https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/7119d6a326c855c31198ec87610c0e53.jpg 7412e776962fd646734228746dd61dd5 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/5660069c35856a42124b96a727d23209.pdf 700b7b575f7efae4a45cd64a75aa8f9a PDF Text Text 1. évfolyam. 1926. október hó 30. 1. szám A Salgótarjáni Szénmedence Bánya- és Kohómunkásai Gazdasági Szakegyesületének Hivatalos KözIönye. Felelős szerkesztő; Szerkesztőség és kiadóhivatal: CSÓKA VENDEL. Kiadó: Egyes szám ára 16 fillér (2000 K) Megjelenik minden hó 1. és 15-én. FAJD PÁL. Magyarország bányamunkásaihoz! Bányászok! Előfizetési ár 1/4 évre 80 fill (10.000 K.) Salgótarján, Vasut-utca 4. szám. Szaktársak! Hozzátok fordulunk, akik mindég a sötétségben, éltek, hogy a sötétség falai között világosságra Is találjatok. A világosságot élőszóval nem tudjuk mindnyájatoknak elmondani, ezért a betük sorai közt kell hirdetni az Igazságot, testvéri szeretetet. Szembe kell szállnunk azzal a sok igazságtalansággal, ami veletek történt. Meg kell teremteni a magyar bányamunkások egységes frontját, lehetővé kell tenni az akarat nyilvánítását, helyre kell állítani az igazi meghamisithatatlan szakszervezeti demokráciát. Ezért indul el a "A BÁNYÁSZ", aki megalkuvás nélkül mint fáklya fog bevilágítani abba a sötétségbe, amely sötétség benneteket körülvesz. "A BÁNYÁSZ" utja göröngyös, az iránya nyílt és őszinte, amely őszinteség lefogja hengerelni a göröngyös tuat is hogy a hengerlés minél könyebben menjen "A BÁNYÁSZ" azt kéri tőletek, gyertek a tisztító munkák elvégzésére segítőtársul. Sorozzatok "A BÁNYÁSZ" zászlaja alá. Jó szerencsét! Feltámadás felé. A Salgótarján-vidéki bányamunkások tudatára ébredtek annak, hogy az a szakszervezet, amelynek a megteremtéseért évtizedeken keresztül harcoltak, ezen harcban az üldöztetések legsulyosabb formáit állták ki és dacoltak bátran, nem ismerve fáradságot, csüggedést, abban a szervezetben csalódtak. Ennek megfontolása után elhatározták, hogy önállósítják magukat és önállóan fogják ügyüket győzelemre segiteni. A salgótarjáni bányamunkásoknak ezen lépése történelmi jelentőségű, korszakalkotó jelenség, mert a munkásmozgalomnak egy egész uj irányt szab. Szakit azzal a régi felfogással, hogy a szakszervezetekben a politikai kérdések bevitessenek és a gazdasági kérdések ezáltal háttérbe szorultak, ezáltal a munkásság gazdasági helyzete a legszomorubb állapotba jutott. Ezen megmozdulásra összefogtak a szakszervezetek vezérei és rágalom hadjáratot indítottak ezen uj alakulással szemben. A röpiratok tizezreit küldik a bányamunkásság közé és ezen röpiratokkal igyekeznek a munkásság között ellentéteket szítani. Ezen röpiratok a munkásság megnyilatkozását ugy akarják ellensúlyozni, hogy ezen egyesülétnek a vezetőit mocskolják, nem riadnakvis za legpiszkosab eszközöktől sem. Azt hiszik, hogy ezen mocskolódással sikerül szétrobbantani. Ezen munkáink azonban meg fog törni a bányamun- mokrácia alapján választják meg a bányamunkások képviselni hivatott vezetőségét. A Salgótarján-vidéki bányamunkások ezen megnyilatkozása már ugyszólván a 12-ik órában történt Érezték az eddigi vezetőknek a nemtörődömsége folytán, hogy az a szervezet amelyért ők oly sok áldozatot hoztak, ugy anyagiakban, mint erkölcsiekben az utóbbi időben a lejtőre jutott Ez annál inkább izgatta a bányamunkásokat mert ők emlékeznek nehezebb időkre, amikor a szervezetük ki volt téve a legnagyobb foku üldöztetésnek és abban az időben a bányászok szervezete sziklaszilárdan állt és a munkásság érdekeit mindenkor és mindenkivel szemben megtudta védeni. Igaz, abban az időben a szövetség mai vezetői a kényelmes emigrációt választották és csak akkor merészkedtek vissza, amikor az üldöztetés már szűnőben volt Nem egyedül álló jelenség ez a mozgalom. Az egész ország területén min­ denütt a legnagyobb felháborodás van a szövetség vezetősége ellen, csak az emberek járatlansága az oka annak, hogy más telepen ez meg nem történt meg. Azonban annál szomorubb az, ami a többi bányatelepen történik, hogy az emberek félénksége