában van a munkásmozgalom­ ban minden vezető tényező, hogy a sztrajk kétélű fegyver és a legtöbb esetben azt sérti meg, aki ezt alkalmazza. Ezt azonban nem mondják meg a munkásságnak, mert féltik a népszerűségüket, hisz Ők tanították, hogy a munkásság legalkalmasabb fegyvere a sztrájk. A bányamunkasság, aki a munkásmozga­ lomba csak a háboru tartama alatt kapcso­ lódott be aktive, ugyanazt tanulta a mun­ kásmozgalomról, mint a többi munkásság az országban. Azonban — mint azt már fentebb emlí­ tettük, hogy Magyarország gazdasági viszo­ nyait nem lehet hasonlítani a külföldi viszo­ nyokhoz, a magyar bányaipart sem lehet egy kalap alá vonni a többi iparokkal. Tel­ jesen más eszközökkel kell harcolni a bánya­ iparban, mint az egyéb iparokban. (Bár a sztrajk fegyvere a legrosszabb fegyver, a többi iparokban is, erre még vissza térünk.) A kezdő időben, vagyis a háboru vége felé, amikor a bányamunkások a mozgalomba bekapcsolódtak, a legszigorúbb fegyelem volt a bányatelepeken. Dacára a szigoruságnak a bányamunkások mégis értek el eredmé­ nyeket Azonban nagy tévedés volna azt hinni, hogy azért értek el eredményeket mert a munkásság szervezete erős volt bár kétségtelen, hogy nagyban hozzájárult az eredmények eléréséhez. De nem szabad figyelmen kivül hagyni azt az igazságot hogy abban az időben egyik legfontosabb szük­ ségleti cikk a szén volt tehát ennek a ciknek a termelésében nem volt szabad fenn­ akadásnak lenni. Épen ezért azután ebben az iparban elő­ fordult minden viszályt az állam hatalmával intézte el (most nem akarjuk azt elbírálni, hogy helyesen vagy helytelenül) és minden áron biztosította a termelés folytonosságát. Ugyanez a helyzet volt a háboru után is, tehát még mindig nem volt kialakult helyzet, igy a bányamunkásságnak ez ideig nem volt alkalma a harcieszközüket próbára tenni Azonban a szénhiány fokozatos csökkenése következtében uj helyzet állott elő, vagyis csaknem az a helyzet adódott, ami az egyéb iparokban fennállott — Ugyanis 1924-ben megszüntették a szén lekötöttségét és sza­ baddá lett Ekkor megszűnt a bányaválla­ latok részére is az a különféle kedvezés, amely eddig volt ezt a vállalatok igye­ keztek a munkásságon behajtani, ebből in­ dultak meg a harcok és ekkor bizonyult a harci eszköz hasznavehetetlenné. Mert a munkásság harcai egymásután ve­ reséggel végződtek és a vállalatok behajtot­ ták mindazon veszteségeiket amelyektől a kedvezések elvonása által elestek. A bánya­ munkásság ekkor kezdte belátni harci esz­ közeinek helytelenségeit, azonban ekkor még nem tudott helyesebb harci eszközt alkal­ mazni. A bányamunkásság ezen tapasztala­ tát oly drágán fizette meg, hogy már nem ül föl a hangzatos frázisoknak, hanem ceru­ zával számol és a harci eszközök megválogatásába 6 is bele szól. Szemléltetőül adjuk a következő táblázatot, amelyet a hivatalos statisztika alapján állítottuk össze az 1926évről. �1927. november 1 A „Bányász“ összesen: 14 126637 1839.— 854 1002.25 278 789.50 8 21 7945 4562 62 4624 58 20 7197 356 7553 32716 1409 34125 578 944.42 4265.62 1.63 nak az idejében történt, amikor a Salgó­ tarján vidéki bányamunkások, a már két­ ségbeejtő nyomoruk enyhitése érdekében nagy lépésre határozták el magukat, azon­ ban nem a régi recipe szerint, mert féltek attól, hogy a már alig viselhető nyomorukat még fokozzák, tehát másként alkalmazták harci eszközeiket. Hogy mennyire igazuk volt ezt mutatja az alábbi táblázat. A részleges A sikertelenül % % 1 1 4 2 14 637 3393 518 2 1 50 1.47 453 87.45 1 1 8 4562 3 503 11.03 2 2937 64.38 2872 84.65 65 12 55 össz. sztrájkolok száma A sztrájkokban a A sztrájkokban a sztrájkolok száma ossz. A sztrájkok száma össz. A sztrájkok száma A sztrájkokban a sztrájkolok száma Sztrájkok száma A sztrájkok Sztrájkoló munkások t • végződött száma % 14 637 471 100 — 100.