https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/7d02b25b1401789ccc3ca0c3759115d0.jpg 176107e531cb7cb36129ad86c5a2b655 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/227f583d01a7e444059c65e6b851ac42.pdf b470e150a9f4c0ce4fc3178b21b1afca PDF Text Text A MUNKA Felelős szerkesztő és kiadó : Lapsánszky János TÁRSADALMI és politikai hetilap Szerkesztő bizottság : Csengődy Lajos dr., Horváth László, Köntzey Ferenc. XI. évfolyam. 20 szám. Ára 24 fillér Megjelenik szombatos Negyedévre 2 Pengő Postacsekk: 28.744 szám. Apróhirdetések: szavankint 8fillér. a Iegkisebb hirdetés 1 Pengő. Laptulajdonos: „A Munka" lapvállalat. Salgótarján, 1933. május hó 13 A kormány legfőbb törekvése az, hogy összhangot teremtsen a mezőgazdaság, ipar és kereskede­ lem között. Nyugati irányban fő­ képpen a mezőgazdasági, keleti és délkeleti irányban pedig az ipari kivitelt kell előmozdítanunk. Be­ felé pedig arra kell törekednünk, hogy az áru rövid utón jusson el a fogyasztóhoz, a bürokratikus ke­ rékkötők teljes kikapcsolásával. Egyáltalán a gazdasági politikában felsőrendü, összefogó nemzeti szem­ pontokat kell szem előtt tartani és egyetemes nemzeti célokat kell szolgálni. 1 íme, ezek a Gömbös-kormány reformpolitikájának irányvonalai, amelyeknek világosan megjelölt ut­ jain a kormány a gazdasági élet föllenditéséig, minden értékes te­ hetségnek felkarolására és munkábaállitására is az egész nemzetnek rendithetetlen, céltudatos egységbe való tömörítésére törekszik. legmerészebb német álmok, területi as­ pirációk, gazdasági egyeduralmi törekvé­ sek nyernek kifejezést és keresnek érvé­ nyesülést. Hitler uralmával az évszáza­ Gömbös Gyula miniszterelnök arra, hogy irányítsa a termelést, dos hagyományokra visszatekintő „Drang az OMKE közgyűlésén mondott mert ő ismeri a piacokat, ő tudja, nach Osten" politikai törekvés nem szűnt meg, hanem erőben s támadó szellemben beszédében erőteljes színekkel ecse­ hogy milyen terméknek van piaca gyarapodott. Hitler Németországa vesze­ telte a kormány reformpolitikáját. és milyennek nincs. Nemcsak az delmesebb hatalom a Dunavölgyére nézve, Általános és egyetemes magyar alapvető termelés a fontos, hanem mint a weiraari Németország volt. Hiszen vonatkozásban is, de főképpen hasonló mértékben fontos az érté­ nem is tehet mást egy nyugatról elzárt gazdasági és kereskedelempolitikai kesítés is és ennek vezetésére, Németország, — ha élni akar — mint folytatja a hagyományos küzdelmet Kötekintetben világította meg a kor­ irányitására és lebonyolítására az zép-Európa feletti gazdasági uralomért. mány törekvését és nemzeti célki­ avatott, ügyes, becsületes keres­ Es abban a kérdésben, hogy milyen irány­ tűzéseit. kedő van hivatva. De a miniszter­ ban érvényesüljön a német expanzió, elnök helyes és világos megállapí ­ A miniszterelnök reformpoliti­ minden német egyetért. kát hirdet. De teljesen tisztában tása szerint „nem olyan kereske­ Hitler 25 pontjai között ott találjuk dőkre van szükség, akik egyik van azokkal a sajátos nehézségek­ a következő tartalmút: „Követelünk uj földterületeket (kolóniákat) népességünk napról a másikra hirtelen lettek kel, amelyekkel nálunk a gyöke­ eltartására s népfölöslegünk elhelyezé­ res reformokra való törekvés ta­ kereskedők, hanemolyanokra, akik­ sére". De kitől követelnek „uj területe­ lálkozik. Régi tapasztalat az, hogy nek cége, neve, munkája egyengeti ket"? Ha tudjuk, hogy Németországban minden magyar kormány útvesz­ a magyar áru útját". A kereske­ vannak olyan körök, ahol nyíltan han­ goztatják, hogy nekünk magyaroknak bele tőbe lép és darázsfészekbe nyúl, delem feladata az értékesítés, a kell olvadni a német tengerbe; akkor ha szélesfebbkörü reformokat akar piacok megszervezése és megtar­ könnyű kitalálni, hogy Hitler hol akar meg,valósítani. E részben a minisz­ tása, még pedig jó áruval és ál­ uj földterületeket birtokba venni szapo­ terelnök találó megjegyzésekkel landóan forgalommal, nem pedig rodó népe számára. jellemezte azt az ellentállásf és azt alkalmi üzletek kötésével. Régen beigazolódott az is, hogy a felzúdulást, amely nálunk a re­ Bleyer Jakab és társai által Csonkamaformokat fogadni és kisérni szokta. gyarországon, mások által pedig megszál­ lott területeken folytatott német szervez­ „Magyarországon — úgymond kedések az irányítást Németországból a miniszterelnök — állandóan re­ kapják. Ezek az , urak azon fáradoznak, formokat sürgetnek, de jaj annak hogy a Magyar Államhoz hü sváb lakos­ Irta: Petróczy Gyula. a miniszterelnöknek, aki mer re­ ságot az állameszmétől eltérítsék, elideMagyarországon sokan vannak olya­ | visszanémelesilse. (Ugy-e kedves egy ötlet? formokat csinálni, mert Magyar­ nok, akik még mindig azt hiszik, hogy Csakhogy e szerint a németek egy ré- genitsék, a magyarságot mint elnyomót meggyülöltessék s az eljövendő német országon az egyéni speciális érde­ Magyarország az eljövendő küzdelmek­ I szét vissza kellene gótositani, másrészét idejéig a svábságot a németség kek vannak előtérben minden vo­ ben (?) Németország barátságára számít­ 1 frankositani, esetleg vandálositani(?) vagy invázió számára megmentsék. Ezek a sváb szi­ nalon. Bárkihez és’ bármihez nyú­ hat. Valahogy természetes is lenne ez! í épen markomannositani, quadasitani... getek lennének a dunavölgyi német ura­ Hiszen egy szörnyű világháború borzal­ Beakadhatna dolga annak is, aki egy kis lunk hozzá, gáncs és megrendezett mas lom támaszpontjai. Szörnyűség rágondolni véráldozatát, szenvedését átlőttük ki töredéket visszaszármaztatni, vagy szitysajtótámadás a válasz. Beszélnek csak azért, — oh mi balgák is voltunk tyásitani akarna. Nem menne baj nélkül is! És mi mégis tűrjük e szervezkedést, lelkesedünk Hitler mozgalmáért, hol­ a közigazgatás reformjáról, de jaj — hogy a nagy német célok közelebb épen