https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/b6be81b2728bba4787af93efe3c97fac.jpg 301fe66d9d33448f9d46a5774c4e6f57 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/54d46e6d547ae2ed798e5eb08633f0a4.pdf 7e53e7b76a7d7790c747727ffece9671 PDF Text Text Balassa-Gyarmat 1894. november 11. XXII-ik évfolyam. 46. szám. NÓGRÁDI LAPOK HONTI HIRADÓ ÉS POLITIKAI. TÁRSADALMI S KÖZGAZDÁSZATI HETILAP. Halasa* Gyarmat, nov. Ó. Évek hosszú sora óta B.-Gyarmat városa és vidéke közönségének egyik füvágyát képezi, hogy létesüljön a megye székhelyén fógytnnasium. E vágy indító okait számtalanszor megbeszélték sokan e lapuk hasábjain, vitáztak róla a városi közgyűlése­ ken, de szóba hozták már nem egyszer vármegye­ házunk díszes tanácskozó termében is, úgy, hogy ma már úgyszólván kikérzcssé vált a fógymnasinm iránti érdeklődés. Bármely alkalommal összejövünk, megindul az óhaj és sóhaj, hogy bizony jó volna a főgymnasium; befolyásos ismerőseinket iparkodunk megnyerni ügyünk részére és mikor a milleniumi tervek közé a főgymnasium is felvétetett, azt hittük, hogy reményünk megvalósul. De fájdalom, keserű csalódás ért bennünket, elbuktunk, mielőtt harczba mentünk volna. Az oppositiónak harc/. nélküli győ­ zelme lelkesedésünket lehütötte, de a vágy meg­ maradt azzal a kúlömbséggel, hogy már csak az optimisták hisznek a terv megvalósulásában. S mikor csalódásunk fölött számyaszegetten búsulásnak in­ dultunk, uj reménycsiilag fénye kezdett felénk tün­ dökölni. 6 Felsége magas látogatását ismét oly alkalomnak tekintettük, mely lendületet ad a főgymnasium ügyének. Ő Felsége meg is értett ben­ nünket, mit bizonyít 1000 frtos alapítványa, a körünkben időzött ministerek figyelmét szintén fel­ hívtok ügy ünkre; ö méltósága l’ulszky Ágost úr pedig, mint megyei közéletünk egy vezérférfia tud mozgalmunkról. Azóta azonban hallgat a krónika, pedig, ha nem mozgunk, ha nem gondoskodunk róla, hogy ez a kérdés folyton foglalkoztatván a közvéleményt, a megvalósulás stádiumához közelebb hozassák, akkor a b.-gyarmati főgymnasium csak az óhajok térképén fog szerepelni. Okvetlen kell tehát tennünk valamit. Nagyobb szabáséi értekez­ leten határozott alakban ineg kell nyilatkoztatni a közvéleményt, állandó bizottságot kell szervezni, melynek hivatása volna a dolgot nyélbe ütni. A kivitel módozatairól most még korai volna itt, e helyütt beszélni, de, ha arra kerül a sor, tövirőlhegyire elmondjuk majd szerény nézetünket. Annyit azonban már most meg kell jegyeznünk, hogy ha a mozgalomtól sikert várunk, akkor élére legtekin­ télyesebb férfiúinknak kell állaniok és a bizottságba oly befolyásos egyéneket kell kiküldeni, kikben van erkölcsi és anyagi töke; kik tudnak akarni és tud­ nak akaratuknak érvényt szerezni. De a mostani helyzetnek mindenesetre véget kell vetni. Vagy-vagy! Vagy komoly munkához fogva, mindent megteszünk a siker érdekében, vagy pedig az ábrándok országntját elhagyva, más felé irányítjuk figyelmünket és két kézzel hozzáfogunk a meglevő fejlesztéséhez. Mert valljuk meg nyíltan és őszintén a főgymnasium kérdése .Mahomed koporsójaként ég és föld között lebegvén, sokat ártott polgári iskolánknak. Utóbbi időben már csak olyan beteges, mostoha gyermeknek tekintettük, nem törődtünk fejlesztésével és megvontuk tőle sympathíánkat, pedig az adott körülmények között a polgári iskola fontos missiijt teljesít és valósá­ gos áldásnak tekinthetjük. Alsó I osztálya — mi­ ntán a latin nyelv rendszeresen tanittatik — az algymnasiumot pótolja. A tanerők nemes ambitióval iparkodnak az iskolát kellő színvonalon fentartani, de működésükre bénitólag hat a kellemetlen bizony­ talanság és becsvágyunkat nem tudja fokozni, ha a közönség a polgári iskolát mintegy szükséges Tosz­ nak tekinti és mindig ideálként szembe állítja vele a gymnasiumot. Ennek hatása megnyilatkozik az iskolai fegyelemben is, mert Inában az iskola nem tudja magát elszigetelni a társadalom befolyásától. Ezen egészaégtelen állapotnak tudható he az is, hogy bár p'dgári iskolánk egyike a legrégiebbeknek, szervezetileg mégsem terjeszkedőit, pedig a szervezeti terjeszkedés az egész intézet izmosodá­ sához hozzájárult volna. N itt vissza kell térnem ama már 3 év előtt általam is’ annekUlt régibb keletű eszméhez, hogy ha a polgári, iskolába uj ólatot akarunk önteni és a közönség nagy részének erdőkéit ki akarjuk elé­ gíteni, akkor kell hatnunk, hogy a polgári iskolát kereskedelmi iskolával blivitsílk ki. Ezen terv megvalósítására sohasem volt alkalmasabb idő mint most, mert magában a ministeriumban foglal­ koznak azzal az ideával, hogy a polgári iskolák 5. és 0. osztályai szaktanfolyamokká alakíttassa­ nak át. *“ —■“ Kereskedelmi iskolával bővíteti polgári isko­ lának meg volna a vonzó ereje, emelné az iskola nimbusát, népszerűségét, . de praktikus értékét is fokozná. Hál, ha nem tudjuk, elérni a főgymnasiumot, öljük meg a tengeri kígyót és törekedjünk keres­ kedelmi iskola után. A mostani helyzeten azonban minden esetre változtatni kell, mert semmit sem téve, csak ábrándozva, petn lesz sohasem főgymnasiumunk és. gyengítjük a polgári iskolát. A vagyság kérdését így állitván fel, gondol­ kozzanak róla a hivatottak és cselekedjenek! Vajda Vilmos. Vidéki városok uj házainak adómentes­ ségi ügye. Balassa-Gyarmat képv»elóte4ülete november hó 3-án tartott közgyűlésében ig>>n fontos és kezdeményező határozatot hozott a vidéki varosok uj házainak adómen­ tességi ügyében. A kellőleg megindokolt határozat a következő z . A B.-Gyarmaton, mint Nógrádvármegye székhelyén, mely tudvalevőleg egyszersmind az ugyanitteni kir. tör­ vényszék-, kir. ügyészség, járésbíróság, ügyvédi kamara, kir. pénzügyígarjjTOteág; kh.'T'infvédzAszlóalJ és csendörszámyparani-snokság, továbbá három pénzintézet szék­ helyéül is szolgál, — napról-napra mindinkább érezhető lak.is-nyomomság lehető megszüntetése végett, az építési viszonyoknak huzamosabb idő óta való megfigyelése alapján, az elöljáróság indítványára s az ügy beható meg­ vitatása ijs letárgyalisa után a városi képviselőtestület egyhangúlag elhatározta, miszerint Xógrádvármogyc tör­ vényhatóságához kérvény intézteitek az iránt, hogy e törvényhatóság figyelemre méltatva azon tapasztalati tényt, hogy a székhelyén, B.