https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/91774def09455a5805700cc541222c05.jpg 8e31399a89db6b2ff723ce1e6ec21d80 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/2511e6a2364ba1f9944ce555d4362dab.pdf 159ba5edf94b71852cf9ec497e2c88b8 PDF Text Text évfolyam. II. 17. szám. 1927. szeptember 1. A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Felelős szerkesztő: CSÓKA VENDEL Kiadó: FAJD PÁL. Telefon szám : 46. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Vasut-utca 4. szám. Megjelenik minden hó 1. és 15-én. Előfizetési ár 1/4 évre 80 fill. (10.000 K.) Egyes szám ára 16 fillér. (2000 K.) Meghivó Romba dőlt Peyerék leghatalmasabb mentsvára. a Magyarországi Bánya és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Helyicsoport alakitás Felsőgallán. ll-ik országos közgyűlésére A Magyarországi Bánya- és Kohó­ munkások Gazdasági Szövetsége 1927. évi szeptember hó 11-én délelőtt 9 órakor Salgótarjánban, a szö­ vetség központi helyiségében tartja II-ik országos közgyűlését, melyre a szövetség 9. §-a értelmében minden helyi csoportnak joga van 25 tag után 1, 50 tag után 2, mig minden további 50 tag után egy egy képvise­ lőt küldeni. A központi vezetőség felhivja az összes helyicsoportok vezetőségét, hogy a küldötti közgyűlésre a fentiek értel­ mében válasszák meg a küldötteket s a központi titkársággal azok neveit és tagsági könyveik számát, közöljék. A küldötti közgyűlés napirendje: 1. A központi vezetőség elmult évi működésének jelentése. 2. A vezetőség lemondása és annak ujjá választása. 3. A bányatárspénztárak központo­ sitásáról szóló rendelet revízió alá vételének tárgyalása. 4. Az üdülési szabadság tárgyalása. 5. A bányamunkások gazdasági hely­ zetének megvitatása. 6. Kérdések és inditványok. Felhivjuk a helyicsoportok vezetősé­ geit, hogy amennyiben fenti napirendi pontokon kivül más napirendi pontok tárgyalását is kivánnák, ugy szívesked­ jenek szövetségünk központi titkárságával közölni, hogy a közgyűlésre kí­ vánságukhoz képest napirendre tűz­ hessük. Salgótarján, 1927. évi julius hó 28. Jó szerencsét! Fajd Pál s. k. Csóka Vendel s. k. elnök. titkár Magyarország egyik legnagyobb bá­ nyatelepe fekszik Felsőgallán, amely általában Tatabánya fogalom alatt is­ meretes. Felsőgallán a tatabányai és felsőgallai bányamunkások egyetértve alakították meg augusztus hó 28-án délután 3 órakor a Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének helyicsoportját Ezen helyicsoportnak a megalakítá­ sával kidőlt az úgynevezett Peyer-féle szervezet teljesen, vagyis ezen cso­ portnak a megalakításával kilett huzva a méregfoga s romba dölt az a vár, amely demagógiára volt épitve, amely az utóbbi időkben az egyeseknek a hazugságok raktára volt. Ugyanis az az egypár hű csatlós, aki még Peyerhez, bizonyos személyi érdekekből vonzódott, állandóan azt kürtölték vi­ lággá, hogy Tatabányán szikla erős váruk van, amely bevehetetlen. Most ez a szikla erős vár kártyavárként omlott széjjel és hever a romokban. Dacára minden erőlködésüknek, mert mindent elkövettek, igyekeztek az em­ bereket, akik már régen meghasonlottak velük szemben és akik Szövetsé­ günk központi titkárságát állandóan ostromolták azzal a kéréssel, hogy ala­ kítsuk meg ott Szövetségünk helyicso­ portját, ezeket az embereket fenye­ getéssel és egyéb piszkos eszközök­ kel a nevetség tárgyává igyekeztek tenni. Igy véltek eredményt elérni, hogy szándékuktól eltérítsék. Azonban derék szaktársaink becsülettel és hűseggel kitartottak Szövetségünk mel­ lett és addig fáradoztak, mig végre el­ érkezett a napja a helyicsoport meg­ alakításának. Szövetségünk központi titkársága, valamint a központi vezetőség áté­ rezte ezen helyicsoportnak nagy fon­ tosságát; különösen az ez év julius hó 3-án Salgótarjánban lezajlott, úgyneve­ zett „Munkás-Otthon“ felavatása al­ kalmával történt azon csufos kudarc után, amelyben Peyer és társai része­ sültek. Ezen kudarc után Szövetsé­ günk. központi vezetősége kiküldötte Batta