https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/d7bfe1a74fe6b6919b5dddd708afb822.jpg 3e05545980150b25b25bde4361bf56d0 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/213b1552f31a34440881863f1b389edb.pdf ea0b745e6c3de32b2ae840fc3356dd56 PDF Text Text 1927. augusztus 1. II. évfolyam. A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségesek Hivatalos Közlönye Felelős szerkesztő: CSÓKA VENDEL. Kiadó: FAJD PÁL. Telefon szám : 46. Meghívó a Magyarországi Bánya és Kohó- munkások Gazdasági Szövetségének ll-ik országos közgyűlésére. A Magyarországi Bánya- és Kohó­ munkások Gazdasági Szövetsége 1927. évi szeptember hó 11-én délelőtt 9 órakor Salgótarjánban, a szö­ vetség központi helyiségében tartja II-ik országos közgyűlé­ sét, melyre a szövetség 9. §-a értel­ mében minden helyi csoportnak joga van 25 tag után 1, 50 tag után 2, mig minden további 50 tag után egyegy képviselőt küldeni. A központi vezetőség felhivja az összes helyicsoportok vezetőségeit, hogy a küldötti közgyűlésre a fentiek értelmében válasszák meg a küldötte­ ket s a központi titkársággal azok neveit és tagsági könyveik számát közöljék A küldötti közgyűlés napirendjei 1. A központi vezetőség elmúlt évi mű­ ködésének jelentése. 2. A vezetőség lemondása és annak újjá választása. 3. A bányatárspénztárak központositásá­ ról szóló rendelet revizió alá vételének tár­ gyalása. 4. Az üdülési szabadság tárgyalása. 5. A bányamunkások gazdasági helyze­ tének megvitatása. 6. Kérdések és indítványok. Felhívjuk a helyicsoportok vezetőségeit, hogy amennyiben a fenti napirendi ponto­ kon kivül más napirendi pontok tárgyalását is kívánnák Ugy szíveskedjenek szövetsé­ günk központi titkárságával közölni, hogy, a közgyűlésre kívánságukhoz képest napirendre tűzhessük. Salgótarján, 1927. évi julius hó 28. Jó szerencsét! Fajd Pál, s. k. Csóka Vendel, s. k. titkár. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Vasut-utca 4. szám. Megjelenik minden hó 1. és 15-én. Előfizetési ár 1/4 évre 80 fill. (10.000 K) Egyes szám ára 16 fillér. (2000 K.) A lejtőn nem lehet megállni. A féke vesztett agitáció meghozta fanyar gyümölcsét A Bécsben lezaj­ lott események igazolják, nem lehet ma már bünhődés nélkül folytatni azt a lelketlen agitációt, amit a háború előtt és a háboru alatt folytattak a nép között Minden józan gondolko­ dású ember tudja ezt, csak azok a lelketlen párt vezérek nem akarják elismerni, akik a szociáldemokrata pártot irányitják. A lelkek felindulása ma olyan magasra vannak csigázva, hogy nem tudnak parancs szóra lecsillapódni. Ennek azután az a követ­ kezménye, hogy a tűzzel játszó meg­ égeti a kezét Bécsben is az történt, folyton ka­ cérkodtak a kommunistákkal, mig végre fel borították a helyzetet és a szociál­ demokrata párt nem tudta tovább uralni a helyzetet Fokozta a szociálisták lelketlenségét még, hogy amikor kirobbant a fejetlenség, akkor nem a radikális megtorló intézkedésekhez folyamodtak, hanem tovább szították a fejetlenséget és általános sztrájkot proklamáltak. Természetesen ezt a helyzetet azután kihasználta az ucca csőcseléke és megkezdődött a foszto­ gatás és gyújtogatás. Amikor azután látták a vezetők, hogy sokkal nagyobb arányokat ölt a kirobbanás mint azt ők tervezték, szerették volna vissza csinálni. Azonban a lejtőn nem lehet megállni, a lendület leviszi a lejtő mélyére. Vajjon a szociáldemokrata párt osz­ trák ekszponensei vállalják-e a lelki­ ismereti felelőséget azért az anyagi kárért, amit az országnak okoztak és amelyet az ország lakosságának, tehát a munkáságnak is kell megtériteni. Tehát azt mondják, a nyomoruság robbantotta ki és ujabb nyomoruságot zúdítottak a nép nyakára. Vajon Tálal­ ják e az erkölcsi felelőséget, nem gon­ dolnak-e arra, hogy azok a sok sebe­ sültek és halottak hozzátartozói kér­ dőre fogják és számon kérik az ő árvaságukat, özvegységüket és nyomo­ rékká tételüket Nincs ezekben az emberekben érzék, kihalt belőlük minden