elviszi Őket illetéktelen helyekre és hozzá nem értő emberek jutnak birtokába a bányamunkások Valamilyen oknál fogva egy egyesületnek járást rendeznek és verik hogy ők a munkásságot egy táborba te-. Ne erőlködjenek, mert ugyis hiába; Mi maid megfogjuk teremteni a bányamunkások egyseges országos szervezetét egyrészt sutért, mert látjuk a munkásság mert az egész ország bányatelepeiről n agy az érdeklődés, sőt folytonos sürgetes, hogy náluk is csináljuk a szervezetet. Ezek a tények azok amelyek a Salgótarján-vidéki bányamunkásokat arra az álláspontra és elhatározásra jut­ tatták, hogy minden politikától mentes egyesületünket szemben mert legjobban, hogy helyes uton járunk Hogy viszik a birkákat a vágóhidra cimmel közölt cikket kiadott akik képviseletének. Ez történt a legutóbb is, amikor Pilisvörösvár, Dorog, Tatabánya, Szászvár és Tokod bányamunkásai közül az ingadozók elmente k egy olyan munkás egyesülthez, amely csak a cimében nak tegyenek iskolai tanitók, sem azok, akik a mun- szolgálatot a munkásság rovására. Igenis, az a célja a Salgótarján- tartozik. amely irányzattal a munkásság vidékí bányamunkásoknak, hogy az egész Magyarország területén dolgozó bánya- ködés, a bányászok kikerültek az iskola munkásokat összefogó0 szakszervezet padokból és belekerültek az élet iskolétesítenek, amelyben a legszélesebb de- számnélküli Bányamunkás száma vezérüket követik �1926. október hó 30. A BÁNYÁSZ 2 A vezércikk denunciálás akar lenni, össze- függest próbál keresni Vasa József salgotarjáni látogatásával egyúttal elismeri, hogy a vezércikk írójának felfogása szerint is a birkáknak nevezett munkások nem üdvözölték Vass Józsefet salgódenunciálás. Nagyon érdekes, hogy a vezércikk irójának bizalmasai voltak azok, akik Vass Józsefet ünnepélyes fogadtatásba részesítették, kvázi hódo­ latukat fejezték ki azért a sok jótevésért, amiért a salgótarjáni épitő ipart részesítette. Kérdezzük vajjon nem-e tűnik fel a salgótarjáni munkásságnak, hogy Szkiadán Gusztáv, a szociáldemokrata pártnak egyik pártvezetőségi tagja Üdvözölte a népjóléti miniszter Urat Ugyanaz a Szkiadán Gusztáv, aki Peyéréknek röpiratait és Bánya­ munkásait másnap az uccán osztogatta. Tudtunkkal Szkladán Gusztáv a salgótarjáni párttitkár hozzájárulásával üdvözölte Vass József minisztert, tehát a birkák elmaradtak az üdvöz­ léstől, de a honmentő épitőmunkások mégis be­ látták, hogy a népjóléti miniszternek gazsulálni kell mert ha az elmarad, akkor a jövőre nem kapnak a várostól kedvezményes házhelyet és nem építhetnek maguknak a népjóléti miniszter által utalt házépítési kölcsönből a városban háza­ kat Elfelejt a Bányamunkás megemlékezni arról a körülményről, de elfelejti Szkiadán Gusztáv is azt, hogy Salgótarján rendezett tanácsú városa a bányamunkások elkeseredett harca után jutott ahhoz a kölcsönhöz, amely kölcsönnek a város polgársága kisebb-nagyobb értékű, igen csinos házakat épített. Ezt nem szemrehányásként vetjük a szemükre azoknak, akik építettek, hanem kötelességszerüen emlékeztetjük Peyeréket ezen harcra, valamint azokat is, akik ezen harc eredményéből maguknak szép vagyonokat szereztek. A salgó­ tarjáni bányamunkásság a jövőben is fogja tudni kötelességét és nem engedi magát oly egyénektől befolyásolni. amely egyének a munkásság harcának eredményéből állandóan súlyos hasznot akar­ nak biztositani. Csóka Vendel kerületünk titkára szerepel a vezércikkben több helyen mint olyan, aki a vezérszerepre vállalkozott Ez kétségtelen, hogy igy van, de mert a vezérszerepet vállalta, ahoz az eddigi vezérek magatartása adták neki az erkölcsi erőt Mi a szocializmust most is olyannak tartjuk, ami egyedül van hivatva a munkásság helyzetén segíteni, de nem fogadjuk el azt a módsrert, a munkásság helyzetén való segítésnek, amelyet az eddigi szocialista vezérek követtek. Nem lehet a páholyból a munkásoknak győzedelmet aratni. A szocializmust nem úgy értelmezzük, hogg a katonák harcolnak, a vezérek pedig a munkásság gigászi küzdelmét összetett kézzel távolról nézzék. De úgy sem képzeljük el a szo-cializmust , mint ahogy az eddig kibontakozott Magyarországon, de különösen nem a demokráciát Mert mit láttunk az elmúlt Időben, a reakcióval szemben állandóan demokráciát hirdettek, a munkásság belső életében pedig a legnagyobb diktaturát követték. A kapitalizmussal és a reakdóval szemben csak úgy lehet megszüntetni a diktatúrát ha elsősorban helyreállítjuk a párt és a szakszervezeti demokráciát A fentiek bizonyságára szolgálnak azon kö­ rülmények, amelyek a salgótarjáni munkásság életében zajlottak le. Ha valaki nem követte a vezérek taktikáját akkor jött rögtön a legféktele­ nebb üldöztetés. A vezérek fenyegetőznek és rágalmaznak. Salgótarján munkásságának bőségesen volt alkalma megismerni Peyérék módszereit Rágalmak ezreit szórták szét a munkások között, ami egészen biztos, hogy a munkásság elvi fel­ fogását tisztítani fogja. Kurzus módszereket alkal­ maznak, sajtójuk végig hazudja az egész világot s a munkásságban megrendítik azt a hitet, amellyel küzdelemnek indult a szoclálizmus utján Elakarják hitetni a munkások tömegeivel, hogy a szakszervezetek csakis politikai pártokon keresztül érvényesülhetnek. Azt azonban elfelejtik, hogy minden politikai baklövésért azután a szak­ szervezeteket teszik felelőssé és aztán minden gazdasági megnyilvánulást politikai megnyilvánu­ lás szerint kezelik. Minden politikai párt céljainak elérésére a kiépített gazdasági szakszervezeteket használják fel. Ebből keletkezik azután, hogy a szakszervezetek mind több és több csoportokra oszolnak és ha harcolni kell, akkor nem a kapita­ lizmus* hanem a külön csoportok egyik a másika ellen folytatják a harcot igy azután a munkásság sohasem tud kellő eredményt elérni, amiből kelet­ kezik a szervezetével szemben való bizalom meg­ rendülése. Ha végigjárjuk a bányatelepeket, akkor ezekről bőséges és minden kétséget kizáró ta­ pasztalatokat szerezhetünk. Közel tartunk már ahoz, hogy a munkásság lassan teljesen harc­ képtelenné válik. Mindezek váltották ki annak a szükségességét, hogy a munkásságot elsősorban gazdasági érdekeinek a megvédésére szervezzük meg és szabad elhatározást adjunk ahhoz, hogy melyik pártban szerezze meg azután politikai meggyőződését Ha figyeljük az európai munkásmozgalmak történetét, akkor nagyon sok ilyen és ehez hasonló eseteket látunk. Legutóbb Jugosz­ láviában a munkás pártszervezetek tanácskozásra ültek össze s megállapították, hogy a szakszer­ vezetek szétzüllesztését a különböző pártok idézték elő. Abban a felfogásban minden párt képviselője megegyezett, hogy a szakszervezete­ ket mindenféle pártpolitikán, felül kell helyezni, csak úgy lehet visszaszerezni az elveszített szak­ szervezeti tagokat Az az esemény, ami Jugosz­ láviában lezajlott, ugyan az van kifejlődőben Magyarországon is. A magyarországi bánya és kohómunkások orsz. szövetsége az ország egyik leghatalmasabb szervezete volt az elmúlt időben, 1922-ben, amikor a nemzetgyűlési képviselő vá­ lasztások lezajlottak, a Szövetség további harci képessége a szószoros értelmében megakadt, megakadt egyszerűen azért, mert a szövetség tit­ kára bejutott a nemzetgyűlésbe s a további szö­ vetségi munkálatokkal mitsem törődve, tevékenységét politikai térre vitte át, a szövetség ügyelt pedig elhanyagolta és mind kevesebb és kevesebb gondot fordított arra. A politikai harcok meddők maradtak, a szakszervezeti téren nem történt semmi, ebből keletkezett azután a tagok tömeges kimaradása. A tagok tömeges kimaradásával egy­ idejűleg a szervezet állandóan gyöngült és harcait nem tudta megvívni. így sülyedt egészen az utóbbi időkig. Kérdezzük tehát Peyertől vájjon okosnak tartja-e, hogy a szervezet tagok nélkül maradjon és természetesen azzal egyidejűleg kenyér nélkül is? De kérdezzük Peyertől azt is, hogy nem-e látja, hogy a vezér ürü megy előre kolomppal a nyakán, de azok a szerencsétlen munkások, amelyeket birkáknak nevez, azok pedig más utat választanak és elejébe fognak kerülni a vezérürünek és a birkák fogják vezetni a vezérürüt, nem pedig a vezérürü a birkákat GROSZ MIKSA — FŰSZER- ÉS — VEGYESKERESKEDÉSE