-
https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/aa0412028b2cdc9a666493f93f9cbe48.jpg
ca4331a02ca5a5a891bfcbf3f72f9191
https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/384a36a852d8781c26e658c85424b760.pdf
d604a03872c2b4dab5a3842b1b88e047
PDF Text
Text
Felelős szerkesztő és kiadó:
A MUNKA
TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI HETILAP
Szántay István
Laptulajdonos : „A Munka” lap vállalat
Szerkesztö bizottság: Csengödy Lajos dr., Horváth László, Köntzey Ferenc. Lapsánszky János.
VI. évfolyam. 48 szám.
Ára 24 fillér
A szovjet diplomáciája.
Salgótarján, 1928. november hó 24
bán, amikor a hivatalos Franciaor
szág a szovjet diplomácia ellen fel
vonult, ugyanakkor a francia bur
zsoázia lapjáról a Le Temps-ről az
Actión Fracaise azt a hirt röpíti
világgá, hogy a sokszor íélhjvatalos
mezben megjelent Le Temps az
orosz szovjet szolgálatában állott.
Egyik francia sajtóorgánum azt ál
lítja a másik sajtóorgánumról, hogy
a
szovjetdiplomácia
szolgálatá
ban áll.
Ezt a játékot figyelve, ugy érzi
magát az ember, mintha a francia
diplomácia azért csörgetné a más
kardját, mintha ezzel minden vona
lon fel akarná értékeltetni a francia
hatalmi érdekeket. Magyarország a
történelem rendjén számtalanszor
volt a nyugati művelődés védőpajzsa;
most ugy látszik, a történelmi hul
lámvonalon Magyarország újból fel
felé ivei, s ha most nem tőrökkel,
tatárral kell küzdenie, van egy
újabb európai veszedelem, a szov
jetveszedelem s ez ellen újból idő
szerű, a magyar vitézséghez fo
lyamodni.
Emlékezhetünk arra, hogy minő mint
centrummal alakuljon egy
port vert fel az a leleplezés, ame blokk, amely a szovjet terjeszke
lyet Angliában hoztak napfényre s désnek gátat emel. Ez a hir most
amely a szovjetdiplomácia mester újból kisért. Újból kisért abból áz
kedéseiről rántotta le a leplet. A alkalomból, hogy Románia nem
szovjet üzleti vállalkozás örve alatt bírta el a korrupció fullazztó lég
rendes kémszervezetet tartott fenn körét s a Bratianu-dinasztiát eltávoAngliában s amikór ennek nyomára litva erdélyi román politikusokból
jöttek, az angol közvélemény felhá kért és kapott kormányt. Ha Fran
borodásának nyomása alatt meg ciaország keze benne van a kor
kellett szakítani Oroszországgal a mányváltozásba, ugy a francia szán
diplomáciai összeköttetést, Európa dék azért érvényesült, mert ez,
közvéleménye helyesléssel vette tu Franciaország külpolitikai könnyeb
domásul az angol kormány elhatá bülését jelenti s jelenti más vonat
rozását s már-már ugy alakult a kozásban a szovjetdiplomácia le
helyzet, hogy a szovjetdiplomácia törésére irányuló francia szándék
Európában leszorul a cselekvés te szerephez juttatását. Franciaország
réről s vagy a csatornákba kény érzi, hogy az angol, olasz, német,
szerül, vagy tevékenykedése szinte amerikai felfogással szemben nem
réül Ázsiát kell választania.
sokáig exponálhatja magát az el
Vannak kérdések, amely kér lenszenves és hazug román felfogás
déseknek megítélésénél nagy szere mellett. Talán egyrészt ennek lehet
pet játszik a szovjeturalom terjesz tulajdonítani a Maniu Gyula kor
kedési lehetősége s vannak szem mányra jutását. Ugyanakkor azonpontok, amelyek a viszonyok hom
lokterébe állítják a szovjeuralom
lét, vagy nemlét kérdését. Csak
emlékezzünk vissza az. optánsper
tárgyalásán elhangzott román döntő
Irta: Ivánffy Tamás.
érvekre, amikor a román delegátus
Hejehujátó) volt hangos e napok van hozzá ész, nem nehéz, nem nehézl**
az optánsper magyar felfogás sze
rinti elintézését egyenértékűnek ta ban bírom utódállam: jubiláltak ünnepel Hát e „müvészkedés" (amit a magyar
•nép ugyan csepürágásnak is nevez) nagy
lálta a bolsevizmus kapujának fel tek! Volt is rá okuk: 10 esztendős fenn mestere, a világbüvölő Bsnes-mester
állásukat jegyzi fel a világ krónikája.
tárásával, Franciaország és Anglia Ez komoly dolog, nem kell valahogy le- csakugyan joggal lehetett büszke e
honorálták a hamis beállitásu ro I mosolyogni. Mert, ha
Magyarország, zsonglőr produkciójára és ünnepelhetett!
mán érveket s ha valami hozzájá Nyugat legszélsőbb vártornya ezer esz Vele együtt az oláh brátye és a sehol
tendeig
fennállott
a
maga
sértetlenségé e világon nem létező jugoszláv (?) test
rult a per sorsa eldöntésének elha
lasztásához, ugy a szovjetveszede ben, ez nem is csoda: sziklaszilárd a vére is.
Hanem sajátságos egy ünnep ez
lem felfestése,- a döntő okok kö fundamentuma és történelmi kitörölhetet
len nagy emlékek örökzöld mohájával mégis. Mi valahogyan ugy szoktuk meg,
zött szerepel.
befutott sziklakövekből épült. De hogy hogy ünnepeinket az ünnep böjtje előzi
A hírek körforgásának ördögi egy összedrótozott, rabicfalakból épült, meg és a heje-huja ciak azután jó. Az
játékában évről-évre vissza-visszatér a leghitványabb vakolattal! az ámítással uj államalkotóknál éppen fordítva. Hiába
az a hir, hogy főként Franciaor behintett és még hozzá tetejére állított ők mindent forditva csinálnak. Ezer esz
szág a szovjet diplomácia munká torony tiz esztendeig fennállott és fel tendeig él magának a cseh, él a tót,
nem billent, ez, ha nem is csoda — de egymásról édeskeveset tudnak, ha csak
jának elfojtására, egy középeurópai
mindenesetre imponáló kóklerkereske azt nem, hogy a cseh Giskra hadai vészovjetellenes blokk életrehivását dés — számba megy! Hogy is énekli gigpusztitották valaha a Felvidéket, el
tervezi s ezen hírek mindig odairá- Barinkay a Cigánybáróban: „Bár a mü- lenben a tót nép még véletlenségből
nyúlnak, hogy
Magyarországgal, vészkedés, némiképen mesés, ámde ha sem tévedt a századok folyama alatt a
Az ünnep böjtje.
A MUNKA TÁRCÁJA
A félszemü dervis.
Irta: Szilárd Ró bert.
Báhli bég unatkozva, céltalanul bo
lyongott hófehér paripáján. Péra zeg
zugos utcáit rótta, a véletlenre bizva,
hol talál kedvére való szórakozást. Lova
-az üvöltő dervisek dzsámija előtt majd
levetette hátáról. A dervisek a dzsámi
előtt esti ájtatosságra invitálták a jám
bor muzulmánokat, hosszan elnyújtott
üvöltéssel:
- Allah-Allah-Allah-huu 1... Allah' Allah-Allah-huu I...
Dobhártyát repesztően üvöltöttek a
szentéletü dervisek. Nem csoda, hogy a
szegény paripa rémülten kezdett ágas
kodni. A bég még az utolsó pillanatban
megfékezte, ugy, hogy baj nem történt.
Szemrehányó tekintetet lövelt a
dervisek felé, de ezek talán nem is lát
ták az előttük toperzékoló lovat, gazdá
jával együtt, hanem teljesen elmerülve
áhítatukba, gépiesen folytatták fülsike
títő orditozásukat:
— Allah-Allah-Allah-huu I...
Egyikük oly fájdalmakén húzta az
üvöltés utolsó hangját, hogy a bég ön
kéntelenül figyelmesebben megnézte. A
dervisnek balszeme helyét éktelen forra
dás csúfította el, megmaradt jobbuemévei pedig, mintha nem is látta volna ezt
a világot. A béget ritkán érzett szána
kozás rogta el s néhány akcsét vetett a
dervis lába elé. A pénz csörrenésére a
jámbor dervis ép szemét lassan maga
elé vetette, aztán mohón fölkapkodta a
kincseket. Néhány pillanatra elhallgatott
valami hála félét mormogott és ujult
erővel folytatta üvöltését.
Báhli béget teljesen lenyűgözte a
különös ember. Valami belső kényszer
tartóztatta, nem tudott onnan elmozdulni.