emberi érzés, csupán az ő hatalmi poziciójuk bizto­ sítása fontos. Ennek érdekében mindent odadobnak áldozatul, nem törődnek azzal, mennyi vér fröccsen lelketlen kapzsiságuk nyomán. Nem törődnek azon javaknak a pusztulásával, amelyet vandál működésük okoz. Magyarországon semmivel sem jobb és biztatóbb a helyzet mint Ausztriá­ ban. Nálunk hasonlóképen, mint Ausz­ triában, a szociáldemokrata párt a szakszervezetekre van épitve. Csak a látszat kedvéért hangoztatják, hogy a szakszervezetek gazdasági alakulások, a valóságban, amint ezt a Bécsi ese­ mények igazolják a szakszervezetek tagjait politikai manőverek végrehajtá­ sára használják fel. Már számtalan eset ben kisérelték meg Budapesten is ha­ sonló formában felborítani a helyzetet és hogy ez nem sikerült, nem rajtuk mill­ lott. Elsősorban a sikertelenséget a dásnak, amelyben a magyar munkás­ ságnak része volt, éppen a szociál­ demokrata szervezetek részéről. A magyar munkásság a szociáldemokrata vezetők lelketlensége és kapzsisága miatt elvesztette a szervezetében vetett hitet A magyar munkásság, aki annyi megpróbáltatáson, annyi meghurcolta­ tás és szenvedésen ment keresztül, mint amit kevés ország munkássága tud felmutatni, mind ezen szenvedé­ seket és megpróbáltatásokat tűrte, sőt bizonyos büszkeséggel viselte és minden akadállyal szemben megküzdött azért, hogy szervezeteit naggyá és hatalmassá tegye. Ez sikerült neki, mert a magyar szervezetek olyan erős­ séget és hatalmat képviseltek, mint kevés országban máshol A magyar munkásság, amikor látta milyen hatal­ mat képviselnek szervezetei, meg kivánta vezetőitől, hogy most már a munkásság gazdasági és szociális ér­ dekeivel foglalkozzanak. A magyar munkásság amikor ezt kívánta, tisztá­ ban volt az ország jelenlegi helyzeté­ vel és ezen keretek közötti lehetőség figyelembe vételével kívánta gazdasági és szociális helyzetét rendezni Azonban mi történt amikor a szoci­ alista vezetők látták a munkásság szer­ vezett hatalmát, akkor igyekeztek demagógiával úgy beállitani a munkás­ ság előtt a helyzetet, hogy mindezek­ nek a keresztül vitele csak akkor si­ kerül, ha a munkásság ugyan olyan politikai hatalmat is képvisel, mint amilyen a gazdasági hatalma. A munkásság nagy tömege nem �2 lévén szervezetileg kellőképen isko­ lázva, felült a szépen felépített dema­ gógiának. Bár az értelmesebb része tiltakozott, mert féltette a gazdasági szervezetek hatalmát, azonban a ve­ zetők különféle fordulatok és trükkök segélyével addig erőlködtek, mig kierő­ szakolták a munkásság határozatát. Amint megindult a politikai hatalom­ ért a harc, abban a pillanatban megsokszorosodott a munkásság ellensége és ebben a harcban a munkásság gaz­ dasági szervezetei szenvedték a foly­ tonos vereséget. Ezek a vereségek azután a munkásság gazdasági hely­ zetének a leromlását idézték elő. Ugyan akkor, amikor a munkásság látta a folytonos gazdasági leromlását, követelte a vezetőktől változtassanak taktikát és ne engedjék a munkássá­ got a teljes gazdasági leromlásba zülleni, a vezetők a politikai hatalom tudatától megittasodva, azt felelték, nem lehet politikai hatalom nélkül gazdasági és szociális eredményeket elérni Dacára, bár a pártvezérek vi­ lágosan látták, hogy veszti el a mun­ kásság gazdasági szervezete tekinté­ lyét és hatalmát, folyton tovább eről­ tették. Végre eljutottak a mai állapot­ hoz, amikor a munkásság gazdasági szervezete teljesen erőtlenül hever a tőke lábainál. Ezt látja a munkásság és azért fog­ lalkozik mind behatóbban azzal a kér­ déssel, hogy gazdasági szervezetét füg­ getlenitse minden politikai párttól és kizárólag gazdasági alapokra fektesse. Az úgynevezett szociálista szervezetek pedig haladnak tovább a lejtőn a meg- Hogy is volt, amikor a tata­ bányai munkásság szervezve volt? Körülbelül 10 évvel ezelőtt, amikor még a frontokon folyt az emberölés, a bányák­ ban a hajcsárkodás, megindult a bányamun­ kásság között a szervezkedés. Az ország külömboző