https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/52acde30822750217a9795e5e11d10a2.jpg 9cfeedf9fd6f43c5da45337b33bb833c https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/d934a50bdea727e799489240c7e85078.pdf 456b6096b08dd30771f1ecfbcd30cc4e PDF Text Text I. évfolyam. 1926. december hó 1. 3- szám. A Salgótarjáni Szénmedence Bánya- és Kohómunkásai Gazd. Felelős szerkesztő : CSÓKA VENDEL. Kiadó: FAJD PÁL. Szakegyesületének Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Vasut-utca 4. szám. Megjelenik minden hó 1. és 15-én. A fejlődés utján. Állomáshoz ériünk, ahol kis pihe­ nőt kell tartanunk, hogy uj erőt me­ ríthessünk a további küzdelemre. Ugyanis a salgótarjáni szénmedence összmunkásságának a kívánságára, a szakmányok rendezése és egyéb sérelmek orvoslása érdekében bead­ vánnyal fordult a vállalat igazgatósá­ gához. Ezen beadványban foglaltaknak az elintézése meg fogja mutatni egyesületünknek a hatalmát. Ebből fogjuk az ujabb erőt meríteni a további mun­ kára, ugyancsak ez fogja megmutatni az ország többi bányatelepein dolgozó bányamunkásságnak a helyes utat, amelyen a jövő boldogulását megtalál­ hatják. Egyesületünk országos kiépítésével az a célunk, hogy a bányamunkássá­ got egy táborba tömöritsük és egysé­ gesen vívja meg harcát a tőkével Ezt a harcot a bányamunkásság ér­ dekében eredményesen csakis egye­ sületünk keretében lesz lehetséges, mert egyesületünk irányítása kizárólag a bányamunkások kezében van. Kötelességet teljesítünk, amikor a bányamunkásság figyelmét felhívjuk arra a toborzásra, amely a különböző bányatelepeken folyik. Mindenki a bányamunkások között igyekszik tagot gyűjteni. Kérdezzék meg az odatolakodókat, mutassák meg, mit tudnak felmutatni abból, amit eddig a mun­ kásság érdekében cselekedtek és mond­ ják meg nekik, hogy nem elég az, ha valaki nyugalmazott tábornok, állam­ titkár, törvényszéki bíró, vagy tanitó és az ezekhez hasonló tisztségek és rangok viselői. De ugyancsak nem ele­ gendő, ha valaki hangzatos pártci- mekkel jelentkezik, mert a munkás­ ság már megelégelte a sokféle párt­ jelzőket, most már gazdasági téren akarja helyzetét megjavítani. Azt pe­ dig csakis kizárólag a gazdasági szer­ vezetek utján lehetséges, amelyek fe­ lette állanak minden politikai pártnak és nem engedik a gazdasági szerve­ zeteket politikai pártok alárendelt in­ tézményévé süllyeszteni. A Salgótarján vidéki bányamunkások ezt a korszakalkotó munkát kezd­ ték meg és már a kezdet elején be­ igazolódott munkájok helyes iránya. Ebben a munkában fogja őket követni nemcsak a bányamunkásság, hanem az összmunkásság is. Minden szakszervezetben általános a zugolódás azért, mert a szerveze­ tekben számtalanszor politikai célok érdekében feláldozzák a munkásság gazdasági érdekeit — A munkásság szempontjából a gazdasági érdekkép­ viselet a fontos, az élet és a megél­ hetés az első és csak azután jöhet a politika. Azt viszont a munkásság nem fogja túrni, hogy az által, hogy szakmája szakszervezetének tagjává vált, ugyan­ akkor bármely politikai párt a maga részére könyvelje el és ez azt jelenti, hogy politikai jogait meggyőződése ellenére legyen kénytelen gyakorolni. A munkásság tudni fogja, hol gyako­ rolja politikai jogait. A pártok igye­ kezzenek a munkásság érdekeit szol­ gálni és akkor az fogja megkapni a munkásság bizalmát, aki ebben a mun­ kában a legtöbbet nyújtja a munkás­ ságnak. Országgyűlési képviselő választás. Az egész ország hangos a választási agitációktól. A bányatelepeket sem kimélik kölömböző pártállásu agitátorok, politikai céljaik megnyeréséért. De különösen nagy figyelemmel kísérik a salgótarjáni szénmeden­ cében dolgozó bányamunkások magatartását a választásokat illetőleg. A salgótarjáni szén­ medence bányamununkásai megalakulásuk alkalmával világosan, félreérthetetlenül le­ szögezték álláspontjukat, amidőn azt mond­ ták, hogy az Egyesület tagjait politikai meg­ győződésük gyakorlásában nem kívánja be­ folyásolni, szabad elhatározást biztosítanak részükre. De nem mulaszthatjuk el, hogy a választások óta lezajlott eseményekkel, mind annak ellenére, hogy mi az Egyesületünket minden politikai párton felül helyeztük, ne foglalkozzunk, mert a lezajlott események azt részünkre szükségessé teszik. Külömböző kortes fogásokkal jelennek meg a munkásság között, természetesen minden