https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/475e0bb1f4b01758c1b542f07775950e.jpg 81eb898e531228281d3f8dd6286806dc https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/59daff60e7da726dd543bd7d6866c96b.pdf ef9a84a6f51b78ff5a13e109434de564 PDF Text Text II. évfolyam. 20. szám. 1927. október 15 A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Felelős szerkesztő: CSÓKA VENDEL Kiadó: FAJD PÁL. Telefon szám : 46. Őrt állunk! A bányamunkások helyzetük javí­ tása érdekében beadvánnyal fordultak a vállalatokhoz. Ebben a beadványban azt kérték, hogy a téli hónapokra emeljék föl fizetéseiket, ugyancsak kér­ ték, hogy azon üzemekben, amelyek­ ben a szakmánybérek oly alacsonyan vannak megállapítva, hogy rendes szor­ galommal végzett munka mellett nem érik el az átlagos keresetet, ott javít­ sák föl a szakmánybéreket. A többi kivánságok kisebb helyi természetűek. A bányavállalatok átvették a bead­ ványokat, azonban nem nyilatkoztak az elintézés módjáról. A vállalatoknak ezen zárkózott hallgatása a munkásság között bizonyos nyugtalanságot oko­ zott, ami teljesen érthető. Ugyanis a munkásság olyan kíván­ ságokkal állt elő, ami minden gondol­ kodó ember előtt megértésre talált. Teljesen jogos a munkásság kérése és sürgős is, mert a vállalatok már októ­ ber havában magasabb mennyiségű szén szállítására kaptak rendelést és ezen nagyobb mennyiséget már fel­ emelt árakon szállítják. A bányák — rendszerint — az év hat hónapjában magasabb áron szállítják a szenet. Ezen felemelt árakat október 1-től április 1-ig tartják, tehát indokolt a bánya­ munkásság kérése. Bár a munkásság csak négy hónapra kérte fizetésének felemelését, azonban ezt már október 1-től kéri. Hallottunk olyan ellenvetést a vál­ lalat részéről, hogy nem helytálló a munkásság kérése, mert ha a bányák többet szállitanak, az által a munkás is többet keres, mert megszüntetik az üzemredukciókat és több munkalehe­ tőséget adnak a munkásnak. Erre nézve az a válaszunk : Igaz az, hogy a munkásság a több szállítás kö­ vetkeztében bizonyos kereseti többlet­ hez jut, azonban, ez a kereseti több­ tel azonban csak azt teszi ki, amit rendes munkamenetben keres. Ez a kereset azonban csak szűkösen ele­ gendő arra, hogy a napi legszüksége­ sebb cikkeket beszerezze. Nem ele­ gendő azonban arra, hogy az évnek mintegy nyolc hónapjában, amikor a redukált műszakok következtében ke­ resetének csaknem 50 százalékától el­ esik s minthogy akkor is élni kell, tehát egyrésze a munkásságnak kény- Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Vasut-utca 4. szám. Megjelenik minden hó 1 és 15-én. telen lemondani még a legszüksége­ sebb cikkeknek a beszerzéséről is. — Amit viszont emberi léténél fogva egyáltalán nem tudott nélkülözni azt hitelre volt kénytelen beszerezni, ha egyáltalán hitelt kaphat. Ezt a hitelt valamiként le kell törleszteni, mert kü­ lömben más alkalommal ettől a hitel­ től is elesik. Sőt az utóbbi időben a munkásság legnagyobb része már nem kapott hitelt mert az utóbbi években szinte állandósult a szomoru munkátlanság alkalmával szerzett heteiket nem tudta kiegyenlíteni. Ez még sivárabbá tette a helyzetet, mert hitel hiányában nélkülöznie kellett azon cikkeket, amit a tél beáltával feltétlen elő kell terem­ tenie. Már most, ha csak ahoz a kere sethez tud jutni ami a rendes napi élet szükségleti cikkek beszerzéséhez sem elegendő, ugy miből tudja födözni ezen rendkívüli "szükséges cikkek beszerzését Ezek alapján a munkásság az ujabb beadványok szerint csupán csak szű­ kös létfentartását kívánja biztosítani, tehát ez elől elzárkózni a legnagyobb lelketlenség. El sem tudjuk képzelni, hogy akadjon valaki, aki elzárkózna és ha mégis meg történne igénybe fogunk venni minden eszközt. Azon­ ban nem fogjuk engedni a munkásság ezen méltányos kívánságait ridegen elutasítani. Hanem őrt állunk és oda fogjuk kiáltani az ország közvélemé­ nyének a fülébe, azokat tegye felelőssé az ország ipara és kereskedelmének a pusztulásáért, a