bányatelepein különféle megíté­ léssel fogadták a bányamunkásság szervez­ kedését. A legtöbb helyen ugy fogták fel, hogy a munkásság a háború teremtette viszonyok ellen szervezkedik és az ellenségnek tesz szolgálatot, ezért a szervezkedő munkássá­ got különféle büntetésekkel sujtották. Ebben az időben indult meg a szervezkedés Tatabá­ nyán is. Itt ugyanolyan, sőt még fokozot­ tabb mértékben büntették a munkásságot abban a reményben, hogy elveszti a kedvét és abbahagyja. Azonban Tatabánya munkássága egyike volt azoknak, akikben erős és törhetetlen elhatározás volt szervezetének kiépítésére. Nem riadt vissza semmi üldöztetéstől, nem lehetett megijeszteni azzal sem, hogy a harc­ térre küldik. A tatabányai munkásság mindezzel szemben dacolt és folyton azon fáradozott, hogy szervezete minél hatalmasabb legyen. Az emberek százait vonultatták be, az emberek százai járták meg a különböző hadbíróságokat és mindezt tűrték abban a tudatban, hogy majd amikor a szervezetük megerősödik, kárpótolva lesznek. A lassú, de kitartó munkával megépített szerveret éppen ugy, mint a többi munkás­ ság szervezete, a kommun alatti időkben érte el a legmagasabb fokot, — mindenki "A bányász" szervezve volt Ebben az időben ezt nem volt nehéz elérni, mert akkor minden egyes szakma munkássága elérte ugyanezt. Azonban a tatabányai munkásság volt az, aki megtartotta szervezetének hatalmát a kommun bukása után is. Amikor csaknem minden szakma, minden telep szervezeteit letörték, akkor a tatabányai munkásság ott állt szervezetével, mint egy bevehetetlen sziklavár. A legsulyosabb időben, amikor egyetlen szakma, egyetlen telep nem tudott szervezetére támaszkodni, akkor a tatabá­ nyai munkásság oltalmat talált szervezeté­ ben és annak segélyével meg tudta védeni mindazokat az eredményeket, amelyeket ugyancsak annak a révén elért. Csak vissza kell gondolni az 1920-as évre, amikor a tatabányai munkásság volt az, aki a szervezete segélyével elérte az akkor még természetbeni járandóságok olyan beosztá­ sát, ami azután lehetővé tette a tisztességes megélhetést Ugyancsak ebben az évben vívta ki a tatabányai munkásság az üdülési szabadsá­ got is, amelyet azután az egész ország bá­ nyamunkássága élvezett Tovább szőhetnénk ezt a fonalat és még tovább sorolhatnánk mindazokat az eredményeket, amelyeket a tatabányai munkásság az ő szervezetének a helyes és ügyes vezetésével elért. A tatabányai munkásság mintaképe volt a munkásságnak s megmutatta azt, hogyan kell a munkásság szervezetét helyesen ve­ zetni. Aki a tatabányai munkásságot ismerte évekkel ezelőtt, ma megdöbbenve látja, hogy az a munkásság, aki oly meggondolt és ügyes módon tudta szervezetét vezetni és kezelni, az egyáltalán nincs szervezve. Sehogy sem tudtuk megérteni, hogy az a munkásság, aki annyira ügyes volt a szer­ vezetének a kezelésében, egyszerre hátat fordított a szervezetnek. Hosszabb vizsgá­ lódás után rájöttünk, hogy miként lehetsé­ ges ez, Ugyanis az történt, hogy amikor a munkásság látta azt, hogy szervezete erős és eredményeket tud elérni, egy kissé tul ment a kívánságaival, remélve azt, hiszen vannak vezetők, akik mérlegelik majd a kívánságokat és ha azt látják, hogy az adott körülmények között nem vihetők keresztül, ugy majd figyelmeztetik a munkásságot — Azonban nem ez történt A vezetők nem­ csak, hogy nem figyelmeztették, hanem ellen­ kezőleg, még ugrasztották a munkásságot Ugyanis a fővezér, Peyer ugy számított, hogy majd a hatóságok lefogják törni a munkásságot és akkor a vezetők mindig jó színben fognak feltűnni Igy történt azután az 1922., 24., 25. évek­ ben, amikor a harcok sorozata bekövetke­ zett A munkásság a sztrájk befejezése után abban a hiedelemben volt, hogy ezt a har­ cot tényleg elvesztették azért mert a tőke erősebb volt — A vezetők részéről meg is indult az agitáció az iránt, hogy most már fokozottabb erővel kell folytatni a szervez­ kedést és erősíteni kell a szervezetet — Azonban a