https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/763132a546a5ce08b6e6aed4a4aafa2c.jpg 037a90ca43730cf21beb55d1f5f3d0b7 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/03acd6f37fdfa9bda007ff0d579aab8c.pdf c278ec5b70887b001acb5b0c476b9825 PDF Text Text II. évfolyam. 19. szám. 1927. október 1 A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Felelős szerkesztő: CSÓKA VENDEL. Kiadó: FAJD PÁL. Telefon szám : 46. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Vasut-utca 4. szám. Megjelenik minden hó 1. és 15-én. Előfizetési ár 1/4 évre 80 fill. (10.000 K) Egyes szám ára 16 fillér. (2000 K.) Közgyűlés után. Egy évi küzdelemteljes és fáradsá­ gos munkának az elbirálása után osz­ lott szét a Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségé­ nek II-ik országos közgyűlése szept. 11-én este. A közgyűlés tárgyalásainak a menete azon határozatok, amelyek a közgyűlésen hozattak, az a lelkese­ dés, amellyel a szövetség működésé­ nek a jelentését fogadták a küldöttek, továbbá az a lelkes bátorítás, amellyel a szövetség ujonnan megválasztott ve­ zetőségének, ugyszintén a központi titkárságnak megadták az utasítást a jövő munkálataira nézve, valamint az az elszántság, amely elszántsággal a közgyűlési küldöttek fogadalmat téve oszlottak szét az ország külömboző bányatelepeire, azzal a meggyőződés­ sel telt hittel, hogy szövetségünk naggyá és hatalmassá tegyék biztosí­ ték arra, hogy szövetségünk a lehető legrövidebb időn belül mint egy szikla vár fog állani, amelynek ormán a bá­ nyamunkásság gazdasági érdekeinek a védelmére leng a zászló. Az egész közgyűlésnek a lefolyása méltóságteljes volt. Méltó volt ahoz a komoly munkához, amely munkára különböző bánya telepekről a csopor­ tok küldötteiket küldötték. Elmond­ hatjuk, hogy a magyarországon dol­ gozó összes bányamunkások teljes fi­ gyelmüket ezen közgyűlésre irányítot­ ták, mert tudták, hogy ezen közgyű­ lés nem maradhat hatás nélkül, azon határozatok, amelyek ott elfogadtattak a bányanyamunkásság legbensőbb éle­ tébe vág. Még azok a bányamunká­ sok is, akik bizonyos irányzatoktól félre vannak vezetve és akiket bizonyos, úgynevezett pártfegyelemmel kötnek le, még azok is élénk figyelemmel kí­ sérték ezen szövetség működését. A magyar munkásmozgalomban ez volt az első közgyűlés, amikor munká­ sok az ő gazdasági szervezetűkben minden politikai befolyás nélkül és minden politikai irányzattól függetlenül folytatta tanácskozásait. Ezen közgyű­ lés szakított a munkásmozgalomban eddig követett taktikával, nem hajlandó megengedni, hogy a munkásságot to­ vábbra is hangzatos, hamis frázisokkal ugrasszák és vigyék kilátástalan harcokba. Hanem igen is az eddiginél is fokozottabb eréllyel követeli a mun­ kásság gazdasági helyzetének a meg­ javítását. Ez domborodott ki abban a három határozati javaslatban, amelyet az országos közgyűlés nagy lelkese­ déssel elfogadott. Az egyik hatarozati javaslat bér és munkaviszonyainak a rendezését tör­ vényhozási uton követeli, oly formán, hogy a bányamunkásság részére lét­ minimum biztositassék, továbbá köve­ teli a kormányzattól, hogy a munkás­ ság bér és munkaviszonyainak a meg­ javításáért folytatott harcokban álljon oda a munkásság oldalára és hatalmá­ val kényszerítse a tőkét, hogy a mun­ kásság által felállított jogos és méltá­ nyos kívánságukat teljesítse. A követ­ kező határozati javaslatban, amely, a központosított társpénztárak, illetve nyugbér pénztárról szóló 4400 számu rendeletnek a gyökeres megváltozta tását sürgeti. Ez a javaslat az elaggott és megrokkant bányamunkások hely­ zetének a megjavítását célozza. To­ vábbá a harmadik határozati javaslat, amely a bányamunkásság üdülési sza­ badságának ugyancsak törvényhozási uton való rendezését követeli. A bá­ nyamunkásság élet erejének a fenntarthatására. Ezen határozati javaslatoknak a megszívlelését ajánljuk minden illetékes tényezőnek a figyelmébe. A munkás­ ságnak