https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/1987728f9fc3a16d1da84cecaa4bab91.jpg 99bdb85c1b6707439c688a6174e027fb https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/82164c8747da5f92e3bffd8022e339c6.pdf 1f3180197ea79de58ebad5c750231183 PDF Text Text II. évfolyam. 10. szám. 1927. május 15. A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Felelős szerkesztő: Szerkesztőség és kiadóhivatal: CSÓKA VENDEL. Kiadó: FAJD PÁL. Salgótarján, Vasut-utca 4. szám. Telefon szám : 46. Megjelenik minden hó 1. és 15-én. Előfizetési ár 1/4 évre 80 fill. (10.000 K) Egyes szám ára 16 fillér. (2000 K.) Bérredukció a Pécsvidéki kerületben. A Pécsvidéki, baranyai és tolnai bányakerületekben a munkabéreket 10 és 20 százalékkal redukálták azzal az indokolással, hogy a nyár folyamán nincs a vállalatoknak oly alkalmuk a termelt szenet értékesiteni, mint a tél folyamán. Amikor ez a hir eljutott hozzánk, nagyon furcsán hangzónak találtuk és sehogy sem tudtuk elhinni, lehetséges-e az, hogy milliárdokkal rendelkező nagy vállalatok ilyen ürüggyel képesek le­ gyenek arra, hogy a munkásoktól a már előzőleg élvezett munkabérekből levonjanak csak azért, hogy a vállalalatok mérlegszámlái meg ne billenje­ nek, illetve a megszokott nagy profi­ tot ne veszélyeztesse. Ennek ellenőrzésére kiutaztunk a helyszínre, ahol sajnálattal kellett meg­ győződnünk a valóságról, amelynél fogva a Dunagőzhajózási bányatársulat 10 százalékkal, a salgótarjáni kőszén­ bánya rt nagymányoki és szászvári telepein 20 százalékot, a komlói kincs­ tári bánya szintén 20 százalékot vont le az eddig élvezett munkabérekből Ezek között legfelháboritóbb a komlói kincstári bányának a bérredukciója, ahol mikor a munkásoknak tudomá­ sára adták a bérlevonást, ezt azzal az ijesztéssel tették, hogy vagy el kell bocsájtani 200 embert, vagy hetenkint csak 4 műszakot dolgoznak, vagy pedik megnyugszanak a 20 százalék levonásban. Nem tudjuk megérteni miként tudja a kincstári bánya ezt a három kifogást összehozni, Mert vagy tényleg el kell bocsájtani 200 munkást, vagy csak heti 4 műszakot teljesíthetnek, ehez azon­ ban a harmadiknak, vagyis a bérredukciónak semmi köze nincsen. Mert ha a munkás kevesebb műszakot dol­ gozik, vagy kevesebb létszámmal dol­ gozik, az egyes munkásra ugyanannyi munka esik mint azelőtt, tehát akkor ugyanannyi bérnek is kell kijárni. Azt, hogy a magántőke igyekszik a profitot minél magasabbra növelni, ezt meg tudjuk érteni, mert ez a tőke ter­ mészetépen van, azonban egy kincs­ tári bánya, mely az állam tulajdona, nem állhat be vezetőnek, nem szol­ gálhat például a tőkének, hogy miként kell a munkásságot kizsákmányolni, sőt az államnak kötelessége, amikor a munka és a tőke harcban áll a mél- tányosság és az emberi érzés, ugyan­ csak az államfogalmak azt diktálják, hogy abban a harsban az államnak kötelessége a gyengébb fél oldalára állni és védelmébe venni az erősebb tőké­ vel szemben. Mert hiszen az államnak elsőrendű érdeke, hogy az állam pol­ gárai becsületes és tisztességes meg­ élhetést találjanak az állam keretében, mert minden államnak a hatalma an­ nál nagyobb, minél nagyobb jólétben és megelégedettségben élnek polgárai. Már pedig ott nem lehet jólétről és megelégedettségről beszélni, ahol a munkabéreket redukálják, holott a nem redukált munkabérek sem tettek ki többet, mint a mai megállapított index­ számnak a kétharmada ugy, hogy azok a munkások, akiknek a béreiket redu­ kálták, az index számoknak csak a felét érik el. Különösen nem tudjuk megérteni a bérredukciót most, amikor állandóan visszhangzik az ország különösen a nép­ jóléti és munkaügyi miniszter hangjá­ tól, amellyel folyton azt hangoztatják, hogy a kormány a szociális törvények­ nek a sorozatát fogja megvalósítani. A kórmánynak legsürgősebb köte­ lessége, hogy ezt a bérredukciót a komlói üzemnél megszüntesse és a munkásságnak április 1-től járó elvont munkabérét azonnal kifizettesse. Nem tudjuk elhinni, hogy a kormány illeté­ kes faktorainak tudomása lett volna ezen bérredukcióról, mert hihetetlenül hangzik az, hogy ugyan akkor, amikor szociális intézkedéseket, szociális in­ tézményeknek a meg valósitását forszí­ rozza, akkor egy ilyen antiszociális intézkedéssel szavahihetőségét tenné kockára. Sokkal valószinübbnek tart­ juk azt, hogy egyes urak ezen csele­ kedetükkel kívánják a kormány előtt bizonyítani az ő szükségességüket, rá­ mutatva arra, hogy milyen jól értenek a racionális gazdálkodáshoz. Ugy érez­ zük, hogy a kórmány most, amikor tudomására hozzuk ezen elkövetett lelketlenséget, azonnal intézkedni fog, hogy ezt a visszás helyzetet megvál­ toztassa. Az államnak az az érdeke, hogy az állami üzemeknél kimutassa, hogy igenis lehet szociális üzemeket vezetni, hogy ezzel is példával járjon elő a magán vállalatok előtt. A kór­ mánynak meg kell ezt mutatni még akkor is, ha a nehézkesebb állami adminisztráció és bürokrácia következ­ tében nem tud nyereséget kimutatni, mert hogy kívánhatunk a magánválla­ latoktól emberséges megértési, szoci­ ális gondolkozást, amikor