https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/6f26316222c04817a0952a3aaba8f748.jpg 4acb0f8691dae9eb2351722fa37094e1 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/5e460a9ff67f49568f703ce42cad9bae.pdf ff35b8b0eeb86a617bd934e80a08efa2 PDF Text Text 1. évfolyam 2. szám. 1926. november hó 14. A Salgótarjáni Szénmedence Bánya- és Kohómunkásai Gazd. Szakegyesületének Hivatalos Közlönye. Felelős szerkesztő: CSÓKA VENDEL. Kiadó: FAJD PÁL. Munkában. Lapunk első számának megjelenése munkára serkentette a bányamunká­ sokat. Megtalálták a bányamunkások lapunkban azt az általuk kívánt ala­ pot, mely szerint Magyarország egész területén dolgozó bányamunkásokat átfogó országos egyesületet igyekszünk alkotni. — Lapunk megjelenése után megindult az erőlködés ellenfeleink részéről Az elgáncsolás munkája; — a leglehetetlenebb vádakkal illetik egyesületünket Ezen vádakkal lapunk más helyén foglalkozunk. E helyen tovább fűzzük egyesületünk szüksé­ gességét. A munkásmozgalomban már évtize­ dekkel ezelőtt foglalkozott a munkás­ ság azzal, hogy politikai vagy egyéb pozíciókat betöltő egyének, a szak­ szervezeti életben ne bírhassanak ki­ váltságos jogokkal, mert ez a munkásmozgalomban mindenkor a tagok ro­ vására történik. A magyar munkásmozgalomban egy évtizeddel ezelőtt a Munkásbíztositópénztár alkalmazottainak (krankenkaszlerek) kizárását követelte a mun­ kásság a vezetőségből, mert akkor az volt a helyzet, hogy az ugynevezett krankenkaszlerek a dolgozó munkás­ sággal nem tudták a lépést megtar­ tani, ezért a munkásság, bár ő volt a dolgozó, a saját szervezetében állan­ dóan harcokat kellett folytatni saját érdekeinek megvédéseért. A legutóbbi nemzetgyűlési válasz­ tásokon, amikor ugyanis a szakszer­ vezeti vezetők bejutottak a parla­ mentbe, megtartották azon állásai­ kat, amelyeket a szakszervezetekben elfoglaltak. Ezt azért tették, mert fél­ tek, hogy amikor a mandátumuk lejár, nem juthatnak szakszervezeti állása­ ikba. — Ez azt eredményezte, hogy a vezérek kettős jövedelemre tettek szert, ami nekik gondtalan megélhe­ tést biztosított és ennek következté­ ben mind kevésbbé értik meg a mun­ kásság sulyos helyzetét és nyomoru­ ságát. Ezt a helyzetet akarjuk mi az egye­ sületi életben kiküszöbölni. — Ez nem azt jelenti, hogy ha valaki a szerve­ zeti vezetők Közül mandátumhoz jut, akkor a szervezetben ne működjön, de ne foglalhassa le az egyedüli irányitást és az ügyek intézését. Azonban az ő tudásával és tekintélyével Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Vasut-utca 4. szám. Megjelenik minden hó 1. és 15-én. legyen szervezetének segitségére az ügyek intézésében. Minden munkás­ szervezetben meg kell a tagoknak azt a jogot adni, ami, őt megilleti és ez az alapja a szervezet helyes működésé­ nek. A mi szakegyesületünk oly de­ mokratikus alapokra van fektetve, hogy itt lehetetlenné válik az egyes emberek részére az egyedüli és dik­ tatórikus vezetés. Ugyancsak most folynak az előmun­ kálatok az egyesületi alapszabályok módosítása tekintetében. — Ugyanis kifogjuk terjeszteni működési terüle­ tünket az egész ország összes bánya­ telepein dolgozó bányamunkásaira. — Tudatában vagyunk annak, hogy az egész országban a bányamunkások a legnagyobb elkedvetlenedéssel vannak eltelve a Bányamunkás Szövetség működése iránt, ezért igyekszünk ne­ kik segítségére. Ez által azt akarjuk elérni, hogy a bányamunkásság ne ke­ rüljön abba a sokféle konjuktura szer­ vezetbe, hanem igenis egy magaalkotta egységes országos szövetségbe tömö­ rülve vívja meg harcát a tőkével. A legközelebb tartandó küldött köz­ gyűlésre meg fogjuk hívni az egész ország bányamunkásságának küldötteit és velük együtt fogjuk lefektetni az országos szövetség alapszabályait. Ez lesz a biztosítéka annak, hogy ez a szövetség a munkásság hatalmas szikla­ vára lesz, mert ennek a szövetségnek az alapjait a munkásság maga rakja le és épiti fel. — A bányamunkásság bír annyi intelligenciával és tudással, hogy a maga sorsát maga alkossa meg és ugyancsak az irányítást is maga tartsa a kezében. Ez az úttörő munka fogja az ország többi telepein dolgozó bányamunkásokat sorakoztatni a salgó­ tarjáni munkásság mellé. Nagy problémák várnak megoldásra, amelyek csakis egy egységes gazda­ sági szövetségnek a keretein belül oldhatók meg. A bányamunkásság tu­ datában van annak, hogy ezen szö­ vetségnek a megteremtése áldozatok­ kal jár, ezt az áldozatot hajlandó vál­ lalni annál is inkább, mert most ön­ magáért és családjáért hozza az áldo­ zatot Nem törődik a salgótarjáni bánya­ munkásság a rágalom hadjárattal sem, mert jól tudja, hogy nem várhat dicsé­ retet azoktól, akiknek a diktatórikus kezükből kiveszi a hatalmat, amely hatalmat a bányamunkásság a maga Egyes szám ára l6 fillér. (2000 K.) részére kívánja biztosítani. Elérkezett­ nek látja a bányamunkásság az időt arra, hogy a bánya munkásságról jövőben mint az ipari munkásság elittjéről beszéljenek. Ugyanúgy, az országok gazdasági életében ai^ányaipar az alap, ugyanúgy a bánya­ munkásság szervezete keli, hogy a munkásmozgalom alapját képezze Ennek a felépítéséhez fogtunk és ezen munkánkhoz segítségül hívjuk az egész ország bányamunkásságát, hogy minél inpozánsabb és hatalmasabb várat építhessünk. Munkánk gyümöl­ csét magunk élvezzük. Fel a további munkára ! Jó szerencsét! A szanálás réme. A bánya rabjai még mindég megdöbbenve gondolnak vissza az napjaira, amidőn az úgynevezett szanálással kapcsolatosan jelentkezett a bányaiparban az a rettenetes pangás, amely a ságot országszerte szomorú kereseti viszo­ nyokhoz juttatta. 1924. júliusában már a szénkonjunktura meggyöngült, ezzel egyidejüleg jelentkeztek a bányakapitalisták, az ál­ taluk takarékosságnak nevezett gondolattal, természetesen a takarékosságot a munkásság munkabérében látták megoldhatónak. Az előbb kötött berszerződéseket önhatalmúlag bontották fel, anélkül természetesen, hogy a munkásságnak bármit is adtak volna. A munkásság csak azt vette észre, hogy mindinkább rosszabbodik a helyzete. Ezt követőleg már nemcsak a munkabéreket és egyéb járandóságát vonták el, hanem megkezdték a rémes szanálást is Ezreit bocsájtották el a munkásoknak, oly munkásoknak, akik a bányatársulatoknak évtizedek óta robotoltak. Azért az ilyen. munkásoknak, mert ezen munkások már kivoltak sajtolva, elvoltak öregedve és ke­ vesebb hasznot tudtak hajtani a munkaadóknak. A salgótarjáni bányamunkásság ez év áprilisában a nyomortól tüzelve megmozdult és követelte a munkaalkalmak megteremté­ sét követelte a munkaalkalmak megteremtésével az elveszített munkabérek visszaadását. Szomorúan állapítjuk meg, hogy követeléseinek csak az a része teljesült amellyel ugyan munkaalkalomhoz jutottak a munkások egyik része, az elvont munkabérek, egyéb járandóságok szándéka, hogy a rajta esett sérelmeket or- �A BÁNYÁSZ 2 vosolja. Visszaszerezze elveszített szénjá­ randóságát, biztosítja a tisztességes bánásmódot, de biztosítson magának tisztességes munkabéreket is. Felismerte a salgótarjáni munkásság azt az utat, amely utón az előb­ biek elérhetők. A bizalmíférfítestület már foglalkozott a sérelmekkel és úgy határozott, hogy munkaadójához a sérelmek orvoslásá­ ért memorandumot nyújt be, amely memo­ randumban felsorakoztatja panaszaikat és azok sürgős orvoslását kéri A munkaadók is érzik, hogy az elmúlt időkben sok igazságtalanság érte a munkás­ ságot, mert itt-ott elejtett szavakból mintha arra lehetne következtetni, hogy a munkás­ ságnak jogos követelései állnának fenn. De mert tudják azt is, hogy a munkásság a megjavult széntermelési viszonyokat föltétlen kifogja használni helyzetének megjavítására, ezért a vállalatok ismételt szanálással fenye­ getőznek és úgy tűnik fel, mint hogyha ezen fenyegetésükkel próbálnák a munkásságot befolyásolni, vagy helyzetük javítására irá­ nyuló törekvéseitől eltántorítani. Lehetséges, hogy a tavasszal némiképen gyöngülni fog­ nak a bányák termelései, ez azonban semmi képen sem fogja a munkásságot eltántorítani a jogosan megillető munkabérek és egyéb rajtuk esett sérelmek rendezésétől. Küzdeni fognak mindaddig, amíg csak követeléseik elintézést nem nyernek, mert csupán mun­ kával azokat a súlyos sebeket, amelyeket a szanálás ejtett a munkásság tízezrein, csak úgy lehet gyógyítani, ha a megdolgozott munkát becsületesen megfizetik. A családok rongyosak, apró iskolás gyermekek mezítláb járnak az iskolába; a szülök nem tudnak az emberek között megjelenni ruhák hiá­ nyában. A munkásság legtöbbje a szanálási idő alatt kapott hiteleket törleszti, ugyanis most egy kissé nagyobb keresethez jutott, de jelenlegi helyzetét semmivel sem tette jobbá, mert hiszen az eddig szerzett adóságait sem bírja belőle kiegyenlíteni- Hosszú hónapok és évekre lesz szükség, hogy a szanálásból hátramaradt bajokat letudja küzdeni. A bajok leküzdésének lehetőségét a mun­ kásság szervezetének kiépítésében