azért, hogy módot adjunk a meggondolásra és összehasonlítást tud­ jon tenni a régi és a jelenlegi állás­ foglalás között. Nem megalkuvást je­ lentenek ezen határozati javaslatok, hanem szilárd elhatározást. A mun­ káltatóknak azért, hogy tisztán lássák, hogy a munkásság nem minden gon­ dolkodás nélkül, hanem csupán alapos megfontolás után, számolva az általá­ nos gazdasági helyzettel, érezve a saját sulyos nyomoruságát, tehát a le­ hetőség keretei között állítja fel kí­ vánságait, amelynek a teljesítése elől elzárkózni lehetetlen. Azonkívül lelket­ lenség is volna, mert ez megcsúfolása volna minden emberi érzésnek. A kormányzatnak viszont ajánljuk figyelmébe, lássa a magyar munkásság helyes gondolkozását, amelyet megnyomorított országunk talpraállításának az érdekében kíván szolgálatba állítani. Joggal elvárja a bányamunkásság a kórmányzattól, hogy ezen nehéz küz­ delemben folytatott sulyos munkáját méltányolja és segítségére siet a mun­ kásságnak. Már megkezdődtek a külömboző bányatelepeken a helyi viszonyoknak megfelelően szerkesztett kérvények­ nek a benyujtása, amelyben a mun­ kásság a viszonyokhoz mért helyzetűk javítását kívánja. A munkásság feszült figyelemmel néz a kérvényük elinté­ zése elé. El van tökélve, hogy ezen kérvényekben lefektetett kívánságukat nem engedi elutasítani, hanem mindent el fog követni, hogy ezen kívánságaik teljesittessenek. A bányamunkások gaz­ dasági mozgalmai A bányaiparban a munkabéreket 1924. év elején rendezték és azóta a bérek rende­ zése körül nem történt semmi. Azaz, hogy történt, azonban időközben lefelé szállították a munkabéreket, felfelé egyetlen egyszer sem. 1924-ben, amikor a béreket rendezték, még ugyancsak nem volt stabil pénzegysé­ günk ugy, hogy ez év folyamán az árak folyton változtak és a bányamunkások már abban az évben a folyton emelkedő drágaság következtében, nagy nélkülözésnek voltak kitéve. Ugyanebben az időben szabadították fel a bányaipari kötött helyzetéből s tették szabaddá a kereskedelemben. Ez részben azért történt, mert abban az időben a ma­ gyar bányaipar elérte a termelésének maxi­ mumát s ugyanakkor a külföldi szén, a kü­ lönféle kedvezések következtében özönlött az országba és ugy kalória, mint ár tekin­ tetében elnyomta a magyar bányák termé­ keit. Az 1925. év folyamán az élelmiszerek, úgyszintén az egyéb szükségleti cikkek árai lefelé irányultak ugy, hogy a munkásság keresete és a megélhetési viszonyok bizo­ nyos közelségbe jutottak volna. Azonban ebben az évben hágott tetőpontra a szaná­ lás kérdésének az elintézése, amely a bá­ nyaipari sem kerülte ki és ekkor a nagy­ mérvü külföldi behozatala és a nagyiparban még folyton tartó pangása következtében a magyar szénbányaipar nem tudta termékeit elhelyezni. A bányavállalatok attól félve, hogy az év végén az osztalék nagyon kicsire zsugoro­ dik össze a Wertheimszekrényben, igyeke­ zett a munkásság tekintélyes részét elbocsájtani, a megmaradó munkássággal pedig �1927. október 1 „A Bányász* 2 redukált üzemmel, heti 4, 3 sót 2 műszak teljesítésével igyekezett az osztalékot biz­ tosítani. Ennek következtében hiába mutatkozott 1925-ben az áraknak bizonyos esése, a munkás a redukált műszakok következté­ ben nem volt képes azon összegeket megkeresni, hogy ő azt a bizonyos olcsóbbo­ dást élvezhesse sót, nyomorúsága még fo­ kozódott Az 1926. év elején még mindig a redukált műszakok tartották magukat, a munkásság a legnagyobb nyomorúsággal küzdött, az élelmiszerek árai viszont hol lefelé, hol fel­ felé hullámoztak, mig végre ebben az évben a bányaipar ismét bizonyos mértékű jobb konjunktúrába került ugy, hogy az üzemek nemcsak, hogy rendes műszakokat, hanem pótműszakokat is teljesítettek. — A bánya­ munkásság már-már azt hitte, hogy ismét megkezdődik a rendes műszak és a szanált években történt eladósodását rendezni tudja, azonban ugyanakkor, amikor a szénkonjuktura megkezdődött, megkezdődött az élelmi­ szereknek