https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/209e49279d928a6ef44b6cd1cb8c2e97.jpg dde984971a0827b290572a2bc2944270 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/c379db6f02805b436ecd9da091bce7ab.pdf c47667fb37499363b455a9de9efa6983 PDF Text Text II. évfolyam. 1927. szeptember 15 18. szám. A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Felelős szerkesztő: CSÓKA VENDEL. Kiadó: FAJD PÁL. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Vasut-utca 4. szám. Előfizetési ár 1/4 évre 80 fill. (10.000 K) Egyes szám ára 16 fillér. (2000 K.) Megjelenik minden hó 1. és 15-én. Telefon szám : 46. A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének ll-ik orsz, közgyűlése Salgótarjánban. Valami gyönyörű látványosság volt Salgótarjánban az elmult vasárnap, amikor a Budapest felől jövő esti vo­ natok hozták magukkal az ország kü­ lönböző bányatelepeiről a munkások küldötteit. Azokat a szegény, leron­ gyolódott bányamunkásokat, kik azért utaztak Salgótarjánba, hogy a salgó­ tarjáni bányamunkások küldötteivel egyetemben síkra szálljanak a bánya­ munkásságot érdeklő gazdasági és szo­ ciális kérdésekben. Vasárnap reggel, már az egész vá­ rosban hire terjedt, hogy Salgótarján­ ban országos bányamunkás közgyűlés lesz. Érthető volt a nagy érdeklődés, mert hiszen a bányatelepen ezideig még közgyűlést sohasem tartottak, legfeljebb kisebb-nagyobb politikai és gazdasági gyűlések szinhelyei voltak a bányavidékek. Amikor a kiküldöttek szövetségünk székhelye felé indultak, munkástársa­ ink tömegesen látogatták meg a vi­ dékről érkezett küldötteket, érdek­ lődtek a lobbi bányatelepek munkásai­ nak sorsa iránt. —Szövetségünk köz­ ponti dalárdája is erősen készült a közgyűlés megnyitására, már a kora reggeli órákban összegyűltek, hogy a közgyűlésen tervbe vett énekszámo­ kat gyakorolják, hogy ezzel is tanú­ ságot tegyenek szövetségünk kulturá­ lis fejlődéséről. A vidékről jött küldöttek örömmel állapitották meg, hogy mennyire nem fedik a valóságot a szövetségünkről elterjedt rosszakaratú híresztelések és Salgótarjánban való megérkezésük al­ kalmával rögtön látták, hogy milyen egyetértésben élnek a salgótarjáni munkások ügyeik elintézésében- Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetsége. Pénztárforgalom 1927. január 1-től julius 31-ig. BEVÉTEL Sor­ szám Megnevezés Pengő 2654 1 Egyenleg 1926. évről 2 Beiratás 3 Havi járulék I., II., III. osztály 8070 4 Utánfizetési járulék á 40 fillér 5 Mulatságok jövedelme 142 696 6 Adomány 670 fill. 12407 Pengő 1 Helyicsoportok százaléka 2 Tisztviselők fizetése 3 Betegsegély 53 4 Temetkezési segély 82 5 Költözködési segély 30 8 56 6 Rendkívüli segély 7 Takarítási költség 8 Agitációs költség 9 Portó költség 118 10 Jogvédelmi költség 11 Kereseti adó 450 18 12 Betegsegélyző 117 30 13 Nyomtatványok .... 1677 53 összes kiadás Egyenleg 9877 2530 08 26 12407 34 56 173 Összes bevétel Megnevezés szám KIADÁS 40 34 805 56 4192 50 20 .... 293 92 07 Salgótarján, 1927. évi julius hó 31-én. Csóka Vendel, s. k. titkár. Fajd Pál, s. k. elnök. Krauter Gyula, s. k. pénztárnok. Látta és felülvizsgálta a felügyelőbizottság. Szabó Sándor, s. k. Jambrich János, s. k. Ondrék József, s, k. Angyal Lajos, s. k ellenőr. �2 Fajd Pál szövetségünk elnöke pont 10 órakor üdvözli a megjelenteket és a köz­ gyűlést megnyitja. Jelenti a közgyűlésnek, hogy szövetségünk központi dalárdája Vilezsál Antal karnagy vezénylésével a "Zászlóbontás“ és a „Szerencse fel" cimű dalokat fogja énekelni. A dalárda énekeit a köz­ gyűlés állva hallgatja és óriási módon per­ cekig tapsolja. Az elnök jelenti, hogy a következő fel­ szólaló Csóka Vendel, szövetségünk titkára, aki megnyitó beszédét fogja elmondani. Igen tisztelt szaktársak! Egy régi köz­ mondás jut eszembe, amikor beszédembe kezdek. Ez a régi közmondás az, hogy: „akit ellenségek vesznek körül, az ellenség­ gel szemben védekező álláspontra kell, hogy helyezkedjen." Igy vagyunk mi is. — 1926. szeptember 12-én, tehát éppen egy évvel ezelőtt a bányamunkások, akik ma is jelen vannak és azóta is állják a harcot ez a munkásság szenvedte végig azt az elmult évet, amely szenvedést nem bánt meg. mert ismerte a célt, tudta, hogy mit akar a szövetség. Éppen ennek tudható be, hogy ma itt összejöttünk. Ma egy éve csak a salgótarjáni szénmedence bizalmiférfiai tanácskoztak. Egy év elteltével már itt vannak Tatabánya, Tolna, Pécs és egyéb bányák küldöttei, tehát ez azt jelenti, hogy amit ma egy éve mondot­ tunk, hogy küzdeni fogunk egy szebb, egy jobb jövőért — a megvalósuláshoz köze­ lednek. Ezen célt pedig olyan szervezetben kivánjuk elérni, amely szervezet nem poli­ tikai célok eléréséért, hanem a munkásság gazdasági érdekeinek megvalósításáért küzd. Munkástársak! Amikor kibontottuk a zászlónkat, megtámadtak bennünket több oldalról. Egyik oldalról a töke hatalmas erejével, a másik oldalról a szociáldemok­ rata párt, a harmadik oldalról pedig azok a pártok, amelyek ezt a munkásságot a ma­ guk céljaira akarták elkönyvelni. Ezek kö­ zött volt egy negyedik ellenségünk is, amely mindegyiknél rémesebb. A munkásság le­ romlott gazdasági helyzete. A munkásság ezek között a nehéz harcok között küzdötte végig ezt az elmult évet De megállapithatjuk, hogy a küzdelem nem volt hiábavaló, sőt biztató a mi számunkra. Ha valaki kiáll a porondra és azt a programmot, amely programmot a zászlónkra írtunk elvekkel akarja megdönteni, annak állunk elébe, de miután nem igy történt világosan meg lehet állapítani, hogy szer­ vezetünk csak azoknak fáj, akiknek kivállásunk exisztenciális veszteséget jelentett. Rágalmakkal igyekeztek megakadályozni bennünket, ami nem sikerült Csakhamar kitalálták, hogy szövetségünk nemzeti ala­ pon áll s azzal igyekeztek ellenünk han­ gulatot kelteni, mi ismerjük a nemzetiséget és nem is szégyeljük bevallani, hogy ma­ gyarok vagyunk és ha ezért támadás illet bennünket, hát állunk elébe már csak annál is inkább, mert a mi ellenségeink, Peyer és társai ugyanezt hangoztatták a nemzetgyű­ lésben. Tehát ha ezért mégis megtámadtak bennünket, akkor ennek kifefejezetten az a célja, hogy a nemzetközi munkásság előtt kompromitáljanak, vagy bemocskoljanak bennünket És itt megállapíthatjuk, hogy a szociál­ demokrata párt, aki a legtöbbet kiabált az egyesülési, gyülekezési és szólásszabadság­ ért, az a párt támadott meg bennünket,. mert mi magyarok vagyunk és azért, mert nem vagyunk hajlandók azt a jármot tovább 1927. szeptember 15 „A Bányász" huzni, amely járomba a munkásság be­ csapva érzi magát ök ugyan