https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/1ffe609b24bac12e62394a8cd1a4c28f.jpg 9d1d6073dcf9da16c0742be5cb38d6f3 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/38de795984f24cd9eae48bb6d807fef7.pdf 1636ad13c8d63952dfb2c1ebd03433d6 PDF Text Text II. évfolyam. 13. szám. 1927. julius 1. A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Felelős szerkesztő: CSÓKA VENDEL. Kiadó: FAJD PÁL. Telefon szám : 46. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Vasut-utca 4. szám. Megjelenik minden hó 1. és 15-én. Előfizetési ár 1/4 évre 80 fill. (10.000 K) Egyes szám ára 16 fillér (2000 K.) Megértést. Lapunk megjelenése óta nem győz­ zük eléggé hangsulyozni, hogy a bánya­ munkásságnak milyen égbekiáltó a nyomorusága. Sorra vettük a bánya­ kerületeket és csaknem majdnem min­ den lapszámban egy-egy bányakerületben duló sulyos visszásságokat talál­ tunk fel. Jelen lapszámunkban is egy ilyen bányavidéknek a sulyos nyomoru­ ságát mutatjuk be, ez a borsodvidéki bányakerület, ahol ugyancsak elmond­ hatjuk égbekiáltó a nyomoruság és a bányavállalatok kapzsisága szinte az égig ér. Szomoruan kell látnunk, hogy sze­ rencsétlen Csonka-Magyarország egész területén a bányamunkásság az, aki a leglesujtóbb nyomorúságot szenvedi. Azt látjuk, hogy minden rétegben, minden társadalmi érdekeltségben sike­ rült bizonyos paritást találni a mult idők vagyis a béke idők viszonyaihoz képest, csupán a bányamunkás az, aki nem tudta megtalálni a paritást a béke­ viszonyokhoz. Oly súlyos adatokat halmoztunk össze és soroltunk fel az utóbbi idők folyamán, hogy ezen ada­ tok sulya alatt meg kell törni annak a lelketlenségnek, amely lelketlenséggel a bányamunkások sorát intézik. De ugy látszik érzéketlenséggel ta­ lálkozik minden jaj szó, minden bizo­ nyitás. Szinte kétségbeejtő az a gon­ dolat, hogy ebben az országban nincs senki, akinek helyén van a szive, az érzése és a sok siró, rívó bányász asszzony és gyermek kőszívekre talál. Vájjon nem gondolják-e az urak, hogy ez megbosszulja magát és akkor ne keseredjenek el és ne hangoztassák a munkásság durvaságát és érzéketlen­ ségét, mert akkor az „adjon Isten“-re, ez a „fogadj Isten“ lesz. Egy gondolat, egy jelszó járja be az ország egész területét, lappang a szivekben és részint hangos kifejezésre is jutott, mely szerint, vajha mielőbb elkövetkezne az az idő, amikor a mai megnyomorított csonka ország helyett ismét régi, gazdaságilag hatalmas Magyarország lehetnénk. Oly szivbemarkoló gondolat ez, mert mindenki tisztába van azzal, hogy minden gaz­ dasági nyomoruságot Magyarország megnyomorítása idézett elő. Ezért ápoljuk azt a kis csemetét, amely a lelkek mélyén kelt Magyarország viszszaállítása érdekében. A magyarországi bányamunkások egyike voltak azoknak, akik a megnyomorított csonka ország­ ban legelőször adták tanujelét ezen érzelmüknek, akkor amikor a forra­ dalmak után az ország széntermelése teljesen levolt zülve ugyannyira, hogy a kis ország bányái alig voltak képe­ sek az ország szénszükségletének a 25%-át fedezni, akkor a bányamun­ kások fokozott munkaerővel és munka­ kedvvel láttak hozzá, hogy az ország szénsükségletét mihamarabb a kis or­ szág bányái födözni tudják. Még em­ lékszünk arra az időre, amikor a magyar bányamunkásokról ugy a ma­ gyar bányavállalatok, mint az ország illetékes vezető körei számtalanszor dicsérőleg nyilatkoztak s elismeréssel állapították meg, hogy Magyarország ujjá épülésében az uttörő munkát a legsulyosabb és legveszélyesebb ipar­ ban foglalkoztatott bányamunkások teljesítették. A bányamunkások abban az időben ezen sulyos és nehéz munkájuk telje­ sítése idején a legszerényebb, szinte nyomorúságos életet éltek, csupán csak az élhetőségi folytonosság volt meg az által, hogy állandóan dolgoz­ hatott. Akkor sem tudta a bányamun­ kás ugy önmagát, mint családját ellátni, mint azt sulyos és nehéz munka foly­ tán megérdemelte volna. Tehát akkor is csak tengődés volt az élete. Abban az időben a bányamunkás­ ság szintén állandóan követelte, hogy ugyanazt a megértést tanusítsák vele szembe, aminek ők tanujelét adták, javítsák az életviszonyait és ez által könnyítsék meg nehéz munkájának a