ezt egyes túlbuzgó urak a kormány nevében megcsúfolják. A komlói munkásság a milt vasár­ napon hangosan adott kifejezést elke­ seredésének és elégedetlenségének és a komlói munkásság elég erősnek érzi magát szervezetében, hogy amennyiben ezen embertelenséget felülről meg nem szüntetik, ugy ő maga fog kiállni a küzdőtérre. Nem fenyegetésként han­ goztatták a komlói bányamunkáitok ezen elhatározásukat, azonban az a keserűség és az a megaláztatás vál­ totta ki belőlük, amelyben részesültek. Felhívjuk a kincstári bányák érdekek vezetőit és a kórmány figyelmét, szív­ leljék meg a bányamunkásoknak ezt a kívánságát és teljesítsék. Ugyancsak különös állapotok ural­ kodnak a Dunagőzhajózási társulat szénbányáiban, ahol a béreket 10%kai redukálták, ugyancsak redukálták a műszakok számát is. Ugy, hogy itt minden különösebb indokolás nélkül tisztán csak azzal indokolták, hogy a szénelhelyezés terén merültek fel ne­ hézségek, ezért redukálták a béreket és redukálták a műszakok számát Ez munkaadói és kereskedői beállításnak elég jól hangzik, azonban ugyan akkor, amikor a munkabéreket és a műsza­ kokat redukálták, ugyanakkor kény­ szerítik a munkásokat, hogy a redu­ kált számú műszakok mellett pótmű­ szakot teljesítsenek. Ez már azután egyenesen rámutat a tőke kapzsiságára, mert ez által az üzemköltséget redu­ kálja és azért a bányatermelését, illetve a teljesítményét ugyan annyira tudja fokozni, mint a rendes műszakok mellett, ugy, hogy a bánya ugyan­ annyit termel, ellenben munkabérek­ ben sokkal kevesebbet kell kifizetni az üzemfentartásra, vagyis a bánya­ vállalat nem veszit semmit, veszíteni csupán csak a munkások veszítenek. Azt hallottuk általában a háború utáni időkben, sőt még a legutóbbi időkben is, hogy mindenkinek le kell szállítani az igényeit, mert az állam és az ország képtelen mindazon java­ kat nyújtani, amelyet a béke éveiben nyújthatott volna. Mi munkások elju- �"A bányász" 2 t ttunk odáig, hogy úgyszólván igé­ o nyekről már nem is beszélhetünk, mi pusztán a megélhetésért küzdünk, nem tudjuk megérteni sehogysem, hogy akkor, amikor a munkásság minden igényéről úgyszólván lemondott, pusz­ tán a becsületes és tisztességes meg­ élhetésért küzd, ugyanakkor a tőke birtokosai nem hogy a békebeli igé­ nyeiket leszállították volna, hanem a béke idejében is csak a képzeletben létező fogalmak szerinti életmódot folytathatnak, nem tartják erkölcste­ lenségnek azt, hogy ugyanakkor, ami­ kor a bányászgyermekek úgyszólván mezítelenül szaladgálnak a telepeken és mezítelenségük folytán elmulasztják az iskolákat, édesapjuk a föld mélyé­ ben küzd az életért, ugyanakkor a bá­ nyavállalatok igazgatóság tagjai száz­ milliókat visznek el a munka értékéül. Ebben a kérdésben ugyan csak a kormányzatnak kötelessége beavat­ kozni és segitségére lenni a gyengébb félnek, a munkásnak. Amennyiben a munkásság magára lesz hagyatva meg­ fogja találni a módját, miként kell a munkáltatóval szemben biztosítani az Ó megélhetését, mert elvégre, ha joga van a vállalatnak a munkás által ter­ melt értéket olyan áron áruba bocsáj­ tani, hogy ez a vállalatnak megfelelő hasznot biztositson, ugyan ugy joga van a munkásságnak az ő munkaere­ jét ugyan olyan áron áruba bocsájtani, mint amelyből emberséges életmódját biztosítani tudja. A bányamunkásság, amikor megal­ kotta Gazdasági szervezetét, tudatába volt annak, hogy a tőkével szemben erős küzdelemre kell készülnie, ebben a tudatban tömöríti az ország bánya­ munkásságát gazdasági szervezetének zászlaja alá, mert tisztában van vele, hogy csakis ez az egyetlen egy harci eszköz alkalmas arra, hogy a tőke és munka harcából győzedelmesen kerül­ hessen ki. Nem lehet a jövőben poli­ tikai háttereket rajzolni, festeni a mun­ kásság harca mögé, mert a munkás­ ság minden politikai hátsó gondolat nélkül küzd gazdasági felszabadulá­ sáért Singer varrófény bármilyen varrógépre utólag felszerelhető, praktikus és kiméli a szemet Kérje annak gyakorlati bemutatását. Singer varrógép fióküzlet Salgótarjánban, a kath. teplommal szemben. A nyomorúság vámszedői. Évtizedek óta folytatott a bányamunkásság gigászi küzdelmet, hogy a társpénztárak ósdi, elavult és lelketlen intézkedéseit megváltoz­ tassák. A bányamunkások követelése azonban meghallgatásra nem talált, a nyugdíjasok, öz­ vegyek és árvák jajszava a pusztába hangzott el Mindenütt süket fülekre találtak a bánya­ munkások, akik az iparban a legnehezebb munkát végzik, játszanak az életükkel, állan­ dóan a halállal néznek farkaszemet és a munka nyomorékaivá válnak, ezek sehol meghallga­ tásra nem találtak. Folyton ígérgették, hogy szociális törvények­ kel fognak segíteni a nyomorgó nyugdíjasokon, özvegyeken és árvákon, azonban mindeddig csak az történt, hogy a népjóléti és munka­ ügyi miniszter 1927. évi január 1-től életbeléptette a 4400 számú rendeletet, amely ren­ delettel a társpénztárakat egy országos köz­ pontba tömöríti és egyben ezen országos központnak a keretében újból megállapítja a nyugbéreket. Mikor a rendelet megjelent, az illetékesek, valamint