politikai párt egyesületünket a maga javára kívánja el­ könyvelni. A szociáldemokrata párt hivatalos sajtója a „Népszava“ az összbizalmitestület hozott határozatát elferdítve, a valóságnak meg nem Hivatalos Közlönye. Előfizetési ár 1/4 évre 80 fill. (10.000 K.) Egyes szám ára 16 felelőleg közli, hogy a bizalmi testület Baticz Gyula szociáldemokrata párt foglal állást Az egységes párti pedig ugyancsak azzal hogy az Egyesület vezetőségei jelölt mellett foglalnak állást. A fenti állitásokkal szemben kénytelenek vagyunk hangsúlyozni, hegy mi sem az egyik, sem a másik jelölt mellett nem foglalunk állást Szabad az elhatározása mindenkinek, mindenki cselekedjen meggyőződése szerint s ezt tesszük azert, mert tanitómestereinktől azt tanultuk, hogy az igazi demokrácia csak sülhet ha az minden erőszakoskodástól mentes és így nem nek, hogy bárkivel szemben is a alatt álló tömegeket befolyásolnók. De még ha akarnók, akkor sem tehetnőnk hiszen a kivállással kapcsolatosan a salgótarjáni bányamunkásságot nem érdemlő sérelem érte, amely sérelmek a munkásság lelkületében ejtett Nem egyszer hangoztatta a salgótarjáni munkásság, hogy az egyesületbő$|való kivállásával egyidejüleg a szocialista pártból nem vált ki és Mindezen hangoztatások dacára a "Nép- szava“, a párt hivatalos párt hivatalos fórumai már hetek óta a leggaládabb rágalmakat intézték munkások és vezetőik ellen. szögezni, hogy ezen támadások a salgótarjáni munkásságra választásokat a salgótarjáni munkásságra azon hogy a szociáldemokrata párt a bányamunkásságot, a jelölésnél Végignézünk a jelöltek névsorán a szakmák jelöltjeit akik léshez, hogy belőlük is valakit A párt 1922-es nemzetgyűlési a bányászok segitségével 4 mandátumhoz jutott A jelenlegi választásoknál még nem tudjuk mi lesz az eredmény, egyet azonban már látunk és ez az, hogy a bányamunkásságot mandátum szerzéshez ugyan szeretnék nem látják, hogy a kellene juttatni. így azután magától hogy a bányamunkásság, aki önfeláldozás révén gét a pártjával szemben és a pártvezérek támogatásával, lassan mindég többén és többen lesznek azok, akiket a pártvezérek viselkedése gondolkozásra kényszerit ebből keletkező hátrányokért pedig vessen magára az, aki ludas a dologban. �A BÁNYÁSZ 2 Szemfényvesztők. A «Bányamunkás» 1926. évi november hó 18-An megjelent számában egyesületünk veze­ tőségi üléséről ir. Ebben a cikkben dennunciálni akarja az egyesületet a tagok előtt az­ által, hogy egyesületünk vezetőit ugy állitja be, mintha a jelöltjével megállapodtak volna az ő megválasztását illetőleg. Amikor látták, hogy a munkásság ezt nem hiszi el egy ujabb hazugsággal állnak elő. — Azt állítják, hogy Csóka és Batta Budapesten Polcnyi nevezetű, volt tatabányai tanitóval a Podmaniczky uccai Move épületben tanács­ koztak, a követendő taktikát illetőleg. Ő tőle kértek jelöltet Ahány szó, annyi hazugság Az az állítás, mintha mi Polónyival, vagy bárki mással, a «Magyar Munkások Egyesü­ letének tagjaival vagy vezetőivel tárgyaltunk volna, a legaljasabb rágalom és aki ezt állitja, az hitvány rágalmazó. Tessék a biróságnál elégtételt keresni és ne bújjanak állandóan a sorokba és onnan szór­ ják piszkolódásaikat. Éppen a "Bányamunkás" fullajtárai azok, akik oda járnak és hordják a hireket és összeköttetéseket azokra a bánya­ telepekre, melyekről a «Bányamunkás* azt, irja, "náluk egység van." Mi köszönjük azt az egységet, amely a faj­ védőkkel és a különféle kétes alakulatokkal tart fönn egységet Az angol bányamunkások hete­ dik hónapja állanak harcban. A nagy kapitalista gazdálkodás fenállása óta alig volt példa oly nagy küzdelemre, mint ami közel hét hónap óta folyik Angli­ ában, az angol bányamunkások és az angol bányatulajdonosok között Az angol bányamunkások védelmi harcot vívnak, amelyet a bányatulajdonosok provo­ káltak ki a munkaidő meghosszabbitásával és a munkabérek leszállitásával. Amikor a munkaadók munkásaikat harcba kényszeritették Angliában, velük együtt öt millió munkás szüntette be a munkát Érthetetlen okoknál fogva a szolidaritás csakhamar megszűnt Az angol bányászok kifejezetten egyedül maradtak a harcban, bár ugy az angol, mint a világ többi bányamunkásai anyagi segítséget igértek a harcoló bányá- Nem tudjuk még, hogy mi lesz a harcnak a vége, egyet azonban látunk és ez az, hogy a harc nagyon messzire huzódik és a