Salgótarján, Vasut-utca 20. FRIEDMANN REZSŐ RUHA ÜZLET. férfi,- Külön mérték utáni fiú téli kabátokban, osztály. — Kedvező városi i bundákban. fizetési feltételek. Lássunk tisztán cim alatt a Bányamunkás", ki állítólagos megál lapodást közöl, melyet én diktáltam volna tollba szeptember 29-én Budapesten a polgármester választás alkalmával. A magam részéről a követ kezőket fűzöm hozzá a megállapodáshoz: Kétség! téten az, hogy a polgármester választás alkalmával több pártvezetőségi tag fordult hozzám azzal a kérdéssel, hogy nem-e lehetne a salgótarjáni munkásságot visszahozni a régi szervezetbe?. Én a magam részéről hangsúlyozottan kijelentet tem, hogy nincs mandátum, illetve felhatalmazá­ som a salgótarjáni munkásság részéről az ügyek tárgyalására. Tehát nem áll módomban semmiféle kötelező nyilatkozatot tenni De kijelentettem art is, hogy a tárgyalásokról addig szó sem lehet, amíg a "Népszavá"-hoz és a szakszervezeti ta­ nácshoz irt, szeptember 12-én kelt, leveleinket a .Népszava" le nem közli. Ezeknek elörebocsájtása után a pártvezetőség egyes tagjai ugy nyi­ latkoztak, hogy ennek a lehetősége megvan. A tárgyalások itt abban is maradtak. Másnap délelőtte engem Farkas István, Mónus Illés és Gáli Benő kért, hogy jelenjek meg a titkárság Irodá­ jában. Én a kívánságnak eleget is tettem, meg­ jelenve, elém terjesztették azt a megállapodást,' amely megállapodás a "Bányamunkás -ban leközölt , hogy annak az aláírása után az általam kért két drb. levelet lefogják közölni a "Népszavá'-ban. Én itt Ismételten kijelentettem, hogy csak a két levél leközlése után és a salgótarjáni bizalmiférfitestületnek felhatalmazása után leszek abban a helyzetben, hogy a salgótarjáni munká­ sokra vonatkozó ügyekben tárgyalhassak. Tehát a tárgyalások itt Is megszakadtak. Harmadnap is­ mételten a párttitkárságba hivattak* ahol most már a szakszervezeti tanácsnak címzett levelet tették elém, amelynek a szövege az volt, hogy én forduljak a szakszervezeti tanácshoz a külön szervezkedés megszüntetése érdekében. Ugyancsak egy másik levél te volt már megszö­ vegezve, amelyet a szakszervezeti tanács adott volna válaszul az előbbi levélre, hogy tudomásul veszi az én kérésemet Én a magam részéről épp ugy mint az előző napon kijelentettem, hogy sem egyiket sem pedig a másikat nem irom alá. Ez a megbeszélés azzal ért véget hogy gondolkoz­ zak este 9 óráig. Este 9 órakor, a választások befejezése után találkozunk a párt irodájában és ott nyilatkozzam véglegesen, hogy mi az állás­ pontom. A városházáról Farkas István párttitkár­ ral együtt mentem fel a titkárság irodájába, ahol Mónus Illés és Gáll Benő jelenlétében ismé­ telten elém tették a már említett három iratot amelynek az aláírását most már harmadszor ta­ gadtam meg. Ezzel véget is ért a diskurzus. Tehát én a magam részéről, a titkárságtól semmiféle tárgyalás felvételét nem kértem. Senki­ hez közvetítésért nem fordultam. Ellenkezőleg, a pártvezetőségi tagok jöttek hozzám és kapacitáltak a tárgyalás fonalának felvételére. A legjobban bizonyitja az a körülmény te ezen állításomat hogy a "Bányamunkás" a megállapodásnak egy részét nem közölte le, még pedig nem közölte le azt a részét amelyben engem állásról kíván biz­ tosítani Ugyanis a pártvezetőség és a szakszerve­ zeti tanács részéről írásbeli biztosítékot ajánlott fel, hogy engem a jelenlegi állásomnak megfelelőleg egy állással biztosit sőt a költözködési költségeket te megtéríti. Én Itt, épugy mint más­ kor kijelentettem, hogy a salgótarjáni munkás­ ság előtt nem egy izben leszögeztem az állás­ pontomat azirányban, hogy a mozgalmukat he­ lyesnek tartom és minden tekintetben kitartok velük, tehát nem vagyok haljandó semmiféle Igé- Guttmann Mátyás cipész, ajánlja elsőrendű saját készítésű cipőraktárát. Mérték utáni rendeléseket és javításokat elvállalom. �1926. október 30 A BÁNYÁSZ reteknek alávetni masamat, még ha éhen pusztu­ lok, akkor sem. Tehát aki tisztán akar látni, az nézzen bele a párt és a szakszervezeti tanács boszorkánykonyhájába és akkor látni fogja, hogy a salgótarjáni