munkásság értelmessége, tehát azok az emberek, akik járatosabbak voltak a szervezet terén, gondolkoztak és gondol­ kozásukban eljutottak odáig, hogy hiszen nem volt az ő szervezetük gyönge és mégis elbukott a harc ? Ekkor tovább fűzték gondalataikat és rá­ jöttek arra, hogy nem a szervezetük gyen­ gesége volt a baj, hanem az, hogy vezetőik nem gondolták meg a harc előtt, hogy mit lehet és mit nem lehet keresztül vinni — Ezen gondolatokban azután rájöttek arra is, hogy a vezetőknek nem is volt az olyan 1927. augusztus 1 kellemetlen, hogy a munkásságot leverték, mert ugy gondolkoztak, hogy ezek között a munkások között tovább lehet folytatni az agitációt, tovább fizetik a járulékot és nem támaszthatnak igényt, mert hiszen le van­ nak törve. Ezalatt megerősithetik a vezetők az ő politikai hatalmukat. A tatabányai munkásság, aki annyi sok megpróbáltatáson ment keresztül, megtanulta ismerni az összes szervezeti formákat, a taktikát is megismerte. Ennélfogva átlátott a szitán és kérdőre vonta a vezetőit az el­ bukott harcokért Számon kérte azt a sok veszteséget amelyet a harcok alkalmával szenvedett. Ekkor azután a fővezér nem­ hogy beismerte volna az ő hibájukat, illetve a rosszakaratukat, hanem igyekeztek azt egyes emberek rovására irni, különösen olyanokat választottak ki mindig, akiket előzőleg ők már befeketítettek. Számtalan esetben szenvedtek ártatlan emberek csak azért, mert a fővezért meg kellett menteni Ugyanilyen volt az 1925. februári sztrájk is, amely Peyernek egy meggondolatlan kiszó­ lásából keletkezett Amikor Peyer látta, hogy az ő meggondolatlan kiszólásának egy áldatlan sztrájk lesz a következménye, nem azt tette, ami férfihez illő lett volna, hogy beismerte volna tévedését, igyekezett volna jóvá tenni, nehogy e miatt a munkásság között áldozatok legyenek. Nem, ő nem ezt tette, hanem amikor bekövetkezett a harc, akkorra már igyekezett a határon tul lenni, a felelősséget azokra háritotta, akik nem voltak abban a helyzetben, hogy külföldre mehessenek. Amikor azután látta, hogy a munkásság eléggé le van törve, haza jött és oda állott a harcot leszerelni. Ebben a munkájában azután nem szégyenkezett és Csókái állí­ totta oda bűnbaknak, ő az oka, hogy a munkásság elvesztette a harcot A munkásság nagy része megundorodott és faképnél hagyta a szervezetet Egy kis töredék, a hatalmi hulladékok elnyerése vé­ gett igyekezett tovább fújni a fővezér síp­ ját remélve, hogy a hatalmi hulladék kielé­ gítő lesz. A nagy zöme azonban a munkás­ ságnak hátat fordított azzal, hogy becsap­ ták, tehát többet hallani sem akar róluk. Még ezek után is volt talaja a szervezet­ nek, még mindig akadtak olyanok, akik igyekeztek ujra építeni, természetesen ezek tisztázni akarták a dolgokat, mert máskü­ lönben nem lehetett eredményekre számi­ tani Azonban ekkor történt azután olyan dolog, mi a mai helyzetnek magyarázatot ad. Ugyanis, amikor ezek a jóhiszemű embe­ rek kutattak az okok után, azt vették észre, hogy a hatóságok különféle eljárásokat foly­ tatnak ellenük. A munkások, amikor látták, milyen ocsmány hajsza folyik ellenük, pe­ dig ők csak azt tették, amit a vezetőik mondottak, amire utasították, torkig lettek és undorral fordultak el a sátánoktól. Ezért a tatabányai munkásság elhatározta, hogy szakit minden olyan régi alakulással amely a politikai mezőkön akar aratni a munkásság bőrén. Meg fogja alkotni a maga szervezetét, amely minden politikai párttól mentes és nem hódol semmiféle politikai szépitőszernek, hanem dolgozik a munkás­ ság gazdasági és szociális jólétéért. Megtalálta a tatabányai munkásság is a kapcsolatot a Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségével és ezt a kapcsolatot igyekszik minél szoro­ sabbá és bensőbbé tenni Rövid napok kér­ dése, amikor Tatabányán hirdetni fogja az uj szövetség a munkásság megértését és bol­ dogulását �1927. augusztus 1. "A Bányász" 3 A vihar áldozata. Halálos végű szerencsétlenség történt jú­ lius