Elbüvölten hallgatta a félszemü dervis
fájdalmasan elnyújtott üvöltését, Leszállt
lováról, lassú léptekkel közeledett a
dzsámi kapujához, odaállt a dervis elé.
— Szerencsétlen emberi.. — mor
mogta alig- érthetően. — Meglátszik rajta
hogy nem erre született... Ha ez a csúf
sebhely nem éktelenkednék az arcán,
azt kellene hinnem, hogy ez a legendás
hirü Abdi bég, aki a messze Ongüruszban lelte halálát
A dervis, ugy látszik, megértett
egyet kettőt a halkan elejtett szavakból.
Abbahagyta az üvöltést, 0 is szemügyre
vette az előtte állót a csendesen meg
szólalt:
— Ne zavard a jámborok áhitatátl
Nem jó felbolygatni a múltak árnyait...
— Bocsáss meg jámbor dervis, akit
az előbb említettem, derék hős volt, aki
ről a tábortüzek mellett ma is mesélnek..
A dervis megmaradt szeme egy pil
lanatra felcsillant, dt> aztán bánatosan le
hajtotta fejét. Mélabuaan Intette a béget:
„Minden csak múlandó ezen a vi
lágon és Allah azért teremtett hét meny
országot, hogy a jámborok, akik Allahnak élnek, elnyerjék méltó jutalmukat...
Csak ez az egy nem múlandó... A di
csőség hire elvész,' mint a bülbül szava
a légben . .. Abdi bég meghalt a világ
számára, ne zavard te sem nyugalmában.
— Szegény szerencsétlen barátom).
Mikor utoljára láttalak, délcegen halad
tál spábijaid élén, hogy meghódítsd a hi
tetlenek országát... Most annyi éy után
ily nyomorultul látlak viszont!.. Mi tör
tént veled?
A dervis sokáig mellére horgász
tattá fejét. Mélyen elmerült gondolataiba,
mintha a múlt emlékeit kutatná, aztán
halk monoton hangon beszélni kezdett:
— Megérdemlem
sorsomat. Ha
Abdi bég, aki szerette a harcot, dicső
séget, nem égett volna meg egy hitetlen
asszony szemének füzében, ma nem kel
lene a dervisek dzsámija előtt üvöltenie,
hanem ma is büszkén járná a hadak
útját...
— Egy hitetlen asszony ? ... —
kérdezte csodálkozva Báhli bég.
— Már régen volt, elfelejtettem a
helyet, de nem messze Pecsevitől tábo
roztunk- A Próféta zászlaja lengett min
den mosen és az imámok a minaretek
tetejéről mindenfelé Allah dicsőségét
zengték. Vig volt az életünk, zeneszó és
nóta járta minden este a tábortüzek mellett.. Karcsú, feh«t«uemü hurik hordták
neki idegen cseh földre, de annál job
ban ismerte a magyar Alföldet, mely téli
butácskáját megtenni számára és ezer
esztendő után egyszerre reájön egy
cseh hazabölcse, hogy a cseh és szlovák
(ejtsd ki utóbbit tótnak) egy anya méh
szülötte és tiz évvel ezelőtt egymás keb
lén zokogták el egy testvérségüket.
Ugyanúgy
alakul valamely jugoszláv
nemzet is (a múlt század negyvenes
éveiben egy horvát álmodozó még illír
nek nevezte), mely nemzet' ugyan nincs,
nem is volt, nem is lesz, hanem igenis
van horváth, szlovén és |zerb, kiknek
nyelve ugyan igen közel áll egymáshoz,
de mindhárom népnek pszihikája a le
hető legtávolabb fekszik egymástól Még
talán legközelebb állt egymáshoz a regátbeli és erdélyi oláh (az oláh, hiába
mindenütt oláh), de hogy e kettő közt
mégis mily áttörhetetlen falat építettek
a századok, arról ékes tanúbizonyságot
tett e tiz esztendő.
Mint előbb megállapítottuk, az ün
nep böjtjét most „a posteriri* ülik tisz
teit szomszédaink. Vezet közöttük, mint
mindig, a kétfarku oroszlán birodalma,
Szvatopluk öröksége, a dicső (?) Cseh ország. Erre most oly alaposan reáhuzza
„szövetségesének**, Lengyelország sajtója
a jubileum alkalmával a vizes lepedőt,
hogy egy darabig azon koldulhat Lás
suk csak, mit ir a legelterjedtebb nagy
újság, a Czas?
Szlovákország (hol van ez?!) tiz
éves fennállásával foglalkozva,.megemlíti
hogy milyen öröm volt tiz évvel ezelőtt
és hogyan következett be a teljes kiáb
rándulás? Hlinkának, aki legjobban küz
dött a pittsburgi szerződésért,' hol bör
tönt, hol infulát mutattak a csehek, amig
végül becsalogatták a kormánypártba,
jóllehet árnyát sem kapták az autonómiá
nak. Egyebekben meg a felvidéki gyá
rak megálltak, a magyarság kárára foga
natosított földreformnak viszont hasznát
egyedül a cseh látja. „Egyetlen téren
voltak csupán a tótoknak sikerei, neve
zetesen, hogy szétfolyott az egy cseh
szlovák nemzetről és nyelvről való mesel
Azután igy folytatja a lap: Hogy vájjon
a fejlődés meghozza-e Slovákia (?) füg
getlenségét, vagy pedig valamilyen kap
csolatban marad-e cselükkel, vág/ a
magyarokkal, erre csak a jövő adhat
feleletet. Örömmel látja a Czas, hogy a
tótok mostanság mindinkább közelednek
a lengyel kultúra felé és abból mind
többet merítenek. Ed kedvező jelen
ségnek tartja a tótokra nézve, annyival
is inkább, mert a lengyeleknek nincs
a tiltott nedűt s mi nem törődve a Pró
féta tilalmával, élveztük a mámoritó italt-.
Közülünk sokan elvesztették fejüket, de
annyira mint én, egyikük sem. Minden
este kijárt hozzánk egy ragyogó szemű
leány, olyan hajlékony és karcsú, mint a
nádszál, éjfekete szemében benne égett
millió Ígéret... Maga volt a megtestesült
gyönyörűség...
— Dzsinn lehetett az. jó Abdim,
gonosz dzsinn, aki elveszi az igazhitüek
eszét I... — szólt közbe Báhli bég.
— Nem volt dzsinn I... —t kiál
tott fel a dervis átszellemült arccal —
Huri volt, aki leszállt a hetedik égből,
hogy boldoggá tegyen egy szerelmes ka
tonát... Mirjam volt a neve, de a mad*
zsarlik ugy hívták: Mária. Heteken ke
resztül eljött minden este, korsójában
hozta a tüzes italt . .J. De nem ettől let
tünk mámorosak, hanem gyönyörű, arany
csengésű hangjától, mellyel mélabus. fájóan édes nótákat énekelt a virágokról,
meg a csillagokról... Mámoros fejjel
hányszor meg akartam csókolni, de Ő
mindannyiszor eltolt magától, még az
ujja hegyét sem engedte megfogni. . ■
— Az áspis kígyó 1... — dörmőgte
Báhli bég, ökölbe szorult kézzel.
— Ne szidd, hogy ilyen volt I...
Mennél jobban ellenkezett, annál őrül
tebben vágyódtam utána ... Egyik este,
amikor legvadabbul folyt a bor és tor
kunkból a nóta, magunk sem vettük
észre, hogyan, előttünk termett Indulatot
�A MUNKA
2 oldal
ahogyan sohasem volt, keresnivalójuk a
Kárpátok túlsó oldalán, ellenben kultú
rálja téren sxivesen nyújtják jobbjukat a
tótoknak. Áronban egy kérdést minde
nekelőtt tisztázni kell és ex a magyar
kérdési
banl Remélni kell, hogy a tótok, akik
nek földrajzi fekvése arra utalja őket,
hogy összekötő láncszem legyenek Len
gyelország és Magyarország között, nem
fogják a Hlinka-féle téves alapon építeni
Lengyelország iránti barátságukat!"
„A ml rokonsxenvünk Magyaror
szág iránt nemcsak a hagyományra tá
maszkodik, de nagyon hangos politikai
érdekekre is. Ext a néletet a lengyel
társadalom óriási többsége osztja és ezt
a tótok kedvéért senki sem fogja meg
tagadni. A tótok ás a magyarok közötti
ellentétek kiegyenlítését a legnagyobb
megelégedéssel fogadnák Legyelország-
Mindezt lengyel nyelven írták meg,
de magyarán és magyarosan hangzik.
Ennél nagyob pofont a magyarellenes
Benes-Hlinka politika nem
kaphatott
volna. Mi fordított utat kővetőnk: mi
előbb böjtölünk (óh jaj, már 10 éve) és
csak azután ünnepelünk majd. De az
ünnep is lesz aztánl
Reménysugár Amerikából.