Gyula szaktársat nézze körül a tatabányai és a felsőgallai helyzetet és tegye meg az előkészületeket a helyi­ csoport megalakítására. Ezen utasítás­ hoz híven Batta szaktárs kiutazott és minden akadály és fenyegetéssel szem­ ben megtett minden előkészületet a csoport megalakításhoz, ami augusztus hó 28-án meg is történt Lélekemelő látvány volt az, amikar vasárnap reggel a korai vonattal meg­ érkezett 41 egyenlő díszbe öltözött dalos, utánuk leszóltak az egyes kerü­ leteket képviselő küldöttek és fegyel­ mezetten vonultak fel a gyűlés szín­ helyére. Amikor az állomásról felvo­ nultak a községen keresztül, az em­ berek százai kísérték és bámulattal eltelve nézték végig a felvonulást. Tekintettel arra, hogy a gyűlés csak délután zajlott le, a délelőtt folyamán a dalárda kellemes dalaival szórakoz­ tatta a környék lakosságát Ez után ugy a dalárda, mint a küldöttek tagjai körsétát rendeztek a telepeken s megnézték a telepek fekvését ugy­ szintén egyes üzemberendezéseket, va­ lamint az egyéb látnivalókat Amerre a gárda elvonult mindenfelé örömmel nézték az emberek és meggyőződtek arról, hogy Peyeréknek az eddigi ha­ zudozásai, amely szerint szövetségünk­ nek nincsenek tagjai, tényleg hazug­ ság. Mert ha igaz lenne, nem lehetne ilyen szépen fegyelmezett dalárdát fenntartani gyűlés színhelye közvetlen a te­ leppel kapcsolatban lévő Schalkhammer-féle vendéglő szép fekvésű nagy kerthelyiségében volt A gyűlés 3 órára volt hirdetve, azonban már jó­ val előbb a tágas nagy udvarban a bányamunkások ezrei szorongtak. Pont 3 órakor a dalárda rázendített a ,,Zászló bontás“ cimű gyönyörű dalra. Ezen dalnak a befejezése után, amely teljesen magával ragadta a jelenlévő nagyszámu tömeget, Szabó Sándor megnyitotta a gyűlést és rámutatott arra, hogy a tatabányai munkásság mily régen fáradozik azon, hogy ezen piilanathoz elérkezzem Örömének adott kifejezést, hogy ma végre ide jutottunk. Ezzel át adja a szót Telek József szaktársnak, aki üdvözletét hozza a salgótarjáni központi vezetőség, vala­ mint a Salgótarjánban dolgozó bánya­ munkásság megbízásából a Tatabá­ nyán és Felsőgallán dolgozó bányamunkásságnak. Örömmel vállalkozott ezen külde­ tésre. annál is inkább, mivel. allig egy évvel ezelőtt, ugyancsak 6 volt tó- �2 küldve, amikor a Peyer-féle szervezet otthonát avatták. Azóta sok minden történt a banyamunkásság eletében, különösen Salgótarjánban, amiért az­ után a salgótarjáni munkásság, amikor arról győződött meg. hogy az a szer­ vezet, amely a munkásságot nem tudta, sőt mondhatni nem akarta kellőképpé képviselni, meg alkotta ezen gazdasági Szövetséget Ezen cselekedetükért nincs szegyenkezésre okunk, sőt el­ lenkezőleg büszkeség tölt el Felkérte a Tatabányán és Felsőgallán dolgozó munkásságot csatlakozzanak egysége­ sen kibontott zászlónk alá. Utána Gasparin János Mátranovák és Mizserfa kerületében dolgozó bá­ nyamunkások üdvözletét hozza. Fel­ kéri a Tatabányán és Felsőgallán dol­ gozó bányamunkasságot, csatlakozza­ nak szövetségünkhöz, amely szövetség — rövid fennállása dacára — számta­ lan olyan eredményt tudott elérni, amelyet a régi szövetség keretében nem volt lehetséges kivívni. Ezt csakis azért volt lehetséges kivivni, mert szövetségünk minden politikai befo­ lyástól mentesen, kizárólag a munkás­ ság gazdasági helyzetével foglalkozik. A következő felszólaló Ponyi János volt, aki a baglyasaljai kerület mun­ kásságának az üdvözletét adja át. — Reámutat azon sulyos hibákra, amelyek a régi szövetségben uralkodtak, ahol az egyes vezetők itt kiemelte Peyer Károlyt, úgyszólván diktálták a mun­ kásságnak a követendő taktikát. Fej­ tegette tovább az okokat, végül fel­ hivja a tatabányai munkásságot, tömö­ rüljenek táborunkba, ahol a munkásság érdekei a megértés és az igazi demok­ rácia utján lesznek elintézve. — Lerch Antal a komlói bányamun­ kásság üdvözletét tolmácsolja, egyben üzenetet is hoz a tatabányai és felső­ gallai munkásság részére. Ez az üze­ net ugy szól, hogy egységesen állja­ nak szövetségünk tagjai sorába, mert csak ez az egyedüli ut, mely a mun­ kásság helyzetének megjavítására al­ kalmas. — Ezt az üzenetet a komlói bányamunkások meggyőződésből és tapasztalatból küldik, mert ők már kipró álták, hogy a régi szövetség, amelynek ők egységesen, sót teljes számban tagjai voltak, képtelen volt részükre ugyszólván a legcsekélyebb ügyeknek az elintézésére és amióta szövetségünknek tagjai, már számtalan eredményről számolhat be, A pécsbányatelepi bányamunkásság nevében Hock János üdvözli a meg­ jelenteket. — Reámutat, hogy a pécs­ bányatelepi bányamunkásság, — aki ugyancsak megcsalatva érezte magát a régi szervezetben és már évek óta nem volt tagja annak a szervezetnek, amelyben Peyer Károly, mint Despota uralkodott, — ezért inkább a szerve­ zetlenségbe kényszeredett és várt egy egészségesebb időre, mikor egy olyan szervezet létesül, amely szervezetben a munkásság szava a döntő. Ezt talál­ ták meg a pécsbányatelepi bányamun­ kások és ezért csatlakoztak szövet­ ségünkhöz. A Pécsvidéki bányakerület ősszvezetőségének bátorító üdvözletét adja át Kraft Jenő, mint a Pécsvidéki bá­ nyakerület helyi titkára. Az összveze­ "A bányász" tőség azzal az utasitasitással küldötte őt ezen gyűlésre, hogy hívja fel Tata­ bánya és felsőgallai bányamunkásság figyelmét arra a nehéz gazdasági yiszonyra, amely jelenleg uralkodik az egész országban, különösen a szénbá­ nya iparban. Ezt mérlegelte a Pécsvi­ déki munkásság is, amikor Szövetsé­ günk tagjai sorába állt, mert igy véli a kívánt eredményt elérni. Krauter Gyula a központi vezetőség megbízásából hivja fel a bányamunkás­ ságot gondolkozzanak azon sérelmek fö­ lött, amelyek őket érték. Annak da­ cára, hogy a bányamunkásság oly tö­ megbe tömörült a Peyer-féle szerve­ zetbe, amely táborral becsületes ve­ zetéssel el lehetett volna intézni. Azonban arról győződtünk meg, hogy Peyer, aki a taktikát diktálta és nem engedte meg a munkásság érzületének a megnyilvánulását. Amikor a bánya­ munkásság a legnagyobb nyomoruság­ ban volt, kérték a szervezet szétzüllésének a megakadályozása érdekében méltányosságot. Erre a legridegebb elu­ tasitásban részesültek, ugyanakkor az alapszabályszerú "segélyeket a legtöbb esetben megtagadták. Ezzel szemben szövetségünkben csakis a munkásság többségének az akarata érvényesült. Csóka Vendel a szövetség központi titkára kijelenti örömének ad kifejezést, hogy hosszu évek óta súlyos vádakkal terhelve ma itt szemtől-szembe van alkalmam magam tisztázni. Ez a tisz­ tázás részéről már akkor megtörtént volna, amikor ezt a vádat kovácsolták, azonban erre rajta kivül álló okok miatt nem állt, módjában. A legsulyosabb vád az, ami a szak­ szervezeti vezetőkkel szemben a leglesujtóbb, a sztrajkban álló munkás­ ságot elárulni. Engem azzal vádolnak, hogy az 1925. évben Tatabányán le­ zajlott sztrájkot elárultam. Ezt az ügyet annak idején választott biróság sót az országos közgyűlés is felülvizsgálta és felmentett. Az igazság azonban az, hogy a sztrájk kitörését megelőzőleg egy hónappal egy bértárgyalás alkal­ mával Peyer. Károly, a helybeli bizal­ miakkal együtt elvi nyilatkozatot tett. Ebben a nyilatkozatban a felváltásról volt szó és ígéretet tett arra nézve, hogy a bizalmiakkal behatóan megvi­ tatják és egy hónapon belül választ adnak. Amikor azonban az egy hónap letelt és minthogy semmi sem történt, a vállalat választ nem kapott, végre akarta hajtani. Erre Peyer Károly, akit figyelmeztettek, azzal tért ki, hogy neki külföldre kell utazni. Nem törődött azzal, hogy ezer és ezer embernek a kenyeréről van szó, egy­ szerűen elutazott. Tehát nem ő árulta el a harcot, hanem az a helytelen tak­ tika, amit Peyer követett. Ennek a harcnak a bukásáért a felelősséget nem vállalta, hanem aljas intrikákkal igye­ kezett reám hárítani. Tehát a hallottak után bírálja el a hallgatóság ki árulta el a harcot? Ezután hosszasan ismer­ teti szövetségünk működését, felszólítja a bányamunkásságot, hogy támogassák szövetségünket. Batta