folytatását. Ugyanabban az időben a bányavállalatok is a leromlott üzemük hangoztatásával kérték és sürgették a kormányt, segítse őket üzemük rendbe­ hozatalára. Állandóan az üzemek le­ romlottságát állították oda bűnbakul, amikor a közvélemény a szénellátás nehézségei folytán didergett és elkese­ redésének hangott adott A vállalatok abban az időben minden érzéknélkül hajtották fel a szénárakat és sürget­ ték folyton az állam segítségét a vál­ lalatok részére. A kórmány nem tudott kitérni a sürgetések elől s állandóan külömboző kedvezményekben részesí­ tette a bányavállalatokat Ilyen segítség volt többek között az a kölcsön, amelyet a vállalatok kaptak és amelyet a szénre bizonyos aranyfillérek formájában te­ herként rótak ki. Ezzel azután a bányavállalatok abba a helyzetbe jutot­ tak, hogy üzemeiket rendbehozhatták, igy azután eljutottak odáig, hogy a széntermelés folyton való fokozása következtében elértük azt, hogy a csonkaország bányái eltudták látni az ország szénszükségletét, sőt fölösleget is produkáltak. A széntermelés fokozásával nem tartott lépést az ország iparí fejlődése és a gazdasági élet folytonos pangása következménye, hogy a bányavállala­ tok először is a szénminőségének a feljavítására törekedtek, válogattatták és osztályoztatták a szenüket Ezt a munkát a munkássággal ugyanazon szakmánybérek fizetése mellett vé­ geztették el Ennek következtében a Bányamunkások keresete annyira le­ esett, hogy mefeszitett munkával sem tudta megközelíteni előbbeni keresetét. Hozzájárult még ezután a bekövetke­ zett üzemredukció folytán még ennek a keresetnek is a teljes lezüllése ugyannyira, hogy már-már a legelemibb életszükségleti cikkeknek a beszerzé­ sére sem volt képes. Ez az állapot, amely már-már évek óta sújtja a munkásságot, még ma is tart Sőt mondhatjuk még fokozottabb mérték­ ben és sajnos még mindig nem látjuk azt a fénysugarat, amely a munkásságot ezen súlyos helyzetéből kivezetné. Az utóbbi esztendőben a kormány részéről egy hang hallatszott, amely meglehetős erélyesen hangoztatta a társadalmi osztályok közötti tagozó­ dásokat és érdekellentétek kiküszöbö­ lését Ennek következtében a társa­ dalmi rétegek megértését és össze­ fogását sürgeti. Ennek alapján vetjük fel azt a kérdést, vajjon nem éreznek-e a vállalatok azon exponensei lelkifurdalást, akik annakidején elis­ merték a munkásság ezen odaadását? Akik azóta különféle társadalmi, gaz­ dasági és politikai körökben ma is exponálják magukat és ugyancsak ma is hangoztatják a gazdasági ujjá épü­ lés szükségességét Vajjon nem gondolnak-e arra, hogy ők adósai Magyar­ ország bányamunkásságának, akik a legsúlyosabb és legszükségesebb idők­ ben teljesítették kötelességüket. Ma a bányamunkások vannak abban a szomorú helyzetben, hogy a kórmányhatalomtól várják szomoru soraik enyhülését és a munkásságnak ezt a kivánságát támogatni kell az ország �2 minden polgárának, társadalmi állásra való tekintet nélkül. Csupán csak azt az egy szempontot kell szem előtt tartani, hogy az ország egyik legna­ gyobb és legsulyosabb munkát végző munkásrétege van veszélyben, akit meg kell menteni, mert ismét elkövetkezhetik az az idő, amikor erre a munkásrétegre ugyan olyan nagy szük­ ség lesz, mint ez már a múltban is volt. Ugyancsak a kormánynak legelső kötelességei közé tartozik, hogy ezen munkásréteg, amely veszélyben van és azt látja hogy a vállalatok az ezen munkás rétegek által termelt javakat a legnagyobb mértékben élvezték, ma teljesen érzéketlen és kapzsiságában elfelejtette a multat, tehát államhatalmi szóval kell arra kényszeríteni, hogy ezen munkásrétegnek a tisztességes emberhez illő életmódot biztositsa. Ez az alap föltétele annak, hogy Magyarország ujjáépülése zökkenés nélkül, simán menjen végbe. Általános intéz­ kedésekre van szükség, amely intéz­ kedések az egész ország bányaipará­ ban foglalkoztatott munkásokra kiható erővel bír. Csakis ez mentheti meg az ország bányamunkásságát attól, hogy a mun­ kásság között folyton lappangó külön­ féle agitációk, amelyek az iránt foly­ nak, hogy a munkásságot bizonyos meggondolatlan cselekedetre bírják, tápot találjon. Gondolják meg az ille­ tékesek, hogy a