A kovácsinasból bányamunkássá,
majd tanult bányamérnökké lett Herbert
Hoover, az északamerikai Egyesült Álla
mok elnöke. A csillagos lobogó büszkén
repült fel az árbocra, amikor Hoover
győzelme bizonyossá vált. A negyvennyolc
államból álló Egyesült Államok közül le
hettek egyes államokban más pártállásu
polgárok, de amikor a győzelem ered
ménye kihirdetett, Smith, a demokrata
elnökjelölt sietett elsőnek üdvözölni a
győzelmes Hoovert, 110 millió ember
vezérét, elnökét.
Ebben a nagy számtengerben a
magyarságnak jelentékeny szerep jutott
osztályrészül, mert az Amerikában élő
magyarság derekasan kivette részét az
elnökválasztási küzdelemből. A magyar
ember, lelki dispozíóval rendelkezik a
politikai harcok iránt s a magyarság po
litikai érettsége nagy lendítő erőként ha
tott az elnökválasztó mozgalomban. Ott,
ahol a magyarság számottevő tényezője
volt a környéknek, mint magyar Ameri
kában mindenütt, ott a lakosság többi
része, a magyarság hatása alá került s a
Hoover párti magyarság agitációja és
lelkesedése magával ragadta a lakosság
többi részét Amire az elnökválasztáso
kon soha példa nem volt ugy Hoover,
mint Smith felkeresték a magyar emporeumokat s több helyen beszédet mon
dottak, ahol érintették a magyar kérdést
s a trianoni igazságtalan békét.
Az amerikai magyar újságok, mert
tudni kell azt, hogy Amerikában közel
száz magyar újság jelenik meg, hasábokon
ismertették az elnökjelöltek beszédeit s
külön kiadásokban számoltak be arról,
hogy „mit tett eddig is Hoover Magyar
ország érdekében?" Hoover, mint az
amerikai gazdasági élet egyik faktora
élénk részt vett Magyarország megsegí
tést munkájában s igen nagy szerepe
volt abban, hogy az amerikai pénzpiac
teljes erővel Magyarország oldalára ál
lott Azt mondhatjuk, hogy Hoover el
nökké választásával a magyar égen egy
uj csillag tűnt fel s tudomásul kell venni
arccal egy hatalmas termetű madzsar vi
téz. Én akkor tettem talán ezredszer kí
sérletet, hogy Mírjam karcsú derekát át
öleljem ... Az idegen félkézzel magához
rántotta ... A nehéz bor vadul dolgo
zott agyamban és a bennem lappangó
ezer dzsinn egy pillanat alatt felszaba
dulva, tombolni kezdett lelkemben. Egy
másra rohantunk s mert kard nem volt
kezünk ügyében, ököllel próbáltuk eldön
teni a leány tulajdonjogáért a harcot.,.
A tiltott ital nehézzé tette mozgásomat
a amikor megbotlottam, a madzsar vitéz
ökle, mint valami vaskalapács hullott a
fejemre.
— Masallah!.. — szörnyüködött a
derék Báhli bég.
— Sokáig nem tudtam magamról
semmit. Heteken keresztül nem éreztem
mást, mint a dzsehenna minden tüzes fáj
dalmát a balszemem helyén és néha-néha
egy büs kéz simogatását lázas fejemen...
Amikor végre magamhoz tértem s látni
és beszélni tudtam, Mirjarn térdelt mel
lettem. ö próbálta enyhíteni rettenetes
kínjaimat... Tőle tudtam meg, hogy
akitől ily csúfos vereséget szenvedtem,
neki kérője volt, de akihez irántam ér
zett szerelme miatt hozzámenni nem akart.
Hívtam, csalogattam, jöjjön velem, de ő
hitét nem akarta elhagy). Csak ugy jött
volna hozzám, ha én hagyom el a Pró
féta hitét s magam is madzsar leszek ...
így, elcsúfított arccal nagyobb volt ben
nem a keserűség, és elnyomta az iránta
érzett szerelmemet... Amikor egyik este
megint hiába hívtam, jöjjön velem, hir
telen haragomban elkergettem ... Nem
ftkárt elmenni,,,
őrjöngtem
lelki
és
és hirdetni kötelességünk, hogy a ma
gyar nemzet javára uj reménysugár lob
bant fel Amerikában.
Helyes külpolitikai érzéssel megláttuk
azt, hogy mit jeknt az óhaza i észére,
az uj hazai magyarság s megláttuk azt,
hogy az amerikai magyarság politikai és:
társadalmi erejénél fogva, minő szolgála
tokat tehet a magyar ügynek?.. Az
amerikai magyarságnak ma már szava
van Amerikában s az igazságos magyar,
ügy, amerikai magyar testvéreink révén
eljuthat Washingtonba is. Nem lehet a
világűrben oly jelentéktelen
tényező,
amelynek jelentőségét alábecsülni szabad
volna, de az amerikai magyarság szá
mottevő tényező s a magyarság értéke,.
Hoover megválasztásával csak erősödött
s ezért is üdvözölhetjük bizakodással- az.
Amerikából (elénk intő reménysugár!. A.
magyar vidék, amelyből az amerikai ma-,
gyarság éltető nedvét szivta, bizakodás-,
sál tekint -amerikai magyar testvérei
munkájára s várja azt az időt, amikori
az amerikai törvényhozás, Hoover elnök-,
lete s Borah szenlátor bekövetkezhető
külgyminisztersége alatt, nyíltan is szó
szólója lesz a magyar igazságnak.
Hírek és különfélék
Eljegyzés. Dr. Erdődy Kálmán já
rás orvos leányát Ilonkát eljegyezte bobronoki és halacsi Halácsy József.
Eljegyzés. Révay Ica zeneakadé
miai növendéket, Révay Sándor helybeli
tekintélyes kereskedő leányát, eljegyezte
Kurucz Imre budapesti postatiszt.
Tflz • Hlrschgyárisaa.
Salgótarján 1928. nov. 24
Vesze éa a „Szentföld nevezetesebb helyeiről"
delmesnek induló tűz ütött ki f. hó 19-én
este 9 óra körül a Hirsch-féle gépgyár
ban. Az éjjeli őr vette észre, hogy a
mechanikai műhely tetejéről lángok csap
nak fel Azonnal tűzjelzést adott. A
gyári menkásaág Horváth Géza gyárve
zető erélyes vezetése mellett azonnal ne
kilátott az oltásnak s a tűzet, mely már
az öntöde tetejére is átcsapott, lokali
zálta. A városi tűzoltóság, amely minta
szerű gyorsasággal a helyszínén termett,
rövid félóra alatt eloltotta a tüzet. A
kár becslés szerint 10.000 Pengő. A gyár
üzemében fennakadás nem történt, mert
csak a tetők égtek le. A tűz oka még
nincs kiderítve. Egyesek csapágybegyulásra vagy rövidzárlatra gondolnak, de
lehet, hogy valaki a telő alatt a minta
padlás feljáróján égő cigarettát dobott
el, ami lappangó tüzet okozott s ez tört
ki 9 óra körül lángokban.
„SZENT ERZSÉBET* Róm. K*L
Nőegylet karácsonyi vásárjának
megnyitása december 1-án (szomba
ton) délután 4 órakor len a Kat.
KSr nagytermében.
A „MANSx.** salgótarjáni Osztá
tartott vetített képekkel illusztrált isme
retterjesztő előadást. Az értekezlet végén
a szülők az osztálytanítókkal megbeszé
lést folytattak arra nézve, miként lehet
a szülő és tanitó közös nevelő munká
ját eredményesebbé tenni. A salgóbányal iskolában hasonló tárgysorozattal
folyt le a „szülői értekezlet" csak a tanitóazereplők változtak-
A Magyaur Asszonyok Nemzett
Szövetségének Salgótarjáni Osztálya,
mindazoknak a kedves pártfogóknak és
tagoknak, akik a kézimunka kiállítás al
kalmával ugy szorgos munkájukkal, vala
mint a rendezés, kézimunka eladás, buffett körül kifejtett fáradhatatlan tevé
kenységükkel, ugyancsak az adakozásban
megbecsülhetetlen áldozatkészségükkel a
kiállítás sikeréhez oly impozáns módon
hozzájárultak, ezúton is legháiásabb és
szeretetteljesebb köszönetét tolmácsolja.