látja. A szervezet kiépítésének munkálatai helyes mederben folynak és megvan minden remé­ nyünk ahhoz, hogy ezzel az intenzív mun­ kával a jövőben elibénk tornyosuló bajokkal meg fog tudni küzdeni Hogy a küzdelem minél könnyebb és gyorsabb legyen, szük­ ség van a munkásság tömeges megmozdulá­ sára. Tehát az, aki érzi, hogy rajta igazság­ talanság történt, az, aki látja, hogy a sza­ nálás és a szervezet meglazulása a munka­ adókat milyen nagy mértékben bátorította fel a munkásság érdekeinek megcsorbítására, ne gondolkozzon egy pillanatig sem, hanem jöijön velünk és cselekedjünk együtt s együttes erővel vívjuk ki a bennünket meg­ illető javakat Sonnenschein és László kézimunka és fehérnemű szalonjában Salgótarján, fő-utca 303. sz. alatt mindennemű kézimunka és fehérnemű a leg­ olcsóbban vásárolható. Férfi- és női fehérneműt, kézimunkát hozott anyagból is, saját üzemünkben készítünk. Egyesülésben az erő. A Salgótarjáni Szénmedence Bánya- és Kohómunkásainak Gazdasági Szakegyesülete f. hó 1-én délelőtt összvezetőségi ülést tartott, amelyen a vasárnapi- és pótműszak kérdésével, valamint a szakmánybérekkel foglalkoztak. Az összvezetőség határozatában utasította a központi vezetőséget és titkárságot, járjon el a vállalatnál és jelentse be, hogy a mun­ kásság vasárnap csak a délelőtti műszakot hajlandó teljesíteni, erre azonban 50 száza­ lék pótdijat követel. Ugyancsak több helyi jellegű ügyek elintézését kérje. A szakmánybérekre vonatkozólag azt az utasítást adta az összvezetőség a titkárságnak, gyűjtse a szükséges adatokat és a lehető legrövidebb időn belül foglalja memorandumba és nyújtsa be a vállalatnak. A titkárság folyó hó 2-án a határozatnak megfelelően eljárt a vállalat igazgatóságánál és bejelentette a munkásság határozatát. A vállalat igazgatósága 3-ára helyezte kilátásba a választ. Erre ugyanis azért volt szükség, hogy az igazgatóság megfigyelje a munkás­ ság hangulatát. — A vállalat tényleg 3-án behívatta a munkásság megbízottait és kö­ zölte velük, hogy teljesíti a kívánságokat és folyó hó 1-én már életbe is léptette. — Ugyancsak a többi kérdésben is megállapo­ dásra jutottak. Ez igazolja a szakegyesület erejét, mert ez a tudomásul vétel nem a vállalat jószí­ vűségét igazolja, hanem a munkásság össze­ tartásának és ez által elért tekintélynek az elismerését Felhívjuk lapunk olvasóit, kísér­ jék figyelemmel a lapunkban közölt hirdetéseket. Bérmozgalom a pécsi bánya­ kerületben. A bányamunkások általános bérrendezése folytán a pécsi bányakerületben a bérek visszamaradtak a többi kerületekhez viszo­ nyítva. Ezen különbözet a tatabányai és a salgótarjáni medencéhez" hasonlítva. 10 szá­ zalék, ami a munkások keresetében lénye­ ges hiányt jelent — A pécsi kerület bá­ nyamunkásai bérmozgalmat indítottak és a bérek javítása érdekében beadvánnyal for­ dultak az Első Dunagőzhajózási Társulat igazgatóságához, amelyben 10 százalék bérjavítást kértek. Ezen beadványt a vállalat igazgatósága elutasította azzal az indokolással, hogy a jugoszláv szénszállítás beszüntetése követ­ keztében nincsen meg a lehetőség, hogy a kívánságot teljesítse. A „Bányamunkás“ legutóbbi 14-ik számá­ ban ehhez a mozgalomhoz azt a kommen­ tárt fűzi, hogy a pécsi kerület bányamun­ kásai gyengén vannak szervezve és ezért nem tehetnek komolyabb lépést. Ehhez mi csak azt a szerény megjegyzést fűzzük, hogy ha a pécsvidéki bányamunká­ sok gyengén vannak szervezve, abban a Magyarországi Bányamunkások Szövetsége jelenlegi vezetőinek van része. — Mi még élénken emlékezünk arra az időre, amikor a pécsvidéki bányamunkások azt üzenték be a szövetségbe, hogy mindaddig, míg Payer áll a szövetség élén, nem fizetik a járulé­ kokat Tudomásunk szerint ez a helyzet mais fenn áll és a szövetség mai vezetői nem fek­ tettek nagy súlyt arra, hogy a pécsi bánya­ munkások meg legyenek szervezve. Termé­ szetesen, mert akkor fel kellett volna áldozni a vezért, ez pedig az ő hatalmi pozíciójának elvesztését jelentette volna, amihez ő görcsösen ragaszkodik. Inkább tű­ rik azt, hogy egész bányakerületek olyan színben tűnjenek fel, mintha nem akarnának szervezkedni. A pécsvidéki bányamunká­ sokra még rosszakarattal sem lehet ráfogni, hogy nem akarnak szervezkedni, mert hisz ők voltak az elsők, akik bányamunkás szer­ vezetet alkottak, már a kilencvenes években. 