https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/b710994b2ba3e8ed24527a7faf50788f.jpg eb7d97fb2985120fc4a05ead6a21d0c3 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/2f160832dea8dddad9a8828da8bedd1e.pdf 4ea2cab82ce22395ebbc41e426cb6f4a PDF Text Text II. évfolyam. 14. szám. A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Felelős szerkesztő: CSÓKA VENDEL Kiadó: FAJD PÁL. Telefon szám : 46. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Vasut-utca 4. szám. Megjelenik minden hó 1. és 15-én. Előfizetési ár 1/4 évre 80 fill. (10.000 K) Egyes szám ára 16 fillér. (2000 K.) A szakszervezetek helyes iránya. A legutóbb Salgótarjánban lezajlott események késztetnek bennünket arra, hogy a fenti kérdéssel ismételten fog­ lalkozzunk. Ugyanis az történt, hogy folyó hó 3-án Peyerék az ugynevezett “Munkásotthon“-t avatták fel. Erről az avatásról azután a „Népszava“ és a „Bányamunkás“ tele kürtölte a vilá­ got, hogy Salgótarján munkássága hi­ tet tett a szociáldemokrata szakszer­ vezetek mellett Ezen avatás részletei­ vel lapunk más helyén foglalkozunk, itt csupán elvi részével kívánunk fog­ lalkozni A bányamunkásság Salgótarjánban ugyanolyan rendületlenül áll gazdasági szervezete mellett, mint ezelőtt 10 hó­ nappal, amikor ezt a szervezetét meg­ alkotta. Sőt ma már nemcsak Salgó­ tarján munkássága, hanem az egész ország bányamunkássága átérezte en­ nek a szükségességét és ahol erre al­ kalom kínálkozott, azzal adta tanujelét bizalmának, hogy csatlakozott hozzánk. Ahol még nem csatlakoztak, ott csu­ pán napok kérdése, mert csak techni­ kai nehézségeket kell leküzdeni, ami folyamatban van. Az ország bányamunkássága azért csatlakozott ezen gazdasági szervezet zászlója alá, mert az minden politikai párttól független és csak kizárólag a munkásság gazdasági helyzetével és érdekének képviseletével foglalkozik. Ezt mondották meg hangsúlyozottan vasárnap, azaz 3-án Peyer Károly és társainak, amikor azon az avató gyű­ lésen a szaktársak megjelentek, ter­ mészetesen a „Bányamunkás“ és a „Népszava“ elhallgatták azt, hogy őket Bádenbe és egyéb helyekre küldötték és megmondották világosan és érthe­ tően, szemtől-szembe, hogy elég volt a hazudozásokból, nem hajlandók to­ vább tűrni a falhoz állítást és az ug­ ratást, mert nekik van meggyőződé­ sük, ezen meggyőződésükért küzdöt­ tek, ezért szenvedtek és ezen meg­ győződésükhöz ma is hűek maradtak és nem hagyják magukat eltántorítani senkitől. Elég volt, Ők már levetették a járszallagot és azok nyakára dobják rá, akik még ma is arcátlanul hazudjak az ország munkássága előtt, hogy övék a munkásság szeretete. Érre nézve a legjellemzőbb ugy a „Bányamunkás"­ ban, mint a „Népszavá“-ban Peyer­ nek az a kijelentése: „Nem lehet azt megakadályozni, hogy oly sokan sze­ ressenek!“ Ezt a megjegyzést Peyer­ nek saját bevallása szerint is a körülálló munkások nagy derültséggel fo­ gadták. Azt természetesen elhallgatják, hogy ezt a kijelentés egy óriási hahota követte. Ugyanilyen hazugság a több ezer főnyi tömegről írni, amit egymás közt ők is elismernek, azonban amint a közmondás mondja, hogy a látszat csal, tehát azt a látszatot kelti, mintha őket ilyen nagy tömegek. fogadták és üdvözölték, tehát csalnak, mert ott a valóságban 400, esetleg 450 embernél több egyáltalán nem volt jelen, ebbe beleszámítva az az úgynevezett vé­ delmi csoportot, amellyel felvonultak az avatás megtartására. Az is igazolja, hogy mennyire bát­ rak, hogy testőrség nélkül nem mertek kivonulni. A józanul gondolkozó mun­ kásságra bízzuk az elbírálását annak, vajjon ki a bátor, az-e aki 85-öd magával megy a gyűlés megtartására, vagy pedig az, az egy pár ember, aki szerintük, mint rendbontók Kirakodtak be a gyűlésre. Borzasztó rossz memóriája lehet ezen cikk írójának, amikor a cikk ele­ jén több ezer főnyi tömegről beszél, a cikk közepén pedig egy rendőrtiszt­ viselőt jelez, aki szétoszlatta a több ezer főnyi tömeget A bányamunkás­ ság a legerélyesebben tiltakozik az ellen, hogy őket ilyen gyáva színben tüntessék fel, mert ők már számtalan­ szor tanujelét adták annak, hogy ami­ kor nem több ezren, hanem csak egy pár százan