https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/87ccf3fb354de4d3163fa056dffe1bc2.jpg 0a65c369df7414d3f00b1e22f43c1d85 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/046ab071f241878c393be83239e6c8f2.pdf 3ac5ad79168a70095447c985b199d245 PDF Text Text II. évfolyam. 2. szám. Salgótarjáni Szénmedence Bánya- és Kohómunkásai Gazd. Szakegyesületének Hivatalos Közlönye. Felelős szerkesztő: Szerkesztőség és kiadóhivatal: CSÓKA VENDEL. Kiadó: FAJD PÁL. Telefon szám : 46. Salgótarján, Vasut-utca 4. szám. Megjelenik minden hó 1. és 15-én. Fel a további küzdelemre. Lapunk legutóbbi számában jeleztük, hogy egyesületünkben folyamatban van a munka az iránt, hogy az alapszabá­ lyok működési hatáskörét kiterjeszszük az egész ország területére. Ez a munka az egyesületünkben befejező­ dött, az alapszabályok elkészültek és benyujtottuk, most várjuk a jóváha­ gyást és mihelyt az meglesz, megkez­ dődik a munka az egész ország terü­ letén. Egyesületünk eddigi működése biz­ tositék a jövőre nézve, mert ezen rövid idő alatt, amely megalakulásunk óta le­ zajlott, számtalan esetben sikerült a munkásság érdekében eredményesen eljárni. Az elért eredmények feljogosí­ tanak bennünket arra a reményre, hogy a munkásság olyan szeretettel fogja fogadni egyesületünket az összes bányptelepeken, mint azt annak idején Salgótarján vidékén fogadta a mun­ kásság. Egyesületünk ellen — rövid fennál­ lása óta — ellenfeleink állandó rága­ lom hadjáratot folytattak és folyton azt hirdették rólunk, hogy mi a mun­ kásság egyetemes érdekeit elárultuk, azért a mi egyesületünk csak rövid életű lehet, mert a munkásság hátat fog fordítani egyesületünknek. Lapunk más helyén közöljük egye­ sületünk működéséről szóló jelenté­ sűnket, ebből a jelentésből láthatják ellenfeleink és barátaink, hogy igaz az a közmondás „a kutya ugat, a ka­ raván halad“, mert ezen rövid idő alatt olyan eredményeket értünk el, amellyel nem dicsekedhet egyetlen szervezet sem. Ez az, ami fáj ellenfeleinknek, mert beigazolást nyert a mi helyes megál­ lapításunk, amely szerint a munkásság gazdasági érdekképviseleteit, szerve­ zeteit nem szabad politikai célok szol­ gálatába állítani, mert ez a gazdasági érdekek háttérbe szorítását jelenti, sőt a legtöbb esetben lehetetlenné teszi a gazdasági érdekek érvényre jutását. Ha csak a legutóbbi eseményeket vesszük alapul, amellyel a társpénz­ tárak központosítását forszírozta egye­ sületünk akkor, amikor az összes szer­ vezetek az országgyűlési választások­ kal voltak elfoglalva és politikai pozí­ ciókat kívántak biztosítani maguknak a szakszervezeti vezetők, kiknek nem volt fontos a munkásság több évtize­ des küzdelmét győzelemre juttatni. Egyedül a mi egyesületünk nem tö­ rődött a politikai érdekekkel, nem fű­ tötte vezetőinket politikai ambíció, hanem látva a bányamunkásság nehéz helyzetét, egész erélyét és tekintélyét latba vetve mind erélyesebben köve­ telte a társpénztárak országos köz­ pontosítását. Elmondhatják, hogy egye­ dül a mi erélyes közbenjárásunkra jelent meg a rendelet, sőt módosított alakban, mert már az utolsó simítások is el voltak intézve, amikor egyesüle­ tünk közbevetette magát és követelte a munkásság jogos kérelmének hono­ rálását. Részben ennek az erélyes fellépés­ nek volt az eredménye, hogy a mun­ kásság követelésére a rendelet több sérelmes pontját megváltoztatták. — Ekkor szállították le a 70 évet, ekkor állapították meg a föld alatt eltöltött 25 év külön elbírálását, ekkor emel­ ték fel a biztosítási alapot stb. Mindezen engedmények dacára a rendeletnek a gyakorlati életben olyan sulyos hibái vannak, hogy egyesüle­ tünk a rendelet elolvasása után röktön látta a munkásság sérelmét, ezen sérelmeket összegyűjtve beadvánnyal fordult az illetékes minisztériumhoz, kérte a rendelet reformálását. Ugyancsak elmondhatjuk, hogy ha a munkásság többi szervezetei hasonló erélyes akciót folytatott volna, akkor a rendelet egész más formában jelent volna meg, azonban csak a munkálta­ tói szervezetek voltak rajtunk kívül azok, akik foglalkoztaka rendelet ter­ vezettel és igyekeztek az ő érdekei­ ket megvédelmezni. A munkásság részére iskola például szolgálnak ezek az események és a jövőre nem fogja engedni, hogy az ő gazdasági érdekeit feláldozzák egyes emberek politikai előnyeinek biztosí­ tására. Most ismét küszöbön van a tavasz és ezzel jár a szénkonjunktú­ rának a megszűnése, egyesületünk már eljárt illetékes helyen, arra kérve az illetékeseket, hogy teremtsenek a salgótarjáni szénnek piacot, hogy ez­ által biztosítva legyen a munkásság­ nak a munkaalkalma és ne kerüljön ismét