https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/ea97110aba5244f5f5ed570c09be933a.jpg 232340539cea60c86867afce37298509 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/907a5834b5dff57d8df0402b483f5c78.pdf d98095a3c8e7e1c6242cc2b0cac70a71 PDF Text Text II. évfolyam. 11. szám. 1927. junius 1. A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Felelős szerkesztő: CSÓKA VENDEL. Kiadó: FAJD PÁL. Telefon szám : 46. A küzdelem a bér­ redukció ellen. Lapunk legutóbbi számában megir­ tuk, hogy a Pécsvidéki bányakerületben 10—20 százalékkal levonták a munkabéreket. Ebben a kérdésben a komlói kincstári bányamunkások május 8-iki alakuló gyűlésükön erélyesen ál­ lást foglaltak a bérredukció ellen, fel­ kérték szövetségünk központi titkár­ ságát, hogy ebben a kérdésben lép­ jen érintkezésbe a bánya felettes hatóságával és igyekezzen a 20 szá­ zalékos levonást visszavonatni s a már levont keresetet április 1-től visszame­ nőleg kifizettetni. Szövetségünk központi titkársága készséggel vállalkozott ezen sulyos sé­ relemnek az orvoslására és azonnal eljuttatta a munkásság kivánságát a bánya felettes hatóságához. Tárgyalá­ sok indultak meg, amely tárgyalások még a mai napig is folyamatban vanvak, reméljük azonban, hogy rövidesen sikerrel befejezhetjük. A tárgyalás folyamata alatt eljutot­ tunk odáig, hogy 10 százalékot aján­ lottak fel, de szövetségünk titkársága a 10 százalék megadását nem tartotta a munkásságra nézve kielégitőnek és ezért ragaszkodott a teljes 20 száza­ lék kifizetéséhez. Nagyon furcsának találjuk, hogy a kincstár a levont 20 százalék helyett csak 10 százalékot akar vissza adni és 10 százalékot továbbra is levonásba kiván tartani. Ennek az egész dolog­ nak nagyon DGT ize van, mert itt lát­ juk, hogy a DGT közbe járt a kincs­ tárnál, hogy csak 10 százalékot adja­ nak vissza, mert ezzel arányban lesz­ nek a DGT telepein levő keresetekkel. — Ugyanis a DGT szintén azok közé tartozik, akik a bérekből 10 százalé­ kot levontak. Hangsulyozzuk, a kincstárnak nem állhat érdekében, sőt egyenesen kö­ telessége, hogy az ilyen közbenjáráso­ kat ne vegye tekintetbe, mert ezáltal a tőké a kincstárt állitja oda, mint olyant, aki előljár a bérek levonásá­ ban. Nem fogunk megelégedni fél in­ tézkedésekkel, a munkásságnak egész iniézkedésre van szüksége és ehez ragaszkodik. Jellemző, hogy ebben hány felé kell folytatni a harcot, egyrészt a kincs­ tárral szemben, ugyancsak a vállala­ tokkal szemben és ami a legmegbot- Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Vasut-utca 4. szám. Megjelenik minden hó 1. és 15-én. ránkoztatóbb, az ugynevezett munkásvezetőkkel, — akik féltékenységből igyekeznek szövetségünk erélyes köz­ benjárását elgáncsolni. Azt kérdezzük Peyer, Bertrand és a társaitól, vajjon összeegyeztethetőnek tartják-e lelki­ ismeretükkel, hogy a munkásság ezen jogos kérelmének a sikeres elintézését hátráltatják. Ebből látható, hogy nekik nem fon­ tos az, hogy sok száz és ezer munkás, asszony és gyermek egy nagyobb falat kenyérhez jusson. Nekik nem fáj az, hogy a munkásságnak nélkülözniök kell, mert ők nem érzik a nélkülözést. A munkásság azonban már tisztában van velük, elfordul tőlük és megy a maga utján előre, nem hagyja magát hátráltatni, minden gáncsolás és piszkolódás ellenére feltartóztathatatlanul küzd a jobb megélhetésért és nem en­ gedi magát apró politikai koncessziók ellenében küzdelmük eredményétől el­ ütni. Erről tettek tanubizonyságot a bá­ nyamunkások legutóbb Komlón és Mecsekszabolcson is, ahol megmondották nekik, hogy hiába való minden eről­ ködésük, ők már befejezték dicstelen életüket. A munkásság pedig rendü­ letlenül ragaszkodik követelései telje­ sitéséhez, ennek érdekében folytatják harcaikat. Ezt vegyék tudomásul ugy a kincs­ tári, mint a magánvállalatok vezetői is. Nem hagyjuk magunkat a munkás­ ság sulyos sérelmeinek az elintézésé­ től elütni. Akinek a háza ég, tűz­ oltóért kiabál. A Peyerék hivatalos közlönye hasábos cikkekben próbálja eltüntetni, vagy olvasói előtt valamiképen takargatni a szövetségünk térfoglalását az egész ország területén. A megszokott piszkolódásaival förmedt ránk legutóbbi számában, tücsköt, bogarat kia­ bálva igyekszik a munkástársak figyelmét elterelni a szövetségünk iránt való érdek­ lődésétől. Persze a folyton és folyton meg­ ismétlődő szamárságokon kivül egyebet nem tud imi, mint hogy