a bányavállalatok igyekeztek ezen rendeletet olybá feltüntetni, hogy ez a rendelet a munkásság részére olyan változást hoz, amelyben kívánságaikat teljesítve látja. — Mi voltunk az elsők, akik már a megjelenés al­ kalmával rámutattunk azon súlyos sérelmekre, amelyek a rendeletet a végrehajtás alkalmával állandóan kísérni fogják. A rendelet értelmében a nyugbérek összeg­ szerű megállapítása némi emelkedést mutatott, ugy, hogy az első látszatra nagyon sokan hi­ telt adtak annak a beállításnak, mely szerint a nyugdíjasok szomorú helyzetén enyhítettek. Mi már akkor rámutattunk a hibákra, sót rámu­ tattunk már jóelöre a bekövetkezendökre, azaz a vállalatok kapzsiságára is. Mi ismerjük a tőke természetrajzát, tehát előre tudtuk, hogy a vállalatok kifogják használni ezt a rendele­ tet is és igyekeznek a maguk részére lefölözni mindazt, amit esetleg a rendelet a nyugdíjasok részére nyújtani kívánt A népjóléti minisztérium a rendelet megje­ lenése után igyekezett ezt oly szinben feltün­ tetni, mintha a népjóléti minisztériumot átha­ totta volna a nyugdíjasok nyomorúsága s most ezeknek a segítségére siet Mi ezt a jóindu­ latot nem vonjuk kétségbe, azonban ugy látjuk, a minisztérium nem számolt azzal, hogy a nyomorúságnak is vannak vámszedői, akik azt, amit a népjóléti minisztérium a nyomorgók ré­ szére biztosítani kivánt és amennyivel maga­ sabbra emelte a nyugbéreket, az az összeg nem a nyugbéresek nyomorának az enyhíté­ sére szolgál, hanem a vállalatok amúgy is telt Wertheim szekrényeibe vándorol. Még a nyugdíjasok meg sem kapták a ma­ gasabb nyugdíjakat, a vállalatok máris megta­ gadták a nyugdíjasoktól a tüzelőanyagot. Ezt tették a legnagyobb téli időben és kényszeritették a nyugdíjasokat, hogy a szükséges tü­ zelő anyagot készfizetés ellenében vásárolják meg. Amikor az országos nyugbérpénztár köz­ pontjában összeállították az iveket, amely sze­ rint megállapítják a magasabb nyugbéreket és az osztályoknak kiadták az utasítást, hogy 1-én fizessék már a magasabb, vagyis az uj meg­ állapitott nyugbért visszamenőleg január 1-től, akkor a vállalatok elhatározták, hogy a nyug­ díjasoktól megvonják a lakást A vállalatok ezen elhatározásának végrehajtását Szövetsé­ günk erélyes beavatkozással akadályozta meg. Azonban a vállalatok sehogysem tudtak bele­ nyugodni abba, hogy ez a rendelet az ő ré­ szükre ne teremjen javakat, kibocsájtottak egy körrendeletét, mely a következőkép hangzik : Körrendelet. Az iizemfőnök uraknak. Azokat a nyugbéreket, akik társulati lakást foglalnak el, további intézkedésig megtűröm, bár lakásukban azonban f. évi május hó 1-től kezdődőleg lakáshaszná­ lati dijat tartoznak fizetni. A lakásokért a használati dijakat a bé­ kében fizetett aranykoronában megállapí­ tott összegek 50 %-ában, pengőben sza­ bom meg, ideiglenesen a következő­ képen : Barak vagy padláslakásért havi 1*50 P. Földszinti szoba konyhás lakásért havi 3.— pengő. Földszinti 2 szoba konyhás lakásért havi 6.— pengő. A lakásokban felszerelt villanyáramért égőnként 50 pengőfillért fizessenek a nyugbéresek. Konyhában csak 10-es, szo­ bában pedig 16-os égő használatát enge­ délyezem. Azok a nyugbéresek, akik az üzemfőnökség tudomása szerint nyugbérükön kívül más egyéb jövedelemmel is bírnak, másütt dolgoznak, vagy hasznot hajtó foglalkozásuk van, a fentiekben megálla­ pított lakáshasználati és áramdijak két­ szeresét fizetik. Kivétel nélkül minden nyugbéres, aki lakást foglal el, tartozik ezért dijat fizetni még az is, aki dolgozó nőtlen gyerme­ kével lakik. A lakáshasználati dijat, vala­ mint a villanyáramdijat minden hó 1-ső napján a szállásmesterek szedjék be és a pénzt a pénztárba, a kimutatást pedig a társpénztárba küldjék be. Aki fizetési 1927. május 15. kötelezettségének nem tesz eleget, arról haladéktalanul jelentés küldendő, hogy azzal szemben az elfoglalt lakás kiürítése iránt törvényesen intézkedhessünk. Jelen rendeletben közölt lakáshaszná­ lati dijak csak további intézkedésig ma­ radnak érvényben. A nyugbéresekkel a jelen rendeletben használt «lakáshasználati dij" kifejezést használják, mert mi nem lakbért, hanem kifejezetten haszná­ lati dijat kivánunk tőlük a lakásért Salgótarján, 1927. április 28-án. Jó szerencsét! (Aláírás) bányaigazgató. Ennek a rendeletnek a megjelenése olyan felháborodást váltott ki a bányatelepeken, mert egyszeriben elvonta a nyugdíjasoktól azt a nyugbér többletet, amelyet a nép óléti minisz­ ter által kibocsájtott rendelet nyujtott Szövet­ ségünk központi irodáját nap-nap után töme­ gesen keresték fel nyugdíjasok és özvegyek, valamint a munkásság bizalmiférfiai is arra kérték a szövetség központját tegyen lépéseket a vállalatok ezen tulkapása ellen és igyekez­ zen a nyugdíjasokra súlyosodó terhet enyhí­ teni. Szövetségünk központi titkársága átérezte ezen súlyos helyzetet és ennek enyhítésére f. évi május 1-én kerületi összvezetőségi ülésen foglalkozott a kérdéssel. Az összvezetőségi ülés utasította a központi titkárságot, hogy bead­ vánnyal forduljon a kormányhoz, amelyben kérje a kormányzatot, hogy