— 13.88 3 1122 24.59 1 1 1 Ez a táblázat igazolja, hogy a mai viszonyok amelyben 14129 munkás vett részt. A bér­ között különösen megfontolásra kell venni harcok a következőképen zajlottak le 12 mikor és milyen formában szabad és kell a bérharc sztrajk nélkül fejeződött be és 746 sztrájkot alkalmazni. Ugyanis a fenti táblá­ munkás részére heti 6 óra munkaidő rövi­ zatok szerint 8 sztrájk közül 3 végződött dítést és összesen hetenként 3372’68 korona teljes sikerrel 2 részleges sikerrel és 3 sztrájk bérjavitást. Sztrajk által 90 munkás heti 3 sikertelenül. A sztrájkok által elvesztett óra munkaidő rövidítést és 793 munkás munkabérek az aránylag kevés sztrájkban összesen 941'66 korona bérjavitást. Ezzel a fenti táblázat szerint oly nagyok, hogy szemben sztrájk által elvesztettek összesen mindenkit komoly megfontolásra késztett: 91277 munkanapot, 379712’32 koronát a még súlyosabb a helyzet ha figyelembe sztrájkban részt vett 7800 munkás. vesszük, hogy a fenti sztrajkok alkalmával A fentiekből látható, hogy a sztrajk al­ egyetlen filterrel sem emelték a bányamun­ kalmazása már a béke világban sem vált be. kások keresetét. Tehát arra kell törekedni, hogy a kormány­ Ezek a harcok azt igazolják, hogy a sztrájk zatot reá birjuk, hogy ugyan ugy mint ami­ alkalmazása a régi recipe szarint elavult és kor a szénhiány miatt az ország kereske­ csak az áldozatokat követeli, eredményeket delme forgott veszélyben a kormányzat be­ azonban nem tud hozni. Erre azt mond­ avatkozott, ugy most is avatkozzon be. Ter­ hatják a harckedvelők, hogy csak a mai mészetesen ez alkalommal a munkásság ér­ idő alkalmatlan a sztrajkra, mert nincs kon­ dekében kell történni a beavatkozásoknak. juktura, hogy ez mennyire nem helyt álló Nem szabad sem a vállalatoknak sem a erre nézve bemutatjuk a vasmunkások moz­ kormányzatnak arra várni mig a munkásság galmát 1913-ban, tehát a jó béke világból és maga cselekszik ebben az elkeseredett álla­ amikor a vasmunkások szervezete egyike volt potban, mert az rovására lesz ugy az ipar­ a legerősebb szervezeteknek. nak mint a kormányzatnak, mert az elkese­ A vasmunkások Budapesten a gyáripar­ redés nagyon rossz tanácsadó. ban 1913-ban 64 bérmozgalmat rendeztek, „Turul" -nyomda r.-t, Salgótarján. 7.38 A munkaviszály folytán elmaradt termelési érték pengőben 9600 48885 27600 86085 fontosabb kötelessége, hogy a munkás és munkaadó közötti bér és munkaviszonyát törvényhozási uton rendezze. Mindaddig mig ez a kérdés törvényhozási uton ren­ dezve nincs ugy addig rendeleti uton rendeztessék. Gondolják meg az illetékesek magyaror­ szág ipari, kereskedelmi életének a biztosi­ tásáról van szó, tehát sürgősen várja a bánya­ munkasság a kormányzat intézkedését Helyicsoportok hirei. sikerrel Barna és kőszénbányászat Bérveszteség pengőben Elveszett munkanap Bérveszteség pengőben Elveszett munkanap 2 315 9581 18169 6060 A teljes összesen : 9.