az emelkedése is. Ebből azután az következett, hogy a bányamunkás cse­ kély keresetéből nemhogy adósságait tudta volna rendezni, hanem alig volt képes a családja részére szükséges élelmiszereket beszerezni 1927. januárban ismét bekövetkezett a szénkonjunktura hanyatlása- A vállalatok a munkások százait bocsájtották el, a meg­ maradt munkássággal ismét csak leredukált műszakokat teljesítettek ami által a bánya­ munkasság keresete ismét 30-40 százalék­ kal alább szállt és szinte dátumszerüleg, amikor a bányaiparban az elbocsájtások és a redukált műszakok kezdődtek, ugyan­ akkor hónapról-hónapra szinte lépcsőszerűleg emelkedtek az élelmiszer árak. A bányamunkasság az 1926. év végén az. ország legtöbb telepein beadványokkal for­ dult a bányavállalatokhoz, amelyben béreik megjavitását kérték. Abányavállalatok ezen beadványokat elutasították és az egyes bányavállalatok exponensei arra hivatkoz­ tak, hogy indokolatlan a béremelés kérése, mivel az élelmiszerek árai nem emelkedtek. Aliig tartott ez a fellendült konjunktura egy pár hétig, amikor azután 1927. januárjában már bekövetkeztek az elbocsájtások és a műszakok számának redukálása. Amint fentebb irtuk, ugyanekkor indultak felfelé az élelmiszerek árai. Ezzel azután egy uj helyzet is adódott vagyis a munkásság a redukált műszakok következtében keresetüknek mintegy 50—60 százalékát élvezték, ezzel szemben az 1926 évi élelmiszer árak ez év julius 1-ig 17 százalékkal emelkedtek. Szemléltetőül itt adjuk egyes legszüksé­ gesebb szükségleti cikkek árait, melyet a „Magyar Statisztikai Szemlé“-böl állítottunk össze : 1 9 2 7. 1913. Megnevezés K Marhahús - kg. Sertéshús Sertészsír Tej lit. Kenyér félbarna gyári kg. Búzaliszt 2-es Burgonya fehér Férfiruha II-od rendű gyári Nőiruha Gyermekruha II. rendű gyári Munkásing drb. Férfi cipő pár 1.93 1.98 1,77 0.31 0.30 0.34 0.08 40.00 50.00 20.00 2.90 15.00 P 2.24 2.29 2.05 0.36 0.35 0.39 0.09 46.34 57.93 23.17 3.36 17.38 Az élelmiszerek árai - 1927. január 1-től julius 1-ig 6'65 %-al emelkedtek. Julius 1-től 31-ig az élelmiszerek árai 2*88 %~al estek, ugy, hogy eszerint január 1-től julius 31-ig az emelkedés már csak 3.77 %. Ezen élel­ miszereknek az ily formán való változása természeti jelenség, mivel hogy julius havá­ ban már az uj termények jönnek forgalomba s ez által csökkennek az árak. Viszont a tél beálltával az árak ismét emelkednek s tartják magukat a következő gazdasági évi, vagyis ismét júliusig. Ezen idő alatt az egyes élelmiszerek különös, feltűnő módon emel­ kednek, mint pl a marhahús 17 %-ak sertés hus 23 %-al, zsír 20 %-al, kenyér 8 %-al, burgonya 82%-al emelkedtek hat hó alatt. A ruhanemű az 1913. évhez szintén 21 és 45%-al magasabbak. A bányamunkásság sulyos helyzetbe került, mert amikor egy kissé megindul a szénkonjuktura, akkor az élelmiszer árak lefelé tendálnak, mig amikor a szénkonjuktura ha­ nyáink az árak fölfelé iramodnak. Ezért kénytelen a bányamunkásság helyzetének a megjavítása érdekében oly irányú akciót in­ dítani, amellyel némiképen ellensúlyozni tudja ezt az állapotot, vagyis ugyan ugy, mínt ahogy a tőke felhasználja a konjuktura idejét és akkor igyekszik helyreállítani a rossz konjukturában leromlott mérlegét, ugyan ugy a bányamunkásságnak is arra kell I. II. IV. V. III. Pengő VI. Emelkedés 1913—927. VI. 30-ig% munkásságot sujtja. A legborzasztóbb, amit a gyermekek körül találunk. Ugyanis a bányatelepeken oly sok a be­ teg és csenevész gyermek s olyan nagy a gyermekhalandóság, mint sehol egyebütt az országban. Egyetlen iparágban sem bir oly nagy jelentőséggel a gyermekek nevelése, mint a bányaiparban, mert a bányatelepek természetüknél fogva el vannak szigetelve a városok és községektől, a szénelőfordulások szerint. Ennélfogva a bányatelepeken nevelt gyermekek el vannak ütve attól a lehető­ ségektől, hogy egyéb ipari szakmához ori­ entálódhassanak, azonkivül az egész élet­ légkör, amelyben nevelődnek, a