a 4400 számú, a népjóléti miniszter által kibocsájtott rendeletet változtassa meg, emelje fel a nyugdijakat, mert ezen nyugdijakból a nyugdíjasok, valamint az özvegyek és árvák képtelenek a megélhetés­ hez szükséges eszközöket beszerezni Egyben utasította a központi titkárságot, hogy ezen beadványban mutassa ki a kórmány előtt, hogy a rendelet megjelenése, illetve életbelépése óta a nyugdíjasok ma kevesebb nyugbérösszeget kapnak, mint a rendelet megjelenése előtt. Szövetségünk központi titkársága az utasí­ táshoz hiven kidolgozott egy beadványt a kormányhoz, amelyben párhuzamot von a régi nyugdijak és a jelenlegi nyugdijak között, mely szerint egy 20 szolgálati év után nyugbérezett vájár a rendelet kibocsájtása előtt kapott nyug­ díjként pénzben: 14*40 pengőt, szénjárandó­ ságban 2*70 pengőt, lakás 3 pengő, világítás 1 pengő összesen 21*10. A rendetet kibocsáj­ tása után kap ugyanaz a vájár 25 pengőt, azon­ ban ebből kell fizetni a szénért 2 70 pengőt, lakásért 3 pengőt, világításért 1 pengőt, öszszesen 6 70 pengőt, úgy, hogy a végeredmény­ ben az előbbeni 21*10 pengővel szemben csak 1830 pengő marad a nyugdíjasoknak, ehez járul még, hogy a szenet fuvarozva kapták, most maguk fuvaroztatják. Ezen beadványnak a kidolgozása után a központi titkárság, hogy meggyőződést szerezzen adatai helyességéről felszólította a nyugdíjasokat, jelentkezzenek Salgótarjánban május 10-én a Szövetség köz­ ponti helyiségében az adatok ellenőrzése cél­ jából. Ennek a felszólitásnak bámulatos ered­ ménye volt és az adatok igazolására a Szö­ vetségben megjelent körülbelül 1000—1200 nyugdíjas és özvegy, tekintettel a tömeges megjelenésre a központi titkárság gyűlés keretében folytatta te az adatok ellenőrzését. Nyugdíjasok gyűlése Salgótarjánban. Szövetségünk központi irodájának az az akciója, amelyben a nyugdíjasok súlyos hely­ zetének javítása érdekében közbenjárásra határozta el magát a kormány illetékes fak­ torainál, futótűzként terjedt el a bányatele­ peken. Amikor a központi iroda ezen óha­ jának adott kifejezést, hogy ezen eljáráshoz szükséges, hogy a nyugdíjasok és özvegyek jelenjenek meg a szövetség központjában a szükséges felvilágosítás végett, a nyugdija­ sok és özvegyek százai jelentek meg. Május 10-én, kedden délelőtt 9 órára volt jelezve a megbeszélés és a zuhogó esőben elaggott és megrokkant nyugdíjasok és özvegyek igyekeztek a szövetség központi helyiségébe. Szomorú látvány volt már az uccán, amikor a bicegő és elfúló rokkantak a rósz idővel dacolva, sók része az asszonyok által támo­ gatva, vagy gyermekek által vezettetve vo­ �1927. május 15. nultak fel ugy, hogy mire a megbeszélés kezdetét vette, a tágas, nagy gyülésterem alig volt képes befogadásukra. 9 után egynéhány perccel Telek József szaktárs üdvözölte a megjelenteket, ajánla­ tára elnöknek választották egyhangúlag Gasparin János szaktársat, aki megnyitotta a gyűlést s jelezte, hogy ez az első alkalom, mikor a nyugdijasok gyűlésre jöttek össze, mert még eddig nem találkozott senki, aki a nyugdijasokat sulyos helyzetében felka­ rolta volna. Ezután átadta a szót Csóka Vendel szaktársnak. Csóka Vendel, a szövetség központi tit­ kára bejelenti, hogy azért hivtuk össze a nyugdíjasokat, mert látjuk azt a nyomorú­ ságot, amelyben a nyugdíjasok, özvegyekés árvák vannak. Tudjuk azt, hogy a nyug­ dijasok képtelenek arra, hogy saját nyomo­ rúságukon változtatni tudnának, azért mi, akik ma még dolgozunk, akikre azonban ugyanaz a sors vár, vállalkoztunk arra, hogy segítségükre legyünk. Sajnos mindnyájunk­ nak az a sorsa, hogy életerejét munkában tölti el s amikor megrokkan, mint a kifa­ csart citromot eldobják. Szivet tépő látvány amikor az uccán járva azt látjuk, hogy em­ berek, akik egész életüket munkába gör­ nyedve töltik el a föld mélyébe, viaskodnak a halállal és ha a halál felett győzedelmes­ kednek és ifjúkorukban nem tudja őket elragadni a halál, - aggkorára, amikor a bá­ nya kiszivta életerejét, sántán, bénán, meggörnyedve járnak házról-házra s alamizsnát kéregetnek, hogy nyomorult életüket valami­ képen fenn tudják tartani. Szívfacsaró lát­ vány az, amikor apró bányászgyermekek fil­ léreket nyujtanak meggörnyedt, beteges, Öreg koldusoknak, akik mig életerővel ren­ delkeztek, minden erejüket a munkának szentelték. A jutalom koldusbot és tarisznya. Ennek az állapotnak a megszűntetéseért küzdöttek a bányamunkások évtizedeken keresztül, mig végre ez év január 1-ével életbelépett a 4400. számu munkaügyi és népjóléti miniszteri rendelet, amely némiképen enyhíteni kívánta ezt a sulyos helyze­ tet. Ez a rendelet azonban csak egyetlen egy Célt ért el, azt, hogy a bányamunkások arcai, hogy munkahelyüket megváltoztatják nem veszítik el eltöltött szolgálati éveiket Sajnos azonban a rendelet csak a jövő ge­ neráció számára biztosítja ezt is, mert akik ma elérték a rendeletben előirt évet, vagy korhatárt azonban nem egy vállalatnál töl­ tötték el az összes szolgálati éveiket azok­ nak csak 1914. juliusától számítják a szol­ gálati éveket Súlyos büntetés ez a munkás­ ságra nézve, mert a legtöbb esetben a mun­ kás saját hibáián kivül álló okokból volt kénytelen munkahelyét változtatni. A népjóléti minisztérium abban a hiszemben volt, amikor az uj rendeletet életbe­ léptette, hogy a nyugbérék felemelése eny­ híteni fogja a nyugdíjasok, helyzetét A nyug­ dijaknak a felemelése egyáltalán nem ele­ gendő arra, hogy a nyugdijasok, özvegyek abból fenn tudják magúkat tartani, mert a felemeli összeg oly csekély, hogy abból a hónapnak az egyik felén is alig képes a leg­ szükségesebb élelmicikkekel beszerezni ugy, hogy a másik felét koldulással kénytelen megszerezni. Dacára az uj nyugbérek ala­ csony megállapításának mégis a nyugbércsek, amikor tudomásukra jutott az, hogy a nyugbéreket felemelték, bizonyos megkönynyebbüléssel sóhajtottak fel, azt hitték, hogy életsorsuk valamivel megkönnyebbül. Korai volt a nyugdijasok ebbeli Öröme, mert mire a rendelet végrehajtása bekövetkezett és a magasabb nyugdijak kifizetése megkezdő­ dött akkorra a vállalatok gondoskodtak arról, hogy ezt a többlétet ők vágják zsebre. Megfizettetik a nyugdijasokkal az eddig élvezett szénjárandóságot, a lakás és villanydiját ugy, hogy végeredményben kevesebbet kap kézhez, mint a rendelet megjelenése előtt. Énnek az állapotnak a megszüntetésére a szövetség központi titkársága elhatározta, hogy beadvánnyal fordul a kormányhoz. — Ennek a beadványnak a támogatására fel­ kéri a kerület országgyűlési képviselőjét, dr. Sztranyavszky Sándor belügyi államtitkár urat, akit arra kér ugy a dolgozók, minta nyugdíjas aggok, özvegyek és árvák nevé­ ben, hogy egész tekintélyének latbavetésé­ vel siessen a nyomorgó nyugdijasok segít­ „A Bányász" ségére, — Felolvassa a beadvány szövegét, mely a következőképen hangzik: Méltóságos dr. Sztranyavszky Sándor m. kir. belügyminiszteri államtitkár urnak Budapest. 3 Méltóságodat, szíveskedjék megazÚMH^^ gyává tenni és magas befolyásával oda hatni, hogy a nyugdíjasok szomorú helyzetért fel­ tárt panaszok mihamarább megnyugtató el­ intézést nyerjenek. Bízva Méltóságodnak a munkásság iránt eddig is tanúsított megértő pártfogásában vagyunk, kiváló tisztelettel Salgótarján, 1927. május 10. Fajd Pál, s. k. eln. Csóka Vendel, a. k. titk. Méltóságos uram! A salgótarjáni nyugdíjasok szomorú hely­ zetéről már több ízben tettünk panaszt Méltóságodnál. A legutóbb rávilágítottunk A beadvány felolvasása után megkérdezte arra a körülményre, hogy a vállalatok meg­ vonták a nyugdíjasoktól az eddig nyujtott a hallgatóságot hozzájárulnak-e ezen bead­ szénjárandóságot, ugyancsak felhívtuk Mél­ vány benyújtásához, mire a hallgatóság a tóságod figyelmét arra is, hogy a szénjáran­ szószoros értelemben zokogásba fuladó han­ dóság megvonását követni fogja a társulat gon kérte a szövetség központját hogy jár­ tulajdonát képező lakások felmondása is. Az jon el az illetékes helyeken és tolmácsolja utóbbiakban csak annyiban tévedtünk, hogy a nyugdíjasok fájdalmát Ezután az elnök a lakásokat még nem mondták fel, de a zárszavában bátorította a hallgatóságot és nyugdíjasokat kötelezték a mellékelt kör­ rámutatott arra, hogy ugyan akkor, amikor rendeletben feltüntetett házbérek fizetésére. Szövetségünk ebben a mindenkit fájdalma­ Igaz ugyan, hogy a társulat által követelt san érintő súlyos kérdésben állásfoglalásra lakbérek nagyon minimálisak, de a jelenlegi kérte a nyugdíjasokat, akadtak telkeden, nyugdíjból annak megfizetése is súlyos ter­ magukat munkásvezetőknek nevező egyének, heket von a nyugdíjasokra. Különösen súlyos akik megakarták hiúsítani, hogy Szövetsé­ kifogás alá esik a kiadott körrendelet azon günk ebben a kérdésben eljárhasson. Azon­ rendelkezése, ami kimondja, „hogy ha valaki ban a nyugdíjasok átérezték a helyzet ko­ nyugdíja mellett még külön foglalkozásban molyságát és tultették magukat, nem ültek van, akkor a lakbér kétszeresét tartozik fi­ fel az aljas egységbontóknak, ekkor ökölbe­ zetni.“ Ennél még sulyosabb a rendelet azon szorult kezekkel, fenyegetve hangzottak el rendelkezése, amely ugy rendelkezik, hogy a hallgatóság részéről Peyer Károly, Fodor „a nyugdíjas még akkor is tartozik a lakás­ József, Odorinszki és társainak a nevei, ért fizetni, ha a társulatnál dolgozó gyerme­ akik ezt az akciót megakarták akadályozni, kével lakik.“ Az kétségtelen, hogy a nyug­ Hangoztatta a hallgatóság, elég volt már az dijasok legnagyobb része a jelenlegi nyugdijak ő bolonditásaikból, többé nem ülnek fel ne­ mellett kénytelen valamilyen foglalkozást kik. Gyűlést a legnagyobb rendben bezárták. Szövetségünk központi titkára Csóka Ven­ üzni, mert külömben megélni teljesen kép­ telen volna. De meglehet állapítani, hogy a del a d. u. gyorsvonattal utazott Budapestre, nyugdijasok nagyobbik része a bányatársu­ hogy az elfogadott beadványt illetékes helyre lat kötelékébe van foglalkoztatva, természe­ juttassa, erről a nyugdíjasok tudomást sze­ tes a legminimálisabb alamizsna mellett, tehát reztek és tömegesen vonultak ki az állo­ a bányatársulat igazgatósága a kiadott ren­ másra aggok, özvegyek és árvák, ahol