bányász internacionále, amely tudtunkkal azért alakult hogy a veszélyben levő egyes országok bányamunkásait harcukban támo­ gassa, eddig semmit sem tett. Jelenleg még nem akarunk kritikát gya­ korolni a bányász internacionále működése fölött egyet azonban mégis meg kell álla­ pítanunk, még pedig azt, hogy a hirdetett szolidaritást nem egészen tartották be, már pedig az angol bányászok harca a nagy ka­ pitalistákkal szemben mégis csak közös harca a világ összes bányamunkásainak, amikor köztudomású, hogy ezen harcban az angol államnak is része van, s ezért meg­ döbbenve nézzük azt a gigászi küzdelmet, amelyet bányász szaktársaink vivnak messze Angliába. Jó szerencsét csinál minden gazdasszony, aki paprika és egyéb apró fűszerszükségletét nálam szerzi be, mert nálam elsőrendű árut a legol­ csóbban kapja. — Nálam kapható a fűszerek gyöngye az édes nemes csemege paprika a leg­ olcsóbb napi árban. Egyszeri vásárugy áruim mint FARKAS PÉTER paprika Áruháza Salgótarján, Piac-tér. 1926. decemberül Felhívás. HIREK. Ezúton is felhívjuk az összes helyicso­ portjaink bizalmiférfiait, hogy az alant fel­ tüntetett tagjárulékok szedendők, valamint segélyek fizetendők az egyesületünk kötelé­ kébe tartozó tagjaink részére. Havi járulék. 1.20 pengő. I. osztályú bélyeg . 0.80 II. .. III. » » ... 008 « 0.40 ,, Utánfizetési bélyeg . Előfizetési felhivás! Betegsegély. I. osztályban 1—4. hétre 2.— pengő, 4 — 7. 3.— pengő, összesen 5.— pengő. II. osztályban 1 — 4. hétig 1.50 pengő. 4—7. hétre 2 50 pengő, összesen 4.— pengő. Költözködési segély. I. osztályban 4.— pengő. 2.— » II. Temetkezés! segély. 1—5. éves tagnak. Tag után Feleség után I. osztályban 15.— P 6.— P 4.- P 10.— P II. 5—10. éves tagnak. 10.- P 1. osztályban 20.— P II 6.— P 15.— P 10. éven felüli tagok temetkezési segélye. 1. osztályban 30.— P 15— P 20.— P 10.— P II. Kereskedelmi iskolai magánvizs­ gálatra mérsékelt dijjazással előkészít és jelentkezőket elfogad, Sztankovits János áll. isk. igazgató, oki. polgári iskolai tanár. Alakuló közgyűlések voltak a kerületben. Horthy-telep. Horthy-telep és Nemti község területéhez tartozó szaktársak november hó 28-án, délután 3 órakor a kaszinó nagytermében tartották alakuló gyűlésüket. — A gyűlés levezetésére elnöknek Zsugya Sándor szaktársat választot­ ták meg, a napirendet Csóka Vendel és Batta Gyula, az egyesület tisztviselői ismertették, akik részletesen kifejtették az egyesület céljait és foglalkoztak az egyesülettel szemben el­ hangzott rágalmakkal, amelyre a rágalmazók­ nak méltó válasszal feleltek. A jelölő bizott­ ság előterjesztésére a vezetőségbe elnöknek: Zsugya Sándor, alelnöknek Kaszás József és Vass Pál. pénztárnoknak Oravecz József és Fekete Gábor Danyi, jegyzőnek Tóth Sándor, ellenőröknek Nádasdi Imre és Oláh Gáspár, vezetőségi tagoknak Ballón János, Bakos Jó­ zsef, Tóth József és Kiss Arpád szaktársakat választották meg. Helyreigazító*. Mult számunkban cso­ port alakulások cim alatt megjelent tudósi­ tásunkban a lapujtői és a karancsaljai veze­ tőségi nevek tévedés folytán összekeveredtek, az alábbi tudósítás helyes: Lapujtő. okt. 31-én. Elnök ifj. Juhász Mátyás, alelnök Oravecz Pál, Kovács Sándor hore, pénztárnok Szukán Ágoston, jegyző Lantos Gáspár Kovács, ellen­ őrök Szabó István és Horváth István tuki. Vezetőségi tagok Hives János kanna, Lantos János Gyura, Tóth János Mátyás, Lantos Má­ tyás, Kovács Pál hore, Lavaj Péter, Juhász Ernő, Hegedűs Kálmán, Szabó Péter, Gyurcsik Lajos, Hegedűs Károly és Lipták Pál. Karancsalja, okt. 31-én. Elnök Mencel András, alelnökök Andó Sán­ dor és Romasz János, pénztárnok Szikszai János, Hizsnyal Gyula, jegyző Tóth Pál, ellen­ őrök Csipke Mátyás, Mencel József pipa. — Vezetőségi tagok Szikszai András, Csipke Gá­ bor, Híves István, id. Bartus János, Nagy La­ jos, Csirke István, Csernák Sándor, Tóth János matyó, Tóth Mátyás tögyös, Styaszni János, Kozik Ferenc. Bányászok ! Szaktársak ! Lobogtassátok mogasra a bányász zász­ laját, fizessetek elő lapunkra. Egyes szám ára 2000 kor. Negyedévre 10.000 korona, fél évre 20.000 kor., egész évre 40.000 korona. Bányaszerencsétlenség. Amerikából érkezett lapjelentések szerint az ottani kő­ bányában súlyos bányaszerencsétlenség tör­ tént. A leomló kő 60 bányászt maga alá temetett. Két napi fáradságos miinka után 9 embert élve, 51-et pedig