https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/4733d920b271161405e5963180e023b7.jpg 5e218d73153c32d2cb23f6475c715239 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/fa44b2c2d3f1037f54dd00744da93566.pdf bbd0f5875c276276cdd0dcee43f6cbbb PDF Text Text II. évfolyam. 12. szám. 1927. junius 15. A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye, Felelős szerkesztő: CSÓKA VENDEL Kiadó: FAJD PÁL. Telefon szám : 46. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Vasut-utca 4. szám. Megjelenik minden hó 1. és 15-én. A bánya és kohómunkások gazdasági helyzete. Visszhangzik az ország azoktól a hangoktól, mely általában a magyar­ országi bánya és kohóiparra elhangzik. A vállalatok folyton azt hangoztatják, hogy nincs konjunktúra, nem tudják a termékeiket értékesiteni. Ugyancsak visszhangzik a bánya és kohóiparban foglalkoztatott munkások jajszava is, mert keresetükből nem tudnak meg­ élni. Talán még soha sem volt olyan bán­ tóan sulyos a bánya és kohóiparban foglalkoztatott munkásságnak a hely­ zete, mint a mai időben, mert az or­ szág területén üzemben levő bányák és kohók a lehető legrosszabb bérek­ kel fizetik a munkásságot. Szövetségünkhöz beérkező jelenté­ sek vizsgálata alkalmával az ember szive összeszorul annak láttára, hogy szorgalmas munkások — megfeszített munkájuk után — milyen botrányosan csekély bérrel lesznek kifizetve. Ugyan­ akkor ökölbe szorul az ember keze, ha végig nézi a vállalatok évi mér­ legeit. Mindenütt azt látjuk, hogy dacára a sok sirásnak, minden vállalat olyan osztalékkal kedveskedik részvényesei­ nek, ugyancsak olyan jutalomban ré­ szesíti igazgatósági tagjait, akik egy­ általán semmiféle produktív munkát a vállalatoknál nem teljesítenek, hogy szinte vetélkednek a vállalatok egy­ mással. Nem éreznek semmi lelkiisme­ ret furdalást abban, hogy 15—20 dol­ gozó munkásnak megfeszített munka után ugyanannyi bért fizetnek, mint egy nem produktív munkát végző igaz­ gatósági tagnak. A különböző vállalatok különféle módokat eszeltek ki, hogy a munkás­ ság keresetét megrövidítsék. Az egyes bányavidékeken 5-4-3, sőt 2 műszakot dolgoztatnak ugy, hogy ezen idő alatt a munkás képtelen olyan keresetre szert tenni, amelyből meg tudna élni. Hozzájárul ehez még a sokféle levonás ugy, bogy vannak helyek, bányavidé­ kek, ahol 60-70 pengőt keresnek, ebből a levonások 18-20-22 pengőt tesznek ki, tehát a munkás 1 hónapi munkája után alig kap kézhez 40-45 pengőt. Elképzelhetetlen az az életmód, ame­ lyet ebben a nehéziparban foglalkoz­ tatott munkásság folytat. A munkásság panaszaira a vállala­ tok legtöbbször sírással felelnek és igyekeznek bizonyítani, hogy ők is ugyanolyan nehéz helyzetben vannak. Természetesen ezt senki nem hiheti el, mert hiszen a mérlegeik egészen mást mutatnak. Ebben az iparban foglalkoztatott munkásságnak a sulyos helyzete egye­ nesen a vállalatok lelketlenségeinek a következménye. Ott van például ózd, ahol a kohóknál foglalkoztatott mun­ kások minden megszakítás nélkül, — tehát étkezési idő nélkül — naponta 12 órát dolgoznak, tekintett nélkül az ünnep- és vasárnapokra ugy, hogy ha­ vonta 380-400 munkaórán át teljesítik nehéz munkájukat és 100—260 pengő között keresnek. Ezek az emberek valósággal állati, sorsra vannak kár­ hoztatva, mert ilyen munkateljesítmény mellett azok a munkabérek csupán alamizsna számba jöhetnek. Felhívjuk az ország intéző köreinek a figyelmét, tekintsen szét és lássa meg ezt a nyomoruságot, ami a mun­ kásság között van, keressenek módot és alkalmat arra, hogy a munkásság ezen sulyos helyzetén enyhíthessen, mert ez veszedelmet rejt magában. Tehát mi jó előre figyelmeztetjük és mutatunk rá állandóan a sulyos sérel­ mekre, azonban ez ne légyen a pusz­ tában elhangzott szó, hanem legyen serkentés a sérelmek orvoslására. A bánya és kohóiparban foglalkoz­ tatott munkásokat pedig felhívjuk, tö­ mörüljenek gazdasági helyzetének a megjavítása érdekében Szövetségünk zászlója alá, mert a mai viszonyok között az az egyetlen út, amely bol­ dogulásra vezet A munkásság előtt már számtalan példa van arra nézve, hogy minden eddigi kísérlet hiábavaló volt, mert amely szervezetben évekkel ezelőtt a munkásságnak a legnagyobb bizalma volt nem tudott a munkásság részére a legminimálisabb eredményt sem elérni Ezért a munkásság megcsalatva