https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/98d1c87c65063b32ba77d839db575873.jpg 4e1d17323ea0fa9ccc9efdc35d8e131b https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/843d297cff902e851ab3efdc8cef5faa.pdf 702fccef6aa8b51193033eadb170d8e4 PDF Text Text 1. évfolyam. 4. szám. 1926. december 15. A Salgótarjáni Szénmedence Bánya- és Kohómunkásai Gazd. Szakegyesületének Hivatalos Közlönye. Felelős szerkesztő: Szerkesztőség és kiadóhivatal: CSÓKA VENDEL Salgótarján, Vasut-utca 4. szám. Kiadó: FAJD PÁL. A magunk útján. Tovább folytatjuk megkezdett utun­ kat. Lapunk legutóbbi számában meg­ említettük, hogy egyesületünk bead­ vánnyal fordult a vállalat igazgatóságához, amelyben különféle sérelmek orvoslását kérte. A kerület bányamunkásai feszült figyelemmel kísérték a beadvány sor­ sát. Ezen beadvány alapján megtartott tárgyaláson rendezést nyertek olyan sérelmek, melyeket évek óta nem tu­ dott orvosoltatni a munkásság, éppen a szervezet gyengesége miatt, viszont most látja a vállalat azt az igyekeze­ tet, amely a munkásság között meg­ indult, szervezetének kiépítése iránt. Ez a lázas igyekezet meghozta a gyü­ mölcsét. A részletekkel lapunk más helyén foglalkozunk, itt csupán rá akarunk mutatni arra a tényre, hogy szerve­ zetünk rövid fennállása óta már a má­ sodik bérrendezésbe folyt be ered­ ményesen. — Bár az elért eredmény nem elégiti ki teljes mértékben sem a munkásságot, sem az egyesület veze­ tőségét, mégis megnyugvást teremtett a kerületben. Ez a tárgyalás igazolja egyesületünk helyes irányát, mert például ezt a mozgalmat is a leglázasabb választási idők alatt folytatta le. Ez a tárgyalás és az elért eredmények kell, hogy az ország többi telepein is a munkásságot munkára serkentse szervezetünk iránt. Egyben azokat a munkástársainkat, akik sürgetnek bennünket, hogy cso­ portjainkat náluk is alakítsuk meg, egy kis türelemre kell kémünk, azon­ ban igérjük, hogy amint a viszonyok megengedik, illetve az alapszabályok módosítása megtörténik, ami valószinű­ leg ebben az évben megtörténik, ugy 1927. év elején kiterjesztjük működé­ sünket az egész ország területére. A szakszervezeti életnek a jövőben teljesen uj irányban kell terelődni. — Szakitani kell azzal a helytelen felfo­ gással, amely a szakszervezeteket po­ litikai célok elérésének szolgálatába állítja. A szakszervezetek ezáltal időnkint aszerint, amint a viszonyok vál­ toztak, ugyanugy változtak a taglét­ számok. Ez a taglétszám a legtöbb esetben a politikai konjunktura szerint emelkedett vagy esett. Ez okozta az­ után azt, hogy a szakszervezetekben nem tudott erős törzs kialakulni, amely Megjelenik minden hó 1. és 15-én. a szakszervezeteket meg tudta volna védeni és felül tudott volna emelkedni a napi eseményeken. Mi a szakszervezetet egy olyan szentélynek tartjuk, amelyre mindenki a megkülönböztetett tisztelettel kell, hogy tekintsen. Ezt azonban csak ugy tud­ juk elérni, ha nem engedjük aláren­ delni apró politikai kalandoknak, ha­ nem kizárólag a munkásság gazdasági ügyeit intézi. Van ezen a téren elég alkalom a munkára, csak győzzük el­ végezni. Ezt a célt tűzte ki egyesületünk, ehez a munkához hívunk segítségül minden munkást, aki törődik a jövő­ jével és a családja boldogulásával. — Meg fogjuk mutatni, hogy rövid időn belül példaként fogják egyesületünket állítani, mint amely elől jár a mun­ kásság ügyeinek elintézésében. A magyar munkásság már régóta óhajtja a szervezetek ilyen átépítését, azonban a vezérek állandóan azzal szerelték le ezen uj iránynak a köve­ telőit, hogy ez által éket vernek a munkásság közé és amíg ez az átépí­ tés megtörténne, a tőke ki fogja hasz­ nálni az alkalmat és leigázza a mun­ kásságot Ez az érvelés azután hatással volt és leszerelték az uj irány követelőit, azonban ezeknek a szivében nyomot hagyott továbbra is és a legtöbb eset­ ben elkedvetlenedést okozott, ez az elkedvetlenedés átcsapott a többi ta­ gokra is, amely végül a tagok lassu elmaradását jelentette. Ezt igazolja ha figyelemmel kísérjük a különböző szer­ vezetek taglétszámának a flugtuaciója. A legtöbb szervezetnek a tagjai ugy­ szólván kicserélődnek. Ez azután hát­ rányára van a szervezetnek, mert a tagok nem tudnak kellőképen kifej­ lődni és amikor vezetőségi taggá vá­ lasztják, nem tudja elég szilárdan a he­ lyét megállani. A salgótarjáni munkásság megmu­ tatta, hogy mennyire téves volt a ve­ zéreknek ez a beállítása. A salgótar­ jáni munkásság látva azt a nemtörő­ dömséget, amellyel ügyüket a bánya­ munkás szövetség kezelte és ezáltal a munkásság tetemes kárt szenvedett, nem akarta magát kiszolgáltatni a tő­ kének, elhatározta