voltak is jelen akár gyű­ lésen, akár egyéb összejövetelen, ame­ lyet ők a saját elhatározásukból és az érdekeik megvédése érdekében tar­ tottak, nem egy rendőrtisztviselő, ha­ nem több rendőrtisztviselő egy egész csomó rendőrrel sem tudta egy könynyen szét szórni a tömeget. Ha pedig most egy rendőrtisztviselő oszlatta fel a tömeget, akkor az nem tömeg, ha­ nem csak egy pár ember volt, akik véletlenül jártak a piactéren és ezek is, amikor Peyert és társait meglátták, először mosolyogva néztek végig ezen kisded csapaton, azután undorral for­ dították el a fejüket. — Ezeket tehát még egy rendőrtisztviselőnek semkellett szétoszlatni. A fenti megállapítá­ sok teljes mértékben fedik a valósá­ got, minden egyéb ettől eltérő híradás nagyképű hazudozás. Ez a vasárnapi gyűlés a bányamun­ kásságban csak megerősítette azt a tudatot, hogy helyes uton jár, amikor szervezetét a politikai mentesség elve alapján megalkotta. Ezt bizonyítja már ezen otthonavatás is, amelyet gazda­ sági szakszervezetek otthonául szán­ tak, ugyanakkor azonban politikai ke­ retek között avatják fel, tehát már eleve lehetetlenné teszik, hogy azon gazdasági szervezetek, amelyek ott tö­ mörülni kívánnak, gazdasági kérdések­ ben eredményeket érhessen el, mert joggal állíthatják szembe a politikai célzatot, vagyis az ott tömörült gaz­ dasági szervezeteknek nem a munkás­ ság gazdasági megerősödése a fontos, hanem a vezéreknek, a szociáldemok­ rata parlamenti frakciónak és a párt­ nak a politikai működése. — Minden egyéb, tehát a munkások nyomorúsága is mellékes azoknál az uraknál ami­ kor az ő politikai hatalmuk veszély­ ben van. A bányamunkásság folytatja küz­ delmét, ugyancsak folytatja gazdasági szervezetének kiépítését A vasárnap lezajlott események beigazolták, hogy Peyerék csakis hatósági oltalom alatt tudták megtartani az u. n. “munkás otthon“ avatást, mert ha a hatóság nem jár el olyan brutálisan szaktár. sainkkal, ugy Peyer és társai nem a fél 6-os vonattal, hanem már a déli vonattal fordítanak hátat Salgótarján­ nak és visszanézés nélkül igyekeztek volna vissza Budapestre, ahol clpa­ naszolták volna, hogy Salgótarjánban nemcsak hogy nem akarták meghall­ gatni, hanem a szó szoros értelmében kikergették őket. Azonban a hatósági pártatlanság, mely abban nyilvánult meg, hogy szaktársainkat ki dobálta, tette lehetővé, hogy demagógiájukat ismételten elkerepelhessék. Ha pedig Peyerék ezek után is ámít­ ják önmagukat és bolonditják társai­ kat is, ám tegyék, mi törünk előre a kitűzött célunk felé, a munkássággaz­ dasági függetlenségének megvalósítá­ sára. Aki ezen küzdelmünkből utunk­ ban áll, azt eltapossuk és azt kiáltjuk: „Előre!" �"A bányász" 2 Harc a drágaság ellen. Nem egyszer fejtettük ki véleményünket a pengőre való áttérésre való kapcsolatos folytonos áremelkedésről. Ismételten rámu­ tattunk arra a veszedelemre, amely a foly­ tonos áremelkedéssel egyidejűleg közeledik a fogyasztók terhére. Ezen aggályaink mind­ inkább súlyosabbá teszik a munkásság létfentartását, úgyszólván napról-napra vannak magas százalékos emelkedések, amely ve­ szedelmeket végre a kórmány is észrevett és azótától fogva ankétozások, tanácskozá­ sok folynak a drágaság megszüntetéséről. A napilapok hasábos cikkekben számolnak be a piaci árakról, mindazok, akik figyelemmel kisérik megállapithatják, hogy a sajtó táma­ dása az árdrágitók ellen nem vezetett kellő eredményre, ellenkezőleg a piaci árusok figyelmet felhívta és úgyszólván rászabadí­ totta a vevöközönségre. A drágaság nem hogy csökkent volna, inkább állandóan nö­ vekszik. A kórmány az ankétozásokon kívül nem igen tett egyebet, minthogy 2-300 detektivvel figyelteti a főváros és a vidéki városok piacait, de semmi magyarázatot nem találnak a drágaság okára. Közben nyilatkozatok is hangzottak el, hogy fel kell állítani ujra az uzsora biróságot, meg kell büntetni az ár­ drágítókat. Ezen nyilatkozatokkal mi is egyet értünk, de ezzel még nincs elintézve a drágaság kérdése, ha a kórmánynak nincs elég ereje ahoz, hogy a kilátásba helyezett intézkedé­ seinek érvényt szerezzen, akkor jönnie kell a drágaságot pótló munkabér javításoknak, meri