érezte magát, elvesztette szer­ vezetében vetett hitét és hátai fordí­ tott annak a szervezetnek, amely a munkásság gazdasági leromlását tét­ lenül nézte, sőt kitért az elől, hogy a munkásságnak utat mutasson, miként kell gazdasági helyzetének a felépité­ séhez hozzáfogni. A munkásságban a megcsalattatásnak ez az érzete oly súlyos nyomokat hagyott, hogy a lelkek mélyén keserű és fájdalmas visszaemlékezések - fölött nem egy hirtelen tud a bizakodás erőt Előfizetési ár 1/4 évre 80 fill. (10.000 K) Egyes szám ára 16 fillér. (2000 K.) venni. Megértjük a munkásságnak ezen keserűségét és hogy ugy mond­ juk bizalmatlanságát, mert sajnos erre rászolgáltak előző szervezeteik azzal, hogy sulyos kötelességek teljesítése elől a magas politikai célokra való hivatkozással kibújtak. Minket ugyanez az elkeseredés kényszeritett, ugyszólván hajszolt ben­ nünket ezen gazdasági szervezetünk­ nek a megalkotására. Megvaljuk ami lelkületűnkben is sok súlyos tusával kellett megviaskodnunk, amig világo­ san önmagunk előtt letudtuk fektetni ezen gazdasági szervezetnek az alap­ jait. Bizakodó örömmel állapíthatjuk meg az eddigi tapasztalatok alapján, hogy a mai viszonyok között a lehető leghelyesebb utat választottuk s a keresztülvitelhez a legalkalmasabb esz­ közöket találtuk meg. Tehát a munkásságon a sor, hogy tömörülésével támogasson bennünket, mert ez biztosítja a munkásság gazda­ sági helyzetének megjavulását Minden bánya- és kohómunkás legyen agitátora ezen, gazdasági eszmének, tegye tömörré, szilárddá táborunkat a győze­ lem biztos tudatában. Kinai fal. A kinai nép az egész birodalmát magas kőfallal kerítette körül és azon belül asm engedtek senkit, mert féltették, hogy az ő művészetüket elrabolják. Csak az utóbbi évtizedekben tettek bizonyos engedménye­ ket, hogy az európaiak Kinába bejuthassanak. Ugyan ilyen kinai fallal építette körül a Rimamurányi vasmű részvénytársaság ózdot, azzal a külömbséggel, hogy a fal nem kőből van, hanem hatósági intézkedésekből. Az dúltak azzal a kéréssel, menjünk ki ózdra, kezdjük meg előmunkálatainkat, egy helyicsoportnak a megalakítására. A szövetsé­ günk központi vezetősége a kérésnek eleget tett s megbízta Batta Gyula szaktársat utaz­ zon ki Ózdra, vizsgálja meg az ottani hely­ zetet és indítsa meg az előmunkálatokat Az utasításhoz híven Batta ki is utazott azon­ ban küldetésének csak részben tudott meg­ felelni, mert a hatóság megakadályozta munkájában. Ugyanis érkezését akohómunkások már várták és az előmunkálatok megkezdéséhez szükséges meghátrálásra az egyik ottani vendéglőben összejöttek. Az összejövetel sem gyűlési, sem értekezleti jelleggel nem birt, tisztára kölcsönös kérdezősködések és feleletekben merült ki. Ennek dacára az ottani csendőrség összeírta a még �2 "A bányász" ha ezt tennék akkor a vállalattal szemben kellene eljárni, hogy azokat az áldatlan állapotokat, amelyek a Rima telepein van­ nak megszüntessék. A kohómunkások f. évi május hó 25-én kérvényt adtak be a vállat igazgatóságához, amelyben 10 fillér órabérjavitást kértek. A vállalat igazgatósága a kérvényre válaszként kijelentette, hogy nem hajlandó az órabérekét felemelni, nem zárkózik el azonban, hogy egyes munkáscsoportokban ugyancsak egyes munkásoknak az órabérét valamivel felemelni, azonban általánosságban nem emeli az órabéreket Ebből látható a Rima vállalatnak a lelketlensége, mert a kohómunkások ezen szerény kérését sem teljesíti. Azonban a hatóságok­ hoz máris azzal fordult, hogy a kohómunká­ sok között sztrájk mozgalmak vannak és a hatóságok erre nézve ki is halgattak mun­ kásokat. A hatóságoknak itt kellett volna beavatkozni és a vállalatot igyekezni rábírni, hogy a munkásságnak ezen szerény, jogos kérését teljesítse. Ma amikor az életviszo­ nyok oly nehezek és a közszükségleti cikkek árai folyton emelkednek, ugyanakkor a munkás keresete egyáltalán nem emelkedik. Vajjon nem látják-e a vállalatok vezetői a munkásságnak nyomoruk tengődését, nem gondolnak-e arra, hogy az éhes gyomor a legrosszabb tanácsadó! Vajjon nem érzik-e bűnös mulasztásaikat a magyar munkásság­ gal szemben, amely magyar munkásságot féltik a különféle forradalmi agitációktól. Minden félelem fölöslegessé válik abban a pillanatban, amikor a magyar munkássá­ got tisztességes megélhetéshez juttatják. Kü­ lönösen meg kellene