1926. november 14. A pécsvidéki bányamunkások figyelmébe ajánljuk a salgótarjáni eredményeket, gon­ dolkozzanak a dolgokról és határozzanak a sorsuk felett. Lehetséges-e az, hogy egyes vezetők miatt a munkásság állandóan le legyen igázva. Megmutattuk az utat az ország bánya­ munkásainak. Fel tehát a szervezkedésre. Ne tűrjük az egyes szakszervezeti vezetők terrorját. Hagyják őket magukra és építsék fel a bányamunkásság szilárd várát, egy uj Bányamunkás Szövetséget, amelyben a bá­ nyamunkások az irányítók. Tudunk egyedül járni, nincs szükségünk járszalagra. Friedmann Rezső RUHAÜZLET. Dus választék férfi-, fiu téli kabátokban, városi b u n d ák b a n. Külön mérték utáni osztály. Kedvező fizetési feltételek. GESCHEIT JÓZSEF liszt- és termény kereskedése SALGÓTARJÁN. Telefon szám: 64. BLAYER FARKAS ezelőtt WETZLER és BLAYER Ajánlja dús raktárát férfiés női szövetekben, vászon, kanavász, damast ágyterítők, függönyök, női kész ruha és kabátokban, férfi-, női- és gyermekcipőkben. Feltűnő olcsó árak, kedvező fize­ tési feltételek mellett. Cipők mérték után is rendelhetők. Jó szerencsét csinál minden gazdasszony, aki paprika és egyéb apró fűszerszükségletét nálam szerzi be, mert nálam elsőrendű árut a legol­ csóbban kapja. — Nálam kapható a fűszerek gyöngye, az édes nemes csemege paprika a leg­ olcsóbb napi árban. Egyszeri vásárlás meggyőződteti úgy árufan mint FARKAS PÉTER paprika áruháza Salgótarján, Piac-tér. Legolcsóbb bevásárlási forrás! Egy próbavásárlással meg­ győződhetik, hogy 40 év óta fennálló Baumann Adolf férfi- és női divatára cégnél legjobb minőségű árut fel­ tűnő olcsón vásárolhat. Állandóan raktárom NŐi-, leány-, férfi- és fiu kabátok és öltönyök. �1926. november 14. A BÁNYÁSZ Újabb paktum Nagybátonyban. A nagybátonyi helyicsoportunk megala­ kulása után egy határozati javaslatot foga­ dott el, amelynek alapján a szakmánybérek revízióját és egyéb apróbb sérelmek orvos­ lását kérte a bányaigazgatóságtól. A kér­ vény benyújtásának körülményét csakhamar észrevették Peyerék és nyomban kontra­ kérvényt nyújtottak be, három nagybátonyi meghasonlott Peyerista aláírásával. A bérkérvény beadásával egyidejűleg Peyer — szokásához képest — felkereste Budapesten Lantos vezérigazgatói és meg­ állapodott vele, hogy a beadott bérkérvé­ nyek közül nem a munkásokét, hanem a Peyerét fogják tárgyalni, de nyomban meg is állapodtak abban, hogy mit fognak adni a munkásoknak. A szakegyesületünk nevében benyújtott kérvényünknek a tárgyalása hosszú időig elhúzódván, folyó hó 9-én délután 2 órakor a nagybátonyi munkások bízalmiférfiai be­ mentek Sallay főmérnökhöz és megkérdez­ ték, hogy milyen szándékai vannak az igaz­ gatóságnak a bérkérvényük letárgyalását illetőleg. Sallay főmérnök kijelentette a jelen­ lévőknek, hogy két kérvény van az igazga­ tóságnál s igy az igazgatóság nem tudja el­ határozni magát, hogy melyik kérvényt tár­ gyalja le, mire a munkások jelenlevő kép­ viselői kijelentették, hogy ők hajlandók a munkásság elé szavazásra adni a 2 kérvényt, amely kérvény a legtöbb szavazatot kapja, azt tárgyalja le az igazgatóság. Nyomban megszavaztatták a várakozó munkástársa­ kat,- kik egyhangúlag a salgótarjáni szén­ medence kérvénye mellett szavaztak, egy­ úttal utasították Orosz Mártont, hogy a Peyer által reájuk erőszakolt kérvényt azon­ nal vonják vissza. Orosz Márton a bizalmi­ férfiak jelenlétében bement Sally főmérnök­ höz és a kérvényt vissza is vonta. Ugyanabban a pillanatban vált köztudo­ másúvá, hogy az október havi kereset az előbbi kereseteknél is gyöngébb, vagyis 55 000 egynéhány száz koronát tett ki, amelyre a munkások nyomban be is szün­ tették a munkát és közölték az üzemvezető főmérnökkel, hogy a bentlévő bérkérvényük azonnali letárgyalását kérik. — Bortnyák bányaigazgató ezalatt Budapesten tartózko­ dott, az üzemvezetőség úgy Bortnyák, mint Lantos igazgatókkal, amelyre Peyer kegyel­ mes ur társaságában, Budapesten megindult a tárgyalás. Késő éjjeli órákban Orosz Mártont, Peyer főmegbizottját, az igazgató ur fogatán hozat­ ták el Maconkáról és vele beszélték meg a tenni valókat. Orosz Márton meg is egye­ zett az igazgatósággal, hogy ki fog menni és másnap munkába fogja állítani a mun­ kásokat. Végig is járta a falut és a régi kincstári telepet, ahol tényleg sikerült is egynéhány szaktársat beugratni és munkába állítani. A munkába állított szaktársak csak később jöttek rá, hogy Orosz becsapta őket, mert a megegyezés, melyet Peyer odafönn létesített, korántsem elégíti ki a munkás­ ságot. 