abba a sulyos helyzetbe, minta multba, mert akkor a munkásság soha nem kerül ki a folytonos adósságból és ez által lesz helyhez kötött s így hiába van meg a társpénztári felsza­ badulás. Előfizetési ár 1/4 évre 80 fill. (10.000 K) Egyes szám ára 16 fillér. (2000 K.) Ennek érdekében egyesületünk a legerélyesebb akciót indítja. Ebből látható, mennyire lelkiisme­ retesen jár utána egyesületünk a mun­ kásság sérelmeinek orvoslása érdeké­ ben. Ezt látja a munkásság is, ezért megindultak az előmunkálatok az öszszes telepeken a helyicsoportok meg­ alakítása érdekében. — Elérkezett a munkásság ahoz az állomáshoz, hogy nem akar fejbólintó János lenni, nem fogja hagyni magát tovább lelkiisme­ retien emberek által vezettetni, hanem megteremti a saját maga alkotta szö­ vetséget, amelyben nem engedi magát terrorizálni és meggyőzés által gyűjti tagjait. Felhivjuk az ország bányamunkás­ ságának figyelmét, kísérje működésün­ ket figyelemmel, álljon zászlónk mellé és segítse győzelemre. Divatos jelszavaké A legutóbbi időkben mind gyakrabban látnak napvilágot a „Bányamunkás" -ban olyan természetű förmedvények, amelyek bizonyos célzásként hangzanak el egyesüle­ tünk működése ellen. A „Bányamunkás" legutóbbi számában ismételten panaszként, siránkozva kérdezi a cikk írója, hogy mi lesz a 22000 koronás alapkeresettel ? és hogy egyesületünk tagjai a parkettás caszinó termeiben táncolnak. Nem kívánunk a dolog lényegével foglalkozni, csak csupán meg akarjuk kérdezni Peyeréktől, hogy vajon el felejtették-e már, hogy annakidején, amikor még az Ő fennhatósága alatt működtek a helyicsoportok, nem-e táncoltak a munkások a parkettás padlón ? Nem-e Peyer Károly kasszájába folytak be azon összegek, amely összegeket a munkások a parkettás padlón rendezett mulatságokból küldöttek a szövet­ ségbe. Hogy egyesületünk arra törekszik, hogy minél több kuturális előadást rendez­ zen a munkásság között, azt sohasem vettük tagadásba. Igen is arra törekszünk a jövő­ ből is, hogy a kulturát terjesztő előadásokat fejlesszük. Hogy Peyer a kultúrát szerető emberektől félt azt is tudjuk, mert ha valaki a fejlődő kultúrát szerette, akkor az azt jelentette Peyer szerint, hogy ez okos em­ ber és nehezebb lesz a falmellé állitani, tehát ugylátszik. hogy Peyer most is attól fél, hogy mennél jobban fejlődnek az emberek, annál nehezebb lesz részére a bolonditás. Hogy azután a mulatságok jövedelmeit egyesüle­ tünk fejlesztésére használjuk fel, azt sem szégyeljük, mert az egyesületünknek nincs Törekvéstakarékpénztára, de nincs Bánya­ munkásotthon részvénytársasága sem, de még 3 emeletes palotája sincs, amelyre ne­ héz milliós kölcsönöket vehetne fel, amit azután a folytonos piszkolódásokra használ fel. Vagy talán azt hiszik Peyerék, hogy a salgótarjáni munkásság nem tudja, hogy a szövetség tagjainak járulékából még Peyer fizetését sem tudja födözni ? Legyenek egész �2 1927. január 15. „A bányász" nyugodtak a salgótarjáni munkásság tisztá­ ban van azzal, hogy a szövetség honnét pénzel, de viszont nehigyje azt sem, hogy ext a salgótarjáni munkásság tétlenül fogja nézni, lesz idő, amikor megfogjuk kérdezni, hogy hová lett a 27,500 000 kor., amelyet a bányamunkásság nehéz, verejtékes munká­ jának eredményéből fizetett be a részvény- Hát a 22.000 koronás alapkeresetről miért nem beszélt Peyer 3 éven keresztül? miért csak most emlegeti olyan gyakran ? vagy talán itt is azt hiszi, hogy a munkásság nem tudja, hogy ő volt a tárgyaló bizottság vevetője, amikor a 22.000 koronás keresetet állapították meg, a 20.000 koronás keresettel szemben ? A salgótarjáni munkásság még élénken emlékszik arra az időre, amikor tiltakozott a 20.000 koronás kereset meg­ állapitásával szemben, akkor Peyer Károly volt az, aki oda állt és a legdrasztikusabb szavakkal gyűrte le azokat a munkástársa­ kat, akik egyenlő munkabért követeltek a többi telep munkásainak munkabérével. Ő volt az, aki a munkaadók intencióját tette magáévá és aki adatokkal bizonyitotta, hogy a munkaadóknak van igazuk. Persze, hogy most könnyen feszegeti a 22.000 koronás alapkeresetet, mert tudja nagyon jól, hogy azért amit mond, felelnie úgysem kell, mert az ördög sem áll szóba vele. Egyebekben pedig megnyugtatjuk az igen tisztelt cikk íróját, hagy nefájjon az ő teje más fejéért, sokkal helyesebben teszi, hogy ha azokat a gyógyszereket, amelyeket másnak ajánl saját maga használja fel. Mert könnyen megtör­ ténhetik, hogy egy régi közmondás fog be­ igazolódni, hogy „aki másnak vermet ás, maga esik bele. Egyesületünk elmult évi működése. Az egyesületünk alig egy pár hónappal ezelőtt alakult