halva húztak ki a leomlott kő alól. Ismét baleset Baglyasalján a „Sárá"-ban. — Alig múlt pár hónapja annak, hogy a „Sára“ akna hét áldozotát temettük, most ismét arról értesítenek bennünket, hogy folyó hó 8-án reggel 8 órakor, a 128. számu fejtésben Makó Józsefet, baglyasaljai helyicsoportunk egyik ellenőrét, egy négy és fél métermázsás kő a fejtésnél maga alá temette. — Az eddigi megállapítás szerint Makó József szaktársunk belső zuzódást és bardatörést szenvedett Állapota meglehető­ sen sulyos, a salgótarjáni kórházba ápolják. Ez esetben csupán annyit kivánunk hozzá­ fűzni, szerencse, hogy Makó szaktárs csapatához tartozó 3 szaktárs jelen volt, mert ellenkező esetben a szerencsétlenség Makó szaktársunkra nézve sokkal sulyosabb kö­ vetkezményekkel járt volna. Ugyancsak arról értesítenek bennünket, hogy a sérült kiszállitása megint nehézsé­ gekbe ütközött, mert a bányatelefon nem mű­ ködött és igy a 7 órakor történt baleset sebesültét csak fél 10 órakor szállították ki a bányából.. Ez uton is figyelmeztetjük az illetékeseket, hogy ügyeljenek a bányaren­ dészeti szabályok betartására. Bányászhalál. Környebányán novemb. 22-én halálos kimenetelű. szerencsétlenség történt. Cziglán Ferencz vájár romlott levegővel telitett vágatba jutott, ahol a gázos levegő megfojtotta. Mégis csak sikkasztott. A Salgótar­ ján és környéki bányamunkásokat hosszu hónapok óta tartja izgalomba, hogy a mind és mind gyakrabban megismétlő sikkasztások elkövetőivel mi fog történni. Ma azután a balassagyarmati kir. törvényszék Oravecz János relett mondott ítéletet. A vádlottat egy hónapi fogházbüntetésre és politikai jogainak gyakorlásától 3 évi megfosztásra, valamint a perköltségek megtéritésére ítélte. Az itélethez csupán annyit kivánunk hozzá­ fűzni, hogy Oravecz János, szerény tudomá­ sunk szerint, igazán nem volt arra utalva, hogy a munkások filléreit elvegye, mert a Szövetségnél viselt tisztségéért olyan becsü­ letes fizetésben részesült, amelyből tisztessé­ gesen megélhetett. A feljelentést ellene a Magyarországi Bánya és Kohómunkások Orsz. Szövetsége tette meg. Persze egy kicsit elhamarkodta a dolgot, mert nem számított arra, hogy a becsületes emberek bemocskolásában, valamint az ellenszervezet felépítésében Oravecre, mint sikkasztóra hű társat fognak találni. Ugyanis Oravecz János a salgótarjáni kerületben - elterjedt hírek szerint, ígéretet tett, hogy ujra kabátot fog fordítani, ott hagyja Vágiékat és hűséges uszályhordozója lesz a Magyarországi Bánya és Kohómunkások Szövetségének. Egy csöppet sem irigyeljük az ilyen embereket a Magyarországi Bánya és Kohómunkások Orsz. Szövetségétől, sőt ellenkezőleg, kész­ séggel felajánljuk őket, vigyék magukkal és hirdessék az erkölcsöket GROSZ MIKSA FŐSZER- ÉS — VEGYESKERESKEDÉSE Salgótarján, Vasut-utca 20. �1926. december 1. A BÁNYÁSZ Hogy is volt az 1922-ben. Peyer Károly és társainak a legutóbbi állásfoglalásom miatt borzalmas fájdalmaik vannak. Tudják, hogy rájuk nézve vesze­ delmet jelent az én működésem, azért most újra a rágalmak sorozatát zuditják ellenem. Ezekre a következőkben válaszolok: Peyer Károly 1920. februárban, becses bőrének a féltésében Budapestről külföldre ment, mint üldözött és így helyezte bizton­ ságba saját bőrét akkor, amikor a munká­ sok ezrei voltak a különböző fegyházakban és internáló táborokban. Peyer Károlyt nem a munkásmozgalomban követett magatartá­ sáért üldözték, hanem a kommun időkben viselt dolgai miatt. Ezek közé tartoznak a butor beszerzései, amelyekkel a lakását be­ rendezte. Ezen butorok egy részét a szö­ vetség részére vásárolta, a szövetség nevé­ ben adta vissza, azok azonban a szövetség­ ben soha nem voltak, erről a szövetség vezetősége soha nem tudott, sőt a szövet­ ség alkalmazottai sem tudtak. Peyer Károly, amikor külföldre ment, a szövetség vagyonát képező, ugynevezett otthon alapot — 320.000 koronát — magá­ val vitte, amiről a szövetség vezetősége nem tudott. Kint tartotta azt, habár tudta, hogy a szövetségnek mily nagy szüksége lett volna rá, a segélyek kifizetésére. Ebből a szövetségnek 51.780 korona kára volt — Ugyancsak kint tartotta az angol bánya­ munkások adományát is, körülbelül 895.000 koronát Ebből átutalt összesen 300.000 ko­ ronát, részben osztrák pénzben, ami az ak­ kori magyar pénznek csak a felét érte. A többi pénzt kínt