https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/0553b7e03597a8ff44b69e9b431ef711.jpg 6f607cc60b62160a0d922b075354de90 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/b89dac0bca67d13acb9c8c24d5c219c8.pdf 0233235554fb00dae7b9e8e141e87cda PDF Text Text II. évfolyam. 1. szám. január 1 A Salgótarjáni Szénmedence Bánya- és Kohómunkásai Gazd. Szakegyesületének Hivatalos Közlönye. Felelős szerkesztő: CSÓKA VENDEL. Kiadó: FAJD PÁL. Egyesületünk összes tagjainak és lapunk előfizetőinek boldog új­ évet kíván a Szerkesztőség. Uj esztendő. Nehéz, gondokkal terhes esztendőt zártunk le. Kezdődik az uj esztendő. — Reménnyel tekintünk az uj év elé, bár tudjuk, hogy újra nehéz harcokat kell megvivni, azonban a harcok em­ berei vagyunk, nincs okunk zugolódni a harcok miatt, nem is tesszük, bát­ ran nézünk a harcoknak eléje. Ez a harckészség, amely bennünk van, ad erőt a harcok megvivásához. A elmult esztendőben a bányamunkásság nagy és nehéz harcokat vivott meg. Ezen harcok között a legjelen­ tősebb harcot a Salgótarján és vidéke bányamunkásai folytatták le. Kora ta­ vasszal Salgótarján vidékén oly nagy volt a nyomoruság, hogy a munkásság a legvégsőkre határozta el magát. — Felkerekedett családostul és nekiindult, hogy Budapesten a kormánytól kér támogatást. Ezen megmozdulása a munkásság­ nak a kormányt arra az elhatározásra birta, hogy a városban épitkezési hite­ leket bocsájtott rendelkezésre, köz­ munkák végrehajtására adott utasítá­ sokat, ugyancsak a város is kapott hitelt, amelyekből megindult a köz­ épületek építkezése. A munkásság ezen munkák megin­ dítása után némi elhelyezkedést ta­ lált. Ugyancsak történtek lépések a salgótarjáni szénnek az elhelyezése körül, amelynek eredményeként a bá­ nyamunkások is elhelyezést találtak. A munkák megindulásával megkez­ dődött a munkásság között a törek­ vés, hogy utolérje magát és a nyomo­ rúságban szerzett adósságait kiegyen­ lítse és uj erőt gyűjtsön a jövő küz­ delmeihez. Ezen igyekezetében jutott idő arra is, hogy a már kivívott ered­ ményeket megvédje. Ezen munkájának eredményesebb végrehajtása érdeké­ ben összeütközésbe jutott a „Bányamunkásszövetség“-gel azért, mert a szövetség nem volt hajlandó belátni azt a nyomorúságot, amelyben a mun­ kásság sínylődött. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Vasut-utca 4. Megjelenik minden hó 1. és 15-én. Arra kérte ugyanis a salgótarjáni bányamunkásság a szövetséget, hogy szállítsa le a tagjárulékot, hogy ez ál­ tal helyre hozza már-már lezüllött szervezetét A „ Bányamunkásszövet­ ség" nem teljesítette a munkásság kívánságát, sőt a szövetség vezetői kijelentették, hogy lépjenek ki a sal­ gótarjániak, ha nem tudják fizetni a járulékot, de mégsem szállítják le. A salgótarjáni bányamunkások ezen előzmények után megalkották gazda­ sági szervezetüket melyből a politikát kizárta, tisztán gazdasági helyzetének megvédése és javítása a cél. Ezen egyesület először csupán csak a salgótarjáni szénmedencére terjedt ki, azonban már a megalakuláskor az ország többi bányatelepein dolgozó bányamunkások azon óhajuknak adtak kifejezést hogy menjek hozzájuk és tegyük lehetővé az ő részükre is azt, hogy szervezetünknek tagjai lehesse­ nek. Erre megindult az egyesületben a munka az iránt, hogy hatáskörét az egész országra kiterjeszthesse. Ezen munka befejezés előtt van és a leg­ közelebbi jövőben megindul a munka az egész országban. Az a törekvésünk, hogy a munkás­ ságot egy táborba tömöritsük, egy gaz­ dasági szervezetbe, ahol nem politikai szempontból lesznek a dolgok elbí­ rálva, hanem gazdasági szempontbóL Elismerjük, hogy az első időben Sok nehézséget tudnak okozni azok, akik eddig a munkásság szervezeteit polititikai célok szolgálatába állították, sok­ szor figyelmen kivül hagyva a mun­ kásság gazdasági érdekeit. Azonban az a megértés, amellyel a munkásság körében találkoztunk, feljogosít arra a reményre, hogy a munkásság szerve* zeteit sikerülni fog a helyes irányba terelni. A munkásság között a legnagyobb szimpátiával találkozott egyesületünk és dacára a sok rágalomnak, amelyek­ kel illették, bebizonyította tisztaságát és nem törődött a rágalmakkal, ment tovább a megkezdett uton. Az egye­ sület rövid fennállása óta már több eredményt ért el, mint a szövetség háromszor annyi idő alatt. Az emberek százai tesznek tanúbizonyságot, akik­ nek ügyes-bajos dolgait az egyesület megelégedésre elintézte. Nagy általá­ nos kérdésekben is eljárt az egyesü­ let. Többek között a társpénztárak központosítása ügyében az egyesület egész sulyával és tekintélyével vetette Előfizetési ár 1/4 évre 80 fill. (10.000 K) Egyes szám ára 16 fillér. (2000 K) közbe magát és elmondhatjuk, hogy eredménnyel, habár nem elégit ki ben­ nünket az elért eredmény, de megnyugtat az a tudat, hogy engedé­ kenységre bírtuk az illetékes ténye­ zőket. Már azt is eredménynek tart­ juk, hogy egyesületünkön keresztül a munkásság jogos kívánságai az illeté­ kes helyeken meghallgatást találnak. Gondunk lesz arra, hogy a munkásság sérelmei mindenkor eljussanak a^ or­ voslás helyére. Ebben az eltökéltségben indulunk munkára az uj esztendőben, erre a munkára hívjuk fel az ország bányamunkásságát Franciaországban emelkedik a munkanélüliek A magyar munkásságnak még élénk emlé­ kezetében van, hogy a magyar ipar összeom­ lása következtében nagyon sok szak- és bá­ nyamunkás keresett elhelyezést Franciaország­ ban. A kivándorlások idejében jobbnál jobb hírek érkeztek a kivándorolt szaktársainktól a franciaországi viszonyokat illetőleg. De Franciaországot sem kerülte ki az a gazdasági krizis, amely immár majdnem min­ den európai államon végig szántott Franciaországból érkező hírek szerint a munkanélkü­ liség állandóan növekszik, amely veszéllyel mindinkább kénytelenek foglalkozni a francia hatóságok is, akik egyelőre úgy próbálnak a bajokon segiteni, hogy felemelték a munka­ nélküli segélyeket Bennünket a franciaországi viszonyok rop­ pant közelről érdekelnek, mert hiszen a fran­ cia ipar válságba jutásával egyidejűleg veszélybe jutnak kivándorolt szaktársaink is. A Franciaországból érkező hírek azt látszanak igazolni, hogy elsősorban a külföldről bevándorolt mun­ kásokat bocsájtják el az üzemek. Nem volna ez egyáltalán probléma a magyar munkástár­ sakat illetőleg, ha Magyarországon is ugyanez az áldatlan állapot nem veszélyeztetné a mun­ kások munkaalkalmát, de vájjon mi fog tör­ ténni, ha a Franciaországban dolgozó bánya­ munkásokat elbocsájtják és kiutasítják, hiszen még a Magyarországon lakó és ezideig még dolgozni akaró munkásokat sem tudják alkal­ mazni és hogy ha Franciaországból hazajövő bányamunkások ezrei szaporítják idehaza a munkanélküliek számát, az a magyar bánya­ munkásokra is óriási veszedelmet jelenthet Mindezeknek dacára fel kell hivni a ható­ ságok figyelmét a Franciaországban veszély­ ben forgó magyar munkások sorsára, mert elsősorban a magyar hatóságoknak kell gondoskodnia arról, hogy kiutasításuk esetén meg­ felelő elhelyezkedést találjanak. �1927. január 1. «A bányász« 2 Megjelent a bányatárspénztári törvény végrehajtása rendelete. \ Január elsején központosítják a nyugdíjpénztárakat. A rendelet nem elégíti ki a munkásságot. Hosszas vajúdás után végre megjelent a nyugdijpénztári törvény végrehajtó rendelete. A Budapesti Közlöny december 25-iki száma közli a népjóléti és munkaügyi miniszternek az 1925. XXXIV. t-c- alapján kiadott 4400 1926. számú rendeletét, amely 1927. január elsejé­ vel végrehajtja a bányatárspénztárak közpon­ tosítását. Egyesületünk fennállása óta állandóan ostromolts az illetékes tényezőket a rendelet kibocsájtására. Legutóbb egy háromtagú küldött­ ség járt december hó 18-án dr. Sztranyavszky Sándor belügyi államtitkárnál, mint a kerület országgyűlési képviselőjénél és ót kérte fel a közbenjárásra. Az államtitkár kijelentette, hogy érintkezésbe lép a népjóléti minisztériummal, a munkásság azon kivánságát, hogy a rende­ let minél sürgősebben megjelenjen és magába foglalja a munkásság memorandumában felso­ rolt kívánságokat. A kívánságnak az a része, amely sürgető volt, az teljesült, azonban a többi kivánságok csak részben teljesültek. Dacára annak, hogy a rendelet nem elégíti ki a munkásságot, mégis meg kell állapítani, hogy az uj esztendő felszabadulást jelent a bányamunkásság részére. Az ipari munkásság között a bányamunkásság az utolsó abban, hogy szabadon választhassa meg a munka­ helyet. Csak ezután lesz meg a lehetősége annak, hogy a munka piaczán annak adja a munka­ erejét, aki azt jobban megfizeti. Hosszú szá­ zados rabságából szabadul föl és rázza le a tőke láncait. Január elsejével elmehet a bánya­ munkás oda, ahol a munkaviszonyok jobbak, nem lesz kénytelen a lealázott helyzetet tűrni és ennek dacára szerzett jogai csorbittatlanul maradnak. Itt közöljük a rendeletet egész terjedelmé­ ben. Kérjük tagjainkat, őrizzék meg a rende­ let szövegét, tanulmányozzák át. Mi a rende­ let érdemi részével február 2-án, vasárnap délután fél 3 órakor a vigadóban tartandó gyűlésen foglalkozunk. Egyben felhívjuk tagjaink figyelmét, hogy a rendelettel kapcsolatosan forduljanak egyesü­ letünk titkárságához felvilágosításért. Lapunk jövő számában foglalkozunk a rendelet rész­ letezésével. f 1. a bányatörvény hatálya alá tartozó bá­ nya- és kohóüzemek es melléküzemeik; 2. az 1. pontban megjelölt üzemekkel kap­ csolatos azok az üzemek, amelyeknek altiszt­ jei és munkásai a jelen rendelet hatálybalé­ pésekor a nyugbérbiztosítást ellátó bányatárspénztárnak tagjai. 