munkásságnak a lelkülete nem olyan romlott, hogy ne volna neki érzéke az ország gazda­ sági helyzetének a megértéséhez, azon­ ban elvárja azt, hogy a helyzet súlyos­ ságához mérten az ő helyzete ne le­ gyen súlyosabb, mint az egyéb társa­ dalmi rétegeknek a helyzete. Aki a munkásságot ezen sulyos helyzetében támogatja és igyekszik helyzetének súlyosságát enyhíteni, az a munkásban barátot talál, aki mellé áll és az ő nagy összetartási érzékével sziklavár­ ként áll ellen minden ostromnak. A borsodi bányavidék nyomorúsága. "A bányász" az összes ipari munkások sőt egyéb alkal­ mazottak között a legjobban vannak ellátva. Ezt a bányavál alatok oly nagy vehemenciával hirdettek, hogy a közvéleményben ezt el is hitték, sőt bizonyos irigységgel néztek a bányamunkásság. tele. A munkásság hiába tiltakozott a ferde beállítás ellen, a sok hirlapcikkel szemben nem tudtak védekezni és a bányavállalatok vigan arattak és vág­ ták zsebre a legnagyobb hasznot Ebben az időben még a bányamunkások a bérüknek egy tekintélyes részét természetbeni ellátás formájában kapták. Ennél a természetbeni ellátásnál a vállalatok könnyebb helyzetben voltak, mert a bevásárlásoknál soha sem az elsőrendű közszükségleti cikkeket vásá­ rolták, viszont az elszámolásoknál mint első­ rendű cikkek lettek elszámolva. Ily formán a vállalatok előnyösebb helyzetben voltak, ezt a helyzetet azután kihasználták és sok esetben alig élvezhető, sőt élvezhetetlen cik­ keket szereztek be. Ezért azután a mun­ kásság akciót indított az iránt, hogy a bére­ ket ne természetben, hanem tisztán pénzben fizessék ki. A bányavállalatok ebbe szivesen bele mentek, mert a szén konjuktura meg­ szűnt és meg szűnt ezzel egyidejűleg az az állapot is, hogy szén fejében minden követ és földet ellehet adni. A béreknek az át­ számitása természetesen nem a békebeli paritáshoz és az aranykorona állása szerint történt, hanem önkényesen alacsonyabban állapították meg. Az első időben a látszat szerint ez a viszony jobb volt a munkásság szempontjából, azonban rövidesen tapasz­ talták a változás következtében helyzetük rosszabodását A bányavállalatok a pénzben való fizetésre való áttérés következtében felszabadultak egy nagy tehertétel alól, vagyis nem tartoztak a munkásságot élelmiszerrel ellátni Ennek a helyzetnek a nehézségét elsősorban a nagy családu bányamunkások érezték. Megkezdődtek az üzemredukciók, a vál­ lalatok most már éltek a könnyebb helyzet­ tel és a munkásságot minden érzés figyel­ men kívül hagyásával foglalkoztatták a bá­ nyákban. Ez azután megteremtette a válla­ latok részére az általuk kivánt helyzetet a munkás és munkaadó között — Ugyanis ekkor az történt, hogy a fiatalabb és kisebb családdal rendelkező bányamunkások, a kö­ tött helyzet alól való felszabadulás követ­ keztében igyekeztek munkahelyet változtatni. Ez részben sikerült, akiknek viszont nem sikerült az ország határain belül elhelyez­ kedni, azok kivándoroltak és a különböző országokban kerestek elhelyezkedést. Nem is olyan régen, amikor még az or­ szágban a szén is kötött áru volt és csak nehezen lehetett hozzá jutni, a borsodi szén­ vidéken gomba módra szaporodtak a bányák. Ezt az idegenben való elhelyezkedésnek Az első időben ez a háború és forradalom után volt. Ebben az időben a bánya válla­ a veszedelmét a vállalatok hamar felismerlatok az invesztációt terheket nagyrészt az „ték és beavatkozást sürgettek a kormány állammal fizettették meg. Abban az időben részéről Azt kifogásolták, hogy a legjobb mindent ami fekete volt szén gyanánt adtak erők hagyják el az országot és a bányák­ el ugy, hogy a vállalatok oly nyereségre nál legnagyobbrészt a nagy családu és idő­ tettek szert, mint amelyet semmi más vállal­ sebb munkások maradnak meg. Rögtön a kozásban nem érhettek el A bányamunká­ bányaipar válságát állították oda. A kor­ sokat rendelettel megfosztották a költözkö­ mány részéről történt is intézkedés; külön­ dés jogától Amikor ez sem volt elég, a féle nehézségeket és akadályokat gördítettek bányamunkásokat katonai felügyelet alá az eltávozni kívánók útjába, miáltal sikerült helyeztek és katonai parancsnokságok ren­ gátat vetni a nagyobb mérvben megindult