ezt érteni a Rima vállalatnak, amelynek vezérexponense szám­ talanszor kifejezésre jutatta és hangoztatta, hogy a magyar munkásság magyar érzését ápolni kell. Ennek az érzésnek az ápolása azonban nem csak szóban kell, hogy kife­ jezésre jusson, hanem tettel is. Amikor a munkásság oly szerény kéréssel fordul a vállalathoz, mint a jelen esetben is, akkor ez elől nem szabad kitérni, hanem igenis oda kell állni melléje és támogatni kell őket az élet küzdelmeiben és még igy is kijut a munkásnak az életküzdelmeiböl, azonban sokkal könnyebben viseli ezeket az élet­ küzdelmeket, ha azt látja, hogy vannak jó­ indulatú támogatói. Azonban, ha a munkás azt látja, hogy a legszerényebb kéréseit is Amint azonban az idő kerekét nem lehet ridegen elutasítják, az elkeseredés fokozódik megállítani ugyanígy nem lehet szerveze­ benne s a megértés sosem fog benne kifej­ tünk térfoglalását sem megakadályozni. lődni. Ezért szívleljék meg a vállalatok vezetői Hiába, minden zaklatás ellenére is ki fo­ gunk menni és megfogjuk csinálni szerve­ a munkásság életküzdelmét, igyekezzenek zetünk helyicsoportjait Ózdon és vidékén. könnyíteni és enyhíteni sulyos helyzetén és Nem értjük a hatóságok okoskodását, ugya­ akkor a munkásság minden agitáció dacára nis azt mondják, hogy minden összejövetelt sem hagyja magát beugratni meggondolat­ be kell jelenteni, mert ellenkező esetben a lanságokba. A sztrájk mozgalmaktól félnek, csendőrséggel jutunk összeütközésbe. Min­ de azért nem sietnek a munkásnak segítsé­ den kezdet csak ugy történhetik, ha előző­ gére, amikor az legsimább eszközökkel kí­ leg információt szerzünk, ezt pedig csak vánja nyomorát enyhíteni, tehát úgyszólván ugy lehet ha emberekkel találkozunk. Kár belehajszolják az embereket meggondolat­ a Rima vállalatnak a munkásban ellenséget lanságokba. A munkásság nem akar a sztrájk látni, mert igy a munkásság a hatóságokat fegyverével élni, tudja azt, hogy ez egy részeseivé teszi az ő kizsákmányolásuknak. súlyos fegyver azonban, ha minden lehető­ A hatóságoknak az volna a kötelességük, séget elütnek a munkástól, akkor a mun­ hogy védelmükbe vegyék azokat a szeren­ kásnak nem marad más hátra, mint azzal csétlen munkásokat, akik ily fárasztó és az eszközzel harcoljon, ami éppen kínálko­ súlyos munka ellenében nem képesek any- zik. Tehát tegyék lehetővé, hogy a munkás­ nyit keresni, hogy emberhez méltó életet ság érdekeit reális eszközökkel védhesse. élhessenek. Vájjon nem-e érez a hatóság Villannyal varr ön? A Singer-motor lelkiismereti furdalást, amikor az ilyen sze­ megkíméli Ont a fáradságtól, hogy varrórencsétlen emberekkel szemben kell eljárnia, gépét lábbal hajtsa ! Szíveskedjék valameegyszerű besugások alapján. Meg kell a lyik Singer fióküzletben a Singer-motor hatóságoknak nézni az érem másik oldalát is, bemutatását kérni. Vételkényszer nincsen. ottlevő munkásokat és szövetségünk meg­ bízottját a főszolgabírói hivatalba kisérte. Itt alapos átkutatás után jutott a főszolga­ bíró elé. akinek megmagyarázta, hogy nem titkos gyűlés, illetve értekezletről van szó, hanem csupán kölcsönös információk szer­ zéséről. Ennek dacára a főszolgabíró kije­ lentette. hogy minden összejövetelt be kell jelenteni s csak azután lehet megtartani; ha erre engedélyt kap, még ha az informatív jellegű is. Ennél fogva a kohómunkások másik csoportja, akik nappal dolgoztak és este kivántak ugyancsak egy ilyen informa­ tív jellegű összejövetelt tartani, ezt nem tarthatták meg, mert a csendőrség ezt nem engedte meg és szövetségünk megbizottját állandóan figyeltette, nehogy a munkásokkal összejöhessen. Látva a hatóságoknak ezen merev magatartását, nem is tartotta meg az esti összejövetelt, mert nem akarta, hogy a munkások közül bárkinek is ártatlanul kelle­ metlenséget szerezzen. Nem került nagy fejtörésbe, hogy eltalál­ juk az okát, hogy miért az a nagy félelem a hatóságok részéről szervezetünkkel szem­ ben, mert az első összejövetelen a kölcsö­ nös kérdezösködés alkalmával kitűnt, hogy a kohómunkások ezen súlyos és fárasztó munkákat 24-től 70 fillérig terjedő órabérek mellett teljesitik. Reggel 6 órától este 6-ig ebédidő nélkül dolgoznak, ami 12 órai meg­ szakítatlan munkát jelent és munkaközben annyi idejük sincs, hogy kis ebédjüket meg­ egyék, hanem szinte lopva harapnak egyet. A legnagyobb