-Gyarmaton, esetleg a megye más városában is, épp úgy, miként az ország legtöbb vidéki városában, a lakásviszonyok felettébb kedvezőtlenek, » az építkezési kedv egyáltalán nem vesz lendületei, leg­ inkább azon indoknál fogva, mert az uj épületekbe fek­ tetett tőke az illetőknek biztosan n-*m hozza meg a kellő, mérsékelt kamatot, - pénzüket tehát inkább más. jöve­ delmezőbb vállalatba fektetik, esetleg takarékpénztári betétekbe helyezik el; e napról-napra mindinkább érez­ hető, sajnos s főleg a tisztviselő s hivatalnok-osztályt, d>- általában az adózó polgárságot súlyosan terhelő álla­ pot javítása végett tehat méltóztatnek a tekintetes tör­ vényhatóság az úgy fontolóravételn után s nagyobb nyo­ maték végett a társ-tőrvi'-nvhatóságok hozzájárulásának is kieszközlésével, a magas kormányt és egyszersmind a törvényhozást feliratilag arra kérni, hogy a vonatkozó törvényszakaszoknak <1868: XXII. t ez. 23. és következő paragrafusai) az ügy felettébb sOrgös voltánál fogva addig is, mig a munkába vett uj adótörvény meghozathatik, novelláris utón való módosítása mellett törvény.intézkedés hozassák, melynek erejével minden törvény­ hatósági székhelyen, esetleg más vidéki városokban is az uj házak utáni adómentes-ég a mostani 10 év helyett legkevesebb 15 évre tzrjesztessék ki a fent említett oko­ kon kívül annál is inkább, mert a törvény ily méltányos intézkedéséből a kincstárra egyáltalán semmi kar, vesz­ teség néni háromolhat, bizonyos lévén az, hogy e ked-_ vi-zmény természetszerűleg fogja maga utAn* vonni az' építési kedvnek országszerte való emelkedését és így — mig egyrészt a vidéki városok gyorsabban fognak fejlődni, szépülni. -- az amúgy is fel-Üébb mostoha állapotban sínylődő vidéki iparosság sűrűbb és állandóbb keresetforrá-hoz jut, minit il ad-íkepessóge tetemesen em -Ik -iln -k : az államkincstár t-list közvetett és közvetlen, bővebb adózás utj.iu sokszorosan megnyeri azt az aránylag ki­ sebb s a nem építkezés mellett amúgy is vsak képzele­ tinek tekinthető veszteséget, amit a ház-adómentesség éveinek kiterjesztése okozhat Ámbár uj építkezéseknél a mentesség lejárta után szaporodó hátbér (illetve hlzbérosztály.i ló) sem megvetendő az állam szempontjából. Egyébként nemcsak i politikai méltányosság. d>> a jogegyenhWg elvét is milyen zérti, hogy mig az or-zág székesfővárosi, Hu-lipest, m-lv k-lvező helyzeténél s mint fejedelmi es kormányzati székhely különb-n i> fe­ lettébb -ok előnyben részesíti. az uj építkezésekre nézve 15 évi a lóm >ntességet élvez, addig a m igukr i Ingyatott cs sők'ior még kielégítő közlekedési útikkal -em bíró vidéki városok uj hátai csupán kijevi, a-lómetiteasugben. részesülőinek Anélkül tehát, hogy a vidék legkevézbbé is féltékeny volna s irigy szemmel nézne az ország székesfuvárosára ; mégis a fvlbozott e/áfoihatlan indokok, sőt a helyez uemzetgazdasági politika is a legmelegebben, — sürgősen ajánlják, hogy <• tekintetben az egyenlőség a fű és a vidéki városok között belyreállittassék.* Ugyanezen közgyüléz tárgyalta az 1895 évi költség­ vetést is, mely szerint a bevétel 10701 frt 08 krbazt, a .szükséglet 23.305 funnt 24 árban állapíttatott meg, a 12.601 frt 16 kr. különbség 69' „-túli pótadóval lesz fedezendő. Végül sajnosán vette a közgyűlés Baintner Ottó képviselőtestületi tag urnák a városi megbiutásokról való lemondását. Mint már jeleztük, Vannay Ignácz szintén lemondott a városi megbízatásokról. Mindkét kép­ viselő a Itákúczy-lélo, általunk már ismertetett ügy miatt határozta el magát a lemondásra. A közgyűlés elhatározta, hogy interveniálni fog a két érdemes városi képviselő­ nél, abból a czélbóí, hogy visszanyerje őket a köz­ ügyeknek. A fizetési meghagyásokról szóló törvény. Lapunk okt. 27-iki -rámában ismertettük az uj sommás szóbeli eljárást, most ugyan azt tesszük a fize­ tési meghagyásokról szóló törvénynyel, mely szinte no­ vember hó elején lépett életbe. A fizete-i meghagyás utján érvényesíthetők azok a követelései, melyek járulékok nélkül 1000 koronát (500 frt) meg nem haladó pénzösszeg fizetésére, vagy 1000 korona értékét meg nem haladó értékű, határozott mennyiségű helyettesíthető dolgok, vagy értékpapírok szolgáltatására irányulnak. A fizetési meghagyások kibocsájtása az illetékes jbiróságok hatáskörébe tartozik. A fizetési meghagyás kibocsájtása szóval (szemé­ lyesen, vagy meghatalmazott által) avagy Írásban kérhető. És ugyanazon adós ellen több követelésre, vagy több adó?-ellen-ugyanazon követelésre együttesen terjeszthető elő a kérelem. Ha az írásbeli kérvényt a kérvényező magi nyújtja be, sajátkezüleg kell aláírni n két tanítva! elöttemeztetnie. A bíróság a kérelem folytán minden tárgyalás ’ nélkül .fizetési meghagyást* bocsát ki, melyben meg­ hagyja az adósnak, hogy tartozását járulékaival 16 nap alatt fizesse le, avagy azon idő alatt ellenmondását jelentse be. s ha annak eleget nem tesz, sem pedig ellenmondását be nem terjeszti, ellene végrehajtás kérhető. Ellenmondás a bíróságnál bejelenthető élő sióval, vagy Írásban, sőt már a kézbesítés alkalmával magára a kézbesítési Ívre ráírhatja az illető, vagy ha Írni nem tud. magával a kézbesítővel ráiratlutja és kézjegyével ellátja. Ha az adós ellenmondóit, a bíróság bármelyik fél kérelmére tárgyalást tűz ki. « csak azután lett per az egé-z eljárásból, mely aztán az uj sommás eljárás sza bátyai szerint folyik és döntetik el. Ha azonban az adó- a fizeté-i meghagyásnak 15 nap alatt ellent nem mondott, akkor a hitelező kérel­ mére végrehajtásnak van helye Az ez iránti kérelem is — h.i '-sok nem ingatlanra szándékoltatik vezettetni — irá-ban. egv példányban, vagy élőszóval is előterjeszt­ hető. De ekkor a végrehajtás még csak a követelés biztosításáig terjed » az adósnak a végrehajtást elrendelő Végzés vételétől számított 30 nap alatt még mindég joga van ellenmondátet bejelenteni: de ha ezen idő alatt sem adja be, a bíróság hivatalból mondja ki, hogy a végrehajtás folytatandó, mikor aztán az erre kiküldött végrehajtó a végrehajtató fél szóbeli, vagy írásbeli meg­ keresésére a további végrehajtási cselekményeket foga­ natosítja. A mint az elmondottakból is látható, a fizetési meghagyás intézménye azt czélozza, hogy ott. a hol n követelés nem vitás’ olt a hosszas és költséges peres eljárás m-llőztetík A mi egyaránt javára van hitelezőnek és adó-nik, m-'rt eddig bármilyen világos és határozott követelés mellett az ad is ellen