munkás-mozgalmat pénzzel és Ígéretekkel akarják leszerelni és nem a meggyőződés esz­ közével. Hangsúlyozom, hogy azon ígéretemet, amelyet a salgótarjáni munkásságnak tettem, min­ den körülmények között betartom és semmiféle csábításoktól nem hagyom magam befolyásolni, illetve a meggyőződésem mellől eltántorítani. Csóka Vendel, Az árulók és rendbontók A salgótarjáni szénmedencében az utóbbi napokban ujabb röpiratot terjesztenek. Ezen röpiratban a salgótarjáni szénmedence bánya- és kohómunkásainak gazdasági egyesülete alapsza­ bályait teszi kritika tárgyává az általuk megszo­ kott fordítással. Már annyira megszoktuk ezen piszkolódásokat, hogy már azon csodálkoznánk, ha nem piszkolódnának. Ugylátszik a Bányamun­ kás Szövetségnek a tagjai olyan jó helyzetben vannak, hogy minden vezetőjüket a salgótarjáni munkásságnak a szervezete elleni munkára össz­ pontosítja. Ugy hisszük, tót látjuk, hogy minden telepen volna munka, amelyet el kellene végezni. Azonban most semmiféle munkás érdek nem fon­ tos ezeknek az uraknak csak az ő önös érdekeik a fontos. Veszélyben látják az ő hatalmi pozí­ cióikat, mert a munkásság tudatára ébredt annak, hogy ezek az urak félre vezetik őket és nem kémek többet belőle. Az alapszabályokat minden tag a tagsági könyvébe kapja, abból megfogja látni, hogy a röpirat minden szava ferdítés és aljas hazugság. Legjellemzőbb azonban az, hogy állandóan azzal házalnak, hogy a salgótarjáni alakulás nem veszélyes és nem komoly. Ennek dacára hólabdarendszer szerint keritők járják be az egész me­ dencét és Igyekeznek visszahódítani táborukba a bányamunkásokat Elkéstek. Az a gőg, amellyel a vezetők a bányamunkásokat kezelték, megboszszulta magát és a munkások otthagyták, a kolomposokat, mert nem érzik magukat birkáknak, tehát had szaladjanak az ürük. Ez a gazdasági egyesület megfogja mutatni rövidesen, hogy nem csupán a salgótarjáni mun­ kásság, hanem az egész ország bányamunkássá­ gának képviseletére jogosult Bármennyire is fáj ez egyeseknek, befogja látni a tömeg, hogy a rendbontók és árulók azok, akik a rőpiratokat terjesztik és akik a röpirat sugalmazói Hagyjanak bennünket utunkra, mi felismertük a helyes utat Válasz. A Salgótarján-vidéki bányamunkások meg­ hívására jöttem Salgótarjánba és felajánlásukra munkát vállaltam az egyesületük szervezési es a lap szerkesztési munkáiban. Ezen elhatározásom­ ban az a tudat vezetett, hogg segítségére legyek annak a munkásságnak, amely munkásság között hosszú Időt töltöttem éppen olyan időben, amikor a szövetség mai vezetői a külföldön biztonságban és kényelemben töltötték az időt Én nem riad­ tam vissza akkor sem, dacára annak, hogy ál­ landó üldözésnek és fenyegetésnek voltam kitéve. Most a szövetség vezetőinagy hangon kiabálnák, mert ezért semmi veszély nem fenyegeti, miért nem utaztak 1919., 20. és 21. években, ki volt aki akkor a telepet járta, nem-e én voltom egyike, tót amikor a vezéreket akartam rávenni, hogy Kik ki a telepekre, állandóan kifogásokat fá­ nem mertek ennia adolgok telepekre, féla­ tették amért bőrüket. Éppen kim ezek voltak rugói annak, hogy vetem szemben a szöv^dség vezetői a legbrutálisabb formában bántak el. Erre még vissza fogunk térni, ugyancsak Fodor József ellen megindítom a sajtópert. A második vád ellenem, hogy én az ébre­ dők egy különítményének a vezetője vagyok, erre azt mondom, mindaddig mig ezt be nem bizo­ nyltja, aljas rágalmazó. A harmadik vád, hogy a rendőrségen 1 és fél órát tárgyaltam, erre csak az a válaszom, én amíg a mozgalomba voltam Peyerrel, Fodorral és másokkal is többször tárgyaltam, mindannyi­ szor valahányszor a munkásérdekek megkívánták. Ez nekem mindaddig nem volt bűnöm, míg azt az ő érdekükben tettem, most azonban bűn, mert nem az ő érdekükben teszem, hanem ma is a munkásság érdekében Jártam el. Ezek előrebocsájtása után bírálja el a mun­ kásság az én működésem és hozza meg ítéletét majd később. Ha lapunk terjedelme megengedi bővebben lefogom közölni az esetet a maga valóságában. Ezen rágalmak dacára, vállalom azt a munkát, melyet nekem felajánlottak. Jó