lelketlenség embereket ilyen súlyos munkánál 12 órai munkára kénysze­ riteni, mert még az állatnak is megadják az étkezéshez szükséges pihenőt. Sulyosbítja ez esetet még az is, hogy ezek a munkások ünnep, vasárnap, akár karácsony, akár husvét, vagy bárminemű ünnep van folyton dol­ goznak ugy, hogy az állatnál is rosszabb helyzetben vannak. Ezért az a nagy félelem a hatóságok ré­ széről, mert attól tartanak, ha a munkásság szervezkedik, akkor majd nem lehet 24 fillé­ res órabérekkel dolgoztatni. A munkásság tudatára ébredt annak, hogy szervezkednie kell és kizárólag csak gazdasági szervezetbe kell tömörülnie, mert csak ugy tudja meg­ vívni harcát a Rima vállalattal szemben. Természetesen a vállalat mindent elkövet, hogy szervezetünk térfoglalását megakadá- 1927. junius 15. Mozgalmaink. Szövetségünk központi vezetősége utóbbi időben mozgalmat indított az egyes telepek, illetve bányavidék munkásain történt sérel­ meknek az orvoslása ügyében. Szövetségünk központi vezetőségének ezen mozgalmak megindítása egyike a legrosszabb időkben indult meg, azonban a vezetőség áthatva a reá rótt sulyos felelőség tudatával, meg­ indította ezen mozgalmakat, mert a mun­ kásság részére oly bántóan sulyosnak és sérelmesnek tartotta, hogy ezekben a kér­ désekben, a sulyos idők dacára kötelessé­ gének tartotta megindítani. Ezen mozgalmak jelenlegi állásáról kívá­ nunk beszámolni, hogy ez által is módot nyújtsunk a munkásságnak arra, hogy tisz­ tán lásson és mérlegelni tudja szövetségünk rendithetetlenségét és azon akarását, hogy minden időben, tehát a legsúlyosabb időben is, amikor a munkásságnak legnagyobb szük­ sége van szervezete támogatására, akkor ott állunk és nem térünk ki a munkásság­ nak azon jogos kívánsága elöl, hogy az ő érdekeiket védelmezzük minden időben és mindenkivel szemben. Mindezeknél fogva többek között moz­ galmat indítottunk a baranyavidéki, komlói kincstári bányánál történt 20 százelékos bérredukció visszaszerzéseért. Ezen moz­ galmunk már idáig efektive félsikerrel járt, mert a tárgyalások folyamán sikerült a le­ vont 20 százaléknak a felét, vagyis 10%-ot visszaszerezni. Ezt az eredményt azonban Szövetségünk vezetősége nem tartotta ele­ gendőnek, ennélfogva folytatja a küzdelmet tovább mindaddig, amig az • eredeti levont 20 százalékot visszamenőleg április hó 1-től meg nem tudja szerezni. Mozgalmat indított szövetségünk központi vezetősége a salgótarjáni szénmedence tele­ pein elvont üdülési szabadságok visszaszer­ zése érdekében is. Ezen mozgalmunk jelenlegi állásáról a következőkben számolunk be: Többszöri tárgyalások után f. hó 12-én — a vezetőség megbízásából -szövetségünk központi titkársága tárgyalást folytatott a Salgótarjáni Kőszénbánya R.-T. igazgatósá­ gával, bevonva a kerület országgyűlési kép­ viselőjét, dr. Sztranyavszky Sándor belügyi államtitkár urat. Ezen tárgyalás szenvedé­ lyes lefolyása után a vállalat helybeli igaz­ gatósága ígéretet tett arra nézve, hogy a vállalat központi igazgatóságánál pártoló javaslatot terjeszt be az üdülési szabadsá­ gok folyósításának a megkezdése ügyében, hogy az a lehető legrövidebb időn belül folyósítható legyen. Ugyancsak a Salgótarjáni Kőszénbánya r.-t. helybeli igazgatóságához kéréssel for­ dultunk az iránt, hogy az általa körrende­ letben kibocsájtott rendelkezéseket, mely szerint a nyugdíjba vonult munkások és öz­ vegyek által fizetendő lakbérek behajtását ne eszközölje. — A vállalat igazgatósága a szövetség központi vezetőségének ezen ké­ résére érdemleges választ nem adott, sőt kijelentette, hogy ezen lakbéreket befogja hajtani, mert ezt bizonyos vállalati érdekek megkivánják. Szövetségünk vezetősége látva azt, hogy a vállalat ebből elvi kérdést csinál és igy a vállalatnak ezt az elhatározását megmásítani nem tudja, ezért a kormányzathoz fordult, mint aki ez év január l-ével a nyugdíjasok ügyét rendezni kívánta, tehát oda fordul­ tunk és rámutattunk, hogy a kormányzat­ nak ez a rendezése csődöt mondott, azt kértük, tekintettel arra, hogy szövetségünk �1927. junius 15. már a rendelet életbeléptetése órájában fel­ hívta. a kormányzat figyelmét, hogy ezen rendelet nem eredményezte azt, amit ettől vártak vagyis, hogy megnyugvást váltson ki a nyugdíjas, valamint a dolgozó munkásság között, hanem ellenkezőleg az ujabb sérel­ mek sorozatát