meg, már is bebizonyitotta, hogy tagjai, vagy azok hozzátartozóinak érdekeiben milyen hasznos tevékenységet fejtett ki. Jólehet, ellenfeleink uton-útfélen azt a hirt terjesztik, hogy egyesületünk nem életképes, nem szolgálja a munkásság érde­ keit Az év lezártával adatokkal bizonyítjuk ellenfeleinknek, hogy mit tettünk munkás­ társaink érdekében. Ezt tesszük azért, hogy bizonyítsanak a tények, hogy mennyire szükség van egy szervezetre, amely szerve­ zet az ő aparátusával, mindenkor rendelke­ zésre áll tagjainak ügyes-bajos dolgainak elvégzésében. Az elmúlt évi működésünk helyessége és a szervezetünk fennállásának szükségessége az alábbi adatokból világosan kitűnik. Nyugdijak és árva segélyek ügyében 57 kérvényt nyújtottunk be, amelyet sikeresen intéztünk el A betegsegélyző pénztárhoz, baleset és betegsegélyek ügyében 32 esetben kérvényeztünk, illetve felebbeztünk sikere­ sen. A közigazgatási hatóságoknál és a munkaügyi bíróságnál 74 esetben jártunk el. Az elmúlt évben 51 nyilvános taggyűlést és 33 vezetőségi ülést tartottunk, amelyből világosan kitűnik a munkásság érdekeiért való küzdelmünk. Nem számitva a fenti adatokban a személyi eljárásokat, ha mind­ azokat papírra akarnám vetni, akkor bizo­ nyára nem találnánk az elmúlt évben annyi napot, mint ahány munkástársunknak az érdekében eljártunk. A fenti gyűlések neve­ zetessége közé tartozik a május 2-án tartott nagy nyilvános gyülés, közvetlen az április 27-iki felvonulás után tartottunk, mely gyű­ lésen a kereskedelmi minisztériumnál járt küldöttség számolt be az ottani tárgyalá­ sokról. Ezen gyűlésen oly izzó volt a han­ gulat, hogy arra Salgótarján munkássága még ezt megelőzőleg alig emlékezett vissza. Ugyancsak a nevezetességek közé tartozik a szeptember 5-én tartott nyilvános taggyű­ lés, amely határozatilag mondotta ki, hogy a szövetség központjától elválik és egy ön­ álló szervezetet létesít A következő héten, szeptember 12-én már össze is lett híva az alakuló közgyűlés, amelyen a következő helyicsoportok voltak képviselve: salgótar­ jáni helyicsoporttól: Csóka Vendel, Sótér Alajos, Mester János. Telek József, Fájd Pál, Ozvald Mátyás, Kusz János, Babka József, Jecsmenik József, Handlovics Lajos, Baar Antal Vojtovszki Ferenc, Sztanka András, Kovács Ágoston. Zagyvapálfalvai helyicsoporttól: Mlinárcsik Gábor, Macz Ferenc, Surányi János, Kelemen József, Nagy János, Reinisch József, Dudás István, Krauter Gyula, Takács Mihály, Fodor János. Baglyasaljáról: Ponyi János, Széver Károly, Epick Albert, Makó József, Angyal Lajos, Tóth István matyó, Menczel András, Hízsnyai Gyula, Csernák Gáspár, Sándor József, Styaszni János. Etesi helyicsoporttól: Morgenstein Vilmos, Peresi József, Gübner József, Gasparkovits Géza, Ondrék József, Urbankovics Pál, Kaszás István, Sirkó László. Nagybátonyi, mizserfai, mátranováki, lapujtői és somoskor csoportok részéről: Oravecz József, Moticska Ignác, Tóth István erős, Sándor József, Kroszner Ferenc, Totok Mihály, Fijan Venczel, Trenka András, Szabó Sándor, Sibik József, Orosz Márton, Gordos Ferenc, Czimbalik Ferenc, Nádosdi Imre, Kovács Sándor, Gasparkovics István, Nagy János alvégi, Jamrich János, Hepp Ferenc, Gordos György, Szűcs István, Lu­ kács Pál, Földi János, Lakatos András, Sihna György, Czikora Gáspár, Peresi Fe­ renc, Sándor bódi István, Szukán Ágoston és Kovács Sándor hore. A közgyűlési küldöttek a felolvasott alap­ szabályokat egyhangúlag fogadták el és terjesztették fel a belügyminiszterhez jóvá­ hagyás végett. Egyesületünk működése ezzel a nappal indult meg. Megalakulásunk után tömegesen iratkoztak be az egyesüle­ tünkbe oly tagok is, akik még a Magyar­ országi Bánya- és Kohómunkások Országos Szövetségének egyáltalán nem voltak tagjai, de felfrissítették tagsági könyveiket azok is, akik már egy-két évvel elvoltak maradva tagsági dijjaikkal. Egyesületünkbe az elmult év 3 hónapjában beiratkozott. 1121 tag, tagkönyvet cserélt 347 tag. Egyébként hűsé­ ges tükörképét adják egyesületünk műkö­ désének az alábbi kimtatások. Az egyesületünk október, november és december havi zárszámadása. Bevétel. 1121 drb. beírat., tagkönyv után 11,210.000 K. 1,735.000 347 „ tagkönyvcsere után 59,275.000 , 3285 „ I. o. havijárulék „ 5,580.000 558 II 261.000 „ 261 „ III.. „ 19,460.000 „ 6892 utánfizetési bélyegből 8,793.125 ,, Mulatságok és adományok összesen: 106,314.125 K. Betegsegély Rendkívüli segély Jogvédelem Takarítás Tisztviselők illetménye Nyomtatványok Leltári berendezés Agitáció Műszak megtérítés Telefon, portó összesen : 6,375.000 2,835.000 3,500.000 1,500.000 18,600 000 19,334.000 8,705.000 6,654.000 3,225.000 2,354.000 73,182.000 K. ,, „ „ „ .. „ „ „ „ K. Mérleg. Bevétel Kiadás 106,314.125 K. 73,182.000 K. Maradvány Fájd Pál elnök. 