bányaiparra vannak utalva. Már most elsőrendű országos érdek, hogy a bányászok jövő generációját oly erőben és egészségben neveljük, hogy amikor az a bányaiparba kerül, meg tudjon küzdeni ezzel a nehéz iparral, azonkivül sulyt kell he­ lyezni arra is, hogy a gyermekek ne azt lássák, amint az édes apjuk nehéz, fáradsá­ gos és veszedelmes munkájával csak koplaltatni tudja a gyermekeit, mert ha a gyer­ mek azt látja, akkor csak elkeseredéssel és aggodalommal megy a bányamunkára. Jó bányászt pedig csak ugy lehet nevelni, ha arra kedve van. Már ebből a szempontból is elsőrendű kötelessége a kormánynak a bányamunká­ sok hóna alá nyulni és harcukat diadalra juttatni, mert ebből a harci sikerből alakul ki a magyar ipar diadala. A közmondás igazsága címmel közöltünk egy tudósítást -lapunk 08 2.24 2.24 2.24 2.23 2.24 2.43 julius hó 1-én megjelent számában, amely­ 33 2.64 2.96 3.09 3.14 3.14 3.05 ben rámutattunk arra a perfid erőlködésre, 16 1.96 2.00 2.24 2.40 2.40 2.38 amelyet Peyerék Csóka és Fajd szaktársak 08 0.38 0.381 0.38 0.40 0.40 0.39 ellen folytatnak. Ezzel a tudósítással kap­ 57 0.51 0.52 0.53 053 0.55 0.55 43 csolatosan leközöltük a balassagyarmati kir. 0.55 0.56 0.56 0,56 0.56 0.56 122 0.11 0.15 0.15 0.17 0.18 0.20 törvényszék B. 921/1927. számú végzését, 10 51.20 51.20 51.20 51.20 51.20 151.20 amellyel a Peyerék által előterjesztett sik­ 10 62.00 64.00 64.00 64.00i 64.0C 64.00 kasztási vádat a törvényszék elutasítja. A 21 28.00 28.00 28.00 28.00 28.00 28.00 törvényszék ezen végzése ellen Peyerék fel­ 4.88 4.88 4.88 4.88 4.88 4.88 45 31 folyamodással éltek a budapesti ítélő táblá­ 22.80 22.80 22.80 22.80 22.80 22.80 hoz, amelyet az ítélő tábla is elutasít és er­ törekednie, hogy ezen kissé fellendült szén- ről az alábbi végzést hozza: konjukturát arra használja fel, hogy a le­ 9922. romlott rósz konjukturában szerzet adósá­ B.V. /7. szám. gait törleszthesse. A munkásságnak ez az akciója kell, hogy megértésre találjon min­ A Budapesti Kir. ítélőtábla, mint büntető biróság. den illetékes tényezőnél, mert azt látjuk, ha A sikkasztás büntette miatt terhelt Csóka kezünkbe vesszük a bányavállalatok bár­ melyikének az évi mérlegét, hogy a vállala­ Vendel és társa bűnvádi ügyét, melyben a tok biztosítani tudták ugy az igazgatósági balassagyarmati kir. törvényszék vizsgáló tagok, valamint a részvényesek profit része­ bírája 1927. évi junius hó 16-án B. 931/2 sedését Tehát akkor kell, hogy a munkás­ 1927. szám alatt a balassagyarmati kir. tör­ ság az ó leromlott gazdasági helyzetét is vényszék vádtanácsa 1927. évi julius hó némiképen helyre tudja állítani. A bánya­ 14-én B. 391/4-1927. szám alatt végzést ho­ munkásság megmutatta akaraterejét munka­ zott pótmagánvádlónak a vizsgálat elrendelése teljesítményében ugy, hogy eljutott jóval a iránt előterjesztett indítvány elutasítása mi­ békebeli teljesítmények fölé. Ennélfogva jo­ att bejelentett felfolyamodása folytán az gosult a munkásságnak azon követelése, 1927. évi szeptember hó 7-én tartott zárt hogy a bányaiparban előforduló konjuktura ülésében vizsgálat alá vevén, következőkép fellendülését ugyanúgy élvezhesse, amint végzett : hogy kénytelen a konjuktura hanyatlását A kir. ítélőtábla a felfolyamodást el­ végigszenvedni. utasítja. Ebben a kérdésben kell a kormányzatnak Indokok : erélyesen közbelépni és a munkásság jogos A kir. ítélőtábla helyesnek találja azokat kívánságait métányolva, a vállallatokat ha­ az indokokat, amelyek alapján a vizsgálótalmával kényszeríteni ezen kívánságok tel­ bíró, pótmagánvádlónak a vizsgálat elrende­ jesítésére. A bányaipar magyarország ipari lése iránt előterjesztett indítványát, vádta­ fellendülésének a tengelye, tehát ebben az nács pedig az emiatt használt felfolyamodást iparban foglalkoztatott, munkásságnak nem elutasította. szabad a teljes leromlásba kerülni. Ma, ha Minthogy a perorvoslattal megtámadott végignézünk a bányatelepeken, megdöbbenve