a munkásság a nyomorult munkabére mellett ez ideig sem tudott megélni, a jövő­ ben pedig teljesen képtelen önmagát és csa­ ládját a szükséges mindennapi kenyérrel el­ látni. Itt csupán rákivánunk mutatni arra a hangzatos védekezésre, amivel a mult idők­ ben munkaadóink érveltek, hogy először a szénnek kell olcsóbbnak lenni, csak azután jöhet az élelmi szerek olcsóbbodása. A mostani áremelkedések beigazolták, hogy a munkaadóink ezen védekezése csődbe jutott, mert a szén ára legalább a felire csökkent, mig ezzel szemben az élelmiszer árai, külö­ nösen az utóbbi hónapokban cca. 30%-al emelkedtek. Igy tehát világos, hogy a mun­ kásság megélhetésének szempontjából vagy az árak csökkenésének kell bekövetkezni, vagy pedig a lehető legsürgősebben a munka­ béreket kell megjavítani. Előre tisztában vagyunk a munkaadók felfogásával, amikor a munkabérek megjaví­ tására hívjuk fel figyelmüket, de nem tehe­ tünk róla, hogy a drágaság bennünket erre kényszerít és itt is mint minden esetben kötelességet vélünk teljesíteni, munkástársa­ ink érdekében. Az, hogy a munkásság becsületesebb meg­ élhetést igyekszik magának kivivni az neki is kötelessége, mert ez által biztosíthatja csak a folytonos békés termelést Miután már arról mindenki meg van győződve, hogy a nyugodt termelés nemzeti érdek, hisszük és reméljük, hogy ezen intő szavunk illeté­ kesek belátását fogja kiváltani és oda fog­ nak törekedni, hogy a munkásság a min­ dennapi kenyeréhez becsületes eszközökkel juthasson el Ha azonban intő szavunk süket fülekre talál, a munkásság a maga erejével fog a nyomasztó drágaság ellen küzdeni 1927, julius 15. Az úgynevezett „Munkásotthon“ felavatása Salgótarjánban. Egy évvel ezelőtt, amikor a Salgótarjánvidéki bányamunkások otthagyták Peyert és társait megindult a lótás-futás, kapkodás, törték a fejüket miként lehetne az elfordult bányamunkásokat visszahódítani. Először próbálgatták hazugságokkal, azután ugratá­ sokkal és amikor azt látták, hogy minden kísérletük hiábavalónak bizonyul, egy ujabb szemfényvesztéshez folyamodtak. Már az ősz folyamán azt hirdették, hogy Salgótarjánban bányamunkás-otthont fognak épiteni. Végre ez év tavaszán hozzáfogtak az építkezéshez, ugyanakkor lapjaikban telekürtölték az országot, hogy Salgótarjánban olyan nagy a tülekedés szervezetük iránt, hogy okvetlen meg kell a munkás-otthont építeni. Amikor az épitkezést megkezdték, elő­ ször azt hittük, hogy tényleg egy bánya­ munkás-otthont épitenek s azt kérdeztük, vajjon miből, mert tudtunkkal Peyerék szer­ vezete az anyagi csőddel küzködött már akkor is, mielőtt a Salgótarján-vidéki bánya­ munkások kiváltak volna. Később azután megtudtuk, hogy a Törekvés takarékpénz­ tár épitette, annak a tulajdonában is van, csupán a címet adta kölcsön, hogy a falára kiírhassák „Munkás-otthon.“ Az egész épület mintegy 5-ször 8 méter területen fekszik, ez még egy rendes lakás­ nak sem felelne meg, azonban ugy látszik ez a kis ház Salgótarjánban megfelel mun­ kásotthonnak, ahol mintegy 10.000 főnyi munkáslétszám van. Ez is igazolja, micsoda nagy taglétszám van ott, amikor négy szak­ mának a helyisége van ezen a kis helyen s ez a kis hely is állandóan zárva van, mert nincs aki a kilincset nyomogatja. Ennek a nevetséges munkásotthonnak a felavatására készültek Peyerék már hóna­ pok óta, azonban folyton halasztották, mert nem tudtak még annyi embert sem össze­ szerezni az összes szakmák között, akikkel ezt a kis helyiséget megtölthessék egyrészt, másrészt pedig féltek attól, hogy a salgó­ tarjáni bányamunkásság megfogja tőlük kér­ dezni, hogy mit keresnek Salgótarjánban, amikor már nem egyszer világosan meg­ mondották az itteni munkások, hogy nem kiváncsiak az ő nagyképü hazudozásaikra s ugratásaikra sem hajlandók bedőlni, elég volt a csalódásokból, tehát semmi keresni valójuk sincs Salgótarjánban. Csak amikor hosszas lótás-futás és hazudozás után sikerült mintegy 50—60 embert a maguk részére félrevezetni, — bár ezek sem tagjaik, — akkor határozták el magu­ kat, hogy megtartják az ugynevezett „mun­ kás-otthon“ felavatását Már hetek óta folyt az agitáció, egyik vasárnapról a másikra