népek nyomorúsá­ gáért, akik szívtelenül nézik az ország pusztulását. Bírálat egy sztrájkról, amit nem ők rendeznek. Az alábbi cikket a „Népszavából“ vettük át szó szerint, hogy bemutassuk olvasóink előtt, miként vélekednek olyan harcról, amit nem ők rendeztek meg. „Teljesen összeomlott a demagógiától ki­ erőszakolt prágai épitőmunkás sztrajk. Po­ zsonyból jelenti a „Népszava“ tudósitója: Ami előrelátható volt az bekövetkezett. A demogógiától kierőszakolt sztrajk, amelyben a prágai épitőmunkások ezrei vettek részt teljesen összeomlott Példátlan volt az a mód a szakszervezeti mozgalomban, ahogyan a demogógia ezt a sztrájkot kezdeményezte anélkül, hogy a dolgozók követelését a mun­ káltatóknak bemutatták volna és hogy a többi építő munkásszervezeteket értesitet­ Előfizetési ár 1/4 évre 80 fill. (10.000 K) Egyes szám ára 16 fillér. (2000 K.) ték volna az egységes eljárásról, a bolsevi­ kok kierőszakolták a sztrajkot A sztrajk 9-ik hetében a bolsik, hogy valamilyen mó­ don mégis szabaduljanak a felelőségre vonás elől, szavazás alá bocsájtották a sztrájkoló munkások között, hogy akarnak-e tovább harcolni, akkor amikor az épületek 70 %-án már sztrájktörők dolgoztak. Hlyen formán érthető, ha a sztrajkolók tulnyomó többsége a sztrajk beszüntetése és a munkának azon­ nali, minden feltétel nélküli felvétele mellett döntött A sztrajk. befejezésével kapcsolatban az épitőmunkások szociáldemokrata szervezete kiáltványban fordult a köztársaság építőmunkásaihoz, melyben rámutatott arra, hogy a demagógia minden lelkiismeret furdalás nélkül ugrasztottá a prágai munkások ezreit sztrajkba. Amiben az osztályharcos épitőmunkás szervezetnek semmi része sem volt és amivel minden közösséget megtagad és a felelőséget magától elhárítja. A szociál­ demokrata párt tagjai a sztrajk megszűnésé­ vel kapcsolatban rámutatnak arra, hogy a demagógia a prágai építő munkások sztrájk­ jával voltaképen elérte célját. Mert nem az épitőmunkásság helyzetének megjavítása volt a demagógia célja, hanem a prágai la­ kásépítő akció befejezésének az elgáncsoló Ezzel ugyanis a demagógia késleltetni akarta, hogy a dolgozók lakáshoz juthassanak, ami által az ugynevezett forradalmi szellem le­ lohadna a munkásság között Az utólsó két esztendőben 8 épitőmunkás sztrájkot gáncsolt el könnyelműen a dema­ gógia. A szociáldemokrata épitőmunkás szö­ vetség megállapította, hogy a szociáldemok­ rata épitőmunkásság, ambár a sztrájkot ki­ zárólag a bolsevikok kezdeményezték, mind­ végig becsületesen kitartott a sztrájk mellett, egyetlen sztrajktörő sem akadt köztük, mig a kommunisták táboraból tömegesen jelent­ keztek sztrájktörők és pedig nem csak egy­ szerű munkások, hanem úgynevezett alvezérek is.“ Igy hangzik szószerint a cikk, ezek sze­ rint tehát nem az fáj a „Népszaváénak. hogy a munkásság eredménytelenül volt kényte­ len befejezni a harcot, hanem az, hogy nem ők rendezték. Azt írják lelkiismeretfurdalás nélkül ugrasztották a munkásság ezreit harcba. Vajjon hány esetben ugrasztották itt Magyarországon harcba a munkásságot minden kilátás nélkül ők, akkor szintén nem éreztek lelkifurdalást Különösen mi, • bányamunkások voltunk sokszor áldozatai az ilyen lelketlenségnek. Továbbá többek közt azt írja a cikk, hogy amikor a fenti munkásságot. leszavaztatták. ezek a munka felvétele mellett szavaztak, A magyar bányamunkásság ezzel szemben. �1927. október 15 "A bányász" 2 A bányavállalatok, amikor a háboru után a bányák berendezése le volt romolva és ez­ által, ugy szintén a háború utáni fegyelem meglazulása következtében a termelés a minimumra süllyedt, állandóan siránkoztak, hogy segítsenek rajtuk, mert veszélyben van a bányaipar. A vállalatok ezt oly ügyesen tudták csinálni, hogy mindenkinek megesett rajtuk a szive, Össze is fogott röktön ugy a nagy agrár mint a nagy ipari érdekeltség és szinte elmaradhatatlan volt a kormány is. Legelső dolguk volt az, hogy a munkás­ ságot megkötötték és nem engedték a mun­ kahelyét változtatni, azután