nemzetközi­ ségükre hivatkoznak, de ugyanakkor az ellenkezőiét cselekszik. Éppen ez a csele­ kedetük tette szükségessé a munkásság sür­ gős átszervezését. A bányamunkásságnak nem kell más, mint becsületes munkafeltételek mellett tisztessé­ ges megélhetés, ezért harcoltunk az elmult évben s ezért fogunk harcolni a jövőben is. De vajon nem-e követ el bünt az, aki ezen harcainkban gáncsot vet és ez által késlel­ teti a munkásság eredményes harcait Ez a bizonyos gáncsoskodás bizonyos fokig ért­ hető is, mert ellenfeleink tisztában vannak azzal, hogy ha szövetségünk eredményeket fog produkálni, az eredmények fel fogják tárni a munkásság előtt a tényleges helyze­ tet s igy azután még azok a munkások is elfognak fordulni tőlük, akik ezideig szinpatizáltak velük. Most már csak az a kérdés, hogy szabad-e olyan pártnak, amely párt a demokráciáért, testvériségért és egyenlőség­ ért harcol, más felfogásu szervezetet a mun­ kásság érdekében való küzdelmeiben fel­ tartóztatni. A tul oldalról még mindig találkozunk olyan egyénekkel, akik reménykednek egy esetleges megegyezésben. Itt a közgyűlés színe előtt meg kell állapítani, hogy az teljesen ki van zárva, már csak annál is inkább, mert a kiválás alkalmával Peyer Károly a szociáldemokrata párt választ­ mánya előtt azt a kijelentést tette, hogy a Csóka-féle szervezetet egy hónap leteltével, el fogja tiporni. Peyer ezen kijelentésének a beváltását a párt fórumai előtt töbször köve­ telték, ebből a kijelentésből az ellentétek még inkább kiszélesedtek, de különben is szerve­ zetünk olyan szervezettel, amely a másiknak az eltiprására törekszik, soha szóba nem fog állni. Ellenkezőleg oda fog törekedni, hogy meggyőzze azon munkástársakat, akik még szervezetünktől távol tartják magukat. Azzal is megvádolnak bennünket, hogy mi szerve­ zet bontó, testvérárulók vagyunk, mint tény lekell szögeznünk, hogy amikor a mi szerve­ zetünket megalakítottuk, már a Peyer-féle szervezetnek hírmondója sem volt Tehát igy az árulók nem mi vagyunk, hanem azok, akik cselekedeteikkel szétrombolták azt a hatalmas szervezetet, amely szervezetért a bányamunkásság oly sokat áldozott Igy tehát szervezetünk megalakításának kifeje­ zetten az a célja, hogy a mások által szét­ szórt tömeget egy egészséges szervezetbe tömörítse és küzdjön a munkásság gazdasági és szociális helyzetének a feljavításáért. Hatósági támogatásról is panaszkodnak ellenfeleink. Hát ezt nem szégyeljük beval­ lani, hogy szövetségünk, amikor a munkás­ ság érdekei azt meg kivánja, amennyire le­ hetséges igénybe is veszi. De ugyan ezt lát­ juk, a szociáleemokrata párt kebelében működő szervezetek sem maradnak el meszsze tőlünk, mert még a legutóbbi napokban is a népjóléti és munkaügyi miniszter segítsé­ gét vették igénybe a munkásság és a mun­ kaadók között fennálló nézeteltérések elin­ tézésére. Tehát ebből arra a következtetésre jutunk, hogy az nem is lehet másként és hogy a hatósági támogatást mégis oly sok­ szor szemünkre lebbentik ebből azt a ta­ nulságot kell levonnunk, hogy a vezérek hatalmi pozíciójuk elvesztését féltik. Mindezeket összefoglalva megállapítjuk, hogy szervezetünket ért támadások félté­ kenységből keletkeznek és hogy ily sokat foglalkoznak szervezetünkkel, bizonyságot tesz a mellett, hogy szervezetünk életképes. Mert ha ez nem igy volna, akkor bizonyára nem költenének oly nagy összegeket szer­ vezetünk letiprására. Az elmult évi működésből a közgyűlés megállapitja, hogy a szövetségünket ért több oldalu támadások dacára szövetségünk óri­ ási fejlődésen ment át, de egyuttal megálla­ pitja azt is, hogy az a sokat felhánytorgatott hatósági és munkaadói támogatásoknak az ellenkezője az igaz, mert a munkaadók nem egyszer jelentették ki, hogy nekik minden szervezet ellenfelük s azzal szemben mindenkor védekező álláspontra helyezked­ nek. Ezért felhivja a közgyűlés a kórmány figyelmét a munkásság védelmére, mert csak ezen az uton érhető el az ország gazdasági helyzetének fejlődése. Nem mulaszthatjuk el ez alkalommal, hogy meg ne emlékezzünk lord Rothermere akció­ járól, amelyet a magyar nemzet s ezzel egyidejüleg a magyar bányamunkásság érdeké­ ben kezdeményezett, amidőn az igazságtalan trianoni békét kivánja megváltoztatni. Mert a trianoni béke, a magyar bányamunkássá­ got oly rettenetes gazdasági helyzet közé szorította, amely az elmult években bősége­ sen mutatkozott. Salgótarján, ahol or­ szágos közgyűlésünket tartjuk az ország északi határán fekszik, Pécs ahonnan ugyan­ csak jelen vannak a küldöttek az ország déli határán fekszik. Az előbbi északra, az utóbbi bánya pedig délre szállította szén­ termeléseit, ami most a békekötés folytán mind kettőre nézve lehetetlen. Ebből kelet­ kezik a bányamunkásság munkanélkülisége és gazdasági helyzetének leromlása. Ezért az angol lordnak az akcióját a bányamun­ kásság örömmel üdvözli és örömének jeléül a következő üdvözlő távirat elfogadását javasolja: Lord Rothermere urnák London. Ezeréves hazánk jogtalan megcsonkításá­ val, bánya és ipartelepeink elvesztésével tönkretett bányamunkásság salgótarjáni or­ szágos közgyűléséről hálatelt érzéssel üd­ vözli és köszönti Méltóságodat, mint elnyo­ mott nemzeti jogaink bölcs és bátor szó­ szólóját és ezzel, mint a magyar munkásság boldogabb jövőjének nemes előkészitőjét. Salgótarján, 1927. szeptember 11. A Magyarországi Bánya és Kohómunkások Gazdasági Szövetsége országos köz­ gyűlése megbízásából. Fajd Pál Csóka Vendel elnök. titkár. A közgyűlés a javaslatot egyhangúlag, óriási taps és éljenzés közepette fogadta el. Csóka titkár bemutatja a közgyűlésnek dr. Förster Kálmán Salgótarján város pol­ gármesterét, valamint dr. Pitta Lipót államrendőrségi főtanácsost, dr. Förster Kálmán a vármegye főispánjának üdvözletét tolmá­ csolja és kéri a közgyűlésnek elnézését, hogy más elfoglaltsága miatt közgyűlésünkön nem jelenhet meg, de megbizta a polgár­ mestert, hogy nevében szerencsekivánatát fejezze ki a közgyűlésnek, felhatalmazta arra a kijelentésre is, hogy a maga részéről min­ dent el fog követni, hogy a munkásság gaz­ dasági és szociális téren való kívánságai minden tekintetben érvényesülhessenek. A polgármester pedig a város nevében üdvö­ zölte a közgyűlést és ugyancsak biztosította a munkásságot a legmesszebbmenő támo­ gatásról Ezekután Csóka Vendel titkár a szövet­ ség működéséről terjeszti elő jelentését. Je­ lenti, hogy a támogatásra szoruló munkás­ társakat a legmesszebb menó támogatásban részesítette a szövetség, erre bizonyságot �1927. szeptember 15 szolgál az a körülmény f. év