4. §. A nyugbérbiztosítás alapjául szolgáló ja­ vadalmazás (nyugbérbiztosítási alapösszeg) az első (I.) csoportban évi 1200 pengő, a má­ sodik (II.) csoportban évi 960 pengő, a har­ madik (III) csoportban évi 759 pengő, a negyedik (IV.) csoportban évi 504 pengő. 2. §. A jelen rendelettel szabályozott nyugbérbiztositás körében az állampolgárságra, a nemre és a javadalmazás nagyságára tekin­ tet nélkül biztosításra kötelezettek a nyugbérbiztosítás hatálya alá tartozó üzemekben (1. §.) altiszti (segédtiszti), vagy munkásminöségben foglalkoztatott azok a munkaválla­ lók, akik tizenötödik életévüket betöltötték, de munkábalépésük idejében negyvenötödik életévüket meg nem haladták. Az egyéb feltételek fennforgása esetében korára tekintet nélkül biztosításra kötelezett az is: 1. aki a munkába lépését közvetlenül meg­ előző három éven belül nyugbérbiztosításra kötelezett volt; 2. aki korábban szerzett biztosítási jogigé­ nyét újbóli munkába lépéséig elismerési díj fizetésével fenntartotta vagy biztosítását a biztosítási járulék fizetésével folytatta (12., 14. §.): 3. akiktől a rokkantsági nyugbért megvon­ ták (17. §.) és aki a nyugbér megvonásától számított hat hónap alatt a jelen rendelettel szabályozott nyugbérbiztosítás hatálya alá tartozó üzemekben altiszti (segédtiszti), vagy munkaminőségben újból munkába lép. Nem esnek biztosítási kötelezettség alá: a) a tisztviselők, továbbá azok, b) akik a jelen rendelet alapján az Orszá­ gos Munkásbiztosító Pénztártól rokkantsági nyugbérben részesülnek; c) akiket a m. kir. népjóléti- és munkaügyi miniszter külön rendeletével meghatáro­ zandó átmeneti jellegű szolgálat teljesítésére fogadtak fel. A biztosítási kötelezettség hatályban ma­ rad abban az esetben, ha a biztosításra köte­ lezettet a jelen rendelet hatálya alá tartozó üzemben (1. §.) tisztviselőként alkalmazzák és tisztviselői nyugdíjintézmény kötelezett tagjává nem válik. A jelen rendelet alkalmazása szempontjá­ ból tisztviselő az, aki munkakörének és szak­ képzettségének figyelembevételével a közfelfogáshoz képest tisztviselőnek minősül. III. Fejezet. A nyugbérbiztosítás szolgál­ tatásai. II. Fejezet. Biztosítási csoportok: a bizto­ sítás alapjául szolgáló javadalmazás (nyugbérbiztositási alapösszeg). A m. kir. népjóléti és munkaügyi 3. §. miniszter 4400. eln. 1926. N. M. M. A biztosításra kötelezettek négy csoportba száma rendelete tartoznak. a bányatörvény alá eső Szemekben és az ezekkel kapcsolatos Ipari üze-m ekben foglalkozó munkásoknak és altiszteknek, valamint ezek családtagjainak nyugbérbiztositásról. A bányatörvény alá eső üzemekben és az ezekkel kapcsolatos ipari üzemekben foglal­ kozó munkásoknak és altiszteknek, valamint ezek családtagjainak ny bérbiztosításáról szőlő 1925: XXXIV. t-c. 1. §-ában nyert fel­ hatalmazás alapján a na. kir. kereskedelem­ ügyi miniszterrel és a m. kir. pénzügyminisz­ terrel egyetértve a következőket rendelem: 1. Fejezet. Biztosítási kötelezettség. 1. §. A jelen rendelettel szabályozott nyugbérbiztosítás hatálya alá esnek: Az első (I.) csoportba tartoznak azok az al­ tisztek (segédtisztek), akik önállóbb műszaki hatáskört töltenek be; pl. bányamesterek, főaknászok, főmesterek, önállóbb műszaki ha­ táskört betöltő művezetők. Ugyanebbe a csoportba tartoznak a biztosításra kötelezett tisztviselők (2. §. utolsóelőtti bekezdés és 66. §.) is. A második (II.) csoportba tartoznak az első csoportba nem sorolható és állandóan altiszti (segédtiszti) feladatkört ellátó alkal­ mazottak ; pL aknászok, altisztek, mesterek, felvigyázók, önállóbb műszaki hatáskört nem gyakorló művezetők. A harmadik (HL) csoportba tartoznak a lőmesterek, a vájárok, a segédvájárok, a ké­ pesített iparosok, a képesített szakmunkások és a vizsgázott gépészek. A negyedik (IV.) csoportba tartoznak az előbbi csoportokba nem sorolható biztosí­ tásra kötelezettek. 5. §. A jelen rendelettel szabályozott nyugbérbiztositás alapján a következő szolgáltatások járnak: 1. biztosítottak részére rokkantsági nyug­ bér, 2. az elhalt biztosított vagy rokkantsági nyugbérben részesült férfiak özvegyei ré­ szére férjhezmenetelükig vagy halálukig öz­ vegyi nyugbér, 3. az elhalt biztosított vagy rokkantsági nyugbérben részesült egyének törvényes és törvényesített gyermekei részére tizenhato­ dik életévük betöltéséig árvanyugbér. A törvényes és a törvényesített gyermek­ kel egy tekintet alá esik: a) a biztosított nő házasságon kívül szü­ letett gyermeke, b) a biztosított férfi házasságon kívül szü­ letett gyermeke, ha apaságát elismerte vagy ha ezt a bíróság megállapította, vagy ha a gyermek javára a biztosított férfi ellen há­ zasságon kívüli nemzés alapján indított per­ ben tartásdíj fizetésére kötelező jogerős ítélet jött létre, c) a kórmányhatósági megerősítéssel örök­ befogadott gyermek, d) a mostohagyermek és az unoka, ha az elhalt a halálát közvetlenül megelőző leg­ alább egy éven át ingyenesen eltartotta és el­ tartásra köteles és képes, más hozzátartozója nincs. 6. §. A nyugbérbiztosítás szolgáltatásai — a 28. §-ban megállapított végkielégítés kivételével — tíz évi várakozási idő eltelte után járnak. A várakozási időbe csak azokat a hónapo­ kat szabad beszámítani, amelyekben az igénylő nyugbérbiztosításra kötelezett volt és amely hónapokra a nyugbérbiztosítás fe­ jében a szabályszerű járulékot megfizették. 7. §. Rokkantsági nyugbért kap az a biztosított, a) aki hatvanötödik életévét betöltötte vagy b) aki hatvanadik életévét és a rokkantsági nyugbér kiszámításának alapjául szolgáló negyvenedik évét betöltötte, vagy c) aki hat­ vanadik életévét betöltötte és mint altiszt vagy vájár vagy segédvájár a rokkantsági nyugbér kiszámításának alapjául szolgáló időből legalább huszonöt évet földalatti munkában eltöltött, vagy pedig d) aki a nyugbérbiztosításra kötelezett foglalkozások szempontjából keresőképtelenné vált és sem javadalmazását nem kapja meg, sem beteg­ ségi biztosítási táppénzben már nem részesül. Az előbbi bekezdésben megjelölt foglalko­ zásbeli keresőképtelenség akkor áll fenn, ha abiztosított betegsége avagy testi vagy szel­ lemi fogyatkozási, illetőleg testi vagy szel­ lemi erőinek hanyatlása miatt a jelen rende­ let hatalya alá eső foglalkozások körében oly tevékenységgel, amely erejének és ké­ pességének megfelel és amelynek vállalását képzettségének és eddigi foglalkozásának méltányos figyelembevételével tőle el lehet várni, nem tudja többé megkeresni annak az összegnek legalább felét, amelyet testileg és szellemileg és egészséges, azonos minő­ ségű és képzettségű egyének hasonló tevé­ kenységgel megkeresnek. �1927. január 1. 3 „A bányász" 8. §. Ha a biztosított keresőképességét (7. §.) szándékosan okozta, rokkantsági nyugbért nem igényelhet Ha a biztosított keresőképességét oly cselekmény elkövetésével idézte elő, amelyet jogerős büntető ítélet bűntettnek, vagy szán­ dékosan elkövetett vétségnek minősít, a rok­ kantsági nyugbért tőle egészen vagy részben meg lehet tagadni. A rokkantsági nyugbért akkor is meg le­ het tagadni, ha a büntető eljárást megindí­ tani vagy büntető ítélettel befejezni a bizto­ sitott távolléte vagy az ő személyében rejlő más ok miatt nem lehet. A jelen §. esetében a bizonyított rokkant­ ság tartamára a belföldön lakó családtagok­ nak méltányossági okok alapján azt a nyug­ bért lehet juttatni, amely nekik a biztosított elhalálozása esetében járna (19—23. §.). 9. §. A rokkantsági nyugbér évi összege a biz­ tosítás első tiz teljes évének betöltésével a nyugbérbiztositási alapösszeg (4. §.) 20 szá­ zaléka; ehhez a biztosításnak a tizediktől a negyvenedikig terjedő éveiben minden to­ vábbi egy-egy teljes év alapján a nyugbérbiztosítási alapösszeg 2—2 százaléka járul. A biztosítás negyvenedik évének eltelte után a rokkantsági nyugbér összege a nyugbérbiztosítási alapösszeg 80 százaléka. Ha a biztosított a biztosítás tartama alatt különböző biztosítási csoportokba (3. §.) tar­ tozott és ha valamely magasabb biztosítási csoportban (III., II vagy I csoportbani vagy ebben és az ennél magasabb biztosítási csoportban vagy csoportokban (II. vagy I) csoportban) együttvéve kilencvenhat olyan hónapon át volt biztosítva, amelyre utána szabályszerűen járulékot fizettek, a közvetle­ nül alacsonyabb biztosítási csoportban vagy a közvetlenül alacsonyabb biztosítási cso­ portokban (II, III. vagy IV. csoportban) együttvéve eltöltött időt az illető közvetle­ nül magasabb biztosítási csoportban eltöltött időként kell számításba venni. Ha az előbbi bekezdésben megállapított át­ számítás nem alkalmazható vagy ha a biz­ tosítottnak az átszámítás után is különböző biztosítási csoportokba tartozó biztosítási ideje mutatkozik, a rokkantsági nyugbér ki­ számításának alapjául szolgáló nyugbérbiz­ tositási alapösszeg gyanánt azt az összeget kell figyelembe venni, amely az egyes bizto­ sítási csoportokban — esetleg az előbbi be­ kezdésben említett átszámítás alapján — szá­ mításba vett idővel arányban áll Ezt az öszszeget úgy kell kiszámítani, hogy az egyes biztosítási csoportok szerint számításba vett biztositási teljes hónapok számát szorozni kell az illető biztosítási csoportra vonatkozó­ lag megállapított nyugbérbiztositási alap­ összeggel és az így nyert szorzatok összegét osztani kell a rokkantsági nyugbér kiszámí­ tásának alapjául szolgáló összes hónapok számával. 