Németországban eza „visszalisztitás"). sőt ott beigazolható, hogy ezek az ellenünk annak, aki bármely közigazgatási jussanak a megvalósuláshoz. Ugy-e meny­ Bleyer Jakab annak idején a „Ma­ irányuló német szervezkedések Hitler óta részletproblémához hozzányúl. Be­ nyire természetes, mennyire magától ér­ gyar Szemle" hasábjain imigyen magya- a legkisebb mértékben sem csökkentek, dolog lenne az, ha most a hatal­ rázgatta a visszanémetesitő mozgalmat: sőt a megszállott területeken még erősöd­ szélnek fölösleges egyetemekről, tetődő masabb, mégis csak nagyobb erőforrá­ „Németország helyzete tökéletesen átala­ tek is. íme egy két példa.de jaj annak, aki az egyik, vagy sokkal rendelkező Németország segítsé­ kult, egyben a németség lelke is sok te­ Temesváron a lakosságnak 30’1%-a a másik városban érinteni meri az gére sietne az ő céljaiért roppant áldo­ kintetben megváltozott (az ember el se egyetemet. Beszélnek a hivatalok zatokat hozó s egyenesen ö miatta vég­ hinné . ..) Légióként két irányban követ­ magyar, 30'3% német. A felekezeti isko­ lák számára juttatott 375.000 leiből csak zetes trianoni csonkaságban nyomorított kezett be nagy átalakulás: — mondja összevonásáról, de jaj annak, aki a „waffenbruder“-nak. Bleyer Jakab — az államhatárok egészen 30.000 lejt akartak adni a magyar isko­ valakinek az unokaöccséhez hozzá Magyarországnak, De Németországnak eszeágában sincs a uj elgondolása és az úgynevezett „kül­ lák számára. Mikor ez ellen tiltakoztak, mer nyúlni". „fegyvertestvért" bajában megsegíteni, földi németek" (Auslarids deutsche) kér­ akkor a német alpolgármester, s egy né­ sőt ha lehet még most is áldozatot kö­ désének felvetődése által. Ez a két kér­ met képviselő azt a cinikus kijelentést Helyes és helytálló természet­ hogy „ha nem bírják fötartani az rajza ez az országban kialakult ál­ vetel, ismételten csak a saját önző céljai dés döntő szerepet játszhatik abban a tették, érdekében. Az a Németország, mely nél­ szükségszerű (?) uj kiegyezésben, melyek iskolát akkor csukják be". Igen, a ma­ lapotoknak. gyar csukja be az iskoláit, mig a német külünk talán bele sem mert volna menni a magyarságnak és németségnek egymás­ A miniszterelnök azonban nem a háborúba — mert nélkülözhetetlen volt sal talán évszázadokra (ugyan?) meg kell állami segilséggel pompásan érzi magát riad vissza a nehézségektől, hanem a magyar katona s a magyar termény — kötni. Az állaprhalárok uj elgondolása az uj gazda uralma alatt is. Persze mert megszerezték az oláhok jóindulatát a határozott kijelentése szerint eltö­ most hideg szemekkel átnéz a fejünk fe­ szerint „a Nemei birodalom határa a nyelv­ magyar kisebbség ellen vezetett aljasko­ lett s csak önmagát, imádott édes önma­ terület határáig terjed." Ha ehez még kélt szándéka az, hogy hozzányúl gát dásaikkal. A választások alatt a magyar látja a Deulschland über alles elvé­ a dolgokhoz. „Elsősorban magához től elvakulva. Ez a Németország, amely­ hozzávesszük Hitler programjának első párt ellen dolgoztak.- Németül egy szót mely igy szól: Követeljük a né­ sem tudó gyermekeket német iskolába a kormányhoz, mert a kormány től mi mégis — minden politikai válto­ pontját pek önrendelkezési jogánál fogva a föld racionális ügykör beosztása nélkül zás és gazdasági érdek dacára is — bi- „összes németéinek egy Nagy—Német­ kényszeriteltek német nevük miatt Az erdélyi lapok szerint a német szervezke­ nem lehet racionálisan kormá­ zonyosfoku jóindulatot, talán némi támo­ országban való egyesítését... akkor el­ dés támadó szelleme Hitler óta növe­ másszóval „viszontszolgálatot" jo­ lehetünk rá készülve, hogy az „uj ki­ nyozni". Nem tűri tovább a bo­ gatást: kedett. gosan várhatunk, nemcsak, hogy nem nyolultbürokráciát, amelynek „kü­ siet segítségünkre, de egyenesen, a szó egyezés" után a Németbirodalom halára De térjünk csak vissza ismét, a hit­ lesz. Mert ne felejtsük el, lönleges taktikája: komplikálttá te­ legvilágosabb értelme szerint romlásunkra Törökbálinton hogy mielőtt Németország az Auschlus lerista Németország és Csonkamagyarorszi az életet, hogy ne lehessen mo­ tör. A hálátlanságnak ritka iskolapéldája létrejöttekor „Burgenlandol" birtokba- szág közötti viszonyok vizsgálatára. Németországnak velünk szemben köve­ veszi, le fog ülni velünk tárgyalni. Hát zogni benne". Még mi reménykedve tekintünk Né­ tett eljárása. nem egy kedves nép ez a német? Mie­ metország felé s politikusaink propaganda­ A miniszterelnök bejelentette, Mondhatják rám, hogy belőlem a né­ lőtt elvesz valamit, tárgyal is róla. Le­ kőrútra mennek a német városokban, hogy a kereskedelmet és a közle­ met gyűlölet hogy valami barátságot összekalapáljanak beszél, vagy éppen a „Ma­ nyűgözően kedves politika ez ... kedési ügyeket egy minisztériumban gyarország mindenek feletti' elvének tulHogy Hitler uralomra jutott Német­ a két állam között, addig ez a Németor­ egyesíti. Ma ezek az ügykörök hajtása midőn a fentieket megállapítom; országban, azt magyar szempontból rend­ szág elzárja határait lassanként minden együtt vannak az iparral. „Az ipar de hogy valaki az alább elmondandó té­ kívül előnyösnek tartják sokan, sőt volt magyar termény előtt. Előbb a magyar azonban külön minisztériumba való, nyek alapján az előbbi megállapításom­ aki odáig jutott a lelkesedésben, hogy marha és sertés, azután a baromfi és mal homlokegyenest ellenkező eredményre barna inget varratott... (s horogkeresztet gyümölcs következtek a kizárásban. Leg­ vagy pedig egy uj termelési mi­ jusson, vagyis Németországban a bajba­ az illik illik illik... a hitleristára"). utóbb pedig a tojáskivitelnek kellett meg­ nisztériumba kell beosztani, külön jutott Magyarország egyik legnagyobb se­ rája, Ugyebár kérem az ember eldalolja ma­ szűnni, mert a tojásvámot Hitlerék 30 államtitkárral az élén". gítőtámaszát