január óta 297 esetben terjesztettünk elő egyes mun­ kástársak panaszait, részben betegsegélyző pénztár, részben pedig nyugbérpénztárnál ért sérelmek ügyében. Az előterjesztett 297 esetből 259 esetben sikeresen intéződtek el az előterjesztett panaszok. Január 9-én egy bérkérvényt terjesztettünk a salgótar­ jáni bányaigazgatósághoz, amelynek tárgya­ lása alkalmával kisebb ügyek elintézésén kivül 6 üzemnél sikerült szakmány revíziót elérni. F. évi január 15-én a salgótarjáni kerületben felmondott 1100 embernek a szövetségünk akciójára a bányaigazgatóság a felmondásokat visszavonta és igy a fel­ mondást nem hajtották végre. Ugyancsak jelentős eredményként kell elkönyvelni a nyugdíjasok lakásügyében indított akciónk sikerét, mert ez által a nyugdíjasok százait sikerült a lakbér és villanyfizetés alól fel­ menteni. Egy nagyobb eredményt sikerült elérnünk a komlói bányamunkásság bérének felemelésével, amelyet augusztus 1-én lép­ tettek életbe. A szervezeti téren az elért eredmények várakozáson felüliek, eddig a salgótarjáni kerületben 14 helyicsoportunk, a pécsi ke­ rületben 4 helyicsoportunk', a tatabányai kerületben 1 helyicsoportunk működik, be­ fizető helyeink pedig a borsodi, tolnai ke­ rületben vannak, azonkívül Ózdon van be­ fizető helyünk. Ezekután a szövetség tag­ létszámát terjeszti elő : A szövetség taglétszáma 1927. január 1-től julius 31-ig: Január hóban I. II. o. összesen 204 drb. 438 Február 1209 Március Április 518 1960 Május 1262 Junius 2058 Végül a szövetség f. évi január hó 1-től julius hó 31-ig befolyó jövedelmét és kia­ dását ismerteti, amely zárszámadás az első oldalon leközölt kimutatásban látható. Ezekután Fajd Pál elnök felteszi a kérdést, hogy a szövetség előterjesztéséhez van e hozzászólása. Elsőnek Kraft Jenő, a pécsi kerület tit­ kára tesz jelentést a pécsi kerület műkö­ déséről és elmondja, hogy mennyi nehézsé­ gekkel kell megküzdenie az ottani kerü­ letben. Mindennek dacára örömmel jelenti, hogy az elért eredmények várakozáson felüliek és a közel jövőben már ezek a ne­ hézségek is el fognak mulni, amelyekkel eddig küzdenie kellett. Utána Benhardt Henrik, a tatabányai ke­ rület titkára és Pölöskei Márton, a tolnai kerület titkára tesznek jelentést kerületeik működéséről. Mindkettő a Kraft szaktárs felszólalásához képest bizakodó hangon mondják el, hogy kerületeikben szövetsé­ günk rövid időn belül nagy eredményeket fog elérni Elnök szavazásra teszi fel a szövetség jelentését, melyet a közgyűlés tagjai helyük­ ről felállva éljenzéssel és tapssal vesznek tudomásul. Elnök kéri a közgyűlést, hogy a vezető­ ségnek a felmentést adja meg, amit a köz­ gyűlés egyhangúlag tudomásul vesz, utána az igazoló bizottságba a követ­ kező szaktársakat választották meg: Jambrich János, Mizserfa Jánosakna, Oravec József, Horthy-telep, Muller Antal Felsőgalla, Szabó István Mecsekszabolcs, Piletics János Salgótarján. Julius "A bányász" Jelölő bizottságba: Kelemen Károly, Kisterenye, Jecsmenik József, Sal­ gótarján, Czimbalik Ferenc, Zagyvaróna, Wölfel Gyula, Pécsbányatelep és Sótér Ala­ jos, Salgótarján. Az igazoló és jelölő bizottság megkezdi működését, közben Batta Gyula a második napirendi pontunkat „A bányamunkások gazdasági helyzetét ismerteti. Az igazoló bizottság részéről Jambrich János jelenti, hogy a közgyűlésen 20 helyi­ csoport illetve befizetőhely 45 küldöttel és 15 központi vezetőségi taggal képviselteti magát A jelölő bizottság nevében Kelemen Ká­ roly terjeszti elő a jelölés éredményét és kéri az elnököt hogy a szavavás idejére a küzgyűlést függessze fel. Elnök a közgyűlést felfüggeszti és a szavazás titkosan, szavazó­ lapokkal megkezdődik. A szavazatszedő küldöttség nevében Gas­ parin János jelenti, hogy 57 érvényes sza­ vazatot adtak le s e Szerint a központi ve­ zetőségbe a következő szaktársakat válasz­ tották meg: Elnökök: Fajd Pál, Salgótarján. Török József, Felsőgalla. Wölfel Gyula, Pécsbányatelep. Jegyző: Telek József, Salgótarján. Kaszás ponyi Sándor, Kisterenye. Ellenőrök: Ponyi János Baglyasalja. Mlinárcsik Gábor, Zagyvapálfalva. Ügyész: Dr. Medker György,. B.-pest Felügyelő bizottság: Menczel András, Karancsalja. Szabó Sándor, Felsőgalla. Morgenstein Vilmos, Etes. Lerch Antal, Komló. Szabó István, Mecsekszabolcs. Vezetőségi tagok: Gasparin János, Mátranovák. Oravecz József, Horthy-telep. Surányi János, Zagyvapálfalva. Varga Jó­ zsef báder, Kazár. Széver Károly, Baglyas­ alja. Jambrich János, Jánosakna. Müller An­ tal, Felsőgalla. Bech Rezső, Vasas. Falcz Ádám. Nagymányok. Peresi József Etes. Vezetőségi póttagok: Gordos József, Jánosakna. Makó József, Baglyas­ alja. Kelemen Károly, Kisterenye. Hajdusovszky József, Felsőgalla. Tisztelt közgyűlés ! A bányamunkások gazdasági helyzetének megjavítása, egyike a legkényesebb kérdéseknek. Ugyanis a bá­ nyaiparban a békeidőben sem volt kialakult helyzet a bérek tekintetében. A bányamun­ kásság szervezetlensége következtében a vállalatok önkényesen állapították meg a béreket A háború kezdetén még súlyosabbá vált a helyzet, mert a katonai fegyelemmel a bányamunkasság teljesen ki lett szolgál­ tatva a vállalatok kapzsiságának. Csak a háboru vége felé sikerűit a bányamunkás­ ságnak — szervezettségük révén — bizo­ nyos könnyítéseket elérni. A háboru utáni években ujabb nehézsé­ gek gátolták a munkásságot helyzetének a megjavítására törekvő harcaiban. A béke­ szerződés által megcsonkított országunk su­ lyos ipari és gazdasági válságba jutott, mely különösen a bányaipari sujtotta a legérzé­ kenyebben. Ez a helyzet a bányamunkás­ ságot ujabb sulyos kötelesség elé állította. A munkásság megértette a helyzet hívó szavát és odaadó munkálkodással segítette ki az országot a nehéz széngazdasági vál­ ságból Azonban — sajnos — amikor a válság meg volt oldva, akkor bekövetkezett a sza­ nálás és hálából a bányamunkások ezreit tették kenyértelenné. Ez azután arra veze­ tett, hogy a munkáltatók igyekeztek a bé­ reket letörni. Ugyancsak a munkaidőben is olyan változtatásokat hoztak be, amely a munkásság fokozottabb kizsákmányolására vezetett. Ebben az időben, amikor a mun­ kásságnak a legnagyobb szüksége lett volna az érdekképviseletre, akkor a régi szövet­ ség ahelyett, hogy a munkásság sulyos hely­ zetének a meg változtatásán fáradozott volna, politikai szolgálatba lépett Szövetségünket a bányamunkásság akkor alkotta meg, amikor a legsulyosabb helyzet­ ben volt És azért alkotta, meri nem volt semmiféle szervezet amely a bányamunkások érdekképviseletét ellátta. A bányamunkások jövő harcait szövetségünk