10. §. A rokkantsági nyugbér kiszámításának alapjául szolgáló időbe azokon a hónapokon felül, amelyekre a nyugbérbiztositás fejé­ ben a szabályszerű járulékot megfizették (6. §.), azokat a hónapokat is be kell számítani, amelyekre járulékot nem fizettek ugyan, de amelyek folyamán a biztosított betegség mi­ att keresőképtelen volt és a járulékfizetés szempontjából szükséges számu műszakot (46. §.) bizonyíthatóan e miatt nem teljesít­ hette. A bizonyítás csak a betegségi biztosító pénztár adataival történhetik. Az előbbi bekezdés alapján beszámításnak csak azoknál a biztosítottaknál van helye, akik a betegség miatt bekövetkezett kereső­ képtelenségüket közvetenül megelőző két évi időtartamon belül legalább tizenkét hó­ napon át a jelen rendelettel szabályozott nyugbérbiztositás körében járulékfizetés kö­ telessége alá esnek. Nem számítható be annak a betegségnek időtartama, amelyet a biztosított szándéko­ san vagy jogerős büntető ítélettel megállapí­ tott bűntett vagy szándékos vétség elköve­ tésével maga okozott Ha a betegség megszakítás nélkül egy éven túl tart, a további időtartam figyelmen kívül marad. Betegség címen két évi időtar­ tamon belül legfeljebb tizenkét hónap be­ számításának van helye. A betegség alapján beszámítandó időt abban a biztosítási csoportban (3 §.) eltöl­ tött idő gyanánt kell figyelembe venni, amelybe a biztosított a megbetegedést köz­ vetlenül megelőző időben tartozott. A betegséggel egy tekintet alá esik az az időtartam, amely alatt a keresőképtelensé­ get terhesség vagy gyermekágy okozta. Ezen a címen esetenkint összesen legfeljebb három hónapot lehet figyelembe venni. 11. §. Ha a biztosított a biztosítási kötelezettség alá eső foglalkozásból kiválik anélkül, hogy rokkantsági nyugbért igényelhetne, a kiválás napjáig megszerzett nyugbérbiztositási jog­ igénye (várományi joga) fennmarad, ha hat hónap alatt ujból biztosításra kötelezetté lesz, a várakozási idő betöltése után akkor is, ha a megjelölt hat hónap alatt keresőkép­ telenné (7. §.) válik vagy hatvanötödik, ille­ tőleg hatvanadik életévét betölti vagy meghal. A hat hónapi időtartamba nem lehet be­ számítani azt az időt, amely alatt a járulék­ fizetési kötelezettség vitás volt vagyanyugbérbiztositásból eredő igény tekintetében eljárás volt folyamatban, ez a kedvezmény nem nyer alkalmazást, ha a vitát vagy az eljárást a biztosított nyilvánvaló rosszhisze­ műsége okozta. Ha a biztosítottnak a biztosítási kötele­ zettség alá eső foglalkozásból való kiválása és ily találkozásba való újabb belépése kö­ zött hat hónapot meghaladó idő telt el, de a kiválás időpontjától számított három éven belül újból biztosításra kötelezetté vált, ko­ rábban szerzett biztosítási jogigénye (váro­ mányi joga) a biztosítási kötelezettség újabb egy évi időtartama után feléled. Ha a biztosított az egy évi időtartam eltelte előtt meghal, családtagjainak azokra a szolgálta­ tásokra nyílik igénye, melyek nekik abban az esetben járnának, ha az elhalt korábbi biztosítási jogigényét (várományi jogát) az elhalálozás napjával visszaszerezte volna. 12. §. Az a biztosított, aki a biztosítási kötele­ zettség alá eső foglalkozásból akár a vára­ kozási idő letelte előtt, akár ennek leteltével kiválik, anélkül, hogy rokkantsági nyugbért igényelhetne, a kiválás napjáig megszerzett biztosítási jogigényét (várományi jogát) havonkint utólag esedékes elismerési díj fize­ tésével fenntarthatja. Az elismerési díj ahhoz a biztosítási cso­ porthoz (3. §.) képest, amelyben a biztosí­ tott a kiválás időpontjában tartozott, az első csoportban havi 1 pengő, a második cso­ portban havi 70 fillér, a harmadik csoport­ ban havi 60 fillér, a negyedik csoportban havi 40 fillér. 13. §. A biztosítási jogigény (várományi jog) fenntartásának joga (12. §.) megszűnik ha a biztosított valamely hónapra járó elismerési díj megfizetésével hat hónapig késik. Ebbe a hat hónapi időtartamba nem lehet beszá­ mítani azt az időt, amely alatt a járulék­ fizetési kötelezettség vitás volt, vagy a nyugbérbiztositásból eredő igény tekintetében eljárás volt folyamatban, ez a kedvezmény nem nyer alkalmazást, ha a vitát, vagy az eljárást a biztosított nyilvánvaló rosszhisze­ műsége okozta. Ha az, akinek a biztosítási jogigénye (várományi joga) az előző bekezdésben meg­ jelölt okból megszűnt, a megszűnés időpont­ jától számított három éven belül újból biztosításra kötelezetté vált, a biztosítási kötelezettség újabb egy évi időtartama után korábban szerzett biztosítási jogigénye (vá­ rományi joga) feléled. Ha a biztosított az egy évi időtartam eltelte előtt meghal, csa­ ládtagjainak azokra a szolgáltatásokra nyí­ lik igénye, amelyek nekik abban az esetben járnának, ha az elhalt korábbi biztosítási jogigényét (várományi jogát az elhalálozás napjával visszaszerezte volna. 14. Ha a biztosított, a biztosítási kötelezett­ ség alá eső foglalkozásból a várakozási idő betelte előtt kiválik, a biztosítást az utoljára fizetett teljes járulék továbbfizetésével a várakozási idő teljes befizetéséig (6, §) folytathatja. Ez a joga csak annak a bizto­ sítottnak van, aki megelőzően a várakozási időbe beszámítható (6. §.) legalább hatvan hónapon át nyugbérbiztositási kötelezettség alá esett. A járulékfizetés időközi abbahagyása, vagy a várakozási idő betöltése esetében a megszerzett biztosítási jogigényt (várományi jogot elismerési díj fizetésével lehet fenn­ tartani. (12. §.) 15. §. Ha az, aki biztosítási jogigényét (váromá­ nyi jogát) fenntartotta (12, §.), vagy biztosí­ tását folytatta (14. §.), a 6. és 7. §-ban meg­ határozott feltételekkel rokkantsági nyugbért kap. Ha az, aki biztosítási jogigényét (váromá­ nyi jogát fenntartotta (12. §.), a jelen ren­ delet alapján újra biztosításra kötelezetté válik, biztosítását minden utólagos ráfizetés nélkül folytathatja. 16. §. Az a szabadságidő, amelyre a biztosított pénzbeli javadalmazásban részesül, a bizto­ sítást nem szakítja meg és a várakozási (6. §.], illetőleg a rokkantsági nyugbér ki­ számításának alapjául szolgáló időbe (10, §.) beszámít Az ily szabadságidőre a teljes já­ rulékot meg kell fizetni. Az a szabadságidő, amelyre a biztosított Pénzbeli javadalmazásban nem részesül, a biztositást csak abban az esetben nem szakítja meg, ha tartama hat hónapot meg nem halad és a pénztárnak szabályszerűen be­ jelentették és igazolták. A várakozási időbe és a rokkantsági nyugbér kiszámításának alapjául szolgáló időbe azonban ezt a sza­ badságidőt is csak abban az esetben lehet beszámítani, ha erre az időtartamra a teljes járulékot megfizették. Az a biztosított, akinek szabadsága tarta­ mára a teljes járulékot nem fizették meg, munkába visszatérése után az elvesztett időt a teljes járulékának és havi 1/3% késedelmi kamatának megfizetésével megszerezheti. Ezt az összeget a munkába visszatéréstől számí­ tott egy év alatt, havi egyenlő részletekben kell megfizetni. Ha az egy éven belül a nyug­ bér megállapításának feltételei bekövetkez­ nek, mielőtt a járulékoknak és a késedelmi kamatoknak megkezdett kiegyenlítése teljes befejezést nyert, a hátralékot a nyugbér öszszegéből kell levonni, még pedig úgy, hogy a levonás a havi nyugbér egynegyedét meg ne haladja. Ha a biztosított foglalkozásából a hátralék megfizetése előtt kiválik, a szabadságidőnek csak az a része vehető számításba, amelyre a járulékot és a késedelmi kamatot megfi­ zette. A biztosított azonban a hátralékot vagy a kiváláskor egy összegben, vagy a kiválás után folytatólag részletekben is megfizetheti A részletfizetés kedvezmény megszűnik, ha a biztosított a részletet az esedékességtől számított két hónap alatt nem fizeti meg. 17. §. Ha a rokkantsági nyugbérben részesülő egyén az állapotában bekövetkezett változás folytán keresőképességét (7. §.) visszanyeri, rokkantsági nyugbérét meg kell vonni. Nem lehet ezen a címen megvonni annak rok­ kantsági nyugbérét, aki a 7. §. első bekez­ désének a), b) és c) pontja alapján részesül rokkantsági nyugbérben. Az, akitől a rokkantsági nyugbért megvon­ ták, a nyugbér megállapításáig szerzett bizto­ sítási jog igényét (várományi jogát) fenn­ tarthatja (12. és 13. §.) Ha az, akinek rokkantsági nyugbérét meg­ vonták a megvonástól számított hat hónap alatt vagy azon az időtartamon belül, amelyre biztositásitási jogigényét (várományi jogát) �4 feltartotta, újból biztosításra kötelezetté válik, a rokkantsági nyugbérre való igényjogosultságáuak későbbi megnyílása esetében a nyugbére kiszámításának alapjául szolgáló időben be kell számítani azt az időt, amelyre nyugbérének korábbi megállapítá­ sáig jogigényt szerzett. 