katonai felügye­ let alá helyezték. Amikor mindez meg volt, akkor a kormány megengedte, hogy a bá­ A magyar bányaipar nyák a beruházások 70 %-át egy év alatt leírhassák s a hatósági ármegállapítás mel­ helyzete. lett az eladási árhoz hozzá számíthassák. A magyar bányaipar helyzete foglalkoz­ Tehát a vállalatok az ország szénellátásának tatja az ország közvéleményének nagy ipari a fellendítésén egészen jól kerestek. Ezzel szemben a munkásságnak, amely és bányászati részét. Minden tényező elis­ meri a bányaipar nagy fontosságát, elisme­ ugyancsak erejének a megfeszítésével fára­ rik azt is, hogy a bányaipar magyarország dozott az ország szénellátásának fellendí­ ipari és kereskedelmi életének az alapja, tésén, csak a nyomorusága nőtt meg. A fe­ ebben nincs eltérés. Azonban nem tudják gyelem helyreállitásában a munkásságnak megérteni azt a nagy feladatot, amellyel oroszlánrésze van. A termelés fokozásában tartoznak ennek a nagyfontosságu ügynek. ugyancsak a munkásság erejének a meg­ Nekünk bányamunkásoknak lét és nemlét feszitése volt amely a termelés emelkedé­ kérdése a bányaipar helyzete, mi ezt meg­ sét eredményezte. Ezen termelés emelkedé­ értjük, sőt ezen iparnak a fejlesztésén mi sét a vállalatok ugyancsak kihasználták és elmentünk addig a határig, ameddig munkás helyre állitották nem csak leromlott üzemei­ elmehet. Ezzel szemben a munkásság nem ket, hanem mérlegeiket is rendbe hozták. részesül abban az elbánásban, amely ót Egyébként az ország széntermelését a kö­ joggal megilleti. vetkező táblázat mutatja: amikor beugrasztották, az ilyen szavazások alkalmával mindig a további kitartás mel­ lett szavazott és mégis másnap ugyanazok vétették vele fel a munkát, akik előző nap még szavaztattak. Ők sem éreztek lelkiismereti furdalást, akkor igy kívánta a magasztosabb politikai cél. A munkásság pedig viselte továbbra harc által még magasabbra fokozott nyo­ morúságát Ebből is levonhatjuk a tanulságot, vagyis a munkásság gazdasági harcaiba nem sza­ bad politikát vinni, hanem kizárólag gazda­ sági alapon kell megvívnia harcait Széntermelés szénmedencék szerint: Széntermelés: Métermázsákban Szénmedence 1925. Millió kalória értékben 1926. 1925. 1926. Tolna-baranyai feketeszénb. Tata-Esztg.-Bpesti szénb. Salgótarjáni szénbányák Sajóvídéki Egyéb barnaszénbányák Lignitbányák 8.050.499 23.996.579 11.986.854 13.080.597 4.199.808 1.922.235 8.269.061 26.600.897 11.991.017 13.492.842 4.418.812 1.719.481 4.830.300 11.470.087 4.637.795 4.732.278 1.800.167 422.892 4.961.437 12.838.082 4.645.929 4.889.812 1.899.026 378.286 összesen : 63.236.572 66.492.110 27.893.519 29.612.572 Vagyis 1926-ban 3.255.538 q-val termeltek többet, mint 1925-ben. Ez a termeléstöbblet annál értékesebb, mert a kimutatás szerint kalória értékben 1.719.353 kalóriával több, mint az előző évben. A termelésnek ezen emelkedése már megközelíti az ország szénfogyasztását ugy, hogy mindkevesebb mennyiségre lehet leszállítani a külföldi szénbehozatalt. Az ország szénfogyasztását a következő táblázat mutatja. Szénfogyasztás negyedévenkint: Fekete szén Negyedév Összesen: összes szén Fogyasztás ezer métermázsákban 1925. I. II. m. IV. Barna szén 1926. 1925. 1926. 1925. j 1926. 3167 2.975 3.868 5.042 3.526 2.588 3.489 4.470 13.519 11.118 12.073 16.826 13.558 10.551 13.419 17.597 16.686 14.093 15.941 21.868 17.084 13.139 16.908 22.067 15.052 14,073 52.536 55.125 68.588 69.198 A fenti táblázat szerint addig, mig 1925- 1915-ben 2.911.824 q volt, ha ezt is hozzáben 352,000 q-val volt kevesebb a terme- adjuk a termelés és a szükségleti különbö­ zés. mint a fogyasztás, 1926-ban már csak zethez, akkor 8 263.824 q külföldi szén be2.706.000 q-val volt kevesebb. — A kivitel hozatalára voltunk utalva. Ezzel szemben behozatal volt szénben 11.927.110 q, vagyis X663.286 q-val több szenet hoztak be az országba, mint amennyi a szükséglet volt Még szembetűnőbb az a külömbözet 1926-ban. A kivitel volt 3,134.950 q , amit a szükségleti külömbözethez hozzá adva 5,840,950 q. behozatalra voltunk utalva. Ez­ zel szemben behoztak 12,249.090 q., vagyis 6,408.140 q.