oly formán kí­ vánja lefolytatni, hogy a munkásság minél kevesebb áldozattal tudjon tekintélyes ered­ ményeket elérni. A munkásság leghatásosabb harci eszközének a sztrájkot tarjuk. Azon­ ban ezen harcieszköznek a használatba vé­ telét csak akkor fogjuk alkalmazni, ha más eszközzel nem tudjuk elérni az eredményt és megvan a kilátás a sztrájk sikerére. A magyar szénbányászatban az utóbb évek­ ben lezajlott harcok csaknem mind sikerte­ lenül végződtek, ez arra késztette szövetsé­ günket, hogy harcunkban taktikát változtas­ sunk. Erre nézve a következő határozati ja­ vaslatot ajánlja elfogadni. Határozati javaslat. Tekintettel arra, hogy a bányamunkásság gazdasági helyzete a mai megélhetési viszo­ nyoknak egyáltalán nem felel meg és a bá­ nyamunkásság életerejének folytonos lerom­ lására vezet, továbbá, tekintettel arra, hogy a bányavállalatok legridegebben elzárkóznak a munkásság életerejének feljavítása elől utasítja a Magyarországi Bánya- és Kohó­ munkások Gazdasági Szövetségének Salgó­ tarjánban 1927. évi szeptember-hó 11-én meg­ tartott közgyűlése, hogy az ujonnan megvá­ lasztott vezetőség indítson országot akciót a bányamunkások életnívójának felemelése ér­ dekében. Az országos közgyűlés mérlegeli az or­ szágos sulyos helyzetet, egyben megállapítja, hogy a trianoni békeszerződés által meg­ csonkított országunk csak a kereskedelem, ipar és mezőgazdaság fokozott fejlesztésével képes lakosságának boldogulását biztosítani, mindaddig, amig az erőszakos határmegállapitás fölött az igazság győz. A kereskedelem, ipar és a mezőgazda­ sági termelés fejlesztésének az alapja a bá­ nyaipar. Ezért a bányaiparnak a fejlesztése elsőrendű országos érdek. Ezt azonban csak ugy lehet elérni, ha az ebben az iparban folalkoztatott munkások életereje és létmini­ muma biztosítva van. Ezzel szemben a bánya­ munkások életstandardja 30%-al van a bé­ kebeli standard alatt. Ugyanakkor, a bánya­ munkások teljesítménye a békebeli teljesít­ ményt jóval túlhaladta, amit a munkáltatók is elismernek. Az országos közgyűlés fel­ szólítja a kereskedelmi kormányzatot, has­ son oda, hogy a szénbányaiparnak piacot teremtsen a külkereskedelemben, úgyszintén az ország belsejében Az országba behozott külföldi szénmennyiség a legminimálisabbra szállíttassék le. Addig, amig a szénben egyáltalán kivitelünk nincs a behozatal 1926. májusban 697.570 mm., 1927. májusban 875.430 mm. volt, tehát 177.860 mm. több, mint az előző évben. A munkaügyi és népjóléti kórmányzatot felszólítja a közgyűlés, hogy egész súlyával törekedjen arra, hogy a munkásság létmini­ muma törvényhozási uton biztosíttassák. Mindaddig, amig ez a kérdés törvényes uton bitositva nincs, a népjóléti és munkaügyi minisztérium a munkaadók és a munkás közötti harcokba hatalmával álljon a mun­ kásság oldalára és igyekezzen a létmini­ mumot biztosítani. A munkásság meg van győződve, hogy a mai viszonyok között is meg van annak a lehetősége, hogy a ba­ nyaipar minden kockázat nélkül bizto­ sítsa a létminimumot. Ezt mutatják világo­ san a bányavállalatok évi kimutatásai is Ugyanakkor, amikor a munkásság az üzemredukció következtében anyagilag teljesen leromlik, a bányavállalatok tekintélyes nye­ reséget mutatnak ki Amit különösen ugy érnek el, hogy a téli hónapokban jobb szénkonjunktura idején sem fizetnek többet a Nemzeti egyetemességünk Összesé boldogulása függ a bányamunkásság életní­ vójának biztosításától. �4 "A bányász" ban 1927. évi szeptember hó 11-én megtar­ tott II-ik országos közgyűlése megállapítja, hogy a népjóléti és munkaügyi miniszter ál­ tal kibocsájtott és ez év január 1-én életbe lépett 44000 eln. N. M. M. számú rendelet, mely a bányatárspénztárak központositásáról rendelkezik, oly hátrányos a munkásság összességére, hogy az sem a kor, sem a munkásság jogos igényét nem elégiti ki. Arra szólítja fel a fenti közgyűlés a népjó­ léti es munkaügyi kórmányzatot vegye sür­ gősen revizió alá a 4400 eln. N. M. M. számú rendeletet. Követeli a közgyűlés a fenti rendeletnek oly formán való módosítását, hogy felölelje mindazon sérelmek orvoslását, amelyeket szövetségünk központi titkársága már több ízben benyujtott. A módositásnál a legsürgősebbnek tartja a közgyűlés: A biztosításra kötelezetteknek 3 csoportba való osztását, a biztositási alap az I. csoportban 1800 pengő, a II. csoport­ ban 1200 pengő, a III. csoportban 800 pengő állapitassék meg. A rokkantsági nyugbér megállapitásánál az eltötött szolgálati évek után járó %-os emelkedések 100 %-ig ter­ jedjenek. A nyugdij ellátási költségeket 1/3 résyben a munkás, 1/3 részben a munkáltató és 1/3 részben az állam viselje. Az elisme­ rési dijak eltörlését mindazok részére, akik a saját hibájukon kívül nem folytathatják a bányamunkát. A várakozási idő 5 évre való leszállítását. A nyugdíjjogosultság földalatti munkásoknál 30 év, külszini munkásoknál 35 évben állapitassék meg. Rokkantsági nyugbért kapjon azon földalatt dolgozó munkás, aki 55-ik évét betöltötte, a kül­ szini munkások közül az, aki 60-ik életévét betöltötte. A nyugdíjjogosultságba beszámitassanak mindazon évek, amelyeket a bá­ nyamunkás bárhol, habár megszakításokkal is magyar vagy elszakított bányatelepeken eltöltött, mert igazságtalan az, hogy ha va­ laki eltöltött 25 évet és 1915-ben munkahe­ lyet változtatott csak 1 szolgálati év lesz számitva. Követeli a közgyűlés épitessen az orszá­ gos nyugdíjpénztár a tartalék alapjából ál­ lami hozzájárulással a bányatelepeken laká­ sokat a nyugdíjasok részére. Ezen lakásokat lássák el fűtés és világítással Ne legyenek a nyugdíjasok kitéve annak, hogy nyugdí­ jaztatásuk után hajléktalanokká váljanak. A jelenlegi helyzet a legáldatlanabb, mert az esedékes nyugdíjból egyáltalán képte­ lenek az életbe szükséges szükségleti cik­ keket beszerezni, de kevésbbé képes a lak­ bért, tüzelőt és világítást megfizetni. A nyugbéreknek a mai megállapítása sokkal roszszabb helyzetbe sodorta a nyugdíjasokat, mint a társpénztárak központosítása előtt volt. Ugyan csak sérelmesa fenti számú rendelet­ nek az az intézkedés, hogy a bányaorvos nyugdíjra való ajánlatát a felülvizsgálat a legtöbb esetben elutasítja. Azonban ugyan­ akkor a vállalatok többé nem alkalmazzák, igy ezután 57-58 éves emberek elvesztenek 25-28 évet, mert máshol munkát nem tud­ nak kapni és nem tudja elismerési diját megfizetni Tekintettel arra, hogy a munkásság ma­ gára van utalva, nem számíthat támogatást vagy elintézést senkitől az országos köz­ gyűlés követeli a népjóléti kórmányzattól tegye legsürgősebb feladatává ezen