Csókáékat a salgótar­ jáni munkásság már cserben hagyta és hogy Komlón, meg a többi bányatelepeken min­ denütt elzavarják az ott megjelenő szaktár­ sakat Ezeket a buta maszlagokat talán még beadhatják azon telep munkásainak, akik nincsenek meggyőződve szövetségünk által Előfizetési ár 1/4 évre 80 fill. (10.000 K) Egyes szám ára 16 fillér. (2000 K.) kifejtett programjáról, de semmiesetre sem befolyásolhatják azon telep munkástársait, ahol már helyicsoportjainkat felállítottuk és a munkásság érdekében a Peyerék piszkolódásai helyett komoly és elszánt küzdelem folyik a munkásság gazdasági egységes front­ jának a helyreállitásáért és a gazdasági fej­ lődés megindításáért. A legutóbb a komlói helyicsoportunk ala­ kulásával kapcsolatosan rohannak ki elle­ nünk, a kirohanásuk a szokáshoz képest nem lep meg bennünket, de nem is érde­ kelnek, mert minden józan gondolkozásu em­ ber tisztában lehetett azzal, hogy ha meg­ kezdjük az országos agitációt és már ered­ ményeket is produkálunk, ujabb kirohaná­ sok lavinája indul meg, de nem is lehet az máskép, mert az, akinek a háza ég, annak vizet kell hordania és a lángokban lévő épü­ letből meg kell menteni, ami még megment­ hető. Hát igy vagyunk mi Peyer elvtárssal is, ég az a ház, amelyet elfelejtett kellő idő­ ben bebiztosítani és most, amikor már látja, hogy a sulyos mulasztásokból mennyi kelle­ metlensége és anyagi vesztesége keletkezett, kígyót, békát kiabál össze Mert nagyon jól tudja, hogy mindez nem használ semmit, de hogy munkástársai és általában mindenki előtt a sulyos mulasztást takargassa, irja ró­ lunk, hogy hiszen az az erőlködés, amelyet szövetségünk kifejt kudarc és semmi egyéb. Arra vagyunk kiváncsiak, vajon mit fognak imi, amikor már az egész ország bánya­ munkásai előtt közismert lesz szövetségünk térfoglalása, amikor már a szokott maszla­ got senkinek sem lehet beadni. De külömben is, ha szövetségünk annyira tehetetlen a munkásság között, mint ahogyan azt Peyer hivatalosában elmondta, akkor mi a fészkesfenének pazarolja azt a drága sok papirost és nyomdafestéket állandóan céltalanul, valahogy nem stimmel Peyerék állítása, mert, ha igaz volna amit Peyerék állítanak, akkor egészen biztos, hogy nem foglalkoznának olyan gyakran velünk. Hogy még tisztább legyen a kérdés, föltesszük te­ hát azt a kérdést is, nincs-e a munkásság­ nak rajtunk kivül nagyobb ellensége, mint mi vagyunk, akivel talán inkább jobban ki­ fizetné magát foglalkozni és akitől talán a nyomorba fetrengö munkásság részére több eredményt lehetne kicsikarni. Ugy látszik tehát, hogy egyelőre mégis csak mi vagyunk a Karcsibácsi, de nem a munkásság leg­ nagyobb ellensége, akitől a legjobban meg­ van az öreg ur ijedve. Külömben valami ilyesfélét is mond a formedvény ében, amikor meg akar bennünket vigasztalni, hogy ő ugyan elhagyta a szövetség titkári állását, de a szelleme azonban ott marad és hogy még elfog velünk bánni. �2 Hát vegye tudomásul a diktátor ur, hogy mi már a fenyegetésétől nem félünk és ha tudná azt, hogy mennyire Örülnek azok a munkástársak, azon bejelentésének, hogy a szelleme továbbra is ott marad a szövetség­ ben, akkor egészen biztos nem kérkedne és talán egy betűt sem ima többet az ottmaradósáról. Ugylátszik a telepekre kiküldött spiclik nem egészen őszintén informálják a munkásság hangulatáról, mert külömben a diktátorról sem tételeznénk fel azt a bátor­ ságot, hogy azok előtt a munkások előtt tetszettesse magát, amely munkások már utálattal fordultak el a vezetése alatt álló szövetségtől. Vagy talán ez a bejelentés már nem is a bányamunkásoknak szól, hanem inkább azoknak a jóbarátoknak, akik a leg­ utóbb a díszes pozícióhoz juttatták. „A Bányamunkás" egy másik helyen be­ számol a központi vezetőségi ülésről is, amelyben a közel 10 éves fáradhatatlan mű­ ködésért és azokért az elért rettenetes nagy eredményekért köszönetét szavaztatott Peyer magának, amikor bucsuzásra került a sor, akkor megígéri, hogy a jövőben abban a szellemben fog a bányamunkások érdekeiért dolgozni, amely szellemben idáig dolgozott és szivén fogja hordani a bányamunkások sorsát Mi nem tudjuk, hogy jól-e, de önkénytelenül ugy értettük Karcsibácsinak ezt a búcsúbeszédjét, mind hogyha a jövőben is erszényében fogja hordani a bányamunká­ sok filléreit ugy mint eddig. Ne haragudjon Karcsi bácsi, hogy ezt a sajtóhibát kijavi­ tottuk, mert ugy érezzük, hogy