33,182.000 K. Angyal Lajos Krauter Gyula ellenőr. pénztárnok. Taggyűlés a Viga­ dóban. rozták hogy ujab kér­ vénnyel fordulnak az illetéke­ sekhez. A bányatárspénztárak központosításáról szóló rendelet ismertetése céljából f. évi január hó 2-án d. u. 3 órakor taggyűlést tartottunk Vigadó" nagytermében. A gyűlést Fájd Pá nyitotta meg, a napirendet Csóka Vendel egyesületünk titkára ismertette, aki hosszabb bevezető beszédével mutatott rá a társpénztár központosításért folyó küzdelmekre s végül örömének adott kifejezést, hogy a társpénztári rendelet megjelent, bár meg kellett állapitania, hogy a végrehajtási rendelet korántsem fog­ lalja magában a munkásság kívánságait. az egész rendelet reakciós s ugy látszik, hogy a munkaadók intenciója szerint készült el. Azután a rendeletből részleteket olvasott fel, amelyek súlyos kifogás alá esnek. Nem veheti tudomásul a munkásság a 65 éves korhatárt de tiltakoznia keli a 40 éves szolgálati ide megállapítása ellen is. Ugyancsak súlyos ki­ fogás alá esik a 10 éves várakozási idő, vala­ mint a rendelet alapján folyósítandó nyugbér összegek megállapítása ellen is óvást emelt, mert azok nagysága a nyugdíjasokon vajmi keveset segit. Végül határozati javaslatot nyujtott be melynek a szövege a következő: Határozati javaslat. Mondja ki a Salgótarjáni Szénmeden Bánya és Kohómunkások Gazdasági Szá egyesülete 1927. évi január hó 2-án megtörteit nyilvános taggyűlése, hogy a bángatárspénztár központositásáról szóló 4400 eln. 1926. N. M. A . számú rendelet a salgótarjáni munkásságot nem elégiti ki, mert az abban foglaltak ne * gyobb része a munkásság összességére nézv hátrányosak. Utasitja a központi vezetőségei, hogy az 1926. évi okt. hó 7-én és december hó 18-án már kifejtett kivánságainak igyekez­ zen érvényt szerezni, törekedjen azon, hogy a jelen rendelet a munkásság kívánságának megfelelőleg sürgősen módositassék. Továbbá követeli a taggyűlés, hogy a nyugdijasok lakás, fűtés, világítás mindaddig maradjon, amig a központositásról szóló ren­ delet külön nem rendelkezik a nyugdíjasok ebbeli ellátásáról. A taggyűlés által elfogadott határozati javas­ latnak megfelelöleg az egyesületünk vezetősége az illetékes helyre a következő memorandumot nyujtotta be: A m. kir. Népjóléti minisztérium állal ki­ adott 4400 eln. 1926. N. M. M. számú ren­ delet a bányatörvények alá eső üzemekben és ezekkel kapcsolatos üzemekben foglalkoztatott munkásoknak és altiszteknek, valamint ezek családtagjainak nyugbérbiztositásáról szóló rendelethez a következő megjegyzéseket füzzük: A 3. §.-hoz. Kérjük, hogy a biztosításra kötelezettek négy csoport helyett három csoportba osztás sanak és pedig: az I. csoportba tartozzanak az összes altisztek, tehát mindazok, akik a ren­ delet I. és II. csoportjába soroztattak. A II. csoportba: vájárok, segédvájárok, szakképzett iparosok és a nehéz iparban fog­ lalkoztatott szakmunkások, a 111. csoportba pedig az I. és II. csoportban nem emlitett többi összes munkások tartozzanak. A 4. §.-hoz. Előbbi beosztások alapján a nyugbér bizto­ sítás alapjául szolgáló javadalmazásnak az egyes csoportokban való megállapítását a következőképen kérjük: I. csoportban évi 1800 pengő. II. csoportban évi 1200 pengő. III. csoportban évi 800 pengő. A 6. §.-hoz. A nyugbér biztosítás nem a rendelet szerint 10, hanem már 5 évi várakozási idő eltelte után járjon. �1927. január 15. A 7. §.-hoz. Rokkantsági nyugbért kapjon azon toldatait dolgozó munkás, aki 55-ik életévét betöltötte, a külszíni munkások közül pedig az, aki 60-ik életévét töltötte be. A 9. §.-hoz. A rokkansági nyugbér megállapitásánál a 7. § -hoz fűzött kérelmünkhöz képest állapitassék meg az eltöltött szolgálati évek után járó %-os emelkedés és pedig ugy, hogy a 9. § második bekezdésében foglalt nyugbérbiztositási alapösszegnek nem 80%-a, hanem 100%-a legyen. A 12. §. hoz. Az ezen §-ban megállapitott elismerési dijak 50%-kai való leszállítását kérjük, ez pedig az általunk kért három csoport szerint következőképen állapitassék meg : Az 1. csoportban havi 50 fillér. II. 35 III. 30 A 17. §.-hoz. Kérjük, hogy az, aki rokkant nyugbérben részesül s az állapotában bekövetkezett vál­ tozás folytán keresőképességét (7. §) vissza­ nyeri a nyugdíjban eltöltött időt ujbóli alkal­ maztatása esetén a 12. §-ban meghatározott s általunk 50 %-kal leszállított elismerési dij utólagos befizetése mellett, későbbi nyugdíjazta­ tása esetén szolgálati évként számittassék be. A 18. §. hoz. Ezen §.