Gyula ismerteti ezután hoszasabban až 1922-ben vele szemben el­ követett sulyos szabálytalanságot és igazságtalanságot. Egyben rámutatott 1927. szeptember 1 azokra a sulyos időkre, amelyek akkor voltak, ezek tették lehetetlené az előbbi igazolást. Tanuságtétélre hívta fel a jelenlevő munkásságot és ezek hozzátartozóit, hogy nem-e mindenkor a legsulyosabb megpróbáltatási időkben velük együtt küzdött, nem riadva viszsza semmiféle fenyegetésektől, ugyan­ azzal az elszántsággal küzd most szö­ vetségünk felvirágoztatása érdekében. Ezután az elnök felszólítására meg­ választották a vezetőségbe elnöknek: Török József tüskei, alelnökök: Fodor József és Hajdusovszky József pénztárnok: Müller Antal, jegyző: Szábó Sándor soshartyáni, ellenőrök: Lantos Gáspár és Hergel János, vezetőségi tagok Rebrík Mihály, Mészáros Bálint, Bollók István és Paulik Lajos. A veze­ tőségi tagokat egyhangúlag választot ták és ugy az egyes felszóllalókat, mint a vezetőséget olyan lelkes óvációban részesítették, hogy csak percek mulva csendesült le, hogy a dalárda a gyűlés berekesztését megelőzően el­ énekelhesse a „Ne csüggeszsen“ cimű dalt. A dalárda éneke után ez az óváció ujra megismétlődött és szűnni nem akart. Megjegyezzük, hogy a nagyon ki­ csire tépázott, ugynevezett Peyeristák Javorek és Jelineknek a vezetésével megjelent a gyűlésen azzal a szándék­ kal, hogy megbontsák, azonban a bányamunkásság lelkesedése ugy el­ nyomta az erőlködésüket, hogy fejlecsüggesztve kullogtak ki a gyűlés szín­ helyéről- Bár kiabálták, hogy mindenki kivonuljon, azonban csupán csak mint­ egy 8-10 ember hagyta el a gyűlés színhelyét. A gyűlés berekesztése után a gyűlésen résztvevő tömegnek tekin­ télyes része együtt szórakozott a Sal­ gótarjánból érkezett dalosokkal és vendégekkel, kiket este a fél 10 óra­ kor induló vonathoz az emberek százai kisérték ki. Tovább tart a vasipari munkás­ ság bérharca. Az az áldatlan állapot, amely az utóbbi áremelkedésekkel kapcsolatban a budapesti és környékbeli vasipari munkásságot harcba kergette, nem bir semmiképen nyugvó pontra jutni. A munkásság az őtét megillető lét­ minimumért küzd, a vele szemben álló gyár­ iparosok szövetsége pedig a munkásság ál­ tal felállított követeléseket azzal hárítja el magától, hogy a külföldi konkurencia ve­ szélyezteti egy általános béremeléssel kap­ csolatosan az üzemek rentabilitását. Ezen a két körülményen vitatkoznak most már hosszu heteken keresztül eredmény nélkül. Fájdalommal szemléljük ezt az áldatlan harcot, mert nem látunk gyors kivezető utat ebből a szerencsétlen küzdelemből, amely egyformán káros Ugy a munkás mint a köz­ gazdasági életre. Örömmel láttuk a népjóléti miniszter beavatkozását, mert azt hittük, hogy ez a beavatkozás, ami az elmult hek­ ben volt, megteremti a két harcoló fél kö­ zött a szükséges békét De csakhamar beigazolást nyert hogy a népjóléti miniszter sem birta helyre állitani a rendet. Még ez ideig nem lehet megálla­ pítani, hogy a harc miként fog befejeződni, kinek lesz igaza és kinek nem. Egyet azonban máris meglehet állapítani, még pedig azt, hogy a hivatalos forumok is �1927. szeptember 1. kénytelenek voltak elismerni a munkásság jogos követeléseit, de békét ennek dacára sem tudtak teremteni. Tehát ezzel a harccal egyidejűleg beigazolást nyertek azok az ag­ gályok, amelyekre számtalan esetben reámu­ tattunk, amikor a gazdasági életünk megja­ vitására s annak rendbehozatalára nagyobb figyelem fordítását követeltük. Sajnos hosszú figyelmeztetéseink nem részesitették kellő figyelembe és csak akkor vették észre a hibákat, amikor a küzdelemben résztvevő munkástömegek erre hívták fel az illetéke­ sek figyelmét azzal, hogy már tarthatatlanná vált a helyzetük és harcba kellett szálniok. A vasipari munkásságon kívül csöndes, de talán annál elkeseredettebb harc folyik a többi szakmák munkásai részéről, ugyancsak he­ lyenként megnyilvánult ez a harc a bányá­ szatban is. Érthető a bányamunkások moz­ golódása szintén, mert hiszen