Ön is erre gondolt, vagy talán ezt is mondta, csak egészen ilyen nyíltan megírni mégsem merte. Felhántorgatja a szövetségünk központi irodájának használt helyiségeket, azt azon­ ban elfelejti megírni, hogy ezt a központi helyiséget éppen Peyeréktöl örököltük, ami­ ből ők ugyanannyit élveztek mint amennyit mi átvettünk. Ha annyira fáj ez neki miért nem hurcolkodott ki addig, amig kinem lett onnét pofozva. Persze nem a vállalat által, hanem a salgótarjáni munkásság által. Bor­ zasztó táj Peyernek szövetségünk alkalma­ zottainak létszáma is, valamint az alap­ szabályokban lefektetett azon szabályok, amelyek a tisztviselők illetményeit szabályoz­ zák. Hát ha kiváncsi őkegyelmessége a tiszt­ viselőink fizetésére, illetve a jövedelmi for­ rásukra, az sem áll érdekünkben eltitkolni, megnyugtathatjuk, hogy az 5 főből álló szövetségi alkalmazottaink beleértve a kerü­ leti titkárságokat is, összesen nem élveznek akkora fizetést, mint Peyer Károly egyedül. Lehet, hogy nem is érdemelnek annyit, mert hazudni, olyan cifrán, mint ahogy Peyer tud, együttvéve mind az öten sem tudnak. A szövetségünk jövedelmi forrásáról hű képet ád lapunk ez év január 15-iki száma, amelyben a múlt év 3 hónapi működésünk­ ről számoltunk be, ha tehát ezt Karcsi bácsi nem olvasta el, nem tehetünk róla. Egye­ bekben Peyer még mindig adós már a több ízben hozzá intézet kérdésekre való felelés­ ben, amig valaki a saját maga ügyeit nem rendezte, ne avatkozzon a máséba. Vagy talán azt hiszi, hogy a munkásság már el­ felejtette, hogy egy egész csomó feladott kérdésre elfelejtett felelni. Szövetségünk titkárával van fölakadva, ugy, mint mindig a munkahelyen való vál­ tást illetőleg, ezen ép ugy nem csodálkozunk mint a többi ostobaságain, mert amit Peyer állit azt nagyon jól tudja, hogy egy szó sem igaz, mért annak idején a választott bíróság előtt Peyer ezen piszkolódásai tanuk által megcáfolást nyert, de külömben Peyer Ká­ 1927. "A bányász" roly a választott biróság egyik tagjának ké­ résére kijelentette, hogy Csóka Vendelt a munkás mozgalomban korrekt, miden tekin­ tetben megfelelő vezető embernek ismeri és a szövetség vezetését nyugodt lelkiismerettel reábízná. Ezen kijelentését Peyer már nem tagadhatja le, mint ahogyan azt más ese­ tekben szokta, mert ezt a választott bíró­ sági tagok előtt tette, amelyet gyorsírás alapján jegyzőkönyvbe foglalt és amely szó­ szerinti szövegében Csóka szaktárs kezeiben van. De külömben is, ha Peyer ezen állítá­ sai igazak, akkor miért nem hangoztatta addig, amig Csóka szaktárs a szövetség alkalmazásában volt Egyebekben alább teljes egészében közöl­ jük a választott bíróság határozatát, amelyet Peyer annakidején, dacára a központi veze­ tőség utasításának elfelejtett leközölni. Amely tisztán és minden félreértést kizárólag meg­ állapítja, hogy Csóka szaktárs az ellene ho­ zott vádak alól teljesen tisztázta magát, mig a rágalmazóit a választott bíróság megróta. Igy néz ki tehát Peyernek a kétségbeesett orditozása, lelkiismeretlen hazudozása, ami­ kor már látja, hogy az eddigi erőlködése, hazudozása ellenére szövetségünk feltartózhatatlanul megy előre az egesz ország terü­ letén. Nem egy esetben irtuk már meg, hogy kár minden benzinért, mert a hajó, amely léket kapott már 1922-ben, el fog süllyedni, még akkor is, ha Peyer és meg­ hitt hú csatlósai tovább hazudoznak is. Határozat s A választott bíróság meghallgatta Fodor Jó­ zsef panaszost és Csóka Vendel panaszlott elvtársakat. Felolvasta a választott bírósághoz intézett beadványokat. Fodor elvtársnak a vá­ lasztott bírósághoz intézett memorandumát és a felügyelőbizottság jegyzőkönyveit Felolvasta Ocskovszky János elvtársnak és Drégely Lajosné elvtársnőnek írásbeli tanúvallomását. Meghallgatta Peyer Károly elvtárs, Frank József, Gombos Pál elvtárs és Oravecz János elvtárs tanúvallomásait Megállapította, hogy a tanúvallomások és az elhangzott vádakra vonatkozólag olyan kon­ krétumokat nem tartalmaznak, amely mellett módjában lett volna a választott bíróságnak a bűnösséget kimondani Megállapította a vál. bíróság, hogy nem iga­ zolódott be annak a vádnak bizonyossága sem, amely szerint Csóka élvtárs Gombos elvtársnak azt mondotta volna, hogy "az egész országban igy van, tehát Tatabánya sem tehet kivételt", mert Gombos elvtárs szerint ez a kijelentés Frank elvtárs szobájában történt és Frank elvtárs tanúvallomása szerint