delkeztek a bányamunkások munka viszonya kivándorlás elé. fölött Ezután kövekezett a bányamunkások igazi A bánya vállalatok ebben az időben igye­ kálváriája. A nagycsaládu munkások a csa­ keztek a munkásság bérét a lehető leg­ ládjaik által ekkor is kötött helyzetben vol­ alacsonyabbra szorítani, ez ellen a munkás­ tak, mert ha sikerült volna is más munka­ ság nem tudott védekezni kötött helyzete ágban esetleg jobb elhelyezkedést találni, miatt. Abban az időben a vállalatok igye- nem tudott mozdulni, mert a lakás nehéz­ keztek a közvéleményben állandóan cikkeket ségek miatt családját nem volt képes elhe­ elhelyezni mely szerint a bányamunkások lyezni, Mindezek után megkezdődött a válla­ 1927. julius 1. latok részéről a kihasználása az adott hely­ zetnek. Az üzem redukciók következtében a legnagyobb nyomorúságba jutott, eladóso­ dott, szinte a kétségbeesésbe hajszolta a bányamu nkásságot. Amikor a bányamunkásság ilyformán tel­ jesen le volt sújtva, akkor a borsodvidéki szénbánya telepein a vállalatok megkezdték mindazon kedvezményeknek az elvonását, amelyeket a munkásság a jobb szén konjukturában nagy nehézségek és harcok árán megszereztek. Legelőször elvonták a mun­ kásságtól az üdülési szabadságot Az 1927-es év azután betetézte mindezeket, mert új évtől kezdve elvonták a munkásoktól a csa­ ládi pótlékokat és ezzel egyidejűleg lakbért vetettek ki. Ugyancsak leszállították a szén járandóságokat. Tehát ugyanakkor, amikor a munkásságot keresetükbe megkárosították, ugyanakkor a lakbér fizetéssel ujabb sulyos terhet róttak a munkásságra. Ha ezeket a tényeket igy sorjában végig nézzük azt kellene hinnünk, hogy Borsod vidékén a bányamunkások oly jól vannak díjazva, mint az ország többi telepein sehol Azonban a hozzánk beérkező tömérdek panasz, amely panaszokat adatok támogat­ nak, tiszta képet nyújt arról, hogy a lehető legalacsonyabb munkabérek éppen a Borsod vidéki bányákban vannak. A keresetek a szén konjuktura megszűnésével fokozatosan alacsonyabra szálltak. Mert a szén szakmányok abban az időben lettek megállapítva, amikor a szenet nem kellett válogatni, ha­ nem minden eladható volt, akár kő, vagy föld, a fontos csak a feketesége volt Abban az időben azok a szakmányok valamennyire türhetők voltak, mert a kitermelt csillék száma szerint arányúit a kereset Azonban a szénkonjunktura szünésével kezdődött a bányamunkások vekzaturája. A szenet nemcsak ki kellett termelni, hanem ki is kellett osztályozni, válogatni, a szak­ mányok viszont csak a régiek maradtak. Elképzelhető milyen keresetben részesülnek a munkások a régi szakmányok mellett, a szénnek válagatása és osztályozása követ­ keztében. Most még hozzájárult ehez az üzemeknek folyton redukált menete ugy, hogy átlagban 16 műszakot dolgoznak. A sok fájdalmasan súlyos adat közűl ki­ ragadunk egyet és bemutatjuk olvasóinknak. Az adat szerint, amely teljesen megbízható és hivatalosan is ellenőrizhető,— az egyik nagy borsodi bányatelepen a vájár kereset 16 műszakra 77 pengő. Ebből a következő levonások vannak: Nyugbér 4 pengő 38 fill. 5 » Betegsegély 13 „ Olvasókör 50 „ Lakbér 4 „ " Tüzelőszer 52 < 2 „ Anyag 5 71 „ Adó 70 . Párbér 45 „ 2 heti előleg 56 . összesen 79 pengő 39 fill., tehát marad adósság a következő hónapra 2 pengő 39 fill. Ezek szerint, amikor a mun­ kás egy hónapig dolgozik, fizetésnél ki kap egy darab papirt, amely szerint a havi munkája után tartozása van. Égbe kiáltanak ezek a számok, mert a legnagyobb fokú lelketlenség kell ahhoz, hogy ezt emberek meg tudják tenni ember­ társaikkal. Amikor a borsodvidéki bányamunkások ezen szomorú állapota szövetségünk tudo­ mására jutott elhatározta, hogy a legélesebb �1927. julius 1. 