tehát, hogy szer­ vezetét átépíti. Amikor ezen elhatá­ rozó lépést megtette, számolt mind­ azzal, ami ennek a nyomába jár, de elhatározása szilárd és eltántorithatatlan volt és a cselekvés terére lépett. Előfizetési ár 1/4 évre 80 fill. (10.000 K.) Egyes szám ára 16 fillér. (2000 KJ A cselekvés meghozta a gyümölcsét, itt áll a gazdasági szakegyesület. A Salgótarján vidéki bányamunká­ sok ezen cselekedete megcáfolta a ve­ zérek állításait és beigazolta, hogy a vezérek önző érdekből és hiúsági szempontból akadályozták a munkás­ ság akaratának keresztül vitelét Ami­ kor a munkásság akaratának érvényt szerzett, megindult a rágalom hadjárat és ennek a hadjáratnak a szolgálatá­ ba állították összes rendelkezésre álló eszközeiket. Nem kíméltek pénzt, em­ bereket, nem válogattak az eszközök­ ben. Természetesen a legtöbb esetben a vezérek nem maguk álltak ki a rá­ galmakkal. hanem szerencsétlen kis embereket dobtak a küzdelembe és amikor a rágalmakért helyt kellett állni, ezen kis embereket cserben hagyták és a következményeket ezek­ nek kellett viselni. Nem éreztek lelkifurdalást, nem fájt nekik, hogy szerencsétlen, családos munkásemberek műszakokat vesztet­ tek és pénzbüntetéseket fizettek, ame­ lyeket ártatlan családanyáknak és a gyermekeknek kell megkoplalni. A vezérek a nagy ágyukkal jöttek és azt mondották, hogy a szakszervezeti ta­ nács nem fogadja körébe ezen egye­ sületet és ez által nem tartozik a nagy nemzetközi egységbe. Ennek a hirdetésnek a hangos propagálásában bíztak, hogy ez vissza tartja a bányamunkásokat. Azonban a bányamunkásság eljutott már odáig, hogy feltudja fogni a helyzetet és még élénken emlékezik azokra az időkre, amikor a győző államok az úgyneve­ zett béke után Magyarország iparát és kereskedelmét megbénították, ezál­ tal Magyarországon sok százezer mun­ kás kezet tétlenségre kárhoztattak és nyomorba döntöttek sok millió ártatlan embert. Hol volt akkor a nemzetközi szolida­ ritás, miért nem jött a magyar mun­ kásság segítségére, akkor lett volna a legjobb alkalom arra, hogy bebizonyít­ sák a nemzetköziség helyességét Azonban akkor elmaradt a nemzet­ közi szolidaritás megnyilvánulása, hagyták a magyar munkásságot ver­ gődni, nyomorogni. Ennek tudatában a magyar bánya­ munkásság kifogja építeni szakszerve­ zetét azzal a nemzetközi érzéssel, hogy a külországok munkásaival együtt éber és mindenkor, ha módjában van, támo­ gatja harcában a nemzetközi tőkével �2 szemben. Azonban nem engedi meg, hogy ezt a nemzetköziséget a saját nemzetével szemben kihasználják. Mi harcba szállunk a tőkével, akár nemzetközi, akár nemzeti, ha a munkásság érdekei megkívánják. Azonban mi is érvényt szerzünk azon akarásunk­ nak, hogy az országban elsősorban a magyar munkásság érdekei érvényesül­ jenek, ugyan úgy mint a többi orszá­ gokban, ahol elsősorban a saját orszá­ guk ügyeit intézik és csak azután jön a nemzetköziség, úgy mi elsősorban magyarország ügyeit kívánjuk szolgálni, mert nem várhatjuk senkitől országunk helyzetének a javítását. Végre a magyar munkásság is nyíl­ tan és világosan foglal állást és nem engedi gazdasági szervezetét jelszavak­ kal tönkre tenni, hanem igenis nyíltan szint vall és ugyan úgy mint a többi országok munkássága, első sorban a saját nemzeti érdekeit szolgálja és azután a nemzetköziséget, ugyan ezt követi a magyar munkásság. Ezt a salgótarjáni munkásság elsőnek ismerte fel és ezen felismerésük után cselekedett és ezen cselekvésért az ország munkássága elismeréssel fogja jutalmazni. Ezt a gondolatot fog­ juk terjeszteni az egész ország terüle­ tén, ennek a gondolatnak a zászlóját bontottuk ki és ez alá a zászló alá hívjuk a munkásságot. Tömörüljenek és mint egy ember emeljük magasra, a győzelem nem maradhat el, ezen győzelem a munkásság győzelme. Bebizonyította a salgótarjáni munkás­ ság, hogy a vezéreknek nem volt igazuk, mert íme megalkotta szerveze­ tét és a tőke nem tudta letiporni őket, sőt engedményeket volt kénytelen tenni Ezen engedményeket nem azért tette, mert jó szive volt, hanem azért, mert látta a munkásság kemény aka­ ratát, amellyel anyagi érdekeinek a megvédéséért sikra szállt. Ebben a tudatban folytatjuk szervezetünk kiépí­ tését Fel a további küzdelemre ! Befejezés előtt az országgyűlési képviselő választások. A választási agitáció elindításávál kapcso­ latosan, mind több és több szó esett a bányamunkások magatartását illetőleg. A szociáldemokrata párt is jelölteket küldött mindazokba a kerületekbe, amely kerületek 1922-ben sikerrel vívták meg a választási küzdelmet Ezek között a bányakerületek között szerepelt Dorog, Pécs, Tatabánya, Salgótarján, Sajószentpéter, Edelény, Ózd, Pilisvörösvár, amelyek