halasztották, mig végre e hó 3-án megtar­ tották Tekintettel arra, hogy Salgótarján­ ban tömeget nem tudtak biztosítani, tehát ugy okoskodtak, majd hoznak tömeget ők magukkal. Igy is történt, elhoztak magukkal Diósgyőr­ ből egy 60 tagból álló dalárdát, Budapestről kijött 15 kiküldött és 3 bányász, akiknek a kiküldetéséhez ugyancsak szófér. Már na­ pokkal előbb röpcédulákat osztogattak, amelyben felszóllitották Salgótarján és vidéke ossz munkásságát a tömeges megjelenésre. A nagy agitációnak és röpcédula osztogatás­ nak volt azután az az eredménye, hogy a 3-iki d. u. gyűlésre össze jött mint egy 400 ember. Ezek az emberek azután elhelyez­ kedtek részben az „Otthont“ körül vevö kerítésen belül, részben pedig a kerítésen kívül. Azonban nem csak Peyerék készüllek az otthon avatásra, hanem szövetségünk tagjai is. Dacára annak, hogy szövetségünk köz­ ponti titkársága mindent elkövetett, hogy az embereket eltérítse szándékuktól, a tagok nagyrésze kijelentette, kérdőre vonják Peyert. A nevezetes délután tényleg nagy csopor­ tokban jelentek meg a tagok a gyűlésen. Délután 3 órára volt hirdetve a gyűlés, azonban már fél 3 órakor szövetségünk tag­ jai összeszólalkoztak Peyeréknek egypár hívével, akik minden áron ki akarták tessé­ kelni őket. Azonban szövetségünk tagjai nem tágitottak, azt mondották Peyer és tár­ sainak, nekik ugyan annyi joguk van abban a helyiségben tartózkodni, sőt még több, mint azoknak, akik ma annyira ragaszkod­ nak hozzá. Mert Ők dolgozták a pótműszakokat be­ csülettel, sőt a járulék fizetést is addig foly­ tatták, mig rá nem jöttek a becsapatásokra, amelyek Peyerék részéről történtek. Ezzel szemben azok között, akik ma az ugynevezett „munkásotthonba* járnak, nagy részük egyáltalában nem járult a munkás­ otthon költségeihez egy fillérrel sem. — A munkásságnak ez az első megnyilatkozása kétségbe ejtette Peyeréket és a diósgyőri dalárda tagjait állították sorompóba. Ekkor derült ki, hogy Peyerék azért vonultak ki olyan nagy számmal, mert ezzel vélték egy­ részt megvédeni saját testi épségüket, ugyan­ csak azokat használták fel arra, hogy a ré­ szükre kellemetlen munkásokat a helyiség­ ből eltávolítsák. A munkásság azonban a legnagyobb felháborodással utasította vissza ezt az aljas eljárást és semmi körülmények között sem hajlandók eltávozni. Peyerék amikor látták, hogy minden eről­ ködésük sikertelen, a jelenlevő rendőrtisztviselőhöz fordultak, attól kértek oltalmat, egyben kérték a rendőrséget, hogy távolítsa el mindazokat, akik részükre kellemetlen. A rendőrség szót fogadott Peyeréknak és Peyer és társa most már odaálltak egyrészt a pódiumra, a többi pedig a munkásság kö­ zött különféle helyeken, ahol sorra muto­ gatták a rendőröknek, akiket ki kellett ve­ zetni. A munkásság között ez olyan felhá­ borodást váltott ki, hogy attól lehetett tartani, vérfürdő származik. Ekkor valaki a tömegből záptojást dobott. Csak a munkásság higgadtságának köszönhető, hogy a vérfürdő nem következett be. Az emberek csoportokba verődtek s igy vitatkoztak, ami­ ből tumultus keletkezett, pofozkodás kez­ dődött, amelyben Peyer Károly is részt vett, sőt Morgenstein Vilmos bányamunkásról, — akit torkon ragadott, — letépte az inget. Amikor az a tumultus folyt, a rendőrség Peyerék felkérésére közbe lépett olyformán, hogy mindazokat, akikre Peyerék rámutat­ tak a rendőrség lökdősés és pofozás kísé­ retében kivezette. Azonban dacára a töme­ ges kivezetéseknek a gyűlés, amelyet most már nagy nehézségek között megnyitottak, állandó éles közbeszólások közepette folyt. Jellemző miként kezelik Peyerék a bányamunkásságot. Az úgynevezett „Munkásott­ hon“’ felavatásának a levezetésére is egy helybeli nyomdászt bíztak meg. A bányaimunkásság ezt a kezelést már a múltban �1927. július 15. állandóan sértőnek találta, mert érzi magát annyira műveltnek, hogy tovább nem haj­ landó járszallagon vezetetni magát. A gyűlés további folyamán olyan felháborodás fogadta az egyes felszólalókat, különösen Peyer Károly felszólalását fogadta sűrű "pfuj“, "mit keres itt“, „menjen Bádenba", „ide nem hívta magát senki“, „nem vagyunk kiváncsiak a maga hazudozásaira“ és