18. §. A 7. §. első bekezdésének a) pontja alap­ ján járó rokkantsági nyugbérre vonatkozó igény azzal a nappal nyílik meg, amelyen a biztosított 65-ik életévét betöltötte. A 7. §. első bekezdésének b) és c) pontja alapján járó rokkantsági nyugbérre vonat­ kozó igény azzal a nappal nyílik meg, ame­ lyen a biztosítottra a vonatkozó pontban megjelölt feltételek együttesen bekövetkez- 1927. január 1. „A bányász" Az árvanyugbér a jó előmenetelt tanúsító gyermek tanulmányainak folytathatása cél­ jából tizenhatodik életévét meghaladó időre is, huszonnégy éves korának betöltéséig, en­ gedélyezhető. Az árvanyugbért a tizenhatodik életévét betöltött gyermekeknek is meg kell adni, amíg testi vagy szellemi fogyatkozása miatt teljesen keresőképtelen és megfelelő más jöve­ delem hiányában tartásra szorul Ha az árvának mind a két szülője után árvanyugbérre van igénye, csak a magasabb összegű árvanyugbér jár. 22. §. Az árvanyugbérre vonatkozó igény meg­ nyílására a 20. §. első bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. utószülött árva igénye azzal a nappal A 7. §. első bekezdésének d) pontja alap­ Az ján járó rokkantsági nyugbérre vonatkozó nyílik meg, amelyen született. Az árvanyugbérre való igényjogosultság igény azzal a nappal nyilik meg, amelyen a keresőképtelenség (7. §.) bekövetkezett, leg­ annak a hónapnak végével szűnik meg, korábban azonban azzal a nappal, amelyen amelyben a jogosult tizenhatodik életévét a javadalmazásra vagy a betegségi biztosí­ beltötte vagy meghalt, a 21. §. harmadik tási táppénzre vonatkozó igényjogosultság bekezdésének esetében annak a hónapnak végével, amelyben tanulmányait megszakí­ megszünt. Ha a keresőképtelenség kezdőpontját nem totta, vagy befejezte, vagy huszonnegyedik lehet megállapítani, az a nap irányadó ame­ életévét betöltötte s végül 21. §. utólsóelőtti lyen a rokkantsági nyugbér megállapítására bekezdésének esetében annak a hónapnak vonatkozó kérelmet a pénztárnál előterjesz­ végével, amelyben keresőképtelenségét okozó testi vagy szellemi fogyatkozása megszűnt, tették. . A rokkantsági nyugbérre való igényjogo­ vagy amelyben egyébként megfelelő jövede­ sultság annak a hónapnak végével szűnik lemhez jutott. Az árvanyugbért a törvényes képviselő meg, amelyben a rokkantsági nyugbérben ré­ szesülő egyén meghal vagy, amelyben a rok­ kezéhez kell fizetni. kantsági nyugbért megvonó (17. §.) pénztári 23. §. határozat meghozatott A családtagok nyugbérének (az özvegyi és 19. §. az árvanyugbérnek) együttes összege nem Az özvegyi nyugbér ama rokkantsági haladhatja meg annak a rokkantsági nyugnyugbér összegének 50 százaléka, amely a bérnek 100 százalékát, amely az elhaltnak ha­ férjnek halálakor járt, vagy járt volna (7. §.) lálakor járt vagy járt volna. Ha ezt az össze­ Az a nő, aki férjétől törvényesen elvált get a családtagok nyugbérének együttes öszvagy annak halálát közvetlenül megelőzőleg szege meghaladja, nyugbéreiket összegük legalább egy éven át tőle külön élt. özvegyi arányában csökkenteni kell. Ha megszűnik nyugbért csak abban az esetben kaphat, ha az ok, amely a családtag nyugbérének leszál­ férje ellen tartásra jogos igénye volt lítását eredményezte, a nyugbér összegét Ha a meghalt férj után törvényesen elvált megfelelően fel kell emelni. igényjogosult nején felül igényjogosult öz­ 24. §. vegy is maradt ezek az özvegyi nyugberben egyenlő mértékben osztoznak. Az elvált nő Özvegyi és árvanyugbér akkor is jár, ha a özvegyi nyugbére azonban, tekintet nélkül biztosított vagy a rokkantsági nyugbérben arra, hogy igényjogosult özvegy is van-e, részesülő eltűnt. Eltűnést megállapítani csak nem haladhatja meg a megítélt vagy a jog­ abban az esetben lehet, ha az illető egyénnek hatályosan vállalt tartásdij összegét. Ha a egy év óta híre veszett és a körülményekből tartásdij összege kisebb, mint az özvegyi elhalálozása alaposan következtethető. Az nyugbérnek az elvált nőt megillető hányada, eltűnés megállapítása tárgyában az Országos a különbözetet az özvegy kapja. Munkásbiztositó Pénztár meghallgatásával Az özvegyet és az elvált nőt férjhezmene- minden esetben a munkásbiztositási bíróság tele esetében özvegyi nyugbére évi összegé­ határoz. Az eltűnt vélelmezett halálának nek háromszorosával kell végkielégjteni. napját a körülmények méltányos mérlegelé­ Az özvegy és az elvált nő a végkielégítés­ sével kell megállapítani. ről az uj házasságkötéstől számított harminc nap alatt a pénztárnál előterjesztett kére­ 25. §. lemmellemondhat A szóval előterjesztett le­ Ha beigazolást nyer, hogy az, akinek eltű­ mondásról jegyzőkönyvet kell felvenni. Eb­ ben az esetben az özvegyi nyugbérre vonat­ nését megállapították él, a családtagjai ré­ kozó igény az uj házasság megszűnése ese­ szére megállapított nyugbért az Országos Munkásbiztositó Pénztár megvonja. A téve­ tében feléled. sen kifizetett és jóhiszemüleg felvett össze­ 20. §. geket visszakövetelni nem lehet. A biztosított halála esetében az özvegyi 26. §. nyugbérre vonatkozó igény az elhalálozás napjával nyílik meg. A rokkantsági nyugNyugbért nem lehet megállapítani a csa­ bérben részesülő elhalálozása esetében pe­ ládtagnak az után, akinek halálát szándé­ dig az özvegyi nyugbérre vonatkozó igény kosan ő okozta. az elhalálozást követő hónapnak első nap­ Az a körülmény, hogy a biztosított vagy a jával nyílik meg. rokkantsági nyugbérben részesülő a 8. §. első Az özvegyi nyugbérre való igényjogosult­ és második bekezdésében megjelölt módon ság annak a hónapnak végével szűnik meg, halálát maga okozta vagy idézte elő, a csa­ amelybe az igényjogosult férjhezment vagy ládtagok igényét nem érinti. meghalt. 27. §. 21. §. Az árvanyugbér minden gyermek után A rokkantsági nyugbérben részesülő egyén ama rokkantsági nyugbér összegének 15 özvegye nem igényelhet nyugbért, ha az el­ százaléka, amely a szülőnek halálakor járt halttal a házasságot a rokkantsági nyugbérre vagy járt volna (7. §.). A teljesen árva, — való igényének megnyílását (18. §.) követő akinek mind apja, mind anyja elhalt — időpontban kötötte. Ha azonban az özvegy­ árvanyugbér fejében a rokkantsági nyug­ nek az elhalttól oly törvényes vagy törvénye­ bér összegének 50 százalékát kapja. sített gyermeke született, aki a rokkantsági Az a gyermek, akiről életben maradt má- nyugbérre való igény megnyílását megelőző sik szülője gondoskodni nem tud, teljesen időben fogamzott, az özvegynek özvegyi árvának minősül nyugbérre igénye van. 28. §. Ha a biztosított a várakozási idő (6. §.) le­ telte előtt meghal, a családtagok (5. §.) ré­ szére végkielégítés gyanánt annak a nyugbérnek (özvegyi és árvanyugbérnek) egy évi összeg jár, amely őket megillette volna, tó a biztosított közvetlenül a várakozási idő be­ töltése után halt volna meg. A végkielégítés iránti kérelmet a biztosított halálától számí­ tott egy éven belül kell előterjeszteni; az akadályoztatás esetére a 29. §. második mon­ datát megfelelően alkalmazni kell. 29. §. A kérelem előterjesztésétől visszafelé szá­ mított egy évet megelőző időre nyugbér (rok­ kantsági, özvegyi és árvanyugbér) megálla­ pításának nincs helye. Ha azonban a jogo­ sult a kérelem előterjesztésében akaratán kívül fekvő okból volt akadályozva és a ké­ relmet az akadály megszűnésétől számított három hónap alatt előterjeszti, az akadályoz­ tatás tartama az egy évben nem számítható be. 30. §. A nyugbérkövetelés és a végkielégítésre (20., 28., 30 és 37. §.) való igény át nem ru­ házható, el nem zálogosítható, le nem foglal­ ható és abba beszámításnak helye nincs. E rendelkezés nem terjed ki arra a köve­ telésre, amelyet az e rendelet alapján özve­ gyi, vagy árvanyugbérre jogosult a rokkant­ sági nyugbérben részesülő ellen eltartás cí­ mén érvényesít, továbbá arra, amelyet az Országos Munkásbiztositó Pénztár a jelen rendelet alapján támaszt (járulékkövetelés, rosszhiszemüleg felvett nyugbérek vissza­ fizetésére való igény stb.). 31. A nyugbér (rokkantsági, özvegyi és árva­ nyugbér) naptári hónaponként előzetesen fi­ zetendő és egyenlő részletekben esedékes. Az első teljes naptári hónapot megelőző minden egyes napra (18. 20. és 22. §.) a nyugbér havi részletének egy-egy harmincad része jár. A megállapított nyugbér esedékessé vált részletei egy év alatt évülnek el. 32. §. Ha a nyugbérben részesülő egyén az ese­ dékes nyugbért (rokkantsági, özvegyi és ár­ vanyugbért) haláláig nem vette fel, az elévü­ lési határidőn belül a felvételre sorrendben a házastárs, a gyermek (5. §. első bekezdésé­ nek 3. pontja és e §. második bekezdése), a szülő, a nagyszülő és a testvér jogosult, ha a nyugbérben részesülő egyénnel ennek halála­ kor közös háztartásban éltek. Ilyen hozzá­ tartozó hiányában a fel nem vett nyugbérhez való jog a nyugbérben részesülő halálával megszűnik. 33. §. Ha a rokkantsági, az özvegyi vagy az ár­ vanyugbérre jogosult a nyugbér megállapí­ tására irányuló kérelmének előterjesztése után meghal, az eljárás folytatására és a ha­ láláig esedékes összegek felvételére sorrend­ ben a 32. §.-ban megjelölt családtagok jogo­ sultak. A 32. §. második mondatát megfele­ lően alkalmazni kell. 34. §. Ha a nyugbérezési eljárás megindítása után a nyugbér igény elbírálása vagy a rok­ kantsági nyugbérben részesülő egyén nyug­ bérének megvonása tárgyában való határo­ zathozatal céljából orvosi vizsgálat, vagy kórházi megfigyelés szükséges, az igazolt utazási költséget és javadalmazásbeli vesz­ teséget meg kell téríteni. — A megtérítés módját és mértékét az alapszabály állapítja meg. 35. §. A nyugbér fizetése szünetel az alatt az idő alatt, amelynek folyamán a jogosult egy hónapnál hosszabb szabadságvesztés bünte­ tését tölti, vagy dologházban, vagy javító­ intézetben van elhelyezve. �1927. január 1. "A bányász" Ha a jogosultnak belföldön lakó oly család­ tagja van, akit egészen vagy tulnyomórészben nyugbéréből ő tartott el, a családtagnak azt a nyugbért kell juttatni, mely neki a biztosított elhalálozása esetében járna. (19—23. §.) 