ilyen kijelentést nem hallott A választott bíróságnak az a véleménye, hogy a vádak hallomáson alapulnak és hogy Fodor elvtársat félre vezették. A választott bíróság nem tartja elfogadhatónak azt, amit a vállalati igazgatók mondanak, mert a tőkét képviselő vállalati igazgatóknak, mint a tőke képviselői­ nek érdeke, hogy a munkásság vezetői és a szakszervezeti tagok között minél inkább szít­ sák az ellentéteket Az a lény, hogy Csóka elvtárs Tatabányán a legtöbb esetben leszerelő munkát végzett nem igazolja Csóka elvtársnak a megbízhatat­ lanságát, mert a gazdasági harcnál mindig az erőviszonyok veendők figyelembe és a szak­ szervezeti vezetőknek kötelességük, hogy az erőviszonyok, ha a munkásság hátrányaira szolgálnak, a munkásságot káros ballépésektől megvédeni és őket e tekintetben felvilágosítani. Perdöntőnek találta a választott biróság Peyer junius 1. elvtársnak a tanúvallomását, mely szerint ter­ helőt mondani nem tud. A választott biróság azonban tartozik figyelmeztetni mindazokat, akiket illet, hogy kijelentéseiknél mindenütt legyenek óvatosak, nehogy azok félremagya­ rázása, vagy meg nem értése következében hasonló és a szervezeti életre, a munkásság gazdasagi érdekvédelmére károk származzanak. 1. Mindezeknél fogva a választott bíróság öt szóval egy szavazat ellenében kimondja, hogy a Csóka Vendel elvtárs ellen felhozott vádakat alaptalanoknak, rosszhiszeműeknek ta­ lálta és hogy a központi szövetség a jövőben olyan zavaroktól, amelyek a szövetség mun­ káját hátráltatják, mentesüljön, javasolja a köz­ ponti vezetőségnek, hogy Fodor József elv­ társat a központi irodából helyezze el vala­ melyik csoport titkári állásába, ilyenként meg­ jelöli Tatabányát vagy Borsodot. 2. Czuczuli Lőrincz vádjait illetőleg a vá­ lasztott biróság megállapítja a rosszhiszemű­ séget, mert az 1919. év óta tartogatott és bizonyságot nem nyert vádakkal csak most, a vádak halmozása idején jött elő és mert Gom­ bos elvtárs tanuvallomásából is kitűnik, hogy nevezett állandóan igyekszik adatokat gyűjteni Csóka elvtárs ellen, de alaptalanoknak tartja Tóth István bucsoki elvtárs vádjait is és ezért a választott biróság mindkettőjüket öt szóval egy ellenében megrója. 3. A felsőgallai csoport vezetőségének 1925. május hó 25-én kelt és Peyer elvtárshoz cím­ zett levelét a választott bíróság átteszi a köz­ ponti vezetőséghez azzal, találjon módot, bogy a csoport vezetősége kioktattassék a szerve­ zeti fegyelemről és a demokrácián alapuló fórumok határozatainak a tiszteletéről és kőtelező betartásáról. 4. A választott bíróság egyhangu határoza­ tával megállapitja, hogy a felügyelőbizottság­ nak 1924. május 22-én és 23-án hozott és az elszámolásokra vonatkozó határozatát nincsen módjában felülvizsgálni és azt illetőleg dön­ teni, mert a felügyelő bizottság, mint az or­ szágos szövetségnek közgyűlés után következő legfőbb fóruma a sérelmezett tételeket jogos­ nak ismerte el. — Magáévé teszi a választott bíróság a felügyelő bizottságnak azt a figyel­ meztetését, amely a villamos költségek felszá­ mítására, valamint a napidijak elszámolására Vonatkozik, mert nem tartja helyesnek azt, hogy ilyen összegek számíttassak fel, amelyek megtakaríthatók lettek volna. Kelt Budapest, 1925. junius 17-én. Glázer Julia s. k. Gál Benő s. k. jkvvezető. elnök. Jellinek Ferenc s. k., Meyer Ádám s. k., Csernák Gáspár s. k- Pinkusz Ernő s. k., Menczel András s. k.. Tóik István s. k. választott bírósági tagok. Tehát a választott bíróság határozatából világosan megállapítható, hogy amit helyte­ lennek tartott azt is leszögezte a választott bírósági határozat 4. pontjában foglalt kitétel, amely nemcsak Csókára, hanem általában figyelmeztetés a szövetség összes alkalma­ zottaira, de leginkább Peyerre, mint a szö­ vetség titkárára. Temetkezési segélyt léptet életbe a társulat. Lapunk zártakor kapjuk a hirt, hogy a bányatársulat társpénztári osztálya elkészült a már régen tervezett temetkezési segély tervezetével, amely junius 1-ével életbe is lép, amennyiben a f. hó 3-án tartandó társ­ pénztári választmányi ülés a napirendre ke­ rülő javaslatot elfogadná. A tervezet rész­ leteit egyelőre nem közölhetjük, mert lehet­ séges, hogy a társpénztár választmánya azon még módosításokat eszközöl, tehát lapunk legközelebbi számában részletesen ismertetni fogjuk a salgótarjáni szaktársakkal, az őket érdeklő