kifejezetten bányászkerületek, ezeken kivül még körülbelül 4-5 olyan kerületben voltak jelöltek, amelyek ugyancsak bányászok segítségére támaszkod­ tak. 1922-ben az előbb említett kerületek sikeresen fejeződtek be a párt részére Dorog, Tatabánya, Pécs és Salgótarjánban. A többi kerületekben is olyan nagyszámú szavazatot kaptak a szociáldemokrata párt jelöltjei, hogy csak igen minimális szavazattöbséggel győztek fölöttük az ellenjelöltek. A jelenlegi választások alkalmával ezeken a helyeken mindenütt állítottak jelölteket, ami befejezése után lesújtóan végződött a szociáldemokrata párt jelöljeire. A választási hadjárat alatt sokféle űrügyet kerestek a bukások kimagyarázására, de főképpen a salgótarjáni választókerületre vonatkoztatták. Amikor kiderült, hogy a salgótarjáni választó­ kerületben a szükséges ajánlásokat a szociáldemokrata párt jelöltje nem tudta megsze­ rezni, egyesületünket állították oda, mint egyedüli bűnbakot, akit a legaljasabb rágal­ A BÁNYÁSZ makkal illettek, hogy az egyesület az oka annak, hogy a kerületben nem sikerült a mandátumot megszerezni. De csakhamar ki­ derült, hogy elbukott Peyer Károly a dorogi kerület jelöltje, de elbukott Tatabánya, Ózd, Sajószentpéter és a többi kerület jelöltje is. Az előbb emlitett kerületek bukása után nyilvánvalóvá vált, hogy nem is az egyesületünk vezetői voltak okai a salgótarjáni bukásnak, mert hiszen a salgótarjáni kerület­ nél sokkal tömörebb munkáslakta kerületek buktak el, nyilvánvaló tehát, hogy itt súlyo­ sabb bajoknak kelletett történni. De mert velünk kapcsolatosan nagyon sok szó esett, ezért kénytelenek vagyunk megállapítani mind azokat a bajokot, amelyek 5 éven keresztül az elmúlt nemzetgyűlési választások óta lezajlottak. Ezt pedig tesszük azért, hogy a hibákat ne a kis emberekben, hanem a vezérekben, általában a párt intéz­ ményeiben keressék és akik őszinték és nyíltak akarnak lenni, azok könnyen meg­ találhatják Peyert és társai tülekedő, paktumos politikájában. A sulyos politikai bak­ lövéseket nem lehet aljas piszkolódásokkal és rágalmakkal leplezni, amelyeket éveken keresztül folytattak. A munkásság egységé­ nek ápolása helyett állandóan a gyűlöletet és széthúzást szitották. Nem törődtek a munkásság gazdasági érdekeinek fejleszté­ sével. Elveszitették a munkásság előtt bizal­ mukat Ennek köszönhető a szociáldemokrata párt sulyos vesztesége a munkáslakta kerü­ letekben. Az előbb emlitett kerületek közül Dorogon Peyer Károly, a szociáldemokrata párt legkiválóbb vezére bukott el, amely bukást az ellene használt terrorral akarja kimagyarázni. Elhisszük azt, hogy volt terror, de volt terror 1922-ben, bizonyára nagyobb mint az idei választásoknál, de a terrorral szemben ott ált 1922-ben a munkásság lelkesedése, amelyet a szociálizmusba vetett hit táplált 1926-ban hiányzott a lelkesedés, mert a csalódások ezrein mentek keresztül azok a munkástársak, akik hivatva lettek volna a terrorral szemben síkraszállni. A tatabányai kerület méghűebb képet ád mint a többi elbukott kerület, mert hiszen 1922-ben 3 és fél ezer szótöbbséggel válasz­ tották meg Kabók Lajost, a keresztény szo­ cialista Kocsány Károllyal szemben. Míg az idei választások alkalmával megfordult a kocka, Kocsány Károly lett a kerület országgyűlési képviselője 3 és félezer szótöbbséggel. Egy csöppet sem tapsolunk ezen fájdal­ mas látványosságon, de mégis megkellett mondanunk véleményünket, mert a munkás­ ságnak, akinek elsősorban érdekei fűződnek a megfelelő képviselethez, sikra kell szállni, ugy az egyik, mint a másik igazságtalansá­ gokkal és meg kell mondani a munkásság volt vezetőinek nyíltan a hibáikat, nehogy azok tovább terjedjenek és méginkább rodthasszák a már rodthadásnak induló tes­ tet De meg kell mondani azt is, hogy a munkásság az elmúlt tapasztalatokból levonja a következtetéseket és cselekedni fog, mert élni akar. 1926. december 15 Véget ért az Angol bányamun­ kások harca. A lapunk harmadik számában már meg­ emlékeztünk az angol bányamunkások gigászi küzdelméről, amelyet nemcsak az angol bányakapitalisták, mondhatnónk az egész európai bányakapitalisták ellen folytattak. Ha őszinték akarunk ma­ radni, akkor a bányamunkások harcát védelmi harcnak kell elismerni Védelmi harcnak azért, mert az angol bányamunkások harcá­ ban nagy szerepe volt a német, belga, fran­ cia és cseh, de még a lengyel kapitalistáknak is. Emlékszünk arra az időre, amikor az előbb említett államok bányatulajdonosai a munkások ellen folytattak harcot csak azért, hogy a kitermelt szenüket verseny­ képessé tehessék és ezáltal a többi Európai állam