3 „A Bányász" harcot fogja meginditani ezen munkások borzalmas nyomorúságának megszüntetése érdekében. Felszólítjuk a borsodvidéki bányamunká­ sokat, tömörüljenek szövetségünk zászlója alá és segitsenek bennünket ebben a nagy munkában, mert csak ugy tudjuk ügyüket győzelemre juttatni. Helyesen cselekszik, ha varrógép-, olaj- és fonálszükségletét nálunk fedezi. — Singer-varrógép - alkatrészek elismerten a legjobbak ! Singer-varrógép fióküzlet Salgó­ tarján, a róm. kath. templommal szemben. Helyicsoport alakítás Vasason. A Pécsvidéki bányakerületben junius 19-én immár harmadik helyicsoportunkat alakítottuk meg. A vasasi bányamunkásság már hetek óta készülődött a helyicsoportot megalakító gyű­ lésre, mert az a szomoru helyzet, amelyben a vasasi bányamunkásság is vergődik, arra az elhatározásra bírta őket, hogy meg kell alakí­ tani a Magyarországi Bánya- és Kohómunká­ sok Gazdasági Szövetségének a helyicsoport­ ját, mert látják, hogy egyedül ez az egyedüli helyes ut, amely kivezeti a munkásságot ezen jelenlegi áldatlan állapotából. A gyűlés meg­ tartására az előkészületeket a vasasi bánya­ munkások folytatták és amikor azt látták, hogy elérkezett az ideje a helyicsoport megalakítá­ sára, felkérték Szövetségünk központi titkársá­ gát, alakítsa meg Vasason a Szövetség helyi­ csoportját. A vasasi bányamunkások 19-én, vasárnap délután 3 órakor a Céder-féle ven­ déglőben jöttek Össze a gyűlésre, amelyet Boch Rezső szaktárs nyitott meg és ezután Csóka Vendel és Batta Gyula szaktársak ismertették a bányamunkásság helyzetét, ugyancsak gaz­ dasági szövetségünk helyicsoportjának felállí­ tásának a szükségességét. A munkásság nagy érdeklődéssel hallgatta az előadókat, akiknek az előadása után a gyűlés a helyicsoport meg­ alakulását kimondotta. A vezetőségben meg­ választották : Boch Rezső, Gungl József, Schván Adóm, Klesch Ferenc 1., Pap Béla és Juhos Gábor szaktársakat A Pécsvidéki bányakerületben ezen harmadik csoportunknak a megalakítása meglehetősen felizgatta a Peyer-Bertrand-féle társaságnak az idegzetét, sehogysem tudtak belenyugodni abba a tudatba, hogy őnekik Pécs-vidékén már befellegzett Tehát nagyban kötötték az ebet a karóhoz, hogy ezen csoportunknak a megala­ kitását megfogják akadályozni. Bármi áron is megfenyegették bizalmiembereinket, azt hitték sikerülni fog nekik, ez által a munkásságot elijeszteni. Amikor látták, hogy ez nem sike­ rül, ujabb eszközhöz nyúltak, agitációt indi­ tottak a munkásság között, hogy ne menjenek a gyűlésre, mert ugysem lesz megtartva, még ha megakarnák tartani is, ők úgyis szét fogják szórni. Ilyen és hasonló eszközökkel dolgoz­ tak heteken keresztül. mig végeredményben az egész vállalkozásuk fiaskóval végződött. Ezért Bertrand csekély kis gárdájával felvonult a gyűlés színhelyére és ott megjelenésével ugyancsak hangos fenyegetődzésével igyekezett távoltartaní a munkásságot, azonban ez nem sikerűit, ekkor bevonult kis gárdájával a gyű­ lés szinhelyére, ahol megismétlődött ugyan az, ami Mecsekszabolcson történt, vagyis az elő­ adók szemtől-szembe mondották neki ismét az ő társai tehetetlenségét amellyel szembe vé­ dekezni nem tudott és végűl kisompolygott Ezzel a gyűlés véget ért és m egkezdődött a munka ugy a taggyüjtés, mint a munkásság helyzetének a megjavítása érdekében. Elárusító helyek : Bogenglück Ignác vas-, Mr- és festékére kereskedése, Salgótarján. — — Kun Testvérek épületfa. és építőanyagok raktára, Kisterenyei A közmondás igazsága. Azt mondja a közmondás: „Könnyebb utólérni a hazug embert, mint a sánta ku­ tyát." Ez a közmondás sarkigazság, amely a jelen esetben is beigazolást nyert. Ugyanis, amikor a salgótarjáni bányamun­ kásság kivált a Peyer-féle bányamunkás­ szervezetből, Peyerék mindent elkövettek, hogy ezt az esetet meg nem történtté tegyék. Mivel minden kísérletük csődöt mondott, a hazugságok fegyveréhez nyúltak és a ha­ zugságok özönét zúditották szervezetünkre és annak vezetőire. Ők ugyanis arra számítottak, bár maguk is meg voltak győződve arról, hogy azok a dolgok, amiket állítanak, azok hazugságok, azonban ugy gondolkoztak, hogy amig azok a hazugságok napfényre kerülnek és annak az ellenkezője beigazolást nyer, addig nekik ez jó harci eszközük lesz és tudnak vele agitálni. Arra számítottak, hogy addig ezek­ nek a hazugságoknak a révén sikerülni fog a bányamunkásságot visszaterelni az ő szer­ vezetükbe és Ők nyugodtan emészthetnek tovább. Ez azonban az egyszer nem sikerűit, mert mint alább látható, a balassagyarmati kir. törvényszék végzéssel utasitotta vissza rá­ galmaikat. Másolat. A ballassagyarmati kir. törvényszéktől. B. 931—1927. A beadványokban ezen számra