10-én délután megérkeztek a Salgótarjáni Szénmedence Bánya és Kohómunkásai Szakegyesületének kiküldöttei, akik délután már föl is vették a tárgyalást a bányaigazgató- sággal, megállapodásra azonban nem tudtak jutni, csak később tűnt ki, hogy a bányaigazgatóság 11 -én délelőtt 8 órára Peyeréket várta, Peyerék tényleg meg is érkeztek, akik jelentkeztek a bányaigazgatóságnál a tárgya­ lás felvételére. Itt azonban valami történt, mert pár órával később megjelent a kísbiró a községben és szoros-patakban, dobszóval hívta össze a bányakaszinó udvarára a sztrájkban álló szaktársakat. Azzal a megokolással, hogy Peyer Károly nemzetgyűlési képviselő és Fodor József szövetségi tiszt­ viselő gyűlést akarnak velük tartani. A nagybátonyi munkásság a dobhivásnak ele­ get is tett, a dobszóra ősszegyülekezett a kijelölt helyen meghallgatni a Kegyelmes urnak a véleményét Ahogy a kaszinó ka­ puján a tömeg eleje betódult, ott látták a nagybátonyi bányatársulat tulajdonát képező mészárszéket, mikor is eszükbe jutott a jelenlévőknek, hogy Peyer ismételten vágó­ hídra viszi őket, gúnyosan kezdtek bőgni, mikor Peyer megjelent előttük közölték vele, hogy a vezérürü hivószavára megjelentek a birkák, parancsoljon kegyelmes urunk. Csak­ hamar összeszedte Peyer minden tudását és kezeit dörzsölve elpállott a nagybátonyi szaktársaknak, hogy most ismételten meg­ mutatja, hogy mi minden van az ô tehetsé-g es fejében. A munkásság látva Peyer doognak való nekirugaszkodását, mint egy ember, zúgott fel egymásután az éljenzés, Peyer erre meg is örült, hogy milyen nagy­ szerű hangulatban találja a nagybátonyi munkásokat, csak később sült ki, hogy az éljenzés Csóka Vendel szaktársnak szólt, aki jólehet nem is tudott arról, hogy nagybátonyban mi történt. Persze, hogy erre Peyer elvtárs nyomban oda kiáltotta a tömegnek, mi történt magukkal, maguk csirkefogókat éljeneznek ? amelyre a tömeg magából ki­ kelve harsány hangon követelte Peyernek azonnal való távozását és ennél sokkal ké­ nyelmesebb helyet ajánlottak fel neki, a Bádeni nyaralást. Peyer még egy kísér­ letet tett és Balta Gyulának a nevével próbálta a tömeget lecsillapítani és a csend­ őröktől kért védelmet, hogy tegyék lehetővé, hogy elmondhassa beszédét, persze ez sem használt semmit, mert a tömeg tovább abcugolta és azt vagdalták oda neki, hogy nincs rá szükség Nagybátonyban, menjen oda ahonnét jött. A nagybátonyi munkás­ ság megelégelte paktálását és nem kiváncsi rá. Peyer látta a kudarcot, más eszközökhöz folyamodott. Orosz Márton egyik csatlósá­ hoz fordult és azt kérte meg, hogy csilla­ pítsa le a tömeget, mert ő mégis szeretne szembenézni a nagybátonyi munkásokkal. Szegény Marci meg is kísérelte, de ő még csúfosabban járt mint megbízója, mert őt a bányaigazgatóság fekete hintójába küldték, hogy menjen hintózni tovább. Igen ám, de hátra volt még Fodor József, Peyernek a jobb keze, aki ugyancsak erélyesen odaállott és túlpróbálta kiabálni a tömeget, de őtet sem hallgatta meg senki. Végül azután Su­ lyok csoma János a nagybátonyi szövetke­ zet pénztámoka, aki Peyer dédelgetéséből van a szövetkezetben, emelkedett szólásra s könyörgött, hogy ne tegyék csúffá a kegyel­ mes urat, nem látják, mit fog szólni a világ, hogy Peyer kegyelmes ural a munkásság ilyen mostohán intézi el. De ez sem használt semmit, mert a jelenlévő munkásság Csorna bácsit a szövetkezetbe küldte korpát árulni. Mindezeket látva a figyelmeztette a tömeget, hogy ne csináljanaa botrányt, hanem hallgassák meg a szó­ nokot és azután határozzanak. A tömeg ezután kijelentette, hogy nem kiváncsi a szónokok egyikére sem és nem is hajlandó meghallgatni őket. Erre mintha Össze lettek volna beszélve, ismételten elkezdtek san bőgni és az egyesületünk éltetése mel­ lett kivonultak a kaszinó udvaráról, ugyan­ azon az uton, amelyen jöttek. A jelenlevő Kékesi szolgabiró látva azt a kudarcot, amely Peyert érte, Szabó Sándor nagybátonyi helyicsoportunk elnökéhez for­ dult és kérte, hogy jöjjenek az irodába kezdjék meg a tárgyalást. Szabó Sándor ki­ jelentette, hogy van nekünk egyesületünk, amelynek meg vannak a hivatott vezetői, a tárgyalást illetően forduljanak az egyesület­ hez. Szabó Sándor a tömeghez fordulva megkérdezte, felhatalmazzák-e a vezetősé­ get arra, hogy a tárgyalásokat megkezdjék, melyre a tömeg egyhangúlag azt a választ adta, hogy a tárgyalást csak akkor veheti fel a vezetőség, ha Csóka Vendel szaktár­ sat meghívják a tárgyalásra. Peyerék, mint