-val többet mint a szükséglet, Nagyon szomoru tünet ez és ez veszéllyel fenyegeti a magyar bányaipart Különösen az ez utáni időkben fenyeget ezen behozatali tultengés veszéllyel, mert megszűnt a jugosz­ láviai jóvátételi számlára szállitott szén, ami a kivitelnek mintegy 80%-át tette ki. Ugyan­ csak súlyosbodott a kiviteli lehetőség az angol szénbányász sztrájk alkalmával 1926ban szerzett Olasz piacnak az elvesztése következtében. Ugy hogy ma az a helyzet, hogy a magyar kitermelt szén teljesen bent­ szorul az országban, mert kiviteli piaca a magyar szénnek nincs. Tehát arra kell töre­ kedni, hogy ne jöhessen be több külföldi szén mint amennyit az ország termelése és szükséglete közötti külömbözet mutat Ezen a téren a magyar kormányra hárul az a nagy kötelesség, hogy őrködjön ezen iparban foglalkoztatott munkások jólétének a biztosításáról. Megdől a fenti kimutatás szerint az a folyton hangoztatott frázis, mely szerint azért hoznak be és csak annyi kül­ földi szenet amennyi a magyar szenek fel­ javítására szükséges. Mert ezen kimutatás szerint oly nagy az a mennyiség, amely fö­ löslegesen özönlik az országba, hogy foltétlen meg kell akadályozni az idegen szén bejövetelét és ne okozhasson nehézsége­ ket. Ebben a kérdésben azonban a vállala­ toknak is segédkezni kell, különösen az árak tekintetében. Ugyanis a belföldi bányák 6 hónapig tartják a magasabb árakat, addig a külföldi szén árak csak 3 hónapig tartják a magasárakat és a többi hónapokban ala­ csonyabb árakat számitanak. Tehát itt is a magyar bányáknak kell engedményeket tenni és ez által megkönnyíteni azt az akciót, amely a külföldi szénnek abeözönlése ellen indul. Különösen megkönnyíti ennek az ak­ ciónak a sikerét az a körülmény, hogy a hazai bányák az utóbbi időben a szén mi­ nősége tekintetében nagy eredményeket értek el. Összeegyezve végül a fentieket megálla­ pithatjuk, hogy ebben a kérdésben minden érdekelt tényező megtalálta a maga számí­ tását, kivéve a munkásságot. Már most első­ rendű fontosság a munkásságot, illetve az ő kivánságát is figyelembe venni és ezen kí­ vánságot kielégíteni. Ugyanis, mint fentebb látjuk, a bányák a téli 6 hónapban felemelik a szén árakat te­ hát a téli jobb szénkonjukturában nem csak több szenet, hanem ezt felemelt árakért szállítják, tehát ezáltal jobb keresetre tesz­ nek szert, ezért indokolt, hogy a munkás­ ság is ezen téli hónapokban a felemelt szén ára arányában magasabban dijaztassék. Eb­ ben a kérdésben a kormánynak ismételten hathatósan közbe kell lépni és a vállalatokat reá birni ezen kívánságok teljesítésére. Ugyancsak a kormányra hárul az a fela­ dat is, hogy minden eszközzel megakadá­ lyozza a külföldi szén bejövetelét. Továbbá bent az országban oda hatni, hogy ne hasz­ nálhassanak külföldi szenet, csak amennyi­ ben ezt az üzem technikai berendezése meg­ kívánja. Ezt azonban szigorúan kell ellen­ őrizni és a kihágókat sulyos szabadságvesz­ téssel büntetni. �1927. október 15 3 "A bányász" A munkásság elvárja, hogy ugyanolyan hathatós támogatásban részesüljön, mint annak idején a vállalatok részesültek. Gon­ doljon minden tényezó arra, hogy a vállala­ tok annak idején a tőkéjüket áldozták, mig a munkásság már akkor is és most is ere­ jét, egészségét, úgy szintén családját áldozta az ország bánya iparának a fejlesztéséért. Szövetségünk helyicsoportjai­ nak taggyűlései. Jánosakna : a jánosaknai helyicsopor­ tunk f. évi szeptember 18-án tartotta tag­ gyűlését a Jánosaknai munkás kaszinó nagy­ termében, amelynek napirendjét Csóka Ven­ del szövetségünk titkára és Gasparin János mátranováki kelyicsoportunk elnöke ismer­ tették. Az előadók foglalkoztak a szövetsé­ günk közgyűlésén elfogadott határozati ja­ vaslatokkal, részletesen megmagyarázták a muunkástársaknak azt a memorandumot, amelyet ugyancsak a közgyűlés határozatá­ ból nyujtottak be a bányatársulathoz. Kisterenye: kisterenyei