részleteket. �1927. junius 1. „A Bányász" 3 Helyicsoport alakítás Mecsekszabolcson. A magyarországi bányavidékek egyik leg­ nagyobb bányatelepe, Mecsekszabolcs bányamunkássága alakitotta meg folyó évi május hó 22-én délután a Magyarországi Bánya­ munkások Gazdasági Szövetségének helyi­ csoportját. A mecsekszabolcsi bányamunkások már türelmetlenül várták ezt a vasárnapot, ami­ kor megalakíthatták a helyicsoportot. Már hetek óta folyt az agitáció a legmeglepőbb eredménnyel ugy, hogy a központi vezető­ ség elhatározta a helyicsoport megalakítását, egyben utasította a központi titkárságot is, hogy tegye meg az előkészületeket és amikor az ügy megérett, alakítsa meg a helyi­ csoportot. A központi titkárság kiküldte Batta Gyula szaktársat Pécs vidékére azzal az utasítással, hogy vizsgálja meg a helyzetet és készítse elő az alakuló gyűlést. A kiszál­ lás azután váratlan eredménnyel járt — A munkásság lelkesedéssel fogadta a központ kiküldöttét és sürgette az alakuló gyűlést. Mikor a Peyer és Bertrand körül csoporto­ sult egy pár ember meglátta szövetségünk kiküldöttét, rögtön jelentették megbízójuk­ nak, Bertrandnak. Erre ő azonnal őröket állított fel azzal az utasítással, figyeljék meg és akadályozzák meg munkájában. Ezután megindult a hajsza, minden lépé­ sére vigyáztak, figyelték kivel beszél, kivel érintkezik, folyton a sarkában voltak. Ami­ kor látták, hogy ezzel nem értek célt, mert a gyűlés előkészítése olyan előrehaladott állapotban van, hogy azt megakadályozni nem lehet, megfenyegették a kiküldöttün­ ket. Ez sem használt Azután agitációt foly­ tattak a munkásság között hogy ne menje­ nek el a gyűlésre, ez sem használt. Akkor azt hiresztelték a telepen, hogy botrányba fullasztják a gyűlést. Ezzel akarták meg­ félemlíteni az embereket, azonban még ez sem használt Az egész telepen izgalmas érdeklődéssel várták a vasárnapot Bertrandék minden nap készülődtek, a korcsmákban rendelték a li­ ter borokat és fröccsöket. Vajjon kinek a pénzén, mert a munkásság olyan helyzetben van, hogy annak nem telik liter borokra. A munkásság ezzel egy időben folytatta az agitációt a gyűlés sikere érdekében és az agitáció oly lelkesedéssel folyt hogy a gyű­ lés sikere előre látható volt Ilyen előzmények után vasárnap délután 3 órakor a Kner-féle vendéglő külön ter­ mében Meződi György szaktárs nyitotta meg az alakuló gyűlést. A gyűlés megnyi­ tásával egyidejűleg jelentkezett a hét folya­ mán és a gyűlés előtt fizetett borok hatása. Bertrandnak az élén bevonult a kis gárda a terembe és amilyen kicsi, olyan hangos volt azt hitték, hogy most is az iskola pa­ dokba vannak és kiment a tanitó a terem­ ből, tehát lehet lármázni, mert ennek a kis gárdának a tagjai nagyobb részben olyanok­ ból állt akik még nemrég hagyták el az iskola padjait Alig akadt éltesebb ember, mert azok már ismerik őket annyira, hogy nem ülnek fel az ugratásnak. Ez a gárda is amikor annyira fogja is­ merni őket mint a Mecsekszabolcson és a többi telepeken dolgozó munkások, ki fog ábrándulni belőlük. Igaz, nem szeretnénk azt a szemrehányást, amit Bertrand kapott a gárdától a gyűlés Után, mert látták az emberek, hogy beugratták őket A legna­ Elárusító helyek: Bogenglück Ignác vas-, bőr- és festékáru kereskedése, Salgótarján. — — Kun Testvérek épületfa és építőanyagok raktára. Kisterenye. gyobb lelketlenség a munkásság fiatal réte­ geit ily módon félrevezetni. Nem sikerült Bertrandnak az a terve sem, hogy a szövetség kiküldötteit nem engedik szóhoz jutni lármájukkal. — Amikor látta, hogy minden erőlködése hiába való, kiadta az utasítást hogy kivonulni a teremből. Ezt olyan lármával akarta végrehajtani, hogy pánikot idézzen elő, azonban az ottani em­ berek már annyira ismerik, hogy ennek sem ültek fel ugy, hogy csak Bertrand és kis gárdája vonult ki. Ez a tumultusszerű kivo­ nulás azután teljesen kiábrándította az em­ bereket Napirendet először Batta Gyula (Salgó­ tarján) ismertette, aki elmondotta a szövet­ ség célját rámutatott az okokra, ami miatt a munkásság gazdasági szervezeteit minden politikai párttól függetleníteni* kelt Azért, mert a munkásság gazdasági harcát állan­ dóan politikai mezbe burkolták és a mun­ káltatók a hatóságok segítségével letörték a munkásság becsületes harcát Ugyanis a különféle politikai pártok a munkásság gaz­ dasági szervezeteiből éltek, annak dacára nem csináltak lelkiismereti kérdést abból, hogy