ismerje fel, s a vele való gát ha ebben a lelketlen világban ilyen márkáról 70 márkára emelték. Súlyos ez a mezőgazdaságra, hiszen to­ A miniszterelnöknek ez a re- szorosabb politikai, s gazdasági együtt­ „lelkes" majmolókat talál... Egy kis maj- csapás kialakítását, a közeljövő leg­ molás igazán csak komolyabbá teszi az jáskivitelünk cca. 55%-a Németországba formteifve nevezetes változást je­ működés irányult. fontosabb külpolitikai feladatának tekintse no meg szimpalikusabbá a külföld lent a magyar kereskedelmi poli­ a revízión kívül; — nem tudom elhinni, embert, A legérdekesebb pedig az, hogy előtt. Nem tudja az ember, hogy nevestika közigazgatása terén. hacsak I... az illető nem németvérü. Ez sen-e vagy bosszankodjon azon az ide­ miközben a mi cikkeink előtt elzárja so­ De másrészt a miniszterelnök esetben azonban elfogultsága kétségtelen. gen imádaton, s azon a stíluson mely a rompóit, ugyanakkor Hitlet Németországa De beszéljenek a tények! Ismeretes, lényeg felett elcsúszva a külszínben megköti a gazdasági szerződést a cse­ beszédében kiemelte azt a nagy hekkel. Hát miért akkor a mi nagy lel­ nemzetgazdasági jelentőséget, ame­ hogy Bleyer Jakab több társával egye­ látja a tartalmat. Tudni kellene ezeknek kesedésünk a némátokért? temben azon fáradozik, — bizonyára nem a magyarországi Hitlerbarátoknak a hit­ lyet a Kereskedők és a kereske­ egyéni szórakozásból — hogy a magyar­ leristáknak, hogy a mi szempontunk­ Minek járt kint Németországban delem működésének tulajdonit. A országi németséget a német faj illetve ból Hitler Adóit előretörése csak vesze­ Meskő Zoltán és Bethlen István gróT..,? magyar kereskedő hívatva van Németország számára „megmentse “ vagyis delmes lehet. Hitler programijában a Vagy épen az a baj? A kormány reformpolitikája A hitlerista Németország és Ma­ gyarország viszonya. �2 oldal = A MUNKA gyászszertartáson megjelent Fabini Hen­ rik igazgató vezetésével az acélgyár tiszti és ailisztikara, ott voltak a jó Itgolcsóbban é» biitoa (ikerrel kittit elő kömesterük vasöntőmunkásai, valamint a xtpiekolai ötuevoot au<áaviugálura éa érattoégir*. Vidékieknek lavslaa* oktaUi. többi üzemek munkásai is. Szép szám­ mal képviselve volt a különféle egye­ Kimentő prospektus (Váltubélyeg.) sületek vezetősége, melyeknek az elköl­ Budapest, JóxMÍ-körut l (Rákócu-ut sarok.) tözött tagja volt. Új zászlójuk alatt, több­ Ne gondoljuk azonban, hogy ré­ száz taggal vonult ki a helybeli Crédó férfiegyesület Dr. Jánossy Ödön rendőr­ gebben, még a Monarchia idejében más­ képen voltunk kereskedelmi viszonyt il­ kapitány elnökükkel, régi lobogóját haj­ letően a hatalmas Németországgal. Akkor totta meg az Acélgyári Olvasóegylet az is csehül álltunk. A császári Németor­ elhunyt értékes tagja előtt és teljes szám­ szág külpolitikája, kereskedelmi és gaz­ ban megjelent az északi ferences egyház­ dasági politikája ugyanolyan volt mint a község tanácsa és képviselőtestülete Hor­ weimari, majd a hitlerista Németországé. váth Károly főmérnök elnökkel, művészi Célja egy: gazdasági alárendeltségben énekekkel búcsúzott az acélgyári dalárda, tartani a Duna völgyet (közben pánger- melynek az eltávozott oly kedves tagja mán szervezkedéssel állami létében is tá­ volt. A temetési szertartást f. hó 7-én d. madni a „még most** ott tengődő legve­ u. 4 órakor P. Marián végezte. „A ha­ szedelmesebb, legellenállóbb fajt a ma­ lál — mondotta gyászbeszédében, — a gyart), hogy egyszer... ha az alkalmas katholikus egyház szerint, nem nirvána, idő elkövetkezik, könnyűszerrel lehessen nem megsemmisülés, hanem az örök élet birtokba venni. Ez állítás igazolására áll­ kezdete, hol az üdvözült lelkek újból ta­ jon itt egy-két számadat: 1912—13-ban lálkoznak és a menyei Atyánk szereié­ Németország Oroszországból közel más- ben boldogan egyesülnek." Igen, embe­ félmilliárd márka értéket vitt be, Ameri­ rileg bármily lesújtó ily áldott jó barákából a pamutot nem számitva egymilli- rátunk fájó elvesztése, mégis uty éreztük árdnál többet. Csak éppen a szövetséges hogy ez nem múlandóság aktusa, hanem Ausztria-Magyarországból vitt be keveset, lelkileg diadalul volt e temetés, mely összesen 239 millió márka értéket. De a nem az enyészet sötét birodalmába, ha­ leglázitóbb az, hogy kivinni sem Orosz­ nem a feltámadó boldog örökévalóságba országba, sem Amerikába nem tudott vezet.,Kedves jó Testvérünk példás tiszta annyit, mint a Monarchiába, ahová 1069 elete, mély vallásossága és rajongó istenmillió értéket exportált, mig Oroszországba szeretete sejtette ezt velünk. Isten veled, csak 876-ot, Amerikába pedig csak 705 drága emlékedet őrizni fogjuk I Köszönetnyilvánítás. Mindazok millió márkát így dolgozott a „szövetség megboldogultunknak, Popozsny ges“ német a mi jobblétre szenderülésünk kik mielőbbi bekövetkezésén... Jellemző az Győzőnek elhunyta alkalmából nagy bá­ natunkat részvétükkel igyekeztek enyhí­ is, hogy 1905-ben még 178 millió aktí­ teni, ezúton kérjük fogadják hálás köszövuma volt a Monarchia kereskedelmi mérlegének Németországgal szemben, mely netünk kifejezését. Pobozsny család, A Szent Erzsébet Róm. Kath. 1913-ban, tehát a háborút megelőző idő­ ben a tervszerű német kereskedelmi po­ Nőegylet f.