keresetet, pert kellett indítani, - Inat adósnak a követelés elleti semmi kifo­ gási nem volt is. a hitelező csak bizonyos alakszerűsé­ gek m-gt irtási mellett és e-al időveszteséggel kapott mira-ztaló végrehajtat-ő Ítéletet. :> mi a biróságnik is nem cs-kély időveszteségébe es munkájába került, holott az ilyen’ eseteknél a tnlajdonkép'ni bírói teendő­ nek. a vita- kérdések eldöntésének szüksége f,mn nem is forgott. Az eljárás olcsóságát szintén már maga a törvény biztosit) t. midén kimondja, hogy h.v a hitelező ügyvéd által képviselve nincs, esik a b-ílyeg és postiköltség -zimithito fel, ügyvéd által képviselt elás esetén pedig . -iki- ,|<t koronán foltil ss.imithitó dy és peshg 40 ko­ ronán felül lt» koronáig 2 korona. ItH k'rónától -kőt) koronáig l knr-'M, V>3 -60Mg 6 korona. OsMX-lOOO koronáig 8 korom iár a fizetési meghagyás kibocsát tea iránt előterjesztett Zot’etettt-'rt. ellentmondás elót-rj-szt黫érl pádig «wu ömogm)K,t,«J«. .................... .. �2 NÓGRÁDI LAPOK ÉS HONTI HIRADÓ Ax ellenmondás intézménye ura szolgál, hogy jogtalan követelések fizetési meghagyások utján ne inényesittethessenek. De gondoskodik a törvény and! b, hogy a járatlanabb, tanulatlanabb emberek tudatlarságávxl visszaélések el ne követtessínek. Azért bírság terhe alatt köteleztetik a kézbesítő, hogy ar írni nem tudó adósnak a fizetési meghagyás tartalmát megmagyarázza, ellentmondási jogára figyelmeztesse. Ennyiben tartottuk szükségesnek ismertetni a fi le­ téti meghagyásról szóló uj törvényt. Kiért nem magjarosodik Veres községe ? Énben ax ügyben ax alábbi lerelet vettük: Tekintetes szerkesztőség! Alólirott Veres, nógrádmegyei tót kóxség iskolá­ jában a magyar nyelvet oktatni óhajtottam. Miután a nép szegény, nem képes gyermekeinek a szükséges tan­ könyveket megszeretni; ennélfogva fölkértem Dudevnky István felső-tuzovaiki körjegyzőt, hogy az elülj árusig által a községi pénztárból utalványoztasson bizonyos összeget magyar iskolai könyvek beszerzésére, mint az a szomszéd községekben is történik. A körjegyző úr ezen kérésem teljesítését kereken megtagadta. Kénytelen vagyok te­ hát a magyar nyelvet tovább is magyar tankönyvek nél­ kül tanítani. Az eredmény, természetesen nem lesz olyan, mint ha az oktatás könyvek segélyével történnék; ennek oka pedig senki más mint a körjegyző úr. Bizonyára ritka eset, hogy egy körjegyző akadályozza a inagyarositást Kérem a tekintetes szerkesztőséget, szíveskedjék ezen esetet — okulás cxéljából — becses lapjában közétenni. Veresen, 1894. november 4. Bodiczky Dani, A patvarezi kisdedóvó ügye. Tekintetes Szerkesztő úri A .Nógrádi Lapok és Honti Hiradó* * legutóbbi száma: „Hirek és Különfélék rovatában: .Patvarezi Kis­ dedóvoda hol késel a nappali fényben? * czim alatt a patvarezi kisdedóvoda hosszasan-vajúdó ügye iránt érdek­ lődik ( arra conclusióra jut, hogy a nógrádvármegyei kir. tanfelügyelőség a vármegyei közigazgatási bizottság utján ax ügyet sürgetné. Én, ki Kosztka Mihály, kir. tanfelügyelő fáradbatlan munkásságának egyik igen közeli szemlélője voltam s ténykedéséről teljesen tájékozva vagyok, mondhatom, hogy K. M. kir. tanfelügyelő azon kevés hivatalnokok közé tartozik, kik hátralékot — a majdnem 400()-et mutató iktatókönyv mellett bár — egyátalán nem hagy. Nem akarván azonban e jelen sorokban Kosztka nagy érdemeit, melyeket Nógrádvármegyében bár rövid itt léte alatt szerzett, részletezni, áttérek a patvarezi óvo­ dára, illetőleg annak ügyeire. A vármegyei alispáni hivatal megkereste a kir. tan­ felügyelőt, hogy ez tf járási főszolgabíróval egyetértöleg oda hasson, hogy ezen közhasznú intézmény mielőbb életbe léptettessék. A kir. tanfelügyelő e megkeresésre a főszolgabíróval helyszínén megjelent, hol előbbi a községi elöljáróságot illetve képviselő testületet az óvoda tervrajzának s költ­ ségvetésének elkészítésére, s mivel a rendelkezésre álló anyagi erő elégtelennek bizonyult, államsegély kieszközlése T Á R C Z A. A kik egymást szerették. — Történeti elbeszélés » XVII. századból. — Vitális Mértél. n. Fánchy Pál és Balassa Szádon, — most már férj és nő — nein mentek vissza Hozóikra, mert annak közelében a Balassa Simon keze járt, e helyett Fánchy Pál kaboldi birtokaira síeltek. Itt boldogság környezte őket, magokba vonulva nem gondoltak n világgal, nem a következményekkel, a szerelem inindentmindent felejtetett velük. A házi és birtok gondok sem zavarták az uj házaspárt, hisz ott volt Piscator, ki nemcsak a vagyoni kénlésekre, de más mindenre is éber figyelmet és gondot fordított. Mig az uj házasok egyedül szerelmüknek éltek, azalatt Pozsonyban nagy lárma keletkezett, mely az egész felső Magyarországba elhatott, l. i. hogy Fánchy Pál unokahugál az apáczáktól megszöktette. Balassa Simon sokkal hatalmasabb lir volt ak­ koriban, hogy ebben az ügyben befolyását ne tudta volna érvényesíteni. A felhők mindig jobban és jobban tornyosultak a fiatal házaspár feje fölött, bár ők e-akis szerelmüknek éHek, nem törődtek a külvilággal, annak fecsegésével, sorsukkal igen meg voltak elégedve. Nem ugy Piscator. O leikéből szerette a fiatal urát, úrnőjét. így miután a szöktető . * egybekelés, a vallá-<változás az ő müve volt. főkötele<sógének ismerte a hnrezot egymaga felvenni, hogy a bekövelkezendőklíil a fiatalokat megóvhassa. A fiatalok bíztak is Piscatorban, minden intéz­ kedését jóváhagyták, sőt még akkor sem mondottak ellene, mikor az 6 felfogása szerint egyik helyről a másikra kellett n boldog lakást áttenni. így történt, hogy Kábáidból a Somlyói várba költözött ifjú házaspár, hol nagyobb bátorságban véltek élni, a vár jó karban volt, az őrség meglehetős számban -volt, minélfogva szigorú alletiőrzés mellett nem voltak egy könnyen meglephetők. cxéljából a magas kormányhoz felterjesztendő kérvény szer­ kesztésére hívta fii. A kérvény, a tervrajz s az épület felállításának költségvetése a kir. tanfelügyelőhöz be is érkezett. Az óvoda tervrajzát az államépilészeti hivatal 1893. óvi szept hó 2-án záradékolta, az államsegély iránti kérvény pedig a kir. tanfelügyelőség meleg ajánlatával s a helyzet világos feltüntetésével ugyanezen év okt. hó 28-án terjesztetett fel a magas kormányhoz. A vallás- és közoktatásügyi ni. kir. miniszter 1893. évi decz. hó 31-én kelt 52416. számú magas rendeletével kimondotta, hogy hajlandó a patvarezi