több ehez hasonló sűrű közbekiáltások szakították félbe. Oly ellemi erővel tört itt ki a munkásság, hogy, Peyer sietve fejezte be beszédét. Ha­ sonlóképen jártak a többi felszólalóik is és ezt a legjobban az igazólja, hogy a fél 6 órai vonattal már el is utaztak. Minden gondolkozó ember elbírálhatja mennyire nagy ünnepséggel zajlott le az esemény, amikor 3 órától 5-ig tehát 2 óra alatt 17 szónok szó­ lalt fel, köztük jelenlegi és volt képviselők, ugyancsak a dalárda is 2 szer énekelt. Sőt ebbe a 2 órába kell beleszámítani a kive­ zetési eseteket és tumultusokat, amelyek közel 1 órát vettek igénybe. Nem ennyi ideig szokott ez tartani más körülmények között A legjobban igazolja kudarcukat az a meg nem tartott mulatság, amelyre engedélyt kértek és kaptak is, azon­ ban nem merték megtartani. Féltek a mun­ kásság felháborodásától. Ez a hiteles törté­ nete az otthon avatásnak, minden ellenkező állítás hazugság. Ezek után azt kérdezzük, hol van az a bizonyos hatósági támogatás amelyben Peyerék szerint mi részesülünk. Most világosan beigazolást nyert, hogy egy­ általán nem tudták volna megtnrtani avató gyűlésüket, ha a rendőrség nem jön segít­ ségükre. Ezzel azután be is fejeződött az ő pályafutásuk Salgótarjánban, ugyancsak a legrövidebb idő alatt az egész ország terü­ letén. Utólag értesülünk arról, hogy Morgenstein Vilmos az őt ért inzultusért büntető feljelentést tett Peyer Károly ellen. Egy kis adalék a salgótarjáni munkásotthon felavatáshoz. Milyen gyönyörű látványosság volt és mennyire szivettépő eseményként hangzott el az a pár beszéd Salgótarjánban, amelyet a munkásotthon avatásának alkalmával mondottak el az ünnepélyre érkező vidéki szó­ nokok. Az ott megjelent szaktársak között volt egy idegen ur is, akinek semmi köze nincsen egyik szervezethez sem, aki a vezér­ karral utazott el a fél hatos vonattal Buda­ pestre. Nem tudta, hogy az a nagyobb tár-, saság, akivel egy kupéba Összekerült, honnét utazik s aki elmondotta nekünk, hogy arra, lett figyelmes, hogy a kupéba utazó utastársai elkeseredetten tárgyalták a salgótar­ jáni munkásotthon ünnepélyének eseményeit. Körülbelül 60-75-en lehettek a harmad­ osztályú fülkében, amikor az egyik utitárs sugdolózva mondotta a másiknak,hogy ezek: a Csókáék mégis csak nagyon befészkelték magukat Salgótarjánba, nem hittem volna kedves elvtárs, hogy ilyen kudarccal kelljen visszajönni Salgótarjánból, mire megje­ gyezte a másik utitárs: ne beszélj olyan hangosán, mert ha valaki meghallja, akkor él leszünk árulva, hogy mi is beismertük azt a vereséget, ami bennünket ért Salgó­ tarjánba. Erre az illető ur figyelmes tett és örömmel hallgatta a diskurzust Öröme azonban nem sokáig tartott, mert amikor Hatvanba étkezett a személyvonat, ott szét ment a. társaság. Az egyik részevárakozott a miskolci személy vonatra, a má­ sik része pedig felszállt a Miskolc-b.-pesti „A Bányász" 3 Elárusitó helyek: Bogenglück Ignác vas-, bőr- és festékáru kereskedése, Salgótarján. — — Kun Testvérek épületfa és épitőanyagok raktára. Kisterenye. harmadosztályú fülkébe, az illető úriember itt is szerencsét próbált, de a szerencse he­ lyett szerencsétlenség érte, mert a szóvivő Peyer elvtársat nem volt szerencséje találni a gyorsvonat harmadosztályú fülkéjében. Kiváncsiságból a peron felöl levő ablakhoz sietett, hogy megkeresse Peyer elvtársat, de ez nem sikerült Végül egy ötlete támadt, átsiet a vonat másik oldalára és ott látja Peyer elvtársat egy kis virágcsokorral a ke­ zében gyors léptekkel a gyorsvonat étkezőkocsija felé menni. Többször visszapillan­ tott, nem tudjuk miért, de valószinűleg látszik, hogy azért nézegetett vissza, hogy utitársai ne követhessék, mert hiszen a ke­ gyelmes ur kényelmeden helyzetbe került volna, ha a bányász munkástársak s egyéb kiküldöttek is vele együtt mentek volna az étkező kocsiba. Alig egy pár pillanat múlva a vonat el­ indulása után Peyer utitársai megdöbbenve állapitották meg, hogy Peyer lemaradt a vonatról, hosszú tanácskozás indult meg, vajjon mitevők legyenek hogy tudnák megtalálni a vezért. Az egyik azután megnyug­ tatta a jelenlevőket, hogy legyenek egészen nyugodtak, Peyer