szerencsét! Batta Gyula. kinyitotta szemünket, amit tatni a Baglyasalja 1926. október 28. volt kolompos birkája A "Bányamunkás" T. Szerkesztőség ! A "BÁNYAMUNKÁS" folyó év október hó 16-án megjelent szám nélküli számában nevemmel kapcsolatosan nyugta jelent meg nyugták szövege a következő: te. 3.000,000, azaz Hárommillió koronái felvet tem kölcsön fejében 1924. évi szeptember hó 27-én Oravecz Jánostól Salgótarján, 1924. évi szeptember hó. Kaptuk a következő levelet. Tisztelt szerkesztőség ! A „Bányamunkás legutóbbi számában, valami birkákról elnevezés alatt jelent meg cikk, amely birkáknak nevezi el azokat a munkásokat, akik a vezérürüt követik. Mi ugylátjuk tényleg jámbor birkái voltunk Peyeréknek, mert vakon követtük, de higyje el a vezércikk írója, hogy tovább már nem leszünk birkái, mert többé nem tudunk hinni neki. Hogy milyen birkái voltunk a vezércikk Írójának az kitűnik abból, hogy először valami Merkúr biz­ tosítási ügynököt küldött a nyakunkra, mely alaposan felültetett bennünket Másodszor Bu­ dapesten Bányamunkás otthont vétetett velünk azzal a csalogatásokkal, hogy ott az átutazó bányamunkásoknak létesít otthont. Kérdezzük tehát Peyert hány bányamunkás lakott már az otthonban ? Harmadszor, már 1924. őszén megígérte a vezércikk írója, hogy a Bányamunkás Szövet­ ség kötelékébe nyugdijat létesít Erre is csak kérdezhetjük, hogy hány bányamunkás kapott nyugdijat? Az általános fogyasztási szövetke­ zet megalakításakor is azt ina, hogy támogas­ suk a szövetkezetét jól fogunk kijönni, mert az év végén vásárlási visszatérítést kapunk, hát ez hol maradt ? már pedig mi azt hisszük, hogy a fenti ígéreteket megérdemeltük volna, mert mi, baglyasaljai birkák elég hősiesek voltunk és követtük a kolompos vezért hogy a kolompos vezér megfeledkezik rólunk azt nem tudtuk. Csak azt látjuk, hogy a volt vezérünk elha­ gyott bennünket, vagy ha talán szabad azt 3.000,000, azaz Hárommillió koronái hány nélkül felvettem. Salgótarján. 1925. évi november hó 2-án Miután a fenti összeget én sem Oravecz Jánostól sem pedig mástól soha fel nem vettem a sajtótörvényben biztosított jogomnál fogva felszólítom a t SZerkesztőséget tomat a legközelebbi "BÁNYAMUNKÁS" bán téntét adni ? Amyennyiben nyilatkozatom válasz illetve leközlés nélkül maradna, ugy törvényadta jogomnál fogva a bíróság előtt teszek az ügy tisztázását Salgótarján, 1926. évi október hó IM^S 4 Előttünk: Tisztelettel Antal Krauter Gyula. . Haltól AH Jó és olcsó kenyeret akar Steiner Lenkéhez és vegyeskereskedés Vasut-utca Legolcsóbb bevásárlási forrás! Sonnenschein és László SONNENSCHEIN DÁVID kézimunka és fehérnemű szalonjában uri- és női divatáruháza Salgótarján. Fő-utca 303 szám alatt SALGÓTARJÁN. Fő-utca 483. szám. Nagy választék továbbá női kész ruha, leány és női kabátokban. Elvem: nagy forgalom, Hó- és sárcipők olcsó árban. közölnek mindennemű kézimunka és fehérnemű legolcsóbban vásárolható. Férfi- és női hozott anyagból is saját üzemünkben készítünk. �1926. október 30 A BÁNYÁSZ Végül egy határozati javaslatot nyújtottak be, amelyben a szakmány-bérek revízió alá vételét, valamint a lakás, fűtés, világítás és egyéb apróbb sérelmek orvoslását kérik a bányaigazgaNagy és nehéz fáradságos küzdelmek után tóságtól. Utasították a központi titkárságot, vala­ tijutottunk az első helyicsoportunk megalakulásá­ mint a helyicsoport vezetőségét, hogy kérvényüket hoz. amelyet az őszi hideg, szeles és esős idő­ juttassák el a bányaigazgatósághoz és törekedje­ ben kezdtünk meg fent, magasan a Mátra hegyek nek azon, hogy a kérvényük mielőbb letárgyalközött Folyó hó 24-én a szorospataki bányákaszi- tassék és e fennálló sérelmek orvoslást nyerjenek. nóban alakult meg a helyicsoport A csoport ala­ Szabó Sándor a megválasztott vezetőség nevében kulását megelőzőleg Peyerék jártak Szorospatak­ szólalt fel, aki megköszönte a beléjük helyezett ban, ahol arra igyekeztek rábírni a munkásokat, bizalmat és Ígéretet tett, hogy tőle telhetőleg hogy az ő gyűlésüket látogassák és ne pedig a azon tognak fáradozni, hogy a