rendeletnek a módosítását Egyben elvárja a köz­ gyűlés, hogy ezen rendelet módosítása a munkásság és a kor igényeinek minden te­ kintetben meg fog felelni és nem lesz meg­ csúfolása a szociális intézkedésnek. A közgyűlés örömmel üdvözli a m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter 2756/1927. E. L. N. M. M. számu rendeletét mely a nyugdíjasok kötelező betegségi biztositá­ rói szót Azonban tekintettel arra, hogy az országos nyugbér pénztárra óriási terhet ró ez a biztositás és veszélyezteti a nyugbér pénztár teherbíró képességét, az országos közgyűlés felszólítja a népjóléti kórmány­ zatot, hogy a bányavidékeken befolyó betegsegélyzési pótadókat az országos nyugbér pénztár javára folyósíthassa. Mert félő, hogy A Magyarországi Bánya és Kohómunká­ a tul teher a dolgozó bányamunkásságot sok Gazdasági Szövetségének Salgótarján­ fogja sújtani. Telek József (Salgótarján) örömmel látja a központi titkárság akcióját mert a válla­ latok mind sűrűbben igyekeznek a meglévő kereseteket redukálni oly formán, hogy a fentartasi munkálatokat oly alacsony szak­ mánybérekkel díjazza, hogy a munkás amit szénen keres lerontja a fenntartási munká­ lat Ugyancsak szóvá teszi a szénjárandósá­ got amelyet a teljesitett műszakok után adnak ki. Tekintettel arra, hogy az üzem redukciók következtében kénytelen műsza­ kot mulasztani járjon el a központi titkárság a tüzelőszer kellő mennyiségben való ki­ szolgáltatásának az érdekében. Kraft Jenő (Mecsekszabolcs) a Pécs vidéki munkásság megbízásából arra kéri a köz­ gyűlést hasson oda, hogy a Pécsvidéki mun­ kásság harcában, amelyet a D. G. T. szív­ telen magatartásával szemben folytat, ered­ ményre vezessen. Szóváteszi továbbá a D. G. T. telepein divó pótműszakok teljesitését. Felkéri a közgyűlést utasítsa a központi vezetőséget keressen módot a pótműszakok megszüntetésére. Menczel András (Karancsalja). Örömmel látja, hogy a szövetség az elmult évben szakított azzal a taktikával, amelyet a régi szövetségben Peyer meghonosított Ugyanis a múltban sohasem az döntötte el. hogy ak­ kor kell harcot folytatni, amikor a munkásság a nyomorban fetreng. Soha nem vizsgálták azt sem, hogy van-e konjunktúra, csupán az volt a fontos, hogy politikai szempontból mit hozhat Felhívja a közgyűlés küldötteit, hirdessék kínt a telepeken a tömörülést és folytassuk a harcot közösen. Angyal Lajos (Baglyasaljai. Az elmult év fényesen igazolta szövetségünk működését, mert minden politikai kérdésnek a mellőzé­ sével, tisztán a munkásság gazdasági hely­ zetének az előmozdításával foglalkozott. — Hasonlóképen vagyunk a nemzetközi kap­ csolatokkal, a folytonos nemzetközi tárgya­ lások sem vitték előbbre ügyünket. A mun­ kásságnak elsősorban a saját országában kell biztosi tani a tisztességes megélhetést. Többek felszólalása után Batta Gyula a zárszó jogán örömének ad kifejezést, hogy a közgyűlés oly megértéssel és behatóan vett részt a vitában. Bejelenti, hogy a sal­ gótarjáni munkásság részére kidolgozott a szövetség egy beadványt, mely szerint a többek között a téli hónapokra, amikor a szénkonjunktura jobb, a munkásság részére magasabb béreket fizessenek a vállalatok. Ennek a beadványnak érdekében fejtsen ki a közgyűlés propagandát és igyekezzen mindenütt hasonló beadvánnyal fordulni a vállalatokhoz. / Elnök jelenti, hogy a következő napiren­ dünk a bányatárspénztárak központositására kiadott rendelet revízió alá vételé, előadó: Csóka Vendel. Tisztelt közgyűlés, a bánya­ társpénztárak központositásával egyidejűleg a bányamunkásságot sulyos sérelmek érték, amelyek megszüntetése érdekében már szö­ vetségünk több ízben tett lépéseket a nép­ jóléti és munkaügyi miniszternél. Eljárá­ sunkra a legtöbbször azt a választ kaptuk, hogy meg kell várni, amig a központositott társpénztár gyakorlatban mutatni fogja a hibáit Imár köze! 1 éve működik a pénz­ tár, ez alatt a működése alatt bebizonyitotta, hogy azok az észrevételek, amelyeket már a megjelenése előtt kidomborítottunk mind valósággá váltak, mert a nyugdijak amelye­ ket folyósítanak egyáltalán nem elégíti ki a nyugdíjasokat, másrészt pedig a rendelet ál­ tal megengedett beszámítható szolgálati évek oly igazságtalanok, amelyeket tiltakozás nél­ kül a munkásság nem vehet tudomásul. Ugyancsak meg kell változtatni a rendelet­ ben meghatározott korhatárt, le kell szállí­ tani a szolgálati éveket és fel kell emelni a nyugdijakat, mert az eddigi információnk szerint a pénztár nagy feleslegekkel műkö­ dik. De ha feleslege nem volna a pénztár­ nak, akkor is gondoskodni kell megfelelő tőke megteremtéséről Ugyancsak gondos­ kodnia kell a társpénztárnak a nyugdíjaso­ kat elhelyező lakásról és e célból a követ­ kező határozati javaslatot terjesztem elő: 1927. szeptember 15 Az előterjesztett javaslathoz Szabó István Mecsekszabocs, Angyal Lajos Baglyasalja, Gasparin János Mátranovák, Menczel An­ drás Baglyasalja szólalnak fel, akik részle­ tesen foglalkoznak azzal a lehetetlen álla­ pottal, amely a betegsegélyzés és a nyugdijazás körül merülnek fel. A felszólalók ugy­ szólván teljesen egyértelműkig kifogásolják az orvosok gyatra kezelését, Gasparin pedig a mátranováki orvosi rendelő visszaállítását sürgeti. Felhivja a központi titkárságot, hogy ez ügyben járjon el elsősorban a bányaigaz­ gatóságnál s ha ez nem járna sikerrel, a népjóléti miniszteriumnál. Csóka Vendel előadó reflektál a felszóla­ lásokra $ megállapítja, hogy az előterjesztett határozati javaslatban a nyugdíjasokra vo­ natkozó panaszok ben foglaltatnak és igy azokat az illetékes helyen orvoslás végett elő fogjuk terjeszteni. Ugyancsak megnyug­ tatja Gasparint a mátranováki orvosi ren­ delő visszaállításának tekintetében, hogy minden rendelkezésére álló eszközzel azon lesz, hogy ezen kívánságnak eleget tegyen. Ezen előterjesztett javaslatot a közgyűlés egyhangulag tudomásul vette. Elnök bejelenti, hogy a következő napi­ rend az üdülési szabadság. Csóka Vendel: Tisztelt közgyűlés ! Az ország egyes bányatelepein folyósítanak a bányamunkásság részére üdülési szabadsá­ got, a legtöbb helyen azonban nem. Tekin­ tettel arra, hogy a bányaiparban a munkás­ ság kimerültsége. oly nagy mérvű, hogy feltétlenül szüksége van az üdülési szabad­ ságra, ezért szövetségünk akciót indított az üdülési szabadság biztositása érdekében. A következő határozati javaslatot ajánlja el­ fogadásra : Határozati javaslat. A Magyarországi Bánya és Kohómunká­ sok Gazdasági Szövetsége 1927. évi szept. hó 11-én megtartott országos közgyűlése megállapítja, hogy a magyar ipar, kereske­ delem és mezőgazdaság tarmelését elsősor­ ban a bányaipar fokozott fejlesztésével ér­ hetjük el. Tekintettel arra, hogy a bányaiparban foglalkoztatott munkásság a háboru alatt és a náboru utáni időkben az élelmezési ne­ hézségek és a tulfeszített munka következ­ tében egészségében és erejében leromlott. Tekintettel továbbá arra, hogy a bányaipar­ ban foglalkoztatott munkások ujabb generá­ ciója a fent említett nehézségekből kifolyó­ lag sokkal gyengébb, mint azt a nehéz bá­ nyamunka megkivánja. Követeli a közgyűlés, hogy a bányamunkásság részére, ugy mint a köztisztviselői karban meg van évente 7-14 napi fizetett szabadság, törvényhozási uton biztosíttassék. Felszóllitja a közgyűlés a m. kir. munka­ ügyi és népjóléti kórmányzatot hasson oda, hogy a vezetése alatt álló miniszterium sür­ gősen dolgozzon ki törvényjavaslatot, amely a munkásság üdülési szabadságát biztosítja. Ezen törvényjavaslatot a legsürgősebben ter­ jessze elfogadásra és törvényes erőre eme­ lés céljából az országgyűlés elé. Az átme­ neti időre, amig a szabadság kérdése tör­ vényhozási uton rendezve nincs törekedjen a népjóléti kórmányzat, hogy ezen szabad­ ság rendeleti uton biztositassék. . Ezen szabadságra a bánya munkásságnak szüksége van, hogy elvesztett energiáját pó­ tolja. A bányaiparban, mely oly sok betegség­ nek az ágya és az ebben az iparban foglal­ koztatott munkásság életerejének, egész­ ségének az ápolása nélkül a termelés foly­ tonossága nem biztosítható. Utasítja az országos közgyűlés az ujonnan megválasztott vezetőséget, kövessen el min­ dent, járjon el a kormányhatóságoknál és a vállalatoknál, hogy ezen szabadság kérdése a legrövidebb idő alatt megvalósuljon. A vitában részt vettek Szabó Sándor, Felsőgalla és Krauter Gyula, akik mind­ ketten a vállalatok kapzsiságát és lelketlen­ ségét teszik szóvá, egyben kérik a közgyű­ lést utasitsa a központi vezetőséget, hogy a bányamunkásság részére fizetett szabadság biztosíttassék. Csóka Vendel zárszavában reflektál a felszólalásokra, biztosítja a közgyűlést arról, �1927. szeptember 15 hogy a központi titkárság el fog járni a kormánynál. Továbbá nem nyugszik addig, mig ennek a szabadságnak a kérdése törvényhozási uton biztositva nincs. Az elnök felkérésére a közgyűlés a be­ nyújtott határozati javaslatot egyhangu lel­ kesedéssel elfogadta. Ezután az elnök sza­ vazásra bocsátja a 2. számu határozati ja­ vaslatot, mely a bányamunkások gazdasági helyzetének a megjavításáról szól. A közgyűlés nagy lelkesedéssel, egyhangulag fo­ gadja el. Gasparin János (Mátranováki indítvá­ nyozza : Tekintettel arra, hogy szövetségünk ily rövid idő alatt oly nagy eredményt ért el, amit ez a közgyűlés is bizonyít, szavaz­ zon a közgyűlés bizalmat a vezetőségnek és a tisztviselői karnak, egyben szóllitsa fel a további munkálatokra, amely munkála­ tokban az egész bányamunkásság támoga­ tására számíthatnak. Az elnök még nem is jutott szóhoz, ami­ kor a küldöttek helyeikről felállva éljenzés­ sel fogadja el az indítványt Csóka szaktárs a tisztviselői kar és a vezetőség nevében meghatottan mond köszönetet. Fajd Pál elnök, tekintettel arra, hogy napirendi pontjaink kimerültek, arra kéri a közgyűlés küldötteit most, amikor a köz­ gyűlés után szét mennek az ország külön­ féle telepeire, vigyék ki azt a lelkesedést, amit itt tanúsítottak, az országos közgyűlést berekeszti, A küldöttek tiszteletére a szövetség tánc­ cal egybekötött műkedvelői előadást rende­ zett a szövetség dalárdájának a közremű­ ködésével. A küldöttek kellemesen elszóra­ koztak és egy részük az éjjeli 12 órakor induló vonattal, mig másik részük csak más­ nap mentek haza és hirdetik a közgyűlés magasztosságát „A "bányász" Elárusító helyek: Bogenglück Ignác vas-, bőr- és festékáru kereskedése, Salgótarján. — — Kun Testvérek épületfa és építőanyagok raktára, Kisterenye. Bányász sors. A Rimamurány salgótarjáni vasmű r.-t. bánszálási kőszénbányájában augusztus 31-én éj­ szaka halálos kimenetelű szerencsétlenség tör­ tént. Pollák Ferenc 40 éves vájár este 9 óra­ kor szállt le a banyába. Munka közben meg­ lazult egy nagy réteg és ez a réteg leomlott. A leomlás oly gyorsan következett be, hogy Pollák Ferenc nem tudott elmenekülni és a leomló szén maga alá temette. A többi társai, akik ugyanott dolgoztak, akiknek azonban si­ került megmenekülni röktön a segítségére si­ ettek, azonban amint kitudták szabadítani a Szerencseden már halott volt. A hivatalos vizs­ gálat megindult, vajjon kit terhel a felelősség. A fekete gyémánt ju­ bileuma Tatabányán. Harminc évvel ezelőtt, amikor Magyarországon a szénbányászat kevésbbé volt kifejlődve, összefogott a tudomány és az üzleti érzék. Ezen összefogásnak az eredménye volt Komárommegyében Tatabányán az a felfedezés, amelyből, kialakult a mai hatalmas Magyar Általános Kőszénbánya A kezdetlegesség nehézségeivel megküzdött MÁK segítségére volt az a körülmény, bogy abban az időben óriási mennyiségű szenet találtak, aminek a rezsiköltsége sokkal keve­ sebb volt, mint azon bányáké, amelyek a föld alól voltak kénytelenek kitermelni. — Hozzá­ járult ezen nehézségeknek a leküzdéséhez az A Singer-varrófény bármely varró­ abban az időben az országon keresztül vonuló Mecsekszabolcs. További intézkedésig gépre utólag felszerelhető — praktikus és ipari pangás, aminek következtében a szüksé­ beiratkozások és befizetések a vezetőség kíméli a szemet. Kérje annak gyakorlati ges munkaerőnek a megszerzése nem okozott összes tagjainál, vagy a kerületi titkárság­ bemutatását — Singer-varrógép fióküzlet, különös gondot Salgótarjánban, a róm. kath. templommal Eltekintve azonban minden mellékgondolat. nál eszközölhetők. szemben. tól, nemzetgazdasági szempontból a MÁK r.