zúdította éppen a kormány­ zatnak ezen rendelkezéseivel szemben. — Arra kértük a kormányzatot, hogy egész tekintélyével és sulyával hasson oda, hogy a nyugdíjasokon történt ezen sérelem sür­ gősen orvosoltassék és mivelhogy rendelet­ ben oly sürgősen ezt rendezni nem lehet, tehát a vállalatnál járjon közbe, hogy mind­ addig, amig a nyugdíjasok nyugbérilletményei nem rendeztetnek olyan mértékben, hogy abból lakás, fűtés és világítási költsé­ geiket fedezni tudják, mindaddig a vállala­ tok tartsák fenn az eddigi szokásokat és a nyugdijasok részére ezen kedvezményekét nyujtsák továbbra is. A kormányzat részéről dr. Sztranyavszky Sándor belügyi államtitkár ur vállalkozott arra, hogy ebben a kérdésben a munkásság érdekében eljár, felszólitotta Szövetségünk központi titkárságát bocsájtsa adatait ren­ delkezésére, ugyancsak hasonlóképen fel­ szólította a Salgótarjáni Kőszénbánya RT.-t. Ezen adatok beérkezése után f. hó 12-én megtartott közös tárgyalásunk alkalmával némiképen tisztázódott a helyzet olyformán, hogy a helybeli igazgatóság kijelentette, hogy a központi igazgatóságnál oly javas­ latot fog pártolólag beterjeszteni, mely szerint a nyugdijasok lakáskérdése a következőké­ pen lesz rendezve. Az a nyugdíjas, aki a vállalat kötelékéből vonult nyugdíjba és jelenleg a nyugdíjon kívül semmiféle bért kereső munkát, vagy foglalkozást nem foly­ tat, ezek lakásért és világításért bért nem fizetnek. Az oly nyugdíjas, akinek valamely családtagja a vállalat kötelékében dolgozik, vagyis munkát teljesít, azoknál a lakást át­ fogják íratni a dolgozó családtagra. Ugyan csak az özvegyek, akiknél nincsen dolgozó családtag ezek szintén mentesittetnek lakbér fizetés alól. Általában ezen tárgyalások eredménye­ ként mindazok a nyugdíjasok és özvegyek, akár ugy, hogy nem végeznek kereső mun­ kát, akár ugy hogy valamely családtagjuk a vállalatnál dolgozik a lakbérek fizetése alól fel van mentve. Azonban az oly nyug­ díjasok, akik az Országos nyugbérpénztártól nyugbért élveinek és nem a vállalat kö­ telékében, hanem egy más vállalat vagy munkakörben oly munkát teljesítenek, amely munka következtében keresetük a bánya­ vállalatnál, dolgozó munkások keresetét el­ éri, ezek igenis a vállalattól élvezett lakáso­ kért tartoznak bért fizetni. Ezek az eredmények, amik az eddigi tár­ gyalásoknak folyamata alatt elérhetők vol­ tak, nem vagyunk elragadtatva az elért eredményektől, azonban a munkásság mégis láthatja, hogy ez erkölcsi erőt képvisel, mert hiszen az utóbbi évek folyamán szám­ talan még ezen sérelemnél is sokkal súlyo­ sabb sérelmek érték a munkásságot, amely sérelmeket eddig orvosolni egyáltalán nem sikerült. Csakis szervezetünk sulyának és tekintélyének tudható be az, hogy ezen sulyos és nehéz viszonyok dacára, bár nem kielégitő, de mégis eredményeket érhettünk el. Ez a tudat és az eddig elért eredmények serkentenek bennünket a megkezdett küz­ delmek folytatására és ezen küzdelmek tá­ mogatására hivjuk segítőtársul magyarország bánya- és kohómunkások összességét „A Bányász" 3 Elárusító helyek: Bogenglück Ignác vas-, bőr- és festékára kereskedése, Salgótarján. — — Kun Testvérek épületfa és építőanyagok raktára. Kisteremre. Beküldetett. Lapunk legutóbbi számában válaszoltunk Peyeréknek a "Bányamunkás“ f. évi május hó 20-án megjelent számában lefektetett hazugságaira. Most pedig a komlói bánya­ munkások megbizásából alulírottak a követ­ kező választ adják: Tisztelt szaktársak! Ez év május hó 20-án megjelent „Bánya­ munkás“ lap számában valamilyen hülye foglalkozott a Komlón május 8-án megtar­ tott alakuló közgyűlésünkkel oly bután, hogy ezt szó nélkül mi sem állhatjuk. Mindenek előtt ki kell jelentenünk, hogy semmiféle személyeskedésnek, vagy személyes vesze­ kedésnek barátjai nem vagyunk, de egyben kijelentjük azt is, hogy aki orvul megtámad minket, akkor megállunk és szembe nézünk a gazemberrel. És most ide figyeljetek magyarországi bányamunkások! Igenis mi komlói bánya­ munkások május 8-án nyilvános alakuló közgyűlést tartottunk, mely gyűlésen először is Batta, majd Csóka szaktársak beszéltek és a legnagyobb figyelemmel halgatták meg mindkettőjüket és a komlói szaktársak kö­ zül senki, de még egy szóval sem beszélt közbe, amely a gyülést megzavarta volna. Ellenben igaz az, hogy Bertrand, akinek a komlói