hó 23-án este 6 órakor Mátranovákon. Ugyanis aznap Salgótarján egész környékén óriási szélvihar vonult végig. A mátranováki bányakolónia területén két hatalmas fát csavart ki a szél, amelyet a bányatelep villanyhálózatára döntött, minek következ­ tében a villanyvilágitásba zavar állott be. A villanyvezeték rendbehozatalára Brozmann János 18 éves villanyszerelőt küldték ki, aki minden igyekezetével arra töreke­ dett, hogy rendbe hozza a vihar által tönkre­ tett vezetékeket. A földre zuhant villamos vezeték felépitése közben szerencsétlen munkástársunk a villamos vezetéket érin­ tette és a 110 voltos áram munkástársun­ kat megölte. A temetés julius hó 26-án d. u. 5 óra­ kor ment végbe, amelyen a hozzátartozó­ kon kivül megjelentek a környékbeli mun­ kásság százai. Szövetségünk részéről Csóka Vendel szaktárs megható szavakkal bucsú­ zott el a halottól. Utolsó utjára elkisérte a mátranováki zenekar, valamint a mátra­ nováki levente csapat is. Emlékét kegye­ lettel megőrizzük. Helyesen cselekszik, ha varrógép, tű, olaj és fonálszükségletét nálunk fedezi. SINGER-varrógép alkatrészek elismerten a legjobbak. Singer-varrógép fióküzlet Salgó­ tarjánban, a kath. templommal szemben. Betiltott gyűlés. A kisterenyei helyicsoportunk f. évi julius hó 16-án nyilvános taggyűlést szándékozott tartani, amelyet a főszolgabírói hivatal az alábbi végzéssel tiltotta be. A salgótarjáni járás főszolgabírájától. 4674—927. szám. Tárgy: Kelemen Károly és 3 társa, kisterenyei lakosok kérelme nyilvános gyű­ lés engedélyezése iránt. Véghatározat. A nyilvános gyűlés megtartását nem en­ gedélyezem. Indokok F. évi julius hó 16-án Kisterenyén délután 3-órakor a bányatelepi felolvasó teremben megtartandó gyűlést nem engedélyezhetem, miután az alig egy hete megkezdődött aratás zavartalan befejezése országos érdekeket kép­ visel s a hatóság kötelessége felügyelni, hogy a szorgos munkaidő semminemű gyűléssel, vagy összejövetellel meg ne szakittassék, másrészt a csendőrparancsnokságok az ara­ tással kapcsolatosan reájuk háruló többlet munka által annyira tul vannak terhelve, hogy a rend fenntartásához szükséges megfelelő erősségű járőrnek kivezénylése akadályokba ütközik. Miről értesíteni rendelem Kelemen Károly s általa 3társa kisterenyei lakosokat azzal, hogy jelen véghatározatom ellen a kézhezvételétől számított 15 napon belül hatóságomhoz be­ nyújtandó és a vm. al-ispánjához intézendő fellebbezésnek van helye. Salgótarján. 1927. julius 14-én. Veres Zoltán, s. k. főszolgabiró. A főszolgabírói véghatározathoz csupán annyi megjegyzésünk van, hogy vajon az aratások befejezése után milyen indokok alapján fogja megtagadni a készülő soroza­ tos gyűléseinket Elárusító helyek: Bogenglück Ignác vas-, bőr- és festékára kereskedése, Salgótarján,-------- Kun Testvérek épületfa és épitőanyagok raktára. Kisterenye. Csendélet Tatabányán. A nyugdíjasok lakáskérdése. Julius 22-én Tatabányán a XI. számú aknában Papp László vájár Oszoly József fő­ aknászt csákányával megsebesítette. A csendőrség Papp Lászlói őrizetbe vette. Oszoly József főaknászt a tatabányai kór­ házban bekötözték és a lakására szállították. Ezen sajnálatos esetnek szomoru előzmé­ nyei vannak. Tatabányán az utóbbi években a lehető legáldatlanabb viszonyok vannak a munkásság és a felvigyázó személyzet kö­ zött Ez a helyzet kiéleződött az által, hogy a vállalat a folytonos üzemredukció mellett a legérzékenyebben sújtó pénzbírságok és különféle sulyos büntetésekkel, úgyszintén kőbányába való kihelyezés és egyébb kül­ színi elhelyezésekkel sújtják a munkásságot Ezen üzem redukciók és kihelyezések a keresetekben a munkásságot érzékenyen sujtja. Ehez járulnak a sulyos pénzbírságok és az egyes felvigyázók durva bánásmódja. Mindezek a munkásság lelkületére oly nyo­ masztólag hatnak, amikor azt látja, dacára megfeszített és szinte ember feletti munká­ jának nem képes annyit keresni, hogy az élethez legszükségesebb és nélkülözhetetlen