akik jól végezték dolgukat, megkapták a meghatalmazásukat Orosz Marcitól és Sulyok csomaa János utján a fogyasztási szövetkezettől, jelentkeztek a bányaigazgatónál tárgyalásra. Körülbelül 10 percig tarthatott a tárgyalás, amikor vissza­ jött, az utcán kiváncsiaskodó szaktársakhoz fordult Peyer és közölte velük, hogy ing­ van a megállapodás és menjenek, vegyék fel a munkát. Peyer kegyelmes ur társa­ sága pedig a bányakaszinóba vonultak, ahol vezérkarával egyetemben lakomára ül­ tek össze. Az ott jelenlevőktől halljuk, hogy Peyer elvtárs eldicsekedett, hogy milyet könnyen ment a megegyezés a bányaigaz­ gató úrral, de különösen Lantos vezérigaz­ gató ur tanúsított nagy előzékenységei, mert hiszen nem is kellett érvelni a munkásság igaza mellett, mert Lantos vezérigazgató ur már zsebében hozta Pestről a megegyezést Ebéd után Peyer visszautazott a gyors­ vonattal Budapestre, de meghagyta visszamaradott csatlósainak, hogy menjenek be a faluba és hirdessék győzelmüket, mert enné/ szebb eredményt a bányamunkás szö­ vetség képviselői soha nem ériek el mini a jelen esetben. Az eléri eredményhez tény­ leg gratulálunk Peyernek, meri ezek c: eredmények nagyon hasonlítanak azokhoz az eredményekhez, amely eredményeket Peyer éveken keresztül szállított a mun­ kásságnak. Hogy a kép tiszta legyen, nézzük meg, hogy mi hát az eredmény, amit Peyerék olyan nagyra értékelnek. A bányaigazgatóság közli a munkásokkal, hogy biztosítani fogja a 61 ezer koronás átlagos keresetet, feltéve, ha a kívánt 30 métermázsás telje­ sítményt a munkások elérik. Megadja a bá­ nyaigazgatóság az elmúlt három hónapra visszamenőleg az átlagos keresetből hiányzó összegeket. — Előleget is ád műszakonként 45—50.000 koronát, feltéve, ha azt a mun­ kások meg tudják keresni. Aztán üdülési szabadság is lessz majd, ha a munkások jól fogják magukat viselni. Természetesen az is csak akkor, ha a munkások a Peyer-féle megállapodás alapián az üdülési szabadság­ hoz kötött időt eltöltik Nagybátonyban. — Miután azonban Nagybátonyban ezideig Legolcsóbb bevásárlási forrás! KESZLER ÁRPÁD SONNENSCHEIN DÁVID ÓRÁS ÉS ÉKSZERÉSZ uri- és női divatáruháza SALGÓTARJÁN. Fő-utca 483. szám. Nagy választék gyermek fiu, férfi és női cipőkben, további női kész ruha, leány és nőí kabátokban. Hó- és sárcipők Elvem : nagy forgalom, olcsó árban. kevés haszon. SALGÓTARJÁN. Fő-utca 304. Karácsonyi és ujévi ajándékok. A legolcsóbb bevásárlási forrás arany és ezüst ékszer különlegességekben Veszek törött aranyat és Minden vásárolt 5 írásbeli jótállást vállalok. eszközöltetnek. �A BÁNYÁSZ 4 egyetlenegy munkás sincs, aki ezt kiérdemelte volna, igy tehát nem kellett nagy megerőltetés az üdülési szabadság megadá­ sához. mert világos, hogy erre ugy sem fog kerülni a sor. Délután folyamán ismételten megkezdőd­ tek a tárgyalások, most már a nagybátonyi munkásság tényleges képviselőivel, akik dél­ után 5 ólától este fél 11-ig tárgyaltak, mond­ hatnók eredménytelenül. A tárgyaló bizott­ ság, valamint az egyesületünk képviselője rámutatott a szakmányok tarthatatlanságára s két évi adat gyűjteményükkel bizonyitot­ ták. hogy a nagybátonyi szakmányt fel kell emelni, mert azzal a kivánt 30 métermá­ zsás átlagos teljesítményt ugyszintén a szer­ ződésben biztosított átlagos 61.000 koronás kereset el nem érhető. A tárgyaló bizottság a szakmánybérek fölemelését kérte, a lakás, fűtés, világítás, szorospatakban orvosirendeló fölállitását és még egyéb apróbb természetű sérelmek mellett szállt síkra. A késő éjjeli órákban a tárgyaló bizottság félbeszakitotta a tárgyalást azzal, hogy a bányaigazgatóság által felajánlott bér és egyéb ügyek rende­ zését, nem teszi magáévá, hanem a döntést a munkásságra bízza. Ehez képest f. hó 12-én reggel fél 7 órakor Szabó Sándor, a helyi­ csoportunk elnöke, ismertette a tárgyalás eredményét a munkásággal, aki ugy határo­ zott, hogy egyenlőre fölveszi a munkát, de utasítja a vezetőséget, hogy keresse meg a módját a munkabérek további rendezésére, mert megvannak győződve arról, hogy a bányaigazgatóság által kilátásba helyezett in­ tézkedések nem váltották ki a munkásság megelégedését Azok a munkástársak, akik eddig kétel­ kedtek Peyerék aljas munkálkodásában, azoknak a nagybátonyi események kinyithat­ ják a szemüket Láthatná mindenki, hogy Peyer milyen eszközökkel dolgozik még ma is, amikor már látja, hogy a munkásság tö­ megei utálattal fordul el tőle, csendőrökkel, hatósági