munkástársak a miénket Amikor látták, hogy a kapacitálás nem rossz gazdasági és szociális helyzetén a legsür­ vezet eredményre, belenyugodtak volna abba is, gősebben segítsenek. Ezeknek eléréséért szüksége hogy Peyer és csatlósai is jelenhessenek meg az van a munkásság összességének a támogatására. A gyűlés háromnegyed hatkor a legnagyobb alakuló közgyűlésünkön, amelyre a szaktársak ki­ jelentették, hogy nem kiváncsiak a folytonos lelkesedéssel ért véget. piszkolódásokra és nem hajlandók részt venni azon a gyűlésen, amelyet Peyerék és a megté­ vesztett szövetkezeti alkalmazottak hívtak össze HIVATALOS RÉSZ. A gyűlést 3 óra után egynéhány perccel Szabó Sándor szaktárs nyitotta meg. Javaslatára elnök­ nek Bázsa pataki Sándor, jegyzőnek Simon István Értesítés. szaktársakat választotta meg a közgyűlés. A meg­ alakulás szükségességét kerületűnk titkára Csóka Értesítjük a Salgótarján vidéki, valamint az Vendel ismertette s bejelentette, hogy az egye­ ország valamennyi bányamunkásait, hogy a veze­ sület szaklapot indít, amelynek munkatársa Batta tőség Batta Gyula munkástársunkat lapunk munka­ Gyula, volt egykori titkárunk lesz. társául hívta meg, amely meghívásnak eleget tett A zsúfolásig megtelt terem mindvégig zu­ és lapunknál a munkát megkezdte. gott a helyesléstől. Egyhangú lelkesedéssel mon­ Vezetőség. dották ki a megalakulás fölötti határozatot Ezen az alakuló-gyűlésen titkos szavazással szavazó­ Értesítés. lapon választották meg az uj vezetőséget, amely­ nek tisztaságához kétség egyáltalán nem fér, mert A baglyasaljai helyicsoport a Sára-aknában két jelölő lista volt, egyik a másikával szemben február hó 8-án elhalt hét munkástársának emlék­ állítva, mindenki arra adta szavazatát, akit a ve­ ünnepélyt rendez november hó 1-én délután 4 zetőségben elfoglalandó tisztségre alkalmasnak órai kezdettel. Indulás a helyicsoport helyiségé­ talált A szavazás eredményét Bázsa pataki szak- től Baglyasaljáról társ hirdette ki Elnöknek megválasztották Szabó Helyicsoport vezetősége. Sándort, alelnöknek Gordos Lászlót, pénztárosnak Bíró síkor Jánost, jegyzőnek Simon Istvánt, ellen­ Összbizalmiférfi értekezlet. őröknek Cibik József és Kicsiny Bélát Vezetőségi A salgótarjáni helyicsoportunk összes bizaltagoknak: Czakó János, Ivádi István, Kiss Lajos, Ggurcsik János, Fekete Lajos, Farkas Lajos, miférfiait ezuton értesítjük, hogy november hó 1-én délelőtt 9 órakor a «Vigadó»-ban összKerszti Albert és Kiss Márton Pál szaktársakat Utána Batta Gyula zúgó éljenzés és tapsok bizalmlférfi ülést tartunk. Vezetőség. között szólalt fel, aki lelkesítő szavaival hívta fel a nagybátonyi munkástársakat az egyesület támo­ gatására s bejelentette, hogy Ö maga is közrefog Felhívás az egyesület összes működni az egyesület fejlesztésében, mert elérke­ zettnek látja az időt, hogy e nehéz és válságos időkben szeretettel álljon rendelkezésükre azoknak 1926. évi szeptember 12-én megtartott a munkásoknak, amely munkásokkal az elmúlt alakuló közgyűlés határozatából közöljük az időben nagyon sokat küzdött és harcolt egyesület összes tagjaival, hogy a tagsági ille­ téket az L osztályban 15000, II. oszt 10000, a III. osztályban (nyugdíjas) 1000 korona álla­ pítottuk meg. Legolcsóbb bevásárlási forrás! A lemaradott tagsági illetékekre vonat­ kozólag tekintetnélkül arra, hogy a tagok mely osztályban vannak és míótától vannak lema­ Egy próbavásárlással meg­ radva, 5000 koronás utánfizetési bélyeggel ren­ győződhetik, hogy 40 év dezhetik tagsági illetékeiket Utánfizetési bé­ lyeget csak szeptember 1-ig lehet használni, óta fennálló attól kezdve már a rendes 15000 illetve 10000 koronás bélyeggel kell a járulékokat fizetni. Az utánfizetésibélyeg határidejét de­ cember 31-ig hosszabbítottuk meg, felhívjuk tehát a szaktársakat hogy az elmaradott tag­ férfi- és női divatáru cégnél sági illetéküket ez alatt az idő alatt feltétlen legjobb minőségű árut felrendezzék, mert január 1-én az utánfizetési bélyegeket a pénztárnokoktól bevonjuk. tűnő olcsón vásároIhat A segélyekre vonatkozó határozatainkat Állandóan