végzés megváltoztatására, vagy megsemmi­ látjuk azt a nyomoruságot, amely a bánya- sítésére ok nincs, ugyanazért a felfolyamo- �1927. október 1 dást, mint alaptalant, a Bp, §-ának 4 bekez­ dése értelmében el kellett utasítani, Bndapest, 1927. évi szeptember hó 7-én. Csonka Elemér s. k. tanácselnök, dr. Mészner Tivadar s. k. kir. it. táblai biró, előadó, A kiadmány hiteléül: Aláírás s. hiv. tisztviselő. Ebből a végzésből is tisztán megállapít­ hatják olvasóink, hogy micsoda hadjárat fo­ lyik szövetségünk vezetői ellen. ítéletet ez ügyben nem akarunk mondani, de minden esetre az ítélet meghozatalát olvasóinkra bízzuk. Megalakult a nagymányoki helyicsoportunk. Tolna vármegye bányakerületében, Nagymányokon lakó szaktársaink f. évi szeptem­ ber hó 25-én délután 3 órakor a Linde-féle vendéglőben tartották alakuló közgyűlésüket. Az alakuló közgyűlést megelőzőleg már a nagymányok és környékbeli szaktársak szépszámmal iratkoztak be szövetségünkbe, hogy már amikor a helyicsoport megalakulása be­ következik kész szervezettel alakitsák meg helyicsoportjukat. Lélek emelő látvány volt, amikor a tolnai német szaktársak gyülekeztek a gyűlés színhelyére, mindenki kíván­ csian várta a gyűlés előadóinak felszólalását A gyűlést Pölöskei Márton szaktárs nyi­ totta meg. Megnyitója után Csóka Vendel szövetségünk titkára magyarul, Batta Gyula szaktárs németül ismertették szövetségünk céljait. Felszólalásukban rámuttak mind azokra a nehézségekre, amelyekkel szövet­ ségünknek a mai nehéz viszonyok között meg kell küzdeni. Rámutattak továbbá azakra az okokra, amely okoknál fogva meg kellett alakítaniuk azt a szövetséget, amely szövetségnek helyicsoportját alakítják meg Nagymányokon is. Lehetnek még nézeteltések egyik-másik szaktárs között, de azok semmiesetre sem befolyásolhatnak bennünbet szövetségünk további fejlesztésébe, mert ezt kívánja a bányamunkások létérdeke. Rámutattak az előadók azokra a fontos problémákra, amelyeket a II-ik országos közgyűlésünk tárgyalt és felhívták a Nagy­ mányok és környékbeli munkástársakat ezen problémák megoldásában való támogatá­ sukra. Az előadókat a közgyűlés mindvégig nagy figyelemmel halgatta s az elnök kérdésére a közgyűlés egyhangu határozatával mondotta ki a csoport megalakulását. A megalakulás kimondása után az elnök a jelölő bizottság felkérésére előterjesztette a vezetőség név­ sorát. Elnöknek megválasztották Hukker Jánost, alelnök Patmert István, jegyző Kukker Péter és Koncz Béla, pénztárnok Studer Péter, ellenőrök Steiger József és Czeil Jó­ zsef, vezetőségi tagok: Reinhardt Henrik, Huth Pál, Glekler Mátyás, Ébert József, Klemm Ádám, Egle Konrád és Rozmán István szaktársakat Ezután az elnök a gyű­ lést berekesztette. Gyűlés után a késő esti órákig beszélgettek a szaktársak a szövet­ ség kiküldötteivel, közben tömegesen irat­ koztak be a szaktársak szövetségünkbe. „A bányász" Elárusító helyek: Bogenglück Ignác vas-, bőr- és festékáru kereskedése, Salgótarján. — — Kun Testvérek épületfa és építőanyagok raktára, Kisterenye. lehetett megmenteni a bánya felszerelésé­ ből. — A víz 21-én, szerdán reggel a 6-os szintről a 47-es szintig emelkedett fel. 9 óra­ kor már a függő aknában 50 méter magas­ ságban állt a víz és már a földszintre is tör. Emberéletben nem esett kár, mert az ott dolgozó munkásoknak sikerült idejekorán kimenekülni. A munkások egy részét más aknákban helyezték el, nagyrészük azonban a szerencsétlenség folytán kenyerét veszí­ tette. Közelebbi részleteket még nem isme­ rünk, annak dacára megállapíthatjuk, hogy a bányaipart sulyos veszteség érte, ugyszin­ tén a bányamunkásságot is, mert megnö­ velte az amugy is nagyszámu munkanélkü­ liek táborát Singer varrógép kizárólag nálunk kap­ hatók! Singer varrógép r. t Salgótarjánban a r. kath. templommal szemben. A munkaadók támadása a kormányhatósági beavatko­ zás ellen. lassú folyamatu ujraéledést megakassza. — Ezért kötelessége a