Tanítóink gyűlése Balassa
gyarmaton. Vármegyénk tanítóinak vá
lasztmánya f. hó 22-én csütörtökön fon
tos tanácskozásokat folytattak a megye
székhelyén, a tanitói társadalmat érintő
anyagi kérdések tekintetében s jóléti in
lya f. hó 27-én délután 4 órakor a vá tézmények fejlesztése és létesitése körül.
rosháza nagytermében váasztmányi ülést
Az evsmgéllkusok III. novemberi
tart. A választmány tagjait ez utón is estélyén 18-án az eddigieknél is nagyobbszeretettel meghívja az Elnökség.
számu szép közönség töltötte meg zsúfo
November 18. Élesen. A sxé- lásig a termet és a közönség a megnyitó
csényi járás körletében fekvő község amely után nem mindennapi élvezettel hallgatta
bányavállalatunk révén minden életnyif- végig a Medzihradszky Márta betanítá
vánulásával csaknem összefügg Salgótar sában előadott bájos gyermekjeleneteket,
jánnal és vidékével., az országszerte egy majd a Kovács Géza által vezetett veöntetűen lezajlott Trianon elleni hatalmas gyeskar énekét ismételtette meg. Ezután
nemzeti tiltakozásba, vasárnap a mise után pedig dr, Clemenlis Kálmán mélyenjáró
kapcsolódott bele. Á revhiósgyülést Vad fejtegetéseiből tanult sokat, aki a mo
kerti Béla albertaknai bányatanitó szer dern kísérleti lélektan és józan életböl
vezte meg és folytatta le Dr. Jakschitsch csesség megállapításaiból fűzött két gonMihály községi főjegyzővel s Cbikán Já dolatkoszorut egybe a Zene hatásai és
nos róm. kath. ideiglenes plébános he a Felejtés művészete cimen. Nagy figye
lyettessel. A trianoni országrablásról és lemmel meghallgatott előadásában találó
nemzetcsonkitásról, a trianoni békének an mutatott rá arra a lélektani összefüg
mondott magyar állapotokról történelmi gésre, ami a zene és az emberi kedély
és közjogi szempontból Vadkerti Béla állapot között van s praktikus tanácsait
beszélt nagy tömeg előtt. A gyűlést Roz- bizonyára sokan ugy az erre, mint a fe
gonyi Károly kántortanitó növendékeinek lejtés művészetére vonatkozó fejtegeté
szereplése emelte... akik szépen énekel seire vonatkozólag is bizonyára igen so
kan meg is szívlelték. Ezután a Bányatek s nagy hatást kellően szavaltak.
Szülői értekezlet az acélgyári iparosdalkör Vilezsál Richárd vezetésével
ringatta
el az édesbus magyar és haza
és nalgóbányai társulati Iskolák
ban. November hó 18-án tartotta a sal fias dalok világába a jelenlevőket, akik
nek
tapsvihara
alig akarta a- dalkört a
gótarjáni acélgyári iskola ez évben má
sodik szülői értekezletét, mely egyszer pódiumról elengedni. Dianiska Mariska
smind ismeretterjesztő előadás is, melyen Kovács Géza kísérete mellett mély álér
tekintve ennek nagy fontosságát, mint zéssel melodrámát adott elő szép sikerrel,
végiül pedig Kotra Irénke és Sajgál
egy 120 szülő jelent meg. Az értekezle
tet Oláh Miklós igazgató-tanitó a közös Olga kitűnő alakítással a Nagymama c.
eszme
fontosságának
hangoztatásával páros jelenetet adták elő, mindvégig
nyitotta meg, majd aktuális nevelési számtalanszor megkacagtatván a közön
problémákról és a nevelés főbb irányel séget. Sztrokay Dániel zárszavai és a
veiről hatásos szabadelőadást tartott. Hiszekegy eléneklésével ért véget a jól
Schönk Gusztáv tanitó az iskolásgyerme sikerült estély.
Köszőnetxiyílvánitás. Mindazon
jóbarátainknak, ismerőseinknek, tisztvi
selő- és egyéb karoknak, kik boldogult
feleségem, illetve édesanyánk elhunyta
alkalmával, mély fájdalmunkat szívélyes
részvétükkel enyhíteni iparkodtak, ezú
ton mondunk hálás köszönetét.
kek testi egészségéről értekezett nagy
Házvezetőnőnek, vagy Ozletj ki
Dr. Soltész József ' érdeklődés és figyelem mellett. Ugyan szolgáláshoz, gyakorlattal biró asszony
és gyermekei.
csak Schönk Gusztáv „A tüdővészről" ajánlkozik)
Cim a kiadóban!
testi kínomban s azt hiszem meg is ütöt korával arányban nem álló fiatalos mun
tem... Többé sohasem láttam viszont... kakedvvel és ma már tudomásul venni
— Ugy látszik, Allah nemcsak vak-: kényszerülünk, hogy Vasa Imre nincs
ságga), hanem ostobasággal is megvert! többé, Vass Imre meghalt.
— morgóit felháborodással Báhli bég.
Tanitói pályáját 40 évvel ezelőtt a
— Felgyógyulásom után elbujdos
tam és beálltam az üvöltő dervisek közé,
hogy Allahnak tetsző élettel vezakeijem
le bűneimet...
Báhli bég még egy. ideig, fejét csó
válva álldogált a félszemü dervis előtt,
még néhány akcsét tett lesoványodott
kezébe, miközben alig hallhatóan fo
hászkodott:
— Allah ill Allah! Mohamed rasul
Allah I
Vass Imre, †
ősz van. A sárguló falevelek
mind
süröbb és sűrűbb rétegekben takarják a
földet. Az Alkotó örök törvénye szerint
haldoklik a természet. És e törvény alól
az emberi lény sem kivétel. Ha eljön az
őszünk, sárgulunk mi is a természettel s
lehullunk az élet fájáról, Vissza az anya
földbe, amelyből
Alkotónk egykoron
életre hivott.
Rendes őszi hangulatok ezek. De
talán még sem? Ez az ősz minékünk sú
lyosabb veszteséget is jelentett, mint a
zöldelő pázsit száradását, a réten illatozó
vadvirágok hervadását, mint a fák lomb
koronáinak lehullását. Ez az ősz elvitte
tőlünk egy eredményekben gazdag, mun
káséletnek képviselőjét, — Vasa Imre
nemrég nyugdíjazott iskola-igazgató kar
társunkat
Egy pár óve még Itt volt közöttünk,
tét, munkásságát, munkásságának ered
ményeit e rövid sorok keretében mél.
tatni igen nehéz, de nem lehetetlen. Nem
lehetetlen, mert az ő élete a becsületes
tanitói
munka
végtelen
folyamata
volt. Dolgozott, dolgozott és dolgozott
egy szebb, egy jobb magyar jövő érde
kében. Nevelve és oktatva egy azt ki
vívni tudó magyar ifjúságot. Dolgozott
hangya szorgalommal a legnehezebb te
repen, a messzi kelet határőrvidék ide
gen nyelvterületén, ahol a tanitói munka
tizszerte nehezebb, né százszorta értéke
sebb. És én, aki az ő ottani munkássá
Rimamurányi Vasmű R. T.-nál kezdte,
ahol 12 évet töltött. Ekkor a tehetséges
és ambitióxus fiatal tanitó a Salgótarjáni
Kőszénbánya R. T. zsilvölgyi bányate
lepére került. Felebbvalói már korán fel
ismerték benne a kiváló képességű pe
dagógust s a vulkáni bányatalepi iskolák
szervezésével bízták meg, amelynek igaz
gatója volt az oláh betörésig, amikor is
menekülnünk kellett a vad hordák elől. gának részese voltam, tudom és velem
sokan bizonyitják, hogy nem hiába való
Bár nagyon megviselte régi meg munkát végzett Vass Imre. A keze alól
szokott környezetének
elhagyása, de
kikerült 2—3 gyermek generáció, mint
megtörni nem tudta s teljes munkakész
felnőtt is szeretettel kereste fel egykori
séggel vette fel a megszakított munka
mesterét s az a szál, amely őket az is
fonalát uj beosztási helyén, a mátranokolához s Így ő hozzá kötötte, később
váki, majd a Somlyói iskolánál.
sem szakadt meg s ez a tanitói munka
Hat évet töltött itt közöttünk s eredményes voltának legszebb bizonyitéka.
ekkor egy miniszteriális rendelet folytán
— 64 éves korára való tekintettel —
Lényének nemes egyszerűsége so
nyugdíjba menni kényszerült.
hasem szerette s annál kevésbbé kereste
a
hivalkodó
külsőségeket s munkájának
S a kemény, az élet minden vi
szontagságaival dacoló férfit ez a kény- jutalmát annak eredményességéből me
szerpihenés annyira megtörte, hogy rövi rítette.
desen ágynak esett a 1928. november
Vass Imre nincs többé. Teteme kint
hó 12-én reggel 4 órakor—hosszú szen nyugszik a pestszentlőrinci temető szovedés után — nemes lelkét vissza adta morufüx lombjai alatt, ahová rokonai, ba
Teremtőjének,
rátai és tisztelői sokasága kisérte ki, —
Halálát felesége,
az. Uchrincsko de szelleme itt él közöttünk. Munkára
Mária, akivel 33 évet töltött a legna- sarkal, buzdít és segit. És amig Vass
S’obb boldogságban s egyetértésben és Imrék szelleme fogja áthatni ■ magyar
emér — vegyészmérnök — fia gyá tanítóságot, nem Kell félnünk a jövőtől,
szolják.
legyen bármilyen nehéz is a jelen.