eszközöket sem tudja beszerezni. Ugyan­ akkor amikor ő a legsulyosabb nyomorúság­ gal küzd, a milliárdokat képviselő vállalat a keservesen megkeresett csekély pénzből büntetés címén levon. Ezeknek a hatása alatt történt a fenti eset is, a nevezett vájár a leglelkiismerete­ sebben és erejének megfeszítésével dolgo­ zott ezen a napon is. Ezen munkájának a folytatása közben a munkahelyre ment Oszoly főaknász és nyomdafestéket kinem biró, durva sértések között támadott Papp László vájárra, aki kikérte magának ezt a durvaságot Erre Oszoly főaknász további durvaságok között megütötte a vájárt aki abban a felháborodásában a kezében levő csákánnyal a főaknász felé sújtott és 10 centiméteres sebet ejtett rajta. A fent lezajlott esemény kell, hogy be­ látásra bírja úgy a vállalatot mint a felvi­ gyázó személyzetet A vállalatnak számolni kell azzal, hogy azt a munkásság, a munká­ jával tette naggyá. Azonkívül számolni kell azzal is, hogy jöhet egy jobb konjuktura és a munkásság visszaadhatja a vele szemben elkövetett embertelenségeket. A felvigyázó személyzet pedig vegye fon­ tolóra, hogy ő ugyan olyan kizsákmányolt alkalmazottja a tőkének, mint a munkás. Ezért neki nem az amúgy is szinte áthidal­ hatatlannak látszó űrt kell mélyíteni, hanem igyekezni kell a megértés utján ezt az űrt megszüntetni. Azoknak pedig, akik nem tudnak uralkodni durva természetük felett, szolgáljon iskola például a fenti eset Lapunk olvasói előtt ismeretes, hogy a Salgótarján vidéki szénmedencében élő nyugdíjasokra lakbért vetettek ki, ugyan­ csak a világítást is díjjazás mellett nyujtot­ ták. Szövetségünk központi titkársága moz­ galmat indított ezen, a nyugdijatokat igen súlyosan érintő kérdésben. Hosszas tárgyalások következtek ezen mozgalom nyomán, amely tárgyalások alkal­ mával szövetségünk titkársága azon nyugdíjasok névsorát, akik nem dol­ goznak, csupán a nyugdijukból élnek, vagy a családban, a bányánál dolgozó családtag­ juk van. Ezen összeállított névsort szövetségünk központi titkársága átnyújtotta a vállalat igazgatóságának. A beérkezett adatok alap­ ján 386 nyugdíjasnak a lakbér elengedését javasolta. A vállalat igazgatósága igéretet lett, hogy amennyiben az adatok megfelel­ nek a valóságnak, ugy az ügyet kedvezően intézi el. Figyelmeztetés. Szövetségünk központi irodája arról szer­ zett tudomást, hogy Szövetségünk, vagy annak tiszt viselőinek nevével visszaélve igye­ keztek egyesek maguknak hitelt szerezni és keresnek fel kereskedőket, vendéglősöket és azzal csalnak ki nagyobb mennyiségű hitelt, hogy Szövetségünk központi titkársága a kiadott árukért járó összegeket ki fogja fi­ zetni. E helyen figyelmeztetjük úgy a ke­ reskedőket, mint a munkástársakat, hogy mi senkinek nem adtunk felhatalmazást ily módon való hitelezésre és nem is vagyunk hajlandók az ily módon felvett hiteleket ki­ fizetni. A szövetség elnöksége. A Magyarországi Bánya- és Kohómunká­ sok Gazdasági Szövetsége f. évi augusztus hó 20-án, Szent István napján dalosünnepélyel egybekötött népünnepélyt rendez, melyre tisztelettel meghívja a salgótarjáni szénmedencében működő összes dalárdákat és a közönséget társadalmi állásra való te­ kintet nélkül. Az ünnepély helyét és műsorát lapunk legközelebbi számában és falragaszok utján is tudatja a Rendezőség. Az orkán bányaszerencsétlen­ séget okozott Hülsben (Németország) felhőszakadás kö­ vetkeztében a környékbeli folyók és pata­ kok annyira megdagadtak, hogv az Auguszta bánya I. és II. számú aknája erősen meg­ rongálódott, a III. számú u. n. Viktória tárna teljesen elpusztult A vadul rohanó vízáradat kétszáz méter mélységig nyomult le, ennek következtében az egyik telep mintegy 200 méternyi átmérőben egy hirte­ len támadt kráterbe sülyedt és a géptelepek eltűntek a föld szinéről. Az éjjel dolgozó bányászok közül 30 megmenekült 5 bányász azonban bentrekedt Egész éjjel kb. 100 bányász fáradozott az 5 munkás és az akna megmentésén, de eddig eredmény nélkül �4 "A bányász“ Központi vezetőségi ülés. Szövetségünk központi vezetősége f. hó 24-én tartotta rendes ülését A szövetség titkárságának jelentése alapján örömmel állapította meg, hogy a szövetségünk szétrombolására irányuló törekvés minden esetben kudarccal végződött és örömmel állapította meg, hogy a szövetségnek lassú de szivós agitációja nem maradt eredmény nélkül, mert már a salgótarjáni kerületen kivül gyö­ nyörű eredményeket ért az ország többi bányatelepein is. Ezért a vezetőség meg­ van győződve, hogy a közel jövőben be­ tudja igazolni a munkásság előtt tényekkel a, hogy szervezetünk a munkásság érdekeit szolgálja. A szövetségi ügyeken kívül foglalkozott a vezetőség a bányamunkások üdülési sza­ badságával, a nyugbéresek lakbérének ren­ dezésével és mind kettőre vonatkozólag elha­ tározta, hogy a legerélyesebb föllépéssel tö­ rekszik eredményeket elérni. Végül foglalkozott a Pécsvidéki és a kom­ lói munkabér redukciónak állásával, valamint a komlói helyicsoport által elfoglalt álláspont­ jával. A központi vezetőség megállapította, hogy a vállalatok részéről a munkásság bér­ viszonyával szemben a leghálátlanabb amerikázást látja s ezért utasította a titkárságot, hogy minden erejével törekedjen azon, hogy a Pécsvidéki munkásság a tőlük elvont mun­ kabéreket mihamarább visszakaphassák. Amennyiben szép szerével megértés utján nem tudna eredményeket elérni, ugy neriadjon vissza más eszközöktől sem. Műkedvelő előadás Kisterenyén. Szövetségünk központi műkedvelő gárdája folyó hó 17-én műkedvelővel egybekötött tánc­ mulatságot tartott, amelynek jövedelme Szö­ vetségünk tagjainak kulturális fejlesztésére for- Olaszországban megszervezik a szakszervezetek minisz­ tériumát Római jelentések szerint legközelebb közzé teszik azt a dekrétumot, amely elrendeli a szakszervezetek minisztériumának megszer­ vezését Az uj minisztérium három fő osz­ tályból fog állni, amelyek közül kettő kizá­ rólagosan adminisztratív jellegű, ellenben a harmadiknak speciális feladatot kell teljesí­ tenie a szakszervezeti mozgalom körűt A rövid hírből nagyon keveset lehet még megállapítani, minden esetre azonban valami olyas féle történt Olaszországban, amelyet még a munkásmozgalmak nem ismernek. Igy tehát lényegében hozzászólni nem áll módunkban, ügyeim fogjuk a jövő ese- Tatabányán a IX. számú aknában julius hó 22-én, pénteken délelőtt az egyik front­ fejtésben mintegy 150 kgr. sulyu kő reázuhant munkaközben Kami János 41 éves vájárra, akit súlyosan megsebesített. Sulyos sebeivel a társulati kórházba szállitották. Karsai János sérülései oly súlyosak, hogy életben maradásához kevés a remény. A szerenesétlenül jártnak felesége és 4 gyer­ meke van. A bányahatósági vizsgálat meg­ indult annak megállapitására, hogy kit ter­ hel a felelősség. Az utóbbi időben oly sűrűn fordulnak elő balesetek, hogy ez már nem véletlen, hanem a vállalatok által követett kizsákmá­ nyolásra vezethető vissza. Hozzájárul ehez még, különösen Tatabányán, a sulyos pénz­ büntetés és az egyes felvigyázók brutális bánásmódja. Az angol postai alkalmazottak szövetsége elhatározta, hogy nem fizet tovább politikai alapot. Az angol szakszervezeti törvény még életbe sem lépett, máris mutatkoznak annak a kö­ vetkezményei. Ugyanis a postai alkalmazot­ tak szövetsége elhatározta, hogy a politikai alapot ez év julius 30-ával lezárja. Ennek folytán az alapszabályainak politikai moz­ galmakra vonatkozó rendelkezései julius hó 1-ével hatályon kívül helyeztettek. A mun­ kás pártot már értesítették is a szövetség kötelékéből való kilépésről. A szakszerve­ zeti szövetségből való kiválás valószínűen még ebben az évben bekövetkezik. Ehez a sokat mondó rövid hirhez csupán annyit kivánunk megjegyezni, hogy az a mozgalom, amely mozgalmat magyarorszá­ gon a szövetségünk elinditott nem egyedül álló, amint az Angliából érkező hirek is mu­ tatják. Szövetségünk mozgalmához hasonló munkásmozgalmak vannak Angliában is és ez a