kormánynak a lehető legrövidebb időn belül törvényhozási uton biztosítani a munkásság létminimumát, — ugyancsak rendezni a munkaviszonyt, mert nem szabad ilyen harcok által megrázkód­ tatásnak kitenni. Határt kell szabni a tőke kapzsiságának, ugyancsak a munkaviszony, vagyis a bánásmód tekintetében véget kell vetni annak az állapotnak, amely ma dívik. Mindaddig, mig törvényhozási uton ezen kérdések rendezve nincsennek, addig a kormánynak kell sulyá­ val oda hatni és igenis a gyengébb fél, te­ hát a munkásság oldalára állni és biztosí­ tani részére az őt megillető életmódot és a tisztességes bánásmódot. Ha az ipar és kereskedelemben ezek a kérdések továbbra is rendezetlenül maradnak és közprédájává teszik a mindenkori konjunkturális viszonyokat, akkor a har­ cok sorozata fog bekövetkezni, mert ha az iparban jó konjunktúra lesz, akkor a mun­ kás fog élni a fegyverrel, rosszabb kon­ junktúrában pedig a munkáltatók fognak a rosszabb helyzettel visszaélni- És ezen áldat­ lan harcok sorozatának végeredményben az állam látja kárát, mert az állami gyara­ podás fog elmaradni. A napilapok értesülései szerint a munka­ adó érdekeltségek támadást intéztek a nép­ jóléti államtitkár ellen azért, mert beavat­ kozott a munkások és a munkaadók között 1927. évi október hó 2-án szüreti folyó harcba. A kereskedelmi miniszter in­ mulatság Salgótarjánban, a Vigadóban. tervencióját kérték és ha a napilapok érte­ sülései helytállók, a kereskedelmi miniszter a munkaadók álláspontját tette magáévá. Uj harcos. Ez az álláspont sulyosan kifogásolta azt, hogy Dréhr Imre népjóléti államtitkár egy­ Szegeden a pincérek megalakították a általán beavatkozott a munkaadók és mun­ nemzeti alapon nyugvó, politikamentes gaz­ kások harcába és ha már beleavatkozott, dasági egyesületet miért a munkások javára történt ez az in­ A hir nyomán a napilapok megint politi­ tervenció. kai tökét kovácsolnak ezen alakulásból. Mi Nem tudjuk, hitelt adhatunk-e a lapok örömmel üdvözöljük a szegedi pincérek ezen ezen híradásainak, bár erre nézve cáfolat uj alakulását és kívánunk harcukhoz jó nem jelent meg, mégis kétkedéssel fogadjuk, szerencsét. hogy a kereskedelmi miniszter ezt az állás­ Ne engedjék magukat eltántorítani, ne pontot magáévá tette volna. — Ugyanis a csüggedjenek, ha rágalmakkal igyekeznek kereskedelmi miniszter az ország ipari és megbontani soraikat Ne riadjanak vissza kereskedelmi életének legfőbb öre, tehát attól sem, ha a „Népszava" azt irja, hogy elképzelhetetlen, hogy ezen tisztség betöl­ az ő szervezetűk szegedi fiókja . rendesen tője egyoldalúan az erősebb fél oldalára működik. Ezt ők fogják írni, még akkor is, álljon. Abban nem kétkedünk, hogy a mun­ ha egyetlen tagjuk sincs. káltatók erre a lépésre ragadtatták el ma­ Tántorithatatlanul haladjanak a kitűzött gukat, az érthető, mert a munkaadóknak gazdasági uton, a siker nem maradhat el. visszakellett vonulniok agresszív állásfogla­ csak vigyázzanak, ne engedjék magukat be­ lásukból. folyásolni egyetlen politikai párttól sem. A Akkor azonban, amikor az ország a béke­ munkásság gazdasági érdekeit csakis mindem kötés következtében immár csaknem egy politikai befolyástól mentesen lehet ered­ Viz a bányában. évtizede vájúdik és nem tudja ipari és ke­ ményesen megvédeni, erről rövidesen meg­ A Salgótarjáni Kőszénbánya részvénytár­ reskedelmi életét helyreállítani, akkor nem fognak győződni a szegedi pincérek, sőt állít­ saság dorogi Auguszta-aknájában vízbetörés engedhető meg, hogy a munkás és a mun­ juk az egész magyar munkásmozgalom át volt folyó hó 20-án, amely gyorsan elöntötte káltató közötti harc, kicsinyes okokból, fog alakulni. * Mert a munkásság gazdasági a bányát ugy, hogy egyáltalán semmit sem vagy a tőke kapzsiságából kifolyólag ezen érdekei csak is igy védhetők meg. �A "Bányász" A DGT. taktikázása a mun­ kásság kérvényével az összeg nagysága szerint 3-tól 6 részlet­ ben fogja levonni. 