bányáinak nehézségeket okozhassanak. Tömegével bocsájtották el a munkásokat, meghosszabbították munkaidejüket, leszorí­ tották a munkabéreket Ezeknek a bánya­ kapitalistáknak az angol sztrájk kedvező piacokat teremtett. Egyetlen egy esetben sem hallottuk a sztrájk alatt panaszkodni őket, sőt ellenkezőleg, állandóan emelték a szén árakat és ezzel igyekeztek szaporítani vagyonukat Munkásokat fogadtak vissza munkába, hogy ezáltal termeléseiket növel­ jék és hogy az angol sztrájk folytán beállott szénhiányt pótolják. örült jövedelmekre tettek szert amely jövedelmeket az angol bányászok sztrájkjának hiányában sohasem értek volna el Az angol bányásztrájkot megelőzőleg már az Európai bányák kivétel nélkül nehéz gazdasági válságokkal küzdöttek, az a sok millió tonnát kitevő angol szén, amely közel hét hónapos sztrájk alatt elmaradt egyelőre a szénválság megszűnését látszik mutatni. De tévesen volna azt hinni, hogy ezzel a jövőt illetőleg a szénválság elmúlott Ha jelenleg mutatkozik is a szénben kereslet, az csak egy nagyon rövid átmenet lesz, mert hiszen az angol bányatulajdonosok éppen ezért provokálták a harcot, hogy meg­ hosszabbítsák a munkaidőt, kiéheztessék a munkásokat és ezáltal kényszerítsék több termelés elérésére. Az angol bányatulajdo­ nosok elgondolása sikerűit Meghosszabbítot­ ták a munkaidőt leszállították a munka­ béreket és kerületenként kötöttek béregy­ séget a kerületi bányák teherbíró képessé­ gének megfelelöleg. Ebből természetszerűleg az következhetek, hogy már magában Angli­ ában a kerületi bányák között indul meg őrült verseny a termelés fokozására, s a munkabérek csökkentésére. De a verseny fokozódni fog kifelé, külömböző ország bányáival szemben is, Ezen versenyeknek ugyancsak az lesz a következménye, hogy az Európai bányák összeségének harcot kell vívni az angol bányákból előállított több­ termeléssel. Tehát az angol bányászok harca európai bányász harccá fejlődött ki. Nagyon rövid idő múlva éreztetni fogja hatását az angol bányamunkások munkáidéjének meghosszab­ bitása egész Európaszerte. Az angol bányamunkások harcánál fog­ lalkoznunk kell a bányász intemacionálé liszt- és termény magatartásával is, mert az angolok harca kereskedése egyuttal seregszemléje is volt az Internacionálénak. Talán soha az Intemacionálé fenn­ SALGÓTARJÁN. állása óta szomorúbb tapasztalatokat nem nyerhettünk magatartásáról, mint a jelen Telefon szám: 64. esetben. Mi ugy tudjuk, hogy az Internacio­ nále azért alakult, hogy abban az esetben, amikor valamely ország munkásai ellen a nemzetközi kapitalizmus támadást intéz, nemzetközien kell a harcot megvívnia. Ért­ El ne mulassza hetetlen módon ez alkalommal sem tette meg kötelességét, sőt ellenkezőleg, szabadon megtekinteni engedte a bányakapitalistákat, az angol bányamunkások harcának leverésére. Csak emlékeztetni kívánjuk lapunk olvasóit azokra a nagy összegekre, amely összegek látszólag Oroszországból érkeztek az angol bányászok segélyzésére. Kiderült, hogy ezek az össze­ áruházát gek tulajdonképen nem is Oroszországból, hanem Németországból, a nagy bányakapita­ Női-, férfi cipők. listák jóvoltából jutott el Oroszországon keresztül az angol bányászok segélyzésére. GESCHEIT JÓZSEF Sonnenschein Dávid �1926. december 15. Tehát a német bányabárók segítették elő az angol bányamunkások segélyzését, csak azért, hogy az angol sztrájk minél tovább tartson és ez alatt a német bányákat erősitsék. így néz ki tehát a bányász Intemacionálé, mert hinni sem mernénk, hogy a bányász Internacionálénak arról a gálád és csúfos táma­ dásról tudomása ne lett volna. Ha pedig nem tudott, akkor azzal is bizonyítékot szolgált tehetetlenségéről. Minden józan gondolkozó ember, aki hitt a nemzetköziség­ ben meg volt győződve arról, hogy azt a harcot, amely harc az európai bányászok harcának látszott, a Bányász Intemacionálé minden rendelkezésre álló eszközzel győze­ lemre segíti. Fájdalom, a reményeink össze­ dőltek, mert az angolok, kik férfiasán, éhezve, nyomorogva küzdöttek mindnyájunk érdeké­ ért, egyedül maradtak. Nem, hogy csak egyedül maradtak, hanem mondhatnók a segitség helyett támadásban részesültek, mert hisz a németek, franciák és lengyelek az ô országuk munkásainak verejtékéből kitermelt szénnel támogatták az angol gyár­ ipart és közüzemeket. Hirdették ugyan a szolidaritást, de ugyan akkor vakon mentek és termeltek. Szállították a mérgezett tőrö­ ket, amelyek mind több és több angol bányászt döftek le, mind több és több áldo­ zata lett az angol harcnak, amely lassan elvérzett. Ezekből a fájdalmas jelenségekből le kell vonni a magyar bányászoknak is a tanulsá­ got Látniok