mozgalomból kifolyólag nagyon sok a bűne, nem mert átjönni a gyűlésre, hanem elküldött 6 Bertrand szociáldemok­ ratát, mert ezeket ő gyártotta. Nahát ezek próbálták a gyűlést egy pár közbekiáltással megzavarni és ezekre háborodtunk fel ke­ gyelmes Ur ! Ezeket azután kioktattuk, hogy a jövőben ne üljenek fel olyan embernek, kinek magának nincs elég bátorsága ahhoz, hogy személyesen jelenjen meg. Tehát ide figyeljen Peyer Ur!, hogy ki­ nek szólt a felháborodás, sem Battának, sem Csókának, hanem egyenesen Önöknek és az önök által félrevezetett embereknek. Sajnos, hogy éppen ezek között van még olyan is, akik ez előtt két-három évvel Peyer urat agyon akarták csapni Mecsek­ szabolcson. Külömben ezt maga is tudja, hogy miért, de valószínűleg nem azért akar­ ták agyonverni, mert magát megkedvelték. Ha véletlenül nem zsandárnak született zsandár van ott jelen, akkor magát ott ki is terítették volna, tehát nincs joga a kép­ viselő urnak többé a zsandárokat sem gyalázni, mert ha ezek nincsenek, akkor maga már rég nem ül a magát meg nem illető helyen. Ezt kérjük tudomásul venni. Továbbá vegyék tudomásul azt, hogy mindaddig hitvány gazemberek, amig azokat a rágalmakat, amit lapjukban irtak rólunk, visza nem veszik, bocsánatkéréssel. Egyen­ lőre azt hisszük, hogy elég, ha kell majd később többet. A bányásztestvéreknek pe­ dig azt mondjuk, hogy amit a „Bányamun­ kás“-ban olvastak rólunk, az szóról-szóra megfelel a hazugságnak. Komló, 1927. junius hó 9-én. Kertész József s. k. ifj. Lerch Antal s. k. Appel Keresztély s. k. Ezen levelet szóról szóra közöljük, egy betűt sem változtattunk rajta, hadd lássák a munkástársak, hogy milyen hazugságokból él Peyerék „Bányamunkás“-a. Temetkezési segélyt lép­ tet életbe a Salgótarjáni Kőszénbánya R-T. Lapunk legutóbbi számában hírt adtunk arról, hogy a salgótarjáni társpénztár választ­ mánya folyó hó 3-án tartott ülésén temet­ kezési segélyre szóló szabályokat dolgozott ki. A társpénztár választmánya a bemuta­ tott szabályokat elfogadta és utasította a társpénztár vezetőségét, hogy ezen szabá­ lyokat terjessze fel a m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszterhez jóváhagyás végett A szabályokat szószerint a következőkben adjuk közre. A folyó évi január hó elsején életbelép­ tetett 4400/eln. 1926. számu N. M. M. ren­ delet folytán a társpénztáraink alapszabályai érvényűket vesztették, minek következtében tagjaink családtagjaik elhalálozása esetén segélyezést nem kaphatnak. A folyó évi január hó elsejétől a mai napig eltelt 5 hónapban szerzett tapasztala­ taink arra kényszeritettek bennünket, hogy ezen az állapoton változtassunk, illetve gon­ doskodjunk arról, hogy tagjaink és család­ tagjaik elhalálozás esetén, önkéntes dijak befizetése ellenében a társpénz­ tár keretén belül, a betegsegélyzőpénztár által törvényileg biztositott temetési segélyen felül, temetkezési segélyezésben részelhes­ senek. — Ugyanis az egyes temetkező csa­ ládokat hosszu hónapokra adósságokba kény­ szerítjük, ami majdnem minden esetben az életben maradt családtagok jólétének komoly veszélyeztetésével jár együtt. Az elnök javaslata folytán a választmány a folyó évi junius hó 1-től kezdődő érvény­ nyel „Temetkezési szer­ vezését határozza el, melynek szabályzatát az alábbiakban állapítja meg: 1. A temetkezési segélyalap célja tagjai­ nak saját személyükben, vagy családjukban előforduló elhalálozási esetekben, a temet­ kezési költségeihez készpénzben segélyt nyujtani. 2. A temetkezési segélyalap tagjai nemre és korra való tekintet nélkül: �"A bányász" 4 a)a dolgozó tagok, b) a kültagok, c) a nyugbéres tagok. ad a) Dolgozó tagok azok, akik a Salgó­ tarjáni Kőszén abánya R.-T. salgótarjáni bányaigazgatóságához tartozó üzemeknél dol­ goznak és mint ilyenek betegség esetére a Salgótarjáni Kőszénbánya R.-T. társpénztáránál biztosává vannak. ad b) Kültagok azok, akik a Salgótarjáni Kőszénbánya R.-T, bányaigazgatóságához tartozó üzemek szolgálatából bár már ki­ váltak, de a 4. és 5. pontok értelmében tag­ sági jogukat továbbra is megtarthatják. ad e) Nyugbéres tagok azok, akik a Salgótarjáni Kőszénbánya R.-T. salgótarjáni bányaigazgatóságához, illetve a volt Északmagyarországi Kőszénbánya R.-T. baglyas­ aljai bányaigazgatóságához tartozó üzemek­ nél viselt szolgálatuk után élveznek az Or­ szágos Munkásbiztositó bányanyugbérosztályától nyugbért. 