helyicsoportunk f. évi szeptember 30-án a Chorin-telepi felolvasó teremben tartotta közgyűlését, amely taggyűlésen az összes Kisterenyén dolgozó munkástársak jelen voltak. Csóka Vendel szövetségünk titkára hosszasan foglalkozott a bányamunkásságot érintő gazdasági és szociális problémákkal. Imertette a közgyű­ lési határozatokat s felhivta a munkásság figyelmét azok fontosságára. A taggyűlés egyhangu lelkesedéssel csatlakozott a köz­ gyűlési határozatokhoz. Pécsbányatelep: pécsbányatelepi helyi­ csoportunk f. évi október hó 2-án, délelőtt 11 órakor tartotta tisztujjitó közgyűlését, amelyet Háhn György szaktárs nyitott meg. A szövetségünk országos közgyűléséről Wölfel Gyula szaktárs tett jelentést Felszó­ lalásában elmondotta, hogy a túloldalról ter­ jesztett ferde hírekkel szemben megállapítja, hogy Salgótarjánban a szövetségünk oly gyönyörű működést fejt ki, amelyet a pécsi kerületben ezideig még soha nem tapasztalt. A szövetségünknek két dalárdája működik, azonkívül a munkástársak oly gyönyörű testvéries együttérzést tanúsítanak, amely a salgótarjáni munkásságnak mindég büszke­ ségére válik. Felhívta a pécsbányatelepi munkástársakat, hogy ugyanoljan gyönyörű egységben igyekezzenek gazdasági érdekeik­ nek megvédéséért sikraszállni, mint azt Salgótarjánban tapasztalta. Utána Kraft Jenő a pécsi kerületűnk” titkára ismertette a DGT-hez beadott kérvények sorsát, meg­ állapította, hogy a bányakapitányság utján kapott válasz nem elégíti ki a munkásságot és igy a kerület vezetősége elhatározta, hogy ujabb kérvénnyel fordul a bányaigazgatóság­ hoz, amelyben kéri az egységes szakmány megállapítását és a ®/o-ok eltörlését. Csóka Vendel szövetségünk titkára pedig a közgyűlés által hozott határozatokat is­ mertette, hosszú előadásban foglalkozott a munkabérek emelésének fontosságával és le­ hetőségével. Azonkívül rámutatott a bánya­ társpénztárak központositásáról szóló rende­ let megreformálásának szükségességére, mert azok a mai formák között egyáltalán nem tart­ hatók fen, mert hiszen olyan káros intézke­ dései vannak, amelyek a munkásságot, de különösen a nyugdíjasokat borzasztó rossz helyzetbe juttatták. Bejelentette, hogy a közgyűlésen elfogadott határozati javaslato­ kat a szövetség titkársága az illetékes minis- Elárusító helyek: Bogenglück Ignác vas-, bőr- és festékáru kereskedése, Salgótarján. — — Kun Testvérek épületfa és építőanyagok raktára, Kisterenye. teriumokhoz küldötte és minden törekvése az. hogy azoknak érvényt is szerezzen. A jelölő bizottság előterjesztésére a köz­ gyűlés megválasztotta a végleges vezetősé­ get Elnök: Háhn György, alelnök : Dobos Kálmán, pénztáros: Suták Ágoston és Lincz N., jegyző: Steinhauer János, ellenőrök: Klotcz Máté és Wölfel Gyula, választmányi tagok: Doleschál Henrik, Braun József, Mandl Nándor, Schlank Herman, Köhler Antal. Póttagok: Hauer István, Soukup János. Mecsekszabolcs. — Mecsekszabolcsi helyicsoportunk október 2-án délután 3 óra­ kor a Kner József-féle vendéglőben tartotta taggyűlését, mely taggyűlést Szabó István, a helyicsoportunk elnöke nyitott meg. Meg­ nyitójában beszámolt a szövetség második országos közgyűléséről. Legnagyobb örömé­ nek adott kifejezést a Salgótarjánban szer­ zett tapasztalatairól. Utána Kraft Jenő, pécsi kerületűnk tit­ kára ismertette a DGT-hez benyujtott kér­ vényeket s megállapította, hogy a bánya­ kapitányságon keresztül érkezett válasz arra kényszeritette a kerület helyicsoportjainak vezetőségeit, hogy ujabb bérkérvénnyel for­ duljon a DGT. igazgatóságához, amely kér­ vénynek részletes ismertetése után Csóka Vendel, szövetségünk központi titkára jelent­ kezett szólásra. Elöljárójában nagy örömének adott kife­ jezést, hogy a mecsekszabolcsi munkásságot olyan nagy számban van szerencséje üdvö­ zölni, mint amilyen számban a gyűlésünkön megjelentek. Azután részletesen foglalkozott a bányamunkásság gazdasági és szociális helyzetével, statisztikai adatokkal bizonyí­ totta, hogy mennyire szüksége van a mun­ kásságnak a sürgős béremelésre, amely bér­ emeléssel enyhíteni tudja azt a nagy nyo­ mort, amely nyomor az utóbbi évek gazda­ sági pangása folytán állott elő. Megállapította, hogy a munkabérek 295 százalékkal vannak alatta az 1923. évi bé­ reknek, ezzel szemben a szén ára épen 100 százalékkal magasabb, mint volt 1923-ban. Igy tehát a munkaadók elutasító magatartása érthetetlen és indokolatlan, mert hiszen az köztudomású dolog, hogy az alacsony munkabérekkel szemben a munkások telje­ sítménye várakozáson felüli, amit a munka­ adók is elismernek. Ezután a nyugdíjasok szomoru helyzetét ismertette és felhivta a mecsekszabolcsi munkásságot, hogy a köz­ gyűlés által elfogadott határozati javaslatok keresztül vitelében támogassák a szövetség vezetőségét. Ezekután a jelölő bizottság előterjesztésére a közgyűlés megválasztotta a helyicsoport vezetőségét. Elnöknek: Szabó Istvánt, al­ elnök Meződi György, pénztáros Jakab Pé­ ter, jegyző Kovács István, ellenőrök Preisendörfer Herman és Lakatzs János, választ­ mányi tagok Baranyák József, Grádl György, Nyiró János, Schneider János. Prohászka Károly II., póttagok Grósz Ádám, Szász József, Dalos János L A mecsekszabolcsi taggyűlésünkhöz meg kell jegyeznünk, mint már fent is jeleztük, hogy oly gyönyörű számban jelentek meg a szaktársak, mint amelyre az elmult időben allig volt példa. A közgyűlésen megjelentek tagjainkon kivüli Peyeristák is Bertrandal együtt, akik ugy mint szövetségünk tagjai, nagy figyelemmel hallgatták végig az elő­ adókat és minden ellenkezés nélkül vették tudomásul a szövetségünk helyicsoportja ál­ tal előterjesztett javaslatokat Az a komoly magatartás, amelyet a mecsekszabolcsi helyi­ csoportunk gyűlése tanúsitott a legbiztatóbb garanciát nyújtja arra, hogy szövetségünk a pécsi kerületben rövid időn belül érvényre tudja juttatni a munkásság kívánságait A Singer-varrófény bármely varró­ gépre utólag felszerelhető — praktikus és kíméli a szemet. Kérje annak gyakorlati bemutatását — Singer-varrógép fióküzlet, Salgótarjánban, a róm. kath. templommal szemben. Első marasztaló ítélet a Bánya­ munkás-Otthon r.-t. ügyében. Mint szaktársaink előtt is ismeretes, a salgótarjáni bányakerületben dolgozó mun­ kástársak, a bányamunkás-otthon r.-t-hoz befizetett összegeik visszaszerzésére a buda­ pesti törvényszéknél port indítottak. Amikor a kintlevő kölcsönelismervények összegyűjtéséhez hozzáfogtunk, akkor röp­ iratok jelentek meg a kerületben, amellyel igyekeztek a munkásságot szándékától elté­ ríteni. A röpirat hajsza nem sikerűit, mert a munkásság ezrei adták le szelvényüket és ennek alapján megindult az eljárás a buda­ pesti törvényszéken. A mióta ezen ügy folyamatban van, állandó ellenagitációba mentek át az érdekeltek és külömböző formákban igyekeztek a mun­ kásságot szándékától visszatérítem. — Most azután folyó évi szeptember hó 28-án a bu­ dapesti törvényszék kimondotta az első ma­ rasztaló itéletet, amely 3000 pengőről szól. Peyer és társai iveket adtak a munkásság közé, amelynek a tartalma abból áll, hogy a munkásság azok aláírásával vonja vissza az otthon ellen indított pereket Most már tehát elismerik, hogy e munkásság által befizetett összegeket a biróság vissza fogja ítélni, igy akarnak tehát megmenekülni a reájuk rótt kötelezettség alól. Mi a magunk részéről nyomatékosan figyelmeztessük a munkástársainkat, hogy �A „Bányász" 4 Peyerék által kibocsájtott gépírásos nyilat­ kozatot ne irják alá. mert az, aki azt alá­ irja az eddig felmerült perköltségeket ma­ gának kell viselnie. De különben is a ki­ bocsájtott nyilatkozat nem egyéb, mint a jóhiszemű munkásság megtévesztése akar lenni. A szövetségünk vezetősége vállalt kötelességének tartja, hogy a munkastársakat minden tekintetben kellően informálja és azt hisszük, már nagyon rövid időn belül abban a helyzetben leszünk, hogy mindenki kezéhez kaphatja azt az összeget, amely összeget a bányamunkás-otthon r. t.