Vasa Inra igazgató kartársunk éle
Bachticska Antal,
�A MUNKA
Salgótarján, 1928. nov. 24
SZTRÁJK.
A munkásság keiében ama fegyver,
melyet céljainak elérésében végső eszköz
gyanánt szokott használni
E célok különbözők lehetnek: Po
litikai, gazdasági, személyi stb.
A nehéz gazdasági viszonyok köz
ismertek, különösen a bányász, de mond
hatnánk az egész dolgozó társadalomban.
Kezdetben ugyiátszik, mintha • baj csupán
szükségszerű következménye volnál az
ország megcsonkításának. Alaposabb vizs
gálódás és körültekintés után azonban rá
kell jönnünk, ama tényre, melyre lapunk
hasábjain is hivatkoztunk, hogy a töke
sem teljesiti mindig etikai kötelességeit
A töke egyoldalú érvelése és a
munkásságnak néha szélsőséges politikai
célzatú állásfoglalása között kell keres
nünk elsősorban a bajok kulcsát s köz
vetve az ország megcsonkításában is.
Hetek óta mumusként emlegették
a bányásziparban a sztrájkot.
Erőpróbákat emlegettek, a külön
féle irányú munkásszerveskedések erő
próbáját, tehát a lényeg: a munkábér ja
vítása mintha másodrangu kérdés lett
volna. Lesz sztrájk, nem lesz sztrájk, ál
talános, részleges lesz, ilyen különféle
kombinációk és előzetes tárgyalások után
végre a sztrájk mégis kitört és fokról
fokra erősbödött. Az interveniálni akaró
szociáldemokrata pártot
félretólták a
munkások megbízottjai, akik követelései
ket közvetlenül a bányaigazgatósághoz
nyújtották be, melyre nem kaptak biz
tató ígéretet,'tehát 20-án sztrájkba léptek.
A szociáldemokrata központ rutinirozottsággal azonban, — bár kezdetben
a sztrájk ellen foglaltak állást, de taná
csuk és parancsuk süket fülekre talált —
nagyszerűen felcsapott tárgyaló félnek
és minisztereket mozgatott meg a bér
kérdés rendezésének ügyében s átvette
a szót, hogy a végén ki'is mondhassa
az utolaó szót, hogy igy az egész sztráj
kot a maga javára könyvelje, el.
A más irányú munkásszervezetek
— bár tudják, hogy a szociáldemokrata
vezérkedés itt is rendkívül gyenge —
láthatják a János arcú vezéreket, akik
fönt a sztrájk ellen, lent az árral úszva,
a sztrájk mellett vezérkednek éa annak
sikere érdekében tárgyalnak.
A tőke viselkedése mindenesetre
továbbra is reiytélyea marad, kihatásai
ban azonban szomorú és veszedelmes.
Nem a némi eredményt sajnáljuk,
melyet mindenesetre nagyon megérde
mel a munkásság, hanem csak a mód
fáj nekünk, melyen ezt a munkásság, el
nyeri.
A bizonytalanságból,
talán a
messze keletről jövő szellem megmoz
dulása és erőpróbája az, melyre kényte
len a töke is deferálni.
Nem volna mód arra, hogy az igaz
ságos kérést és panaszt akkor hallgassa
meg a tőke, mikor az még nem kap vö
rös szint? Mikor az a dolgozó magyar
és hazaszerető szivek jajkiáltása?
Kívülről nézzük az eseményeket
és talán elfogulatlanabb szemlélői va
gyunk azoknak, mint a benne szereplők.
Voltak most is sokan, akik leszól
tak a munkahelyre, hogy dolgozzanak,
nem azért, hogy megbontsák a munkás
ság egységes frontját, hanem, mert ők
parancsra nem sztrájkolnák. Tudatában
vannak annak, hogy jogos követeléseiket
nemcsak sztrájk utján érhetik el, mely
legtöbb esetben a munkásságra a leghát
rányosabb s az elvesztett anyagiak soha
sincsenek arányban a kivívott eredmény
nyak Tehát ezek nem sztrájktörők, hanem
a magyar haza hü fiák
Amikor egyrészt sziveinkkel köze)
állunk az élettel nehezen küzdő mukássághoz, teljes szívvel szemben állunk a
szovjet szellem romboló és erkölcstelen
céljaival.
A szabadság és felvilágosodottság
jelszava alatt a legelképzelhetetlenebb
rabszolgaságba hajtja az embert a ezért
lázad fel lelkünk ellene.
Felhívjuk a magyar kormányt és
hatóságokat, fordítson nagyobb gondot
a magyar munkásság szociális viszonyaira.
Belső jó intézkedésekkel óvja meg a
külső behatásoktól. Intézményesen védje
a nemzeti munkát végző magyar mun
kást, melynek boldogulása eminens ér
deke a hazának és társadalmi békének.
A szoc. dem. sztrájk miként el volt
határozva, 3 n. alatt végétért, annak anyagi
eredményét azjérdekeltek ismerik, részlete
zését tehát elhagytuk. A pénteken délutáni
megegyezés után a szoc. dem. bányászok
talán megkezdik a munkát, illetve csatla
koznak a keresztény nemzeti alapon álló
dolgozó munkássághoz.
3 oldal
Jubileum. Dr. Baross József Nógrád éa Hont vármegye alispánját f. hó
22-én nagy ünneplésben résxeaitették a
csonka vármegyék. Törvény hatósági köz
gyűlés keretében Jeszenszky Kálmán preIá tus méltatta közéleti szereplésének 25-ik
évfordulóján az alispánt, akinek nemes
egyénisége összeforrott Nógrád népével.
A közgyűlést vezető Pályi Pál főispán
üdvözölte ezután a jubilánst, akit a vár
megyei tisztviselők nevében Csonka vár
megyei főjegyző köszöntött fel. Majd a
rétsági kerület küldöttsége üdvözölte,
mint egykori főszolgabiráját, végűi Hont
vármegye egyik biz. tagja köszöntötte.
Az üdvözlésekre meghatva mondott kö
szönetét az alispán, akit a népes köz
gyűlés közönsége lelkes ünneplésben ré
szesített. — Közgyűlés után 400 teríté
kes bankett volt a vármegyeházán, me
lyen az első felköszöntőt Pályi főispán
mondotta a kormányzóra, majd Sztranyavszky államtitkár üdvözölte Baross al
ispánt, akinek azt kívánta, hogy nagy
Nógrádvármegyének legyen mielőbb al
ispánja. Az ünnepelt meleg hangon kö
szönte meg az üdvözléseket, melyek csak
fokozottabb munkára fogják ösztönözni
Tea est. A Szent Erzsébet Kat.
Nőegylet és Mária kongregáció rendezé
sében, Szent Erzsébet névnapjának emlé
kére, 17-én óriási érdeklődés mellett mű
soros tea est volt. Upponyi József preses
bevezető szavai után Zemplényi Zoltánná
értékes felolvasása követkézéit, melynek
tárgya Szent Erzsébet élete és vallásos
sága, A nagyhatású beszéd után ugyan
csak a Szent életéből gyönyörű élőkép
következett. Majd Nékám Istvánná saiát
zortgorakiséretével előadott művészi éneke
aratott nagy sikert. Ezután Donászy Ilike
és Zsuzsika páros jelenete provokált
nagy tapsot. Rövid szünet következett
ezután, mely alatt teát szervíroztak.
Utána Csiskó Aranka és Pollák Jolánka
ügyes együttese, majd Deklava Rezső
tréfás száma keltettek lelkes hangulatot.
Befejezésül Kraft Aladár szellemes rög
tönzései keltettek derűs hangulatot. A
nagyszámú közönség meleg ovációban
részesitette az est két agilis rendezőjét:
Zemplényi Zoltánnál és Kraft Aladárt.
A karácsonyi
akció
eredményessége
már eleve biztosítva van, mert nemes
versenyben igyekeznek a nemesszivü lel
kes hölgyek egymáson túl tenni a szent
cél érdekében. A népszerű tea-esték
mindig nagyobb és nagyobb közönséget
vonzanak.
Salgótarján Díazalbuma. A kö
Revíziós nagygfyülés.