-t. Pécsbányatelep. Beiratások és befize­ a magyarországi ipari és kereskedelmi élet tések eszközölhetők Pécsbányatelepen Wölfel Gyula és Steinhauer János, Kasszián- Szövetségünk Jakubi tengelyévé vált Ezt legjobban bebizonyította a háboru alatt és a háború utáni időben, mi­ telepen Haán György és Hauer István, kor a magyar ipar és kereskedelem szénellá­ muIatsága. Lámpás és Szent-Gottes telepeken Unvógel tása csaknem kizárólag a magyar szénbányá­ József szaktársnál. Lapunk folyó hó 1-iki számában már fog­ szatra volt utalva. lalkoztunk azzal a gyönyörű mulatsággal, ame­ Mindezek előrebocsájtása után azonban sza­ Bányalégrobbanás. lyet augusztus 20-án szövetségünk a Jakubin badjon reátérni arra az ünnepségre, amelynek rendezett A "Bányamunkás" ezen mulatságot keretében ezt a jubileumot megünnepelték. — Belgiumban a charleray-i bányatelepnek is az ő szokott modora szerint állította be, töb­ Az ünnepség Tatabányán a Népházban volt egyik tárnájában bányalégrobbanás történt. bek között azt írja, hogy a mulatság rendezőin ahová hivatalos volt a vállalatnál alkalmazott A robbanás következtében a tárna beom­ kívül alig volt valaki az ünneppélyen. Tehát, összes kategóriák minden tagja, kivéve a mun­ lott és négy munkást maga alá temetett. A hogy a „Bányamunkás* hazugságai itt is kellő­ kásokat A munkásság minden ágazatából törmelékek alul csak a késő éjszakai órák­ képen bemutassuk, leközöljük a mulatság tiszta egy-egy munkás kapott belépést ban sikerült a négy bányamunkást kiszaba­ bevételét, hogy csodálkozzon a cikk irója, Ugyanez alkalommal ünnepelte Vida Jenő dítani, azonban már csak egy volt életben, hogy a mulatságon megjelent kisszámu közön­ a vállalat vezérigazgatója 30 éves szolgálati három munkás kiszenvedett. ség milyen nagy összeggel támogatta mulatsá­ jubileumát — Rehling Konrád bányafőtanácsos gunkat. A mulatság tiszta bevétele: belépő, megnyitójában vázolta a vállalat fejlődését, tiszteletjegyekből és felülfizetésekből: 1.968 továbbá méltatta a vezérigazgató odaadását Kétszázötven bánya­ pengő, ebből kiadás 384. 60 pengő, tiszta ma­ és érdemeit, amit a vállalat hatalmassá tételé­ munkás életveszede­ radvány 1.583.40 pengő. Ehez még megkíván­ nek az érdekében kifejtett. Ezért e fáradságot juk jegyezni, hogy ebbe a bevételbe nem fog­ nem ismerő lankadatlan munkálkodásért az lemben. laltatik benne a Prokop, mint ahogyan azt ta­ összes alkalmazottak nevében mond köszönetét. Az egyesült acélművek dortmundi tárná­ valy a Pejer-féle szövetség által rendezett nép­ Vida Jenő vezérigazgató meghatódottan mond jában a Caroninenglück-tárnában folyó hó ünnepély jövedelmében benfoglaltatott. Hogy köszönetét és biztosítja az összes alkalmazot­ 3-án tűz ütött ki, amely majdnem borzal­ összehasonlítást tehessenek olvasóink a mult takat, hogy tovább is ugyan azzal az energiával évi és ez évi Jakubi mulatság között, leközöl­ folytatja munkálkodását. Felkéri az alkalmazot­ mas katasztrófára vezetett A tűz a tárna bejáratánál keletkezett és jük a mult évi eredményt is: belépőjegyekből takat támogassák további munkálkodásában. Az a bent dolgozó 250 bányamunkás másfél 12.830.000 Korona, a vállalattól adott husból ünnepségen a tatabányai dalárda elénekelte a órán keresztül a legnagyobb életveszede­ 1,222.000 K,- ugyancsak a vállalattól adott "Himnuszt" és a bányazenekar eljátszotta a lemben forgott, mert a tárna bejáratát nem italból 12.280.000 K. Egyebekből 2165.000 „Rákóczy indulót", délután ingyenes football korona, összesen 28.497.000 korona a bevétel, mérkőzés volt lehetett megközelíteni. Az ünnepségnek ebben e formában való Másfél órai megfeszített munkával sike­ ebből kiadás 10.950 200 korona, maradvány megtartása a munkásság lelkében nyomot ha­ rült a tüzet lokalizálni, ekkorra már azon­ 17,586.800 korona. Tehát most már azt hisszük, hogy ezen ki­ gyott Ugyanis a munkásság teljes erejével ban számos bányamunkás az erős füstben eszméletét vesztette. Hála a gyors és sike­ oktatás után a kis csahos meg fog szűnni hozzá járult ahoz, hogy a vállalat ilyen ha­ res segítségnek halottak és sulyos sebesü­ csaholni és be fogja látni, hogy mennyivel job­ talmassá fejlődött. Ezzel szemben sajnálattal lések nem fordultak elő, csupán néhány ban sikerült az idei Jakubi mulatság, mint az állapitja meg, hogy nem találkozik azzal a elmult évben, megértéssel, amelyre joggal számot tart. gázmérgezés történt �A „Bányász" 6 város polgármestere és dr. Pitta Lipót állam­ Nyugdijas gyűlés Sagótarján- rendőrségi főtanácsos, Róth Flóris bányafőtanácsos, Csóka Vendel és Batta Gyula Szövet­ ségünk tisztviselői jelenlétében tárgyalták le a A magyar kir. népjóléti és munkaügyi mi­ május 10-én bunyujtott nyugdíjasok kérvényét. Amikor is Róth főtanácsos ur hozzájárult ahhoz, niszter 2756/1927. E. L. N. N. M. M. számú ren­ hogy szövetségünk titkársága névszerint ter­ delettervezetével kapcsolatosan szövetségünk jessze elő azokat a nyugdijasokat, akiknek a titkársága nyugdíjas gyűlést hivott össze f. évi lakbér és villanyvilágítás fizetési kötelezettsége augusztus hó 4-ére, amelyen az érdekelt nyug­ elengedését kérik. Szövetségünk nyomban hozzálátott az ada­ díjasok nagy számban jelentek meg. Szövetsé­ tok összegyűjtéséhez, amely körülbelül 2 hetet günk részéról Csóka Vendel ismertette a kia­ vett igénybe, az adatok birtokában 386 nyug­ dott rendelettervezetet, részletesen foglalkozván díjast magába foglaló névsort adott át Róth a rendelet tartalmával, megállapította, hogy a főtanácsosnak. Amikor Róth főtanácsos ur ki­ nyugdíjasok kötelező betegsegélybiztositását jelentette, hogy az általunk átadott névsort a üdvösnek tartja, de kifogásolta, hogy a nyug­ társpénztár vezetőjével ellenőriztetni fogja és azután nyomban intézkedni fog kérésünket díjasok alacsony nyugdiját 3 százalékos járu­ illetőleg. Közben azonban szövetségünk titkár­ lék fizetéssel terhelik meg, mert szerinte a ságának tudomására jutott, hogy Róth Flóris nyugdíjasokat a betegsegélyző pénztár terhére főtanácsos ur hosszabb nyári szabadságra ké­ is lehetett volna orvosi kezelésben részesíteni, szül és igy julius 28-án szövetségünk vezetői habár elismeri, hogy a nyugdíjasok orvosi és ismét felkeresték Róth főtanácsos urat, felhiv­ ták figyelmét a nyugdíjasok sürgős panaszára. gyógykezelése nagyobb megterheltetést jelen­ Amikor is Róth főtanácsos ur a jelenlévő kül­ tene a pénztárnak, azonban mégsem lenne döttség előtt a következő körözvényt irta alá : olyan nagy mérvű, amelyet a pénztár nem Körözvény. bírna el. A munkásság azzal a kérelemmel fordult Ezek után Telek József elnök szavazásra hozzám, hogy a nyugbéresek lakás és villanybocsájtotta a népjóléti miniszter által kiadott világitására vonatkozó körrendeletben fog­ rendelettervezetet, amelyet a gyűlés egyhan­ lalt rendelkezéseket felülvizsgálat tárgyává gúlag magáévá tett és utasitotta a titkárságot, tegyem. Kérésüket méltányolva a lakáshasználati hogy határozatukat közöljék a népjóléti és dijak ügyét meg fogom vizsgálni, de addig munkaügyi miniszterrel. is, mig a vizsgálat befejezést nyer, ideigle­ nesen, további intézkedésig a nyugbéresek számára előirt lakás- és villanyhasználati Halló! Hogy is történt a Salgó­ dijak fizetését f. évi augusztus 1-től kezdőazzal a feltétellel függesztem fel, hogy tarjáni nyugdíjasok lakbérügyé­ dőleg a julius havi használati dijak feltétlenül