évijunius 15-énUrnapján ren­ dezi meg nyári népünnepélyét, sorsolással, litika eredményeként a fegyverbarálság kabaréval, lampionos szerenáddal, torony­ nagyobb dicsőségére, már 283 milliós zenével összekötve. Sorsjegyek már kap­ passzívummá változott! Végezetül vessünk hatók. Részletes műsort a következő még egy pillantást a közelmúlt idők sta­ tisztikai adataira. Mig mi eladatlan por­ számban közlünk. Anyák napja. A MANSz hagyo­ tékáinkkal végig kilincseltük Európa pia­ mányos szokásához híven, az iskolák be­ cait, addig a „fegyvertestvér" német, búza vonásával megfelelő keretek között f. hó és lisztszükséglete 95%-át Amerikától, 14-én délután 4 órakor a játszótéren zsirszükséglete 87%-át,baromfiszükséglete tartja meg az „Anyák napját". Egy -nap 55“/o-át Oroszországtól és Hollandiától, az anyáknak. Egy nap, mely az öröm­ tojásszükséglete 5O°/o-át Orosz és Hollan­ napja, melyet ünneppé varázsolt a hálás diától szerzi be. kegyelet s megszentelt az a körülmény, Hát ezért a Németországért halt hősi hogy e nap az anyák napja. Egy nap, halált annyi derék n^agyar katona? Ezért melynek mindeneket bevilágító fénye; az a népért vállalták a/becsület a barátság anyai szeretet és megbecsülés, a gyermeki jegyében a világháború rettenetes szen­ vedéseit, irtózatosfáldozatát, majd szen­ hála és soha meg nem szűnő ragaszko­ vednünk kellett 'Ezeréves hazánk szétda- dás mai viszonyok közt úgyszólván az ismeretlenségbe taszított nemes érzelmé­ rabolását, Trianon gyalázatát? Hálátlanabb nek felébresztése és istápolása s a nagy népet nem hordoz a Föld és számí­ tóbbat sem, mint a német. És ' ez­ nyilvánosság előtt való kifejezésre jutta­ tása. Egy nap, mely a legfenségesebb zel a számitó, ezzel az örökösen csak a apotézise az anyai szeretetnek s legtelje­ maga érdekeit éhes szemekkel figyelő sebb diadala az anyai szívnek. Felnőtt néppel akarunk mi barátságot, vagy va­ és gyermek, öreg és fiatal egyaránt siet lamiféle érdekszövetséget kiaiakitani? Oh palástolhatatlan háláját és szeretetét kife­ mily naivak is vagyunk! Hát el tudjuk fe­ jezésre juttatni azzal szemben, kinek Is­ lejteni, hogy a németek Bismarkja mondta ten után a legnagyobb hálával és köszö­ „hogy a politikában nincs szentimentalizmus"? De mi mégis szentimentális po­ nettel tartozik A MANSz elnöksége ez­ litikát csinálunk, mert tetszik a barna úton is kéri tagjait, hogy ezen alkalom­ mal (lehetőleg magyar ruhában) ( minél ing... Akinek nem inge ne vegye ma­ nagyobb számban képviseljék az egyesüle­ gára 111 csak azért mert barna I tet. külön meghivó nem megy, a tagok lehe­ tőleg szíveskedjenek egymást tájékoztatni. Helyreigaxltás. Lapunk legutóbbi számában megjelent forgácstelepi nőikézimunka tanfolyam beszámolójából Gaal f Poboxany Gyöxö. Folyó hó 5-én, istenszerető munkáséletének de­ Ferencné oktató neve tévedésből kima­ radt. Kötelességünknek tartjuk, hogy Gaal rekán szólította magához az édes Jézus, Ferencné tanítónő felsőruha szabás és kinek ö mindig oly hűséges jó gyermeke volt Az acélgyár egyik legszorgalmasabb varrásoktató értékes ténykedése — aki és leglelkiismeretesebb alkalmazottját, az az Újtelepről Forgács-telepre jó és rossz Acélgyári Olvasóegylet, a Művezetők időben örömmel és szeretettel sietett a Egyesülete, a Rokkant Munkások Nyug- hallgatók igényeit kielégíteni — a nyil­ dijegyesülete, a Salgótarjáni Sportegye­ vánosság előtt is ismertté legyen. Helyszűke miatt több közleményt sület, az Acélgyári Dalárda, a Katholikus Kör, a Crédó Férfiegyesület stb. lelkes jövő számunkban hozunk (Szerk.) választmányi, illetőleg rendes tagjukat Nógrád it Hont k. e. e. vármegyék alispánja. 5015- 1933. szám. vesztették el benne. A legnagyobb csa­ Pályázati hirdetmény. pás forrón szeretett édesanyját és testvé­ Nógrád és Hont k. e. e. vármegyék terüle­ reit érte, kiknek az elhunyt egyedüli tá­ Salgótarján megyei városban a salgótarjáni já­ maszuk és vigaszuk volt. Mint hitvalló tén rás községeire és Salgótarján megyei város terü­ katholikus hivő egyházáért sokat és sze­ letére létesített törvényhatásági hordójelzö hivatal retettel áldozott, az északi plébánia szer­ vezetői állására ezennel pályázatot hirdetek. Az állás 1907. évi V. te. 26. g-ában meg­ vezési munkálataiban és ezzel kapcsolat­ ban a ferencesek letelepedése érdekében határozott képesítéshez van kötve s javadalma­ zása a th. hordójelzö hivatalokról alkotott szabály­ áldásos tevékenységet fejteit ki. Városunk rendelet 9 g-a szerint évi 576 P, illetve a kormány­ utóbbi éveinek e legnagyobb szabású te­ rendeletek szerint lecsökkenteti díjazás, mely metésén résztvett impozáns számú Őszin­ azonban tiszti fizetés jellegével nem bír. < A szabályszerűen felszerelt Pályázati kérvé­ tén gyászoló közönség a legékesebb bi- nyek folyó évi május hó 30-ának déli 12 óráig zonyitéka annak a nagy szeretetnek és hozzám intézve nálam nyújtandók be. megbecsülésnek, mely a megboldogultat A kérvényhez melléklendők a születési, körülövezte. A Rimamurányi Vállalat ér­ esetleg eddigi működést Igazoló bizonyítványok, demei elismeréséül saját halottjának te­ illetve ezek hiteles másolatai. Később érkező ké­ relmek figyelembe nem vehetők. kintette és tetemének hazahozataláról, Balassagyarmat. 1933. május 6. valamint temetéséről gondoskodott A Baross, alispán. D. Walter Szeminárium Hirekéskülönfélék Salgótarján, 1933. máj. 13 Éleslővéazet. A helyőrség alaku­ . vésznő kísérete mellett lengyel dalokat. latai folyó évi május hóban 16, 18, 29, A fényes nívójú műsor után tánc követ30. és 3t-én; junius hóban 1,2,3, 6, 7, ' kezik. Belépődíjak: I. hely 1*50 Pengő, II. 8. 9, 10, 12, 14, 16, 17. 