3. A Salgótarjáni Kőszénbánya R.-T. sal­ gótarjáni bányaigazgatóságánál szolgálatban álló betegségi biztosításra Kötelezettek kivé­ tel nélkül tartoznak az alapban tagságot vállalni. A kültagoknál és nyugbéres tagok­ nál a tagság vállalása saját elhatározásuk­ tól függ. 4. Kültagságot vállalhat a társulat szolgá­ latából üzemredukció vagy egyéb, önhibáján kívül eső okokból kilépett munkás, vagy munkásnő, aki már legalább 12 hónapon keresztül fizető tagja volt az alapnak és ha állandó keresetet biztosító munkája nincs. 5* Kültagja lehet az alapnak az a munkás, aki 1929. évi január hó 1-én tuli időben ön­ hibáján kivül lépett ki a társulat' szolgála­ tából és kilépését megelőző 5 éven keresz­ tül legalább 36 hónapon át tagja volt a társ- 6. Ugy a 4., mint az 5. pontban biztosi­ tott kültagsági jog egyszeri elveszitése (9. pont) még utánfizetéssel sem újítható fel — Kivétel csak az az eset, ha az illető ismét dolgozó taggá válik, azaz ujra a társulat szolgálatába kerül és a társpénztár betegsegélyző osztályának fizető tagja lesz. 7. Azok a nyugbéresek, akik 1927. évi szeptember hó 1-ig, illetve nyugbéreztetésüktől számított 3 hónapon át az alapban nyugbéres tagságot nem vállalnak, csak ab­ ban az esetben számithatnak felvételre, ha igazolják, hogy felvételük iránti kérésük nem kizárólag azért történik, hogy az ala­ pot megkárosítsák, vagy pedig ha a kése­ delmeskedésük jóhiszeműen beigazolt volt 8. Ugy a dolgozó-, mint a kül-, mint a nyugbéres tagok egyformán, legkésőbben a tárgyi hónap 17-ikéig havi 50 fillér tagdijat fizetnek. A tagdijat betegség, vagy kereset­ hiány esetén is fizetni kell és szabályosan fizetett tagdíj visszatérítésének helye nincs. 9. Aki egymásután következő 3 havi tag­ díj megfizetését elmulasztotta, az minden külön értesítés nélkül elvesziti ugy a tagsá­ gát, mint az azzal járó minden igényjogo­ sultságát 10. A dolgozó tagok tagdijait a munkaadó vállalat az érdembe hozott keresetekből, a társpénztári járulékoktól elkülönítetten, kü­ lön kimutatva, hivatalból vonja le. A tagdijlevonások elmulasztásából — lé­ vén az a munkaadó vállalat feladata — a tagot joghátrány nem érheti, de a tagdíjak pótlólagos befizetésére, ha az esedékesség­ től számított egy éven belül intézik hozzá erre nézve a felhívást, köteles. 11. A munkaadó vállalat a dolgozó tagok keresettből általa levont tagdíjakat a betegsegélyző járulékokkal egyidejűleg bocsájtja a társpénztár rendelkezésére. 12. A kültagok és nyugbéres tagok tag­ díjaikat felvételükkor (első befizetéskor) sze­ mélyesen, a salgótarjáni társpénztári ügyvezetőségnél, máskor pedig akár ugyanitt, akár a mátranováki, mizserfai, kisterenyei, kazári üzemvezetőségi pénztárnál személye­ sen, akár pedig posta utján fizethetik. Ha posta utján történik a befizetés, akkor a postautalvány szelvénye, ha említett helye­ ken készpénzben történik a befizetés, akkor az erről kiállított nyugta jól megőrzendő, mert ez igazolja a befizetés megtörténtét, tehát a tagsági jogot 13. A temetkezési segély összegei mind a háromféle tagnál: a) Nős-családos férfitag elhalálozása ese­ tén, az esetleg a betegsegélyző pénztártól szabályosan járó temetkezési segélyen felül, az alapból járó temetkezési segély összege: 160 pengő. b) Nőtlen tag, nőtag, nyugbéres özvegy, vagy a tag törvényes felesége elhalálozása esetén az alaptól járó temetkezési segély összege: 120 pengő. c) Az egy éven felüli keresetképtelen, a taggal közös háztartásban élő és a tag által eltartott törvényes, törvénytelen, örökbe­ fogadott, vagy unokagyermek és nagyszülő elhalálozása esetén S0 pengő temetkezési segélyt fizet az alap. d) Egy éven aluli családtag elhalálozása esetén 50 pengő temetkezési segélyt fizet az alap. e) Halva szülés, vagy abortus esetén, mert temetkezési költségek nem is merülnek fel, segély nem jár. 14. Ha az elhalálozás az utólsó tagdíj be­ fizetését követő harmadik hónap tagdíj esedékessége napjáig történik (9 pont) jár még a szabályszerű temetkezési segély annak, aki legalább 6 hónapig fizető tagja volt az alapnak. Ebben az esetben a kijáró segély­ összegből a hátralékos tagdíjat le kell vonni. 