kell, hogy milyen magatartást tanúsítottak azon országok, amelyek az angol bányászsztrajkból hasznot élveztek. Jó lehet az angol bányász sztajknak hatása magyarországon is érezhető volt, már az előző lapunkban megemlékeztünk, amidőn azt mondtuk, hogy egy csöppet sem tapso­ lunk az angol bányászok harcából hozzánk eljutott eredményének, mert tisztában vol­ tunk vele, hogy ennek a reakciója elmarad­ hatatlan. De mert nem rajtunk mulott ezen világra szóló nagy harcnak az eldöntése, a jövőt illetőleg figyelemmel kell kísérnünk ennek következményeit. Résen kell lennünk, hogy a közelgő veszedelemmel meg tudjunk küzdeni Ne tekintgessünk jobbra és balra, hanem nézzük csak az elénk kerülő nehéz­ ségeket, mert ha mi a más bajait próbáljuk orvosolni, akkor a saját bőrünkkel fogunk fizetni. Az Intemacionáléba vetett reménye­ ink összedőltek, az azonban ne csüggesszen senkit, mert a csüggedés ujabb károkat és veszteségeket jelenthet számunkra, hanem fogjunk össze mindnyájan, legyünk testvérek, kéz a kézben vivjuk meg harcainkat, amelyet senki sem fog megvívni helyettünk. Bérrendezés. A szénkonjukturális idő elmúlásával meg­ szűnt annak a lehetősége is, hogy a bánya­ munkásság a szakmánybér, vagy általában a munkabérekben mutatkozó eltolódásokat időről-időre a bányavállalatok képviselőivel rendezhessék. — A legutolsó bértárgyalás 1924. január 9-én volt, az akkor megállapi­ tott bérek még jelenleg is érvényben van­ nak. Éppen ez tette szükségessé, hogy a bányatársulathoz bérkérvénnyel forduljanak a szaktársak, amelyben kifejezetten a bé­ rek kiegyenlitését kérjék. Egyesületünk bizalmiférfi testülete 1926. 3 A BÁNYÁSZ évi november hó 7-én tartott ülésén foglal­ kozott a memorandum beadásával, amely­ ben kérték a bányaigazgatóságtól a szak­ mányok revízió alá vételét, a fenntartási szakmány általános rendezését, a fa és szén­ járandóság kiterjesztését a fiatalkorú mun­ kásokra. Végül a karancskeszi és környék­ beli munkások villamoson való szállítását. Meg kell jegyeznünk, hogy ezen kérvényt megelőzőleg már 3 ízben fordultak a salgó­ tarjáni munkástársak a bányaigazgatóság­ hoz az előbbi panaszok orvoslásáért, a bányaigazgatóság a beadott kérvényre még csak választ sem adott. Már pedig 1924. óta a szakmánybérekben lényeges eltolódások történtek, amely eltolódások feltétlenül or­ voslást igényelnek. Ha figyelemmel végig­ kísértük a szakmánybérek alakulását, akkor mindinkább láthattuk, hogy egyik-másik üzemnél a megkívánt átlagos vájárkeresetet sem voltak képesek elérni. Nagyon érdekes szerepe jutott itt a keresetek alakulásánál az ugynevezett prémiónak. Azoknál az üze­ meknél, amely üzemek elérték az átlagos keresetet, ott a csapatok 35—40 százalékos prémíó segítségével tudtak szert tenni az át­ lagos keresetre, mig ahol az átlagos vájárkereset megközelithetőleg sem volt elérhető, ott már prémiós csapat alíg akad egy-kettő. A beadott kérvényünkre a bányaigazga­ tóság folyó hó 9-én délután 3 órát tűzte ki tárgyalási időül, amelyen részt vett az egye­ sületünk központja, valamint Egyesületünk 14. helyicsoportjának kiküldöttei. A tárgya­ láson ugyancsak megjelentek a bányaigaz­ gatóság képviseletében az összes kerületi üzemfőnökök és a központi igazgatóság kép­ viselője. A tárgyaló felek a beadott kérvényt pontról-pontra vették át, szenvedélyes vita fejlődött ki a fenntartási szakmányok ren­ dezése körül. A megjelent bizalmiférfiak adatokkal igazolták a fenntartási szakmány tarthatatlanságát Ugyancsak bebizonyították azt is, hogy egyes üzemeknél az átlagos ke­ reset a meglévő szakmányokkal egyáltalán nem érhető el. A bányaigazgatóság képviselői a szak­ mánybérek felemelése alól azzal tértek ki, hogy a szénkonjuktura a szén árakat anynyira leszorította, hogy egy béremelés a szén eladási árában éreztetné hatását s ezáltal versenyképtelenné válnak és nem volnának képesek üzeműket fenntartani Itt megje­ gyezni kívánjuk, hogy ez volt az álláspont­ juk akkor is, mikor igazán nem volt arra gondjuk, hogy hogyan is adják el szenüket A bizalmiférfiak által előadott panaszokra a bányaigazgatóság elrendelte, hogy Kisterenyén, Augusztaaknán, Szánáson, Karancsberényben, Frigyesaknán és Etesen a prémió alapot fogja leszállítani, s ezáltal lehetővé teszi, hogy a csapatok minél na­ gyobb számban jussanak a prémióhoz, amely a keresetet feljavitja. Továbbá el­ rendelte, hogy a széncsapatok által elvégzett fentartási munkálatok nem számítanak rendes termelési műszakoknak, hogy ezáltal a prémíó könnyebben legyen elérhető. To­ vábbá elrendelte a bányaigazgatóság, hogy a nőtlen munkások, amennyiben azok családfentartók, ugyanolyan szénjárandóságban