19, 20, 21, 22. hely 1 P állóhely 50 fillér. Dr. 23, 24, 26, 27, 28. és 30-án Somoskőúj­ Szabó professzor még az estélyt követő falutól DNy-ra fekvő területen éleslövé­ napon is visszamarad városunkban s az szetet tartanak. Kérem a lakosságot, hogy iparos és kereskedő testületek részére tart a jelzett napokon és időben ezen területen a gyakorlati életet ismertető szakelőadást. ne tartózkodjanak, mert az életveszélyes. Az estély jövedelmét a honvéd lakta­ nyák melletti ligetben felállítandó szobor Parancsnokság. javára fordítja a bizottság. A Báthory szobor-est e hó 20-án A „Mansz“ salgótarjáni osztálya este fél 9 órakor lesz az ipartestület nagytermében. A bevezető megnyitót Lu­ hálás szivvel nyugtázza a városi mén­ házban fenntartott ingyenes levesakció­ kács nyugalmazott miniszter mondja. Dr. Szabó László egyetemi tanár ünnepi jára újabban érkezeit nemes adományo­ beszéde után Erdős László százados tart kat: Zsebe Antalné 3’70 kg. tarkabab, 1 katonai méltatásu emlékbeszédet Bátho- kg. zsir, 1 kg. só, 1 kg. liszt és 40 kg. ryról, majd M Noszty Elza operaéne­ burgonya. Petróczy Dezső 40 liter, Ürkesnő énekel Kály Mária zongoramü- mössy Géza 20 liter tej. Képviselőnk dr. Sztranyavszky Sándor a kormányzó párt elnöke a parlamentben f. hó 3-án hatalmas beszédet mondott a kormányzat hét hónapos munkájáról, nagy erőfeszítéseiről, további céljairól. A beszédet a napilapok csak rövidítve hozták, különféle szemszögből bírálva, különféle komentárokkal kisérve azt. Képviselőnk beszédének hiteles szövegét alább teljes egészében leközöljük, mert annak egész tartalmából nyerhet városunk és vidékének közönsége tiszta és teljes képet a kormánypolitika irányáról, eredményeiről és képviselőnk álláspontjáról. Amikor a L Ház a Gömbös kormány jövő fejlődés iránya teljesen homályban első költségvetését tárgyalja, úgy érzem volt, mindenki iránytűt keresett, egy át­ annak a pártnak a részéről, mely parla­ fogó tervet, világos, bátor és elszánt po­ menti bázisát képezi a kormánynak, in­ litikai és gazdasági programmot várt. Ter­ dokolt felállitani a kormány mérlegét és melő és fogyasztó, kereskedő és iparos, ezzel a parlament nyílt szinterén a nem­ adós és hitelező egyik sem tudta mi vár zet közvéleménye elé vetíteni az elmúlt rá, mi előtt áll. Ilyen helyzet közepette terhes vihar­ hét hónap képét, kormány és pártja köz­ fellegek gomolygása közben következett érdekű tevékenységét. Tekintsünk vissza egy pillanatra be a kormányválság és vette át kormány­ abba az időbe, mielőtt Kormányzónk bi­ elnöki megbízatását Gömbös Gyula, ki­ zalma és megfontolt elhatározása Gömbös nek jövetelét sokan sejtették, várták, aggódással, gyanakvással Gyulát állította a csonkaország kormány- kevesebben nézték. rudja mellé. Első nyilatkozásai, okos rádiószó­ Egy rossz gabonatermés, a nagy munkanélküliség folyományaként jelent­ zata, itt és a félsőházban elmondott be­ keztek egy a télre bekövetkező ínség mutatkozó beszédei, megerősítették hívei és barátai bizakodását, reménységeit, előjelei. A mezőgazdasági termelvények ka- megnyerték a közömbösöket, türelmes tasztrófálisan alacsony árszínvonala, a megállásra késztették a gyanakvókat, el­ kivitel nehézségei — szinte lehetetlen lenségeket. Már ennek a lelki állapotnak kia­ volta, — az Ausztriával fennállott pro­ vizórium igen korlátolt lehetőségei, a lakulása, — a nemzet pszihéjében átmenő csehekkeli szerződésnélküli állapot, jófor­ előnyös változás igazolták a vállalkozást mán minden exportlehetőség nélkül, ga­ és alkalmassá tették, ellenállóvá fejlesz­ bona- és állat-kivifelünknek majdnem tették a nemzet testét az elkövetkezett teljes szünetelése még azokba az álla­ Ínséges tél átküzdésére és a kormány to­ mokba is, melyekkel szerződéses viszony­ vábbi tervei, előkészítő munkásságának ban voltunk, kereskedelmi mérlegünkre elvégzésére. A Nemzeti Munkatervben iránytűt végzetesen hatottak. A Károlyi kormánynak az állam­ adott a kormány a nemzet kezébe, meg­ mondotta mik a céljai, hova visz az útja, háztartás egyensúlyban tartására irányuló kétségbeesett erőfeszítései dacára egy merre hívja nemzetét. Hét hónap telt el azóta és hogy e nagy deficit vetette előre fekete árnyé­ kát, mert a szinte megmeredt gazdasági hét hónap alatt nem lett Édenkertje Csonkamagy^rország, a derekában ketté­ élet nem tudta beszolgáltatni a várt öszszegeket, az állám bevételeinek legna­ tört szuette fölgy nem hozott egetostgyobb része alatta maradt az előirány­ roniló hajtásokat, megszólaltak az irigy gyülölködök és* kezdték hintegetni, vetezatnak. getni, szórni a csalódottság, kétkedés, A transzfermoratórium révén a kül­ lelki csüggedés csírázásra szánt, — hála földi hitelezők alapjában felgyülemlett a nemzet többsége józan Ítélőképességé­ összegek hiányoztak a gazdasági élet vér­ nek és tisztánlátásának, — fogékony ta­ keringéséből és jelentkezett a deflációs lajra nem talált mustármagjait. pénzügyi politika hátránya is. De lássuk mit tettek Gömbös Gyula Az ország nyersanyagellátása devi­ és kormánya a hét hónap alatt? Azon­ zák hiányában egyre nehezebbé vált és kívül, hogy visszaadta nemzete bizalmát a valuta védelmi intézkedések káros ha­ és ezzel felfokozta már elcsüggedt ellen­ tása nyilvánult meg abban, hogy a me­ álló képességét, tett-e, tettek-e valamit zőgazdasági export ellenértékét a gazda és ez arányban áll-e az elmúlt hét nem teljesen kapta meg, mig az ipar hónappá); tehát allig többel egy fél esz­ aránytalan előnyhöz jutott az import de­ tendőnél. viza olcsó megszerzésével. A kliring szer­ ződések is hátrányosaknak bizonyultak, A télre fenyegető Ínséget enyhítette, mert sokszor felesleges behozatalra kény- mondhatni nyugodtan, annak bekövet­ szeritettek és ezzel is rontották külkeres­ keztét sikerrel megakadályozta, részben kedelmi mérlegünket közvetlen segélyezéssel, részben munka A gazdasági válság, mely a társa­ alkalmak gyors nyújtásával. A telet át­ dalom és a nép széles rétegeire neheze­ éltük megrázkódtatás nélkül. dett, nyugtalanságot, elégedetlenséget vál­ És ezt az akcióját a kormány azzal tott ki, mit politikai célzattal több oldal­ a szociális átéléssel és igazságérzettel, ról még szítottak is. eréllyel hajtotta végre, mellyel sorompóba A közhangulat elmérgesedése, az tudta állitani azokat, akiknek feleslegeik adóbehajtások terén az addig alkalmazott vannak, azokért, akiknek semmijük nem elnéző eljárás, a mindjobban hanyatló volt és úgy, hogy nem munkátlanságra kereseti és értékesítési lehetőségek követ­ nevelt, de munkásoknak adott kenyeret. Égy ismét szociális és pénzügyi szem­ keztében az adófizetés terén a passzivi­ táshoz, sőt többhelyült az oknélküli csö­ pontból is kifogástalan eljárással megszün­ könyös ellenálláshoz vezetett, ami már az tette a költségvetési deficitet, oly belső egész államgépezet üzembiztonságát ve­ kölcsönt véve fel az arányos elosztás alap­ ján a nagyipari és kereskedelmi tökétől szélyeztette. Az ország társadalmának, népének és a még tehermentes nagybirtokos osz­ komoly elemei aggódással tekintettek kő tálytól, amelynek összege (45 millió) a rül hova, merre hányattatik jövendőnk; transzfer alapból a népszövetség engedé­ mások lesállást vettek fel és várták, mi­ lyével felveti 50 millió kölcsönnel együtt, kor vethetik ki hálójukat a zavaros vi­ valamint a költségvetés kiadási tételeinél zekre. elért 30 milliós megtakarítással és a be­ A pengő értékének tartásán kívül vételi tételek olyan emelésével, amelyek nem volt más programra, célkitűzés, a igazságtalanul senkit sem sújtottak, biz- �Salgótarján, 1933. máj. 13. tosatotta • daticit eltüntetését éa megírt reste • munkanélküliség anegaxuntetSMrv irányuló közmunkát, hasznos bei u Ha zások yégséséhez szükséges IS milliói is. Ezzel az tlörtláló, megfontolt pénz­ ügyi művelettel valóra vallotta a kormány a Nemzeti Munkatér vben felicktetelt négy prt.k^i amin pontéi. 1) a kolbegvetés egyensúlyát, 2) a pangó értékének biztosítását, 3) az infláció megakadályozását. 4| a munkanélküliség enyhítését hasznos beruházásokkal. (Nemzsti Mun­ katar v 21, 22, 23, 24, 44.) A Nemzeti Munkaterv. 79 ás 80 pontiénak valóra váltása érdekében folya­ matba tette a tárgyalásokat a NépszövetMg pénzügyi bizottságánál a külföldi adósságok kamatterheinek oly szabályo­ zása iránt, hogy a jövő évi közigazgatási költségvetés a tényleges pénzszukséglet további jelentős csökkenését mutassa le­ hetőleg kb. 720 millióig Az előző kormánynak azzal a hely­ telennek bizonyult rendelkezésével szem­ ben, mely a késedelmes, rossz adófizető­ nek nyújtott kedvezményeket, miáltal mintegy kívánatossá telte az adózó pol­ gárra nézve az adó rendetlen befizetését, Gömbös Gyula és kormánya azt a helyt­ álló eljárást vezette be, hogy a pontos adófizetőt, vagy azt, aki adóját előre be­ fizeti, részesíti olyan kedvezményben, ami az adó pontos befizetését teszi kívána­ tossá annak számára, aki adóját fizetni tudj*A bor fogyasztási adóját a felére szállította le a kormány, amivel a vál­ ságba jutott bortermelőknek régi kíván­ ságát teljesítette és a bor értékesítését megkönnyítette. A segéd nélkül dolgozó kézműve­ sek forgalmiadó mentességét kiterjesztette olyan legfeljebb két tanoncot tartó kis­ iparosra is, aki legalább egy 5OVs os ha­ dirokkantat alkalmaz. Adókedvezményt adott a kormány a badirokkantaknak, hadiözvegyeknek és hadiárváknak. Lényeges enyhítést biztosított a kor­ mány a több gyermekes családapáknak. A kis haszonbérleteknél a kereseti­ adó és illetékszabályokat egyszerűsítette. A késedelmi kamatokat 12»/»-ról 6s/», illetve 9«/s-ra mérsékelte. A Nemzeti1 Munkaterv 74, 75, 76 pontjainak megfelelően a Nemzeti Bank a kamatlábat 4'Zss/s-ra szállította le. A gazdaadósságok rendezésének kér­ dése homlokterében áll a kormány mun­ kásságának és addig is, amíg a külső és belső pénzügyi he'yzet lehetővé teszi a végleges rendezést olyan (2%) kamatked­ vezményt biztosított rendeleti utón egy­ részt a zálogleveles adósok számára, más­ részt a rövid lejáratú adósságok után egy a kataszteri tisztajövedelem 15-szörösénél jobban eladósodott gazdák számára, ami nagy enyhülést jelent egy nagyobb arányú rendezés bekövetkeztéig is, amire irányuló munkákat szintén folyamatba tette a kormány tudatában lévén annak, hogy a gazdaadósaágok rendezésének kérdése nemcsak a gazdatársadalom ügye, hanem az egész nemzet létérdeke is. A Nemzeti Munkaterv 35, 36, 37, 38 pontjainak megfelelően a kormány a megbénult, sorvadó gazdasági élet egész­ ségessé tétele, ui életre lendítése érde­ sében fogta azt a 15 millió pengőt fel­ használni, amely a transzfer alaptól fel­ vett kölcsönből e célra rendelkezésre ál). Ezen munkálatok keretein belül nyer keresztülvitelt a Rudaprrt-Htgyribalmt votuti vonal további villamortlára, ami nemcsak sok munkáskéznek és az «nak foglalkoztatását jelenti, hanem a V. üzemében megtakarításra is fog vezetni A ba/dutzobotzlói földgáz v.lágitási célokra való kihasználása, Dtbrtctnbtn egy ■/ földgáz kút furára a Tisza és mel­ lékíolyóinak érmentesttési munkálatai, níkortalafoh favitára, brkötő utak építése és ezzel olyan községeknek a forgalomba való bekapcsolása, amelyek eddig meg közelíthetők nem voltak, gyum<,lcit,l,p,k látarttérr Ezek a munkák mind a ma kén»szerüen pihenő kezeknek munkával valói ellátását jelentik A kormány szétágazó és komoly körültekintéssel felfektetett beruházási programmjának bevezető gondolata az volt, hogy az Ipar éa mezőgazdaság ará­ nyosan jusson általa munkához Ezért a 15 millión felül a gyáripar foglalkoztatása céljából a gyáripar a kor^1 AŐ^^áá iA*^w*lA^tf\L slawaA* ■MBiyil KNyWWnt IBrgyUMMMI A MUNKA Intézetl-el 15 millió pengő alaptőkével, mely intézet a gyáriparnál lógta a beru­ házásokat finanszírozni és a közuleteknek is liz kölcsőht nyúltam beruházások és közmunkák végzésére. Az eddigi megalapítások szerint a Munkaszervező Intézet mintegy 25 mil­ lió értékű beruházásié fog módot adni, • miáltal a ttanszler alapból kölcsönvett 15 millióval együtt 40 millió lesz az az összeg, mely a magyar mezőgazdasági Ss ipari munkás foglalkoztatását fogja biz­ tosítani. Nem volt igére! csupán, nem pusz­ taszó, mint elhitetni szeretnék. Gömbös Gyula Nemzeti Munkaierve, mert ez a része is valóság és kenyér lesz munkás magyarok kezében. De menjünk egy lépéssel tovább és vegyük szemügyre tette-e és mit a kor mány és pártja kereskedelmünk és kül­ kereskedelmünk érdekeinek megóvása érdekében. Gömbös Gyula miniszterelnökségé­ nek első hónapjában már rácáfolt azokra az augurokra, akik féltették őt és tőle a nemzetet, vájjon hogy fogja tudni kép­ viselni hazája érdekeit külföldi vonatko­ zásban. Múlt évi őszi római útja nemcsak a politikai barátság Bethlen István által kovácsolt kapcsát edzette acéllá, hanem a gazdasági cserekereskedelemnek Olasz­ ország és hazánk közötti javunkra szóló tovább fejlesztését is eredményezte. A Gömbös kormány a provizórium­ nak eddigi rendszeréről a hosszabb lejá­ ratú kereskedelmi szerződések megköté­ sének rendszerére tért át és a gyakorlat­ ban ezen a téren az első lépést az Auszt­ riával megkötött kereskedelmi szerződés­ ben a magyar érdekek szolgálatában eredménnyel tette meg. A szerződés, bár egyelőre egy évre köttetett, annak automatikus meghosszab­ bítása is biztosítva van. Lényege az, hogy Ausztriába 50*',-al vihetünk mi többet ki, mint amennyit ők hozhatnak be hoz­ zánk, az arány 1:1 */( a mi javunkra. Amint az történni szokott, ebben az esetben is követték az első lépéseket a továbbiak olyan területen, ahol eddig eredménytelen volt minden kísérlet. A csehszlovák-magyar relációban bár még a szerződésen kívüli állapot ma is fennáll, mégis a múlt év ősze óta, — tehát a Gömbös kormány idejében — már az árucsere forgalomra nézve meg állapodások jöttek létre, amelyek a ma­ gyar mezőgazdaság érdekeit eredménnyel szolgálták. Ugyancsak tárgyalásokat tett folya­ matba a kormány a velünk szomszédos többi állammal is, amely tárgyalásoknak eddigi menete következtetni enged arra, hogy azok között és köztünk is egy gaz­ dasági és politikai szempontból is egész­ ségesebb helyzet kialakulása remélhető A Franciaországgal meglevő gazda­ sági kapcsolataink továbbfejlesztésere irá­ nyuló akciót is folyamatba tett a kormány és az eddig érvényben levő kereskedelmi egyezmény kiegészítéseként március hó elején Párisban egy újabb pótegyezmény köttetett, amely kölcsönös kedvezményes vámtételeket biztosit és ugyanabban az időben egy más pótegyezmény is létesült, amely a magyar búzának Franciaországba való bevitelét szabályozó kereskedelmi egyezményt egészíti ki olyképen, hogy figyelemmel a tavalyi gyenge búzatermésre és bő tengeritermésre, a búza kontingens helyett ez év szeptember hó végéig 400.000 métermársáig terjedő kukorica kontingens részére biztosit beviteli ked­ vezményt. A kormány ezenkivül más ál­ lamokkal pl. Finnországgal szeszkivite­ lére, a törökökkel lovak átvételére olyan megállapodásokat kötött, amelyeknek az volt az eredménye, hogy passzív keres­ kedelmi mérlegünk aktívvá vált, mert mig az elmúlt év két első hónapjában 6.8 mil­ lióval hoztunk be többet, mint amennyit kivittünk, tehát passzív volt a mérlegünk, addig a folyó év két első hónapjának a mérlege 6.1-del aktiv volt, vagyis 6.1-del többet exportáltunk, mint amennyit importáhunk. Ezenkívül a kivitel fokozása érde­ kében a kormány intencióinak meglel* lőleg a Nemzeti Bank bevezette a kom penzáclós költségmegtéritési rendszert, ezzel megszüntette azt a kérőé állapotot, amely a kivitelt sújtotta, a bevitelt pedig jutalmazta. A kompenzációs költségmeg térítési rendszer szerint a bizományos olyan cikkek kivitelénél, amelyekből ed dig nem volt exportunk, az export-valuta folyamon felül bizonyos felárt kap, mig! az importőr a szükséges devizák beszer­ zésénél a hivatalos árfolyamon felül bi­ zonyos felárt tartozik fizetni. Ezt a kompenzációs köllségmegléritési rendszert a különböző érdekeltségekj saját szempontjuk szerint erősen bírálják, a tapasztalatok mégis azt igazolják, hogy az a kivitel fokozása cellából, valamint a termelésnek nyersanyagokkal való ellá­ tása érdekében helytállónak bizonyult A Nemzeti Munkaterv 64-ik pontjai export politikánknak egységes vezetése ala való helyezését vette programmul. A Nemzeti Munkatervnek ezt a pontját isl valóra váltotta a kormány, amennyibeni életre hívta az uj Külkereskedelmi Hiva­ talt, elrendelte egy Külkereskedelmi Bi­. zottság felállítását és mellettük vélemé­. nyező szervként Külkereskedelmi Taná­ csot alakított. A külkereskedelem irányí­ tása és intézése ezzel egy kézbe került; s a kivitel és behozatal egész adminiszt­ rációja ebben az egy hivatalban egyesül| az eddig szétágazó, számos, különbözőI hatóságok helyett Az egységes irányítá­ son kívül a bürokratizmustól ment gya korlati üzleti szempontok érvényesülnekt a külkereskedelem intézésében és ezzel ai problémák megoldásánál az eddigi lassú­ ság helyére az azonnali, gyors intézke­ dés rendszere lépett. A Hivatal vezetője• közvetlenül a Miniszterelnök alá vani 3 oldal kövesse és megszüntesse a fennálló, tör­ hetetlen fegyverkezési aránytalanságokat. A Külügyminiszter ur márciusi genfi útja lebelőve tette a nagyhatalmak felélőé té­ nyezőivel a személyes kapcsolatok felvételét A genfi utat követő római látogatás Cdig azt a célt is alkalmasan szolgálta, gy a magyar külpolitikának az olasz kormánnyal való egyöntetű eljárását biz­ tosítsa a két ország szempontjából egyaránt fontos külpolitikai kérdésekben A Külügyminiszternek genfi és ró­ mai útja szerencsésen összeesett MacDonaid angol miniszterelnöknek és az angol külügyminiszternek római látogatásával, ahol a velük való érintkezés lehetőséget alkalma volt felhasználni arra, hogy kellő értékükre szállítsa le a velünk ellenséges oldalról terjesztett azokat a valótlan hí­ reket, mintha Magyarország háború provokálására gondolna. Ugyancsak alkalmas volt ez az ut arra, hogy a magyar külpolitika rávilágithasson a világ szeme előtt arra, hogy az uj kisantant szerződésben mennyi ve­ szélyes és káros tendencia jutott kifejezésre Európa békéje szempontjából. Ennek jelentősége az angol miniszterelnök­ nek egy magyar lap genfi munkatársa előtt tett nyilatkozata, mely nyilatkozat szerint — mint MacDonald mondotta: — „Örömmel győződött meg arról, hogy