megfizetendők, nek rendezése? Kivételt képeznek azok a nyugbéresek, akik nyugbérükön kívül egyéb keresettel is A "Bányamunkás“ augusztus hó 31-én meg­ rendelkeznek. Ezek lakás és villanyhasznájelent számában a "Politika mentesek hazudolati dijat a jövőben is tartoznak fizetni. zásai“ cimmel cikket közöl, amelyben a sal­ Salgótarján, 1927. julius 28-án. gótarjáni nyugbéresek lakbér ügyével foglal­ kozik és ugy állítja be az általunk elért ered­ Roth Flóris s. k. bányaigazgató. ményt, mint ha azt Fodor és 5 társa érte volna Tehát a fenti körözvényből kitűnik az, hogy el. Nem akarunk bőven foglalkozni a hazudó művészek ferdítésével, csak felakarjuk hivni Róth Flóris főtanácsos julius hó 12-én, mint éppen az ő figyelmüket azokra az ellentmon­ ahogyan azt a "Bányamunkás" írja, még nem dásokra, amelyek a tudósítás és a tények kö­ volt szabadságon és a körözvény első bekez­ zött fennállanak. A salgótarjáni nyugdijasok dése félreérthetetlenül megdönti a "Bánya­ lakbér fizetésére vonatkozólag a bányaigazga­ munkás" cikk azon állitását, mint hogyha a tóság f. évi április hó 28-án adott ki egy ren­ nyugdíjasok ügyében még senki sem járt volna deletet, amellyel életbelépteti a nyugbéresek el De erre vonatkozólag megkérdeztük Bérezi lakbér és villanyvilágítás fizetését Amikor a Sándor bányatanácsos urat, aki felhatalmazott rendelet tudomásunkra jutott nyomban össze­ bennünket annak a kijelentésére, hogy a "Bá­ hívtuk a salgótarjáni és környékbeli nyugdíja­ nyamunkás“-ban nevével kapcsolatban meg­ sokat és május 10-én tartottunk nagyszabású jelent tudósítás nem fedi a valóságot, mert ő a küldöttségnek éppen az ellenkezőjét mon­ nyugdíjas gyűlést. A gyűlésen szövetségünk titkársága határo­ dotta, figyelmeztette a küldöttséget, hogy a zati javaslat formájában dr. Sztranyavszky nyugdíjasok lakbérének elengedése ügyében Sándorhoz cimzett kérvényt terjesztett elő, már eljártak a munkásság vezetői és ez elin­ amelyet még aznap a fél 2-es gyorssal Csóka tézés alatt van. Tehát ugy, mint mindenkor, ha egy kissé szaktárs személyesen vitt fel Budapestre. Más­ nap 11-én nyújtotta át a címzettnek. Dr. Sztra­ utánanézünk a dolognak, akkor kiderül, hogy nyavszky Sándor nyomban megígérte, hogy már Peyer elvtárs és a 3—4 csatlósa a ha­ junius 12-én Salgótarjánban lesz és ez alka­ zugságokból tartja fenn magát Meg akarja lommal felfogja hívni a bányaigazgatóság fi­ változtatni az igazságot csak azért, hogy még gyelmét a nyugdíjasok jogos kívánságaira. Ami egy pár hónappal meghosszabbítsa beteges tényleg meg is történt, mert junius 12-én d. e. életét Ugyancsak nagy hűhóval közli a "Bánya 10 órakor dr. Sztranyavszky Sándor belügyi államtitkár, dr. Förster Kálmán Salgótarján r. t munkás“ a tolnai kerületben elért béreredmé- 1927. szeptember 15 nyékét és ugy állítja be, mintha ennek az ered­ ménynek a következménye volna a komlói bányamunkások sikeres bérmozgalma is. Erre vonatkozólag csak az a megjegyzésünk, hogy Peyer elvtars utazzon el Komlóra és ezen ki­ jelentést, melyet a „Bányamunkás"-ba irt ismé­ telje el a komlói munkásság előtt, majd a komlói munkásság meg fog ezért felelni, akik tisztában vannak azzal, hogy kik verekedték ki részükre azt a béreredményt, amelyről Peyer egy fél évvel ezelőtt azt mondotta, hogy a rossz gazdasági viszonyok folytán elérni nem lehet A salgótarjáni bányatárspénz­ tár kebelében működő temet­ kezési alap 3 havi kimutatása. A salgótarjáni bányatárspénztár választmá­ nya f. évi junius hó 3-án tartott ülésen elha­ tározta, hogy egy temetkezési alapot létesít, amelynek alapszabályait annak idején lapunk­ ban ismertettük. Állandóan figyelemmel kísér­ jük ezen temetkezési alap működését és most megállapítjuk, hogy júniusban a temetkezési alapnak a bevétele 2.816 pengő volt s ebből kifizetett 3 elhalt dolgozónak 480 pengőt, 1 feleségnek 120 pengőt, 2 egy éven felüli gyermeknek 160 pengőt 6 egy éven aluli gyermeknek 300 pengőt Júliusban bevétele volt: 3.025.50 pengőt kifizetett temetkezési segély 4 elhalt dolgozóra 640 pengőt, 3 fele­ ségnek 360 pengő, 10 egy éven felüli gyer­ meknek 800 pengő, 13 egy éven aluli gyer­ mek után 650 pengőt, augusztusban bevétel 2775 pengő. Ebből kifizettek 3 elhalt dolgozó után 480 pengőt, 6 feleség után 720 pengőt, 14 egy éven felüli gyermeknek 1120 pengőt, 17 egy éven aluil gyermek után 850 pengőt, vagyis 3 honap alatt temetkezési segélyben részesült 10 dolgozó 10 feleség, 26 egy éven felüli gyermek és 36 egy éven aluli gyermek, összes bevétele volt az alapnak 8.616.50 pengő, kiadás 6.680 pengő, marad­ vány 1.936.50 pengő. Az eddigi eredmény azt mulatja, bogy a pénztár működő képes és a reászorultak is megtalálják számításukat, amikor a szerencsét­ lenség a családnál bekövetkezik. Helyicsoportok hirei. A felsőgallai helyicsoportunk értesíti tag­ jait, hogy tagfelvételek, befizetések és infor­ máció adások Felsőgallán a Schalkhammer-féle vendéglőben (Hazámban) történnek, ahol a kerületi titkárságunk van elhelyezve. varrógép RÉG BEVÁLT JÓ MINŐSÉGBEN KESZLER ÁRPÁD Hirdessen ÓRÁS ÉS ÉKSZERÉSZ SINGER VARRÓGÉP RÉSZVÉNYTÁRSASÁG SALGÓTARJÁN. Fő-utca 480. Salgótarjánban, Értesítem az i. t vásárló közönséget, hogy üzle­ temben rőfös-, rövid áru, munkásruhák, gyermekruhák, ingek, harisnyák, olcsó árban beszerezhetők. Aki nálam 40 pengő érték­ ben vásárol ingyen kap egy pontos Járású zsebórát, 3 évi Írásbeli jótállással, Tisztelettel Keszler Árpád. „Turul" -nyomda Salgótarján. Fő-utca 75. szám alatt a r. kath. templommal szemben. A Bányász-ban. Nyomdavezető: Friedler Samu. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász 2. évfolyam 18. szám (1927. szeptember 15.) A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Subject The topic of the resource Bányászat Kohómunka Közlöny Helyismeret Description An account of the resource Megjelenik minden hónap 1-én és 15-én kétheti lapszám Creator An entity primarily responsible for making the resource Csóka Vendel Fajd Pál Salgótarján Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1927-09-15 Rights Information about rights held in and over the resource Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább! https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/ Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/jpeg mikrofilm (35 mm) Language A language of the resource HUN Type The nature or genre of the resource periodika Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context M/60/A Bányászat Csóka Vendel Fajd Pál Helyismeret Kohómunka Közlöny periodika Salgótarján