részesüljenek mint a nős munkások. A fa járandóság kérdését pedig úgy kivánja ren­ dezni, hogy utasította az üzemvezetőséget, hogy a bányákból nagyobb mennyiségű öreg fát mentesitsenek hogy ezáltal a munkásság részére több öreg fa jusson kiosztásra. Vé­ gül elfogadta a bányaígazgatóság, a tárgyaló bizottság azon kívánságát, hogy a bányából kikerülő munkástársak a külszínen való elhelyezésük alkalmával magasabb fizetésbe részesüljenek, mint a velük egy munkára beosztott napszámosok A fizetés megállapí­ tását az igazgatóság egy későbben kiadandó rendelettel lépteti életbe. A karancsaljai villamos vasút igénybe­ vételét elvben elfogadta a bányaigazgatóság, csak jelenleg azért nem tud kívánságunknál eleget tenni, mert nem áll rendelkezésére megfelelő mennyiségű födeles kocsi, amely­ ben embereket lehessen szállítani, nyílt kocsiban pedig ember szállítás életveszélyes, de egyébként az iparhatóság ehez nem járult hozzá. A szakmánybérek ilymódon való rende­ zése egészen őszintén szólva nem elégítenek ki bennünket, mert ez alkalommal is beiga­ zolódást nyert, hogy a szakmányok csaku­ gyan olyanok mint a harmónika, mint ahogy azt bányász nyelven szokták mondani. De azt gondoljuk, hogy egy lépést mégis tettünk előre, mert kiléptünk abból a régi letárgiából, amiben évek óta éltek munkásaink és hisszük, hogy rövidesen alkalom nyilik a szakmánybérek revíziójának hozzászólásá­ hoz, amikor a pengőrevaló átszámításra kerül a sor. Addig is a salgótarjáni munkásság készüljön, gyűjtsön megfelelő adatokat, amelyeknek segítségével a jelen tárgyalásnál fenmaradt sérelmeket megtudja szűntetni. Egyik rágalmazó a bíróság előtt — Az egyesületünk megalakulásával egy­ idejűleg, ismert helyről irányított rágalomhadjárat indult meg az egyesületünk vezetői ellen. Jó hiszemü emberek hátamögé bújva ugratnak be embereket, hogy azáltal aljas céljaikat elérjék. Ez történt legutóbb Zagyvapálfalván. Fodor János, munkástársak előtt Csóka Vendel egyesületünk titkáráról azt a kijelentést tette, hogy Csóka Vendel a „Pannóniá"-ban nők társaságában az egye­ sület pénzét mulatta el Csóka Vendel, egyesületünk titkára Fodor Jánost feljelentette a salgótarjáni kir. járás­ bíróságnál, amelyet folyó hó 10-én d. e. 9 órakor tárgyalt a járásbíróság. — Csóka Vendel a vádlott megbüntetését nem kí­ vánta, hanem ragaszkodott ahhoz, hogy a kijelentését vonja vissza és kérjen bocsá­ natot, amelyet Fodor János a járásbíróság előtt meg is tett. — Bocsánatkérés után a járásbíróság 500.000 korona perköltség meg­ térítésére marasztalta el Fodor Jánosi, amit most megköszönhet azoknak, akik őt beugratták. Friedmann Rezső RUHAÜZLET. Dus választék férfi-, fiu téli kabátokban, városi bundákban. Külön mérték utáni osztály. Kedvező fizetési feltételek. Legolcsóbb bevásárlási forrás! KESZLER ÁRPÁD Egy próbavásárlással meg­ győződhetik, hogy 40 év óta fennálló ÓRÁS ÉS ÉKSZERÉSZ Baumann Adolf férfi- és női divatára cégnél legjobb minőségű árat feltűnő olcsón vásárolhat. Állandóan raktáron : Női-, leány-, férfi-és fiu kabátok és öltönyök. SALGÓTARJÁN. Fő-utca 304. Karácsonyi és ujévi ajándékok. A legolcsóbb bevásárlási forrás arany és ezüst ékszer különlegességekben. Veszek törött aranyat és ezüstöt a Minden nálam vásárolt óráért 5 évi írásbeli vállalok. — — — Órajavitások műhelyemben árban �A BÁNYÁSZ 4 A kis érzékeny. T. szerkesztő úr! A "Bányamunkás"-ban megjelent cikkre, válaszképen az alábbi sorok leközlését kérem. Ügy látom, hogy Peyer úrnak fáj a feje Salgótarján miatt, mert mással sem tud foglalkozni csak mindég a salgótarjániakkal. Mindenféle tücsköt, bogarat felénk hány, nem tudja igazán, hogy mi baja van önönmagának és itt keresi a gyógyszert a beteg­ ségére. Itt ugyancsak nincs patika számára, itt hiába kereskedik, ugylátom személyekben keresi a hibát. Ne keresse senki másba, csak önönmagában, mert nagyon rossz vezérürü volt és megkerülte a nyáj, nem csak itt, hanem másutt is, mert nem kellett kolomposnak Dorogon sem. Akkor megérte­ ném a piszkolódását, ha bebizonyította volna ránk más kerületben a győzelmét. De ugy látszik, t Peyer urnak nem fontos semmi más, csak hogy vannak személyek, akiket uton, útfélen mocskolhat Igen szépen kérem t Peyer ur: Nekünk elég volt ezekből, nem kérünk többet belőle. Vissza emlékeztetem b. ügyeimét arra az időre, amikor azt felelte a felszólalásomra, hogy nem mehetünk a hercegprímáshoz pénzért Hogy én meg­ mondtam akkor is a munkásság panaszát, amikor ezt a feleletet adta, hogy jobban tudja mint én, amire én azt feleltem, hogy sajnos jobban tudja, de én csak ugy szeret­ ném tudni, de én pedig jobban érzem. Nem csoda más külömben