— 22.50 2.89 15.04 1.17 5.32 2.84 10.90 315 126 1839 9581 280 4009 16944 1225 76 1579 5876 184 A sztrájkok eredménye. Baranya várm. Veszprém Nógrád Heves 315.— 9581.— 4542.25 3030.— 14 2 43 126 1 576 14 637 82.19 1839 1 775 637 17 5749 3393 24 3417 59.45 3729 2 845 518 38 556 65.80 1503 1 1 4 Ezek a számok világosan beszélnek, meg­ mutatják mennyire helytelen a sztrájk esz­ közét fellobbanásszerüen, minden meggon­ dolás nélkül alkalmazni. Mutatják azonkívül azt is, hogy ebben az évben mindkevesebb volt a sztrájkok száma, mert a munkásság az elmult években annyiszor lett beugrasztva és ennek következtében a nyomorúsága folyton fokozódott sőt ebben az időben már a tarthatatlanságig jutott A fenti táblázat­ Terület Szünetelő által elvesztett mun­ kabér pengőben által elvesztett mun­ kanapok száma 1 szünetelőre 1 sztrájkra Az összes szünetelők dolgozók A kénytelenségből nem A sztrájkolok Az összes szünetelők A kényte lenségből nem dolgozók A sztrájkolok alkalmazott munkások % -ában Az összes szünetelők az Az Összes szünetelők Kénytelenségből nem A sztájkolók Az érintett telepeken a sztrájk kitörése napján alkalmazott munkások száma Terület Baranya várm. Veszprém Nógrád Heves érintett telepek A sztrajkok Barna és kőszén bányászat A sztrájkolók által A sztrajkok és sztrajkolók száma. munkanap, munkabér és termelési érték veszteség 1926-ban. Átlag esett Mecsekszabolcs. További intézkedésig beiratkozások és befizetések a vezetőség összes tagjainál, vagy a kerületi titkárság­ nál eszközölhetők. . Pécsbányatelep. Beiratások és befize­ tések eszközölhetők Pécsbányatelepen Wöl­ fel Gyula és Steinhauer János, Kassziántelepen Haán György és Hauer István, Lámpás és Szent-Gottes telepeken Unvógel József szaktársnál. Felsőgalla. A helyicsoport vezetősége értesíti a felsőgallai és tatabányai szaktár­ sakat, hogy a helyicsoport hivatalos helyi­ sége Felsőgallán a Schalkham-féle (Hazám) vendéglőben van. Beiratások és befizetések minden vasárnap d. e. 9—12-ig d. u. 2—6 óráig. A tatabányai kerületi titkárság hivatalos helyisége Felsőgallán Szent János-ucca 5. szám alatt van. Hivatalos órák naponta d. e. 9—12-ig és délután 2—7 óráig. Minden pa­ nasszal és felvilágosításért ide forduljanak a szaktársak. SINGER varrógép RÉG BEVÁLT JÓ MINŐSÉGBEN SINGER VARRÓGÉP RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Salgótarjánban, Fő-utca 75. szám alatt a r. kath. templommal szómban. A kormányzatnak a legsürgősebb és legNyomdavezető: Friedler Samu. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász 2. évfolyam 21. szám (1927. november 1.) A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Subject The topic of the resource Bányászat Kohómunka Közlöny Helyismeret Description An account of the resource Megjelenik minden hónap 1-én és 15-én kétheti lapszám Creator An entity primarily responsible for making the resource Csóka Vendel Fajd Pál Salgótarján Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1927-11-01 Rights Information about rights held in and over the resource Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább! https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/ Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/jpeg mikrofilm (35 mm) Language A language of the resource HUN Type The nature or genre of the resource periodika Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context M/60/A Bányászat Csóka Vendel Fajd Pál Helyismeret Kohómunka Közlöny periodika Salgótarján