7. A lakások kiutalásával ugy mint eddig Már több izben foglalkoztunk a munkás- is a gyermekek és dolgozó munkások száma sag általános panaszaival. Rámutattunk azok­ figyelembe lesz véve. 8. Az élelemtárakra vonatkozólag a bá­ nak a munkásságra való hátrányos mivoltiára és a Pécsvidéki munkásság elhatározta nyaigazgatóság igen természetesen szivesen hogy panaszaikat írásba foglalva orvoslás hajlandó minden olyan kívánságot támogatni, végett benyújtja a vállalat igazgatóságához, de illetve megvalósítani, amely a munkásság ugyan akkor kérvényével felkereste Bara­ jólétét előmozdítja. Egyes élelemtári cikkek (burgonya zöld­ nya vármegye főispánját is. Szeptember 1-én a főispán magához kérette a munkásság bi- ség) darusítása nem ütközik akadályokba, zalmiférfiait akikkel közölte, hogy a vállalat szívesen belemegy abba, hogy Kohn Her­ igazgatóságával, valamint a pécsi bányaka­ mann cégen kívül más cég is, pl a pécsi pitánysággal egyetemben vizsgálat tárgyává iparosok szövetsége elárusítson ruhákat és tették a munkásság által benyújtott kérvény szöveteket és hajlandó a szállitott árukat tartalmát és erre a pécsi m. kir. bányaka­ minőség szempontjából felülvizsgálni. A m. kir. bányakapitányság a fentiek ki­ pitányságtól az alábbi értesitést kapta. egészítése képen tudomásul adja, hogy a 2748—1927. jelzett napon tartott értekezleten a bánya­ igazgatóság kijelentette, hogy amennyiben a Szabó István vájárnak munkások kérik, hajlandó a drágasági pót­ Mecsekszabolcs. lékot (195 %) az alapbérhez kapcsolni, ugy A magyar kir. bányakapitányság értesíti, hogy az elszámolást ugy a béreknél, mint a hogy f. évi augusztus hó 13-án kelt és dr. szakmányoknál %-ok nélkül fog történni. Fischer Ferenc Baranya és Somogy várme­ A m. kir. bányakapitányság felhívja, hogy a gyék és Pécs szabad királyi város főispánja fentieket munkástársaival közölje. Öméltóságához beadott kérelem tárgyában M. kir. Bányakapitányság Pécs, 1927. IX. 14 f. évi szeptember hó 1-én a főispán ur ÖKerényi s. k. m. kir. bányatanácsos. méltósága meghívására és elnöklete mellett tartott értekezleten a következő megállapo­ A fenti értesítésben az 5. pont alatt meg­ dások jöttek létre. jelölt minimális béreket mi nem kértük. A fenti irás bőséges magyarázatát adja 1. A jelen sulyos gazdasági viszonyok mellett a bérjavitást sem a bánya földalatti, annak a taktikázásnak, melyet a DGT igaz­ sem a külszíni ipari és napszámos munká­ gatósága folytat. Nem egyszer szögeztük le soknak nem adható. Erről csak akkor le­ álláspontunkat, a munkásságot ért sérelmek het szó, ha a szén eladási viszonyok lénye­ elintézésére vonatkozólag, tehát még csak ges javulásával a szén ellátás megfelelően rosszakaratulag sem lehet ránkfogni, hogy mi az ellenségeskedést és nem a megértést fokozható lesz. 2. A munkásság keresetének emelésére a keressük. Ezzel szemben azt látjuk, hogy a bányaigazgatóság megengedi, hogy egyenlőre DGT igazgatósága a munkásság vezetői elől további intézkedésig minden második szom­ elzárkózik és közleni valóit nem közvetlen, baton ismét dolgozhassanak. Vasas, mivel hanem a bányakapitányság utján adja tud­ darabos szenet termel egyenlőre további in­ tára a munkásságnak. Bár egyáltalán nem kifogásoljuk a bánya­ tézkedésig minden szombaton fog dolgozni. Ezt az engedményt azonban a bányaigazga­ kapitányság közreműködését, mert hiszen kialakult álláspontunk is az, hogy ott, ahol tóság állandóan nem garantálhatja. 3. Csilletörlések helyes kezeléséről a m. a munkásság és munkaadó között nem jön kir. bányakapitányság időnként meg fog létre egyezség, a hatóságnak kell közbe­ győződni. Konkrét panaszokat azonban fe­ vetnie magát és rendet teremtenie. Csupán lülvizsgál. A munkarend értelmében a csil­ az a kifogásunk, hogy a bányaigazgatóság letörlés alapját képező pala tartalom meg­ még csak meg sem kísérelte, hogy a mun­ állapítását a munkások ugy mint eddig ellen­ kásság panaszait orvosolja, illetve arra köz­ vetlen választ adjon. őrizhetik. Ami pedig a munkásság kérvényére, a bá­ 4. A szakmány adás a pécsi m. kir. bá­ nyakapitányság által 1923. évi 832 szám nyakapitányságon keresztül közölt választ alatt jóváhagyott munkarend 20 és 21 §-ai illeti, arra az a megjegyzésünk, hogy kiván­ csiak leszünk, milyen álláspontot fog elfog­ alapján történik. 