beavatkozással igyekszik magának kiverekedni tárgyalási lehetőségeket, csak azért, hogy ő tovább tarthassa bolonddá az egész világot, elhitesse a jóhiszemű munká­ sokkal, hogy ő még mindég az, aki volt valamikor. Bennünket próbál bemocskolni, bennün­ ket állit oda a tömegek elé mint olyanokat, akik a hatóság és a bányaigazgatóság vé­ delmét élvezzük, íme most láthatja mindenki, hogy Peyer, aki dennunciál, aki folyton ha­ zudik, az paktál a bányaigazgatókkal és az hozza magával a zsebében a Budapesten titokban kötött szerződéseket és ezeknek az alapján veszi el a kenyeret a munkásoknak a szájából / Nem egyszer hangoztattuk, hogy az ese­ mények igazolni fognak bennünket, közele­ dünk tehát ahoz, hogy mindenki tisztán fog látni. Mindenki be fog látni a boszorkánykonyhába, csak egy kis türelem, el fog jönni az ideje mindennek. Guttmann Mátyás cipész, ajánlja elsőrendű saját készítésű cipőrak- tárát. — Mérték utáni rendeléseket és javitáso- kat elvállal. — — — —- Jó szerencsét hoz Önnek ___ ____ IGAZ HERMANN FŐ-uccán levő fűszer- és lisztüzlete, ha vásárlásait állandóan ott eszközli, mert nála minden a legolcsóbb. "Turul-nyomda“ r.-t, Salgótarján. Alakuló közgyűlések voltak a kerületben. Nehéz és fárasztó munka után október 31-én és november 7-én helyicsoportot alaki­ tottunk meg. Az alakuló közgyűléseken az előadók részletesen kifejtették az egyesület céljait, szembeszállnak a Peyerék részéről elhangzott vádakkal. Mindenütt bebizonyi­ tották, hogy a vádak alaptalanok és minden komolyságot nélkülöznek. Bebizonyították azt is, hogy a vádak a megalakult egyesület megbontását célozzák. Az alakuló közgyű­ léseken mindenütt élesen tiltakoztak a szak­ társak a Peyerék brutálitása ellen s nagy lelkesedéssel mondották ki a megalakulásu­ kat. Bizalmukról biztosították ugy a köz­ ponti, mint a helyicsoportok vezetőségi tagjait. De utasították egyuttal a vezetősé­ geket, hogy a munkásság gazdasági és szociálista helyzetének megjavítására töreked­ jenek és hogy a fennálló sérelmek orvoslást nyerjenek. A vezetőségbe a következő szaktársakat választották be: Zagyvapálfalva, október 31-én. Elnök: Nagy János, alelnök : Messzersmied János és Takács Mihály, pénztárnok: Dudás István és Gordos János, jegyzők: Hejna Ferenc és Pepsiczki József, ellenőrök : Macz Ferenc és Reinísch József, vezetőségi tagok : Mlinárcsik Gábor, Loczi György, Kaszás Márkus József, Kulda Ottó, Orosz Pál, Földi János, Surányi János, Lukács Pál, Godó György Ferenc és Huszár Lajos. Baglyasalja, okt. 31-én. Elnök: Lantos István, alelnök : Eppik Albert és Fajd Sándor, pénztámok: Kruszli József, Szévert Károly, Ponyi Ferenc és Bartus János, jegyzők: Kis Géczi András, Kovács József csajkás, ellenőrök: Mako József, Kruppa László, vezetőségi tagok: Sándor József, Szlatovics Lajos, Vilcsek Márton, Sávolyi Márkus, Epick Ede, Lados András, Ponyi István, Ravasz Lajos, Szand János és Ács Dezső. Etes, okt. 31-én. Elnök: Ondrék József, alelnök: Bacso Lajos, Trenka András, pénztárnok: Morgenstein Vilmos és Ubrankovocs Pál, jegyző: Gasparkovics Géza, ellenőrök : • Csajadi Ferenc, Somoskői József, vezetőségi tagok: Lantos Péter, Pereszi József, Varga Lajos, gergi Varga József, Zsilyi Péter, Valak Pál, Szűcs József, Dénes László Gábor, Gyüre János, Gübren József. Lapujtő, okt. 31-én. Elnök: Juhász Mátyás if., alelnök: Oravecz Pál, Kovács Sándor hore, pénztárnok: Szukán Ágoston, jegyző: Lantos Gáspár Kovács, ellenőrök: Szabó István és Horváth István tuki, Vezetőségi tagok : Szikszai An­ drás, Csipke Gábor, Hives István id., Bartus János, Nagy Lajos, Csirke István, Csernák Sándor, Tóth János matyó, Tóth Mátyás tőgyös, Styaszni János, Kozik Ferenc. Zagyvaróna, okt. 31-én. Elnök . Lakatos András, alelnök: Czimbalik Ferenc, pénztárnok: Földi Márkus, jegyző: Kovács B. András, ellenőrök: Sze­ keres András, Troják T. János, vezetőségi tagok: Kokál József, Handlovics Rezső, Orosz József, Olá Károly, Földi István, M. Troják Miklós, Földi József B., Kovács B. József és Hando László. Somoskőujfalu, okt. 31-én. Elnök: Földi István, alelnök: Kőrös András, Kovács Sándor, jegyző: Szikora Gáspár, ellenenőrök: Ángyal József és Molnár István, vezetőségi tagok: Balázs Imre tüzes, Balázs Miklós, Laska Ferenc, Mag István, Balázs Miklós csornai és Bodor József bolya. Kisterenye, nov. 7-én. Elnök : Kelemen Károly, alelnök: Kosik János, pénztárnok: Győri István, jegyző: Miinek István, ellenőrök: Bozsik Ferenc, Turcsik István, vezetőségi tagok: Dobrozsi Mihály, Kis János, Bakos Ferenc József, Sándor Matyi József, Kakuk Kovács József, Nagy János, Schwarcz János id., Marsinszki József, Králik László és Bazsó József. 