https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/693d425027c47e8056b457ff26bc058c.jpg 845c7efd26e8a5c404f338967e3b76e7 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/6b8100e532ffd870487ecb5a8dab7386.pdf a1346e1e75f83c757395b865fb89955b PDF Text Text Balassa-Gyarmat, 1894. november 4. 45. szám. XXII-ik évfolyam. NÓGRÁDI LAPOK HONTI HIRADÓ ÉS POLITIKAI, TÁRSADALMI S KÖZGAZDÁSZATI HETII Pár szó az alkalmas bérlakások építéséhez. ll.il.iesa Gyaruját, nt>t-«*uiber 3 Időszerűbb tárgyat ritkán pendített meg e lap, mint az alkalmas bérlakások építési kérdését. Elodázhat tanul foglalkozni kell azzal manapság minden haladni kívánó városkának s annál inkább oly székhelynek, mint B.-Gyarmat, hol a törvény­ hatóságon kívül, a kir. törvényszék, ügyészség, járás­ bíróság; pénzügyigazgatóság, adóhivatal, pénzügy­ őrség; ügyvédi kamara; kir.’ honvéd- és csemlörség: 3 virágzó pénzintézet (stb.) működvén, évröl-évre mindtöbb intelligens család kénytelen állandó lakást tartani. Már pedig azzal nem szóljuk le B.-Gyarmatot, ha elmondjuk, hogy ámbár fejlődik-fejlődik, de épít­ kezés tekintetében lépést még seui tart, a fennebb elősorolt központi hivatalok családbeli növedékével. Keresvén ennek okát, mentségül felhozhatjuk, hogy sokan azért tartózkodnak az építkezéstől, mert az abba fektetett töke nem mindig hozza meg annak, hogy ugy mondjuk, töivényes 6 — 8 száztoli ka­ matját, miért is számító tőkepénzeseink inkább másfélekép gyümölcsöztetik pénzüket. Hogy e mentség nem égésién alaptalan, azt meg kell engednünk; egyidejűleg azonban minden a közszellstmtlíl áthatott hazafias polgárnak minden lehetőt el kell követnie, hogy a fennebb felhozott mentségre minél kevesebb ok legyen. Törekednünk kell egyebek között arra is, hogy törvényhozásilag, novelláris úton azon előnyös hely­ zetbe hozassanak a városok, illetve törvényhatósági székhelyek, miszerint a kebelükben eszközlmdő nj építkezések illetve lényeges átépítések titán ugyanoly hosszú adómentességet élvezhessenek, mint a milyet élvez a székesfőváros Budapest. így hozza ezt magával az igazság is, mert ma­ napság már méltányost igi ok nem forog fenn többé arra nézve, hogy oly szembetűnő különbség tétessék az ország fővárosa, és a többi városai közt, hogy migottazuj házak után 25 —30 évi, emitt a törvény csak 8 — 10 évi adómentesség élvezését engedélyezi. Budapest ma már tényleg világvárossá nőtte ki magát, s mint a fejedelem és kormány székhelye, amúgy is annyi előnyben részesül, hogy mesterséges kedvezményekre, a provinciális városokkal szemben többé semmi szüksége nincs. Azt pedig mások is szokszorosan beigazolták már, hogy önmagát megboszulő helytelen közgazdasági politika: a főváros kedvéért, gazdagodásáért, öntu­ datosan bár vagy öntudatlanul, elhanyagolni, elsze­ gényíteni a vidéki városokat. Ügy vagyunk értesülve, hogy B.