ujjódeletiek a további foglalkozásukat is meg­ lag megismételték kérésüket, hogy illetékes nehezíti még azoknak ia, akik ezideig fog­ helyen tolmácsolja fájdalmukat s igyekezzen lalkozást, vagy munkaalkalmat vállaltak, enyhítést szerezni. Csóka Vendel megnyug­ azokat a nyugdíjasokat pedig, akik rokkant­ tatta a kivonultakat, legyenek türelemmel, ságuknál fogva teljesen képtelenek dolgozni, mindent elfog követni, hogy a Szövetség ak­ a szószoros értelemben koldusbotra juttatja. cióját siker koronázza és a nyugdíjasok A társpénztárak központosítása előtt ér­ súlyos helyzetét enyhítse. vényben volt nyugdijak s a jelenlegi nyugdíjak alapján a következő számításokat eszközöltünk; Komlón f. hó 8-án, az ottani bányamunká­ 1926-ban 20 éves szolgálat után nyugb. volt: sok nagy lelkesedése mellett megalakítottuk nyugdíj szén lakás világ. összesen szövetségünk komlói helyicsoportját Régi vágya I. cs. 19.20 2.70 t— 25.90 pengő. teljesült az ottani bányamunkásoknak, Ezen II. „ 14.40 2.70 3.— 1. - 21.10 „ csoportalakitásra már hónapok óta készültek. III. „ 9.60 2.70 3.— 1.— 16.30 Végre fáradozásukat siker koronázta és ezen 1927-ben (uj) összes nyugbér:. I. cs. 32.— verőfényes májusi vasárnap délután a bánya­ pengő, II. cs. 25.— P. III. cs. 16.80 pengő. munkások százai jöttek össze, hogy tömeges A fentebb látható számítások világosan megjelenésükkel juttassák kifejezésre kívánsá­ igazolják, hogy a bányatárspénztárak köz- gukat A gyűlés a Dorn-féle vendéglő külön­ pontosításával történt nyugdijak emelkedése termében volt összehiva, azonban a tágas nem a nyugdíjasok javára, hanem kifejezet­ terem kicsinynek bizonyult nem tudta befo­ ten a banyavállalatok javára történtek. Mert gadni az érdeklődők nagy tömegét ugy, hogy azt a minimális emelkedést, ami a nyug­ a hallgatóság egy tekintélyes része a külső dijaknál mutatkozott, a bányavállalatok a helyiségekbe és az udvarra szorult ugy hall­ szénjárandóság megvonásával és a lakbér­ gatták a gyűlés lefolyását. Pont 3 órakor fizetések kirovásával majdnem teljesen vissza­ Lerch Antal szaktárs üdvözölte a megjelente­ fizettetik. Ehez még hozzájárul az a körül­ ket az egy behívók nevében, ajánlatára a gyűlés mény is, hogy a nyugdíjasok a szénjárandó­ vezetésére nagy lelkesedéssel elnöknek: Bern­ ságukat a bányatársulattól fuvarozva is hardt Henrik, jegyzőnek: Cukor István, jegyző­ ingyen kapták, most ha a nyugdíjas szenet könyv hitelesítőnek: Huth Ferenc és Schreiber vásárol, saját költségén szállíttatja el, olyan István szaktársakat választották meg. horibilis fuvarköltségeket fizet, amely a még Az elnök megnyitó beszéde után, amelyben megmaradó, nyugdijakat úgyszólván teljes örömének adott kifejezést hogy végre eljutot­ egészében igényli Igy tehát megélhetésre és tak odáig, hogy a munkásság szervezését ruházkodásra a fentiek beszerzése után a egészséges alapra tudják helyezni, kérte a nyugdíjasnak jóformán egy fillérje sem marad. munkásokat hallgassák meg figyelemmel az A fenti szomorú állapot a munkásságkö- előadók által ismertetendő napirendet tegyék zött meglehetős nagy izgalmat keltett mert megfontolás tárgyává lépésüket és azután hatá­ minden munkás tisztában van azzal, hogy a rozzanak a csoport megalakítása fölött, mert nagyon sok milliárdot képviselő bányaválla­ szerinte ez a lépés sorsdöntő lesz az ő jövő latnak igazán nincs szüksége arra az ösz­ munkájukban és boldogulásukban. Utána Kraft szegre, mely összeget szénben, de különö­ Jenő szövetségünk Pécs-kerületi titkára buzdí­ sen lakbérben szerez magának. A munkás­ totta a munkásokat, rámutatott arra, hogy ság előtt a bányavállalat ezen intézkedése milyen sok fáradságos munkába került, amíg ismételten nagy bizalmatlanságot váltott ki odáig eljuthattunk, hogy a bányamunkások a munkaadóval szemben, mert az eddigi helyesirányu szervezetét megalkothattuk. Fel­ magatartása arról győzte meg, hogy a vál­ hívta a komlói munkásságot csatlakozzanak és lalat ily irányú intézkedései nem lesznek tömörüljenek szövetségünk zászlaja alá. alkalmasak a munkaadó és a munkások kö­ Batta Gyula Salgótarjánból, a szövetség zött fenálló ellentétek kiküszöbölésére, sőt központja részéről ismertette a szervezkedés ellenkezőleg, mindinkább arról győzi meg a célját, összehasonlítást tett a munkásság szer­ munkásságot, hogy a munkaadók a munkás­ vezeteinek a fokozatos fejlődéséről rámutatot ság szomorú helyzetét egyáltalán nem tart­ azon kinövésekre, amelyek az idők folyamán ják szem előtt, amikor sasát érdekeik elő­ kialakultak, párhuzamot vont a külföldi szaktérbe helyezésével ismételten vagyonszapo- szervezetek és a magyarországi szakszerveze­ rulatot érhetnek el. tek működése közötti külömbségekre. Kimutatta, Szövetségünk megbízásából arra kérjük hogy a külföldi szakszervezetek igyekeznek Csoportalakitás. �4 „A bányász" függetleníteni magukat a politikai pártoktól, mert a szakszervezetek csak ugy tudnak meg­ felelni azon kívánalmaknak, hogy a munkásság gazdásági érdekeinek a védelmet kellőképen érvényre tudja juttatni A bányamunkások ugyan­ csak belátták azt, hogy gazdasági érdekeiket csakis ugy tudják megvédeni ha szervezetüket függetlenítik mindenféle politikai párttól és összes energiájukat gazdasági térre összponto­ sítják. Ez a tudat vezérelte a salgótarjáni bányamunkásokat, amikor szövetségünket meg­ alkották. Ennek a harcnak a sikeres lefolyta­ tása érdekében hivja csatlakozásra a hallgatókat. Csóka Vendel szövetségünk központi titkára ismertette azokat az okokat, amelyek miatt a Salgótarján-vidéki bányamunkások 1926. szept. havában kiváltak a Magyarországi Bányamun­ kások Szövetségéből, rámutatott a bányamun­ kások nagy nyomorúságára, amely Salgótarjánvidékén volt, amikor a salgótarjáni bányamun­ kások nyomoruk enyhítésére akciót indítottak, amely akció meglepő eredménnyel járt és sikerült a salgótarjániak részére munkaalkalmat teremteni, azzal fordultak a Bányamunkás Szö­ vetség vezetőségéhez, hogy tekintettel arra, hogy nyomoruk közepette nem voltak képesek tagsági járulékukat befizetni, most amikor ismét munkaalkalomhoz jutottak, lehetetlen az el­ maradt járulékokat a magas járulékok mellett utánpótolni, szállítsa le a központ a tagsági járulékokat, hogy ez által lehetővé tegye ré­ szűkre szervezetük kiépitését. A Bánymunkás Szövetség központi irodájának vezetője Peyer Károly, ellenállást fejtett ki, nem ismertette meg sem az ország bányamunkásaival, sem az országos központi vezetőség tagjaival a tény­ leges helyzetet, hanem az egész mozgalmat személyes térre terelte és a régi módszer szerint, személyes harcot folytatott a salgótar­ jáni munkások vezetőivel. Amikor a salgótar­ jániak tiltakoztak az ellen, hogy az ő súlyos sérelmeiket a személyeskedés mocsarába fullassza, követelték kívánságaik teljesítését, akkor Peyer kijelentette, "inkább menjen tönkre a Bányamunkás Szövetség, de mégsem engedi a salgótarjániak kívánságának a teljesülését" Ezekután a salgótarjániaknak nem maradt más hátra, mint hogy kiváltak a szövetségből és külön helyi szervezetet létesítettek, amelyben a tapasztalatok alapján már eleve kizárták azt, hogy az ő gazdasági harcaikat politikai szem­ pontból bírálják el, ezért a szervezetüket min­ den politikai párttól függetlenítették. A meg­ alakulás után megkezdték működésüket, a tagsági járulékokat az előző tagsági járulékok­ nak a felében állapították meg és bámulatos, hogy szervezetűk nagyon rövid idő alatt be­ bizonyította, hogy az alacsonyabb tagjárulékok­ kal lehet eredményes munkát folytatni. A munkásság, nagyon sok súlyos sérelmét, amelyet az előző időben a régi Szövetség keretén belül nem lehetett orvosolni, most, amikor szerveze­ tünk kizárólag gazdasági kérdésekkel foglalko­ zott ezen sérelmek orvoslása sikerült Ezen sikerek arra buzdították a salgótarjá­ niakat hogy szervezetüket országos jellegűvé tegyék és segítségére legyenek az egész ország bányamunkásságának. Eljutottunk az alapszabályok országos jóváhagyásához, tehát most az alapszabályok alapján eljöttünk, hogy a komlói bányamunkásokat táborunkba állítsuk és ezentúl minden ügyes-bajos dolgaik és sé­ relmeik orvoslására segítségükre legyünk. A gyűlés hallgatói az összes feszólalókat kitörő lelkesedéssel fogadták és felszólalásaikat állandó tetszésnyilvánítással hallgatták végig. Nagy lelkesedéssel egyhangúlag mondották ki a csoport megalakulását. Ezután megválasztot­ ták egyhangúlag a helyicsoport vezetőségét Elnök: Lerch Antal, másodelnök: Schreiber István, jegyző: Czukor István, pénztárnok: Klesch Henrik, ellenőrök: Kertész József és Halupa Lipót választmányi tagok: Appel Keresztély, Matula József, Reinhard Leonárd, Dóczi Imre. Novák János, póttagok: Rosipál Alajos és Lerch Pál. A választás után az el­ nök megköszönte a hallgatóság figyelmét s felkérte Őket, hogy a megválasztott vezetősé­ get támogassák nehéz munkájukban. Meg kell emliteni, hogy Peyer és Bertrandék azon fá­ radoztak, hogy a csoport alakulását meghiúsít­ ják, ennek érdekében először megkísérelték ocsmány hazugságokkal a komlói munkásságot férevezetni, amikor ez nem sikerült, mert a komlóiak nem ültek fel hazudozásaiknak, akkor azt hiresztelték. hogy a komlóiak elűzték az uj szövetségnek a kiküldötteit Erre a rága­ lomra megadták a feleletet Bertrand és társai­ nak azzal, hogy Bertrandot a telepről szószo­ ros értelemben kiutasították. Az ország mun­ kássága előtt való felelet pedig a komlóiak részéről a fenti gyűlésnek lelkes lezajlása. Utolsó erőfeszítésként elküldték csatlósaikat a komlói gyűlésre, akiket arra béreltek fel, hogy a gyűlés méltóságteljes lefolyását meg­ zavarják. Ez azonban Bertrandék legnagyobb fájdalmára nem sikerült, mert az első szónál oly eréllyel utasitották vissza a komlóiak a bérencek erőlködéseit, hogy a vezetőségnek erélyesen közbe kellett lépni, nehogy a bérencek látható nyomokkal hagyják el a helyiséget. Ez az eset szolgáljon a bérenceknek például a jövőben, hogy ne üljenek fel biztatóiknak, akik a maguk saját bőrét féltik és a mások bőrét akarják vásárra vinni. Olaszország uj munkaalkot­ mánya a tulajdon és munka védelmére. (Folytatás és vége.) 