-ban foglalt határozatok olyképpen módositassanak, mint azt a 7-§. hoz füzött kívánságainkban kértük. A 41. §.-hoz. Kérjük, hogy azon biztositottak hozzátarto­ zói, akik a balesetbiztosító pénztár (1907. évi XIX. t. c.) valamint az e rendeletben meg­ állapított nyugbér biztosító pénztártól is jára­ dékot élveznek, a hátramaradott özvegy és árvák ugyanolyan elbánásban részesüljenek, mint e rendelet 40. §.-ban foglalt biztositott részesül, vagyis az özvegyi és árva nyugbér és a netáni járulékpótlékkal növelt baleseti járadék együttes összege 150% legyen. (Nem pedig 12O% mint azt a rendelet kimondja.) A 45. §.-hoz. Az e §. negyedik bekezdésében foglalt biztosítási járulék fizetésére vonatkozó meg­ állapitásokat a 4. §.-hoz előterjesztett kíván­ ságainkhoz képest kérjük módosítani és pedig a havi hozzájárulás volna: Az I. csoportban (1800— P.) havi 21— P. A II. (1200 — ) 14933 A III. ( 800 ) A 63. §.-hoz. E §.-nak odavaló módosítását kérjük, hogy az 1914. évi julius l-ét megelőző időre eső évek is a nyugbérbiztositás idejébe beszámitassanak, tekintet nélkül arra, hogy azokat az illetők mely időtől kezdve és hol töltötték el, feltéve, hogy igazolni tudják azt, hogy ez alatt az idő alatt oly társpénztár kötelékébe tartoz­ tak, mely társpénztár a jelen rendelet életbe­ lépésével központosittatott. A 64. §.-hoz. Kérjük hozzáfűzni azt, hogy aki a társpénz­ tár tagságával szerzett igényeinek fentartását az országos munkásbiztositó pénztárnál jelen rendelet hatálybalépésétől számított hat hóna­ pon tul jelenti be, jogait nem veszti el, ha igazolni tudja, hogy a bejelentés elmulasztása önhibáján kívül történt, A 68. §.-hoz. Ezen §. a 6. §.-hoz füzött kérelemnek megfelelőleg módosítandó, azzal a megjegyzéssel, hogy azon rokkantsági nyugbérben részesülő egyén részére, aki 5 éven aluli szolgálati idővel bir, megfelelő %-os nyugbér állapitas­ sék meg, ugy azonban, hogy az ne legyen kevesebb mint a nyugbér biztosítási alap­ összeg 20%-a. A 70. §.-hoz. Az országos munkásbiztositó pénztár bányanyugbér biztosító ága alapszabályainak meg­ állapításánál kérjük a munkásság érdekképvise­ letének előzetes meghallgatását. Azönkormányzati szervek megalakításánál kérjük a munkás­ ság érdekeinek figyelembe vételét, valamint az önkormányzati jogoknak a régebbi elvek alap­ ján paritásos alapon való összeállitását A kiadott rendelet a meglévő állapotok egyik-másikáról nem rendelkezik és arról „A bányász" tudomást sem vesz, ezért kérjük elsősorban kiegészítését a megjelent rendeletnek oly irányban, hogy a nyugdíjas munkások, vala­ mint azok hozzátartozói az 1907. évi XIX. t. c. határozmányainak megfelelelőleg betegség ese­ tén díjtalan orvosi kezelésben is részesittessenek. Kérjük továbbá, hogy a nyugdíjasok által eddig élvezett lakás, fűtés és világításban továbbra is részesüljenek, legalább azon idő­ pontig, amig a már megjelent rendelet a mun­ kásság által kért rendeletmódositó kérelemnek a M. Kir. Népjóléti Munkaügyi Minisztérium részéről rendeletileg szabályoztalak. A fent vázolt megjegyzéseinket és kérelme­ inket a munkásság érdekei kívánják, mert a megjelent rendeletnek 3-4. és 6.-§.-iban le­ fektetett rendelkezések nem juttatják jobb helyzetbe a munkásságot, sőt lesznek esetek, amikor a központosított társpénztár egyes munkásokra hátránnyal jár. A bánya- és kohómunkásságnak közel két évtizedes kívánsága jut érvényre a központosí­ tással s tekintettel arra, hogy célunk elérése a munkásság nyugalmának biztosítása céljából igen fontos és szükséges, ez okból kérjük, hogy kérelmeink minél előbb elintézést nyerjenek. A kiadott társpénztári rendeletben meg­ állapított alapjavadalmazások alapján a nyug­ díjak a következőképen alakulnak: a tag fizet I. cs. 7 P., II. cs. 6 60 P., III. cs. 4 66., 5 P., IV. cs. 2 94 P. Nyugdijat kap havonta a 10 éves várakozási idő eltete után: 10 év I. 20 P. II. 16 P. III. 12 50 P. IV. 8.04 P. 12.60 15 30 18’75 24 20 32 ,, 16.80 40 25 50 25 31.25 .. 40,, 21 ,, 30 25 20 60 47 37.50 35 ,, 43.75 70 29.40 56 40 80 50— 63 33.60 A jelenlegi nyugdijak a volt Északmagyar­ országi r. t Társpénztár alapszabályainak értel­ mében a következők voltak: az I. csoportban II.-ik. III. csoportb. 10 év utón 11 04 P. 8.64 P. 624 P. 7.44 12.15 15 11.04 19.20 20 14’40 ,, 9'60 ,, 25 12 80 ., 21.20 19.20 16.80 30 24—, 32.30 35 — 35 21.60 31 — 40 28.80 38*40 ,, 48tehát az I. csoportban az átlagos nyugbér emelkedés 100 %-os míg a II.