-Gyarmat város elöljáróságának javaslata alapján képviselőtestületi közgyűlése legközelebb e kérdéssel gyakorlatilag foglalkozni fog, és támogatás végett felkéri a tör­ vényhatóságot, melynek szava, hisszük, hogy sulylyal fog bírni az országos kormány, illetve az ország­ gyűlés előtt is. Égető kérdést képez e részben a jogegyenlőség kimondása minden vidéki városra nézve. Egy. más mentségül szolgálhat talán sokak előtt a nem építkezésre nézve azon tapasztal is, hogy építőmestereink tömege, — tisztelet a kivételnek, — borzasztóan ért a nem-gyakorlati építkezéshez, más szavakkal szólva, a tisztelt építész urak nem fordítanak kellő gondosságot arra, hogy megbízóik számára, az adott körülmények között, a lehető legkényelmesebb lakásokat építsék, hogy a helyzet előnyeit kihasználják, hátrányait elhárítsák: de épí­ tenek úgy, mint akár csak kétszáz év előtt is építettek: szűk, alacsony szobákat: keveset törődve élőhely jség. kényelmes folyosók, veranda, jó padlásfaljárás, éléskamra és pinezéve) s a harmadik ha­ tárba kihelyezve azt a bizonyos nullás helyet, melynek egészségi szempontból is, egészen kéz-ügyben kellene lennie, anélkül mégis, hogy kellemetlen legyen. Ama felhozott hiányosságok annyira életbe­ vágók, lényegesek, hogy azok nélkül a legszebb lakószobás íiáz sem ér sokat. ■ ■ Ha tehát mindig csak az a tapasztalás, hogy építtetünk; de nincs benne köszönit; méregdrága a ház és mégis kényelmetlen: ugyan, kérdem vehet-e lendületet az építési kedv ?' Fődolog volna, hogy az építeni szándékozók először is jó tervit kívánjanak a vállalkozóktól. Egy jó terv, ha azért a tisztességes dijat megfizetjük, hosszú időkre valóságos áldás a háztulajdonos- és a lakókra nézve. — míg a slendrián terv szerinti építkezés rendszerint lielyrehozhatlan hibák alap­ jául szolgál. Taga lhatlan igazság az is, hogy a czélszerútlen lakások egyszersmind a legdrágábbak, mert azokban nemcsak legdrágább kincsünk az. egészség szenved, de még professiónkat (értelmi vagy ipari legyen az bár) sem lehet a hiányos lakásokban kellőkép ki­ fejteni, gyakorolni; mert alkalmatlan ott minden, félszeg ós hátráztató. E sorok Írója ismeri Balassagyarmat körülbelül 700 házának a legtöbbjét és sokra teszi, ha azt mondja, hogy.ji hétszáz közül alig van ót ven.'melyre ráillenék e szó, hogy a czélnak megfelelő, tisztes­ séges épület. Ez állapoton tehát haladásunk-, sajaf jól felfogott érdekünkben múlhatatlanul .változtatni, javítani kell. Czikkemet aligha fejezhetném be meggyőzőbben, mint ha hivatkozom megyénk jeles fiára Kovács Ferencz kir. tanácsos és közjegyzőre, aki ez évi szeptember 29-én tartott beszédében kővetkezőket monda: .A képzőművészet átaláhan s ennek keretében az építészet fejlettsége mindig egyenes arány ban szokott lenni a kultúra elóhaladásával. Maga a történelem is világosan tanúsítja, hogy ha a kuliéra valahol hóditólag lépett fel, ott «; építészet is mindig virágzásnak, indult: ellenben hol a kidtura még nem vert mélyebb gyökereket, ott nagyrészt csak kisszerű hajlékokkal s a müveit ember kí­ vánalmait semmikép ki nem elégitő knnyhószerii lakokkal találkozunk. Ebből a tapasztalati tényből önkényt következik, hogy valamely község vagy város kidturájának egyik biztos fokmérőjét a helybeli építkezések összképe alkotja; sőt tovább menve, mondhatnék azt is, hogy amely országban a városok küldisz. belső csinosságban és szépségben pompáznak-, ugyanott a vagyonosodás és az általános jólét sohasem hiányzik.* Erre kell tehát törekednie B.