sok ezer munkáscsaládot a gazdasági harcok letörése következtében nyomorú­ ságba dönt Ezt a beszédet Bertrand és társai az ab­ lakon keresztül hallgatták. Nagyon bosszantóttá őt, hogy minden kísérlete csődöt mon­ dott Végső erőfeszítéssel rontott be ismét a terembe, azonban már megfogyatkozva, most már csak személyes barátai követték. Azonban az előadó ráolvasta, hogy ő is azok közé tartozik, akik amikor a munkásság bajban volt, akkor ott hagyták őket ma­ gukra ugy, hogy a legnehezebb időben ott állt a munkásság magára hagyatva, viszont mikor tiszta volt a helyzet visszajöttek és odaálltak a munkásság elé erkölcsi prédi­ kációt tartani. A munkásság ennek hallatára ott a gyűlésen szemébe mondta Bertrand­ nak „Igaz, ők tudják !“, ezután zajos közbe­ szólások közt folyt a gyűlés. Utána Csóka Vendel, a szövetség köz­ ponti titkára fejtette ki, hogy miért volt szük­ séges a régi szövetségből való kiválás. Ek­ kor Bertrand ujra kiabálni kezdett, azonban Csóka szaktárs ő vele bizonyította, hogy a volt szövetségben, amikor a tagjárulékok leszállásáról volt szó, akkor nem a veze­ tőség határozott, hanem Peyer és egy pár híve határozták el és ezt vezetőségnek léptették elő. Ugyancsak vele bizonyította, hogy amikor a fizetések leszállításáról volt szó, akkor a szövetség összes alkamazottai, tekintettel a szövetség sulyos anyagi hely­ zetére, valamennyien lemondtak fizetésük 20 százalékáról. Ugyanakkor Peyer kijelen­ tette, hogy ő nem engedi fizetését leszállí­ tani, sőt kijelentette, ha leszállítanák a fize­ tését, akkor ő egy kapitalista vállalatnál helyezkedik el, mert azok többet fizetnek. Ezek azok az önzetlen emberek, akik meg­ követelik a munkásságtól, hogy őket köves­ sék, ugyanakkor pedig Peyer a szövetség­ től hét és fél millió koronát húzott, mint fizetést, emellett képviselő is volt a mun­ kásság jóvoltából, ahol ugyancsak nem ke­ vesebb, hanem inkább több fizetést húzott Ezután egy tragikomédiába ülő jelenet kö­ vetkezett Csóka szaktárs megismételte mindazokat a vádakat amelyeket Bertrand a gyűlés megtartása előtt terjesztett és felszólította, hogy ismételje meg azt a gyűlés színe előtt, amire Bertrand kijelentette, hogy nem teszi, ekkor a gyűlés hallgatósága zajosan köve­ tetté, hogy vagy ismételje meg, vagy pedig hagyja el a helyiséget Mivel egyiket sem volt hajlandó megtenni, felszólította őt a gyűlés hallgatósága, hogy viselkedjen tisz­ tességesen és ne zavarja azokat, akik nyu­ godtan végig akarják hallgatni a gyűlést Ezek után a gyűlés csendben folyt tovább, ahol Csóka szaktárs bejelentette, hogy folytatjuk a harcot a bérredukció ellen, kö­ veteljük a levont béreknek kifizetését. — Ugyancsak harcot folytatunk a nyugdíjasok szomorú helyzetének a megjavítása érdeké­ ben. Felszólította a gyűlés hallgatóságát, mondja ki a helyicsoport megalakulását A nagy tetszéssel és Bertrandék által sűrű közbeszólásokkal fogadott beszédek után kimondta a gyűlés a helyi csoport megala­ kulását és a helyicsoport ügyeinek az inté­ zésével az alábbi szaktársakat bízták meg: Szabó István elnök, Nagy József II. elnök, Kovács István jegyző, Jakab Péter pénztárnok, Meződi György és Dobszai István ellenőr. Meződi György szaktárs, a gyűlés elnö­ kének javaslatára a Mecsekszabolcs bánya­ telepi munkásság üdvözletét küldi a Salgó­ tarján vidéki bányamunkásságnak. Ezután a gyűlés a legnagyobb rendben véget ért Ezen gyűlés lefolyásához csak az a megjegyzesünk van, hogy nagyon rosszul állhat azoknak a szénája, akik ilyen piszkos esz­ közökkel dolgoznak, pedig kár minden eről­ ködésért, mert a munkásság már tisztán lát és nem hagyja magát többé ugratni, elég volt A mecsekszabolcsi helyicsoport megala­ kult és megkezdte működését, folytatja a harcot a munkásság gazdasági helyzetének megjavítása érdekében. Örömmel üdvözöl­ jük az uj harcosokat. Stager varrógépek kizárólag nálunk kaphatók. Singer varrógép részvény-társ. Salgótarjánban a kath, templommal szemben. �„A bányász" 4 Taggyűlés Mátranovákon. Mátranováki szaktársaink f. évi május hó 17-én taggyűlést tartottak, amelyet Gasparin János, helyicsoportunk elnöke nyitott meg. — Megnyitója után Csóka Vendel szaktárs ismertette a taggyűlés célját, rámutatott a gazdasági és szociális helyzet folytonos romlására és felhívta a mátranováki munká­ ság figyelmét arra a gigászi küzdelemre, amely a bányatárspénztárak körül folyik, a