kell hivatkozni. Végzés. Sikkasztás bűntette miatt Csóka Vendel és társa ellen indított bűnügyben pótmagánvádlónak a vizsgálat elrendelésére irányuló kérelmét a Bp. 105. §-a alapján elutasítom. E végzés ellen a Bp. 378. §-a szerint 8 nap alatt felfolyamodásnak van helye. Indokolás. Pótmagánvádló a kir. ügyészség 1124-927. kű. számú határozatot jóváhagyó 2917-fü. 1927. számu főügyészi határozat vételétől számított 8 napon belül a vád képviseletét átvéve a vizsgálat elrendelését indítványozta. Sértett Magyarországi Bánya- és Kohó­ munkások Országos Szövetsége sikkasztás büntette miatt tett feljelentést Csóka Vendel és Fajd Pál, mint az említett szövetség volt salgótarjáni helyicsoportjának vezetői ellen azért, mert az 1926. augusztus Szent István napján megtartott ünnepélyen belépő dijakból, felülfizetésekből és az ott kiszol­ gáltatott áruk értékéből befolyt 58.880.000 koronáról nem számoltak el a szövetségnek. Gyanúsítottak tagadták a terhükre rótt bűncselekmény elkövetését és előadták, hogy az ünnepélyen nem 54 880.000 Kor., hanem 17.540 800 kor. tiszta jövedelem folyt be, amely 28,497.000 kor. összbevételből levont 10.950.000 kor. kiadás után maradt fenn — Ennek igazolására elszámolást is csatoltak. Majd azt adták elő védekezésük hogy ezen említett tiszta jövedelemmel a helyi csoport­ nak számoltak el, mely védekezést megerő­ sítette Német Alajos, Schupp Gábor, Telek József és Galláth István is. Az előbb emlitett tanuk vallomásával megerősített védekezésük az volt továbbá, hogy a helyicsoport, melynek vezetői voltak, a feljelentést tevő szövetségből kilépvén, megalakította a Salgótarjáni Szénmedence Bánya és Kohómunkások Gazdasági Egye­ sületét és a Szövetség helyi csoportjának a vagyonát ezen egyesület vette át Ezen körülmény a nyomozati iratokból tényként megállapitható. Sértett Szövetség a gyanúsítottak által elkövetett sikkasztás igazolására a Szövetség alapszabályainak 9. §-ára hivatkozott, mely szerint valamelyik csoport feloszlatása ese­ tén a csoport vagyona és leltára a központ tulajdonába megy át. Maga a sértett szövetség állítja a meg­ szüntető kir. ügyészségi határozat ellen be­ adott felfolyamodásában azt, hogy a szövetség salgótarjáni helyicsoportja felosztva soha­ sem lett Vagyis itt nem valamely csoport feloszla­ tásáról. hanem egy másik csoportba történt átalakulásról van szó. Minthogy pedig kétséget kizárólag megállapitható, hogy gyanúsítottak a pénzzel szabályszerűen elszámoltak és időközben történt sértet szövetség salgótarjáni csoport­ jának a Salgótarjáni Szénmedence Bánya- és Kohómunkások Gazdasági egyesületté tör­ tént átalakulása, mely említett Szövetség vagyonát is átvette, gyanúsitottakkal szembe a sikkasztás tény elemét nem állapitható meg, mert az elszámolás után a befolyt jövede­ lemmel nem gyanúsítottak, hanem a csoport rendelkezett, igy ha sértett szövetségnek követelései lehetnek is. ezek csak az uj csoporttal szemben érvényesíthetők és pedig polgári per utján. Minthogy pedig a Bp. 1. §-a értékűében bünvádi ügyben biró eljárás csak az ellen indítható, akit a bűntett, vétség, vagy kihá­ gás nyomatékos gyanúja terhel, alapos gyanu előreláthatólag a vizsgálat során sem sze­ rezhető, más bizonyiték hiányában a vizs­ gálat elrendelésére irányuló kérelem eluta­ sítandó volt. Balassagyarmat, 1927. junius 18-án. P. H. Csiszér János, s. k. kir. tvszki bíró. A kiadmány hiteléül Olvashatatlan aláírás, irodafőtiszt �"A bányász" Igy néznek ki az ő rágalmaik. Ezek után láthatja a bányamunkásság, hogy milyen al­ ias eszközökkel dolgoznak. Természetesen a józan gondolkozása mun­ kások már régen tisztában vannak ezen uraknak hazudozásaikkal és nem ülnek fel ostoba ugratásaiknak. Sajnos azonban van­ nak szerencsétlenek, akik felülnek és nem gondolják meg, hogy mit cselekszenek és ezen hazugságok alapján, abban a hiszemben, hogy ók jót cselekszenek amikor ezen hazugságokat terjesztik, sőt némely helyen meg is toldják. — Ezek természetesen már több izben, amikor a biróságok előtt felelni kellett volna cselekményükért, nem tudták igazolni vádjaikat, ennélfogva rágalmazásért elítéltettek. Természetesen az elitéltetés után ezek a szegény