tartotta Ausztriában, szintén osztrák pénzben ugy, hogy ebből az összegből szintén vesztesége volt a szö­ vetségnek. Ezeket a dolgokat tudták a mun­ kások, ugyancsak tudta a pártvezetőség, de látták azonkivül azt a fényűző életmódot, amit Peyer kint Bécsben és Bádenben, azt a költekező életmódot, amit a felesége idehaza folytatott. Mindenki joggal kérdez­ hette, hogy miből telik, hisz Peyernek nincs vagyona, legalább is amikor elment nem volt és amikor haza jött tovább folytatta fény­ űző életmódját. Ezen dolgai miatt Peyer ellen a párt kö­ zös választott birói eljárást folytatott, mely­ nek határozata máig sem került nyilvános­ ságra. Amikor Peyer tizenhat hónapi távoliét után haza jött, féltette a pozícióját és énbennem látta az ellenfelet, azért az volt előtte a legfontosabb, hogy engem lehetet­ lenné tegyen. Ezt máskülönben nem vihette keresztül, minthogy azt állította, hogy nem tudok elszámolni. Én kértem bizottság ki­ küldését, azt a bizottságot, amelyet 1921. május 5-én tartott vezetőségi ülés elhatáro­ zott. Ezt Peyer magakadályozta, nem enge­ dett a vezetőségi ülés elé. Ugyancsak for­ dultam a szaktanácshoz, a pártvezetőséghez, azonban nem tudtam elérni, hogy bizottság vizsgálja felül az ügyeket. Ez az ügy így került a Dolgán bíróság­ hoz, ahol egy nyilatkozattal lett elintézve, amely nyilatkozat szerint a polgári bíróság, az akkori sulyos viszonyoknak tudja be az elszámolási különbözetét. Álljon itt a nyilatkozat: 3 Ennek igazolására álljon itt a kővetkező vizsgálóbírói határozat: A bánya és Kohómunkások Országos Szövetségének. Budapest. Alulírott ezennel kijelentem, hogy a buda­ pesti kir. ügyészség 45658/1923. k. ü. sz. vádiratban foglalt azon vádpontot, mely szerint mint a Magyarországi Bánya és Kohómunkások Országos Szövetségének tisztviselője a szövetség tulajdonát képező pénzből a szövetség előzetes tudta és bele­ egyezése nélkül márkát vásároltam, ezennel elismerem. Elismerem, hogy a szövetség tulajdonát képező 1 drb. Írógépet a szövetség előzetes tudta és beleegyezése nélkül eladtam s a befolyt összeget el nem számoltam. Elismerem, hogy a szövetség könyveinek tanusága szerint mutatkozó 105.000 korona összeget felvettem s azzal a szövetségnek el nem számoltam, ami az akkori rendkivüli viszonyoknak tudható be. Kötelezem magamat, hogy a szövetség fenti kárának megtérítése fejében 1924. ápr. hó 31-ig összesen 500.000, szóval ötszázezer koronát megfizetek akként, hogy a letétben lévő Összeg a szövetség részére kiutaltassák s a külömbözetet pedig a fenti határidőig 2 egyenlő részletben megfizetem. A szövetség ellen felmondási időre járó fizetés cimén támasztott igényemről lemon­ dok és az eziránt folyamatba tett pert nem folytatom tovább. Egyben kijelentem, hogy a szövetség, vagy annak egyes vezetői ellen ugy a nemzet­ gyűlésen, mint a privát életben elhangzott sértő kijelentések, sajtóközlemények tőlem távol állanak, s kijelentem, hogy az általam szétküldött körlevelekben foglalt kitételekért, amennyiben azokat a szövetség vezetősége, vagy annak egyes vezetője sértőnek találta bocsánatot kérek. Budapesten, 1924. február hó 6. Balta Gyula. Ezt a szervezeti formák között nem tud­ tam elérni csak azért, mert Peyer minden áron lehetetlenné akart tenni s hogy ezt elérje, nem átallotta, mint szocialista a rend­ őrséghez fordulni, sőt az akkori országos főkapitányhoz és attól kérte az én letartóz­ tatásomat. Amikor ez igy nem sikerült, egy ujabb feljelentéssel fordult a rendőrséghez. Most hozta azután az irógép ügyet Az írógép ügye következő: 1919-ben, a kommun idejében Dorogon az ottani munkástanács az Esztergom Szász­ vári vállalattól egy írógépet rekvirált, ezt a gépet bevitték a szövetségbe javítás végett. Az Írógép ott maradt a szövetségbe a kom­ mun után is és Peyer utasitására adtuk el. Az ebből származó 5000 koronát én felhasz­ náltam bizalmi kiadásokra, ezen összeg felhasználásával számtalan bányamunkás és lozzátartozója kapta vissza szabadságát és hozzátartozóját Ezt a költséget tudta a bányamunkásság vezetősége, azonban Peyer nem engedte meg, hogy ezt bizottság előtt bizonyítsam, azt akarta, hogy ezt a rendőrség előtt iga­ zoljam. Ezt nem tehettem meg, mert akkor más embert kellett volna berántani ér ma­ gamat is, ezért inkább vállaltam dacára, hogy Peyer a bíróság előtt sem tudta bizo­ nyítani. Másolat. B. 5340/1922. V. m. 120/922 Végzés. Sikkasztás bűntettével gyanúsított Balta Gyula elleni ügyben a Magyarországi Bánya és Kohómunkások országos szövetsége sértettnek a bűnügyi zárlat elrendelése iránt előterjesztett kérelmét elutasítja, s az iratokat a m. kir. államrendőrség főkapitányi. hivatalához viszaküldöm, mert a nyomozás adatai szerint Peyer Károly szövetségi titkár 1920. február 8-án 400,000 koronát Batta Gyulának, mely összeg ről Batta Gyula külön elszámolt, s elszámo lásában csupán 9673 korona hiány zik, amelyre azt állitja, hogy az arra vonat­ kozó nyugtái valószínűleg elkallódtak. Ugyancsak nincs megcáfolva az eladott írógép tekintetében előadott védekezés. Mint hogy a nyomozás adataiból ugy a sértetnek, mint a gyanúsított által becsatolt iratokból kitűnik az, hogy a szövetség pénz­ kezelése és könyvelése egyáltalában nem nevezhető alapszabályszerűnek, továbbá miután Kreutzer Géza szakértő véleménye szerint a szövetségi vagyonban fenforgó. 19.000 korona hiány, már akkor fennállott, amidőn Peyer Károly szövetségi titkár a szövetség vagyonát Baltának átadta, a mert szövetségi szakértő véleménye nem kielégítő hogy azzal a pénztári állapot tiszta képe, s a könyvelés szabályszerűsége megállapitható lenne, s végül, mert Peyer Károly be­ csatolt levelei szerint maga adta az utasitást. arra, hogy egyes tételeket ne könyveljenek el, nyilvánvaló, hogy egyfelől nem állapítható meg megnyugvással az, hogy mennyi Hány forog fen tényleg, s ha van is hiány, hogy ezen hiány Batta Gyula bűnös tevékenysége folytán állott volna elő, mint hogy ezek szerint a felek között csupán elszámolás: vita forog fen, azonban a bűncselekmény nyomatékos gyanúja hiányzik, másfelől semmi adat nincs arra, hogy gyanúsított vagyoná­ nak elrejtése, vagy elidegenitése által a kár­ térítési alapot elvonni igyekeznék, a rendelkező rész értelmében kellett határozni. Budapest, 1922. április 9. Krayzel, s k. Ugyancsak a fentiek igazolására csatokra a következő birói végítéletet: A magyar Állam nevében! A budapesti központi kir. Járásbiróság dr. Gergely István budapesti ügyvéd által képviselt Batta Gyula a Magyarországi Bánya és Kohómunkások országos szövetBégének volt titkára, b.-pesti lakos felperes­ nek, dr. Györky Imre budapesti ügyvéd által képviselt Magyarországi Bánya és Kohómunkások Országos Szövetsége alperes ellen 138.600 korona tőke és jár. iránt 1922. ápr. 27 napján a fenti szám alatt beadott keresetlevéllel megindított perében a szóbeli tárgya­ lásnak 1922. évi junius 2-án tartott befeje­ zése után meghozta a következő végitélet: Alperes végrehajtás terhe mellett köteles 69.300 korona tőkét, ennek 1922. április 27-től járó 5 % kamatát és 8456 korona perköltséget 15 nap alatt felperesnek meg­ fizetni. Legolcsóbb bevásárlási forrás! KESZLER ÁRPÁD Egy próbavásárlással meg­ győződhetik, hogy 40 év óta fennálló ÓRÁS ÉS ÉKSZERÉSZ Baumann Adolf férfi- és női divatára cégnél legjobb minőségű árut fel­ tűnő olcsón vásárolhat. Állandóan raktáron: Női-, leány-, férfi- és fin kabátok és öltönyök. SALGÓTARJÁN. Fő-utca 304. Karácsonyi és ujévi ajándékok Vesznek törött aranyat és ezüstöt a legmagasabb árban Minden nálam vásárolt �A BÁNYÁSZ 4 tehát elérte célját. Most azután azt állítja Peyer, — akkori igazi célját palástolja — hogy én és Csóka nem engedtük korábban haza. Ebből annyi igaz, hogy én és Csóka nem menesztettünk küldöttséget Bádenba, akik őt ünnepélyesen haza hivták volna. Azon­ Indoklás. ban én már 1920. októberben személyesen Felperes 1913. március 1-tól volt alkal­ megmodtam Peyernek, nincs semmi akadálya mazva felperesnél és pedig lefutóiéira mint annak, hogy haza jöjjön, mert az orgazdaság szövetségi titkár. Alperes 1922. fcbruár 27-én vádja alól felmentették épen az én közben felperes szerint jogos indokok nélkül és elő­ járásomra és akkor Peyer azt mondta, ne zetes felmondás nélkül elbocsátottá felperest hogy az a látszat legyen mint ha ő azért szolgálatából. Felperes 12 havi felmondási nem jött volna mert ez az orgazdasági ügye időre járó fizetése cimén, minthogy havonta volt, ezért csak karácsonykor fog haza jönni. 