elvtárs már olyan sokat utazott gyorsvonatokon és expressvonatokon, hogy nagyon is kiismeri magát, tehát nem veszhet el. Ehez a kis epilógushoz tisztán annyit ki­ vánunk megjegyezni, hogy Salgótarjánban sem ő, sem pedig a többi szónoktársai nem ezt magyarázták az ott megjelent munkástársaknak, hogy ők szégyenük magukat a munkástársakkal egy kupéban utazni, hanem ellenkezőleg a testvériséget, összetartozandóságot és a nyomor egyenlően való megosztását hirdették. Vajjon a többi utitársnak nem esett vol­ na-e jól a bársonyozott étkezőkocsiban egy kis harapni valót jussolni, azért az eredmé­ nyes munkáért, amelyet a vezér körül ki­ fejtettek, igazán megérdemeltek volna vala­ mit De az egyik sejtette, hogy a vezér hová lett mert megjegyezte nagyon elszo­ morodott arccal: „Igy van az gyerekek, akinek Isten a barátja, könnyen üdvözül!“ Figyelmeztetés. Egy el nem mondott beszéd a sal­ gótarjáni munkásotthon avatáson. A salgótarjáni munkásotthon avatást meg­ előzőleg arról értesültem, hogy az otthon avatásra meghívást kaptak nem csak kizárólag a munkások, hanem a bányamunkás­ otthon r. t. igazgatóság tagjai is és mind, azok, akik a bányamunkás otthon r. t fel­ épitésében aktív részt vettek. Én magam is azok közé az egyének közé tartozottnak véltem magamat, akik aktív részt vettek a bányamunkás otthon felépí­ tésében és igy jogot formáltam az avatási ünnepély részvételében. Az ünnepélyen részt is vettem azzal a szándékkal, hogy ott szót kérjek és véleményemet elmondjam a munkás otthon avatására érkezett vendégek jelenlétében. Ezen szándékomban megaka­ dályozott a Peyer-féle diktatúra, mert bizo­ nyára tisztában voltak azzal, hogy a Jávo­ rek által elmondott mocskolódásra méltó választ fognak tőlem kapni. Ugyanis Javorek felszólalásában a felsőgálái munkás otthon avatás alkalmával el­ mondott beszédemmel foglalkozott, amelyre válaszom elmondását lehetetlenné tették azzal, hogy a szót nem adták meg és igy kénytelen vagyok e helyen elmondani azt amit belémfojtottak a gyűlés alkalmaval Igaz, hogy a felsőgalai munkásotthon avatása alkalmával elmondott beszédemben erős egységre hivtam fel az egész ország bánya­ munkásságát A salgótarjáni munkás otthon avatásával sem akartam egyebet tenni, azzal a külömb­ séggel hogy most már szemtől-szemben akartam lehúzni a leplet azokról a magukat szociálisuknak valló egyénekről akik a szociálizmusnak a legnagyobb árulói, akik hangzatos frázisokkal hirdetik a szociáliz­ musban rejlő igazságokat és maguk pedig a szociálizmusnak a legerőszakosabb eltiprói. Hát vegyék tudomásul hogy a „Népszavá“-ban hirdetett gyávák nem mi, salgó­ tarjáni munkások vagyunk, hanem azok, akik az általam tervbe vett igazságok előtt megfutamodtak, mert az egyszer bizonyos, hogy az igazsággal nem mertek szembe nézni, már pedig, aki az igazság dől erő­ szakkal futamodott meg, annak nem áll jogában senkit sem gyávának, orvtámadónak minősíteni, mert a minősítés az ilyen esetek­ ben maguk ellen fordúl és nem talál hitelre. Szövetségünk központi irodája arról szer­ zett tudomást, hogy Szövetségünk, vagy annak tisztviselőinek nevével visszaélve igye­ keztek egyesek maguknak hitelt szerezni és keresnek fel kereskedőket, vendéglősöket és azzal csalnak ki nagyobb mennyiségű hitelt hogy Szövetségünk központi titkár­ sága a kiadott árukért járó Összegeket ki A munkásság egységének a megteremtése fogja fizetek E helyen figyelmeztetjük úgy a elvi állásponton áll még ma is, azzal a kü­ kereskedőket, mint a munkástársakat, hogy lömbséggel, hogy a munkásságnak nyiltan mi senkinek nem adtunk felhatalmazást ily módon való hitelezésbe, és nem is vagyunk kell szintvallania és szakítani azokkal akik hajlandók az ily módon felvett hiteleket a munkásság egységének megbontásában kifizetni. A szövetség elnöksége. előljártak és mind azokkal akik a mun- �1927. julius 15. "A bányász" kásság egységét saját önző céljaiknak az elérésére használták fel. Már pedig az előbb említett urak azt éveken keresztül gyakorolták, amely meg­ győzött arról, hogy azon az uton, amelyen éveken keresztül haladtunk a munkásság nem érheti el célját, szakítani kell a dema­ gógiával és helyre kell állítani a munkásság bizalmát, amelyet az eddigi csalódások idéz­ tek elő, amelynek előidézésében Peyer és társai jártak elől Telek József. A Singer-varrófény bármely varró­ gépre utólag felszerelhető, — praktikus és kiméli a szemet Kérje annak gyakorlati be­ mutatását Singer-varrógép fióküzlet Salgó­ tarjánban, a kath, templommal szemben. Egy pár szó a magyar bánya­ munkásokhoz. Magyar bányász testvérek ! egy pár szó­ val fordulok hozzátok, hogy gondolatomat és tapasztalataimat kifejezzem előttetek. És igyekezzetek meggyőződni gondolatom he­ lyességéről és ha meggyőződtetek gondolatom helyességéről gyertek velem azon az uton, amelyen én haladok a többi társammal együtt. Mert ezen az uton akarjuk elérni azt, amit a másikon nem bírtunk elérni, a nehéz fárasztó munkánk gyümölcsét, az em­ berekhez illő bánásmódot, a tisztességes megélhetést és ruházkodást A munkás meg­ becsülését és a felebaráti szeretetét Ezt csak ugy tudjuk elérni, hogy ha egy igazi szer­ vezetbe küzdünk mindnyájan azok ellen az igazságtalanságok ellen, amit velünk szem­ ben elkövettek. Én küzdöttem és küzdeni akarok az igaz­ ságtalanságok ellen és ti is küzdöttetek ve­ lem együtt és ha kellett életeteket is áldoz­ tátok az igazságért és annak megvalósitásá­ ért De az utóbbi időben rá jöttünk arra, hogy aki nekünk az igazságot hirdette, az hátunk mögött az igazságtalanságokat maga követte és magáévá tette a Judás szerepét Mi, akik éveken keresztül figyelemmel kísér­ tük és nem tettük magunkévá a Judás sze­ repet, hanem kívántunk tovább haladni a kitűzött cél felé, akkor jöttünk rá, hogy a Judás szerepre többen is vállalkoztak, amit én nem hittem volna, hogy ha azt valaki mondotta volna. Én hittem és hiszek a szociálizmus igaz­ ságában, de nem hiszek annak a hirdetői­ nek és elítélem mindazokat a szociáldemok­ ratáknak nevezett egyéneket, akik vállal­ koztak a Judás szerepére. Ebbe bele kell érteni a Népszavát is, akiért annyi meg­ próbáltatáson mentem keresztül, amikor a diktátornak nem tetszettem és amikor nem hagytuk magunkat orrunknál fogva vezetni, orvul támadott meg bennünket az is. A salgótarjáni kivált munkásság továbbra is kitartó szociáldemokratának vallották ma­ gukat és kértük a Népszavát, hogy ezen elhatározásunkat közölje le és ő ezt nem tette, ahelyett, hogy ezen kívánságunkat teljesítette volna, tovább támadott a diktá­ torok kívánsága szerint. Igy tehát a salgó­ tarjáni munkásság magára volt hagyatva, nem bizhatott senki másba, mint csupán a saját erejébe és igy alkotta magának a gaz­ dasági szervezetét s a gazdasági szervezet a munkásság összetartásával akarja leküzdeni azokat az igazságtalanságokat, amelyet ve­ lünk szemben elkövetnek. Látom hogy ebben a harcban nem egyedül áll a salgótarjáni mun­ kásság, hanem segítségére siet magyarország bányamunkássága és közös erővel száll sikra az életért, mert élni akar. Meg akarjuk szün­ tetni azt a nyomort és azt az embertelen bánásmódot, amelyben bennünket részesí­ tenek. Én szívből üdvözlöm mindazokat a bányász szaktársakat, akik nehéz munkánk­ ban segítségükre sietnek a salgótarjáni bá­ nyamunkásságnak. Bizzatok a munkásság saját kifogyhatatlan erejében, rövid időn belül el fog jönni a várt eredmény. Én meg­ vagyok róla győződve, mint egyszerű, sze­ gény bányász ezt a meggyőződésemet kívá­ nom nektek is tolmácsolni. K. P. S. resni még a legminimálisabb életszükségleti cikkek beszerzéséhez szükséges összeget sem, ezt csakis élete veszélyeztetése árán tudja megszerezni. A Salgótarjáni Kőszénbánya r. t. körébe tartozó temetkezési segélyintézménye. Lapunk f. évi junius 15-iki számában is­ mertettük a fenti vallalat által létesített temetkezési segély intézményét. Ez az in­ tézmény junius 4-én lépett életbe és az első hónapban vagyis junius 4-től 30-ig a következő működést fejtettek ki. A segély intézmény körében a betegpénz­ tárnál kötelezett tagok száma 4848, önkéntes tag 350. Halál eset alkalmával ezen idő alatt kifizetett dolgozó után 3 esetben á 160 P. 480 pengőt, feleség után 1 esetben 120 P. egy éven felüli gyermek után 2 esetben á 80 P. — 160 pengőt, egy éven aluli