-tal szemben a biróság részükre megítél. Bár lehetséges, hogy a jogerős itélet csak a kú­ rián fog eldőlni, de mindennek dacára meg van minden remény, hogy sokáig már nem tarthat. Egyúttal felhivjuk a munkásság fi­ gyelmét arra is, hogy az ügyvédi meghatal­ mazáson foglalt nyilatkozat nem kötelez semmiféle összeg megfizetésére senkit sem, csakis abban az esetben, ha a pert sikere­ sen fejezi be a megbízott ügyvédünk. Tehát az az agitáció, amely arra vonatkozik, hogy a munkásság nagyobb összegű perköltséget fog fizetni, semmi egyéb mint elrémités akar lenni. Figyelmeztetés. Figyelmeztetjük a bányamunkásságot, hogy mindazok, akiknek a bányáknál eltöltött éve­ ikben megszakítások vannak, jelentkezzenek azon telepen, amelyen dolgoznak a társpénz­ tári kezelőségnél. Mert a megszakítások összekapcsolását csak 1927. év december 31-ig fogadják el. Tehát mindenki saját érde­ kében jelentkezzen. Roham Kisterenyén ? ződve, hogy azok a munkástársak, akik a gyűlésen jelen voltak, hogy ha elolvassák Peyernek a buta förmedvényét, akkor soha többet kezükbe nem veszik a „Bány mun­ kás"-t. Azért a jó szolgálatért, amelyet a „Bányamunkás" ilyen buta kirohanásaival tesz, csak köszönetünket fejezzük ki és arra kérjük, hogy folytassa tovább, mert igy iga­ zán mindenki meg fogja ismerni az ő igaz­ ság érzetét és nem kell nekünk felvilágosi­ tani a munkásságot a folytonos hazudozásairól. A felsősziléziai bányászok bér­ harca kiéleződött. Lapunk egyik számában már megírtuk, hogy a felsósziléziai bányamunkások bérmozgalmat indítottak és a munkások jogos követelésének megállapítására döntő bíróságot küldöttek ki, amely döntő biróság oly irányu ítéletet hozott, hogy a munkásság munkabérét f. évi december hó 1-től 3%-al emeli fel. Leibnitzből érkező hirek szerint a döntő biróság ítéletét sem a munkások, sem pedig a munkaadók nem vették tudomásul, igy tehát valószínűek, hogy a döntő biróság határozata nem tudta elhárítani a kü­ szöbön lévő bérharc veszedelmeit. Hat hónapig sztrájkoltak az amerikai bányamunkások. Az egyesült államok különböző részeiben majdnem évről évre ismétlődnek meg azok a hosszu kimentelü harcok, amelyekről az ame­ rikai lapok most is beszámolnak. Jelenleg Illionis államban volt egy borzasztó küzdelem a munkabérek leszállitása ellen. A közel 75.000 főnyi bányamunkásság 6 hónapos nehéz küzde­ lem után tudta csak megvédeni a volt munka­ béreket. Az ide érkező hírek szerint erre a hosszú küzdelemre az adott okot, hogy a szóbanforgó bányákon kívül az összes egyéb szénbányák munkásai dolgoztak és igy a sztrájkban álló bányamunkások a hosszu küz­ delmükkel sem tudtak nagyobb szénhiányt el­ érni, mig végre is kénytelenek voltak a mun­ kaadókkal egyezséget kötni. Mint föntebb olvasható, részletes tudósí­ tásokat közlünk azokról a közgyűlések és gyűlésekről, amelyeket az ország különböző részeiben tartottunk az elmult hetekben. Vasasi taggyűlés. Ugy látszik a „Bányamunkás“ megdöbbenve értesül szövetségünk folytonos térfoglalásá­ Folyó hó 9-én tartotta vasasi helyicsopor­ ról. Hogy szövetségünk térfoglalását valami- tunk taggyűlését a Czéder-féle vendéglőben képen lekicsinyelje, megint a szokásához a tagok és érdeklődők részvétele mellett. képest össze hazudik tücsköt-bogarat. Töb­ Boch Rezső szaktárs elnöki megnyitója bek között azt írja a legutolsó' számában, után Dobos Kálmán szaktárs, a pécsbánya­ hogy Csóka szaktársat a kisterenyei mun­ telepi helyicsoport alelnöke üdvözölte a tag­ kások egy „hurrá" kiáltással megrohanták gyűlést a saját és a mecsekszabolcsi csoport és Csóka szaktárs a felizgatott tömeg elöl nevében. Lelkes szavakban vázolta a pécs­ az irodába menekült. bányatelepi munkástársak azon elhatározá­ Természetesen a bányamunkás ezen állí­ sát, mellyel az elmult hetekben egyhangu­ tásából egy szó sem igaz, különben is azt lag csatlakoztak a szövetséghez. Bár a szö­ már minden szaktárs nagyon jól tudja, hogy vetségnek csak rövid idő óta tagja, de milyen igazságot szokott irni Peyerék sajt­ fogadalmat tett, hogy amennyiben a szövet­ hulladék takarója, épen ezért nem akarunk ség mindig azon az uton fog haladni, ame­ bővebben foglalkozni piszkolódásaikkal. Az lyet maga elé kitűzött, ugy minden idejét igazság megállapítását a kisterenyei munkás­ és tehetségét a szövetség és munkástársai ságra bizzuk. Mert meg vagyunk róla gyö­ érdekében fogja felhasználni. 