nem csak a harcban álló vasipari munkások vannak alacsonyan díjazva, épp olyan szerencsétlen munkabérek között küzdenek a bányamun­ kások is. Hogy egyenlőre a bányamunkás­ ság nagyobbik része várakozó álláspontot foglal el, annak az a magyarázata, hogy a bányaiparban még ez idő szerint nincs meg az a kellő termelési lehetőség, amely a bányamunkásságot az elkerülhetetlen bér­ mozgalmakban eredményes mozgalomról biz­ tosítaná. De meglehet győződve mindenki arról, hogy nagyon rövid időn belül a bá­ nyászatban is jelentkezni fognak a jogos kívánságok és már most arra hívjuk fel az illetékesek figyelmét, hogy a nyomorgó bá­ nyamunkások munkabérviszonyának a meg­ javításával addig foglalkozzanak, amig az a vasipari mozgalmakhoz mérten el nem mér­ gesedik. A bánya munkásságnak nem célja a munkabeszüntetések, a törekvéseik őszinték, nyílt és becsületesek, amelyek oda irányul­ nak, hogy a megdrágult viszonyokhoz mér­ ten munkabéreiket feljavítsák. Ma már pe­ dig ennek jogos alapja meg van akkor, ami­ kor a népjóléti államtitkár, tehát a leghiva­ talosabb miniszterium exponált politikusa elismerte, hogy a drágaság fölötte van 30-40 %-al a munkabéreknek. Jólehet a munkaadók a jelentkező kivánságokkal szemben a szokott módszereket fogják al­ kalmazni, mint amit már eddig is szoktak, hogy a bányászat béremelést nem bír el. Ezzel szemben már előre meg kell állapí­ tanunk, hogy a munkásság, aki ides-tova 5 éve mélyen a létminimum alatt küzködik a megélhetés nehézségeivel, nem veheti min­ dig tudomásul a vállalatok ebbeli álláspont­ ját mert az üzemek rentabilitása nem a munkásság feladata és éppen ezért nem le­ het még továbbra is a gazdasági pangáso­ kat egyedül a munkásság terhére elköny­ velni. Mert a munkásságnak már nincs mit adnia, ki van éhezve, családjával együtt teljesen le van rongyolódva és igy az a drágaság, ami a legutolsó béremelés óta a közéletben jelentkezett az már oly érzéke­ nyen érinti a munkásságot, hogy tovább nem várhat és az ellenállás helyett kellő megértést kell tanusítani a vállalat képvise­ lőinek. De külömben is egy esetleges harc a nehézségekkel küzdő bányákon is sulyos sebeket ejthet és ami a további prosperálá­ sát még inkább veszélyezteti. Ezért minden józan ész azt diktálja, hogy a jogos követeléseket megértéssel kell ke­ zelni, mert csak ez lehet biztosítéka a to­ vábbi egészséges termelési munkák folyta­ tásának. 3 „A Bányász" Elárusitó helyek: Bogenglück Ignác vas-, bőr- és festékáru kereskedése, Salgótarján. — — Kun Testvérek épületfa és építőanyagok raktára, Kisterenye. A salgótarjáni kerület össz­ vezetőségi ülése. A szövetségünk központi titkársága au­ gusztus 14-ére összvezetőségi ülést hivott egybe, amelynek napirendjén a bányamun­ kások gazdasági helyzete szerepelt, amikor is megállapította, hogy a kerületben a pécsi mozgalmakhoz hasonló irányu agitáció folyik, amely a munkásságot káros ballépésre igyek­ szik terelni, megállapította az összvezetőség egy alapos megfontolt bérmozgalomnak a jogosultságát, de abban a mozgalomban, amely a kerületben lelketlen kufárok részé­ ről indíttatott el, nem a munkások munkabér­ viszonyának megjavítását ismeri fel, hanem a hatalomra vágyás rejtőzik mögötte. Azok az urak, akik a munkásság egykori nagy erejét a munkaviszonyok megjavítása helyett állandóan visszatartották, azok áll­ nak elő ma 5-pengős minimális keresettel, határozottan tudva azt, hogy az ugysem vezet eredményre, de alkalmas arra,' hogy a munkásság között zavart keltsenek és a zavarosban azután szabadon érvényesülhes­ senek. Az összvezetőség éppen azért óva inti a salgótarjáni munkásságot, hogy vi­ gyázzanak, ne üljenek fel az ilyen ugratá­ soknak, mert ennek kifejezetten az a célja, hogy Payer és sunyi társai a lábuk alól el­ vesztett talajt akarják visszaszerezni. Ez az eset zajlot le az elmult hetekben a pécsi kerületben, ahol ugyan azt a bérkérvényt nyujtották be, amelyet Salgótarján környé­ kén is mutogattak a munkástársaknak. Ami­ kor a