gyer­ mek után 6 esetben á 50 P. — 300 pengőt Ezek az adatok azt igazolják, hogy a te­ metkezési-segély intézmény, a kötelező betegpénztárral szemben, amelynek a temet­ kezési segélyei nem fedezik a temetkezési költségeket, — bizonyos könnyítéseket je­ lentenek a munkásság részére. Már régen rámutattunk arra, hogy az ál­ lam kötelessége gondoskodni a beteg és rokkant munkásokról Különösen sérelmes az orsz. betegpénztárról szóló törvénynek az a rendelkezése, mely szerint ha valaki nyugdijba vonul, törlik a betegpénztár kö­ telékéből Fenti segélyintézménynél nagyon fontos Halálos kimenetelű baleset történt folyó feladat hárul a választmányra, melynek fel­ hó 7-én és 8-án Salgóbányán és Kisterenyén. adata az intézmény vagyonának a helyes Salgóbányán 7-én este 10 órakor egy el­ gyömölcsöztetése és kezelése. Mindenesetre szabadult csille Frankos Károly csillést oly. figyelemmel fogjuk kísérni és mindent el­ szerencsétlenül temette maga alá, hogy tár­ fogunk követni, hogy ez a kérdés állami elintézést nyerjen. sai holtan húzták ki. Kisterenyén a Chorin-táró harmadik sik­ Helyi csoportok hírei. Mecsekszabolcs. További intézkedésig lóján ugyancsak hasonló halálos kimenetelű baleset történt — Vince Nándor, aki mint beiratkozások és befizetések a vezetőség siklófékes volt alkalmazva, fenti siklón a összes tagjainál, vagy a kerületi titkárság­ nál eszközölhetők. sorompót nem zárta el, hanem kézzel igye­ Mecsekszabolcsi helyicsoportunk vonós kezett a csilléket megfékezni. — Ebben zenekart szervez. A résztvenni szándékozók a munkában a jelzett időben már négy csil­ jelentkezzenek Baranyák József szaktárs­ lét fékezett meg, amikor ujabb 2 csille jött nál, Felső-telep 58. szám. le a siklón. Vince Nándor ezt a két csillét le akarta fékezni, azonban oly szerencsét­ lenül gyűrték maguk alá a csillék, hogy 4 egy szolgálati cselédkönyv Galcsik József csille keresztül ment rajta és a felismerhe- névre kiállítva. Tulajdonosa igazolás mellett tetlenségig összeroncsolta ugy, hogy társai lapunk kiadóhivatalában, Salgótarján, Vasututca 4. szám alatt (Vigadó) átveheti. holtan húzták ki a csillék alól. A salgótarjáni bányakapitányság megindí­ totta a vizsgálatotA fenti két balesetnek a bányahatósági vizsgálatát kíváncsian várjuk. A vizsgálat lefolytatásához a bányahatóságok figyelmébe ajánljuk a következőket: Az a tény, hogy a pálya sorompót nem zárták el, ez nem a munkás hanyagsága, hanem a tőke kapzsi­ sága. Ugyanis ha munkások mindazokat a szabályokat betartanák ami elő van írva, a mai bérezések mellett nem tudná megke­ Bányászsors. Találtatott varrógép RÉG bevált jó minőségben KESZLER ÁRPÁD Hirdessen ÓRÁS ÉS ÉKSZERÉSZ SINGER VARRÓGÉP RÉSZVÉNYTÁRSASÁG SALGÓTARJÁN. Fő-utca 480. Salgótarjánban. Értesíteni az i. t vásárló közönséget, hogy üzle­ temben rőfös-, rövid áru, munkásruhák, gyermekruhák, ingek, harisnyák, olcsó árban beszerezhetők. Aki nálam 40 pengő érték­ ben vásárol ingyen kap egy pontos járásu zsebórát 3 évi Írásbeli jótállással. Tisztelettel Keszler Árpád. "Turul"-nyomda r.-t, Salgótarján. a Fő-utca 75. szám alatt kath. templommal szemben. A Bányász-ban Nyomdavezető: Friedler Samu. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász 2. évfolyam 14. szám (1927. július 15.) A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Subject The topic of the resource Bányászat Kohómunka Közlöny Helyismeret Description An account of the resource Megjelenik minden hónap 1-én és 15-én kétheti lapszám Creator An entity primarily responsible for making the resource Csóka Vendel Fajd Pál Salgótarján Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1927-07-15 Rights Information about rights held in and over the resource Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább! https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/ Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/jpeg mikrofilm (35 mm) Language A language of the resource HUN Type The nature or genre of the resource periodika Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context M/60/A Bányászat Csóka Vendel Fajd Pál Helyismeret Kohómunka Közlöny periodika Salgótarján