rendelve és a minisztertanácsnak tesz je­ Magyarország minden ellentétes hireszteI lés ellenére sziklaszilárdan áll a középlentést, igy nem őrlődik fel ideje és ereje a különböző hatáskörök közötti egyensúly• európai hullámokkal szemben és nincs már kétsége az iránt, hogy bármilyen tartásában. Ezeknek a külkereskedelmi problé­. komplikáció felidézése éppen az ezeréves, máknak megoldásával kapcsolatos a kor­ keresztény Magyarországtól áll a legtá mánynak egész külpolitikája s ezért most1 volabb". MacDonald angol miniszterelnöknek bonckés alá az elmúlt hét hónap külpo­ litikáját veszem megállapítása végett an­ erre a nyilatkozatára Gömbös Gyula mi­ nak, végzett-e külpolitikai tereken kívá­ niszterelnök egy olyan szerencsés válasz natos és eredményes munkát Gömbös, nyilatkozatban adott feleletet, amely úgy I a nemzet széles rétegeiben befelé, mint Gyula és kormánya. A kormány egész külpolitikáját arra kifelé a világ összes komoly államai a bázisra építette fel, hogy a fennálló ba­ felé alkalmas volt kiváltani a külpolitikánk rátsági viszonyokat kimélyitse és meg iránti szimpátiákat és higgadtságunk és ko­ erősítse és jóviszonyt létesítsen, kapcso­ molyságunk iránt a nagyhatalmak bizalmát. A Külügyminiszternek bécsi tartóz­ latokat teremtsen azokkal az államokkal is, amelyekkel eleddig politikailag és gaz­ kodása is alkalmas volt a két ország kö­ zötti politikai és gazdasági helyzet sze­ daságilag ellentéteink voltak. De a kormány külpolitikai tevé­ rencsés kialakítására. Nyugodtan állapítható meg tehát, kenységének a tengelye és legnagyobb eredménye az a tény volt, hogy Gömbös hogy Gömbös Gyula külpolitikai irány­ Gyula kormányának prograinmjába a vezetése is, amilyen határozott, megfon­ Nemzeti Munkatervnek 3. pontjába a re­ tolt, komoly és céltudatos, annyira ered­ vízió kérdését tette és ezáltal letért az ményes is és legkevésbbc vonható kritika eddigi kormányok által járt útról és a alá azok részéről, akik hol az osztrák trianoni békeszerződés igazságtalanságai­ Anschlussért lelkesednek, hol a német nak korrekcióját nemcsak társadalmi utón, politika ellen fordulnak, hol Franciaor­ a különböző társadalmi egyesületekbe en­ szág felé orientálódnak, hol Hitlerre es­ gedte hangoztatni, hanem a magyar kül­ küsznek és vele keresnek kapcsolatot, politika elsőrendű feladatává tette hiva- hol pedig Hitlerrel szembe fordulnak. vatalos utón, hivatalos eszközök felhasz­ Gömbös Gyula józan, magyar külpoliti­ nálásával is a világ elé vinni azokat a kát csinál, nem máshonnan, vagv máshol szükségességeket, igazságokat, amelyek a kelt szelek futásának hatása alatt formálja békeszerződések igazságtalanságával szem­ a maga politikáját, hanem az ezeréves ben azok revíziójának szükségszerűségé­ magyar történelem, a józan magyar ész ben jutnak kifejezésre. és a távolbalátó világos tekintet irányítja Gömbös Gyula és kormánya volt ezt a politikát, amelynek nyomán hiszem az első, aki nem csinált titkot abból, én és és hiszi az a párt, amely Gömbös hogy Európa békéjének első biztoaitéka Gyulát úgy bel. mint külpolitikai téren a trianoni békeszerződés revíziója és ez­ bizalommal követi, hogy az Magvarország zel Európa keletén egy olyan békés nyu­ nak. kelet népének jogos életérdekeit és galmi helyzetnek a teremtése, amely ki­ politikájának Krleteurópára való előnyős küszöböli a levegőből a robbanó anya­ hatását Európa nyugati népei mindiob gokat és megalapozza egy egészséges, bán fel fogják öanwmi és azzal a kézzel békés együttélés lehetőségeit Keleteurópa fogják a rajtunk ejtett igazságtalanaágbállami között. És Gömbös Gyula, akit kat és sérelmeket korrigálni, amely kéz­ kardcsörtetéssel vádoltak sokan, és kor­ zel azokat rajunk ejtették. mánya vo|t at, aki a világ előtt igazolta, hogy nem kétes értékű fegyveres (kalan­ Most pedig t Hát méltórtassék meg dokkal, hanem igazságunknak erejével, engedni, hogy egy pár rövid vonással hi­ amellyel a világ hatalmasságéit nyerjük tének azokra at intézkedésekre, amelyek meg ügyünknek, szerezhetjük meg a tri­ a belügyi igazgatás kőiében történtek a anoni béke revíziójának alapfeltételeiét jelenlegi kormány munkássága nyomán Ugyancsak Gömbös Gyula és kor­ A Belügyminiszter urnák a köetgar mánya külpolitikailag helytálló munkás­ gatás rendezéséről szóló törvényjavenfaáát. ságának eredménye a genfi leszerelési sroetv a jogorvoslat széles lehetőségeinek konferenciának munkájába való olyan korlátot szab éa ezzel a közigazgatási konstruktív bekapcsolódásunk, amely a gyormbbá egyszerűbbé és olcsóbba teszi, fegyverkezésben az egyenjogúságot ős már elfogadta a t. Ház merte el. Ez a már elfogadott törvénvjavae S most már a magyar külpolitika lat az első lépés a elé az egységes jogai törekvése oda irányul, hogy est az kotta faié, amely a kormány célja és •Ivi sikert annak gyakorlati kiépítése amellyel szolgáim akarja az oreaág köt � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A Munka Language A language of the resource hun Type The nature or genre of the resource Társadalmi és politikai hetilap Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/A_Munka_1930-1933_00548.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/A_Munka_1933_05_13_hianyos.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1933-05-13 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=longlong&amp;recnum=168896" title="A bibBBM00390741 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390741</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available A Munka Lapkiadóvállalat Salgótarján Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Sport Title A name given to the resource A Munka 11. évfolyam 20. szám (1933. május 13.) Type The nature or genre of the resource periodika A Munka Lapkiadóvállalat periodika Politika Salgótarján Sport Társadalom