28. cikk. A hivatásos egyesüléseknek joga és kötelessége védelmezni a tagokat, eset­ leg a nem tagokat is. Ezen támogató mű­ ködésűket saját szerveikkel gyakorolják, másra át nem ruházhatják, legfeljebb álta­ lános természetű okokból, melyek megha­ ladják az egyes termelő kategóriák érdek­ körét 29. cikk. A hivatásos egyesüléseknek leg­ fontosabb feladata a nevelés és oktatás, különösen az ipari oktatás. — Támogatniok kell a munkások nevelését és a munkás­ otthonok országos megszervezésének mun­ káját 30. cikk. A nagy tanács bízik abban, hogy a kormány fejének és a szervezetek minisz­ terének kezdeményezésére a többi érdekelt miniszterrel együtt olyan törvényes rendel­ kezéseket készít elő, amelyek szükségesek a kollektív munkaviszony és az állam tes­ tületi szervezete jogi rendezéséről szóló s a fasiszta törvényhozás által ma megállapított és gyakorlatilag alkalmazásban levő elvek kihirdetésére. Elhatározta a tanács, hogy az 1927. év folyamán a munkachartában foglalt rendel­ 1927. május 15. kezések alapján kötik meg, újítják meg és módosítják a kollektív munkaszerződéseket. A szerződések időtartamát ugy kell meg­ állapítani, hogy a vállalatoknak bőséges idő álljon rendelkezésükre az uj pénzügyi hely­ zethez és a nemzetközi verseny nehézségei­ hez való alkalmazkodásra. A harminc cikkelyben sok olyan alapvető gondolat van lefektetve, amely a munkás­ mozgalomban radikális változást van hivatva teremteni. Azonban a munkacharta alkal­ mazása a gyakorlatban még sok törvényes intézkedést kell, hogy életre keltsen. Ugyanis nincs tisztázva a sztrájk kérdése, mert az egész munkachartában egyszer sem fordul elő a sztrájk szó, vannak egyes kité­ telek, amikor azt mondja, hogy az állam csak akkor avatkozik bele a vállalkozásba, ha az állam politikai érdekei forognak kockán, továbbá, a munkásegyesületek a munkaügyi tanácshoz fordulhatnak, amely dönt Ezzel azonban nincs tisztázva az a kérdés, hogy mi történik akkor, ha a felek nem tudnak megegyezésre jutni Ugyancsak nem írja körül világosan a szakszervezetek viszonyát Ugyanis beszél olyan egyesületről, amely állami felügyelet alá van helyezve, azonban hézagot nagy arra nézve, mely szerint vannak olyan szer­ vezetek is, melyek nincsenek felügyelet alá helyezve. Csak az állami felügyelet alá he­ lyezett egyesületeknek adja meg a jogot, hogy tagjaira illetéket rójjon. Mit gondolnak, a többi egyesület miből fogja fentartani ad­ minisztrációját Kötelességévé teszi a szakszervezeteknek, hogy tagjaik fölött munkaképességűk és er­ kölcsi értékűk szerint különbséget tegyenek, azonban a munkáltatónak adja meg a jogot, hogy azután az igy fel- vagy leértékelt mun­ kások között válogasson. Ez teljésen ellen­ tétes egymással, mert vagy jó az értékelés és akkor joga senkinek sincs válogatni, de ha válogatnak, akkor semmi szükség a szak­ szervezetek értékelésére, mert ez csupán arra jó, hogy a szervezetek és munkások között az egyenetlenséget szítsa. — Kiköti, hogy a munkásnak lelkiismeretesen és in­ tenziven kell betartani a munkaidőt, azon­ ban egy szóval sem kötelezi a munkaadót a tisztességes bánásmód tekintetében. Ugyancsak különféle büntetéseket állapit meg a munkással szemben, a büntetés elbí­ rálását pedig a munkaadóra bízza, de egyet­ len büntetésről sem emlékezik meg a munka­ adóval szemben. Még sorolhatnánk tovább; azonban majd a gyakorlat megmutatja, hogy mennyi hiá­ nyossága és méltatlansága van a munkás­ ság szempontjából a munkachartának. SINGER varrógép RÉG BEVÁLT JÓ MINŐSÉGBEN KESZLER ÁRPÁD Hirdessen ÓRÁS ÉS ÉKSZERÉSZ SINGER VARRÓGÉP rÉSZVéNYTÁRSASÁG SALGÓTARJÁN. Fő-utca 480. Salgótarjánban, Fő-utca 75. szám alatt a r. kath. templommal szemben. Értesítem az i. t vásárló közönséget, hogy üzletemben rövid áru, munkásruhák, gyermekruhák, ingek, harisnyák, olcsó árban beszerezhetők. Aki nálam 40 pengő érték­ ben vásárol ingyen kap egy pontos járásu zsebórát, 3 évi írásbeli jótállással, Tisztelettel „Turul-nyomda" r.-t, Salgótarján. Keszler Árpád. A Bányász-ban. Nyomdavezető: Friedler Samu. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász 2. évfolyam 10. szám (1927. május 15.) A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségének Hivatalos Közlönye. Subject The topic of the resource Bányászat Kohómunka Közlöny Helyismeret Description An account of the resource Megjelenik minden hónap 1-én és 15-én kétheti lapszám Creator An entity primarily responsible for making the resource Csóka Vendel Fajd Pál Salgótarján Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1927-05-15 Rights Information about rights held in and over the resource Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább! https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/ Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/jpeg mikrofilm (35 mm) Language A language of the resource HUN Type The nature or genre of the resource periodika Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context M/60/A Bányászat Csóka Vendel Fajd Pál Helyismeret Kohómunka Közlöny periodika Salgótarján