-Gyarmat intelli­ gens és módosabb polgárságának is, saját jól fel­ fogott érdekében. Halottak emléke. lK-<za ótk't. k ) Hógi gondolat, régi eszme. sít régi igazság i-. amit a régi római Wlesész szavukba foglalt, hogy : .a holtak élete uz élók emlékezetéből áll'. A regiek halottjaik évfordulóit (aniiiversurium) ke­ gyelettel megölték. A keresztyén vallás pedig közös napot rendelt a halottak emlékének. E- ki ne emlékeznék azokra, kikkel egykor meg­ osztotta az elet bájait és bajait egyaránt a múlandóság e tarka nyüzsgelmébeir. Ki ne emlékeznék ifjú és agg egyaránt izokra, kik vér-égé. barát-ig kötelékénél fogra oly közel állottak egykor szivéhez, leikéhez és legked­ vesebb éneiméihez. Es ha az ifjút él.-nk érzékenysége olykor megren­ díti az enflekeiet veri'fényéuél, a>. aggnak éber álmaiban szintén megelevenftlnek azok emlékei, kikkel együtt kezdték, folytatták egyket a földi lét. ] körforgását : míg egyik, másik előbb kidóit a forgatagból, és maradt < -ak az emlékezet, vérzőn az ifjúnál? nem kevésbbö kín­ zón az aggnál, kinek egykori kedveseiből, ismerőseiből több van már a föld datt, mint a fold fölött. Emlékezni tehtH az elmúltakról emberi -ziv hiva­ tás*. a lelek, a . agy mnkod-'ének elutasilhatlan «züle. ménje, a kegyelet éz az eh • tapadt önszrretel .szak­ munkája: mert a liiu-ag is mint árnyék a világosságot élni iridh ithnnl kisen az önérzet legtisztább híveit is Az igaz kegyelet csak a teljes lemondás gyümölcse. • »tt a sírok mezején az i kis nefelejts, az a szerény ibolyáe-ka, az a »»om»ri fut igazibban beiéinek, mint a kétes dicsőítéssel teleirt gránit obelisikek Az élók pompázh itn.ik. hivalkodhatnak is bonnak, a holtak egy­ aránt csendben nyugMruak, enyésznék atattok. A sir emlékek tehát nem merik meg a kegyelet nagyságát. Annak az 1-U-u az egyedüli meguiéroje. Es meg b sokfélékében tanulságos, épületes, süt megható a temetők világa. Ha min fogadjuk is el azon véleményt, melyet ■•gy angol iró állított fel. hogy a temetőben elhantoltak legnagyobb része meggyilkoltakból áll. tudni illik : tíngyilkosokból, kiket testi, lelki életmódjuk, ►zenv-delyük, az életerő rohamos fogyasztása, vagy kimerültség, elkö­ vetett büu megtorlásának réme miatt önkény te- öngyil­ kosság juttatott ide a rendes életkornak elérése előtt; és meggyilkoltakból: kiket háború, rablás) .-zoiuj. buszú és tévesztett gyógy-eljara- döntött a sírba. Ha mm fogadjuk is el ezen állítmányt, óukénytelen e.-zúnklie őtlik a gondolat, ha az ezer év ezer rirokni tekintünk, hogy kik és milyenek voltak ők, a kik ott portanok. Vannak ott híretek és ismeretlenek, ifjak és öregek, gazd.gok é.« '-regények. jók és gonoszak. Van, a ki -zónyeges szobában, van a ki- zugban szüle­ tett. Ez fényes ősök ivadéka, amaz szegény szülök nem­ zedéke. Az szerepet vitt a társadalomban, ez tengődött a kőzép-zeriiségben, vagy még alább. Az aratta méltán vagy méltatlanul az élet javait, emez csütlőtt, botlott, ehezeit e.s fázott. Stb. stb. S mind ide jutott, azt sem tudva, hol kezdődik' az elet. hol kezdődik -a halál. Es költészete is van a temetőnek. Míg ott alól az enyészet munkája faly, itt fönn az elet zajz eayeleg a növények tarka viruló aril.c-. illa­ tában ; czifra pillék és fényes rovarok z-ougásábau; a fik susogó ágain a madarak andalító ddaiban. Igazán tanulságos, megható kép. A sűrű akáczik, magas lombos bokrok árnyékában emelkedő márvány-emlékek, apró tarka fakeresztek