1926. november 14 Mizserfa, nov. 7-én. Elnök : Jamrich János, alelnök : Pinkusz Ernő és Tolok Mihály, pénztárnok: Hepp Ferenc, Visoczki Péter, jegyző: Gugyella András, ellenőrök: Moticska Ignác, Zollner Rezső, vezetőségi tagok: Vinter Venczel, Lengyel Lajos, Tóth Sándor III., Bodi János, Hájas János, Kecskés Béla, Wavrik Miklós, Hajducsek Antal, Lecsko András, Színek Pál, Lipsiczki Ignácz. A további helyicsoport megalakulások a legközelebb tartatnak meg. GROSZ MIKSA — FŰSZER- ÉS — VEGYESKERESKEDÉSE Salgótarján, Vasut-utca 20. HIREK. Előfizetési felhivás! Bányászok ! Szaktársak! Lobogtassátok mogasra a bányász zász­ laját, fizessetek elő lapunkra. Egyes szám ára 2000 kor. Negyedévre 10.000 korona, fél évre 20.000 kor., egész évre 40.000 korona. Braziliai magyarajku munkások szolidaritása Salgótarjánnal. A sal­ gótarjáni bányamunkások tavaszi megmoz­ dulása a lapok nyomán eljutott az egész világba. Ennek hatása alatt a brazíliai magyarajku munkások egy mulatságuk jövedel­ méből 74 dollárt, illetve 5.242.000 koronát küldöttek a salgótarjáni nyomorgó bánya­ munkások segélyezésére. Á segélyt Peyer Károly, a legutóbb lentiárt agitációs utja alkalmával hozta le Salgótarjánba, aki a pénzzel agitátorokat szerzett magának. A szétosztás meglehetősen titokzatosan történt Az eddig beérkezett adatok szerint azoknak juttatta az összeget, akik hajlandónak mu­ tatkoztak Peyer érdekében agitációt kifej­ teni. Bizonyára a Brazíliai magyarok nem azért küldték a pénzt, hogy azt Peyer agitácíós célra használja fel, hanem azért, hogy a nyomorgó bányamunkásokon segítsenek: Nem irigyeljük azoktól, akik ezt az össze­ get megkapták, mert elhisszük, hogy ők is nyomorognak, azonban megállapítjuk, hogy ez is Peyer módszere, de most már világo­ san látjuk, hogy miért agitálnak azok az egyének Peyer mellett, akik még a segélykiosztást megelőző napon szidták és a leg­ elégedetlenebbek voltak vele szemben. Igy van ám az, csak legalább már a beígért villát építené föl A baglyasaljai helyicsoportunk megkoszoruzta a „Sára"-akna hét áldozatának sírját. A „Sára"-aknában folyó évi február hó 8-án balesetet szenve­ dett hét munkástársunk sírjához vonult ki mindenszentek estéjén baglyasaljai helyi­ csoportunk és a sírokra koszorut helyeztek el, a helyicsoport dalárdája és zenészei részvételével. — Az egyesületünk nevében Csóka szaktárs mondott emlékbeszédet, a tisztviselők nevében pedig Kraft bányatiszt­ viselő emlékezett meg a hét áldozatról Denunciánsoknak. Tudomásomra ju­ tott, hogy a s.-tarjáni Szociáldemokrata pártvezetőség f. hó 7-én tartott ülésén nevemmel kapcsolatosan Sugár Jenő és Schupp Gábor pártvezetőségi tagok azt a kijelentést tették, hogy én a salgótarjáni Ébredő-magyarok egyesületének valami Baranyai nevű titká­ rával folytattam tárgyalásokat. Kijelentem, hogy ezen állítás minden alapot nélkülöz. Én soha Baranyaival, sem pedig mással tár­ gyalásokat nem folytattam a egyuttal fel­ szólítom fentnevezetteket, hogy állításukat bizonyítsák, amig ezt nem teszik, addig al­ jas rágalmazóknak tartom őket. Csóka. Nyomdavezető: Friedler Samu. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász 1. évfolyam 2. szám (1926. november 14.) A Salgótarjáni Szénmedence Bánya- és Kohómunkásai Gazdasági Szakegyesületének Hivatalos Közlönye. A Salgótarjáni Szénmedence Bánya- és Kohómunkásai Gazd. Szakegyesületének Hivatalos Közlönye. Subject The topic of the resource Bányászat Kohómunka Közlöny Helyismeret Description An account of the resource Megjelenik minden hónap 1-én és 15-én kétheti lapszám Creator An entity primarily responsible for making the resource Csóka Vendel Fajd Pál Salgótarján Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1926-11-14 Rights Information about rights held in and over the resource Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább! https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/ Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/jpeg mikrofilm (35 mm) Language A language of the resource HUN Type The nature or genre of the resource periodika Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context M/60/A Bányászat Csóka Vendel Fajd Pál Helyismeret Kohómunka Közlöny periodika Salgótarján