baj megtörtént, félre álltak és ma is elbujva szemlélik a munkásság kétségbe­ esett küzdelmét, egyetlen egy komoly lépést nem tettek az irányban, hogy a munkássá­ got valamelyest megélhetési javuláshoz jut­ tassák. Végül a vezetőség elhatározta, hogy mér­ legelve a bányák és a munkásság helyzetét, egy bérkérvénnyel fordul a bányaigazgató­ sághoz, amely kifejezetten a munkásság megélhetésének a feljavítására irányul, ezt a bérkérvényt szeptember hó 4-én fogja az összvezetőség letárgyalni és rákö­ vetkező nap a bánya igazgatósághoz benyuj­ tani. A központi titkárság jelentést tett a Pécs­ vidéki mozgalomról és ismertette azt a bér­ kérvényt, amelyet a Dunagőzhajózási társu­ lathoz augusztus hó 15-én nyujtották be a pécsi szaktársak. A beadvány szövege a következő: A Dunagőzhajózási Társulat Tekintetes Igazgatóságának Pécs. A nyomasztó gazdasági helyzet, a nagy drá­ gaság arra kényszeriti a Magyarországi Bánya és Kohómunkások Gazdasági Szövet­ ségét hogy alulírott helyicsoporjainak veze­ tősége utján arra kérje a tek. Igazgatósá­ got, méltányolja munkásainak nyomorúságos helyzetét és igyekezzék alábbi kérelmek engedélyezésével nehéz sorsukon enyhíteni. 1. Kérjük megállapítani, hogy hivatalos statisztikai adatok alapján a 10-% a bér elvo­ nás óta a drágaság mily fokon emelkedett és ehez méltányosan arányosítva kérjük a bérek felemelését. 2. A DGT egyes aknáin szanált nap nincsen s igy kérjük hogy a DGT. aknáin egyöntetüleg a szanált napok törültessenek. 3. Kérjük a csille törlések igazságos rendezését. 4. A szakmányok megállapításánál, illetve a munkások beosztásánál kérjük figyelembe venni a munkahelyek közti külömbségeket és változásokat 5. Kérjük az ipari rokkant bánya és kül­ színi munkások alapbéreinek revidiálását. 6. A most kezdődő iskola évre szükséges iskolakönyvek árát kérjük nem egyszerre, hanem részletekben levonni. 7. Lakások kiutalásánál kérjük figyelembe venni a családok nagyságát 8. Kérjük a főispán Öméltósága közbenjá­ rását hogy a telepeken duló magas élelmi­ szer árak letöressenek. Tisztelettel kérjük a tek. Igazgatóságot szíveskedjék ezen kérelmeink tárgyalására egy határnapot kitűzni és arra alulírott helyicsoportok kiküldötteit és a Magyaror­ szági Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének megbízottját meghívni Mecsekszabolcs, 1927. augusztus 13. Aláírások. A titkárság jelentette, hogy a bérkérvény sürgős letárgyalása iránt megtette a szüksé­ get lépéseket és meg van minden remény, hogy még e hónap végével a kérvény le lesz tárgyalva. Az összvezetőségi ülés, az egyéb szerve­ zeti ügyek letárgyalása után, bizakodó han­ gulatban ért véget. Singer varrógépek kizárólag nálunk kaphatók ! Singer varrógép r. t. Salgótarján­ ban a kath. templommal szemben. A salgótarjáni és környékbeli helyicsoportjaink népünne­ pélye augusztus 20-án. A bányamunkásság a jó békebeli időben Salgótarján környékén Prokopot szokott ünnepelni. A háborus és forradalmi évek ebből a régi szokásból kizökkentették ugy a vállalatot, a mint a munkásságot A há­ ború utáni években már Szent István nap­ ját ünnepelték meg és ezen ünnepségbe al- �A „Bányász“ 4 kaiméval a vállalat a helyicsoportok rendel­ kezésére szokott bocsájtani kisebb-nagyobb mennyiségű természetbeni támogatású melyet a helyicsoportok anyagi támogatására for­ dítottak. Ilyen ünnepélv jövedelméből szerezték a salgótarjáni munkások azt a telket is, amelyen most a salgótarjáni, mindenki előtt emlékezetes Otthont építettek fel. A mult évben mar a konjukturális viszony romlása folytán a vállalat igazgatósága igen kis méretű hoz­ zájárulást adott, ez évben már teljesen el­ maradt, ugy hogy a helyicsoportjaink a mun­ kásság áldozatkészségére volt utalva, az ünnepélyük megrendezésénél. Nem volt te­ hát semmi anyagi támogatás és az eredmény mégis felülmúlta az elmult évek eredményeit. Ez az eredmény, amely tisztán a munkás­ ság áldozatkészségéből eredt, ujabb bátori­ tást nyujt a munkástársaknak a további működésre, mert