11.550 korona fizetést kapott 138.600 koronát Elmult a karácsony, Peyer nem jött, ujév után Paulusz Róbert utján azt üzente küld­ követel alperestől Alperes vitatta, hogy a felmondás nélküli jünk Bádenba egy bányász küldöttséget és elbocsájtásra okot szolgáltatott azzal, hogy az hivja haza hivatalosan és avval a küldött­ a szövetség vagyonát hűtlenül kezelte, sik­ séggel haza fog jönni én és Csóka azt kasztott, ami miatt bünvádi feljelentést is mondtuk, írja ő ezt meg a szövetségnek és tett felperes ellen és a bűnvádi eljárás folya­ akkor hivatalosan fogunk válaszolni, mert a matban van. Kérte a bűnvádi eljárás be- szövetségnek abban az időben annyi pénze fejeztéig az ügyet felfüggeszteni. Becsatolta sem volt, hogy a segélyeket tudta volna 2. alszám alatt a szövetség vezetőségének fizetni tehát ilyen küldöttségnek a költségét 1922. február 27-én tartott üléséről felvett még kevésbbé sem tudta volna fedezni. De jegyzőkönyv másolatot, mely ülésen a hűtlen azonkivül nem is akartuk ezt meg csinálni, kezelést megállapították. Alperes tagadta a mert ez összeférhetetlen a szakszervezeti szellemmel. kereset összegszerű helyességét Felperes tagadta a hűtlen kezelést és a Ezek a dolgok azt igazolják, hogy Peyer sikkasztást Csatolva B. és C alatt a vizs­ nem kizárólag a szervezeti működésekből gálóbiró és vádtanács határozatát. D. alatt kifolyólag emigrált, hanem egyéni érdekből. csatolta az alapszabályokat, s annak 17-ik így néz ki Peyer piszkolódásainak másik­ §.-ára való hivatkozással tagadta, hogy a oldala, akiknek a szeme kinyilt, az látja azt 2. alszámu jegyzőkönyvet aláíró vezetőség is és azután ítél. Én a rágalmak dacára fel­ határozata alapszabályszerű, illetve érvényes vettem a küzdelmet a munkásság érdekei­ volna, mert a felügyelő választmány nem ért és ettől nem tágítok, minden rágalom folytatta le a vizsgálatot. A 2. alszámu dacára és igyekszem a munkásság ügyét jegyzőkönyv alaki valódiságát nem kifogá­ győzelemre juttatni. Ott áltam a legnehezebb solta. Ellenezte a per felfüggesztését. időben, megverettem magam, lezárattam ma­ Az összegszerűség kérdésében alperes gam, még sem tágítottam és most amikor birói felhivásra nem tudta megjelölni, hogy ismét bekapcsolódtam a munkásmozgalomba, mennyi volt felperes fizetése, miért a bíró­ nem hagyom magam félrevezettetni a rágal­ ság kihalgatta eskü alatt alperest és őt maktól. megeskette. Balta Gyula. A bíróság nem látta indokoltnak az eljá­ rás felfüggesztését, mert a B. és C. alatt csatolt okiratok amellett szólnak, hogy a felperes bűnössége a bűnvádi eljárás során R U HA Ü Z L E T. nem lett megállapítható. Ebből következőleg alperest kötelezte az eibocsájtásra szolgáló ok bizonyitására, azonban alperes csak a Dus választék férfi-, fiu 2. alatti jegyzőkönyvvel kiván bizonyítani. téli kabátokban, városi Ez a jegyzőkönyv bizonyítékot nem képez bundákban. nem csak azért, mert az alperesi vezetőség saját tényét tartalmazza, de azért sem mert Külön mérték utáni osztály. alapszabályok 17-ik §-a szerint a felügyelő Kedvező fizetési feltételek. választmány van hivatva a tisztviselők részé­ ről fenforogni látszó szabálytalanság meg­ állapítására nem pedig a vezetőség. Már pedig arra nincs adat, hogy a felügyelőválasztmány a szabálytalanságot megállapí­ liszt- és termény totta volna. kereskedése Bizonyíték hiányában alperes védekezését valótlannak tekintette a bíróság, s ennek folyamányaként, megállapította, hogy felperes SALGÓTARJÁN. nem szolgálhatott okot a felmondás nélküli Telefon szám: 64. elbocsájtásra, hogy tehát alperes a felmodási időre járó járandóságát köteles a felperesnek A keresetnek a fenti marasztalási összeget meghaladó részét a kir. járásbiráság el­ utasitja. A kiszabandó Ítéleti illetőket alperes köte­ les viselni. Friedmann Rezső GESCHEIT JÓZSEF A felmondási idő kérdésében figyelemmel arra, hogy felperes mint II. titkár csak arra a felmondási időre tarthat igényt, mely az 1910/1920. M. E. rendelet szerint a fontosabb teendőkkel megbizott alkalmazottakat illeti, csak 6 hónapi felmondási igényt talált megállapithatónak. Az összegszerűség kérdésében alperes maga sem tudván megmondani, hogy mi volt a felperes fizetése, e tekintetben a fel­ peres esküvel megerősített vallomása volt az irányadó, mely szerint havonta 11,550 korona volt felperes fizetése. A perköltség egészben alperest terheli, mert a kereset összegszerűsége a birói meg­ állapítástól függött Budapest, 1922. junius 20. . Jakabfalvay biró, s. k. Ezekből látható világosan, hogy Peyernek az volt a célja engem eltenni lábalól, ezt pedig a szervezeti formák között nem tudta volna elérni, azért fordult a polgári bíróság­ hoz mert tudta, hogy ezáltal elhúzódik az és épen akor voltak a nemzetgyűlési választások és abban én nem vehetek részt, "Turul-nyomda"r.