-ik csoportban 73’5 %-os, a III-ik csoportban pedig 75 %-os. Akik azt hiszik, hogy a társpénztár köz­ pontosítására kiadott rendelettel megteremtették a munkásságnak a nyugalmát, azok tévednek, mert a munkásság nyugalmát csak olyan rendelet biztosíthatja, amely kívánni valókat nem hagy maga után. Már pedig a jelenlegi rendelet, amit a fenti kifogásaink is igazolnak, korán sem elégíti ki a munkásokat, igy tehat a két évtizedes küzdelemnek további folytatása következik mindaddig, amig a munkásság előbb említett kívánságai érvényre nem jutnak. Az aktív harcos munkásokat ujabb harcra szólítják a jelenleg éhező és nyomorgó nyug­ díjasok és a didergő árvák, akiket a most kiadott rendelet spontán érintett Nem szabad megfeledkezniök azoknak a munkástársaknak a jelenleg nyomorban fetrengő előbb említett munkástársairól és azok hozzátartozóiról, akik még nem tudják azt, hogy hogyan lehet meg­ élni abból a nyomoruságos nyugbérből, amelyet eddig folyósítottak, illetve uj rendelet alap­ ján folyósítanak. Gondoljanak csak azok a munkástársak egy kissé előre, akik ma még nem tudják felértékelni a jövő veszedelmeit, akkor bizton bízni fogunk abban, hogy nem találunk munkást, aki ne álna sorompóba a munkásság ezen jogos követelésének kiharco­ lása mellett. Nincs tehát vége a harcnak a rendelet kiadásával, mert hiszen a gyakorlati végrehajtást még senki sem Ismeri, előrelátha­ tólag sulyos zavarok támadnak, amely zavarok elkerülése és kiküszöbölése minden egyes munkástársat éberségre figyelmeztet, ugyancsak arra figyelmeztetjük mi is, hogy saját jogainak, exisztenciájának a megvédésénél ne legyen közömbös, hanem figyeljen és ha felvilágosi­ tásra szorul, akkor azt nehalassza egyik napról a másikra, mert mindennapi késés, minden egyes munkástársunkra sulyos anyagi károkat jelenthet. lasztják a szakszervezetektől Amikor az egyesületünk megalakítására tettük meg az előkészületeket, nyomban je­ lentkezett a salgótarjáni bányamunkásság hangulatába az a tény, hogy olyan szerve­ zetet kell létesítem, amely szervezet nem politizál, hanem a munkásság gazdasági érdekeit van hivatva megvédelmezni. A salgótarjáni munkásságnak ezen állásfogla­ lása kölömböző helyeken nagy port vert fel és ugy állították be ezen szervezetet, mint hogy ha gazdasági érdekek megvédése politikai pártok feladata volna. Most azután azt a hirt kapjuk Angliából, hogy az angol szakszervezetek 13908 szavazattal 2383 szavazat ellenében, a szakszervezeteknek a munkáspárttól való elválasztása mellett foglaltak állást. Bizonyára meg van a magyarázata az angol szakszervezetek ezen állásfoglalásának mert azt hisszük, hogy az angol szakszervezetek vezetői épp olyan lelkiismeretesen őrködnek az angol munkás­ ság érdekei fölött, mint a magyar szakszer­ vezetek vezetői. De, hogy mégis ezt a nagy, világra szóló eseménynek mondható határo­ zatot hozták, valami magyarázatott kell keresni A magyarázatot abban látjuk, hogy az angol munkásvezérek, sokkal jobban a szivükön viselik a munkásság érdekeit, mint hogy ezen cselekedetükkel kárát kivánnák szolgálni munkástársaiknak és éppen ezért, mert nem akarják kitenni a szakszervezeti munkások gazdasági érdekeit a politikai villongások veszélyének, határozták el, hogy különállóan kezelik a szakszervezeteket a politikai párttól és szabad elhatározást adnak tagjainak a politikai felfogásuk gyakorlását illetőleg. De felvetődik az a kérdés is, hogy miért nem csinálják ezt nálunk is ugy mint anyj­ ában. Erre is könnyű lehet a felelet, akik ismerik a magyar szervezetek organizációit azok egyszerűen megfelelhetnek a kérdésre, még pedig azzal, hogy Magyarországon a szakszervezetek vezetői, kivétel nélkül, po­ litikai pártban is első helyen foglalnak helyet, mint vezető egyének. Ez tehát a magyarág zata annak, hogy szervezetileg nem lehet elkülöníteni a pártot, illetve a szakszervezet tet a párttól. De, akik azt hiszik, hogy ez sokáig fog késni, azok tévednek, mert a munkásság, mint érdekelt fél, napról-napra világosabban látja, hogy gazdasági érdekeiket legtöbbször politikai irányzatok, politikai céljaiknak el­ érésére igyekeznek felhasználni Ebből természetszerűleg következik, hogy mind többen és többen lesznek azok, akik be­ fogják látni, hogy a salgótarjáni munkásság megkezdett munkája fogja eredményhez juttatni a munkásság összességét. Bár tudjuk azt, hogy küzdelmeink nehezek, mert hiszen egy megrögzött, régi elévült rendszerből a jelen kornak megfelelő alkotási munkába fogtunk bele, de mert az elmult idők ese­ ményei, bebizonyították, hogy olyan irányt kell szabni a munkásság fejlődésének, amely megfelel az igényeknek, mert amit eddig cselekedtek a munkásság érdekében, azok elcsapni való rosszak voltak. Az elmult tapasztalatok adják meg ré­ szünkre