hiszen hallottunk ellenagitációról is. de az az óriási tömeg, amely az ellenagitáció dacára is megjelent az ünne­ pélyünkön azt bizonyitja, hogy az ellenagi­ táció eredménytelen maradt. Az ünnepély mind végig programszerűen folyt le. Élénk sikert arattak a Szövetsé­ günk központi és a baglyasaljai helyicsopor­ tunk dalárdái, akik gyönyürű énekükkel szórakoztatták a mulató közönséget. A bá­ nyatársulati és a két baglyasaljai zenekar közreműködése mellett délután 3 órától másnap reggel 4-óráig mind végig szorongva táncolt a nagy tömeg. A jelenlevők nagy számban vettek részt a rendezőség által rendezett 200 m. futó versenyekben s az elsődijat Horváth József, a második dijat Kovács József, a harmadik dijat Tóth Gá­ bor nyerték meg. óriási kacagás volt a zsákfutás alatt, a győztesek megkapták a verseny dijakat Az ünnepély reggel 5 órakor ért végett. Szociáldemokraták és Vágipártiak egymás ellen. Hónapokkal ezelőtt híre járt, hogy Tóth Ist­ ván (Bucsoki felsőgallai lapkihordó nyugdíjas bányamunkást a győri ügyészség utasítására letartóztatták. Közszájon az a hír járta, hogy Tóth (bucsoki), valami titkos gyűléssel kapcso­ latosan tartóztatták volna le, mig az előbbi hi­ rekkel szemben a valóság az, hogy Tóth bu­ csoki! a győri ügyészség két rendbeli, az álla­ mi és társadalmi rend erőszakos felforgatására irányuló kijelentések alapján tartóztatta le és helyezte vád alá. A munkás mozgalomban ilyen esetek az el­ mult években nem ritkák közé tartoztak. Ennek a kis esetnek igen érdekes részletei zajlódtak le a győri törvényszék előtt, amikor is a szo­ ciáldemokrata felfogása szerint a vádlott Tóth István három Vágihoz tartozó bányamunkást vallomása alapján itéltek el. A tanuk Zámbó Mátyás, Oszusek Imre és Bőcs János felsőgal­ lai lakosok voltak. A vallomások ellenhangzása után Tóth Istvánt 8 hónapi börtönre Ítél­ ték. A Népszava szerint denunciális forog fenn, nem nyíltan, de kétértelműig azt lehet olvas­ ni a sorok között, hogy a tanuknak érdek fű­ ződik a vádlott elintézéséhez. A Népszava állításai és a hivatalos szociál­ demokrata vezérek hangoztásai között ellenté­ teket találunk és éppen ezért foglalkozunk ez­ zel a kis üggyel, hogy valamiképen a két felfo­ gás közül megállapítsuk, hogy melyik az igazi. Ugyanis a Népszva ez alkalommal nekiro­ han a Vági-féle felfogásu munkásoknak, ugyan akkor Salgótarjánban azt hirdetik, hogy a szo­ ciáldemokrata párt kibékült a Vágiékkal, nincs tehát semmi ellentét. Vágiék csatlakozzanak a Pajer-féle szervezethez és közös erővel kerges­ sék el a megutált vezéreket pozíciójukból. Már most nem tudjuk, hogy kinek van a kettő kö­ zött igaza, csak azt látjuk, hogy ha az érdek ugy kivánja, akkor összelehet a tüzet a vizzel is egyeztetni, mert a kettő is elfér egyik a másik mellett. Csak az a csodálatos, hogy a jóhisze­ mű munkásságot még ilyen buta maszlagokkal most is tudják táplálálni. Most azonban kiváncsiak vagyunk azokra a munkástársakra, akik Vágiék embereinek valják magukat, de mégis a Pajerék szekerét tolják, mit fognak szólni mindehez a kis esethez? Helyicsoportok hirei. Mecsekszabolcs. További intézkedésig beiratkozások és befizetések a vezetőség összes tagjainál, vagy a kerületi titkárság­ nál eszközölhetők. Pécsbányatelep. Beíratások és befize­ tések eszközölhetők Pécsbányatelepen Wol­ fel Gyula és Steinhauer János, Kassziántelepen Haán György és Hauer István. Lámpás és Szent-Gottes telepeken Unvógel József szak társnál. Fordulat a vasipari munkások harcában. Lapzártakor árról értesülünk, hogy a vas­ ipari munkásság harcban álló része 30-án munkába lép. Az eredmény átlagban 2 és 5 százalék a munkásság javára, bár ez sem terjed ki a harcban álló összmunkásságra, csupán a harcban álló munkásság mintegy 75 százalékára. Hónapok óta zugolódott a munkásság béreikért, hetek óta folytattak ádáz harcot, ami végül kenyértörésre került és most 2 és 5 százalékkal fejeződött be. Felvetjük a kérdést, vajjon mennyi idő kell ahhoz, mig a munkásság a vesztett