F. hó 18-án <!■ e. 11 órára nagy
tömeg lepte el a mozgószinház belsejét
és környékét. Ezrek jelentek meg, hogy
egy szivvel-lélekkel vegyenek részt ab
ban a tiltakozásban, mely ezen a napon
az egész ország társadalmát lázba hozta
és egységes elhatározásra juttatta.
A népgyűlést Eisele Gusztáv acél
gyári igazgató nyitotta meg, mint a gyű
lés elnöke, mig a jegyzői tisztet Szántay
István, a helybeli lap felelős szerkesztője
töltötte be.
Az acélgyári dalárda kiváló elő
adásában felcsendült a magyar Hiszekegy,
melynek megható akkordjai még jobban
egybeforrasztották a tiltakozni
akaró
magyar sziveket. Ezután Sztankovies Já
nos igazg. tanító nagyhatású, lelkes be
széde következett. Ismertette a háború
végét, az őszi rózsás forradalmat, mely
reánk zúdította a koncra leső .hős**
szomszédokat. Megrázó erővel mutatott
rá a magyar széthúzásra, rövidlátásra,
mely a megcsonkított kis nemzetet még
jobban gyengíti. Kemény és igazságos
szavakkal fordul minden magyarhoz, aki
ben még szív van, hogy az igazságtalan
„béke*, illetve egyoldalú diktátum meg
változtatását egységesen követelje. A
kiválóan felépített és rátermettséggel
előadott nagy igazságok elérték azt a
célt, melyet kívántak, a közős és elszánt
.összefogást.. Az elősdót lelkesen ünne
pelte a közönség. Ezután Galbács Ilona
keresk. isk. növ. ügyes szavalata követ
kezett, melynek tárgya a magyar igazsá
gok elöbb-utóbb kitörő erejéről, tisztitó
tüzérŐl szólt. A kedves szavslatot nagy
tapssal honorálta a hallgatóság. Az acél
gyári dalárda két irredenta száma könynyeket csalt a vágyakozó magyarok sze
méből s kitörő lelkesedéssel tapsolta
meg a kiváló dalárdát és annak tehet
séges karnagyát
Ewtáa
nagy
közepette emelkedett szólásra Gálócsy
Árpád a Revíziós Liga kiküldöttje, aki
nek idejövetelét megelőzte önzetlen, meg
nem alkuvó, nemzeti munkájának hire.
A mérnöki gondolkozás okszerű bonco
lása alá vette a politikai ténykedés sok
abszurd és következetlen eredményeit, a
szavakkal és Írással teljesen ellentétes
cselekedetek egész sorozatát, mely fel
jogosít arra, hogy .jó szomszédainkénak
ne higyjünk, de bizzunk az ő alattomos,
életünkre törő munkájoknak felderítésé
ben és megsemmisítésében. A komoly
kodó és pőffeszkedő .győzők* szereplé
sét sokszor ékes hangon, nsgy derültség
közepette leplezte le. Nem mulasztotta
el az előadó sem, hogy a széthúzó és
szétesett magyar társadalmat figyelmeztes
se arra a veszedelemre, mely fenyegeti
hazánkat, ha egymásra nem találunk.
A kiváló és bölcs előadást hosszan
tartó, lelkes éljenzéssel és tapssal fo
gadta a közönség.
Az egységes hangulat hatása alatt
határozati javaslatot terjesztett a nagy
gyűlés elé Szántay István jegyző, ame
lyet egyhangú lelkesedéssel fogadott el
a közönség. A határozati javaslatot meg
küldték gróf Bethlen István miniszterel
nöknek, a Genfben székelő Népszövet
ségnek és lord Rothermerenek.
A dalárda Himnuszsa fejezte be a
szokatlan lelkesedéssel és együttérzéssel
lefolyt gyűlést, melynek megszervezése
könnyű feladat volt, mert a magyar szi
vek közös vágya sugalta.
A békerevizió közeli bekövetkezé
sére megvan minden remény, mert az
utóbbi esztendők mélységes csendje után
az egész világ sajtója foglalkozik a ma
gyar igazságtalanságokkal a lassan hiva
talosan is kell, hogy a népek egyoldalú
boldogitására alakult .Népszövetség* is
foglalkozzék ezzel, ha Európa közepén
• Telkek tűzhányó hegyeinek veszedel
zelmúltban megjelent számunkban közöl
tük, hogy agilis, közszeretetnek Örvendő
polgármesterünk
Dr. Förster Kálmán
szerkesztőbizottsági elnök vezetése alatt
városunknak (azaz Nógrád és Hont közig,
egyesített vármegyéknek)
Diszalbuma
készül. Miután tudjuk, hogy az egész
vármegye, város n. é. közönsége nagy ér
deklődéssel várja ez örökbecsű mű meg
jelenését, ezért alanti sorainkban számo
lunk be a munka előrehaladásáról. A
polgármester a város társadalmának leg
előkelőbb tagjait kérte fel az album
szerkesztőbizottságába, akik természete
sen örömmel és lelkesedéssel vállalták
e megtisztelő és kitüntető megbízást. A
szerkesztőbizottságnak tagjai a mai na
pig Koós Mihály: a város fejlődéséről,
Dr. Pitta Lipót rend, főtanácsos: rendé
szetről, Bérezi Sándor bányafőtanácsos:
bányaüzemről. Horváth László városi ta
nácsos: a város összefoglaló történetéről.
Szenthe László igazg.: az üveggyárról.
Horváth Géza igazg.: a Hirsch-gyárról.
Traum Péter esperes: a Kath. Egyházról.
Szántay István áll. főnők.' Közlekedési vi
szonyokról. Dr. Csengődy Lajost az Ev.
egyházról. Gaigó József postatőnök: Sal
gótarján postájáról. Róth Flóris b-főtanácsos: a bánya és a városról. Dr. Halyák
Zoltán pénz, titk.: pénzügyeinkről, vitéz
Korbáss Ferenc: vadászatról. Rauchverger: izr. hitközségről.
Dr. Clementis
Kálmán tiszti főorvos: közegészségügyről.
Lspsánszky János: városunk és a forra
dalomról.Futásfalvi vitéz Pál Imre: Le
vente-Ügy, Sportról. Dr. Dörflinger János:
az acélgyár kórházáról. Dr. Kovács Józaefné: festészet, szobrászatról. Dr. Förs
ter Kálmánná a Mansz elnöknője.' Mansz.
történetéről. Pántyik Arpádné: Evang. Nő
egylet történetéről Ligeti Ferencné: Izr.
Nőegylet történetéről. Prohászka Lajos:
Polg. isk. történetéről. Mógáné Regulv
Margit: Népművészet és iparművészéből.
Szabó Dezső: a Református egyház tör
ténetéről. Dr. Takács Adolf főorvos: a
bányakórház ismertetéséről Nógrády Papp
Dezső: Oda Salgótarjánról Nógrády Papp
érdeklődé* óé taps me* következményeit nem akarja viaelnll Gyula; Költemények.
jb. elnök: Igazságszolgáltatásról, Herczog
Ede: O.M.K.E-rÖL Kalcxer Béla: Az épitéazetről Krajcsovits Gyula: élelmezésről
Ebele Gusztáv: az acélgyártásról Dorosnyák Géza: Salgótárjáni Takarékpénz
tárról Oláh Miklós: acélgyári iskola tör
ténete. Dr. Vargha Kálmán v- főügyész:
Közigazgatásról. Elsner Gusztáv csendőr
századot: Cserkészekről Buchticska Antal:
bányaiskola ismertetése. Dr. Regül*- La
jos: az állategészségügyről Veress Zoltán
főszolgabíró: Közigazgatásról Schlattner
Károly h. igazg.' Mezőgazdaságról, Zsélyi
László igazg..* Hitelszövetkezeti ügyekről.
Sztankovies János: HL áll iskola történe
téről, Takács Ferenc ipartestületi elnök:
Kézműiparról, Tóth Gyula kereskedő:
Salgótarján fejlődése az utolsó 40 év
alatt, Osztrovich Ödön gyáros: Tégla
gyárról.
Folytatása a jövő számban.
A Luther Szövntaóg IV. családi
estélye 25-én vasárnap este 6 órakor az
Omilyák-féle nagyteremben lesz, amely
nek központjában a Rákóczy Ferenc-féle
felkelés és a kuruezok világának vetített
képes' ismertetése áll a műsor többi szá
mainak során.