is, hogy ez igy volt, mert mi nem egyforma szocialisták voltunk soha, mert t Peyer ur fizetésért, én pedig Szettem. Tehát melyikünknek nagyobb érdeke akkor a szocializmus, annak-e, aki urat játszott, vagy aki koplalt ön mellett, tessék vonja le a konzekvenciát, Peyer úr talán érzi mit vesztett ? de én még eddig ugy érzem, hogy nem vesztettem és meg vagyok győződve, hogy nem is fogok veszíteni. Csak egy kérésem van még t Peyer úr, tessék megkérdezni az összes munkásságot, mennyinek volt könnyebb az élet 1922-óta, amióta mint munkásvezér volt a parlamentbe. Én erre azt telelem csak, hogy a munkás még nem volt olyan rossz helyzetben, mint ez idő alatt Mert minden jogos harca meddő maradt, mert a harc vége sohasem az volt, amiért kezdtük a harcot Mert a vezér ur nem érezte jó magát a harc alatt és kibúvót keresett. A legnagyobb eredmény 1924-ben volt a társláda összpontosítása, amit még most sem élvezünk két és fél év után. Ezt a szép eredményt is oly soká kapjuk meg. Ugy látszik t vezér urnak semmi sem sürgős a munkások érdekében, csak a saját érdeke a fontos. Mert ezért sok személybe belekapaszkodik, hogy a saját kudarcát másra kenhesse. Engem ugyan hiába céloz, mert nem talál, mert a Bánya és Kohómunkások Szervezetét nem az én személyem tette tönkre, hanem az öné, mert én mint helyi vezető megtettem a magamét, de a fővezér nem tette meg. Csak egyet aján­ lok b. figyelmébe, tessék nyugodt lenni, egész őszintén elmondom, kár minden eről­ ködés, a munkás tudja, hogy Menczel-e a hibás, vagy Peyer. Engem hiába keres bűn­ baknak, mert én csak Salgótarjánban vagyok. Azt kérdem végzetük ki a hibás Tatabányán és ti^O^bás Dorogon és ki a hibás Vörös­ váron és igy tovább, hogy elvesztették a bizalmukat a munkások előtt? a kérdésre a könnyű, mert azt megadták önnek a dorogi választók. Menczel András. "Turul-nyomda“ r.-t., Salgótarján. 1926. december 15. Meddig késik még a bányatárspénztárak központosítása ? A bányatárspénztárak központositására szóló rendelet kiadását a népjóléti miniszter 1927. évi január hó 1-ére ígérte, illetve kilátásba helyezte, hogy akkorra megkezdheti működé­ sét. Ez év október hó 7-én Budapesten tar­ tott ankéten a miniszter képviseletében meg­ jelent államtitkár szintén azzal próbálta meg­ nyugtatni az izguló küldötteket, hogy az uj év örömet fog hozni a bányászoknak, mert meg­ lesz a központositás. Azótától fogva szélcsend uralkodik, allig le­ het hallani, hogy mi is fog történni a rende­ let kiadásával. Most azután, a választások alatt ismét hallottuk, hogy rövidesen meglesz a kivánt eredmény. Dacára az ujabb igéret­ nek, mégis kell foglalkoznunk a társpénztárak problémájával, még pedig azoknak a nevében, akik a jelenlegi nyugdijuk mellett nyomorog­ nak és faluról-falura koldulni járnak. Elhisszük ugyan, hogy az illetékeseknek vannak nagy elfoglaltságaik, de ugy érezzük, hogy a nemzet becsülete megköveteli, hogy a nyomorgó nyugdíjasok a koldustarisznyát végre egyszer és mindenkorra félre tehessék. Ezt pedig csak ugy tehetik félre, ha a népjóléti miniszter, akinek a kezében van szerencsétlen munkástársaink sorsa, minden gondolkozás nélkül cselekedni fog. A rendelet kiadása már annál inkább is szük­ séges, mert senkisem tudja, hogy mit is fog az tartalmazni. A rendelet utolsó pillanatban való kiadása károkat idézhet elő, mert hiszen annak végrehajtása, nem lesz olyan egyszerű prob­ léma, mint azt bárki is hiszi. Egyébként itt közöljük le a népjóléti minisz­ terhez egyesületünk . nevében benyujtott me­ morandumot, a folyó évi október 7-én meg­ tartott társpénztári ankét alkalmából. A magyar kir. munkaügyi és népjóléti mi­ niszter ur áltat 1926. évi október hó 3-án megtartott értekezleten a következőket állapí­ totta meg: A magyar kir. miniszter ur előiratában meg­ állapítja, hogy a nyug bérre biztosított altiszte­ ket és munkásokat négy csoportba sorozza. 4. §.-ban. Nyugbérbiztositás céljául szolgáló javadal­ mazást (nyugbérbiztositás alapösszege) az I. csoportban évi 1200 pengő, a II. csoportban évi 820 pengő, a III. csoportban évi 720 pengő, a IV. csoportban évi 480 pengő. A jelenlegi biztosítottak létszáma kereken 36000 tesz ki. A fenti munkáslétszám ugy oszlik meg, hogy Az I. csp. 1. 