1927. október 15 Lerch Antal komlói elnök szaktárs a kom­ lói munkások üdvözletét tolmácsolta és rö­ viden vázolta, hogy milyen mostoha bánás­ módban részesültek a régi szövetség részé­ ről és amikor a mult év folyamán a 20 % elvonása után a, régi szövetséghez fordultak, nem tett az érdekükben semmit, ellen­ ben amikor a munkásság nagynehezen, a saját erejéből a 20 százalékot visszaszerezte, azt a saját dicsőségének könyvelte el. — Ismertette a komlói munkásság lelkes csat­ lakozását gazdasági szövetségünkhöz és azon eredményeket, melyeket a szövetség révén pár hónap alatt elértek. Kraft Jenő kerületi titkár szaktárs beszá­ molt a szövetség II. országos közgyűléséről, ismertette részletesen a közgyűlésen elfo­ gadott határozatokat, statisztikai adatokkal bebizonyította a bányamunkásság rettenetes gazdasági helyzetét, a vállalatok aránytalan jövedelmét, ismertette a DGT-hez benyuj­ tott első memorandumot és annak elintézé­ sét, a nemrég benyujtott memorandumot a Pengőszakmányra leendő áttérés végett. — Közölte, hogy ezen memorandumra a DGT tárgyalás nélkül hirdette ki válaszát, mely szerint áttér a Pengőszakmányra, de ezt a munkásság csak az esetben fogja elfogadni, ha ez a munkásságra nem sérelmes. Beje­ lentette, hogy ebben az ügyben f. hó 16-án kerületi összvezetőségi ülést fognak tartani. A vezetőség kiegészítése után a helyicso­ port végleges vezetősége a következőkép alakult meg. Elnök: Boch Rezső, alelnök Gungl József III., pénztáros: Schván Ádám, jegyző : Weibl György II., ellenőrök : Klesch Ferenc és Lovász József, választmányi tagok Juhos Gábor, Gosz Gáspár, Milovecz Antal, Weibl György I., Póra Pál, Wolfart Pál, Kigyósi Péter, Spieler Ferenc. A gyűlést Boch elnök lelkes szavakkal rekesztette be. A gyűlés után a vasasi sport-club szüreti mulatságot rendezett, melyen tagjaink teljes számmal részt vettek. A mulatság tartama alatt a régi szövetség „hűséges“ emberei Stenczer János és Tavasz Lajos személyé­ ben, több ízben megkisérelték tagjainkat a béketűrésből kihozni, azonban azok öntuda­ tos viselkedése lehetővé tette a mulatság békés befejezését. varrógép RÉG BEVÁLT JÓ MINŐSÉGBEN KESZLER ÁRPÁD Hirdessen SINGER VARRÓGÉP ÓRÁS ÉS ÉKSZERÉSZ R É S Z V É N YTÁRSASÁG SALGÓTARJÁN. Fő-utca 480. Értesítem az L t vásárló közönséget, hogy üzle­ temben rőfös-, rövid áru, munkásruhák, gyermekruhák, ingek, harisnyák, olcsó árban beszerezhetők. Aki nálam 40 pengő érték­ ben vásárol ingyent kap egy pontos járású zsebórát, 3 évi írásbeli jótállással. Tisztelettel Keszler Árpád. „Turul“ -nyomda r.-t, Salgótarján. Salgótarjánban, Fő-utca 75. szám alatt a r. kath. templommal szemben. A Bányász-ban. Nyomdavezető: Friedler Samu. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász 2. évfolyam 20. szám (1927. október 15.) A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Subject The topic of the resource Bányászat Kohómunka Közlöny Helyismeret Description An account of the resource Megjelenik minden hónap 1-én és 15-én kétheti lapszám Creator An entity primarily responsible for making the resource Csóka Vendel Fajd Pál Salgótarján Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1927-10-15 Rights Information about rights held in and over the resource Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább! https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/ Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/jpeg mikrofilm (35 mm) Language A language of the resource HUN Type The nature or genre of the resource periodika Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context M/60/A Bányászat Csóka Vendel Fajd Pál Helyismeret Kohómunka Közlöny periodika Salgótarján