36. §. A magyar honos nyugbérének fizetése szü­ netel az alatt az idő alatt, amíg külföldön tar­ tózkodik, ha tartózkodási helyét az Országos Munkásbiztositó Pénztárral nem közli. Ha a jogosult, igazolja, hogy a közlést saját hibáján kivül mulasztotta el, igénye az el nem évült részletekre (31. §.) feléled. A m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter egyes külföldi államok területén tartózkodó magyar honosok nyugbérének szünetelését el­ rendelheti. Nyugbérben részesülő az a magyar honos, aki önként rendszerint külföldön tartózkodik, kérelmére évi nyugbérének háromszorosával végkielégithető. tesen kapná, ha az üzemi baleset következté­ ben meg nem halt, hanem teljesen munka­ képtelenné vált volna. Ha az özvegyi és az árvanyugbérnek, valamint az illető család­ tag részére járó és a netáni járadpótlékkal növelt baleseti járadéknak együttes összege ezt az összeget meghaladja, az özvegyi és az árvanyugbért a különbözeti többletösszeggel csökkenteni kell. 42. §. Az Országos Munkásbiztositó Pénztár ab­ ból a célból, hogy a nyugbérbiztositásra kö­ telezettnek betegség következtében előáll­ ható keresőképességét (1. §.) elhárítsa, gyó­ gyító eljárást tehet folyamatba. Gyógyító el­ járás alkalmazható akkor is, ha ettől a rok­ kantsági nyugbérben részesülő keresőképes­ ségének helyreállítását lehet várni. A gyógyitó eljárás alkalmazásának részle­ tes szabályait az Országos Munkásbiztositó Pénztár alapszabálya állapítja meg. IV. Fejezet. A nyugbérbiztositás költség­ fedezése és a nyugbérbiztositási járulék. 44. §. 48. §. A nyugbérbiztositás a jelen rendeletben megállapított feladatainak teljesítéséhez és az ügyvitelének fenntartásához szükséges költ­ séget a biztosítottnak és a munkaadónak egyenlő arányú hozzájárulásával fedezi. E hozzájárulás a nyugbérbiztositási járulékok alak­ jában érvényesül. A munkaadó az esedékessé vált nyugbér­ biztositási járulék felét a biztosításra köte­ lezett munkavállaló javadalmazásából levon­ hatja. Ezt meghaladó mértékben vagy más módon a biztosításra kötelezett járulékot fizetni nem köteles. A munkaadó az előbbi bekezdésben megje­ lölt levonás jogát csak az esedékességi határ­ napot (47. §.) kővető második javadalmazási fizetésig gyakorolhatja. Később esedékessé vált javadalmazásból a lejárt időre vonatkozó járulékek fejében semmit sem szabad levonni. Azoktól a biztosításra kötelezettektől, akik javadalmazást nem kapnak (tanoncok, gyakornokok és általában olyan egyének, akik kiképzésük fejében javadalmazás nél­ kül dolgoznak) vagy kiképzésük fejében a szokásosnál kevesebbet kapnak, a munka­ adó a járulék felének megtérítését csak abban az esetben követelheti, ha erre vonat­ kozó jogát szerződésre alapítja. 43. §. A külföldi honos nyugbérének fizetése szü­ netel arra az időre, amely alatt büntető Ítélet­ tel a magyar állam területéről ki van tiltva. A m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter rendelettel elrendelheti egyes külföldi államok külföldön tartózkodó honosai nyugbérének szünetelését. A nyugbér szünetelését egyes külföldi államok területén tartózkodó idegen honosokra általában is ki lehet mondani. Az a külföldi honos, aki a magyar állam területét elhagyta, viszonosság esetében kérel­ mére évi nyugbérének legfeljebb háromszoro­ sával végkielégithető. Ha a biztosított vagy a rokkantsági nyug­ bérben részesülő a gyógyító eljárás alól nyo­ mós ok nélkül kivonja magát, jóllehet a gyó­ gyító eljárás a keresőképtelenséget (7. §•) előreláthatólag elhárította vagy a rokkant­ sági nyugbérben részesülőnek keresőképes­ ségét előreláthatólag helyreállította volna, a rokkantsági nyugbért időlegesen egészen vagy részben meg kell tagadni, feltéve, hogy erre a következményre a biztosítottat vagy a rokkantsági nyugbérben részesülőt előzete­ sen figyelmeztették. Ez a rendelkezés műtéti kényszert nem foglal magában. 39. §. Aki a jelen rendelettel szabályozott nyug­ bérbiztositás alapján az Országos Munkásbiz­ tositó Pénztárnál több nyugbérre szerez igény­ jogosultságot, csak egyik, még pedig a leg­ magasabb összegű nyugbérnek a kifizetését követelheti 40. §. Ha a rokkantsági nyugbérben részesülő egy­ szersmind baleseti sérült és mint ilyen az 1907:XIX. t.-c. és az ezt kiegészítő és mó­ dosító törvényes rendelkezések alapján bal­ eseti járulékot is kap, a rokkantsági nyugbér és a netáni járulékpótlékkal növelt baleseti já­ radék együttes összege nem haladhatja meg annak az összegnek másfélszeresét, amelyet az üzemi baleset következtében teljesen munka­ képtelenné vált baleseti sérült baleseti járadék és járadékpótlék címén együttesek kap vagy ame­ lyet a részleges munkaképességcsökkenést szen­ vedett baleseti sérült baleseti járadék és járadék­ pótlék címén összesen kapna, ha a baleset követ­ keztében teljesen munkaképtelenné vált volna. Ha a rokkantsági nyugbér és a netáni jára­ dékpótlékkal növelt baleseti járadék összege ezt az összeget meghaladja, a rokkantsági nyugbért a különbözeti többletösszeggel csök­ kenteni kell. Ezen a címen nem lehet csök­ kenteni annak rokkantsági nyugbérét, aki mint önmagával tehetetlen, állandóan másnak ápo­ lására vagy gondozására szorul, kivéve ha az 1907: XIX. t.-c. 70. §-ának utolsó bekezdése, illetőleg az 5400/1919. M. E. számú rendelet (Magyarorsz. Rend. Tára 1919. évf. 730. o.) 16. §-ának harmadik bekezdése értelmében ezen az alapon már felemelt (terhességi) járu­ lékban részesül. 41. §. Ha az özvegyi és az árvanyugbérben része­ sülő családtag egyszersmind mint az üzemi baleset következtében elhalt biztosított hoz­ zátartozója az 1907: XIX. t-c és az ezt ki­ egészítő és módosító törvényes rendelkezések alapján baleseti járulékot is kap, az özvegyi és az árvanyugbérnek és a netáni járadékpótlékkat növelt baleseti járadéknak együt­ tes összege nem haladja meg annak az összegnek 120 százalékát, amelyet az üzemi baleset következtében elhalt biztosított bal­ eseti járadék és járadékpótlék címen együt­ 47. §. A biztosításra kötelezett munkaadója a nyugbérbiztositási járulékot az illető naptári hónapra vonatkozó utolsó javadalmazási (bér-J fizetési napot követő nyolc napon belül, de legkésőbb a következő naptári hónap huszon­ negyedik napjáig az Országos Munkásbiztositó Pénztárnak megfizetni tartozik. Az előbbi bekezdésben meghatározott ese­ dékességgel szemben elkövetett fizetési kése­ delem minden megkezdett naptári hónapjára a hátralékos járulék 2 százalékát kitevő járulékpótlék (késedelmi kamat] jár. Ha a biztosított ugyanabban a naptári hó­ napban több munkaadónál állott biztosításra kötelezett munkában, a járulékot az a mun­ kaadó kőteles megfizetni, akinek üzemében a biztosított abban a hónapban a járulékfizetés szempontjából szükséges számú műszakot tel­ jesítette. 37. §. 38. §. A jóhiszeműen felvett nyugbéreket (végki­ elégítést) visszakövetelni nem lehet. tett, amennyi az illető üzem ama hónapbeli rendes műszaki számának kétharmadát eléri. A teljesített műszakokkal egy tekintet alá esnek azok a műszakok, amelyekre a biztosí­ tott pénzbeli javadalmazását teljes egészében megkapja a nélkül, hogy azokat teljesítette volna, (pl: betegség, terhesség, gyermekágy, szabadság esetében). Járulékfizetésnek nincs helye, ha a biztosításra kötelezett a rokkant­ sági nyugbér kiszámításának alapjául szolgáló idő negyvenedik évét betöltötte. A nyugbérbiztositási járulék naptári hónaponkint, még pedig a nyugbérbiztositási alap­ összegnek (4. §.) a megállapított járulékkulcs (45. §.) szerint számított százalékában jár. Ha a biztosított a hónap közepén lép át egyik biztosítási csoportból a másikba, a já­ rulékot az egész hónapra a hónap kezdetén irányadó biztosítási csoportra meghatározott mértékben kell fizetni. 45. §. Az Országos Munkásbiztositó Pénztár bányanyugbérpénztárának önkormányzata a nyug­ bérbiztositási járulék kivetési kulcsát évrőlévre előre, az előrelátható évi költségszükség­ let mértékéhez képest, a m. kir. népjóléti- és munkaügyi miniszter jóváhagyásával olyan összegben állapítja meg, hogy annak alapján az évi költségszükséglet teljes fedezetet nyerjen Ha a számadási év folyamán nyert tapasz­ talat szerint az előre megállapított járulék­ kulcs a számítási év végéig felmerülő költ­ ségszükséglet fedezésére előreláthatólag nem elégséges, a járulékkulcsot a számadási év hátralévő tartalmára megfelelő mértékig fel kell emelni. A nyugbérbiztositás első számadási évére vonatkozó járulékkulcs a nyugbérbiztositási alapösszeg 14 százaléka. Ehhez képest a biztosítási járulék a bizto­ sítottak I. csoportjában havi 14 pengő, II. csoportjában havi 11 pengő 20 fillér, III. csoportjában havi 8 pengő 76 fillér, IV. csoport­ éban havi 5 pengő 88 fillér. A m. kir. nép jó­ éti és munkaügyi miniszter intézkedik ab­ ban az esetben, ha az Országos Munkásbizto­ sitó Pénztár a járulékkulcs megállapítása vagy megfelelő felemelése tekintetében a határozat hozatalával késedelmeskedik vagy megfelelő határozat hozatalát megtagadja. A számadási év végén mutatkozó záró­ számadási hiány fedezéséről a kővetkező szá­ madási év költségének fedezésével együtt kell gondoskodni, a zárószámadási felesleget pedig a tartalékalaphoz (54. §.) kell csatolni. 46. §, A nyugbérbiztositás fejében minden bizto­ sításra kötelezett után járulékot kell fizetni. Járulékot azonban csak arra a naptári hó­ napra kell fizetni, amelyben a biztosított leg­ alább annyi műszakot (pótműszakot) teljesi- 49. §. A várakozási idő (6. §.) és a rokkantsági nyugbér kiszámításának alapjául szolgáló idő (10. §.) szempontjából hatálytalan az a járulékfizetés, amelyet az esedékességtől számított három év eltelte után teljesítettek. Ha azonban a járulékfizetés a biztosított hibáján kívül maradt el, a határidő az esedékességtől szá­ mított öt év. Azt az időt, amely alatt a járu­ lékfizetési kötelezettség vitás volt, vagy a nyugbérbiztositásból eredő igény tekintetében eljárás volt folyamatban, a megjelölt időtarta­ mokba nem lehet beszámítani. Az előbbi bekezdésben foglalt rendelkezé­ sek szempontjából a járulék megfizetésével egy tekintet alá esik a biztosított kinyilatkoz­ tatott készsége arra, hogy a járulékot utólag megfizeti, feltéve, hogy nyilatkozatának teljesitéseképen a járulékot és havi százalékos késedelmi kamatát, a pénztár által megállapí­ tott határidőben és módozatok szerint tényleg megfizeti. Ha időközben a nyugbér megállapí­ tásának feltételei bekövetkeznek, mielőtt a já­ ruléknak és késedelmi kamatának megkezdett kiegyenlítése befejezést nyert a hátralékot a nyugbérösszcgből kell levonni, úgy, hogy a levonás a havi nyugbér egynegyedét meg ne haladja. �6 1927. január 1. „A bányász“ 50. §. A szavatosság tekintetében azok a szabá­ lyok, amelyek az 1907 XIX t.c.. és az ezt ki­ egészítő és módosító rendelkezések alapján a betegségi biztosítási járulékokra vonatkoznak. 