15. A dolgozó tag a temetkezési segélyt csak ugy kapja meg, ha a hivatalos hatósági halotti anyakönyvi kivonatot, melynek hát­ lapján az illetékes üzemvezetőség azt is iga­ zolja, hogy mikortól dolgozik az illető tag a társulat szolgálatában, beszolgáltatja a A társpénztár segélyigénylésekkor meg­ vizsgálja az utólsó bércédulát is, azt illetőleg, hogy a tagsági járulékokat a tag keresetéből levonták-e. 16. Kül- és nyugbérestagok, ha segélyt igényiének, ugyancsak hivatalos hatósági anyakönyvi kivonatot tartoznak a társpénz­ tárhoz beszolgáltatni, amellyel egyidejűleg be kell mutatniok az utólsó tagdíj nyugtá­ jukat 17. Temetkezési segélyt csak Salgótarján­ ban a társpénztár űgyvezetösége folyósít tehát érte vagy személyesen, vagy levélileg a 14-15 pontban előirt iratok benyújtásával egyidejűleg oda kell fordulnia. 1927. junius 15. 18. A nyugbéres és kültagok egyszerre legfeljebb 4 hónapra előre is Befizethetik a tagdíjukat 19. Visszaéléseket a tagsági jog megszün­ tetésével illetve a segélyzési igényjogosság megvonásával büntethet a számvevőség elő­ terjesztésére a választmány. Az okozott kár megtérítése, érdekében, vagy az eset súlyos­ ságára való tekintettel a választmány ható­ sági eljárást is igénybe vehet. 20. Vitás kérdések tekintetében írásbeli panaszra a választmány dönt Jelen határozatot jóváhagyás végett a m. kir. Népjóléti és Munkaügyi Minisztériumhoz sürgősen felterjeszteni rendeli a választmány. Ezen szabályok egy bizonyos hézagot pó­ tolnak, amely hézagot a munkásbiztositó pénztárak, illetve vállalati pénztárak, vagyis társpénztárak és az Országos nyugbérbizto­ sitásról szóló rendeletek kihagytak. Magához a szabályokhoz lényegileg nem igen van hozzáfűzni valónk, csupán a segélyzés összeg­ szerű megállapításánál mutatkozó igazság­ talan eltérésre kívánunk rámutatni. Ugyanis a férfi tag, vagyis a családfő elhalálozásánál különbséget tesz dolgozó és nyugbéres kö­ zött, ezt igazságtalannak tartjuk, mert a járulékot mindkettő egyenlően fizetik be. Tehát helytelen, hogy akkor a nyugbéres családfő elhalálozása után a hozzátartozói kevesebb temetkezési segélyben részesülnek. Egyebekben ez állami kötelesség volna és az államnak kell ezt rendezni, mert egy lehetetlen állapot az, hogy a munkás, ami­ kor nyugdíjba vonul, ez által elveszti a betegsegélyző pénztárnál élvezett kedvezmé­ nyeket Tehát amikor a legnagyobb szüksége van a munkásnak a betegpénztár szociális intézményeire, rokkantság, munkaképtelen­ ség, vagyis nyugdijbavonulása után, amikor az életből már ugyszólván hetek, vagy hónapok vannak hátra és leginkább ki van téve a különféle betegségeknek, akkor nem élvezheti a betegpénztárak által nyujtott orvos, gyógyszer, táppénz és temetkezési segélyeket Égetően fontos kérdés ez és egyik leg­ sürgősebb teendője a kormányzatnak, hogy a nyugdíjasokat nyugdíjaztatásuk után be­ tegség esetére biztosítják. varrógép RÉG BEVÁLT JÓ MINŐSÉGBEN KESZLER ÁRPÁD Hirdessen ÓRÁS ÉS ÉKSZERÉSZ SINGER VARRÓGÉP RÉSZVÉNYTÁRSASÁG SALGÓTARJÁN. Fő-utca 480 Salgótarjánban, Értesítem az i. t vásárló közönséget, hogy üzle­ Fő-utca 75. szám alatt a r. kath, templommal szemben. temben , rövid áru, munkásruhák, gyermekruhák, ingek harisnyák, olcsó árban beszerezhetők. Aki nálam 40 pengő érték­ ben vásárai ingyen kap egy pontos árára zsebórát, 3 évi írásbeli jótállással, Tisztelettel Keszler Árpád. „Turul"-nyomda r.-t., Salgótarján. A Bányász-ban. Nyomdavezető: Friedler Samu. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász 2. évfolyam 12. szám (1927. június 15.) A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Subject The topic of the resource Bányászat Kohómunka Közlöny Helyismeret Description An account of the resource Megjelenik minden hónap 1-én és 15-én kétheti lapszám Creator An entity primarily responsible for making the resource Csóka Vendel Fajd Pál Salgótarján Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1927-06-15 Rights Information about rights held in and over the resource Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább! https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/ Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/jpeg mikrofilm (35 mm) Language A language of the resource HUN Type The nature or genre of the resource periodika Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context M/60/A Bányászat Csóka Vendel Fajd Pál Helyismeret Kohómunka Közlöny periodika Salgótarján