raktáron : Női-, leány-, legközelebbi számunkban közöljük. férfi- és fiu kabátok és öltönyök. Az uj alapszabályaink 7. §-ának d. pontja értelmében az eddig szerzett tagsági jogosult­ Megalakult az első helyicsoport Nagybátonyban. Baumann Adolf KESZLER ÁRPÁD ÓRÁS ÉS ÉKSZÉRÉ8Z SALGÓTARJÁN. Fö-utca 304. ságot mindazon tagoknál elismertetnek, akik az egyesületbe belépnek, illetve tagsági illeté­ keket fizetnek. Tehát minden néven nevezendő jog és anyagi segélyekbe részesülnek. A kintlévő régi tagsági könyvek bevonat­ nak és helyükbe az egyesület alapszabályaival ellátott vászon kötésbe kötött tagsági Köny­ vek adatnak ki, a közgyűlési határozatnak megielelöleg ezen tagsági könyvek 5000 koro­ nával egyetemben beszedendők és a központi, titkárságba átírás, illetve kicserélés végett be­ küldendők. Alakuló közgyűlések lesznek. Az alapszabályok jóváhagyása után szük­ ségessé vált a helyicsoportok újjá alakítása. E célból a központi vezetőség határozatának megfelelöleg f. hó 31-én d. e. 10 órakor Sal­ gótarjánban a Vígadóban, d. u. 3 órakor Etesen a kaszinóban, d. e. 10 órakor Karancsalján, Nagy András udvarán, d. u. 3 órakor Lapujtőn a piactéren, d. e. 10 órakor Zagyva­ rónán a szövetkezet udvarán, Somoskőújfalu-, ban d. u. 3 órakor Földi István fékes udvarán, Zagyvapálfalván d. e. 10 órakor a volt járványkórházban. Baglyasalján d. u. 3 órakor a helyi­ csoport helyiségében, Kazáron d. e. 10 órakor a bányatelepi kaszinóban, Mizserfán d. u. 3 órakor a mizserfai bányakaszinóban, Kisterenyén d. u. 3 órakor a bányatelepi felolvasóteremben. Az alakuló közgyűlésre az egyesület két-két előadót küld. Mindenütt ismertetve lesznek az alapszabályok és titkosan szavazólappal meglesz ejtve a vezetőség választása is. Ezért felhívjuk a szaktársak figyelmét, hogy tekin­ tettel az alakuló közgyűlések nagy fontossá­ gára a közgyűléseken pontosan jelenjenek meg. Színelőadás. A Salgótarjáni Szénme­ dence Bánya- és Kohómunkásai Gazdasági Szakegyesületének Színháza a Vigadóban, 1926. évi október hó 31-én, vasárnap este fél 8 órai kez­ dettel színre kerülnek: Katalin. Vígjáték 1 felvo­ násban. Irta: Fodor László. — II. Színre kerül: Boduárok királya. Játék 1 felvonásban. Irta: Fo­ dor László. —' III. A 72-es őrház. Vígjáték 1 fel­ vonásban. Irta: Török Rezső. Előadás után tánc. Pénztárnyitás este fél 7 órakor. Helyárak : L hely 15.000 korona. II.. hely 10.000 korona. Szives megielenést kér a rendezőség. BLAYER FARKAS ezelőtt WETZLER és BLAYER Ajánlja dus raktárát férfiés női szövetekben, vászon, kanavász, damast ágyteritők, függönyök, női kész ruha és kabátokban, férfi-, női- és gyermekcipőkben. Feltűnő olcsó árak, kedvező fize­ tési feltételek mellett. Cipők mérték után is rendelhetők Jó szerencsét hoz Önnek IGAZ HERMANN s Minden nálam vásárolt óráért 5 évi írásbeli jótállást Fő-uccán levő fűszer- és lisztüzlete, ha vásárlásait állandóan ott eszközli, mert nála minden a legolcsóbb. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A bányász 1. évfolyam 1. szám (1926. október 30.) A Salgótarjáni Szénmedence Bánya- és Kohómunkásai Gazdasági Szakegyesületének Hivatalos Közlönye. A Salgótarjáni Szénmedence Bánya- és Kohómunkásai Gazd. Szakegyesületének Hivatalos Közlönye. Subject The topic of the resource Bányászat Kohómunka Közlöny Helyismeret Description An account of the resource Megjelenik minden hónap 1-én és 15-én kétheti lapszám Creator An entity primarily responsible for making the resource Csóka Vendel Fajd Pál Salgótarján Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1926-10-30 Rights Information about rights held in and over the resource Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább! https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/ Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/jpeg mikrofilm (35 mm) Language A language of the resource HUN Type The nature or genre of the resource periodika Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context M/60/A Bányászat Csóka Vendel Fajd Pál Helyismeret Kohómunka Közlöny periodika Salgótarján