emberek szánják-bánják cselekvé­ süket, azonban már későn volt. Fájdalmas volt nézni, mikor szerencsétlen, dolgos em­ berek keservesen megkeresett, nyomorult keresményükből kénytelenek voltak bünte­ téseket űzetni, amelyet ártatlan gyermekek és asszonyok szájától kellett elvonni, csak azért, mert lelketlen ugratásnak felültek. Ezekután az ország bányamunkásságára bízzuk a bírálatot, birálják el, hogy van-e joguk azoknak a munkásság érdekképvisele­ tét maguknak vindikálni, akik olyan lelket­ lenek, hogy a saját poziciójuk megerősítése érdekében semmiféle áldozattól nem riad­ nak vissza, amit nem ők hoznak, hanem szerencsétlen nyomoruságban szenvedő bá­ nyamunkások. Ez is egy a sok közül, igy jönnek majd sorjába és majd ezek fognak bennünket igazolni. Helyi csoportok hirei. Mecsekszabolcs. Befizető nap minden vasárnap délelőtt 8—12 óráig a Molitor-féle vendéglő helyiségében. Vasas. Befizetések további intézkedésig Roch Rezső szaktársnál eszközölhetők. Pécs-kerületi titkárságunk Mecsek­ szabolcson, Széki-ut 294. szám alatt műkö­ dik. Mindennemű felvilágosításért vagy pa­ nasszal forduljanak a szaktársak a titkár­ sághoz. Sürgősen meg kell reformálni a bányatárspénztárak központo­ sitásáról szóló rendeletet. (Folytatás.) Súlyos sérelem, amely lesürgősebb orvos­ lást igényli, a rendelet azon rendelkezése, amely kimondja, hogy az 1914. évi junius hó 31-ike után történt tagsági megszakítá­ sok beszámíthatók, azok az idők pedig, amelyek ezen időt megelőzőleg töltettek el egyáltalán nem vehetők figyelembe. Igy tehát a rendelet ezen rendelkezése megszerzett jogokat szakit szét. Például: ha valaki 1910-től 1915-ig dolgozott egy társpénztár kötelékében, de 1915-ben felmon­ dott és egy másik bányatárspénztár kötelé­ kében vállalt munkát, a megszerzett jogai­ ból csak egy év számitható be. holott az illető az eltöltött szolgálati idejét egyfolytá­ ban töltötte el, de mert a rendelet kimondja, hogy az 1924. évet megelőző időre eső éve­ ket beszámítani nem lehet, itt kettészakítják az egyfolytában eltöltött szolgálati éveket.. De eltekintve a rendelet hiányosságaitól a központosítással a munkaadók legnagyobb része megkezdte a telepeken a gyomlálást. Elbocsájtják azokat a munkástársakat, akik hosszu, nehéz fizikai munkájuk folytán ere­ jükből veszítettek és nem bírnak azzal a teljesítőképességgel, mint amivel fiatalabb korukban bírtak. Igaz ugyan, hogy az elbocsájtás a társpénztárnál szerzett jogaikban nem jelent jogvesztést, de bizonyos az is, hogy az igy elbocsájtott munkásság a bányánál munkát már többé nem vállalhat és az eddig elért szolgálati idejét nem szaporíthatja, mert a kötelező biztositás csak a bányatársulatok üzemeire vonatkozik. Igy azután a már le­ gyöngült munkásság mind nehezebben jut­ hat el kitűzött céljához. De fel lehetne sorolni a rendelet hiányos­ ságát a végtelenségig, amelyet lapunk január hó 1-én és 15-én megjelent számában már részletesen kifejtettünk. Itt tehát csak egy mód van a számunkra a további küzdelem, olyan erővel, amilyen erő a rendelkezésünkre áll, fel kell hivni a munkástársak figyelmét ezen nagy horderejű dolgok fontosságára, de fel kell hivni a m. kir. népjóléti miniszter figyelmét is, azokra a sulyos szociális bajokra, amelyek a rende­ let hiányosságából a munkásságra hárulnak, nem lehet és nem szabad tűrni, hogy a munkásság azon része pusztuljon, amely a nemzeti munkából már teljesen kivette a részét Az ország gazdasági helyzetének és szoci­ ális bajainak a megszüntetése csak ugy érhető el, ha a munkásság azon része, amely erejének teljes odaadásával dolgozott, öreg napjaira, vagy megrokkanása esetére gondnélküli megélhetést biztosíthat magának és ezen célok elérésében a hatalmon lévő kormány belátását és intézkedését biztosít­ hatja. A munkásság ezen jogos kivánságát nem lehet elintézni az ország gazdasági helyzetére való hivatkozással, mert itt a munkásság saját maga hozza meg azt az áldozatot, amely áldozat eredményéből elér­ hető az a cél, amely célért küzd. De ha nem is teljes egészében a munkás­ ság által befizetett összegebből jön össze az az összeg, amellyel a munkásság szociális helyzetén javítani kellene, akkor is