mind beszédesek és — mint az életnek, történelemnek nagy könyve tárulnak élénkbe. Azután vannak furcsaságai is ennek a szomorú ta­ nyának; nem azok a hiú. kérkedő, dicsekvő felírások a hideg márványokon, hanem az a naiv, olykor mulattatom kedélyei sir-iratok, melyek nem is a halottat jellemzik, mint inkább sir-irat szénijének észjárását és érzelmét tüntetik fel. Magam is számtalan ilyen epitiphinmot i-m-rek, nem utolsó ezek közt az állítólag un-koiczi teiuetóbeli, mely igy hangzik: Ifi nyugrzik Joanm * Kis. ki nrm valami His­ tória iró. hanem tí»liderböl dolgozó csízmadu'mc.ter Miskolezou. ... Komolyabb hangút olvastam magam a negyvenes években Váezon a város alsó részén a hét kápolna felé fekvő temetőben, ilyen rímekben : E portan '• -álban. Itt nyugszik az Atban Háry MatyiHetven esztendőKomor látás Már nem oly erős. ..................................... stb Itt egy miatyínkot elnioudbat-z, ■ Azután mar tovább ballaghatsz. De megható komoly felírásokat is ismerek. ilyen .ír, melyre 1855 augusztus havában Bu lápesten a váczi úti. most már elhagyott, temetőnek keleti szelén bukkan­ tam. Vörös márvány sirkövón alléit a fölirat, s midőn megpillantottam, -rinte megdöbbentem, niucs-e közelem­ ben zsaudár, ki hogy ha leírom, bevisz a rendőrségre. Az egesz sir-irat következő: M.\.Iili:< SEK .1 tXtls. nn-zhslt l-l‘l »-pt 1 * kota .*>»» evében 1'e-trn Karán lettét a -írnak >1.1- r.itya, lU,t>.« -i-rannsr-zgok roiujain ll-‘ld«e, ki vlliunyt < t-.l.bé nem siratja Foldidl hazáját gyá-zos romjain. E -ír .-mlek.t -zenü l- ha l’rirm i Egy -rer meghalni könnyű, d« az igazán boldog­ talan, a ki kétszer bal meg. •» • Azok a koszorúk^ melyek hBotiak mpjtn a sirinlm-kia borulnak, *zok a mécsek, m-l -k ott a sírok fölött világitnaR, hl n-m is mind a kegyeletnek, de még is mind az emlékezetnek tanúságai és a régi igaz mondát mindig uj marad: hogy a holtak élete az é!->k emlékezetéből áll. n. Hát mit tegyünk! .Mit fognak lltl.i-aa-'iyarmat városának érdekében az intéző körök cselekedni? Erre] n kérdéssel végződik - lapok legutóbbi sr,imában az aszód l>al.i—a gyarmat — losonczi vasútról s a losonczi vasúti uzl-tvez-t iseg n--zaállitásir.’d szál> hír Az kétségtelen, hogy valnm - ,-.clekedni itt »r alkalom, s hogy őzt a: alktlm'.ik élsz i'.--tani B. Gyarmatnak -em szabad, teuuio okvetlenül kell vaUmit, �2 NöüftÁD1 LAPOK ÉS HONTI HIRADÓ ISO^nüftmber 4 �' 1894. november 4.' iMpnlnr r <rvw nnim utdatvS 8 �4 NÓGRÁDI LAPOK ÉS HONTI HIRADÓ 1894. november 4. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1892-1896_00639.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1894_11_04.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1894-11-04 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=longlong&amp;recnum=168896" title="A bibBBM00390741 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390741</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Özv. Kék Lászlóné Kiadó B.-Gyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Politika Társadalom Közgazdász Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó 22. évfolyam 45. szám (1894. november 04.) Type The nature or genre of the resource periodika B.-Gyarmat Közgazdász Özv. Kék Lászlóné Kiadó periodika Politika Társadalom