nyugbéreseket ért súlyos sérelmek megszün­ tetéséért Megvilágitotta a munkásság előtt a szer­ vezetünk kitűzött céljait és felhívta a mát­ ranováki szaktársakat a kitűzött célok sike­ res elintézésében való küzdelemre, mondá: „Nem lehet a célokat elérni összetett kezekkel, hanem azért küzdeni kell és mi a küzdelmek emberei vagyunk és küzdeni is fogunk mindaddig, amig küzdelmeink ered­ ményre nem vezetnek." A taggyűlés az előadást mindvégig kitartó helyesléssel kisérte, végül Gasparin János, a helyicsoport elnöke fordult a taggyűlés­ hez és hivta fel a munkásságot a szervez­ kedés fontosságára, egyúttal bejelentette azt is, hogy a mátranováki munkásság a Ma­ gyarországi Bánya- és Kohómunkások Gaz­ dasági Szövetsége mellett küzdelmeiben a legnagyobb lelkesedéssel ki fog tartani. — Jöhetnek rágalmak, piszkolódások, őket az nem érdekli, nekik csak egy kell: a gazda­ sági boldogulás és ezért pedig harcolni is fognak. Ezzel a taggyűlés a legnagyobb lelkese­ déssel és a legnagyobb rendben véget ért. Beszámoló taggyűlés Gyulaaknán.. Az elmult hó 7-én szövetségünk jól sikerült beszámoló gyűlést tartott Kisterenye község közeiében lévő Gyula-aknán, ahol a munkások kivétel nélkül nagy érdeklődéssel vettek részt a gyűlésen. Szeberényi József szövetségünk bizalmiférfia üdvözli a megjelenteket és kéri a munkásokat, hogy az előadókat halgassák meg és a pana­ szosok panaszaikat a gyűlés után terjesszék elő a kiküldötteknek. Ezzel átadja a szót Krauter Gyula szaktársnak a szövetség részé­ ről kiküldött előadónak. Krauter szaktárs be­ széde elején bejelenti, hogy Csóka és Batta szaktársak ezen taggyűlésre azért nem jöhettek el, mert éppen ezen a napon Pécs kerületében csoport alakítási munkálatok foglalják le mind­ kettőjüket. Ismerteti továbbá a szervezkedés fontosságát, elmondja a szövetség céljait és rámutat az eddig felhalmozódott hibákra, amely hibáknak okát a munkásság szervezetlenségé­ nek tudja be, hangsúlyozza, hogy a munkásság együttes érdekei az erők tömörítésével, össze­ tartásával és élénk szervezkedéssel érheti el. Felhívta a munkásság figyelmét a közpon­ tosított társpénztár hiányos rendelkezéseire, rámutatott a nyugdíjasok mai tarthatatlan hely­ zetére és arra kérte a munkásokat, hogy ebben a nagyfontosságu kérdésben áljának egységes csatasorba, hogy igy a szövetségnek módjá­ ban legyen ezeket a sulyos hibákat az illeté­ kes helyen orvosolni. Mert ez a most dolgozó munkásokat is közelről érinti, hiszen mind­ annyian egykor ugyanerre a sorsra jutunk. Röviden rámutat azokra az alaptalan rágalmakra, amelyekkel a régi szövetség vezetői röpiratok formájában szövetségünkről terjesztenek és fel­ sorol számtalan adatot, amelyekkel a rágalmak valótlanságát igazolja. Végül fáradhatatlan szervezkedésre buzditja a munkástársakat, mert csak a gazdasági szö­ vetséget ismeri el, annak a fontos lehetőség­ nek, amely a munkás és a munkaadó között átvezető hidat képez a munkásság jobblétének a megteremtésére. A munkások nagy lelkese­ déssel igérik meg a szövetség támogatását és hangos közbekiáltásokkal jelentik ki, hogy minden munkásnak kötelessége szervezkedni. Krauter szaktárs után még Telek szaktárs beszélt a munkássághoz, aki a régi szövetség, a vezetősége által elkövetett hibákra mutatott rá, akik a szervevezetet minden esetben a ve­ zérek politikai céljai elnyerésére használták fel, nem törődve a munkásság tényleges nyomorá­ val, hanem a régen megszokott demagógiát hangoztatva a munkások jobblétét a nemzet­ köziség megteremtésében látták. És ugyanazok a vezérek, akik a munkásoknak a nemzetkö­ ziség megvalósítását, olyan fontosnak tűntették fel, éppen azok a vezérek nem tartották ezt be, hanem cselekedték ennek az ellenkezőjét Rámutatott az elmúlt időkben azokra a sulyos sztrájkokra, amelyeknek legtöbbjét a munkás­ ság vesztette el és ezeknek sikertelenségét, különösen a régi vezérnek Peyer Károlynak önzőségében látja, mert amikor bekerült a parlamentbe mint képviselő, teljesen elhanya­ golta a munkások ügyeit és ahelyett, hogy a gazdasági harcot vezette volna, fölöslegesen külföldre utazgatott, hogy ott politikai tekin­ télyét magasra emelhesse. A munkások állandó közbekiáltásokkal tá­ madták Peyer Károlyt és ismételten nagy lelkesedéssel ígéretet tettek gazdasági szövet­ ségünk támogatására. Végül Szeberényi József arra kéri a munkástársakat, hogy szívleljék mindazokat, amiket itt hallottak és ismerjék fel a szervezkedés fontosságát. Megköszönte a jelenlévők türelmét és a gyűlést bezárta. Bányászsors. Sulyos szerencsétlenség történt az Első Dunagőzhajózási r.