Uj plébáuzia válik ki előreláthatólag rövidesen a Karancssági paródiából
Az uj lelkész! állomás függetlenül, némi
tekintetben már régebb idő óta végzi
áldásos munkáját Amália, Rau és Albert
bányatelepeken, mint Etes község tarto
zékaiban, azonban csak - most jutott el
abba a stádiumba, hogy fiiiális jellegéből
megszabadulva, suverén lehessen. MÜbich
Tamás plébános nagylelkűsége, a község
iclkesültsége az uj segédielkész agilitás*
és az esztergomi főegybázmegye jóaka
rata, a kormány támogatásával nemsokára
parochiát fog építeni Etesen. Mi őszintén
kívánjuk hogy minél előbb.
Steinhardt Gésa a ssópnaarfi
én közkedvelt komikus, nagysikerű
külföldi vendégszereplő kőrútjáról haza
térve, egy teljesen elsőrangú vígjátéktársulatot szervezett, mellyel, november
első napjaitól kezdve, Magyarország na
gyobb városaiba vendégszereplésre in
dult. A társulat tagjai Steinhardton kívül
Haraszti Mici, Faragó Sári, Nádassy Jó
zsef, Irsai Nóra, Kafka Gyula, Szentíványi
Kálmán és Huber Sándor karnagy. Steinhardt december 3-án 1 napi, három
órás, teljesen uj és fehér műsort fog
nyújtani. Bohózatokat, színpadi tréfákat
és magánszámokat, melyek ezen a téren
az eddig nyujtottakat kacagtatás tekin
tetében ezer percenttel felülmúlják. Steinhardt minden egyes magánszáma teljesen
uj és modern, hogy milyen qualitatív?
Erre csak azt a választ kaptuk, hogy
Steinhardt egész nyári pihenőjét Siófo
kon arra áldozta, hogy e két műsort
gondosan összeállítsa és azt hiszi, hogy
tehetséges személyzetével felejthetetlen
estét fog nyújtani.
Bányamérnökök gyűlése Bag
lyánálján. Salgótarján és vidéke Bányá
szati és Kohászati Egyesületének tagjai,
a S.K.B. bányamüveinek mérnökei és üzem
vezetői f. hó 17-én este gyűlést tartottak
a Baglyasi bányatiszti Cssinó helyiségé
ben. Ez alkalommal a bányákban alkal
mazható réselő gépek jelentőségét és
szerepét illusztráló, vetített képekkel ér
tékes előadást tartott Krupár Géza üzem
vezető bányafőmérnök, aki a vékonyszénréteg kitermelésének módozatairól a fel
ügyelete és ellenőrzése alatt működő bá
nyákban és aknákban bevált és gazda
sági szempontból előnyösnek mondható
fejtési munkálatokról tartott szakszerű és
figyelemre méltó előadást. Krupár Géza
bányafőmérnök előadását nagy érdeklő
déssel hallgatták a jelenvoltak.
A* Acélgyári Levente Egyesü
let
november 10-én tartott műkedvelői
előadásán felüliizettek a következők i
Salgótarjáni Takarékpénztár 10 Pengő,
Wenowrzky Istvánná 6 Pengő, Dr. Förs
ter Kálmán, Szenthe László, „Hangya*
Igazgatóság, Szauer Andor 5—5 Pengő,
Dr. Székely Pál 4 Pengő; Kraft Aladár,
Elstner Bertalan 2 —2 Pengő, Biheller
1'80
Pengő,
Építésvezetőség,
Földi
1'60—160 Pengő, N. N. 90 fillér, N. N.
N. N., N. N. Rotter, 80-80 fiilét, N. N.
50 fillér, N. N. 40 fillér, N. N„ N. N.
N. N. 20—20 fillér, összesen 53 Pengő
Zeknk* Ottó klr. 80 fillér,
�A MUNKA
4 oldal
Földbirtokokra kfticaönt folyósittatunk telje* 100'7o-oa kifizetéssel
7‘/, százalék évi kamattal, 35 órí törleartéare, garantált 8 nap alatt a
föld forgalmi értékének 50 százalékáig.
(Váltó, vagy kezes nem kelll) Földblrtokvóteleket pénzintézetem az érték
50 százalékáig finanszíroz. Háaakra 10
évig terjedő kölcsönök 9 százalék évi
kamattal!
Építkezési kölcsönöket
10 évi törlesztésre 7‘, százalékos ka
matalapon folyósittatunk. VA1tó-hitelek:
Kereskedőknek, iparosoknak 8 százalék
évi kamattal folyósittatnak. Örökségekre,
követelésekre, kölcsönt, előleget íolyősittatunk, magánpénzből. (Válaszbé
lyeg beküldendő) Radó Mihály bank
bizományos, Budapest, VI. S.-.ondy-utca
11. (Alapitva 1893)
Nem fázik, ha a Rőmcr-testvérek l.-gujabb csukott, füthető, 70
lovas Crysler autójában utazik. Tele
időül kitüzetik és ahhoz ■ venni szándé
kozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak
meg, hogy az érintett ingóságok az 1881.
évi LX t.-c. 107. és 108. §-ai értelmében
készpénzfizetés mellett a legtöbbet Ígé
rőnek, szükség esetén becsáron alul is el
fognak adatni.
Amennyiben az elárverezendő ingó
ságokat mások is le- és felülfoglaltatták
és azokra kielégítési jogot nyertek volna,
ezen árverés az 1881. évi LX. t.-c. 120
értelmében ezek javára is elrendeltetik.
Salgótarján, 1928 évi okt. hó 26 n.
Török
kir. jbirósági végrehajtó.
Hirdetmény.
Árverési hirdetmény.
évig terjedhető
Aki már előbb folyamodott segé
lyért, folyamodását az itt említett módon
és helyen újból terjessze elő, mert a ko
rábban benyújtott kérvények alapján se
gélyezésre senki sem számíthat.
Salgótarján, 1928. november 8.
Dr. Förster Kálmán s. k.
polgármester.
1623/1928.
Árverési hirdetmény
Mely árverésnek a starjáni kir. já
rásbíróság 1927-ik évi Pk. 5860 számú
végzése folytán 2 P 91 f. hátr. tőkekövete
lés 742 P 91 fill-nek 1927 április 28-tól
aug. 3-ig és 342 P. 91 fil-l-nek 1927 aug.
hó 3-tól járó 8°/o kamata és eddig össze
sen 49 P 62 fillérben biróilag már meg
állapított költségek erejéig Salgótarján
ban a Salgó utcában leendő megtartá
sára 1928 évi nov. hó 28 ik napjának
délelőtti 10 órája határidőül kitüzetik és
ahhoz a venni szándékozók ezennel oly
megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az
érintett ingóságok az 1881. évi L)C t.-c.
107. és 108. §-ai értelmében készpénzfi
zetés mellett a legtöbbet Ígérőnek, szük
ség esetén becsáron alul is el fognak,
adatni.
Amennyiben az elárverezendő ingó
ságokat mások is le és felülfoglaltatták
és azokra kielégítési jogot nyertek volna,
ezen árverés az 1881. évi LX. t.-c. 120*
§• értelmében ezek javára is elrendeltetik.
Salgótarján, 1928 okt. 10 n,
Török
kir. jbirósági végrehajtó.
12607/1928.
Hirdetmény.
1
Gőzmalom, Papír Ipari éa Keresk. válla
lat, Klein L. Márkust és Harczog Andor
követelései erejéig is nyilvános árveré
sen eladatnak.
Salgótarján r. t. város polgármesterétől.
A legtöbb adót fizető képviselőtes
fon 101.
tületi tagok 1929. évi névjegyzékének
összeállítása tárgyában az 1886. évi XXII.
Salgótarján r. t. város polgármesterétől. t c. 33. § ának alapján kiküldött bizott
13366/1928.
ság folyó évi november hó 28. napján
d. e. 11. órakor a városi adóügyosztály
hivatalos helyiségében ülést tart, melyre
a küldőttségi tagokat, névszerinti
Az 1928 évi XXXIll. t.-c illetve a
1. ) Dankó Antal,
m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter
2. ) Dr. Szalvendy Ödön és
4600/2928. eln. számú rendelete lehető
3. ) Kádár Péter urakat ezennel tisz
séget nyújt arra, hogy pénzbeli segélyt telettel meghívom.
I
kapjanak azok, akik legalább 5000 ko
Ezen ülés a hivatkozott törvény I
rona névértékű háborús magyar állam
rendelkezései szerint nyilvánosa igy azon I
adóssági címletnek tulajdonosai. A se
gélyt azonban csak az kaphatja, akinek az érdekelt városi adófizető közönség |
címleteit a háborús magyar államadóssá megjelenhet és felszólalhat, ezért jelen
gok nostrifikálása alkalmával, mint az ö rendelkezésem az ülés napját megelőző
eredeti jegyzését nostrifikálási megjelö 8 napon keresztül közzététel céljából a
léssel látták el és azóta az állandóan városháza kapubejaratánál kifüggesztendő
birtokában van, valamint összjövedelme és a helyi lapokban is közzéteendő.