azt a hatalmas erőt, amely erővel minden néven nevezendő támadásokkal szemben megfogjuk védeni igazainkat, de védeni fognak bennünket támadóinkkal szem­ ben a külföldi események is, amelyek segít­ ségünkre sietnek a munkásság helyes útra �1927. január 15. »A bányász« 4 való vezetése tekintetében. Sokkal nehezebb támadóinknak az álláspontjukat védeni, mert a munkásság látta a múltakból, de látja a jelenből is, hogy kinek van igaza, ki az, aki a munkásság érdekeit védi és kik azok, akik a munkásság érdekeit elhanyagolták és nem cselekedtek semmit. BLAYER FARKAS ezelőtt WETZLER és BLAYER Ajánlja dus raktárát ferri­ es női szövetekben, vászon, kanavász, damast ágyteritök, függönyök, női kész ruha és kabátokban, férfi-, női- és gyermekcipőkben. Feltűnő olcsó árak, kedvező fize­ tési feltételek mellett. Cipők mérték után is rendelhetők. Meg van mentve a haza. A Salgótarjáni Szénmedence bányamun­ kásainak a Magyarországi Bánya- és Kohó­ munkások Orsz. Szövetségének kötelékéből való kiválásával egyidejűleg a dorogi kerü­ let bányamunkásai mozgalmat indítottak egy rendkivüli közgyűlés megtartására. A rend­ kívüli közgyűlést f. évi január hó 9. és 10-én tartották meg. A közgyűlést megelőzőleg nagy készülődések voltak, hogy lefognak számolni mindazokkal, akik szerintük nem odavalók. Az egész ország zúgott az agitációtól, hogy most olyasmi fog történni, amilyen még soha sem történt. A salgótarjáni kerü­ letben is nagy fegyverkezés volt, a brazíliai pénzen összeverbuvált küldöttek, legnagyobbrészben úgynevezett Vági pártnak a tagjai, akik resztvettek a közgyűlésen, nagy hű-hóval búcsúztak a kerületből munkás­ társaiktól, hogy most megmutatják Peyernek az utat Az eddigi hirek szerint tényleg meg is történt az útmutatás, amikor Peyer Károly elé értek, mindegyik térdre esett s megállapították, hogy Peyer Károly nélkül összedőlne az egész világ. Gombos Pál tata­ bányai bizalmiférfi Peyer Károlynak a dédelgetettje, megjutalmazott bizalmiférfi indít­ ványára bizalmat szavaztak Peyernek. A salgótarjáni Vágisták tehát beváltották igé­ retüket, mert hiszen a felelősségrevonás helyett tapsoltak az indítványozónak. Na meg aztán Peyer sem feletkezett meg a dédelgetettjeiről, elpanaszolta, hogy a 25.000 koronás havi járulékból nem lehet fenntar­ tani a Szövetséget, tehát fel kellene emelni a járulékot, de ravasz köntörfalazással ki­ tért az indítvány megtétele elől, azt várta, hogy majd csak akad a tatabányai bizalmi­ férfiak közül valaki, aki javaslatot fog tenni a járulék felemelésére. De bizony ugy lát­ szik a járulékot felemelni szerető tatabányai­ aknak is elment az étvágyuk a járulék föl­ emelésétől és így a végén kénytelen volt megállapítani a vezér, hogy nem igen hiszi, hogy ebből a járulékból fenn lehessen tar­ tani a szövetséget. Na meg aztán előnyösebb lesz valami uj dologgal elő állni az árva segélyek életbeléptetésével, föltéve természe­ tesen, hogy ha akadnak majd emberek, akik ennek is felülnek. Kiegészítették a központi vezetőséget is, amelyben a salgótarjáni kerületből olyan egyének jutottak tisztséghez, mint például: Odorinszki Ferenc, Orosz Márton és Fodor Antal, akik 1924. óta vannak lemaradva a szövetségi járulékkal. Ez jellemzi Peyerék szorongatott helyzetét, mert hiszen kényte­ lenek voltak olyan küldötteket elfogadni, amilyen akadt. Miután az a régi közmon­ dás : .,hogy minden lyukas zsákra akad folt“ Peyerék is találtak egy pár ilyen foltot Beszéltek a bányatárspénztárak központosi­ tásáról szóló rendeletről is, hogy igy-meg ugy nem jó, de Peyer elfelejtett beszámolni a "Bányamunkás“-ban irt tudósításról, hogy ott mennyire végig dicsőitette a rendeletet. Igaz, hogy már nem is lep meg bennünket a kétszínű játéka, igy szokott lenni mindig, aki mindenütt jó gyerek akar lenni, az kacsingat jobbra is balra is, nehogy vélet­ lenül valakit megbántson, egyik vagy másik oldalról szemrehányás érje. Az előbbi eseményhez röviden megkíván­ juk jegyezni, hogy teljesen tisztában voltunk azzal a vak lármával, amely hónapokon keresztül lezajlott. Tudtuk azt, hogy Peyer a közgyűlésre csak olyan embereket enged majd elmenni, akikben feltétlenül megbizik. De tudtuk azt is, hogy Peyer a közgyűlést csupán kényszerűségből hívta össze, semmi olyat nem produkálhat, amely a munkásság nagy tömegeinek igényeit kielégítheti. Ez a közgyűlés tehát semmi egyéb nem volt, mint a levegőbe való üres puffogtatás. Minden­ esetre a magunk részéről őszintén örülünk neki, mert hiszen beláthatják most már a munkástársaink, hogy váltották be ígérete­ iket azok a hangos demagógok, akik állan­ dóan ígéretekkel