munkaidő következ­ tében elvesztett munkabérét pótalja ugy, hogy hosszü idő kell, mire ez az elvesztett 1927. szeptember 1. munkabér megtérül és addig nem élvezheti a béremelést. Akkor is csak 75 százalék­ nak, a fennmaradó 25 százaléknak munka­ bére egyáltalán nem térül meg, mert a ja­ vításban nem részesülnek. Ez gondolkozóba kell, hogy ejtse mun­ kásságot s a harcok irányítását nem a régi formák között kell lebonyolítani, hanem egy teljesen uj formát kell választani, mely formáról egyik közelebbi lapunkban bőveb­ ben fogunk foglalkozni. Ugyancsak szóvá kell tenni a munka­ adóknak azt a merev, sőt mondhatjuk lel­ ketlen állásfoglalását, amelyet ebben a harc­ ban tanusított. Ugyancsak szóvá kell tenni azon szakszervezeti vezetőknek a nyilatko­ zatait, akik ezen harcnak a vezetésében exponálva vannak és bennünket állandóan azzal támadnak, hogy mi a megértést hir­ detjük és kormánytámogatást követelünk a munkásság harcainál. Vajjon nem éreznek-e most lelkifurdalást azért, hogy a munkássá­ got neki vezették a harcnak és eredménye­ ket önállóan nem tudtak elérni, hanem ugyancsak kormánybeavatkozásra sikerült ezt a csekély eredményt is elérni Azért irtuk fenti cimünkben, hogy fordu­ lat a vasipari munkások harcában, mert a munkásság — ebbe értve az összmunkásságot - a jövő harcait nem a régi recept szerint, amelyről beigazolódott, hogy hely­ telen, hanem teljesen uj módszerrel, a mai viszonyoknak megfelelően fogja lefolytatni. Bízunk abban, hogy az ebben a formában lefolytatott harcok azután sokkal eredmé­ nyesebben fognak befejeződni. A bánya­ munkásság már megkezdte ezt a harci for­ mát és már eddig is mutatkoznak az ered­ mények és a továbbiakban az eredmények csak fokozódhatnak. Ugyancsak ebben a formában kell a többi ipari munkásságnak is harcait megváltoztatni. A magyar szénbányák termelése 1926-ban. A magyar szénbányák termel­ tek 1926-ban 58.222.986 métermázsa barna­ szenet, 8.260.060 métermázsa fekete szenet, összesen 66.892.046 métermázsa. Ezen táb­ lázatot mutatóul adjuk egy legközelebb megjelenő cikkünkből, amelyben ki fogjuk mutatni a magyar bányaipar jelenlegi és a multbani termelését és ugyancsak ki fogjuk mutatni a bányaiparban foglalkoztatott mun­ kások béreit, összehasonlítva a mult bérek­ kel és abból tiszta képet fogunk látni ugy a bányaipar, mint a bányamunkásság gaz­ dasági helyzetét illetőleg. SINGER varrógép RÉG BEVÁLT JÓ MINŐSÉGBEN KESZLER ÁRPÁD Hirdessen SINGER VARRÓGÉP RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ÓRÁS ÉS ÉKSZERÉSZ SALGÓTARJÁN. Fő-utca 480. Salgótarjánban, Fő-utca 75. szám alatt a r. kath. temnlommal szemben. Értesítem az i. t vásárló közönséget, hogy üzle­ temben röfös-, rövid áru, munkásruhák, gyermekruhák, ingek, harisnyák, olcsó árban beszerezhetők. Aki nálam 40 pengő érték­ ben vásárol ingyen kap egy pontos járásu - zsebórát, 3 évi írásbeli jótállással. Tisztelettel Keszler Árpád. „Turul“-nyomda r.-t, Salgótarján. A Bányász-b an. Nyomdavezető: Friedler Samu. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász 2. évfolyam 17. szám (1927. szeptember 1.) A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Subject The topic of the resource Bányászat Kohómunka Közlöny Helyismeret Description An account of the resource Megjelenik minden hónap 1-én és 15-én kétheti lapszám Creator An entity primarily responsible for making the resource Csóka Vendel Fajd Pál Salgótarján Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1927-09-01 Rights Information about rights held in and over the resource Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább! https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/ Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/jpeg mikrofilm (35 mm) Language A language of the resource HUN Type The nature or genre of the resource periodika Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context M/60/A Bányászat Csóka Vendel Fajd Pál Helyismeret Kohómunka Közlöny periodika Salgótarján