Salgótarján, 1928. november 17.
az évi 1500 pengőt meg nem haladja.
Dr. Förster Kálmán
A segély iránti kérvényeket a pol
polgármester.
gármesteri hivatalban 1828. november
30. napjáig kell benyújtani az I. emelet
19. szápju hivatalos helyiségben ingyen
1560/1928.
beszezhető kérvénymitflának kitöltésével.
Aki nem lúd írni, vagy egyébként
Alulírott bírósági
végrehajtó az
tájékozatlansága miatt a • nyomtatványt
kitölteni nem tudja, azt a jelzett hivata 1881. évi LX. t.-c. 102 § a értelmében
los helyiségben dijtalanul segítik és a ezennel közhírré teszi, hogy a salgótar
jáni kir. járásbíróságnak 1928 évi 5032/2
kérvényminta kitöltésénél támogatják.
Minden kérvény két egyenlő pél számú végzése következtében dr. Laufer
dányban nyújtandó be és csatolandók Samu ügyvéd által képviselt Kohn Lipót
hozzá mindazok a címletek, amelyeknek javára 1111 P 84 f. s jár erejéig 1928
alapján a címletek tulajdonosa segélye évi aug. hó 18-án foganatosított kielégí
zést kér. Aki örökség utján lett a cím tési végrehajtás utján le- és felülfoglalt
let tulajdonosa, annak igazolnia kell, és 3470 pengőre becsült következő ingó
hogy a címlet eredeti jegyzőjének egye ságok u. m.: lovak, igáskocsi, féderes
nes ágon rokona és azt, hogy az eredeti hintóK búza, bor, söraparátus, pohár, szek
jegyző elhalt. Aki a kérvényben való rény stb. a Dittrich, Gottschlig és Paluságnak meg nem felelő tényt állít, se gyay J. és fiai javára is nyilvános árve
gélyt nem kap és azonfelül büntető el résen eladatnak.
járás alá is kerül és
fogházzal büntethető.
Salgótarján, 1928. nov. 24
Mely árverésnek a starjáni kir, já
rásbíróság 1926-ik évi Pk. 5316 számú
végzése folytán 816 P 84 fill. tőkeköve
telés, ennek 1928 évi május hó 1 napjá
tól járó 8% kamatai és eddig összesen
235 P 08 fillérben biróilag már megálla
pított költségek erejéig, Karancsalján
1928 nov. 29-ik napjának délelőtti 9 órája
határidőül kitüzetik és ahhoz a venni
szándékozók ezennel oly megjegyzéssel
hivatnak meg, hogy az érintett ingósá
gok az 1881 évi LX. t.-c. 107. és 108.
§-ai értelmében készpénzfizetés mellett a
legtöbbet Ígérőnek, szükség esetén becs
áron alul is el fognak adatni.
„Nagy Mikulás Vásár“
november hó 20-tól,
december hó 6-áig
DIANOVSZKY BÉLA
cukorka, csokoládé és gyümölcs kereskedőnél
Salgótarján, főutca 19. u. (Városházával szemben)
Cukorka és csokoládé különlegességek.*
Stubmer deazert, Koestlin apeciaUtó keverik,
Duna keksz, Szerencsi csokoládé, Panonnia
Ralán keverék. Stolverck. gyümölcs szintejkaramella,
Drebcr-Maul összes gyártmányai.
Mikulás dobozokat tetszés szerint előállítok. Karácsonyi
cukorkára és szalón cukorra olcsó árban előjegyzése
ket elfogadok. Állandóan friss áru és pontos kiszolgálás.
Kérem a tisztelt nagyérdemű közönség szives pártfogásátl
Rádió
készülékek
reklám célokra
Reklám célokra és további ajánlások céljából német cég a tu
lajdonát képező nagyobb számú rádió vevőkészülékeit az érdeklő
dők tulajdonába engedi át. Kiosztásra csak 3 és 4 lámpás készü
lékek kerülnek és garantálja a tölcsérek távolsági felvevő képességét*
Ezzel semminemű különleges kötelezettség nem jár! A csekély
költségeket (posta-csomagolás-igazgatási költség) az átvevő viseli.
Az érdeklődők egyszerű levelezőlapon közöljék pontos és
olvashatóan irt lakcímüket, az alábbi cirnre.*
Rádíófabrik E. Grab & C. Rottloff, Abtlg.
X. Berlin. N. 4. Gartenstraeae 1OO.
Alulírott
bírósági végrehajtó az
Amennyiben az elárverezendő ingó
1881. évi LX. t.-c. 102 §-a érteimében ságokat mások is le- és felülfoglaltatták
és azokra kielégítési jogot nyertek volna
ezen árverés az 1881. évi LX. t.-c. 120.
§. értelmében ezek javára is elren
deltetik.
Salgótarján, 1928. okt. hó 21.-én.
ezennel közhírré teszi, hogy a budapesti
közp. kir.
járásbíróságnak 1928 évi
130752 számú végzése következtében dr.
Földvári Béla ügyvéd által képvisel Salgó
Testvérek javára 348 P. 58 f. s jár ere
jéig 1928 évi október hó 4-én foganato
sított kielégítési végrehajtás utján le- és
felülfoglalt és 1218 pengőre becsült kö
vetkező ingóságok u. m.: Harmonium,
Borkimérő, toalet tükör, asztalkugli, pult,
fastelázs, sörös övegek, boros üvegek —
a Bor és Sör Kereskedelmi vállalat 656
P. és jár, Mandl és társa 300 P. és jár,
Magyar Borkereskedelmi rt. 124 P 14 f.
tőke a jár, Klein Dávid 307 P 30 f. és
jár Susiczky Mór 469 P 19 f. és jár Ló
ránt Ede 82 P 81 f. és jár követelése és
jár erejéig is nyilvános árverésen ela
datnak.
Mely árverésnek a salgótarjáni kír.
járásbíróság 1928-ik évi Pk. 6535 számú
végzése folytán 384 P 54 fill. tőkeköve
telés, ennek 1928 évi májés hó 19 nap
jától járó 5°/o kamatai és eddig összesen
132 r 32 fillérben biróilag már megállaEitott költségek erejéig Somoskőújfaluan leendő megtartására 1928 évi dec.
hó 3-ik napjának délutáni 3 órája
határ___________
Török
kir. jbirósági végrehajtó.
1495/1928.
Árverési hirdetmény.
Alulírott bírósági végrehajtó az 1881
évi LX. t.-c. 102 §-» értelmében ezennel
közhírré teszi, hogy a budapesti közp,
kir. járásbíróságnak 1927 évi 169451/2
számú végzése következtében dr. Natzler
Ervin ügyvéd által képviselt Zwack J. és
társa javára 542 P 91 f. s jár erejéig
1927 évi szept. hó 24-én foganatosított
kielégitési végrehajtás utján le- és felül
foglalt és 1366 pengőre becsült követ
kező ingóságok u. m..- dagasztógép, bú
torok, ló és féderes kocsi, — a Hutter
József, Szeged Alföldi Keresk rt., Czukorkaárugyár Pischinger Oszkár, Pick
Mark Szobi Járási Közp. Szeszfőzde, Komáromi Hengermalom, Hungária Egyesült
- Nyomatott: „A
MUNKA” könyvnyomdában Salgótarján,- Nyomdatulajdonos Végh Kálmá -
�
Dublin Core
The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.
Title
A name given to the resource
A Munka
Language
A language of the resource
hun
Type
The nature or genre of the resource
Társadalmi és politikai hetilap
Szöveg
Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text.
Original Format
The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data
https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/A_Munka_1928-1930_00054.jpg
https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/A_Munka_1928_november_24.pdf
Dublin Core
The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.
Contributor
An entity responsible for making contributions to the resource
_
Coverage
The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant
_
Creator
An entity primarily responsible for making the resource
_
Date
A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource
1928-11-24
Description
An account of the resource
hetilap
Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében.
Format
The file format, physical medium, or dimensions of the resource
image/tiff
mikrofilm (35 mm)
Identifier
An unambiguous reference to the resource within a given context
<a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&showtype=longlong&recnum=168896" title="A bibBBM00390741 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390741</a>
Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján
Language
A language of the resource
hun
Publisher
An entity responsible for making the resource available
A Munka Lapkiadóvállalat
Salgótarján
Relation
A related resource
_
Rights
Information about rights held in and over the resource
<a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a>
Source
A related resource from which the described resource is derived
_
Subject
The topic of the resource
Társadalom
Politika
Sport
Title
A name given to the resource
A Munka 6. évfolyam 48. szám (1928. november 24.)
Type
The nature or genre of the resource
periodika
A Munka Lapkiadóvállalat
periodika
Politika
Salgótarján
Sport
Társadalom