-t Salgótarján. BLAYER FARKAS ezelőtt WJETZLER és BLAYER Ajánlja dus raktárát férfiés női szövetekben, vászon, kanavász, damast ágyteritők, függönyök, női kész ruha és kabátokban, férfi-, női- és gyermekcipőkben. Feltűnő olcsó árak, kedvező fize­ tési feltételek mellett. Cipők mérték után is rendelhetők. Hirdetéseket felvesz a „Bányász“ kiadóhivatala. 1926. december 1. El ne mulassza megtekinteni Sonnenschein Dávid áruházát Női-, férfi cipők. Tájékoztatásul a vezetőségi tagoknak. A bányatelepen ugy a tagok, mint a ve­ zetőségi tagok, bizonyos tekintetben tájéko­ zatlanok, nem tudják mi a kötelességük. A tagok a vezetőségi tagoktól várják az utba­ igazítást. Ennek az áldatlan állapotnak a megszüntetésére a következőket ajánljuk ugy a tagoknak, mint a vezetőség figyel­ mébe : A tagok csoportokká alakultak, meg­ választották a vezetőségeket. Ezen vezető­ ségi tagoknak a kötelessége a csoport tag­ jainak az ügyes-bajos dolgait elintézni. Ehhez azonban szükséges, hogy a tagok a vezetőség ezen munkáját elősegítsék. Ezt ugy érjük el, ha a tagok az ő ügyeikken megkeresik a vezetőségi tagokat és pon­ tosan az igazságnak megfelelően elmondják és senki nem halgat. el sérelmet, mert akkor nem lehet orvosolni és ez zugoló­ dásra ad alkalmat, amit ki lehet kerülni. A vezetőségi tagoknak viszont kötelessé­ gük, hogy a tagok körében utána nézzenek és a netalán elhalgatott sérelmeket fel­ vegye, ugyancsak a tagok által előadott sérelmeket összegyűjtse és amit az ő saját hatáskörében eltud intézni, azt igyekszik a legjobb tudása szerint elintézni. Olyan ter­ mészetű ügyeket, amelyek a vállalat igazgató­ ságához tartoznak, elintézés végett azokat az ügyeket összegyűjti és az egyesület központi titkárságának átadja. Továbbá az egyesület titkársága és a tagok között fentartja az érintkezést, kiosztja a szaklapokat az előfizetőknek, általában minden esetben úgy a tagoknak mint az egyesületnek segítségére van és eszközli a befizetéseket A szaklapok kezelése a leghelyesebben ugy történik, ha a vezetőségi tagok gyűjtik az előfizetéseket, és az összegyűjtött előfize­ tőket és az összegyűjtött előfizetéseket a helyicsoportoknak az összes vezetőségi ta­ gok leadják, akkor a helyicsoport a szak­ lap kiadóhivatalával, vagyis az anyaegyesűlettel közli és ugyancsak a vezetőség a saját hatáskörében megbíz egy vezetőségi tagot, aki a lap átvételét és elszámolásokat intézi, a fennmaradó lapokat visszaszármaz­ tatja A lap megjelenése alkalmával a lapo­ kat a központtól átveszi és átadja azoknak a vezetőségi tagoknak, akik az előfizetést gyűjtötték, kiosztás végett. A lap részére az előfizetéseket már a lap megjelenése előtt kell gyűjteni és az előfizetési dijakat bérfizetéskor kell beszedni. Ha a vezetőségi tagok ilyen beosztással végzik a munkáju­ kat, nem kerül megerőltetésbe és biztos si­ ker koronázza munkájukat Fel tehát a munkára ! A központi vezetőség. Nyomdavezető: Friedler Samu. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász 1. évfolyam 3. szám (1926. december 1.) A Salgótarjáni Szénmedence Bánya- és Kohómunkásai Gazdasági Szakegyesületének Hivatalos Közlönye. A Salgótarjáni Szénmedence Bánya- és Kohómunkásai Gazd. Szakegyesületének Hivatalos Közlönye. Subject The topic of the resource Bányászat Kohómunka Közlöny Helyismeret Description An account of the resource Megjelenik minden hónap 1-én és 15-én kétheti lapszám Creator An entity primarily responsible for making the resource Csóka Vendel Fajd Pál Salgótarján Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1926-12-01 Rights Information about rights held in and over the resource Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább! https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/ Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/jpeg mikrofilm (35 mm) Language A language of the resource HUN Type The nature or genre of the resource periodika Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context M/60/A Bányászat Csóka Vendel Fajd Pál Helyismeret Kohómunka Közlöny periodika Salgótarján