51. §. Csőd esetében az Országos Munkásbiztositó Pénztárnak a csődnyitást közvetlenül megelőzó három évre hátralevő nyugbérbiztositási járulékköveteléseit az 1881 XVÍI. t.-c. §-ának 1. pontjában foglalt igények osztályába kell sorozni. A jelen rendelet hatálya alá,eső vállalat tu­ lajdonosára vonatkozó csődnyító végzésnek, csődönkivüli kényszeregyezségi eljárás megindítása esetében pedig a hirdetménynek egyegy eredeti példányát hivatalból meg kell kül­ deni az Országos Munkásbiztositó Pénztárnak. 52. §. A nyugbérbiztositási járulékok az esedé­ kességtől számított három év alatt elévülnek. Az Országos Munkásbiztositó Pénztárnál be nem jelentett biztosításra kötelezettek járulékai az esedékességtől számított öt év alatt évül­ nek el. A járulék behajtására irányuló intézkedés az elévülés megszakítását eredményezi valamennyi kötelezettel szemben. Az elévülés megszakítá­ sával az elévülési határidó újból kezdődik. . A tévesen fizetett vagy jogellenesen be­ szedett járulék, illetőleg a folyó tartozás nél­ kül álló túlfizetés visszatérítését a fizetés nap­ jától számított három év alatt lehet kérni. A munkásbíztositási bírósági eljárás illeté­ gyító eljárás (42. §.) költségeinek, a nyugbér­ biztositási tartalékalapnak (54. §.), végül a keire az 1921. XXXI. t.-c. 24. §-a nyer al­ biztosítási ágat terhelő személyi és dologi kalmazást. kiadásoknak (53. §) fedezésére szabad for­ dítani. \ VI. Fejezet. Átmeneti és záró rendelkezések. 62. §. 56 §. Ama kincstári üzemek altisztjeinek és mun­ kásainak nyugbérbiztositását, amelyeknek e minőségű munkavállalói eddig a diósgyőri m. kir. állami vas- és acélgyár és a komlói m. kir. kincstári kőszénbánya társpénztárainál voltak nyugbérre biztosítva, a fennállott sza­ bályok alkalmazásával továbbra is e pénztárak látják el. A biztosításra kötelezetteknek köre azonban ezeknek az üzemeknek altisztjeit és munkásait illetőleg sem lehet szükebb a jelen rendelet 2. §-ában meghatározott mértéknél; ez a rendelkezés azonban nem érinti a kom­ lói m. kir. kincstári kőszénbánya társpénztára alapszabályának a biztolositasi alsó korhatárra vonatkozó rendelkezését. Ezenfelül a megje­ lölt társpénztárak alapszabályait módosítani kell akként, hogy ez a nyugbérre biztosított, aki az emlitett kincstári üzemek alkalmazásá­ ból kiválik anélkül, hogy rokkantsági nyugbért igényelhetne, megszerzett biztosítási jogigényét (várományi jogát) fenntarthassa, illetőleg biz­ tosítását folytathassa. 57. §. V. Fejezet. Vegyes rendelkezések. Az Országos Munkásbiztositó Pénztár bányanyugbérbiztositó ága felett az állami fel­ ügyeletet az 1907. XIX t. c. 172—175. §-ában és az e törvényt módosító és kiegészítő törvényes rendelkezésekben foglalt szabályok alapján a m. kir. népjóléti- és munkaügyi mi­ niszter gyakorolja. 53. §. 58. §. Az Országos Munkásbiztositó Pénztár bánya nyugbérbiztositó áganak szervezetét a biztosí­ tottaknak es a munkaadóiknak egyenlő jogú részvételével, úgyszintén a vonatkozó eljárást a m. kir népjóléti és munkaügyi miniszter külön rendelete szabályozza. Az Országos Munkásbiztositó Pénztár ügy­ vitelét nyugbérbiztositási ügykörében is az Országos Munkásbiztositó Pénztár ügyviteli személyzete látja el. A helyi teendőket azoknál az üzemeknél, amelyek mellett társpénztár működik, esetleges további intézkedésig a társpénztár végzi; ezen a címen a társpénztár javára költség megtérítésének nincs helye. Az országos Munkásbiztositó Pénztár bányanyugbérbiztositó ágazata az Országos Munkásbiztosító Pénztár személyi és dologi kiadásai­ ból, illetőleg e kiadásoknak az államkincstár által nem fedezett részéből a m. kir. népjóléti­ és munkaügyi miniszter által évről-évre meg­ állapított hányadot viseli. A bányabérbiztositás statisztikai adatainak — ideértve a diósgyőri magyar királyi állami vas- és acélgyár és a komlói m. kir. kincstári kőszénbánya társpénztárai nyugbérbiztositó osztályainak statisztikai adatait is — össze­ állítása és feldolgozása a m. kir. Központi Statisztikai Hivatal feladata. E statisztika adatgyűjtéseinek felsorolását a m. kir. Központi Statisztikai Hivatalról szóló 1897: XXXV. t.-c. 3. §-a szerint a m. kir. Központi Statisztikai Hivatal évi munkater­ vébe fel kell venni; a statisztikai eredményei­ nek közzétételére és a törvényhozás elé ter­ jesztésére az 1897.- XXXV. t-c. 5. §-a nyer alkalmazást. 54. §. Az Országos Munkásbiztositó Pénztár bányanyugbérbiztosítási tártalékalapot köteles gyűj­ teni. E tartalékalapra további intézkedésig évről-évre a nyugbérbiztositási szolgáltatások fedezése céljából számításba vett költségszük­ séglet 5 százalékot kell számításba venni és az előrelátható évi költségszükségletbe beil­ leszteni (45. §.), Ezt az összeget és a záró­ számadási felesleget (45. §.) a tartalékalapba kell beszolgáltatni. A nyugbérbiztositási tartalékalap elhe­ lyezésének és kezelésének módját a m. kir. népjóléti- és munkaügyi miniszter a m. kir. pénzügyminiszterre! egyetértve rendelettel sza­ bályozza. A m. kir. népjóléti- és munkaügyi minisz­ ter jóváhagyásával az Országos Munkásbiz­ tositó Pénztár bányanyugbérágazatának ön­ kormányzata határoz abban a kérdésben, hogy mely időponttól kezdve, mily módon és mérték szerint lehet a tartalékalap jövedelmét a nyugbérbiztositás folyó szolgáltatásainak fedezése céljából igénybevenni. 55. §. A nyugbérbiztositási járulékokat (46. §.) és az Országot Munkásbiztositó Pénztár bányanyugbérbiztositási ágának egyéb bevételeit csak az e rendeletben megállapított szolgál­ tatások (5.. 19., 28., 36. és 37. §.), a gyó­ 59. §. Az Országos Munkásbiztositó Pénztár szá­ madásait bányanyugbérbiztositó ágazatának vagyonáról betegségi és baleseti biztosítási ágazatának vagyonára vonatkozó számadá­ saitól elkülönítetten vezeti. 60 §. Ha a biztosítottnak rokkantsága vagy hoz­ zátartozóinak az ő halála alapján eltartásuk pótlására más ellen kártérítés jár, ez a köve­ telés a kiszolgáltatott nyugbérek és egyébb szolgáltatások erejéig az Országos Munkásbiztosító Pénztárra száll át. A 7. §, első be­ kezdésének a), b) és c) pontja alapján járó rokkantsági nyugbérre ez a rendelkezés nem nyer alkalmazást. Ha a kártérítésre alapot adó esemény a nyugbér megállapítása feltételeinek bekövet­ kezése után történt, az Országos Munkásbiz­ tositó Pénztár az előbbi bekezdés alapján kö­ vetelést nem támaszthat. A jelen §. rendelkezései nem vonatkoznak az 1907. XIX. t-c.-ben és az ezt kiegészítő és módosító rendeletekben megjelölt pénztárak (intézetek) úgyszintén az 56. §.-ban megjelölt társpénztárak ellen keletkezett igényekre. A jelen rendelettel szabályozott nyugbér­ biztositás hatálya alá eső üzemekkel kapcso­ latos bányatárspénztárak nyugbérbiztositó osztályai (ágai) — a diósgyőri m. kir. állami vas- és acélgyár és a komlói m. kir. kincstári kőszénbánya társpénztárai nyugbérbiztositó osztályai (ágai) kivételével — az 1926. évi de­ cember hó 31. napjával önnálló működésüket megszüntetik, jogaik és kötelezettségeik meg­ szűnnek, illetőleg a jelen rendelettel megálla­ pitott korlátok között az Országos Munkás­ biztositó Pénztár bányanyugbér biztosító ága­ zatára átszállnak. A társpénztár nyugbérbiztositó osztályának (ágának) az 1926. évi december hó 31. nap­ jával záruló, jóváhagyott mérlege eredménye­ ként mutatkozó tiszta vagyona az Országos Munkásbiztositó Pénztár tulajdonává válik és azt a bányanyugbérbiztositási ág tartalékalap­ jához (54. §.J kell csatolni, a vagyonmérleg­ ben mutatkozó hiány pedig a társpénztárral kapcsolatos üzem tulajdonosát terheli. Az 1926. évi zárószámadás és mérleg felül­ vizsgálata során a m. kir. népjóléti és mun­ kaügyi miniszter az állagkeletkezésére vo­ natkozólag érdemleges vizsgálatot fogana­ tosít és ennek teljesítésében a szükség képest az illetékes bányakapitányság és az Országos Munkásbiztositó Pénztár közreműködését veszi igénybe. 63. §. Azokra, akik a jelen rendelet életbelépését megelőző időben valamely társpénztár fel­ számoló nyugbérbiztositó osztályának (ágának) biztosított tagjai voltak és ezek igényjogosult családtagjaira a jelen rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni, még pedig tekintet nélkül a biztosítottak társpénztári tagságának - kezdő időpontjára és arra a körülményre, hogy egy vagy több társpénztár nyugbérre biztosított tagjai voltak-e. Az illető társpénztári alap­ szabályok szerint a társpénztár kötelékéből való kiválás következtében elveszített tagsági időnek azt a részét azonban amely az 1914. évi julius hó 1-ét megelőző időre esik, beszá­ mítani nem lehet. Az előbbi bekezdésben foglalt szabály nyer alkalmazást a társpénztárak által nyubérben részesített igényjogosultakra is, azzal az eltéréssel, hogy a jelen rendelet alapján járó nyugbér kiszámításánál azt a társpénztári tagsági időt kell figyelembe venni, amely a társpénztártól kapott nyugbér kiszámításánál az illető társpenztári alapszabály értelmében irányadó. Ha az igényjogosultnak két vagy több társpénztártól jár nyugbér, az Országos Munkásbiztositó Pénztártól igényelhető nyugbérét mindama társpénztári tagsági időtartamok együttes figyelembevételével kell megállapítani, amelyek társpénztári nyugbéreinek megállapí­ tásánál irányadók voltak. 