legjobban igazolja Szövetségünk moz­ galmának jogosultságát és annál inkább el­ lentmond azoknak az ostoba támadótoknak, amelyek bennünket a túloldalról érnek, amikor állandóan azt akarják bizonyítani, hogy a munkásság gazdasági érdekeit csakis politikai vonatkozású mozgalmakban tudják megvédeni Hát egészen bizonyos, hogy a hosszú év­ tizedekre visszatekintő Angol munkásság tisztában van azzal, hogy mit cselekszik és meg van róla győződve, ugy mint mi is, hogy egészséges munkás mozgalmai csakis ugy lehet kifejtem, ha az minden politikai párton kivül áll e nem hagyja magát befo­ lyásolni egyik vagy másik politikai párt KESZLER ÁRPÁD 1927. augusztus 1. Sportünnepély a baglyasaljai sportpályán. F. hó 17-én a baglyasaljai helyicsoportunk a baglyasaljai iparos kör és sportegyesület nagyszabású népünnepélyt rendeztek a baglyasal|ai sportpályán, amelyen közreműködött Szövetségünk központi dalkara és a baglyasaljai helyicsoportunk zenekara. A jól sikerült sportünnepély jövedelmét a munkásság kulturá­ lis fejlesztésére fordítják. Cseh vállalkozás a pécsi . csatornázásnál A pécsi tudósítónk jelenti, hogy Pécs vá­ ros csatornázásának alkalmával a munkálatokra pályázatot hirdettek, vas csövek beszerzésére. A pályázatban a magyar vas kartelben tömörült gyárakon kivül több cseh vállalat is részt vett A magyar gyárak ajánlatai mint egy két milliárd koronával drágábbak voltak a cseh ajánlatnál. A város vezetősége részéről köz­ ben járás is történt a gyáraknál az árak leszállitása érdekében, ennek azonban nem volt számba jövő eredménye, mert a cseh ajánlatok az ár mérséklés után is mint egy másfél milliárddal olcsóbbak voltak, igy az­ után a város vezetősége a szükséges anya­ got a cseh vasgyáraknál rendelte meg. A fenti kis eset élénken bevilágít a ma­ gyar ipar lehetetlen gazdálkodására, ami­ nek a magyar munkások isszák mega levét Mert ilyen és ehez hasonló eseményekből következik a munkanélküliség és a munka­ nélküliséggel egyidejűleg a munkásság bére­ inek a redukálása. Nagyon üdvös volna, ha az illetékesek beletekintenének a válla­ latok gazdálkodásába s megállapítanák, hogy miért nem tud konkurálni a magyar vas ipar a külföldi vas iparral szemben. Bizo­ nyára nem a magyar munkabérek teszik lehetetlenné a konkurencia lehetetlenségét, mert hiszen tudtunkkal a cseh vasipar mégegyszer olyan munkabért fizet mint a ma­ gyar. Az egészen bizonyos, hogy valami más okoknak kell lenni, amelynek megállapítása az előbb említett illetékes fórumokra tar­ tozik. varrógép RÉG BEVÁLT JÓ MINŐSÉGBEN Hirdessen ÓRÁS ÉS ÉKSZERÉSZ SINGER VARRÓGÉP RÉSZVÉNYTÁRSASÁG SALGÓTARJÁN. Fő-utca480. Salgótarjánban. Értesitem az i. t vásárló közönséget, hogy üzletemben rőfös-, rövid gyermekruhák, ingek, harisnyák olcsó árban beszerezhetők. Aki nálam 40 pengő értékben vásárol ingyen egy pontos 3 évi irásbeli Tisztetettel Keszler Árpád. Fő-utca 75. szám alatt a r. kath. templommal szemben A Bányász-ban. Nyomdavezető: Friedler Samu, � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász 2. évfolyam 15. szám (1927. augusztus 1.) A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Subject The topic of the resource Bányászat Kohómunka Közlöny Helyismeret Description An account of the resource Megjelenik minden hónap 1-én és 15-én kétheti lapszám Creator An entity primarily responsible for making the resource Csóka Vendel Fajd Pál Salgótarján Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1927-08-01 Rights Information about rights held in and over the resource Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább! https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/ Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/jpeg mikrofilm (35 mm) Language A language of the resource HUN Type The nature or genre of the resource periodika Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context M/60/A Bányászat Csóka Vendel Fajd Pál Helyismeret Kohómunka Közlöny periodika Salgótarján