községi. óvodát segélyben részesíteni, de csuk ezen óvoda működésének megkezdése után. Gondoskodjék tehát a kir. tanfelügyelőség arról, hogy e kisdedóvoda kellő időben való megnyitása iránt a szükséges intézkedések megtétessenek s az óvoda költségvetése 3 példányban felterjesztessék stb. A kir. tanfelügyelőség még január havában értesítette a főszolgabírói hivatalt a magas kormány rendeletéről, de egyszersmind meg is kereste, hogy gondoskodjék mi­ szerint a kérdéses kisdedóvoda megnyiltassék, a miniszter által kívánt költségvetés hozzá beterjesztessék, továbbá megkereste az iránt is, hogy az óvodai helyiség a már jóváhagyott terv és költségvetés szerinti átalakítása iránt való árlejtést ejtse meg, hogy a tavasz beálltával az épület átalakitasrék s ez kellőkép kiszáradva rendelteté­ sének mielőbb átadható legyen. A költségvetés ez évi április hó 25-én érkezett a kir. tanfelügyelő kezéhez s az óvodának szánt helyiség átalakítása is kezdetét vette. Végre szóbeli jelentés érkezett, hogy az óvoda teljesen kész. A kir. tanfelügyelő e fairre s nem hivatalos értesí­ tésre a patvarezi kisdedóvodai bizottságot október hó 7-én óvóuöválasztásra hivta egybe. Ezen állásra egy teljesen képzett, jóravaló de r. kath. vallású óvónő pályázott. A kir. tanfelügyelő október hó 7-én helyszínén megjelenvén, azon tapasztalatra jutott, hogy az óvodának szánt épület csak külsőlég viseli a díszesebb mázt, belül butorozallan, üres s az óvónő lakhelyisége a törvény kí­ vánalmának meg nem felel. Az óvónő megválasztása ellen pedig azon ellenve­ tést tette a bizottság, hogy ő maga hirdet pályázatot s mivel szerinte a patvarezi közönség legnagyobb részt ág. hitv. ev. hívekből áll, (225 ág. ev., 217 r. k., 7 izraelita) tehát inkább ily vallású óvónőt óhajt, figyelembe nem véve azt, hogy báró Pongrácz Istvánná, ki a 4000 írton felüli alapítványt tette az óvodára, buzgó katbolikus volt s gróf Zichy Nándorné, ki a kisdedóvoda ezéljaira .al­ kalmas helyiséget adományozott — szintén buzgó katholikus. Ily állV i mellett a dolgoknak, az óvoda átvehető s az óvónő még megválasztva nem lévén, az e térem ne­ velés még most szünetel, mit a kir. tanfelügyelő okt. 16-án az alispánnak tudomására is juttatott. Ez a merev tényállás. Kit terhel itt a felelősség ? Hogy a kir. tanfelügyelőt nem, arról minden elfogulat­ lanul Ítélő elég meggyőződést szerezhet. Végül még egyet: szomorú, igen stomorú, hogy az annyira felvilágosodottnak nevezett 19-ik század végén még ott is felekezetieskedünk, hol erre egyáltalán szük­ ség nincs s hol egyházi érdek érintéséről szó sem lehet. A községi óvoda kizárólag a magyar nemzet oltára, már most, hogy mily vallású a pap, ki ott áldozik, te­ kintet alá soha sem jöhet. : Egy kisdedbarát. Ott töltötték ók boldog idejüket abban a csendes, külvilágtól elzárt kis fészekben s a midőn szép hold­ világos estéken, a vár verandáján, egymás mellett boldogsággal megtelt szívvel ültek. Szidott vállára hajtő fejét, nem beszélt — mindketten hallgatlak teljes boldogságukban nem emlegették a múltat, nem a jövőt, hanem mint az igazi szeretők tesznek: csakis a jelennek, egyedül annak éltek. Egy-egy ölelés, egyegy csók számukra lehozta az üdvöt a mennyországból. Balassa Simon, midőn leányának tnegszökteléséről biztos tudomása lett, mindenekelőtt Balassa Pál püspök rokonához futott tanácsra. A püspök ma­ gával a megszöktető * tényével még talán kibékült volna, de vallási túlbuzgóságát mélyen sértette, hogy Szidónia és Fánchy megvetették az egyedül üdvözítő katholikus vallást és eretnekekké lettek. Ez igen fel­ háborította a különben jámbor kedélyű püspököt s Balassa Simonnal szövetkezett az uj házaspár ellen. Tudvalevő dolog, hogy a közlekedés akkori idő­ ben nem volt oly könnyű, mint manapság s például Dunán-innenről Dunán-túlra utazgatni nem kevés időbe került. A házasok továbbra is boldogan éltek Somlyói várukban. Mindketten megkapták ugyan a szentszék előtt való megjelenésre az idézést, azonban Jeremiás vette át az iratot, ki annak tartalmát velők nem kö­ zölte. mert nem akarta boldogságukat megzavarni így húzódott ax ügyük, de mimiig erősebb és erősebb hullámokat vetve: a kir. liscus szintén beleavatkozott a dologba, tanuk lettek kihallgatva főképp arra nézve hogy a fiatalok együtt élnok-o, és kihallgattalott a hurkai lelkész is, ki az egybekelést bizonyította. Jeremiás mindezen tényekből látta, hogy a do­ log igen komolylyá váll. Látta, hogy itt a cselekvés térére kell lépni, a bajt közölni kell a fiatal házasokkal, különösen azért, mert Balassa Simonnélól is jött le­ vél, ki elpanaszolja szánandó sorsát, férje általi üldöztetését. Hozzátok mennék — írja levelében — kedves gyermekeim, mert terhes az ittlétem, de fér­ jem előtt tett esküm köt — nem mehetek. Nemcsak rokonaimat, de Balassa Pál sógoromat, a püspököt is felkerestem, hogy engeszteljék ki férjemet, de hiába .sikertelen maritól, mert ez utóbbi különösen azért haragszik, hogy megtagadtatok a Krisztus szent lestél; 1894. november 11. Tót lapszemle. .A kulturális téren mindent . . .* Ezen czim alatt a tur.-szeutmártoni „Národnye Noviny * elmondja, hogy T.-Szentmártonban egy tót Muzeum-Egylet akart ala­ kulni, mely alapszabályait fel is terjesztette a belügy­ miniszterhez. Az eljáró bizottság biztosra vette, hogy az alapszabályok megerősittetnek, s hogy a tét muzeumegylet megkezdheti a munkásságát Ezt annál is inkább biztosra vette, Írja a N. N., mert csak nem rég a du­ nántúli magyar közművelődési egyesület mint szükséget emelte ki a vidéki múzeumok alapítását. S ennek daczára Hieronymi miniszter a tót muzeum-egylet alapszabályait — ad acta tétette. A czikkiró nem tudja ezt megbocsá­ tani a belügyminiszternek s a kormánynak s csikkét igy fejezi be: „Ha többé-kevésbé politikai jellegű ügyben akadályoztak bennünket, a világot mindig annak han­ goztatásával bolondították el, hogy maradjunk a kultu­ rális téren, ott hogy mindent megengednek. Kiváncsiak vagyuuk arra, hogy mit mondana most Wekerle és Hieronymi, kik politikai svihákságban teltettek elődeiken, s hogy mivel indokolnák az eminensül és kizárólag kul­ turális egyesület szabályainak meg nem erősítését? * Uj tótlap. Budapesten egy uj tótlap indult meg * „Kresfan (Keresztény) czim alatt Lepsényi Miklós ki­ adásában is Bleszkány Ferencz kát káplán szerkesztésé­ ben. A lap megjelenik hetenkint egyszer Zichy Ferdinaud gróf politikáját követre. Kinyilatkoztatja, hogy nem fogja bolygatni a nemzetiségi kérdést s türelmes lesz az idegen vallások iránt. Ugy látszik azonban, hogy a vallások fogalmát nagyon szűkre szabta a szerkesztőség, mert az eddig megjelent három szám erősen antiszemitikus. Az uj tót lap első sorban a szabadelvű pártot, ennek lapjait és a jelen kormányt támadja és pedig nagyon borsos czikkelyekben, a szabadelvű egyházpolitika miatt Bevallott czélja a választó tót népet már most előkészíteni a jövendő választásokra Zichy Ferdinánd gróf szellemében a ez okból minden erejéből antipatiát igyekszik ébreszteni a felvidék szabadelvű képviselői és tisztviselői ellen. A függetlenségi pártot minden árnya­ latában „titkos kormánypártnak * nevezi s ezért ennek embereivel is úgy bánik el mint a szabadelvűekkel. Tetszését csupán a nemzeti párt bírja s azon töredék, mely a szabadelvű pártból kivált. Hirek és különfélék. Főispánt köszönet Ö Felsége látogatása alkal­ mából főispánunk még a következő köszönő levelet bo­ csátó ki: „Midőn legkegyelmesebb Urunk és Királyunk vármegyénk területét és székvárosunkat elhagyta s a Belügyminister úr utján legmagasabb megelégedését tudatta: el nem mulaszthatom, hogy ugy magam, mint a kormányzatomra bízott vármegye első tisztviselője: az alispán nevében is hálás köszönetét mondjak mindazok­ nak, kik nehéz feladatunkban bennünket oly buzgón és odaadással támogatni szívesek voltak. Nem csupán azok­ nak kell őszinte köszönetét szavaznom, kik a rendezésnél közreműködtek, de az ünnepély sikerének biztosítására megjelent résztvevő hölgyközönséget illeti első sorban köszönő szavam. Fogadják igaz és osztatlan köszönetemet mindazok, kik a menetben részt venni és a kül­ döttségekben megjelenni oly szívesek voltak; do mély köszönettel kell megemlékeznem az úri bandérium tag­ jairól, kivált vezérük-, zászlótartójuk- és vezénylőjükről. hitvallását.' Óh! miért is egyeztem bele nz én és ,a ti nyomorúságtokba stb. stb. végzi be fájdalmasan levelét a szegény anya. Midőn a levelet Pál elolvasta, 6 is elkomolyodolt, de reá pillantott a mellette lévő nejére, megölelte, megcsókolta s azután mindent feledett, Jeremiást kérte fel, hogy cselekedjék legjobb belátása szerint. Fánchy Pál 1651. évbén a pozsonyi káptalan előtt, minden birtokát neje javára vallotta be, igy akarván ez utóbbit biztosítani. Ezek a birtokok voltak: Hozók vára felerésze, továbbá egyéb birtokok u. m. Csahor, Lehotka, AlsóFelső-.Mladona, A(só-Felső-Alsók, Újszeged, Lithva, Laczkö, Szuhn, Kecskés, Varbók, Terpen, Unasrin, Felső-Alsó-Badin. Szelence, Bussó, Szenté, Kepecz, Korponni ház, soproni, veszprémi és zalai birtokai, Knbold, Somlyó és Jánosháza. Fájdalom, ez az intéz­ kedés már nem mentette meg őt, mert 1651. év október 5-én a nagyszombati szentszék állal* hozott Ítéletben elmarasztallatott. • A legszentebb és megoszthatatlan Szenthárom­ ságnak nevében. Ámen! Mi Hoffmann Pál, pécsi választott püspök, szt. Istvánról nevezett prépost, Eszlergomfőszékes egyházi kanonok, nem különben inéltóságos és főtisztelendő, zombori l.ippai György esztergomi érseknek, Magyar­ ország prímásának, született köveinek stb. stb. a lelkiekben helyettese s az egyetemes egyházi pörös ügyek legfőbb bírája (egyetemes egyházi ügyhallgató) és ő <■*. k. Felségének tanácsosa, e sorok által meg­ örökítjük és tudomásukra juttatjuk mindazoknak, a kikel illet, hogy, midőn mi alulírott évi április hó 20-ik napján, itt Nagyszombatban, a mi rendes szék­ helyünkön, a fent nevezett esztergomi egyház szent­ székének többi ülnök-uraival egyetemben összeültünk azon őzéiből, hogy a [>ereskedők fölött irányiadé Ítéletet mondjunk, megjeleni a mi bírói székünk’ előtt tekintetes s tudós Maylád Miklós kir. ügyigazgató s a magyar szt. korona listaira s elénk adott és át­ nyújtott nekünk bizonyos — a mi szt. székünk által kiadott idéző iratot s ezen idézet végrehajtójának relációját is. . . (F.lyt kllv.) • “ • A m. kir. orss. levéltárból. �1894. november 11. Fogadják tehát mindazok, kik Felségei Urunk legmugaubb megjelenése alkalmából az ünnepély sikerébe! bánni módon hozzájárulni méltóztattak, ismételten hálás köi-zönetemnek őszinte kifejexését. Kelt Síitákon, 1K94. évi szeptember 24-én. Gr. Degenfeld Ltyos, főispán. Dr. Pulaxky Ágost államtitkár urat a Murányi kerületben gr. Zichy Vladimír ellenében országgyűlési képviselőnek választották meg. Búcsúszó. A vallás- és közoktatásügyi magy. kir. Ministcr úr Ó Nagyméltósága Nógrádrármegyében kifej­ tett buzgalmam és hasznos szolgálataim teljes elismerése mellett engem tankerületemböl Treucsén vármegyébe áthelyezni méltóztatott Ax idő rövidsége daczára is iparkodtam résxint személyesen, részint pedig Írásban a közigazgatási, egyházi és a tanügyi hatóságoknak a magyar nemzeti irányú népnevelésügyünk felvirágzása érdekében kifejtett kegyes támogatásukért bálás köszö­ netemel s búcsúmat nyilvánítani. Mind a mellett azok­ nak, kiktől búcsúszavam netán elmaradt, ily utón mon­ dok Isten hoxzádot! Kosit kn Mihály,Wr. tanfelügyelő. Kinevezés. Szilassy Ödön, az itteni bonvédzászlóalj egyik századosa, a pancsovai honvédzászlóaljhoz zász­ lóaljparancsnokká neveztetett ki. — lutrik Péter, volt b.-gyarmati kir. törvényszéki biró s kúriai tanácsjegyző a nagyváradi kir. ítélőtáblához bíróvá neveztetett ki. Szontagh Antal kitüntetése. Sxonlagb Antal, föispáni titkár urat s vármegyénk egyik törekvő hát, ax a kitüntetés érte, hogy ö Felsége a Belügyminiszter elő­ terjesztése folytán neki a miniszteri fogalmazói czimet adományozta. Kosztka Mihály volt tanfelügyelőnk, mint érte­ sülünk, ma távozik uj állomására Trencsénbe. A derék férfiútól november bő 7-én búcsúztak el a vármegyei tanítótestület tagjai, kiknek élén . Druga ■ József elnök megható búcsúbeszédet intézett a távozó kir. tanfelügye­ lőhöz a polgári iskola tanácstermében, hová küldöttség!lég hívták meg. Kosztka nagyon meg volt hatva a búcsú pillanatai alatt A tanügygyel foglalkozók egyátalában tanügyünkre nézve veszteségnek tartják Kosztka eltávo­ zását A közigazgatási bizottság havi ülését e hó 16-én fogja megtartani. Hymen. Vecsey Dezső, a füleki járás utibiztosa o napokban jegyezte el Vajda Ilona kisasszonyt, Vajda Nándor lyukva-pusztai (Gömörm.) nagybirtokos leányát Káróly-napján városbiránk Reményi károly meleg ovácziókban részesült; a társadalom minden rétegéből számosán üdvözölték s keresték fel jó-kivánataikkal; a tanítók pedig és a városi elöljáróság testületileg üdvözölték őt Hasonló üdvözlésekben részesült nevenapján Hottovinszky Károly b.