64. §. Azokra, akik a jelen rendelet életbelépését megelőző időben valamely társpénztár fel­ számoló nyugbérbiztositási osztályának (ágá­ nak) biztosított tagjai voltak s az életbelé­ pés idejében a társpénztártól nyugbérben nem részesülnek, a következő rendelkezéseket kell alkalmazni : 1. a társpénztárak nyugbérbiztositó osz­ tályainak (ágainak) kötelékében eltöltött idő, az életkorra vonatkozó megszorítás nélkül (2. §.), de a 63, §. első bekezdésében meg­ szabott korlátok között az Országos Munkásbiztosltó Pénztár bányanyugbérbiztositási kötelékében eltöltött idővel ugyanegy tekintet alá esik; 61. §. 2. az 1. pontban foglalt rendelkezést kell Azok az adó- és illetékmentességek és ked­ alkalmazni a békeszerződéssel átcsatolt. volt vezmények, amelyeket a törvényes rendelke­ magyar területekben levő társpénztárak nyug­ zések az Országos Munkásbiztositó Pénz- bérbiztositó osztályainak (ágainak) kötelékében tárra, illetőleg a bányatárspénztárakra, vala­ az 1921. évi Julius hó 26,-áig eltöltött időre is; mint tagjaikra vonatkozólag megállapítanak, a 3. a társpénztárnál befizetett járulékok vagy Jelen rendeletben szabályozott nyugbérbiztosi- azok egy része visszatérítésének a jelen ren­ tásra is kiterjednek. delet életbelépése után nincs helye; �1927. január 1. "A bányász“ 4. a várakozási időbe (6. §.) és a nyugbér rokkantsági nyugbér szolgál megfelelő esetben kiszámításának alapjául szolgáló időbe [10. a hozzátartozók nyugbére megállapításának §J nem lehet beszámítani azt az időt, ame yre alapjául is. befizetett járulékát a biztosított akár végkielé­ gítés alakjában, akár más címen a jelen ren­ 69. §. delet életbe lépése elöttt visszakapta; Az, aki olyan társpénztálnál töltött tag­ 5. azt az időt, amelyet a nyugbérbiztositásnak sági időt is kíván a rokkantsági nyugbér három évet meghaladó megszakítása követett, kiszámításának alajául szolgáló időbe beszá­ a várakozási időbe és a nyugbér kiszámításá­ mítani, amely társpénztárnak a jelen rendelet nak alapjául szolgáló időbe beszámítani, ak­ életbelépése időpontjában nem tagja (63. §. kor sem lehet, ha. járulékvisszafízetés nem első bekezdése], különbeni jogvesztés terhével történt; köti a vonatkozó igényét az idevágó adatok 6. a nyugbér kiszámításának alapjául szol­ köztesével az 1927, évi december hó 31-éig gáló időbe azt a katonai szolgálati időt is az Országos Munkásbiztositó Pénztárnak be­ be kell számítani, amelyet a biztositottra kato­ jelenteni. A pénztár az igény elismerése tár­ nai szolgálata idejében irányadó társpénztári gyában határozatot hoz, amely ellen jogorvos­ alapszabály értelmében a nyugbérezés alapjául latnak van helye a munkás biztosítási bíró­ szolgáló időbe be kellett számítani; a vonat­ sághoz. kozó társpénztári alapszabály rendelkezésére tekintet nélkül be kell számítani azt az időt, 70. §. amelyet a biztosított az 1914. évi julius hó Az Országos Munkásbiztositó Pénztár bánya1. napját követőleg háborús katonai szolgálat­ nyugbérbiztositó ágának első alapszabályát a ban töltött; 7. az, akinek társpénztári tagsága a jelen m. kir. népjóléti- és munkaügyi miniszter álla­ rendelet életbelépését megelőző két éven pítja meg. Addig, amig az alapszabály alapján a bányabelül szűnt meg, biztosítási jogigényét (várományi jogát) az Országos Munkásbiztosító nyugbérbiztositás önkormányzati szervet meg­ Pénztárnál fenntarthatja vagy a biztosítást alakulnak, a bányanyugbérbiztosítás ügyeiben folytathatja (12 — 14. §) ha erre vonatkozó az önkormányzati jogokat a m klr. népjóléti­ elhatározását a jelen rendelet életbelépésétől munkaügyi miniszter által kinevezett miniszteri számított hat hónapon belül a pénztárnál be­ biztos gyakorolja. jelenti; 71. §. 8. az, aki tarspénztári tagságával szerzett igényeit a társpánztári alapszabályok értel­ Ez a rendelet 1927. január hó l. napján mében a jelen rendelet hatálybalépése előtt lép hatályba. Ezzel egyidejűleg hatályukat fenntartotta vagy akinek ilyen igényét a vesztik a társpénztári alapszabályoknak [ide társpénztár szabályszerűen eliemerte, biztosisási nem értve a diósgyőri m. kir. állami vas- és jogigényét [várományi jogát] az Országos acélgyár és a komlói m. kir. kincstári kőszén­ Munkásbiztositó Pénztárnál fenntarthatja (12. bánya társpénztárak alapszabályait] a nyugbér­ §.), ha erre vonatkozó elhatározását a jelen biztositásra- vonatkozó rendelkezései. rendelet hatálybalépésétől számított hat hóna­ Addig, amig az Országos Munkásbiztositó pon belül a pénztárnál bejelenti. Pénztár a nyugbérben részesülők számára a jelen rendelet alapján járó nyugbéreket meg65. §. állapítja, a jelen rendelet hatálybalépése előtt Annak nyugbérét, aki valamely társpénz­ megállapított nyugbéreket az Országos Mun­ tárnak a jelen rendelet alapján felszámoló kásbiztositó Pénztár nevében és számlájára a nyugbérbiztositó osztályától [ágától] nyugbér* társpénztárak előlegképen folyósítják. ben részesül és aki más társpénztár felszámoló Az 1926. évi december hónapra a nyugbérnyugbérbiztositó osztályánál [ágánál] ujabb biztosítási járulékokat a társpénztárak az tagsági időt szerzett, a korábbi nyugbér alap­ eddigi mértékben szedik be. jául szolgáló idő és az ujabb társpénztári tag­ Budapest, 1926. évi december hó 23. sági idő együttes figyelembevételével kell megállapítani. Dr. Vass József s. k. 66. m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter. Az a tisztviselő, aki a jelen rendelet ha* tályba lépése idejében valamely társpénztárnak nyugbérbiztosításra kötelezett vagy önként biztosított tagja, az Országos munkásbiztositó Pénztárnál nyugbérbiztositásra kötelezett, amíg Félreértések elkerü­ a jelen rendelet hatálya alá tartozó üzemben (1. §) van alkalmazva és amíg tisztviselői lése végett. nyugdíjintézet kötelezett tagjává nem válik. 1926. évi december 8-án A bányamun67. §; kás“-ban megjelent cikkem azt tartalmazza, Azok a rokkantsági nyugbérben részesülő egyének, akik a jelen rendelettel szabályozott hogy községünknek túlnyomó része szociál­ nyugbérbiztositás hatálya alá eső üzemben demokrata meggyőződésű, amelynek folytán (ide nem értve az 56. §.-ban megjelölt üze­ én a cikket irtam. Tehát ez nem jogosít fel meket) az 1919. évi január hó 1. napját meg­ senkit arra, hogy szakegyesületünk ellen előző időben szenvedett üzemi baleset követ­ használják fel, mert távol áll szakegyesüle­ keztében keresőképességüknek legalább felét elvesztették, rokkantsági nyugbér fejében a tünktől — melynek vezető embere vagyok, nyugbérbiztositás alapjául szolgáló javadalma­ minden politikai törekvés, azt tehát semmi­ zásnak legalább 20 százalékát kapják akkor féle politikai irányzattal befolyásolni nem is, ha a várakozási időt nem töltötték be. Ez lehet a rokkantsági nyugbér szolgál azoknak az Mindenki, aki tagja, szabadon nyilvánít­ igényjogosult családtagoknak nyugbére kiszá­ mítása alapjául is, akiknek hozzátartozója a hatja a politikai meggyőződését a Szak­ jelen rendelettel szabályozott nyugbérbiztositás egyesületen kívül, amelyet az egyesület nem hatálya alá eső üzemben az 1919. évi január kifogásol senkinél sem, igy ezzel a cikkel hó 1, napját megelőző időben halálos kimene­ én sem kívántam ártani az egyesületünknek telű üzemi balesetet szenvedett s a baleset és a megjelent cikket tagjaink sem kifogá­ időpontjában a várakozási időt még nem solhatják, mert ezek tisztán politikai jelle­ töltötte be. gűek, azt nem lehet kihasználni egyik oldal­ 68. §. ról sem. Én tehát ezen a helyen kijelentem, hogy Az a rokkantsági nyugbérben részesülő egyén, akit a társpénztári alapszabály alapján eltekintve politikai meggyőződésemtől, az tíz évnél kevesebb tagsági idővel nyugbérez­ egyesületben, annak fejlődésén továbbra is tek, rokkantsági nyugbér fejtben a nyugbére- közreműködöm. zése alapjául szolgált minden egyes betöltött év után a nyugbérbiztositás alapjául szolgáló Domonkos István. javadalmazásnak 2-2 százalékát kapja. Ez a Pengő átszámítási táblázat. 1927. évi január 1-én életbe lép a pengő pénzegység, amellyel egyidejűleg a közszük­ ségleti cikkek, munkabérek stb. szintén pengő értékben lesznek elszámolva. Előreláthatólag a kisebb pénzegységre való átté­ rés a munkáscsaládoknál is sok zavart fog előidézni és ezért, hogy megkönnyítsük a munkástársaink helyzetét, az alábbi táblá­ zatot ajánljuk figyelmükbe, hogy őrizzék meg, mert vásárlásoknál ennek segítségével könnyebben fognak boldogulni. Koronáról — Pengőre K p K 125 250 375 500 625 j 750 875 —07 1125 1250 1375 1500 1625 1750 1875 2000 2125 2250 3375 2500 262 2700 1 2825 1 —10 —11 —12 —13 —14 —15 —16 —17 -18 —19 —20 —21 -22 —24 —25 —26 -27 —28 —29 3125 3250 3375 3500 3625 3750 3875 —31 4000 4125 4250 4375 4500 4625 4750 4874 —32 5125 5250 5375 5500 5625 5750 5875 1 —48 6000 6125 6250 6375 —52 6500 6625 _ 6750 6875 7000 —56 7J25 7250 7375 7500 60 7625 7750 7875 P 8000 8125 8250 8375 8500 8625 8750 — 67 _ 68 69 —70 9125 9250 9375 9500 9625 9750 9875 —71 —72 -73 —74 —75 —76 -77 —78 10000 11000 12ooo 13000 14 000 15ooo I6000 17ooo 18000 19ooo —64 -80 ■““88 1.04 1.12 120 1.28 1.35 1.44 1.52 20ooo 21OOO 22 000 23ooo 24ooo 25ooo 26ooo 27ooo 28oOO 29ooo 1.60 1.68 1.76 1.84 1.92 2.