-t pécsszabolcsi bánya­ üzem Szent-István aknájában f. évi május hó 25-én deltáiban- — A réselő gép rudja elkapta Taksonyi János vájárt és oly sulyo­ san megsebesítette, hogy sérüléseibe a Pécs bányatelepi kórházban meghalt Kíváncsian várjuk a vizsgálat eredményét, amely hivatva lesz megállapítani, hogy kit terhel a felelősség a sulyos balesetért. A hivatalos vizsgálattól eltekintve is megálla­ píthatjuk, hogy az ilyen baleseteknek első­ sorban a vállalatok kapzsisága az okozója, amely a bérredukcióban nyilvánul meg. Bár Taksonyi János nem volt szövetségünknek tagja, mégis megrendít bennünket hire, mert ez bányászsors és ezért emlékét kegyelettel őrizzük. 1927. junius 1. Sürgősen meg kell reformálni a bányatárspénztárak közpon­ tositásáról szóló rendeletet. Soha olyan sok szó nem esett és elkesere­ dett harc egy téma körül még nem forgott, mint a bányatárspénztárak körül, A harc egyik a másikat követte addig, mig a bá­ nyatárspénztárak központositásáról szóló rendelet a mult év decemberében meg nem jelent. A rendelet megjelenése előtt kiadott ter­ vezetből már megállapítható volt, hogy az abban foglaltak a munkásság kárát szolgál­ ják. Ezen észrevételeinket többször hang­ súlyoztuk, beadványokban, gyűléseken fej­ tettük ki észrevételeinket és bizonyítottuk, hogy a központosított társpénztár nem szol­ gálja azt a célt, amely hivatása volna- Fáj­ dalom, észrevételeink mind egytől-egyig keserű valósággá váltak, mert a központo­ sított társpénztár a nyomorban fetrengő nyugdíjasokat, özvegyeket és árvákat mind a kétségbeesésbe kergette. A nyugdíjasok kétségbeesett helyzete mindnyájunknak az ügye és mint ilyent mindnyájan egyformán érezzük, ezért eltö­ kéltük magunkat, hogy a bányatárspénztárak központositásáról szóló 4400. sz. népjóléti és munkaügyi rendeletnek megváltoztatásá­ ért egy erőteljes országos akciót fogunk indítani, mert lehetetlennek tartjuk, hogy a 4—5 pengős havi özvegyi nyugdíjból lakást, fűtést, világítást szedjenek a munkaadók, amely összeg legtöbbször nem is futja a vállalatnak fizetendő összegre. Mi marad tehát az élet fentartására, ruházkodásra és egyebekre, amikor még a lakbérét és tüzelő­ iét sem tudja a neki kiutalt összegből kifizetni. De ugyanilyen fájós sebeket ütött a ren­ delet a még dolgozó munkásságon is, nem­ csak akkor, amikor egy bizonytalanságnak néz elébe, hanem még akkor is, amikor a rendelet egyik szakasza a 40 éves szolgá­ lati időt, a 65 éves korhatárt, az eddig el­ töltött szolgálati évek beszámítását oly le­ hetetlen formák között állapítja meg, amely gyakorlatilag teljesen keresztülvihetetlennek bizonyult. (Folytatjuk.) singer varrógép RÉG BEVÁLT JÓ MINŐSÉGBEN KESZLER ÁRPÁD Hirdessen ÓRÁS ÉS ÉKSZERÉSZ RÉZVÉNYTÁRSASÁG Salgótarjánban, SALGÓTARJÁN. Fő-utca 480. Értesítem az i. t vásárló közönséget, hogy üzle­ temben rőfös-, rövid áru, munkásruhák, gyermekruhák, ingek, harisnyák, olcsó árban beszerezhetők. Aki nálam 40 pengő érték­ ben vásárol ingyen kap egy pontos Járású zsebórát, 3 évi írásbeli jótállással, Tisztelettel Keszler Árpád. „Turul-nyomda“ r.-t, Salgótarján. SINGER VARRÓGÉP Fő-utca 75. szám alatt a r. kath. templommal szemben. A Bányász-ban. Nyomdavezető: Friedler Samu. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász 2. évfolyam 11. szám (1927. június 1.) A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Subject The topic of the resource Bányászat Kohómunka Közlöny Helyismeret Description An account of the resource Megjelenik minden hónap 1-én és 15-én kétheti lapszám Creator An entity primarily responsible for making the resource Csóka Vendel Fajd Pál Salgótarján Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1927-06-01 Rights Information about rights held in and over the resource Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább! https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/ Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/jpeg mikrofilm (35 mm) Language A language of the resource HUN Type The nature or genre of the resource periodika Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context M/60/A Bányászat Csóka Vendel Fajd Pál Helyismeret Kohómunka Közlöny periodika Salgótarján