-gyarmati róm. katb. esperes-plebános ur is. Jó ezt tudnL A nm. pénzügyminisztérium törvé­ nyes hirdetménye értelmében az eddigi 20 kros ezüst-, továbbá a 4 kros rézpóoz f. évi deczember 31-én túl a forgalomból teljesen kizáratik. A ki tehát veszteséget szeniedni nem akar, adjon túl ax ily pénzein; fizesse be adóba — az év vége előtti Mlkula Endre, losonczi tanító 50 éves tanítói jubileumát októbér 30-án szép és megható ünnepélyes­ ségek mellett tartották meg a városháza dísztermében. Az ünnepély — mint írják — 11 órakor vette kezdetét s azt Margócsy József ev. lelkész nyitotta meg. Majd Búsbak Ádám mondott beszédet, összehasonlítván a múl­ tat a jelennel, Zelenka János pedig az ünnepelt élet­ rajzát olvasta fel. A jubiláns derék tanítót Losoncz összes testületéi üdvözölték. Színi kerületek. A F. M. K. E. két szini kerü­ letet alkotott Vármegyénk városait az első szini kerü­ letbe osztotta be s ezt a kerületet pályázat utján Bes­ senyei Miklós színházigazgatónak adta ki, egyszersmind megkereste a hatóságokat, hogy csakis nevezett igazga­ tónak adjanak engedélyt Bessenyei az előadásokat Lo­ soncion márczius 18-tól május hó 15-ig, B.-Gyarmaton május 18-tól junius 30-ig, Salgó-Tarjánban julius hó 1-íől augusztus hó 9-ig megtartani köteles. A zsenge Iskolás gyermekek érdekében, de a szülők és gondnokok némi kedvéért is ajánljuk az elemi iskolák igazgatóságai szives figyelmébe, hogy tekintettel arra, hogy a téli hónapokban csak 8 óra felé reggeledik, tehát midőn a naptörés miatt éppen leghidegebb az idő, — az eshetöleges éji havazások után pedig a nyomcsinálás, ugy véljük, hogy nem lehet a kicsinyek feladata; mindezen czáfolhatten oknál fogva czélszerú lesz ez év­ ben, mint azt többször már elhatározták: a reggeli ta­ nítást 8 és féL órakor, esetleg 9 órakor kezdeni meg. Hogy ez a zsenge gyermekek testi elkényeztetése volna: azt nem vagyunk hajlandók beismerni; a testedzés azért — észszerű módon szintén megtörténhetik, sőt történjék is meg. Tehát nov. 15-ig "árják a határozatot. Felruházás. A balassagyarmati áll. el. iskola tanító­ testülete, mint évek óta rendesen, ugy ez éri november hó 1-én is felruházta az áll. el. iskola szegény tanulóit. A felruházás immár 9-ik éve abból a most már 2000 frtos alap kamataiból történik, melyet az ottani tanító­ testület s annak igazgatója jóformán krajczárokból gyűj­ tött egybe. A felruházás 9 órakor vette kezdetét Szlranyavszky Géza gondnoksági tag, a tanitótestület és n felruházandó gyermekek szülőinek jelenlétében. Ugyan­ ekkor a segélyalap történetét Kemény igazgató adta elő, majd Sztranyavszky tartott a felruházandókhoz épületes beszédet. Ezúttal is felemlítjük, hogy Bérezel Lipót helybeli kereskedő az állami elemi iskola szegény növendékei közül ex évben is felruházott egyet. Kár, hogy ax ily emberbaráti cselekedetek színhelyén városi közönségünk nem igen szeret részt venni s Így a számos meghívó ezúttal is kárbaveszett. Egy százados öngyilkossága, A sok eleven, nyüzsgő utas ember közt holtat is hozott a füleki sze­ mélyvonat Bpestre. Amikor a kocsik kiürültek s a per­ ront elhagyta a legutolsó utas is, szokás szerint meg­ kezdette szemléjét a vasúti kocsikban a vonatvezető NÓGRÁDI LAPOK ÉS HONTI HIRADÓ kalauz, hogy nem felejtettek-e ott valamit az utasok. A mint az egyik másodosztályú kocsi ajtaját kinyitotta, megborzadta tantorodon vissza. Egy katouati.-zt feküdt előtte vértócsában, kezében hatlövető revorverrel. A kalauz rögtön jelentést tett az állomásfönőknek, a ki a katonai hatóságot értesítette a szomorú felfedezésről. A vizsgálat csakhamar kiderítette, hogy a vérben fekvő ember Kubát János százados, a losonczi 25-ik gyalog­ ezredből és hogy öngyilkossággal vetett véget életének. Ezredét rögtön értesítették az öngyilkosságról. Halálos ütés. Csesxtve-Pusxta-Galibán cselédlako­ dalom alkalmával f. hó k-én Gunda Mihály lakodalmas, b.-gyarmati kocsis összeveszett, haragjában karóval ugy főbe ütötte'Bélák (fiala) Mihály ostorost, hogy harmad­ napon meghalt. De még többeket is, sőt egy leányt is összevert a most méltó büntetését váró gonosz ember. Nyári menedékházakat vezető dajkák kép­ zésére a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter úr f. é. október hó 14-én kelt rendeletével a losonci! községi óvodának is megadta a jogosultságot, s egyszer­ smind Nógrád vármegye kir. tauíelü^yelőségét értesítette, hogy hajlandó ugy a I.osonczon, mint Balassagyarmaton megtartandó nyári menedékházi dajka-képző tanfolyamokon résztvevő nők részére egyenként 20 frt államsegélyt engedélyezni. Ax érdeklődők kedvéért megjegyezzük, hogy ily tanfolyamokon, melyek hitt hétig tartanak, résztvehetnek oly ép » egészséges, s magyarul Írni, olvasni tudó kifogástalan erkölcsű nők, kik 18-ik évüket már betöltötték s még nem 40 évesek. A tanfolyam meg­ nyitása iránt az intézkedések legközelebb ugy BalassaGyarmat, mint Losonczon meg fognak tétetni. Hogy pedig e képezdékben ne hiába oktassanak a dajkák, arról reméljük gondoskodni fog a viuegye közigazgatási bizott­ sága az 1891. óvi XV. L-cx. szigorúbb végrehajtásával. Juhhlmlő. Hradistya község területére nézve az alispán által 8915. zz. végzéssel megalapított juhhimlőjárvány megszűntnek mondatott ki. Az alma dicsérete. Egy német orvosi szaklapban olvassuk a következőket: Ax alma a legegészségesebb táplálék s a legkiválóbb dietetikus szer a világon. Az almában több a foszforsav könnyebben emészthető össze­ tételben, mint bármely más gyümölcsben. Az alma, ha közvetetlenül lefekvés előtt eszik: 1. jótékonyan hat az agyvelőre, 2. elősegíti a máj működését, 3. csöndes álmot idéz elő, 4. dezinficiálja a szájüreget, 5. leköti a gyomor fölösleges savát, 6. paralizálja a vérkeringési zavarokat, 7. elősegíti a vese kiválasztó működését, 8. megakadá­ lyozza a kőképzést, 9. megóv az emésztési zavaroktól s a 10. a torokfájástól. Névmagyarosítás 1893-ban. A belügyminiszté­ riumnak az engedélyezett névváltoztatásokról kiadott fél­ évi kimutatásai szerint az 1893. évben 888 folyamodó­ nak engedték meg belügyminiszteri jóváhagyással a név­ változtatást. Ez eredmény az 1892. évi állapottal szem­ ben, mikor 781 folyamodónak engedélyezték a névváltozta­ tást, 107 esettel kedvezőbb és kedvezőbb, mint az ezt megelőző hat ér eredménye. Haladást mutat az 1893. éri eredmény az 1891. évivel szemben, mikor az 722, ax 1890. évivel szemben, mikor az 730, az 1889. évivel szemben, mikor az csak 644, az 1888. évivel szemben, mikor 701, az 1887. évivel szemben, mikor az 709 és az 1886. évivel szemben, mikor az szintén 709 folyamo­ dónak engedélyeztetett. Bárminő kedvezőnek látszassák azonban e haladás, mégis az eredmény nem kielégítő, sőt elenyészőleg csekély ahhoz a 7,426.730 magyar nemzetiségű lakossághoz képest, melyet az 1890. évi népszámlálás kiderített és a mely lakosság közt még tömérdek sok az idegen hangzású névvel biró magyar­ ság. Ha a névmagyarosítás nem balad nagyobb arányokban, akkor a millenium is csak ott fog bennünket találni, a hol jelenleg vagyunk. A gomos bacillaire meggátlása érdekében a földmivelésügyi miniszter következő rendeletet bocsátáki: Francziaországban, miként erről a czimnek a hírlapi közleményekből már tudomása van, a szőlőnek egy újabb veszedelmes betegsége: a gommose bacillaire lépett fel. Részemről megtettem minden intézkedést arra nézve, hogy szőlőmivclésünk e szőlőbetegségnek hazánkba behurczolásától megóvassék s a legnagyobb szigorral fogok őrködni a felett, hogy ez intézkedéseimnek foganat a is legyen. Felhívom ennélfogva a törvényhatóságot, hogy figyelemmel a hivatali elődömnek a szőlővessző-forgalom szabályozása iránt legutóljára 1892. évi 70600. sí. a. kibocsátott körrendeletre s illetőleg ama korábbi rende­ letekre, a melyek szerint külföldről származó szőlővesszők különleges engedélyem s e czélból kiállított különleges szállítási igazolványom nélkül nem hozhatók be az or­ szág területére, sem az ország területén át nem szállít­ tathatnak, szigorúan őrködjék a felett, hogy szőlővesszö se külföldről, (ide értve Ausztriát is) se Horvát-Szlavouországokbó) a törvényhatóság területére be ne hozassa­ nak vagy át ne szállíttassanak s' ha nyomára jönne, vagy jelét látná annak, hogy valahová az ország határán kívül eső területről származó szőlővessző szállittitik, vagy ren­ deltetik meg, a behozatalt, továbbítást, vagy kiszolgálta­ tást azonnal ne csak a legerélyesebben akadályozza meg, hanem a szállítmányt kobozza s égettesse el és e mellett az 1883. óvi XVII. t.-cz. 12. és 13. §^-ainak rendelke­ zéseihez képest a megrendelő, továbbitó, (szállító) vagy átvevő ellen az elhüvetett kihágás miatt az eljárást a legszigorúbban indíts i meg. Értesítem végül a czimet, hogy egyidejűleg valamennyi szakközegemet is utasí­ tottam, hogy , ha nyomára jönnének annak, hogy külföld­ ről származó szólővcsszők az ország területére behozattak, az illetékes hatóságnak azonnal jelentést tegyenek s a hatósági eljárást a maguk részéről is támogassák. Az ■ esetre, ha mindezek daczára megtörténnék az, hogy valaki a jelen rendeletemben említett tilalmat megszegi, a fennebb megjelölt eljárás megindításával egyidejűleg tegyen ide is jelentést. Jelen rendeletim a Icgszélosebb alapon a hatóságok s a közönség tudomására hozandó. Kelt Budapesten, 1894. évi október hó 4-én. h'e’iletits,». k. 3 A ..Képet Caaládl lepek" zzi-rkexztisége mist mindig, uey ez alkalommal is, szerfelett értékes alkuiul állított buti Ax előliünk fekvő érdekes iáim tartalma » kövilkezö : A jó szövetség. Regény. Tolnai lajosuil. Hajollak országa. Költe­ mény Kántor Imréiül. A halottak napján Költemény. Király lmjoslól Egy a „tizenhárom* körül. Emléklap. K Beniezky Irmától. Halottak napján. Alkalmi táréra. Kritaa Il-töl. Ax Adria partján. Ubcszélés. I'serneczky Gyulánélól. Febölyák Hetéből. Beszély. Gárdonyi Gézától. Halottak eatéjén. Kfil tö­ mény Császár Józaeftöl. Háruló alrdumb. Hajt CentaruslólVan szeme ét nem lát. Egészségügyi czikk Hajdú Józaeftöl. E számot Zsebük Jankó tehetséges fiatal rajzoló eredeti képei: Kossuth Lajos, lírák Ferenci, fr. Batthyányi lajoe és Klapka '■jfipO'. tlrjairól teszik nemcsak aktuáliaaa, hanem beesésié is. A Képes Családi lapok* előfizetési ára egy egéaz étre 6 írt Félévre 3 frt. Negyedévre I (rt 50 kr. Mutatvány izámokat inO'cn ée bérmentve küld a kiadóhivatal. Uagkváry László czeglédi jóhirii gyümulcsfswkolájának nai számunkban megjelent hirdetését t. olvasóink becses figyel­ őébe ajánljuk. A magyar gyáripar újabb nagy diadaláról igen örvende­ tes hirt kaptunk. A lembergi kiállítás egyik osztályában, a tűzi ecskeudó-oezlályban megvertük valamennyi külföldi gyárat. A liailalt két törekvő iparvállalatunknak köszönhetjük. A tűzi •cskendü-osztályban a legelső kitüntetést. a diszoklevilet a l'arnóczy-gyár líudapeaten kapta, a második dijat, aranyérmet t Walsergyár Budapesten, a harmadik dijat, aranyérmet Cseruak R gy ára Tepliczeu. a negyediket 11. A. Smekal S>miehowtan. ax ötödiket Llel J. U. íliberachban. a hatodikat, ezüstérmei E. C. Fladcr Surgentbalban. a hetediket, ezüstáruit. Rőten tntal Krakóban, a nyulezadikat, esüstérmet Dönti K. Fr. Bialáú •i a kilenczedikit, bronzérmet a Geittnir ét Ilausch fecskendő ’vára Budapeitcn kapták. Annál nyagyobb örömmel kouta* áljuk a Tarnócxy-gyár e fényes sikerét, mivel ennek nagy jeentöséget azon körülmény kölcsönöz, miszerint az osztrák Ipar > téren elsőrendű, régi Jeles gépgyáraival szemben emelkedett 'liöségre és azokat túlszárnyalta. A Tarnóexy.gyár legutóbb, iktóber .Tán rj-Gradtskáu, a Horváth .Szlavón országos gazda­ ági kiállításon is a legelső kitüntetést, a díszoklevelet nyerte. FeklUi tzerketztS: Horváth Danó. FHmunkatárt: Reményi Károly. * Korcsmáéi illet, mely Hont megye Kóvár községében igen előnyös helyen, a H.-Gyarmat—ipolysigi és Kővár—csábi útvonalak összeszögelésénél áll s magában foglal bárom lakószobái, nagy ivóhelyiséget, kamrát, pinexét, istólót, vágó­ hidat és mészárszéket, van hozzá továbbá egy nagy állás istálóval ellátva és kert: folyó évi november 12-én, délután 3 órakor a helyszínén megtartandó árverésen, a legtöbbet Ígérőnek szabadkézből el fog adatai A fel­ tételek Kórár községében, a közbirtokossági felügyelőnél megtudhatók. Értesítés! Tisztelettel értesítjük adóköteles feleinket, hogy eddigi megbízottunk Koffer Antal ur f. é. október 28-án irodánkból kilépett; minek következtében sem pénz felvételére, sem bejelentések elfogadására feljo­ gosítva nincs, és a neki teendő bejelentések semmis­ nek vétetik. B.