meg kell hozni az áldozatot ugy a munkaadónak, mint a felelős kormánynak, mert a nemzet dolgozó fiairól történik gondosko­ dás, amelynek a megtörténte az ország gaz­ dasági és szociális fejlődésében, mint csak igazi nemzeti érdek jelentkezhetik. A nemzeti érdekek elősegitését nem elég csak hangoztatni, hanem azokat tettekkel is bizonyítani kell, mert csak igy érhetik el a 1927. julius 1. céljaikat azok, akik a nemzet egységét, a nemzet gazdaságának a fellendülését állan­ dóan hangoztatják. Mi a küzdelmet folytatjuk és ezen küz­ delemhez segítségül hívunk minden munkástársat, mert a közös érdek követeli azt, hogy ebből a munkából egyetlen-egy mun­ kás ki ne maradjon. Mi azt hisszük, hogy e küzdelmünkben, — amelyről nagyon jól tudjuk, hogy nehéz, — minden munkástársunkban szívós fegy­ vertársat találunk. Szükség van azonban ugy a kormányzat, mint az összes társadalmi rétegek összefogására, mert csakis igy ér­ hető el a társadalmi rétegek összeforradása. Akkor, amikor mi a 4400. számu rende­ letnek a hiányosságait aposztrofáljuk, sérel­ mezzük a 65 éves korhatárt, a 40 esztendős szolgálati éveket és az egyéb hiányos ren­ delkezéseket, be kell látnia mindenkinek, hogy ezt nem lehet ugy elintézni, mint ahogy azt sokan értelmezik. Igaz, hogy pl. a közalkalmazottaknál is hasonló szolgálati évek vannak megállapítva, azonban gondoljanak arra, hogy milyen kü­ lönbség van a között: 40 évig az iróasztal mellett ülve, vagy 40 évig a föld gyomrában dolozni ezer veszéllyel viaskodva. Hozzá­ járul még ehez az is, hogy a közalkalma­ zott 40 évi szolgálati idő elérése alkalmával fokozatosan emelkedő keresetben részesül, ezzel szemben a bányamunkás, ha sikerül neki valamely véletlen folytán 40 szolgálati évet elérni, ugy munkaképességének foko­ zatos csökkenésével mindig alacsonyabb keresetben részesül ugy, hogy nyugbijba vonulása előtt már évekkel előbb sokkal kevesebb a keresete, mint amikor erejének teljében volt. A közalkalmazott vagy egyéb nyugdíjra jogosult alkalmazott nyugdíjba vo­ nulása alkalmával felfokozott keresetének az arányához hasonló nyugdíjba részesül, mig a bányamunkás, a jelenlegi rendelet értelmében legtöbb esetben az öregség kö­ vetkeztében lefokozott keresetéhez arányuló nyugbérben részesül. Ezeket a kérdéseket mérlegeljék mind­ azok, akik szociális intézmények felállítá­ sával, fejlesztésével és tökéletesítésével fog­ lalkoznak, igyekezzenek ezen társadalmi osztály tagozódásokat kiegyenlíteni, hogy ez által a jelenleg egymástól távolálló és szét­ húzó társadalmi rétegeket és osztályokat össze lehessen hozni és egy táborba tömö­ ríteni. varrógép RÉG BEVÁLT JÓ MINŐSÉGBEN KESZLER ÁRPÁD Hirdessen ÓRÁS ÉS ÉKSZERÉSZ SINGER VARRÓGÉP RÉSZVÉNYTÁRSASÁG SALGÓTARJÁN. Fő-utca 480. Salgótarjánban, Értesítem az i. t. vásárló közönséget, hogy üzle­ temben rőfös-, rövid áru, munkásruhák, gyermekruhák, ingek, harisnyák, olcsó árban beszerezhetők. Aki nálam 40 pengő érték­ ben vásárai lágyra kap egy pontos járásu zsebórát, 3 évi írásbeli jótállással . Tisztetettel Keszler Árpád. "Turul"-nyomda r.-t, Salgótarján. Fő-utca 75. szám alatt a r. kath. templommal szemben A Bányász-ban. Nyomdavezető: Friedler Samu, � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász 2. évfolyam 13. szám (1927. július 1.) A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Subject The topic of the resource Bányászat Kohómunka Közlöny Helyismeret Description An account of the resource Megjelenik minden hónap 1-én és 15-én kétheti lapszám Creator An entity primarily responsible for making the resource Csóka Vendel Fajd Pál Salgótarján Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1927-07-01 Rights Information about rights held in and over the resource Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább! https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/ Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/jpeg mikrofilm (35 mm) Language A language of the resource HUN Type The nature or genre of the resource periodika Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context M/60/A Bányászat Csóka Vendel Fajd Pál Helyismeret Kohómunka Közlöny periodika Salgótarján