5. Minimális bérek megállapításáról nem lalni a bányaigazgatóság akkor, amikor lehet szó, mert a munkások szakmánybán majd ugyanarra az időre kérünk béreme­ lést, amely időben a bányák jobb szénter­ dolgoznak. 6. A tankönyvek árát a bányaigazgatóság melési viszonyok között lesznek. 1927. október 1 Figyelmeztetés. Figyelmeztetjük a bányamunkásságot, hogy mindazok, akiknek a bányáknál eltöltött éve­ ikben megszakítások vannak, jelentkezzenek azon telepen amelyen dolgoznak a társpénz­ tári kezelőségnél. Mert a megszakítások összekapcsolását csak 1927. év december 31-ig fogadják el Tehát mindenki saját érde­ kében jelentkezzen. Helyicsoportok hirei. Pécsbányatelep. A csoportok hivata­ los helyisége a Troll-féle vendéglő külön helyiségében van. Kerületi titkarunk minden kedden d. e. 9 órától d. u. 5 óráig a cso­ porthelyiségben tartózkodik. E helyen is kö­ zöljük szaktársainkal, hogy október hó 2-án d. e. 11 órakor a Troll-féle vendéglő helyi­ ségében taggyűlést tartunk. Szabolcsbányatelep. F. évi október hó 2-án d. u. 3 órakor a Kolárek vendéglő­ ben taggyűlést tartunk a következő napi­ renddel : 1. Jelentés a szövetségünk II-iki országos közgyűléséről. Az ott hozott határozatok ismertetése. 2. Jelentés a DGT-hez benyujtott memo­ randum elintézéséről és az ujonnan benyuj­ tandó memorandum ismertetése. 3. A végleges vezetőség megválasztása. 4. Indítványok. Vasas. F. évi október hó 9-én d. u. 3 órakor a Czéder-féle vendéglőben taggyűlés, ugyanazzal a napirenddel, mint Szabolcsbányatelepen, Felsőgalla. A helyicsoport vezetősége értesíti a felsőgallai és tatabányai szaktár­ sakat, hogy a helyicsoport hivatalos helyi­ sége Felsőgallán a Schalkham-féle (Hazám) vendéglőben van. Beiratások és befizetések minden vasárnap d. e. 9—12-ig d. u. 2—6 óráig. A felsőgallai kerületi titkárság , hivatalos helyisége Szent János-ucca 5. szám alatt van. Hivatalos órák naponta d. e. 9—12-ig és délután 2—7 óráig. Minden panasszal és felvilágosításért ide forduljanak a szaktársak. SINGER varrógép RÉG BEVÁLT JÓ MINŐSÉGBEN KESZLER ÁRPÁD Hirdessen ÓRÁS ÉS ÉKSZERÉSZ SINGER VARRÓGÉP RÉSZVÉNYTÁRSASÁG SALGÓTARJÁN. Fő-utca 480. Salgótarjánban, Értesítem az i. t vásárló közönséget, hogy üzle­ temben rőfös-, rövid áru, munkásruhák, gyermekruhák, ingek, harisnyák, olcsó árban beszerezhetők. Aki nálam 40 pengő érték­ ben vásárol ingyen kap egy pontos járása zsebórát, 3 évi irásbeli jótállással. Tisztelettel Keszler Árpád. "Turul “-nyomda r.-t., Salgótarján. Fő-utca 75. szám alatt a r. kath. templommal szemben. A Bányász-ban. Nyomdavezető: Friedler Samu. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász 2. évfolyam 19. szám (1927. október 1.) A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Subject The topic of the resource Bányászat Kohómunka Közlöny Helyismeret Description An account of the resource Megjelenik minden hónap 1-én és 15-én kétheti lapszám Creator An entity primarily responsible for making the resource Csóka Vendel Fajd Pál Salgótarján Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1927-10-01 Rights Information about rights held in and over the resource Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább! https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/ Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/jpeg mikrofilm (35 mm) Language A language of the resource HUN Type The nature or genre of the resource periodika Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context M/60/A Bányászat Csóka Vendel Fajd Pál Helyismeret Kohómunka Közlöny periodika Salgótarján