-Gyarmat, 1894. október 30-in. Rosenfeld József és Sándor ital, italméréti it fogyzutáii adóbárlók. ------------------------------------------------------------------------------------------------ --------- 1893—94-fki ' termelési évad. Bndapest-riiétí maiyar ür. ■xrw Gróf Keglevich István utódai budafoki cognac- és borszesxgyiros exégnek. Kérelmire a budafoki copnacgyárban ax 1893—94. ter­ meién évadban feldolgozott bormennyiiégröl ói * fizetett szesz­ adóról ezerkezztett kimutatás mellékelve kiadatik. Budapest, IMI aug. 14. F1NÁCZY m. p. Kimutatás A Budafokon levő gróf Keglevich tetvái (tódal coirnac{yára által az 1893—94. termelési évadban feldolgozott bormennyteép: ÖSSZEGEZVE: 1,195,780 liter, ezután fizetett termelési adó: fisra tegezve: 12535 frt 69 kr. Budafokon, M. kir. póazigyirl arakaaz 1891. aus. 9. GURSZKV REZSŐ m. p. . * néniét *áff XdtTÍnoi cU „ctikh ni4 hoztunk tevékcnyiéRQQkról híva * Ulns adalokatg eixcl Itaétellen liíxonritékit akarjuk adni ama körülménynek, hojy cognacnnk négbithatAUg trkintatében . fclülinul minden mA< Ryirminyt, Tekintetbe vdvr/hojjy cyárunk 1882 ben alapittatott és a * • • • C’vnac 1885 * b«n I886 • • • „ 1888-ban • • • • . 1891 ben hozatott általunk fonfálomba, mMtiuyo * ama blialom, mely grArtmányunkba helyeztetik. A fentiek által liisonyitékát adjuk * mily kiváló tzolidltáaaal dolguxik gyárunk. elvárjuk, hogy a fogya *itö köiönaég, mely *QnK megbízható és kiváló jó eoxnarra snlyt fektet; a kiiáróUi; díszoklevelekkel kitfintetett i’-s ntedenütt kapható ■ Gróf Keglevich István eofnac-ot fojja vásárolni. -Gróf KEGLEVICH 1ST?An utódai pronootori tó^atc- to boniKiUir UujitóUji. �4 NÓGRÁDI LAPOK ÉS PONTI HIRADÓ 1894. november 11. állami kedvezményit vei kitüntetve. Ajánlja dúsan fölszerelt, jutányos árú rak­ tárát szilárd anyagból készített, modem ízlésű, külöjjf. fa-, vas- és kárpitosbútorokbau úgy egyen­ ként, mint szalónok, szobák, vendéglők és egy­ leti helyiségek teljes berendezésére nézve. Dús választék olajnyomatú és úvegre festett, kitűnő kivitelű, tetszetős fali táj- és egyéb ábrázatú képekben, fa- és aranyozott keretű tükrökben. Van szerencsém továbbá a nagyérdemű kö­ zönséget értesíteni, hogy asztalos-üzletemet A magyar királyi kereskedelmi minisztérium felügyelete alatt. IRI\> IRMMzi Pária* Hordraui, Dr«i«i»el* llaaaa* I.onóon. Berlin* Chicago. 1894. évi bécsi nemzetközi kiállitÁson díszoklevél, mint legmagasabb kitüntetés. ÓVAKODJUNK ÉRTÉKTELEN UTÁNZÁSOKTÓL. Valódi tokaji <*o<nac Tokajból esxtergályozó-mühelylyel bővitettem meg; azt akként rendeztem be és oly munkaerővel láttam el, hogy az ezen szakba vágó megrendeléseknek a legfokozottabb mérték­ ben is pontosan jutányos árak mellett képes vagyok eleget tenni. Gyermekkocsik, nemkülönben mindennemű és mérető koporsók nagyválasztékú raktára. VK*u aesreadtUttk paatsua é« lebatllíf |yoraaa talJaalttrUak. E|y H kárból való Ma autalaa taaaacnl azaaaal ftIvataUk. csakis ezen, Tokaj város 1 czimerével valódi borkivonat. Kapható: Cservenyák György és Kanltz Ödön urak gyógytárában, Hummer Mihály urnái. Barth l.ipól és Fia uraknal <.Balassa--szálló), továbbá minden nagyobb fűszer- és c-emege-üzletben MAGYAR GAZDAK LAPJA a Földmlvelósi Érdekeink ős Gyakorlati Mezőgazda egyesitett kiadása. Heti gazdasági szaklap az agrár érdekeknek, a közgazdaság egyéb ágaival öss hangban való képviselete- és fejlesztésére. Minden irányban teljesen füf Rétién, legelőkelőbb magyar gazdák alapítása, minden politiki ' párt fértiait egyesit!. Szerkeszti: herényi GOTIIARD SÁNDOR. Szerkesztőség: Erzsébet-köri 15. szám. Tessék iiiiitatószániot kérni. — Október 7-én niegjelenll végrehajUtónak néhai Kaeskories Károly ismeretlen örököaeinek ügygondnoka, Bali, József ügyvéd végrehajtást szenvedő elleni 80 o. i. frtnyi tőkekövetelés és járulékai iránti végrehajtási ügyében a b.-gyarmati kir. törvény­ szék területén lévé, B.-Gyarmaton fekvő következő in­ gatlanra az árverést elrendelte: a bgyannati 1147. tjkvben 0 8. sor. 429..8A7. szám alatt Kacskovies Károly javára ai I. 5. sor, 2613. Imi szám alatti cseres (czerina) érdén bekebelezett évenkinti 4 öl fa kiszolgáltatásból álló haszonélvezeti jogra 400 frtnyi megállapított ki­ kiáltási árban. A fennebb megjelölt haszonélvezeti jog az 1894. évi deczember hó 4-ik napján, délelőtti 10 órakor a balassa-gyannati kir. törvényszék tkvi pertárában megtartandó nyilvános árverésen a megállapított ki­ kiáltási áron alól is eladatni fog. Árverezni szándékozók tartoznak a haszonélvezeti jog becsárának 11)’/.,-át. vagyis 40 irtot készpénzben, vagy az 1881. l.X. L-ez. 42. g-.iban jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november 1-én 3333. sr. a. kell igazságügyministeri rendelet 8. g-ában kijelölt óvadék képes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t.-cr. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál ol.deges elhelyezéséről kiállított szabály szerű elismervényt át szolgáltatni. Kelt B.-Gyarmaton, a kir, törvényszék, mint telekkfitlVVÍ lintAo\ftn41 1 Kvi emtilnnthar 1T* Nyomatott özv. Kék Lászlónénál Balassa-Gyarmaton. Zongorák, tartósan hangoltatnak helyben. Czime a kiadóhivatalban. Alulírott gazdaságban okányi- kisjenői ke­ resztezés! hazai kondor fnhérszőrü tenyész­ kanok 11 > érésektől 3 évesekig kiváló példányok­ ban eladók. Értekezhetni a Strausz-félo gazdaságok intézöségénél Szécsényben. (Xógrádtn.) � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1892-1896_00645.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1894_11_11.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1894-11-11 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=longlong&amp;recnum=168896" title="A bibBBM00390741 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390741</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Özv. Kék Lászlóné Kiadó B.-Gyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Politika Társadalom Közgazdász Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó 22. évfolyam 46. szám (1894. november 11.) Type The nature or genre of the resource periodika B.-Gyarmat Közgazdász Özv. Kék Lászlóné Kiadó periodika Politika Társadalom