—— 2.08 2.16 224 2.32 30ooo 31000 32ooo 33ooo 34ooo 35ooo 36ooo 37ooo 38ooo 39000 2,40 2.48 256 2.64 2.72 2.80 258 2.96 3.04 3.12 41OOO 42ooo 43ooo 44ooo 45ooo 46ooo 47ooo 48ooo 49ooo 3.20 3.38 3.46 3.54 3.60 3.68 3.76 384 3 92 50ooo 5I000 52ooo 53o0O 54ooo 55ooo 56ooo 57ooo 58ooo 59ooo 4! 4.08 4.16 4.24 4.32 4.40 4 4S 4.56 4.64 4.72 K p 6O000 61000 62ooo 63ooo 64ooo 64 000 66000 67ooo 68000 69 000 4.80 4.88 4.96 5.04 5.12 70ooo 71000 72ooo 73ooo 74ooo 75oo0 76ooo 77ooo 78ooo 79ooo 5.60 5.68 5.76 5.84 5-92 6.— 6,08 6.16 6.24 8O000 81000 82ooo 83ooo 84ooo 85ooo 86000 87ooo 88000 89ooo 6.40 9O000 91000 92ooo 93000 94000 95000 96000 67ooo 98ooo 99ooo 520 528 5.36 5.44 552 631 6.48 6.56 6.64 6.72 6.80 658 6.96 7.04 7.12 720 728 7.36 7.44 7,53 7.60 7.68 7.76 7.84 7.92 lOOooo HO000 120voo 130ooo 140ooo 150oo0 160000 170000 1800OO 1 90oOO 950 10.40 1120 12.— 12.80 13-60 14.40 1520 2OO000 300OOO 400000 500000 600OO0 700OOO 8OO000 900ooo 1624 — 3240 — 48 — 56 64 — 72 - 8.80 IOOO000 2000OOO 160— 3000OOO 24040000oo 3205OOO000 400- �1927. január 1. >A bányász« 8 Meddig késik még a bányatárspénztárak központosítása ? Értesítés ! (Folytatás.) Szaktársak ! Bányászok! Megjelent a társpénztárak központosításának végre­ hajtási rendelete, ennek ismertetése céljából 1927. évi január 2-án, vasárnap délután fél 3 éra­ kor, a Vigadó nagytermében taggyűlést tartunk. A napirend fontossága megkívánja, hogy minél töme­ gesebben megjelenjenek. A vezetőség. Kereseti adó pengőre való átszámítása. Köztudomású, hogy 1926. évi december hó 27-től kezdve életbe lép a pengő pénzegy­ ség, amelynek alapján mindennemű árucik­ kek, keresetek változáson mennek át, ugy az alkalmazottak kereseti adója is. Ennek szabályozására a m. kir. pénzügyminiszter az alábbi rendeletet bocsájtotta ki: kir. pénzügyminiszter 1926. évi 167.506 számú rendelete az alkalmazottak kereseti adójának és rokkantellátási adójának pengő értékben való megállapítása tárgyában. A A pengőérték megállapításáról és az ezzel összefüggő rendelkezésekről szóló 1925. XXXV. t-c. 18. §-a értelmében 1927. évi január hó 1-től kezdődő hatállyal minden állami törvényhatósági és községi bevétel és kiadást pengő értékben kell megállapítani. Ennek folytán szükségessé vált, hogy az alkalmazottak kereseti adójának és rokkant­ ellátási adójának tételei is pengőértékben állapitassanak meg. Az eziránt szükséges rendelkezéseket az egyes adók és illetékek mérsékléséről és a pengőértékben való számítással kapcsolatos rendelkezésekről, továbbá a helyhatóságok­ hoz háztartásának hatékonyabb ellenőrzésé­ ről szóló törvényjavaslat 9. és 19- §-a tar­ talmazza. Ez a törvénvjavaslat azonban a nemzet­ gyűlésnek időközben történt feloszlatása folytán törvényerőre eddig nem emelkedett Minthogy azonban az alkalmazottak januári illetményeit még ebben a hónapban szám­ fejteni kell, az utólagos helyesbítéseknek elejét veendő, a törvényhozás utólagos jóvá­ hagyásának reményében elrendelem, hogy az alkalmazottak kereseti adójának levoná­ sánál a pengőértékben megállapított, illetve pengőértékre átszámítandó illetmények után a következő adótételek vonassanak le: Ha a jövedelem havonkint 60 pengőt az adó havi 60 P.-tól 80 100 .. 120 140 160 180 200 220 240 260 280 300 ,, 320 340 360 380 400 80 P.-ig 100 120 f 140 160 ff 180 220 240 260 280 300 320 340 360 380 400 420 ,. ff „ ., 0 20 P. 0'40 ,, 0 60 0 80 1 1 20 1 60 2'— 2 40 2 80 3 40 44 60 5 20 5 80 6 40 77 80 "Turul-nyomda" r.-t, Salgótarján. 420 440 8 60 440 460 9 40 460 480 10 20 480 500 11 500 540 .. 12 540 580 13580 620 14 620 660 ., 16 660 700 18 700 740. 20— 740 780 22— 780 ,, 820 24 820 860 26— 860 900 ,, 28— 900 ,, 940 32 940 980 36 980 ,, 1.020 40— 1.060 1,020 44— 1,060 1,100 48 1,100 1.140 52 1,140 1,180 56 1,180 ,, 1,220 60 1,220 1,260 ,, 64 1,260 1.340 72 1,340 ,, 1,420 80-1,420 ,, 1,500 88 — 1,500 1,580 96— 1,580 1,660 104 1,660 ,, 1,740 112 1,740 1,820 120 1,820 1,900 1281,900 1.980 1361,980 2,060 144— 2,060 2,140 1522,140 2.220 ,. 160 2,220 2,300 168 2.300 2,400 1762,500 2.400 ,, 184 2,500 2,600 1922.600 2,700 2002,700 2,800 2082,800 2,900 2162,900 3,000 224 3,000 pengőn felül minden megkezdett 200 pengő után az adó 15 pengő s minden meg­ kezdett 200 pengő teljes 200 pengőnek veendő. E szerint tehát az a jövedelem, amely hetenként a 15 pengőt, illetőleg a havonként a 60 pengőt meg nem haladja, az alkalma­ zottak kereseti adója alól mentes. Az alkalmazottak rokkantellátási adójának 1 hetenként tétele, ha a kereseti adó 1'50 P.-t nem halad meg — heti 0 02 P. 1’50 P.-n felül 2— P.-ig — 0 05 0 15 0 20 5— minden kezdett 1 P. után — — — — — 0 50 2 havonkint 6— P.-t nem halad meg — havi 0'10 P 6.— P.-n felül 8,— P.-ig — 020 8.— 12 040 60 16 20 0'80 minden megkezd. 4 — P. után — — — — „ 020 „ 85. §-hoz. E paragrafus arról rendelkezik, hogy a ma­ gyar kir. állami vas- és acélgyár és a komlói kincstári társpénztárat a jelen rendelet nem érinti, amelynek a jelen rendeletbe való felvé­ telüket óhajtja. A rendelet tervezet nem rendelkezik a nyug­ díjasoknak járó lakás, fűtés, világításról, amelynek a biztosítását úgy a jelen, mint a jövő időre kérjük felvenni a rendeletben, hogy az is biztosítva legyen. Továbbá kérjük a rendeletnek oly irányban való kiegészitését, hogy a nyudgijasok ingye­ nes orvosi és gyógyszer ellátásban részesülje­ nek, azonkívül pedig a nyugdíjas elhalálozása esetén a nyugdíj bizonyos hányada temetke­ zési segély cimén folyósitassék. A kiküldött bizottság behatóan igyekezett mérlegelni mindazokat a szempontokat, amely szempontok a nyugbér megállapításnál pro és kontra számításba jöhetnek. Figyelembe vette elsősorban a már évek óta koldusbotra jutott nyugdíjas, özvegy és árvák sorsát, s ebből kiindulva arra az elhatározásra jutott, hogy a jövőben a magyar nemzet egyik nagyon tekin­ télyes dolgozó rétegét olyan sorsra juttassa, amely sorsot feltétlen megérdemel az eltöltött nehéz fizikai munkája után. Ezért elhatározta, hogy a népjóléti miniszter ur által megszabott nyugdíjbiztosítási járulékot önként felemeljük, ugyancsak kérjük a népjóléti minisztérium ille­ tékes vezetőit, hogy az általunk felajánlott magasabb járulék fizetéséhez a munkaadók hozzájárulását is szíveskedjenek keresztül vinni, mert csak ezáltal lehet az általunk előirányzott nyugbérek fizetését, ugy a jelen, mint a jövő időben zavartalanul biztosítani. Ugyancsak kénytelenek vagyunk kérni a bányatárspénztáraknak, hadikölcsön és egyéb, úgymint jelzálogkölcsönökben elértéktelenedett társpénztári vagyonok valorizálását, hogy ez­ által a központositott társpénztáraknak egy tekintélyes vagyon álljon rendelkezésére, biz­ tosítékul a társpénztár folytonos zavartalan működésére. Azt hisszük, hogy ezen kérésük­ kel nem állítunk fel lehetetlenséget mert hiszen, ugy véljük, hogy a magyar államnak is köte­ lessége a nyomorgó munkásain olyformán segíteni, hogy a fenti óhajtásunkat valóra váltsa. Számolunk azzal a körülménnyel is. hogy a munkaadók a magasabb járulék fizetésétől idegenkednek, de mert anélkül, hogy a járulé­ kot ne emelnönk a nagy szociálista feladatnak eleget tenni nem lehet és ezért a munkaadók­ nak is kötelességévé válik, hogy azon munká­ sokon, akik nekik évtizedeken keresztül hűsé­ ges és szorgalmas munkát végeztek, a reájuk háruló áldozatot meghozzák. A tervezetben foglalt egyéb kifogásaink arra irányulnak, hogy a tervezet végrehajtásánál, már a rendelet kiadásával egyidejűleg elejét vegyünk minden olyan zavarnak, amely a gyors és békés munkálatokat befolyásolná és ott egyik vagy másik félre káros hatást váltana ki. A salgótarjáni szénmedencében dolgozó munkásság szentül megvan arról győződve, hogy az általunk előterjesztett észrevételek mindenütt a legjobb megértésre találnak illetve a társpénztárak központositásánál a munkásság jelenlegi szomorú helyzetének megvilágítása után az még nagyobb megértésre fog találni. Ezeknek előrebocsájtása után kérjük az illeté­ kes hatóságokat méltóztassanak a terveink keresztül vitele érdekében közreműködni, mert ezáltal lehet csak megteremteni azt a rendet és nyugalmat, valamint az emberhez méltó szociális bánásmódot, mely nélkül a munkásság nyugalmát helyreállítani, illetve azt biztosítani nem lehet. • Salgótarján, 1926. október 3. A fenti memorandum mellett szálltak sikra küldötteink, melynek hiányzó részleteit szó­ belileg terjesztették elő és indokolták meg. Nyomdavezető: Friedler Samu. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász 2. évfolyam 1. szám (1927. január 1.) A Salgótarjáni Szénmedence Bánya- és Kohómunkásai Gazdasági Szakegyesületének Hivatalos Közlönye. A Salgótarjáni Szénmedence Bánya- és Kohómunkásai Gazd. Szakegyesületének Hivatalos Közlönye. Subject The topic of the resource Bányászat Kohómunka Közlöny Helyismeret Description An account of the resource Megjelenik minden hónap 1-én és 15-én kétheti lapszám Creator An entity primarily responsible for making the resource Csóka Vendel Fajd Pál Salgótarján Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1927-01-01 Rights Information about rights held in and over the resource Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább! https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/ Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/jpeg mikrofilm (35 mm) Language A language of the resource HUN Type The nature or genre of the resource periodika Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context M/60/A Bányászat Csóka Vendel Fajd Pál Helyismeret Kohómunka Közlöny periodika Salgótarján