próbálták a munkásokat befolyásolni. De megállapíthatjuk azt is, hogy a Magyarországi Bánya és Kohómunkások Orzs. Szövetségének ezen erőlködése egy utólsó kisérlet volt az élete megmentéséhez, semmivel sem jutott előbbre az ügyük, legfeljebb annyit értek el, hogy egy jó pár­ millióst a munkásság verejtékes filléreiből a sárba tapostak. Igy tehát megmentették a hazát, a hazamentésnek mégis lett áldozata a pécsi kerületi titkárság megszüntetése. Kiváncsiak vagyunk, hogy melyik kerületi titkárság meszüntetésére kerül még a sor. HIREK. Előfizetési felhivás! Bányászok! Szaktársak ! Lobogtassátok mogasra a bányász zász­ laját, fizessetek elő lapunkra. Egyes szám ára 2000 kor. Negyedévre 10.000 korona, fél évre 20.000 kor., egész évre 40.000 korona. Halálos bányaszerencsétlenség a bíróság előtt. A Salgótarjáni Kőszénbánya R.-T. visontai bányájában 1921. év őszén amikor egy 34 méter hosszu bányafúró szerkezetet szedtek szét a munkások, halá­ los szerencsétlenség történt A gőzdaru egyik kikopott acélrésze agyonsujtotta Ács István bányászt. A szerencsétlenség követ­ keztében Tuzár József üzemvezető ellen megindult az eljárás s az egri törvényszék Tuzárt 2 havi fogházra, 100.000 korona pénzbüntetésre ítélte, gondatlanságból oko­ zott emberölésért. Az itélő-tábla Zachartanácsa Tuzár büntetését 6 heti fogházra és 300.000 kor. pénzbüntetésre változtatta át Bányaszerencsétlenség Brenbergben. Sopron mellett lévő Brenberg bányá­ ban a felvonó kosár és a tárna fala közé került Nussher Lajos 26 éves ágfalvai lakos, akit a tovább haladó felvonó kosár valóság­ gal szétroncsolta. A haldokló embert a kór­ házba szállították. Állapota életveszélyes. Kifüstölik a bányászokat. A kemény téli idő a baglyasaljai Gusztáv-aknában az akna falain lefolyó vizet megfagyasztotta és ezáltal az üzem rendes menetét a vastag jégfagyás korlátozta. Az üzemvezetőség in­ tézkedésére 1926. évi december hó 30-án a jég olvasztására munkásokat rendeltek az aknába. Természetesen a vastag jég fel­ olvasztásához nagy hőfok volt szükséges és igy több koksz kosárral megrakott tüzet eresztettek le az aknába, jólehet a jég fel­ olvasztása még jóformán meg sem kezdődött, az aknában dolgozó munkástársakat már életveszedelem fenyegette, mert a* kosarak­ ból a füstöt a ventilátor lefelé az aknába húzta, amely füsttel csakhamar elteltek a munkahelyek. Szerencsére még kellő időbe, vették észre a veszedelmet s igy intézkedés történhetett az aknából való menekülésre. Ezen veszedelem a baglyasaljai Sára-akna áldazataira emlékeztet vissza bennünket és óva figyelmeztetjük a bányaüzemvezetősé­ geket, valamint a bányahatóságot, hogy az ilyen könnyelmű intézkedésektől óvakodja­ nak, mert elhihetik azt, hogy a munkásság élni akar, ilyen könnyelműségből keletkező bajokért végtére mégis csak felelni kell vala­ kinek. Legolcsóbb bevásárlási forrás! KESZLER ÁRPÁD Egy próbavásárlássál meg­ győződhetik, hogy 40 év óta fennálló ÓRÁS ÉS ÉKSZERÉSZ Baumann Adolf férfi- és női divatára cégnél legfőbb minőségi árat feltünő olcsón vásárolhat. Állandóan raktáron : Női-, leány-, férfik és fiu kabátok és öltönyök. "Turul-nyomda" r.-t., Salgótarján. SALGÓTARJÁN. Fő-utca 304. Karácsonyi és ujévi ajándékok. A legolcsóbb bevásárlási forrás arany és exist ékszer különlegességekben. Veszek törött aranyat és ezüstöt a legmagasabb árban. Minden nálam vásárolt áráért 5 ért irásbeli félállást vállalok. Órajavítások műhelyemben pontosan eszközöltetnek Nyomdavezető: Friedler Samu. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász 2. évfolyam 2. szám (1927. január 15.) A Salgótarjáni Szénmedence Bánya- és Kohómunkásai Gazdasági Szakegyesületének Hivatalos Közlönye. A Salgótarjáni Szénmedence Bánya- és Kohómunkásai Gazd. Szakegyesületének Hivatalos Közlönye. Subject The topic of the resource Bányászat Kohómunka Közlöny Helyismeret Description An account of the resource Megjelenik minden hónap 1-én és 15-én kétheti lapszám Creator An entity primarily responsible for making the resource Csóka Vendel Fajd Pál Salgótarján Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1927-01-15 Rights Information about rights held in and over the resource Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább! https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/ Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/jpeg mikrofilm (35 mm) Language A language of the resource HUN Type The nature or genre of the resource periodika Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context M/60/A Bányászat Csóka Vendel Fajd Pál Helyismeret Kohómunka Közlöny periodika Salgótarján