95 % 342 biztosítási alap­ összeg 1200 pengő. A II csp. 4.95% 1490 biztosítási alap­ összeg 820 pengő. A III. csp. 36.26 % 13051 biztosítási alap­ összeg 720 pengő. A IV. csp. 58.65 % 21117 biztosítási alap. Altiszt, illetve munkás a fenti megoszlás szerint évi javadalmazása, mint biztosítási alapösszeg 17,000.000 pengőt tesz ki, amelynek 14 %>-a mint biztosítási járulék 238.000 pengőt tesz ki. A fenti összegből nyugdíj járandóság a jelenlegi 9775 létszámú nyugbérest alapul véve: Az I. csoportban havi 1,000,000 korona. A II. 700,000 A III 600,000 A IV. 400,000 összeget állapított meg negyvenéves szolgálati maximális nyugbért A salgótarjáni szénmedence bányamunkásai­ nak felfogása szerint lényegesebben rosszabb helyzetbe juttatná a munkásságot a Jelenlegi helyzetnél is, ezért a maga részéről szüksé­ gesnek tartja a rendelettervezetét lényegesen korrigálni megtenni. és az észrevételeit az alábbiakban Eszerint az az óhaj merült fel, hogy a IV csoport helyett III. csoport állapíttassék meg, még pedig ugy, hogy az 1. csoportba tartozzanak az összes altisztek, II. csoportba tartozzanak az összes vájárok, segédvájárok és a szakképzett iparosok, III. csoportba tartozzanak az összes csillé­ sek, napszámosok és egyéb urasági munkások. Ugyancsak az az óhaj merült fel, hogy az évi javadalmazások is emeltessenek fel, még­ pedig a következőképen: Az I. csoport évi 1 800 pengő 14 százaléka 232 pengő, maximális nyugbér 22.500,000 K. A II. csoport évi 1.20Ö pengő 14 százaléka 168 pengő, maximális nyugbér 15.000.000 K. A III. csoport évi 800 pengő 14 százaléka 112 pengő, maximális nyugbér 10.000.000 K. A fenti összeg alapján évi beszámítható javadalmazás 35.778.800 pengő és ez összeg 14 százaléka 5.409.023 pengő volna az az összeg, amely összeg a nyugbérek folyósítá­ sára szolgálna. A népjóléti és munkaügyi miniszter ur által előirányzott biztosítási összeg között 129 szá­ zalékos emelkedés van, míg a nyugbérben az emelkedés kereken 100 százalék. Tehát gon­ doskodva van arról is, hogy a nyugbérpénztár a reá háruló kötelezettségének eleget te­ hessen. A népjóléti és munkaügyi miniszter ur ter­ vezetével szemben kérjük azt is, hogy a maxi­ mális várakozási idő 5 évnél kezdődjék és a földaiatti és a nehéz iparban foglalkoztatott munkásoknál 30 évnél, a külszíni munkások­ nál pedig 33 évnél végződjék. E szerint a be­ számítható nyugdijévek a következőképen alakulnának: Eltöltött 5 évi szolgálat után 20 % 5—15 évig 2.0 % évi emelk. 20 „ . 15—25 < 2.5 » » 25 < . 25—35 < 3.5 35, 35 év összesen 100 < A fenti táblázat értelmében a földalatt dol­ gozó és a nehéz iparban foglalkoztatott mun­ kások által eltöltött egy évi szolgálati idő a nyugbérmegállapitásnál egy és fél évnek szá­ míttassák. Az özvegyi és árva nyugbér pedig a követ­ kezőképen állapittasék meg: A elhalt nyug­ díjas özvegye a férje után járó nyugdíjnak 50 százalékát, az első gyermek 25 százalékát, a második gyermek 35 százalékát, a negyedik gyermek pedig az özvegynek járó nyugbér 40 százalékát kapja nyugbér gyanánt. 78. §-hoz. A rendelet fenti §-a értelmében az eddig el­ töltött szolgálati időket 1919. évi január 1-től eső időre számítaná be, amellyel szemben mi kérjük, hogy az eltöltött szolgálati időket, amelyeket a biztosított elfogadható okmányok­ kal igazolni tud, tekintet nélkül arra, hogy hol és miótától fogva töltötte el, a nyugbér jogo­ sultságban beszámíttassák. 9. §-hoz. A nyugbérre jogosult nyugbérezése esetén, ha különböző osztályokban töltötte el szolgá­ lati idejét, a legmagasabb nyugbérosztályban nyugbéreztessék. (Folytatása következik.) BLAYER FARKAS ezelőtt WETZLER és BLAYER Ajánlja dus raktárát férfiés női szövetekben, vászon, kanavász, damast ágyteritők, függönyök, női kész ruha és kabátokban, férfi-, női- és gyermekcipőkben. Feltűnő olcsó árak, kedvező fize­ tési feltételek mellett. Cipők mérték után is rendelhetők. Nyomdavezető: Friedler Samu. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász 1. évfolyam 4. szám (1926. december 15.) A Salgótarjáni Szénmedence Bánya- és Kohómunkásai Gazdasági Szakegyesületének Hivatalos Közlönye. A Salgótarjáni Szénmedence Bánya- és Kohómunkásai Gazd. Szakegyesületének Hivatalos Közlönye. Subject The topic of the resource Bányászat Kohómunka Közlöny Helyismeret Description An account of the resource Megjelenik minden hónap 1-én és 15-én kétheti lapszám Creator An entity primarily responsible for making the resource Csóka Vendel Fajd Pál Salgótarján Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1926-12-15 Rights Information about rights held in and over the resource Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább! https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/ Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/jpeg mikrofilm (35 mm) Language A language of the resource HUN Type The nature or genre of the resource periodika Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context M/60/A Bányászat Csóka Vendel Fajd Pál Helyismeret Kohómunka Közlöny periodika Salgótarján